Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-05 / 53. (1091.) szám

1926, márc:us 5. Péntek. 3 A birói függetlenség helyreállításáért A magyar nemzeti párt indítványai Prága, március .4. A magyar nemzeti párt törvényhozói in­dítványt terjesztették a nemzetgyűlés elé, mely arra kén utasítani az igazságügyi mi­nisztert, hogy terjesszen be törvényjavasla­tot a 295—1924. sz. törvény hatályon kívül va­ló helyezése tárgyában és az alkotmányban kifejezett birói függetlenséget a maga teljes valóságába érvénybe helyezze. A Törköly Jó­zsef dr. szenátor által fogalmazott indítvány indokolása kifejti azt, hogy a társadalomra nézve mily nagy fontosságú, hogy az igazság­szolgáltatás részrehajthatatlanul gyakoroltas­sák és hivatkozik Angliára és az Egyesült Államokra, ahol a birói függetlenséget telje­sen és tökéletesen kiépítették. A demokrácia és a köztársasági kormányrendszer belső tar­talma megkívánja, hogy a független bírósá­gok az állampolgárt a végrehajtó hataloi túlkapásaitól megvédjék. Ezt a csehszlovák köztársaságban nem találjuk meg, mert az ál­lam kezében egyesítve van a birói és végre­hajtó hatalom, azt teszi, amit éppen akar a nemzettel. Szégyen az, hogy a birói függet­lenség 1920-tól kezdve még ma is felfüggeszt­hető, holott a köztársaság jelen állapota nem kíván kivételes intézkedéseket, de megköve­teli a szabadság megvalósulását lehetővé tévő biztosítékok kiépítését. A 295—1924. sz. tör­vény a birói függetlenséget 1926 április 1-ig felfüggesztette, holott az alkotmánylevél még 1920-ban előírta a birói függetlenséget rész­leteiben is megállapító törvény alkotását. Törvényjavaslat a bírói szervezetről A magyar nemzeti párti törvényhozók Törköly József dr. szenátor által szövegezett indítványt terjesztettek a nemzetgyűlés elé, mely kéri utasítani az igazságügyi minisztert, hogy a birói szervezet, a bírák szolgálati vi­szonyát és a bírák anyagi felelősségét szabá­lyozó törvényjavaslatot 60 nap alatt terjessze a nemzetgyűlés elé- Az indítvány indokolása szerint az alkotmány kimondja, hogy a bíró­ság szervezetét, a bíróság szolgálati viszo­nyait és a bírák anyagi felelősségét külön tör­vény fogja szabályozni, mely törvény a mai napig sem lett megalkotva és ez hozzájárul ahhoz, hogy a birói hatalom a végrehajtó ha­talom visszaéléseinek korlátozása, illetve meg­szüntetése végett és a szabadságjogok bizto­sítékaiként nem érvényesülhet Március végén magyar dele­gáció megy tíécsbe az osztrák­magyar likvidációs tárgyalásra • Bécs, március 4. (A P. M. H. munkatársától.) Ebben az esztendőben lesz nyolc éve annak, hogy a há­ború befejeződött, Magyarország elvált Auszt­riától, a volt osztrák-magyar közös javak fel­osztása azonban 1918 óta egy lépést sem ha­ladt előre. A magyar kormány több magyar vonatkozású műemléket követel Ausztriától, az osztrák kormány azonban, amely a többi utódállamokkal folytatott tárgyalásai során simán honorálta Csehszlovákia, Olaszország Jugoszlávia és Roniánia követeléseit, a ma­gyar követelések teljesítése elől mereven el­zárkózott Az éveken át húzódó tárgyalásokat az utolsó esztendőkben magyar részről Szte- rényi József báró, volt miniszter, osztrál részről Grimm Jakab dr., volt miniszter és Hornik Frigyes dr. takarékossági kormány- biztos vezették. Mikor tavaly az osztrák kormány a ma­gyar követelések teljesítését végleg elutasítot­ta és arra a furcsa álláspontra helyezkedett, hogy ha például már Ausztriának ki kell szol­gáltatnia Bocskay István koronáját, úgy az osztrák kormány ezt a bukaresti kormánynak adja át, mivel Bocskay István erdélyi fejede­lem volt, Erdélyt pedig a trianoni békeszer­ződés Romániához csatolta, a magyar kor­mány elhatározta, hogy élni fog a békeszer­ződésben biztosított jogával, megszakítja a tárgyalásokat az osztrák kormánnyal és nem­zetközi döntőbíróság elé viszi a volt osztrák- magyar közös vagyon likvidálásának ügyét. Az elmúlt ősszel a magyar kormány jegyzékben tudatta az osztrák kormánnyal, hogy megtet­te a lépéseket az ügynek nemzetközi döntő­bíróság elé való kerülése érdekében. ügy látszik azonban, hogy az osztrák-ma­gyar likvidáció kérdése sem kerül döntőbíró­ság elé. A kulisszák mögött az osztrák kor­mány valószínűleg közeledést Ígért, mivel, amint most a P. M. H. bécsi munkatársa érte­sül, a hónap végén Szterényi József báró ve­zetésével minisztériumközj magyar bizottság érkezik Bécsbe a tavaly megszakadt likvidá­ciós tárgyalások folytatására. Nincsen kizár­'PRXGM-A'W&ATJ/HYnTjM* va, hogy a likvidációs tárgyalások újra való | remélik, hogy a március végén kezdődő tár- felvétele a szintén évekig vajúdott osztrák- j gyalások végre elintézik a volt közös javak magyar gazdasági tárgyalások eredmnéyes be- j likvidálásának kérdését úgy, hogy a felosztás fejezésével van összefüggésben. Az osztrákok! még a nyár folyamán kezdetét veheti. London, március 4. Az angol politikai módszerek igen hajlékonak s lehetőséget adnak egy-egy államférfiunak, hogy eredeti­leg képviselt álláspontjából engedjen és kon­zekvenciák nélkül más politikai koncepciót vegyen föl. így történt Chamberlainnel is, aki a genfi népszövetségi tanács kibővítésé­nek kérdésében homlokegyenesen más ál­láspontot képviselt, mint hazája közvélemé­nye, sőt saját kormánytársainak nagy része. Más országban a külügyminiszter a bir­minghamihez hasonló beszéd után, me­lyet az ország visszautasított, s a kabi­net tegnapi ülése után, melyben a kül­ügyi államtitkár felfogását leszavazták, lemondott volna, az angol parlamenti szokások azonban megengedték Cham­berlainnek, hogy egyszerűen felhagyjon régi álláspontjával és átvegye a többség nézetét. A Times parlamenti levelezője megerősíti azt, hog a külügyi államtitkár azonosította magát Baldwin és Chuchill álláspontjával. A kabinet tegnapi tanácskozása barátságos természetű volt, de a többség világosan ki­fejezte, hogy Genfben semmi olyannak sem szabad történnie, ami Németországban in­fair magatartásnak látszanék. Chamberlain úgy utazik Genfbe, mint a csaknem egyhangú angol közvélemény exponense. A tanács kibővítéséről egyelőre nem lehet szó s a francia-lengyel-olasz terv szeptem­berre marad. Az alsóház mai népszövetségi vitája délután négy órától nyolcig tart s való­színűleg szavazás nélkül ér véget, mivel a munkáspárt és a liberális párt vezetői meg vannak elégedve Chamberlain be- hódolásával és a kabinet többségének véleményével. Brüsszel, március 4.' A kamara tegnapi ülésén Vandervelde a népszövetségi tanács kibővítésének problémájáról beszélt. A kon­zervatív Jaspar helyesnek találja a kibőví­tést és veszedelmesnek Németország belépé­sét, mig a progresszista Destrée heves polé­miában a német álláspont mellett kardosko­dik. A szenátus egyhangúan elfogadta a lo- carnói szerződést. A ruszinszkői esküdtbíráskodás a parlament előtt Ifjabb Kocsor Gyula nemzetgyűlési képviselő nagy beszéde A nemzetgyűlés mai ülésére, mely dél­után két órára volt hirdetve, a magyar kép­viselők csaknem teljes számban jelentek meg. Ülés előtt a ház elnöksége tartott érte­kezletet s azon elhatározta, hogy a parlament legközelebbi ülése csütörtökön, március 11-én lesz. Ezen az ülésen fogják megindítani a nyelvrendelet fölötti vitát és a kormány ne­vében Svehla miniszterelnök fog beszélni. A mai ülést legteljesebb csendben nyi­totta meg délután háromnegyed 3 órakor Dostalek alelnök. A beérkezett iratok fel­olvasása után a ház második olvasásban elfo­gadja az egyenes adók rendkívüli pótlékáról szóló javaslatot. Ezután Králik dr. agrárius terjeszti elő az alkotmányjogi bizottság nevében a ruszin­szkői esküdtbiróságok működésének beszün­tetéséről szóló törvény meghosszabbítását célzó törvényjavaslatot. Indokoló beszédében rámutat arra, hogy a törvény meghosszabbí­tásának oka az, hogy a törvényszéki épüle­tekben kevés a hely és az ottani igazságszol­gáltatásnak kevés az alkalmas embere, bí­rája is. Különben is bevált az ezen törvény alapján mostanáig működő tanácsbiróság. A javaslat ellen elsőnek Gáti, ruszinszkői kommunista szólalt fel. Beszédében élesen ki­kel a nyelvrendelet ellen, amely a ruszin nyelvet kisebbségi nyelvvé degradálta. Maga a ruszin nemzeti tanács is megállapitotta, hogy a kormány megszegte ezzel a rendelet­tel kötelezettségét a ruszin néppel szemben. A régi magyar rezsim sokkal demokratiku- sabban járt el a ruszin néppel szemben, mint a mai köztársasági rendszer. (Nagy lárma.) Végül kijelenti, hogy csak a proletárok egye­sülésével lehet kivívni Ruszinszkó autonómiá­ját. (Percekig tartó nagy zaj, rendreutasítá­sok.) Köbér dr. (német nemzeti) párhuzamot von ezután a szudétanémet vidék és Ruszin­szkó mai helyzete között Hét év óta mindkét nemzet önrendelke­zési jogát letörték. Prága Ruszinszkót Balkánnak vagy Szibériának tekinti. Felszólítja a cseheket, hogy vessenek vé­get még idején a mai szuronyuralomnak, mert az sehol a világon nem végződött jól. Az elnyomott kisebbségek vállvetve mennek egymás mellett a mai kormányrendszer el­len. A cseh uralomnak utolsó akkordja volt a nyelvrendelet, amelyet még Mussolini is sokait. A ruszinok, a magyarok és németek együtt fognak harcolni a végletekig, amig el nem érik az önrendelkezési jogot. A javasla­tot nem fogadja el. De WTitte (német szociáldemokrata): A javaslat újabb égbekiáltó sérelem, amely az amugyis agyonsanyargatott Ruszinszkót érte. A mai rendszer rendőrei gummibotokkal vé­resre verik az embereket. Közbekiáltások a németek részéről: Szé­gyen. gyalázat! De Witte: Ilyen példa a legutóbbi karls- badi eset. Nem a rendőrségnek érdeme az, hogy haláleset nem fordult elő. hanem ?. mun­kásságé. A rendőrség egyáltalában nem lart- ja be a gyülekezési szabadságról szóló tör­vény rendelkezéseit Stern kommunista: Az egész kormány szerződésszegő! Cech: A csehekkel ezt nem csinálták Ausztriában. De Witte bejelenti, hogy pártja ezentúl fog csak igazán harcolni ez ellen a gummi- botos rendszer ellen. (Taps a német oldalon.) Ezután ifj. Koczor Gyula mondta el a követ­kező beszédet: Koczor Gyufa beszéde Tisztelt Nemzetgyűlés! Ismét egy olyan javaslat fekszik a nemzetgyűlés előtt, mely méltó gyümölcse a mai rendszernek és min­den szónál jobban jellemzi azt Ruszinszkó- ban évek óta fel van függesztve az esküdt- birőság intézménye s dacára annak, hogy a kormány és sajtója mindig szívesen, büsz­kélkedve hirdeti a köztársaságban uralkodó békebeli állapotokat, mégis szükségesnek tart ismét egy olyan javaslatot beterjeszteni, mely az esküdtbiróságok működését továbbra is felfüggeszti. Ez csak természetes eredménye annak a kétesértékü politikának, melyet a kormány folytat s mely tetteiben mindig kénytelen önmagát megcáfolni. A nagy világ és a nép felé a demokrácia mezében tetsze­leg önmagának, a valóságban azonban itt ér­vényesül Európa legantidemokratikusabb rend­szere. A tárgyalás alatt levő javaslat a leg­őszintébb képét adja annak a hét esztendő- óta folyó rendszernek, melyet a kormány : békeszerződések és az alkotmányosság ki­játszása céljából Szlovenszkóban és Ruszin- szkőban — ez esetben Ruszinszkót illetőleg — megvalósított. Az esküdtbiróság — legyenek bár róla el­térők a vélemények — ma is az igazság és az emberi jogok egyik legfőbb biztosítéka, mely­nek életrehivásáért hosszú küzdelmek folytak s melynek megvalósítását a demokratikus ha­ladás győzelmének tekintették. S a demokra­tikusnak mondott csehszlovák köztársaság egy részén nincs esküdtbiróság! Nincs es­küdtbiróság, mert amint a kormány leplezetle­nül és minden ceremónia nélkül mondja, Ru­szinszkó még éretlen erre. Hogy mi az oka ennek az „őszinteségi" rohamnak, azt nem nehéz kitalálni. Indokot kell keresni a nép- szövetség és a nagyhatalmak felé annak iga­zolására, hogy miért nem kapja meg a béke- szerződésben és alkotmánytörvényben bizto­sított autonómiáját az az országrész, melynek kultúráját és fejvilágosodottságát hét év előti — mikor állítólag „szabad akaratából" csat­lakozott a köztársasághoz — oly büszkén hir­dették s mely már 30 évvel ezelőtt az antide- mokratikusnak mondott Magyarországon él­vezte az esküdtbiróság intézményének/áldá­sait. Ezen éretlenség ép olyan koalíciós csalás mint a békeszerződésekben levő szabad aka­rat volt s ne ámítsák magukat, hogy még most ts hitelt adnak neki. Ne gondolják, hogy örökké tarthat ez a játék! Gondoskodni fo­í gunk arról, hogy a népszövetség, a nagyhatal j mák és a világ közvéleménye tudomást sze­ABBAZIA ADRIATICA SZANATÓRIUM Tökéletesen berendezett modem gyógyintézet a Südstrandon. Ma­gyar ház. Erösitő-edző-hizókúrak. Penslo Líra 35.— Kívánatra prospektus. 5102 rezzenek arról, hogy mikép tartják be önök a szerződéseket s hogyan értelmezik a demok­ráciát A független igazságszolgáltatás A . csehszlovák igazságszolgáltatás nélkü­lözi a föltétien szükséges függetlenséget, a bí­róságot kormánycélok eszközeivé alacsonyit- ják le, lesüllyesztik a bíróság színvonalát a kisebb képzettségű hadbirák áthelyezésével, mely hibák előbb-utóbb megbosszulják magu­kat Az ilyen hibák mind tömegesebben je­lentkeznek. A birói kar még mindig kormány­hivatalnoknak van minősítve, nincs részére biztosítva az áthelyezhetetlenség, nincs külön birói státusa, melyet még a legújabb tiszvi- selői javaslat sem biztosit Mindezek olyan dolgok, melyek miatt egy demokratikus kor­mányzatnak pirulnia kellene. Hasonlóképpen sem az igazsággal,' sem az észszerüséggel nem egyeztethető össze, de kü­lönösen nem a Ruszinszkó részére biztosított autonómiával, hogy Ruszinszkónak ne legyen külön Ítélőtáblája, illetve annak ruszin taná­csa a Ruszinszkón kívül eső, nyugati határá­tól 100 km-re, keleti határától pedig 350 km-re fekvő Kassán, ügyvédi kamarája pedig a több száz kilométerre fekvő Turócszentmártonban legyen. A gyors, igazságos és olcsó igazságszol­gáltatást és a magyarság dédelgetését szolgál­ta valószínűleg a beregszászi törvényszék megszüntetése is, mert hiszen ki képzelhetne el egy demokratikus köztársaságot máskép, mint hogy annak magyar lakossága ne tár­gyalhassa saját anyanyelvén ügyeit s ne kelljen, ha törvénybe megy százkilométeres utakat megtennie. A korrupció uralma Mindezeket a kormány nem a'carja ész­revenni, hiába hívják fel figyelmét erre a szakkörök és az ügyvédszöveUég, hiába hang­zik fel a nép nagy tömegeiből napról-napra mind sürgetőbben a sok panasz. A kormány­zat minden jogos kívánság és igazságos pa­nasz előtt eltakarja szemeit és bedugja a fü­leit. Népünk, nemzetünk szeretetét irreden­tának, a megtépázott, leigázott panaszát lazí­tásnak, emberj jogot, emberi elbánást kérő szavát alattomos aknamunkának, felforgató törekvésnek minősítik. Jaj itt a nyílt szónak, a becsületes ős/mteségnek, a nemzetéhez váló hűségnek és szeretetünk Rossz lelkiismere­tűk mindenben veszélyt, rejtett gyilkot lát. Az árulást, képmutalást, hűtlenséget, megvehe tő­séget és gazságot ültették magas trónra, ál­lítják követendő példának az emberek elé. Jaj annak, ki felomeli szavát ezek ellen! Le­het, hogy Irába lesz minden intő szavunk. Ha­ladjanak teliát esik az eddigi utón — ha úgy tetszik — s mi megyünk a magunk rögös, tö­visekkel kirakott idján, m.elyeu tudjuk, hisz- szük, — hisz már nagyobb hatalmakkal és erősebbekkel is voltunk szemben —ott vár ben­nünket a feltámadás! A javaslatot nem foga­dom el. (Nagy taps a magyar és német ellen­zéki oldalon.) Ezután Kurtyák képviselő beszélt, majd Viskovsky igazságügyminiszter szólalt föl és reflektált az eddigi beszédekre. Beszéde alatt a kommunisták soraiban nagy lárma tör ki, amelyet az elnök csengő és rendreutasítá­sok is alig tudnak mérsékelni. Az ülés tart Chamberlain behódoltan megy Genfbe Előkészületek a népszövetség nagy ülésére — Az alsóház genfi vitája — Öröm Németországban + Sérvben szenvedők «#» | ? egyetlen biztos védelmet nyújt a lágy ék, í l here, comb és kö'döksérvnél a mi tökéiete- .9 ? sltett rugónélkiili sérvkötönk, mely éjiéi is $ fc hordható Mindenféle bandázs operáció § l után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülve- ^ \ désnéi. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- b í oel! has-, hát- és mellmelegitö fl l Jraiea” kötszerMx Brattsiava, Rona-a. 51. | l Árjegyzék ingyen ? A vidéki felek még aznap elintéztelek ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom