Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-07 / 55. (1093.) szám

^BK<M-A>AGtoR-HIRIiAS 1926 március 7, vasárnap. «iaws»—iMianMnir'ff-' ^utsn^ttioiagagig^iWTiBWwira^aM A Kazinczy Társaság Könyvbarátai — Ijsusági sorozat — A Kazinczy Társaság Könyvbarátai Ifjúsági so­rozatának két első könyve elhagyta a sajtót s egy* két napon beiül a fiatalság kezébe jut. Az egyik: Faludt Iván „Mi a színház" cimü könyvecskéje. A szerző egy Bánk Bán előadás kap­csán végigvezeti az ifjúságot a színházon. Bemutat­ja a nézőteret, színpadot, az öltözőket, zsinőrpad-! iást, szülyesztőket, sugófülkét, kelléktárat, a világitő I berendezést, szóval mindent, ami a színdarab meg­jelenítéséhez szükséges. Emellett nem feledkezik meg a színdarabról, mint költői műfajról sem, sőt bevilágít a szinészlélekbe is, s megmagyarázza az előadó művészet lélektanát Mindez könnyen ért­hető, vonzó előadásban van megírva, az ifjúság nagy hasznát veheti a könyvnek, tartalma az iskola taní­tásának kiegészit'ésére is szolgál. A másik: „Erdélyi regék", Teleky Dezsőtől. Reiihoíer Jenő művészi illusztrációival kísért vonzó olvasmány, Erdély hegy-völgyes meseországáról. A két könyvet hamarosan követni fogja Sziklay Ferenc „A Fekete Ember“ cimü regénye, mely a kettős királyválasztás korában játszik s nemes ten­denciája a széthúzás átkos következményeinek, az összefogás nagy erejének kidomboritása. Magyar szülök! —, akik ezren tudtatok be­lépni a Könyvbarátok Társaságába, mert hisztek a szlovenszkői magyar irodalom életrevalóságában s élvezetet, okulást vártok tőle, szerezzétek meg ezt az élvezetet és okulást a gyermekeiteknek is. Magyar ifjúság! —, a jó könyv a legjobb ba­rát. Mindég hü marad hozzátok, elszórakoztat és szórakoztatva oktat a szépre, nemesre. Kérjétek meg szüléiteket, léptessenek be Titeket, is a Könyv- j barátok közé. A Kőnyvfcarátok Ifjúsági Sorozatának előfize­tési ára egy évre 30 korona, melyet negyed­évenként 7 korona Ő0 filléres részletben is lehet, fizetni. Ezért hat darab pompás könyvet ad a vál­lalkozó szórak őzt öt ó és nevelő oktató tartalommal. Jelentkezni egy levelezőlapon lehet Sziklay ' Ferenc rtV.mál, (Romé, Éder-u. 9.), aki kívánságra gyűjtőivel is küld azoknak, akik másokat is meg akarnak nyerni a nemes ügynek. szik a tejet a fővárosba. Csak a saját terme­lésüket vihetik és ezt érdekes módon őrzik ellen: a községi birótól minden tejszállitó gazdának igazolványa van arról, hogy hány fejős tehene van. így tudják, hogy az a gaz­da naponta mennyi tejet termelhet. A tejpan­csolás igy ki van zárva. Á vasúton érkező te­jet a vámnál a vegyészek megvizsgálják, hogy meg van-e a 4%-os zsírtartalom és igy kerül csak a forgalomba leplobmált kannák­ban. A tej szövetkezetek magánérdekeltségek, de állami felügyelet alatt vannak. — Most célunk az, hogy Pozsonyban is hasonló mintára szervezzük meg a tejellátást és igy mgszüntessük az itteni tejpiacon elő­forduló rettenetes és tűrhetetlen viszonyokat képzelhető el a veié Váló szórós együttműködés. Egy demokratikus Oroszországgal szőrűben termé­szetesen más lenne a helyzet (— Gondolja Ön, hógy a jelenlegi Népszövet­ség lehet a páneurópai egyesülés első alapja?) —» Kívánatos lenne, — de ez valószínűtlen. .4 népszövetség a gyűlölet gondolatköré­ben fogant és különbségei tett győztes és legyőzött között. Nem hiszem, hogy a Népszövetség teljesén le tud majd vétkezni magáról minden sallangot, ami aka­dályozná a páneurópai eszme tiszta kivitelét. Egy memorandumot terjesztettem a közelmúltban a Népszövetség elé, de erre még nem érkezett válasz. A páneurópai egyesülésnek csak egyenlő jogú tagjai lehetnék. (— Gondolja Ön, hogy Páneurópa megvalósí­tása egyet jelent a vÜágbékévél?) —- Nem. Európái béke és vüágbéke nem azónos fogalmák. A világbéke ma még megoldhatatlan pföblému, ~~ m európai békét azonban rövidesen meg kell teremteni, mert hu ez nétn sikerül, akkor halálra van ítélve min­denki, aki Európában él. Az európai béke felbomlása olyan világkatasztrófa lenne, mély egész Európát pusztulásba döntené- Ezért kell garanciákat szereznünk, hogy ezt a bé­két öem lehet felbontani. Ilyen garancia csak egy van ée ez: az Európai Egyesült Államók. Jár no József. fi Páneurópa felé Pozsony város küldöttségének j tanulmányútja Budapesten „Sok érdekes és tanulságos dolgot láttunk Budapesten* — mondja a tanács f . ~ÁP. M.E tudósítójától — Pozsony, mártius 6. Jelentettük röviden, hogy Pozsony város tanácsának több tagja négynapos tanulmány­utat tett Budapesten, hogy a magyar főváros tejeleilátását és élelmiszerellátását tanulmá­nyozza. A tanácstagok a pénteki tanácsülés­nek - tettek jelentést budapesti tapasztalatikról. Általános föltünést kelteit Pozsonyban, hogy a bizottsággal Budapestre utazott Singer Jenő kommunista városi tanácstag is. Tudósítónk Singer Jenőt kérdezte meg, hogy mi a véleménye a budapesti közélel­mezési viszonyokról és általában a tanul­ni ányutr ól. — El vagyunk ragadtatva a látottaktól — mondotta. Singer tanácsos — de nemcsak én, hanem a küldöttség minden tagja, különö­sen a cseh Kosod beszél áradozással a magyar vendégszeretetről és az olt tapasztalt kul­turális és élelmezési visz07iyokról. Bátran elmondhatjuk, hogy ez az első tanulmányút, amelynek a hasznos konzekvenciáit levonhatjuk és kellőkép­pen kamatoztathatjuk. Hat. év óta — mióta a város képviselő­testületének tagja vagyok — igen sok vidé­ki, külföldi tanulmányúton vettem már részt, de amit Budapestet! tapasztaltam, az igazán mintaszerű és tanulságos. — A magyar hatóságok részéről Buda­pest székesfőváros főáliaíorvosa és főügyésze fogadták a pozsonyi küldöttséget. Megtekin­tettük a budapesti kémiai laboratóriumot, a kenyérgyárat, a vágóhidat, a sértés és lóvá- gőhldakat, tanulmányoztuk a főváros közpon­ti élelmiszerellátását és a tejeílátást — A budapesti élelmiszerellátás igazán mintaképe lehet minden nagy városnak. Tes­sék elképzelni, hogy' naponta 25.000 szárnyast és egymillió de* >'űb tojást visznek a központi vásárcsar­nokba, egyszóval a magyar főváros lakosságának igé­nyeit naponta friss tojás és elegendő szár­nyas elégíti ki. w- A tejeilátá: mióla a rnilimári rend­be megszűnt két kategória szerint, történik. A Tejszövetkezet naponta 150.000 liter tejet kap, a.m't “k-Difzálás után hoz forgalomba. A • i.-iéki gazdák w51 r ’akult egy tejellátó «c*Si- ve/ef. amelynek tagjai naponta vonatokon vi­Beszélgetés CoudenhővmKalergivel, a Pánéu rópai Unió elnökével — „Pánearópa népi! je­lenti a nemietek belügyi szuverénitásíínak megnyirbálást* — Hare a* európai vám­unióért — Apponyí és a páneurópai eszme A p. H H. bécsi tudósítójának eredeti tudósítása Bécs, mároiiis 6. Három asztendó előtt kezdte meg Richard N. Coudenhove-Kalergi a páneurópai eszme propa­gálását. Három esztendővel ezelőtt az Európai Egyesült Államok gondolata még ugyanannyira utőpiaszámba ment, mint Plató „AÜam“-ának megvalósítására gondolni. A legutóbbi három esz- tedő eseményei azonban bebizonyították, hógy Pán* eurőpa nem doktriner-elképzelés, hanem áiő-szÜksé- gesség. Ezt a szükségességet fel nem ismerni — lehet, de ez a fel nem ismerés egyet jelent Eurőpa pusztulásával. A legutóbbi három esztendő alatt felelős állásban levő, tekintélyes európai államfér­fiak, — gróf Apponyí Albert, Benes, Caillaux, Herrlot, Loebe, Nitti, Painlevé, Seipel, Svehla. — nyilatkoztak, beszéltek a páneurópai eszme megva­lósítása mellett és a mozgalom, mely a megvaló­sítás elé tornyosuló akadályokat akarja legyőzni, egyre erŐsbödött. Coudenhove-Kalergi a napokban tért visza amerikai propaganda-kőrútjáról és foko­zott erővel látott neki a páneurópai mozgalom fej­lesztéséhez. CoudenhoverKalergi kétségénkivül egyike a legérdekesebb európai politikusoknak és ezért igen megörültem, mikor a Páneurópai Unió bécsi köz­pontja értesített, hogy Coudenhove-Kalergi hajlan­dó interjút adni a Prágai Magyar Hírlap számára. A Páneurópai Unió központi irodája Bécsben van, — még pedig a császári Burgban, azokban a termekben, ahol néhány esztendő előtt még a császár kabinetirodája volt. Talán ugyanazoknál az íróasztaloknál készültek a haditervek, császári parancsok és bizalmas utasítások amelyektől ma az Európai Egyesült Államok propagandálását ké­szítik elő. Richard Coudenhove-Kalergi energikus arcú, harminc év körüli fiatalember. Határozott hangon, rövid mondatokban beszél ás mielőtt válaszolna egy-egy pillanatig gondolkodik. Úgy beszél Páneu- rópáról, mint élő valóságról, melynek pozitiv meg­teremtése már csak idő kérdése. (— Páneurópa megvalósítását az Amerika! Egyesült Államok mintája szerint gondolja? —• te­szem fel a kérdést.) — Nem. Ez csakugyan utópia lenne. Európában a legkülönbözőbb sajátságokkal felruházott népek laknak, ezeket egy olyan szoros államegységbe | összehozni, mint az Amerikai Egyesült Államoké, I teljességgel lehetetlen. Ennek ezer akadálya is lenne, melyek között nem utolsó helyem áll az egyes nemzetek sovinizmusa. Páneurópát csak az egyenes nemzetek bel­kormányzati szuverént tásnak elismerésé­vel lehel elképzelni. Európában királyságok és köztársaságok, démokra­tatlan döntőbíróság intézné el, bel ügy ekben azon­ban az államszövetség teijéeeö szabad kezet biz­tositana az egyes országoknak. Ez azonban csak az első koncepció, hiszen természetes, hogy a vám­unió, mely megszünteti az egyes államok közötti gazdasági ellentéteket, idővel egyre szorosabbá fűzné a nemzetek közötti kapcsolatot. A történeti ut, amelyen Páneurópának feltétlenül végig kell mennie, a tökéletes államegységhez vezet, — az az ut azonban beláthatatlanul bosszú és erTŐl ma még korai beszélni. (— Mely országban alakult meg eddig a Pán­európai Unió?) Kiépített szervezetek Ausztriái! kívül, még csak Németországban, Franciaországban, Cseh­szlovákiában éé Svájcban vannak, a Szervező mun­kálatok azonban már mindenütt folynak: Magyar- országon, Jugoszláviában, Olaszországban, a Skan­dináv államokban. Ma már Albániái kivéve nincsen ország Európában, ahol néhány lelkes ember ne dolgozna Páneurópa megvalósításán. Csehszlovákiában Schuster vélt miniszter, irányítja a páneurópai propagandát, de Benes külügyminisz­ter is úgy nyilatkozott, hogy az Európai Egyesült Államok megvalósítása szükséges és elkerülhetet­len. Magyarországon egy nemzetgyűlési képviselő áll a páneurópai mozgalom élén és a legnagyobb örömmel vettem Apponyi Albert gróf hozzáminté- zelt levelét, melyben ugyan kétségesnek látja a mozgalom sikerét, de a legnagyobb szimpátiáját fejezte kí ennek irányában. (— Azok az államok, melyekben túlteng a sovinizmus, nem fognak-e akadályokat gördíteni a Páneurópai Unió megalakítása és működése elé?) —* Azt hiszem: nem. Páneurópa megalakulása életkérdés minden nemzet számára. Ezt nem lehet és nem tanácsos frázisok kedvéért akadályozni. Az európai közvélemény békét követel, —- a vámhatárok fenntartása háborút jelent. Minden politikus tudja, hogy egy uj európai há­ború egyformán fogja elpusztítani a győztest és a legyőzőitek Meg kell szüntetni a vámhatárokat, ezt pedig nem lehet elképzelni egy általános euró­pai államszövetség nélkül. (— Az úgynevezett hivatalos politika képvise­lői közül kik állanak ma Páneurópa gondolata mel­lett?) Hivatalosan senki. Ez természetes isi egy ország sem foglalhat állást ebben á kérdésben ad- ídig, amíg ezt az állásfoglalást a közhangulat ki I nem kényszeríti. Páneurópa megvalósításáért elő­ször a tömegeknek kell megmözdulnlok, — a poll- tikuRok akciója csak a tömegmegmozdulás után j következhetik eí. Különben i * nagypolitikának egész sereg f etetés állás­ban tévő alakja nyilatkozott a páneurópai koncepció megvalósításának szükséges­sége mellett. (— tehetségesnek tarfjá-e ÉteovjétofoRZorsZág bélevonását Si fin!óba?) — Nem. Hatalma* szakadék Válaífttjfi eí A mai Oroszországot Európa többi résiétől. Politikai és gazdasági utjai éé érdekei annyira tnáAók a szov­jetnek, mint a többi európai államoknak, hogy nem tlkus és reakciós államok élnek egymás mellett. Ezeket a különbségeket a gyakorlatban nem lehet megszüntetni. A politikai egyöntetűség, ~~ amint az Amerikában többé-kevésbő megvan, — Európá­ban egyelőre még álomnak ís merész. Páneurópa alatt egy európai államszövet- ! séget értek, melyét egy európai vámunió Jfíznó szorosabbra minden eddigi dtfarii- szöv Heégnéd, ! Az egyes államok közti, nemzetközi, pár­ElsőVangu francia í yőngyők, legfinomabb brilliáns élcszeiek különleges eladási helye. Mindennemű ékszerárak nagy válasz ókban kaphatók Kari Tatter é szerészhél Praha l!., Vácié v^k® nám. 13. „IZlátá Hüáa" épületében. Egy pozsonyi szállodás pőre három miniszter ellen Poufseny, március 6. (Saját, tudósítónk teíéfóh- jeíentése.) A pozsonyi törvényszék Soticek polgári tanácsa itta délelőtt tárgyalta Varga József pozsonyi szállodás pőrék amelyet a vt»h szállótükijdenöe Svehla Antal miniszterelnök és társai, Sfóbár Lő rific dr Volt teljhatalmú miniszter és Hódasa Miláü földmivelésügyi miniszter ellen indított, A polgári pór 806.000 korona érejéig folyik á miniszterek ellen. Ismeretes, hogy Varga József szállodáját, s. Rózsa-utca 12. ®z. alatti történelmi nevezetességű Arany Rózsa-szállodát, Í9l9-ben Srobár Lőrinc dr, teljhatalmú minisztersége idején elrékViráltáfc. Kfevetlén á rékvirálás után a szálloda épületébe bevonult c Slovea&ky Üennik cimü pozsonyi szlo­vák kórménylap szerkesztősége, kiadóhivatala és ft ház utcai frontját a könyvkereskedés foglalta eL Varga József nyolc év óta a lapokban nyil(levelek­ben tiltakozott a szerinte igazságtalan rékvirálás el­len és elkeseredett nyílttéri nyilatkozatokat inté­zett a kormányhoz és a köztársasági elnökhöz, el­mondván bennük, hogy a rékvirálás teljesen tönk­retette és az eljárást egyenesen lopásnak minősí­tette. Étdékés, hogy a pénzügyigazgatóság, minda­mellett, hogy á szállodás teljesen tönkrement, mégis vagyondéZsmát vetett ki rá. A Sloveösky Déhnik vállalaténak főrészvénye­sei és igazgatósági tagjai Svehla, Srobár ée Hódzsa miniszterek. Ezért tette á följelentést Emery Lajos dr. pozsonyi ügyvéd, Varga József szállodás jógi képviselője, a nevezett miniszterek ellen. A pozsonyi törvényszék polgári tanácsa ina egész délelőtt tárgyalta áz ügyet ? déli 12 órákor azt á határozatot hozta, hogy az ítéletet március 18-án hirdeti ki. Konfliktus az érsekujvári magyar tanárok és a magyar pártok között • Kaptuk a következő s >rofeat: A Prágai Magyar Hírlap március 3-iki Számában „Konfliktus az érsekujvári ma­gyar tanárok és a masryur pártok között* cí­men megjelent tudósításra alábbi helyre­igazító soraink közlését kérjük: Igáz, hogy mint áz érsekujvári volt köz­ségi katolikus főgimnázium tanárai a városi képviselőtesttiléttői a főiskolai pótlék meg­szavazását kértük. Megtehettük ézt annál is inkább, mert a Cselm és Morvaország terüle­tén fekvő Összes nem állami középiskolák ta­nárai is élvezték é pótlékot a fenterfótói. Nem Igaz ellenben az. hogy ágüáeiőt fejtet­tünk ki. Mi a magyar kultúra csöndes mun­kásai Valiink s ez a szó nincs benne a mi szótárunkban- Igazságos és méltányos ügyünkről igyekeztünk csupán felvilágositrní a képviselőtestület Lmjait pártkülönbség nél­kül. Ezt is Holota János dr. nemzőimülési képviselő, városbiránk tanácsára tettük. Hiflapi polémiába tiem bocsátkoztunk, sem arra ügyünkben senk’t fel nem kértünk. A mi Ügyünk nem politikum. Aki 100^ politikát akar abba keverni, azt a rosszhisze­műség vezeti. íny tehát nincs és neíti is tehet konflik­tusnak a magvár nártokkal! Ho"v pedm n műövéir martok sza­vaztak Te minket tisztán gazdasági alapra he­lyezkedve, az más lapra tartozik. Az érsekujvári állami reálgimnázium magyar párhuzamos osztályainak tanári kara. 4 A gyarmatosító politika újabb merénylete Kassa őslakos polgársága ellen A megyei vyborhau a berendelt tisztviselőkkel leszavaztatták a városi képviselőtestület határozatát Újabb árlejtés a városi fa kitermelésére selotestület határozata ellen a megyei vy- borhoz. A megyei vybor pénteken délután tartotta meg Szlávik György dr. zsupán ve­zetésével ebben az ügyben gyűlését és a fel­ügyeleti jog alapján vették tárgyalás alá a képviselőtestület határozatát. Izgalmas vita fejlődött ki, amely után szavazásra került a sor. A magyar pártok és a kommunista pár­tok képviselői a város határozata mellett szavaztak, de a berendelt tisztviselők szavazatának segítségével 9:6 arányban a cseh pórtok akarata jutott érvényre, A képviselőtestület határozatát mégsem*- misitettók és Utasították Kassa város taná­csát, hógy uj ári ejtési pályázatot Írjon ki. Ez a kassai példa is mutatja, hogy a kor­mányzati rendszer á kinevezett bizottsági ta­gokkal a városi és megyei autonómiákat tel­jesen megsemmisítette. Az őslakos pártok körében nagy az elkeseredés és az a véle­mény alakult kí, hógy ilyen körülmények között helyesebb volna az ügyeket egysze­rűen otthagyni. Jöjjön a kormánybiztosi rendszer, amely legalább nyílt diktatúrát je* lent, ami becsületesebb, mint az áldém ok rá­ció. Kassa, március 6. | Ismeretes az a harc, amely az őslakos pártok és a koalíciós pártok képviselői között Kassa város képviselőtestületében a városi fa kitermelésének bérbeadása körül kifejlő­dött. A város tanácsa elhatározta, hogy anya­gi viszonyainak rendezésére a fakitermelést liz évre bérbe adja é3 erre árlejtést hirdet. Az árlejtés körül nagy zavarok keletkeztek, j mert a határidő lejárta után a Legio-bank érdekeltségéhez tartozó prágai Techot-cég a 1 többi érlejtőnél előnyösebb szerződési terve- j zetet terjesztett ugyan be, de a pályázat fel­tételeinek nem felelt meg- Az Őslakos pártok képviselői ragaszkodtak a pályázat feltéte­leihez és nem akartak abba belemenni, hogy egy nagy tőkeerejű prágai oég szabálytalan utón Őslakos cégekkel szemben hoz/ájuibas- j són a jövedelmező üzlethez. A koalíciós pár­tok természetesen a gyarmatosítás érdekei mellé állottak, de a kepvvselötestület több­sége leszavazta őket és Így a fakitermejés bérlete a kassai Blum cs Társa cégnek jutott. A koalíciós pártok non! nyugodtak bele a vereségbe. Először is heves kampányt indítottak Novak Pál dr. polgármester ellett, amelyet csak nehezen lehetett leszerelni. Ezután felebb.ezést terjesztettek be a képvi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom