Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-30 / 74. (1112.) szám

1926 március 30, kedd. ^i^m-Mag^ar-hirlae 7 A Rákóczi-család ősi fája II. Rákóczi Ferenc őseinek eredete és szár marása — A XII. századig vezethették visz- sza családfájukat — Uj adatok a Rákóczi-ösö kre egy Kun Lászlóhoz Írott kiadatlan levélben 1, Ferenc József unokája a kabarépódiumon Becs, március 29. (A P. M. H. bécsi tudósitájától.) Mün­cheni jelentés szerint Seeíried Erzsébet grófnő, néhai I. Ferenc József császár és ki­rály unokája legközelebb harminc estén át egy müncheni kabaréban fogja modern köl­tők verseit szavalni. Ferenc József unokája a napokban egy hangverseny keretében mu­tatkozott be mint szavalómüvésznő és nagy sikert aratott. Ferdinánd bolgár excár Becsbe költözik Bécs, március 29. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Amint bécsi tudósitónk értesül, Ferdinánd bolgár exoár, aki száműzetése óta Koburgban él, néhány hét múlva Bécsbe költözik. Mivel a volt uralkodó reverzálist irt alá, hogy politi­kával nem foglalkozik és trónjáról való le­mondása óta valóban nem fejlett ki semmi­féle politikai működést, az osztrák kormány a Becsben való letelepedés elé nem támaszt akadályokat Ferdinánd excár a múlt hónap­ban két hetet Récsben töltött és ekkor sze­rezte meg a letelepedési engedélyt A volt uralkodó egyik megbízottja mostan folytat tárgyalásokat egy IV. kerületi palota meg­vásárlására. Ferdinánd excár mindig előszeretettel tartózkodott Bécsben és állandó látogatója volt a bécsi színházaknak, főként az operá­nak- Barátai szerint Bécsbe való költözködé­sének legfőbb oka, hogy a volt uralkodó nem akarja tovább nélkülözni a bécsi színházakat. Ebből az alkalomból érdekesnek tart­juk felemlíteni, hogy annak idején, amikor Bulgária letette a fegyvert az antantcsapa- toü előtt és Ferdinánd király elmenekült or­szágából, néhai IV. Károly megtiltotta volt szövetségesének, hogy akár Bécsben, akár máshol Ausztria-Magyarország területén el­hagyja szalonkocsiját, úgy hogy Ferdinánd Szófiából egyenesen. Koburgba menekült. Néhány héttel később IV. Károly is kényte­len volt követni Ferdinánd példáját és az antanttól fegyverszünetet kérni. Hindenburg visszautasította Ausztria érdemrendjét Az osztrák kormány nem tudta, hogy német . állampolgárnak nem szabad idegen rendje­let elfogadnia. Bécs, március 30. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Diplomáciai körökben mostanában sokat mulatnak azon-az incidensen, amely Ramek osztrák kancellár berlini utazását meg­előzte. a napokban ugyanis megjelent az összes bécsi lapokban az a hír, hogy az osztrák kormány előterjesztésére Hainisch dr., az osztrák köztársaság elnöke Ausztria nagy érdemrendjét adományozta Hindenburg né­met birodalmi elnöknek és a kitüntetést Rá­znék kancellár magával vitte Berlinbe. Berlinben azonban kiderült, hogy az osz­trák kormány baklövést követett el. A német köztársaság alkotmánya szerint ugyanis a német birodalom állampolgárai nem fogad­hatnak el külföldi kitüntetéseket. A császár­ság idejéből származó idegen érdemrendjei­ket viselhetik ugyan, de uj kitüntetéseket nem fogadhatnak el. Ezen Hindenburg elnök semt teheti túl magát és igy a német kor­mány az osztrák kormány érthetetlen tájéko­zatlansága miatt igen kényes helyzetbe ke­rült. Végre azonban Hindenburg kivezető utat talált. Elfogadta a kitüntetést, azonban nem érdemrendként, hanem puszán emlék­ként Vagyis nem fogja hordani, hanem elte­szi emlék gyanánt. Diplomáciai körökben érthetelennek tartják, hogy az osztrák kormány miként kö­vethetett el ilyen baklövést hiszen a külföl­di érdemrendek eltiltását kimondó törvény már évek óta érvényben van. £ITilTXA A A ál A AAÁAÁ ÁAAAAAA AXAA AAA Sorsfeüuekeí f mindenki csak Merik és Tsa tokíiMíian vesz. Oraflsiam EUuSnicoa ni. Telefon 1930 éa 236% lttiiftT.iifmimiiTimttP.Tm Szlovenszkó, március. ] A Rákóczi-család tagjai évszázadokon át letö- rölhetetlen betűkkel írták be nevüket a magyar történelembe. A fejedelmi család ősei kezdve a tatárpusztitástól, Mohácson át a nagy szabadság- harcig küzdöttek hol a beözönlő ellenségek, köz­tük elsősorban a török, hol n vallás és lelkiismeret szabadságért, feláldozva vagyonukat, szabadságu­kat és ha kellett, életüket is. Az alábbiakban röviden áttekintjük a híres család leszármazását: * « * A „töves, gyökeres** Rákóczi-nemzetség ere­dete a XII. század sürü homályába vész el. Az ed­dig ismert összes adatok merő ellentétben álla­nak egymással a legrégibb ősök megnevezésében. Egyes adatok szerint a család Bogomér fiától: „Chyzkerei** comestól ered. Ez az eddig legke- vésbbé ismert és elfogadott nézet. Más kútfők Csépánt és Lukácsot emelik el9Ő ősnek. Egy 1217-ben kelt osztozkodó levél alapján tudjuk, hogy Bogáth-Radván nemzetség legelső ismert őse Leustak de genere Bogáth Radván volt, akinek fia Pósa és Lukács ősi vagyonaikon megosztozkodtak Zemplénben, 1217-ben. Lukács fiának, Gyapólnak fia völt Pál comes. Pál comes egy Kun László király­hoz intézett, s eddig kiadatlan levele uj világot vet a család történetére. Ezen értékes okmány alapján elsőnek szálltak szembe azzal a meggyökeresedett felfogással, hogy a Rákócziak szegénységből és köznemesi sorsból vergődtek fel az évszázadok alatt főnemesi, her­cegi, majd fejedelmi rangra. Ez ugyan nem szégyen, de érdem volna — azonban az említett 1278-ban kelt oklevél vi­lágosan bebizonyítja, hogy a Rákóczi-ősök már a XIII. században „comes“-ek, főispánok és zászlós urak, sőt nagybirtokosok voltak, úgy, hogy már ebben az időben „ősi“ javakon ósz- tozkodtak s birtokokkal rendelkeztek. „Gyapólnak elsőszülőtt fia Pál comes örökös nél­kül lévén Kun László királyhoz folyamodik, engedtessék meg neki, hogy a maga fekvő javait anúak adományozhassa, akinek ő, !. L Pál akarja. A király ebbeli kérelmének helyt adott, amelynek folytán 4 évvel később 1282-ben ugyanezen Pál, ki egyszersmind a szerencsi apátság alapítója volt, az édes apja Gyapol fivérének Illésnek. (Éliás) fiait, Lászlót és Istvánt az egri káptalan elé vitte, ahol azoknak a maga faluit u. m. Morva, Kört- vélyes, Rákócz, Izsép, Csel ej, Monok, Letztemer, úgy­szintén Arack, Sink, Sóskút és Mink helységeket örökösen átvallotta" Az okmány több szempontból is értékes: Először megnevezi a névszerinti örökösöket s világosan megmondja a köztük lévő vérségi kap­csolatot, s ezzel uj, eddig ismeretlen nyomokra vezet. Másodszor pedig megnevezi a szerencsi apát­ság alapítóját, akit eddig név szerint nem is­mertünk. A szerencsi apátságról eddig any- nyit tudtak, hogy 1294-ben már állott s Szent Pé­ter és Pál tiszteletére a Bogán Radván nemzet­ség birtokán keletkezett s hogy 1292-ben a kegy­urak, a Bogáth Radván nemzetségből származó Monokyak és Cseleyek kötelesek voltak az apát­ság támogatására. Itt említem meg, hogy ebben a templomban van eltemetve I. Rákóczi Zsigmond fejedelem. * * * A Rákóczi-ház legősibb birtokának Tisza- lucon kívül Szerencset kell tekintenünk. Ezt hol elvesztették később, hol újból vissza szerez­ték. Hogy ebben az időben apátságot alapítottak "birtokukon, mutatja, hogy jó vagyoni helyzetben voltak s a közéletben is szerepet játszottak. Az utolsó Arpádházi királyok alatt, majd különösen a vegyesházbeli királyok alatt dúló pártharcokban elvesztik vagyonuk,egyrészét, s ez­zel hatalmukat is — és hosszú ideig nem szere­pelnek a közéletben. * * * A török világban feltűnnek újra. Vitézségük­kel sok dicsőséget, hatalmat és vagyont szereznek s ezt házasságokkal erősitik meg. A fejedelmi és főnemesi ág hatalmának és gazdagságának megalapítója Rákóczi Gáspár és Csebi Brigitta fia: Rákóczi Zsigmond, aki a családnak megszerzi Felsővadászt, melyről II. Rá­kóczi Ferenc is a „felsővadászt" előnevet hasz­nálta. A vasvörösvári Rákőczi-levéltár igazolja Kő- váry azon állítását, hogy Zsigmond a Gáspár fia volt. Rákóczi Zsigmond 1517-ben Thurző özvegyé­től Hangácsy Mihálynétól megveszi Abaujban Perényi Imre birtokát, Felsővadászt és Selyebet. A Rákóczi-család ettől kezdve használja a Fel­sővadászi előnevet, sőt a család több tagja magát csak egyszerűen „Felsővadászának nevezi. Itt kezdődik a család fényének, dicsőségének és gaz­dagságának maga sbaiv elése. Az akkori kor szokása szerint a családi ha- és Mádot. Második feleségével, Gerendy Annával, Erdélyben szerez összeköttetéseket, mig harmadik talmat és gazdagságot nem a legutolsó sorban — jó házasságokkal erősítik. Ez alól nem kivétel a Rákóczi-család sem- Zsigmond fia, János, há­romszor nősül, mindannyiszor vagyonos nem­zetségből. Az első a híres Cseley Klára, a máso­dik Lővev Erzsébet, a harmadik Kazsuhv Jú­lia. Lővey Erzsébet és János fiát, Ferencet bárósi- tották. ...................... ......... | Jánosnak első házasságából származó Zsig­mond nevű fia a törökök ellen sokszor vitézül harcoló szendröi, majd egri főkapitány, később Erdély kormányzója, majd 1607-től 1608-ig Er­dély fejedelme. A Rákóczi-ház tehát a fejedelemségig emelke­dett. Az első Rákóczi fejedelem is három ízben kötött kitűnő házasságot. Első feleségével, Alaghy Judithtal, Mágocsy András dúsgazdag özvegyével megszerezte magának Munkácsot, Tályát, Tarczalt felesége, özv. Gsapv Kristóf né, Telegdy Bora ré­vén a szatmári, beregi és zempléni Telegdy ura­dalmakhoz szerez örökségi jogot az esetre, ha a Telegdyek fluága kihal. Zsigmond három házassága óriási vagyont, de sok ellenséget is szerzett a családnak, köztük a Wesselényieket, Csákyakat, Eszterházyakat. A családi politikát nem vetette meg a már óriási vagyonnal rendelkező I. Rákóczi György sem. Először Bethlen Katát, majd pedig a dúsgaz­dag Lorántffy Zsuzsannát veszi el, II. Rákóczi Zsigmond pedig Lorántffy Máriát vesz© el. A Lo- rántffyakkal kötött házasságok nagyban emelték a családot, mert a Lorántffyak a legősibb Árpád- korbeli zászlós urak és nádorok ivadékai voltait, akiknek ezidőben Gömörmegyében is több váruk van és az egész Gortvavölgy is hozzájuk tarto­zott. Ekkor már össze voltak láncolva az ország majd minden neves családjával. Nem csoda, ha I. Rákóczi Györgyné minden törekvése az volt, hogy a vagyon mellett, a lengyel koronát is megsze­rezze. De ekkor hirtelen meghalt az öreg feje­delem. * ♦ * De a lengyel Zakzareska Anna leánya, Báthory Zsófia méginkább vágyott a lengyel koro­na utón, mint anyósa. Az öreg fejedelemasszony sorba házasította fiait. A lengyel korona fénye csillógott szemében akkor is, amikor a katolikus Báthory Zsófiával való házasságot akarta. Ha Báthory Zsófia nem lesz a Rákóczi-ház Prága, március 29. Ünnep előtti jelegzeles szerény sportja volt a tegnapi vasárnapnak. A nap legnagyobb szen­zációja Svájc válogatott csapatának súlyos gól- arányú veresége a holland reprezentatív csa­pattól. — Prágában is meglepetést kellett a Sla• via veresége a Viktória Zsizskovlól, amely utóbbi győzelmével bebizonyította, hogy jelenleg Prági legjobb kondícióban lévő csapata. A Sparta Bécs- ből is diadallal tért vissza, mig a bécsi Rapid Budapesten az FTC-töl szenvedett vereséget. Bu­dapesten már kezdetét vették az MLSz jubileumi játékai, amelyek első fordulója során az MTK legyőzte az FTC-ot. — A budipesti NSC Pozsony­ban két respektábilis győzelmet aratott, mig Bécsben a Vienna megadásra késztette a Hakoahl A többi szabadtéri sportok is megélénkültek már és husvétra a tavaszi sportélet felkészülten áll. A tegnapi vasárnap eredményeiről alábbi tudósilásaink számolnak be: Viktória Zsizskov—Slavia 3:2 (0:1). Négy percnyi eredménytelen bajnoki mérkőzés után a játék barátságos jellegűvé alakult át és mindvégig nívós és fair sportot h~zoW. A Viktória győzelmét halfsorának egységesebb volta és tempobirása, valamint véneimének nagyszerű munkája révén érde­melte ki a gyönge formát játszó Slavia felett. A Viktóriában egyedül a csatársor volt gyön­gédé, mert Jelinek hiányát érezte. A Slaviá- ban Planicska kapus bravúros munkát fejtett ki és megóvta csapatát a sulyo&bb vereség­től. Az együttes többi Összes tagjai formáján alul szerepeltek. A gólokat: Mares (2) és Kristál a Viktória, Dóbiás és Silny a Slavia részéről. A mecceset 18.000 néző előtt Chrdle bíró pártatlanul vezette. A POZSONYI MAGYAR BAJNOK KATASZTRO­FÁLIS VERESÉGE. NSC Budapest—Ligeti 8:0 (5:0). A pozsonyi elit magyar csapat katasztrofális veresége nem lepi meg azokat, akik figyelemmel kisérték a baj­nokcsapat ez idei szereplését. A Ligeti teljesen tréning nélkül állott sorompóba és még ma sincs fitt kondícióban. Ennek dacára és figyelmeztetés ellenére lekötötte az NSC-vel való meccsét é6 súlyosan megbünhődött érte. A szövetségnek kö­telessége, hogy ilyen kudarctól mentesítse a pozsonyi futball renoméját és a nemzetközi mécs­esek engedélyezését szigorúbban vegye. — Az NSC beváltotta Pozsonyban is a hozzáfűzött re­ményeket A csapat legjobb része itt is a védelem és a csatársor, főleg Volentik és Gross voltak. A halfsorban a tartalék Tímár és Szabó kevésbé tet­szettek. A csatárok közül László volt a gyöngébb. Gallovicb kevés munkáját jól végezte. A Ligetiről, sajnos, semmi jót nem mondhatunk. A csapat tagja, talán egész más fordulatot vett volna a ma­gyar történelem. A Báthoryak szertelenségekre és kegyetlen­ségekre hajló természete és uralomvágya meg volt benne is. Mikor a szerencsétlen lengyel hadjárat meghiúsult, nagyralátó tervei összeomlottak, Báthory Zsófiából zsembés öregasszony lett, aki mellett a szépséges, de anyósával soha meg nem egyező menyének, Zrínyi Ilonának, I. Rákóczi Ferencnének, igazán nem volt gyöngyélete. Bátho­ry Zsófia mellett szomorú sorsa volt a fiatal asszonynak, akinek urát a Wesselényi összeeskü­vés felfedezése után csak a jezsuiták segítségével lehetett megmenteni, de aki röviden elhalt. * * * A Rákóczi-házra rossz napok járnak. Az ősi törzs erős hajtásai egymásután tördelődnek, rövid húsz éven belül hat férfitagját veszíti el, s 1664-ben elesik a katolikus grófi ág utolsó tagja is, a törökök elleni harcban, a „nagyváradi ki­törés-kor". A nagymultu családnak ebben az időben már csak egyetlen férfitagja él, a három és félhónapos, kis „Ferkó", Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc ■fia, akit II. Rákóczi Ferenc néven tanult meg becsülni örökre az egész magyarság. * * * Végül egy rövid áttekités a Rákócziak csa­ládfájáról: Leusták de Genere Bogáth Radván 1170; Lucaisus 1217; Illés 1252; Gyapol Mihály 1348, felesége Esalt; Rákóczi Balázs 1879. felesége Zé- na; Rákóczi Benedek 1409; Rákóczi István 1464, felesége Deregnyei Bessenyei Anna; Rákóczi Gáspár, felesége Cseby Brigitta; R. Zsigmond Felső-Vadász szerzője 1517; Rákóczi János 1558, I. felesége: Cseley Klára, II. felesége: Lővey Er­zsébet, III. felesége: Kasuhy Júlia; I. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem szül. 1544 f 1608, I. felesége: Alaghy Judith, II. felesége: Gerendy Anna, III. felesége: Telegdy Borbála; I. György szül 1594. f 1648, I. felesége: Bethlen Kata, ÍL felesége: Lorántffy Zsuzsánna; II. György, szül. 1621. f 1660., felesége: Báthory Zsófia; I. Ferenc, szül. 1645. f 1676., felesége Zrínyi Ilona; II. Rákóczi Ferenc szül. 1676. március 27-én, meg­halt 1735. április 8-án, felesége: Sarolta Amália; József munkácsi herceg szül. 1700. f 1738., fele­sége Mária de la Contaciére és Madame de Peravex: Josephe Chárlotte, szül. 1736 y 1780, apáca. Anonym. Mayer III.-aI megerősödve vette fel a küzdelmet. De a népszerű Franci nem sokká bírta a tempót. 15 perc játék után kész volt erejével, úgy hogy a második félidőben már be sem állott. De a többi játékos Bem bírta a nagy feladatot. A csatársor egy-két momentumától eltekintve teljesen csődöt mondott. Éhez járult még hogy a védelem — Hédi kivételével — sem volt jobb. Különösen a máskor oly nagyszerű Meidlinger ijesztően rosszul játszott s talán ez volt a nagy vereség fő­okozója. Mentségül szolgáljon, hogy betegen állt ki. A halfsor még aránylag a legjobban működött. De tekintettel, hogy a csatársor egy percig sem volt képes a labdát magánál tartani, a halfsor túl­terhelve volt, ami azután óriási munkát rótt a fe­dezetekre. A játék lefolyása a nagy gólarány da­cára nyíltnak mondható és a pestiek fölénye csak idŐkénti volt. Az első gólt a 7-ik percben Meid­linger hibájából Volentik lőtte. A 29-ik percben Rémay III. szöktetósből szép gólt lő. Egy perccel rá Spitz paszából Volentik lőá a harmadikat, majd a 33 és 41-ik percben ugyancsak ő rúgja Spitz paszából további két gólt. Féidő 5:0. Hely­csere után Spitz gyöngyörü lövéssel megszerzi a hatodik gólt. A 33-ik percben Kropacsek 16-oson belül faultot véd. A megítélt tizenegyest Rémay II. védbetetlenül értékesíti. Az utolsó gólt a 35-Lk percben László balszélső egyéni kitöréséből rúgja. Brüll Gyula dr. jól bíráskodott. NSC—Bratislava 3:0. Az NSC vasárnap Wurthal megerősödve megállotta a helyét a Bratislava ellen is, amelynek a védelme és halfsora nagyszerűen játszott, ellen­ben csatársora teljesen csődöt mondott. Ka­rácsony és Lue formán alul szerepeltek, egyedül Sósai játszott jól. Mig az első félidő erős NSC fö­lény jegyében folyt le, addig a második változa­tos játékot hozott. A 20-ik percben Rémay II. ka­pufát lő, a labda visszakerül Lászlóhoz, aki két méterről gólt rúg. Helycsere után Wurih a 35-ik percben, 20 méterről váratlan gólt lő, majd három perccel későbben Rémay III. kornerb^l közvetlen gólt ér el, eszel a végeredményt helyre állítva. Benes a budapesti csapat rovására bíráskodott. )( Pozsonyi bajnokságok. -- Donaustadt Po­zsony— ÉSE Érsekújvár 1:1 (1:0). Biró: Grünberg. Egyforma erők küzdelme, amelyben a vendég­csapat némi fölényt mulatott. A mérkőzés mind­végig izgalmas lefolyású volt- Kessler az ÉSE csapatkapitány állandó protestánssal zavarta meg- a játékot, úgy, hogy a biró kiállította. Levonulá­sakor még összeverekedett a zegyik nézővel, úgy hog yezen sportszerűtlen magatartásáért felelni fog a szövetségnek. Jellemző, hogy Kessler kizá­rása után ÉSE jobban játszott, sőt tiz emberrel gólt is rúgtak. Az első gól az 5-ik percben esett. Labdahordozásért a biró 6 méterről büntetőrugást ítélt, amit Froksch Minarik paszábói értékesített. A kiegyenlítő gól a második félidő 16-ik percében eseti, amennyiben Laczkó oldalról védhetetleu i Sport­A Spárta győzött, a Slávia vereséget szenvedett Az MTK legyőzte az UTE-t, az FTC a Rapid dót — Svájc súlyos veresége Amsterdamban Az NSC szép szereplése Pozsonyban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom