Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-28 / 73. (1111.) szám
14 1926 márefas 28, vasárnap. Az európai vámunió kérdése Praga, március 27. Berlinben már hosszabb idő óta működik egy társaság, amely a világ gazdasági tevékenységét iigyedemmel kiséri és szóban és Írásban azért küzd, hogy a világ ellentétes gazdasági érdekeit kiegyenlítse és a népeket gazdaságilag közelebb hozza egymáshoz. Lnnék a társaságnak „Német világ- gazdasági társaság14 a neve. Havi szemléjében legutóbb azzal a kérdéssel foglalkozott behatóan, hogy miképpen függ össze a világ- gazdasági nagyhatalmak kereskedelmi politikája és az európai vámunió. A kérdést úgy tárgyalja, mintha a népek gazdasági érdekei nem képeznének olyan ellentéteket, hogy azok eikáritkatatlan akadályokul szolgáljanak. Érdekes megfigyelni, hogy az egyes érdekelt országok gazdasági politikája milyen viszonyban áll ehhez a'kérdéshez. Amerika a háború után továbbra is a vámvédelmi politikát követte, bár a háború lezajlásával egész Európa az ő adósa. A 30—60%-os speciális vámtételekhez és a vámtörvény szigorú végrehajtásához az a lehetőség járul, hogy a vámtételeket ráadásul nemhogy leszállítanák, sőt még emelni fogják, ha Amerika termelési költségei nagyobbak lesznek, mint a versenyállamok termelési költségei. Minden olyan versenyt, amely az amerikai ipart érintené, a legnagyobb szigorral kiküszöbölnék és olybá vennék, mintha tisztességtelen verseny lenne. Ennek megállapítására az egyes ver- eenyországokban külön vámügynököket tartanak. Anglia tengerentúli gazdasági politikája teljesen azonos az anyaország politikájával. Az európai országoknak csak olyan kedvezményeket adnak, amelyek legfeljebb az általános tarifa kisebb-nagyobb leszállítására vonatkoznak, anélkül, hogy az anyaországgal szemben fennálló minimális tarifát a kontinensre is kiterjesztenék. A Dum- ping-vámok rendszere Ausztráliában és Uj- zélandban a legapróbb részletekig ki van épitve. Ujzéland valutáris többletei nem jelentenek mást, mint az elzárási politika álta-. láncra tarifarendszerének megszilárdulását. Anglia maga, mint anyaország, követi a gyarmatok politikáját. A munkanélküliség és a népességi probléma nyomása alatt eltávolodott a szabadkereskedelem politikájától és határait napról-napra mindinkább elzárja. Jellemző, hogy az angol vas- és acólmunkások szakszervezetei is a vas- és acélgyártmányok behozatalának tilalma mellett foglalnak állást. Franciaország a háború után kereskedelmi politikáját teljesen uj alapokra helyezte, amennyiben elhagyta a legtöbb előnyt biztositó rendszert és a viszonylagosság elvére tért át. A közbemeső tarifák rendszerével, amely az általános tarifa százalékos kedvezményeiben áll, Franciaország a kereskedelmi szerződések megkötésénél olyan politikát folytathat, hogy az minden, csak nem szabadkereskedelmi politika. Ezenfelül Franciaországnak mindig módjában áll, hogy az általános tarifa emelésével az engedményeket újra kiegyenlítse, mert szerződésileg abszolút tételekkel sohasem köti le magát. Spanyolország'is különbséget tesz maximális és minimális tarifa között. Ez utóbbi, amennyiben olyan árukra vonatkozik, amelyeket Spanyolországban is gyárthatnak, a külföldi áruk behozatalát szinte teljesen kizárja. Olaszországnak az általános tarifa mellett egy szerződéses és a legtöbb kedvezményt biztositó tarifája is van s igy saját iparára a legmesszebbmenő tekintettel van s úgy a külföldi kereskedelemmel, valamint az inflációval szemben hathatósan védekezik. Oroszország kereskedelmi külpolitikáját a külkereskedelmi monopólium jellemzi, melynek lényege a kivitel és a behozatal kontingensének szigorú megállapítása és a külkereskedelem egyensúlyban tartása. A monopólium praktikus hatása olyan, mint a vámvédelem szigorú keresztülvitelének. Az orosz külkereskedelmi politika tehát a módszerben különbözik, azonban az alapelvek ugyanazok, mint Franciaország, Ausztrália és Amerika külkereskedelmi politikájában. Németország megtartotta az 1878- ban megkezdett és 1902-ben véglegesen lezárt kereskedelmi politika irányelveit, amelyek a mérsékelt vámvédelem eszméjét követik. Németország ma egy olyan vámtörvényből indul ki, amelynek értelmében az ipar nyersanyagait általában vámmentesnek nyilvánítja, sőt a vasvámok sem változtak. Az 1925. év tarifanovellája nem jelent mást, mint a pénz általános elértéktelenedéséhez való alkalmazkodást és csak a legszükségesebb esetekben alkalmazkodik a megváltozott’ termelési és leadási lehetőségekhez. A német vámtarifa szerződéses tarifa, amely csak egyes tételeknél tesz bizonyos engedményeket és ezek majdnem kizárólagosan a német mezőgazdaság érdekeit szolgálják. Az egyes világgazdaságilag fontos Országok vámpolitikájának etmo megvilágítása azt mutatja, hogy majdnem az összes államok kereskedelempolitikai irányzata az esetleges európai vámuniónak ellene van. Szőnyegvásárlók figyelmébe!! Mielőtt szőnyeget vásárol, informálódjék az- „Őrien*" ,§ perzsaszőnyeg—szövődében, Bratíslava, Dostojevského rád 27. (volt Justí-sor) elsőrangú, gyönyörű szőnyegek, rendkívül olcsó árban megrendelhetők kiválasztott minták és szinek szerint A berlini tőzsde és a pénzpiac í Prága, március 27. A német Nemzeti Bank a diszkontot 8-ról 7%- ra szállította le. Ez a rendelkezés annyiban meglepő, hogy a csökkentést csak április elejére várták. A német Nemzeti Bank státusa azonban közben úgy fejlődött és a pénzpiacon olyan megköny- nyebbülés állott be, hogy ezt a rendelkezést már most lehetett foganatosítani. Sohaoht dr., a Nemzeti Bank elnöke, annak a reménynek adott kifejezést, hogy a dÍ3zkoutleszállitás a kamatnivót a Nemzeti Bankon kívül is le fogja szállítani, ami a szenvedő német gazdaság számára nagy könnyítés volna. A Nemzeti Bank elnöke továbbá azt is bejelentette, hogy a német aranydiszkontbank 6-ről 5% %-ra szállította le a diszkontot, még pedig március 27- től kezdődő hatállyal. Legutoljára január 13-án 9-ről 8-ra és a lombardtételt 11-ről 10%-ra szállították le, amely kamatláb 1925 február 23-ika óta volt érvényben. Ezeknek a szabályozásoknak az egész országban máris nagy hatásuk volt. A gazdasági körök nagy örömmel üdvözlik a politikának a gazdasági életből való kikapcsolását. A német külkereskedelmi fejlődés februárban kielégítő volt és annak dacára, hogy a piacokon lanyha hangulat uralkodott, a konjunktúra javulásának jelei mutatkoztak. Az egyes szakszövetkezetek megállapodásai folytán az árak némi emelkedést értek el s általában az az érzés uralkodik, hogy a gazdasági helyzet a javulás utján van. A tőzsde hangulatát kedvezően befolyásolta az adóterhek tervbevett leépítése, a söradó elodázása és az építkezési állami hitel megadása, valamint a mindinkább megnyilvánuló pénzbőség. A tőzsde ezen jelekre máris reagál és a speciális értékpapírok emelkedtek. így n festókérdekcsoporlok papirjai, az olajrészvények és a bankrészvények. Ez utóbbiak az osztalékfizetésre való, tekintettel szilárd magatartást mutattak. Scbaoht dr., a Nemzeti Bank elnöke, bejelentette, hogy a német pénzpiacon a normális viszonyok vissza fognak térni. Remélik, hogy a már ez irányban megkezdett fejlődés nem fog megállani. Az osztalékot 10%-ban állapították meg. A mérleg azt mutatja, hogy a bank külföldi devizakészlete és követelése 622 milliárd márkát tesz ki, amely ösz- szeghez még 1208 milliárd márka aranyállomány járul. Ezzel szemben 4.7 milliárd márka értékű bankjegyet bocsátottak forgalomba, amelyből 1.74 milliárd márka van a bank birtokában, úgy, hogy a bankjegyforgalom csak 2.96 müliárd márka. Harcok a magyar nyugdijvalorizáciős törvényjavaslat körül. Budapestről telefonálják: A nyugdijvalorizációs javaslat körül megindult küzdelem feltárta a vállalatok előtt a legutóbb keresztülvitt változtatások jelentőségét. Ezek á módositások különösen a kisebb vállalatok szempontjából sérelmesek, mert ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedése esetén nagyon nagy terheket fog kelleni viselniük. így ezek a terhek leginkább azokat a vállalatokat fogják sújtani, amelyek tekintélyes leépítéseket voltak kénytelenek keresztülvinni. Ezeknek a vállalatoknak ugyanis nyugdijterheik aránytalanul nagyok lesznek, mig jövedelmezőségük minimálisan csekély. Emiatt most a kisebb intézetek külön akarnak szervezkedni, különösen a TÉBE-vel szemben, amely a nagy vállalatok érdekeit tartván szem előtt, azoknak nagyobb teherbíró képességével számolt s igy a javaslatba több olyan rendelkezés került, amely a kisebb intézetekre nézve valósággal elviselhetetlen terheket jelent A kolini kábelgyár. Az UTK értesülése szerint a Pozsonyból Kolinba költözött kábelgyár a nyár folyamán kezdi meg az üzemet. Az eddigi gyártásnak egyelőre körülbelül a 15%-át fogja produkálni. Ezt az árumennyiséget a történelmi országok rendelték meg. Ez elősegíti a gyár versenyképességét, mert a pozsonyi kábelgyár a magasabb szlovenszkói fuvardíjak következtében hátrányban van. öt ipartársulat nem alakulhatott meg Rnszinszkóban. Ruszinszkói tudósitónk jelenti: Az uj ipartörvény értelmében megalakítandó vegyes ipartársulatok ügye Ruszinszkóban még ma is rendezetlen. Az ungvári ipartársulat megalakult ugyan, de puccsal, úgy, hogy teljes számú vezetőségének megválasztására máig sem került a sor. Az ipartársulatot egy háromtagú kinevezett direktórium igazgatja. Ezenkívül még öt ipartársulat nem alakulhatott meg, mert alapszabályai a zsupa- nátuson fekszenek s eddig érthetetlen okból máig sem nyertek jóváhagyást. Azzal, hogy a hatóságok az ipartársulatok alapszabályainak jóváhagyását igy elamerikázzák, nagy gazdasági kárt okoznak az iparosoknak és kereskedőknek. Ez ugyan a kormány Ruszinszkóban gyakorolt közgazdasági politikájával nem ellenkezik, de azért mégis oly szembetűnő, hogy az iparosság komoly lépésre határozta el magát, hogy gazdasági érdekeit a hatóságokkal szemben is sikeresen megvédhesse. A pozsonyi kábelgyár — mint Pozsonyból jelentik — pénteken tartotta meg 31. rendes közgyűlését. Elhatározták, hogy a 4,060.424 korona tiszta nyereségből 20%-os osztalékot, tehát részvényenként 80 koronát fognak fizetni. A beszámoló szerint a múlt évben az tizem nem volt kielégítő s a kereskedelmi helyzet kedvezőtlen volta az uj év első hónapjaiban még fokozódott. A részvénytársaság részvénytőkéje 11.4 millió korona, rendes tartalékok 13,595.780 K, hitelezők 13,032.314 K, az ingatlanok 7, földbirtok 2.4, gépek 5.13, értékpapírok 10.15 és adósok 29.34 millió korona. Áprilisi gabona- és lisztvámok. Áprilisra a a következő gabonaárakat állapították meg: Búza 176.78, rozs 117.07, sörárpa 141.13, takarmányárpa 99.26, zab 133.91, köles 102.83. Tekintettel ezekre az árakra, a márciusi vámok áprilisra is megmaradnak és pedig búzára és rozsra 12.60, sörárpára és takarmányárpára 8.40, zab 9.60, liszt és lisztőrlemények búzából 22, rozs, árpa és köles 24 és zab 16 korona. Adókivetőbizottságok kinevezése Losoncon. A pénzügyigazgatóság és a zólyomi zsupáni hivatal most nevezte ki a losonci jövedelmi adó, hadinye- reségadó és vagyondózsma s a III. oszt. kereseti adókivetőbizottságba a rendes és a póttagokat A tagok kinevezése, amint azt már évek óta szomorúan tapasztalhattuk, az Őslakosság háttérbeszori- tásával történt. A helyiismerettel biró, mindenkinek vagyoni, és kereseti. viszonyait a teherbiróké- pességeit ismerő őslakos bizottsági tagokat könnyű szerrel leszavazhatja a bizottsági tagok azon többsége, akiknek legfőbb képesítésük a bizottsági tagságra az, hogy nem tartóznak az őslakossághoz. A pénzügyi politika továbbra is könyörtelen, csak az adóprés fokozott működésben tartásának indokai vezetik, de oktalan is ugyanakkor, mert az igazságos teherelosztás helyett, az adóalanyok gazdasági megerősítése helyett azok gazdasági leromlását munkálja. A komáromi kisiparosok és kiskereskedők sérelmei. A jövedelemadókivetőbizottság összeállításának során a komáromi iparosság és kereskedő- társadalom érdekképviseleteket felszólították, hogy tegyék meg jelöléseiket a kivétőbizottságban való képviseltetésükre. A kisiparosok a felszólításnak eleget is tettek, a vezérpénzügyigazgatóság azonban részükre helyet a bizottságban nem adott, úgy, hogy a kisiparosság az adőtárgyalásoknál teljesen képviselet nélkül marad. A hatóságok ez eljárása érthető elkeseredést váltott ki különösen a kereset nélkül álló kisiparosság körében, amely a legszerényebb megélhetést, a napi kenyeret sem tudja már magának és családjának biztosítani. Hölgyek és urak figyelmébe! Perzsaszőnyeg-szövő tanfolyam. Legalaposabb, szakszerű kiképzés. „Űrien*44 szőnyegszövő intézeteben, Bratíslava, Dostojevského rád 27. (volt Justi-sor) Nehézségek a szlovenszkói munkástárgyalásoknál. Az utóbbi időben a szlovenszkói ipari körök minduntalan rámutatnak azokra a nehézségekre, amelyek a szlovenszkói munkásokkal megkötendő kollektivszerződéseknél felmerülnek. Különösen a beton- és épitőmunkáspk támasztanak nehézségeket. A munkásság képviselői nem ismerik a szlovenszkói és a történelmi országok munkásainak bére közötti nagy különbözeted Csökönyös magatartásuk Szlovenszkó építkezésében könnyen válságot idézhet elő. Csehországban az adók és leadások ősszege januárban ,— a Tribuna jelentése szerint — 445.69 millió korona, tehát közel 3% millióval több, mint 1925 januárjában. Ebből az indirekt adók 116.17 millió K (plusz 803.000), a direkt adók 246.14 millió K (mínusz 7.32 millió K). Újabb csődök a budapesti gabonapiacon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Freund Antal és Fülöp gabonácég fizetési nehézségek közé jutott. A cég aktívái 24, passzívái 20.5 milliárdot tesznek ki. Egy másik nagy cég bukásáról is beszélnek, amely állítólag 45 inilliárddal fizetésképtelen. i Állami építési-sorsjegyek j készpénz és részletfizetésre. Evenként Kő 16,000.000 I nyeremény sorsolása. Rendelje meg a sorsjegyeti V. Hrabaoek a spol. Praha II., Václavské oám. 56. bankdzletében. Szolid képviselők felvétetnek 1 525! MHIHéMNlHttHIMIHMIéHtHMMMMMMMttMMHHtMHtfHtMtlMMttniUNnHMifH l A szénadó részleges csökkentése. A CsTK jelenti: A legközelebbi időben a szénadó részleges csökkentésével fognak behatóan foglalkozni A szén kivitel kérdése olyan lényeges alkatrésze egész széngazdaságunknak, hogy egy beható és végleges szabályozás a legnagyobb fontossággal bír. A szabályozásnak azonban általánosnak kell lenni, mert a kedvezmények, ha egyéni jellegűek ée esetról-esetre adatnak csak meg, az adminisztratív eljárást roppantul megnehezítik. A szlovenszkói malomipar rossz helyzete. A Szlov. Gazd. Tud. jelenti: A szlovenszkói malomipar rossz helyzetét jellemzi, hogy a senkvici malom beszüntette az üzemet, a pöstyéni és párkányi malmok nem dolgoznak és a losonci, valamint a szepesujfalusá malmok is üzemen kívül vannak, sőt a pozsonyi Ludvig-malom sem dolgozik, dacára annak, hogy több vagon búzája van raktáron, ügy látszik, ez a helyzet egyelőre nem fog változni. Emelkedik a szlovenszkói tejkivitel. Az országos földmunkaügyi tanács jelentése szerint a szlovenszkói tejkivitel erősen növekszik. Különösen Ausztriába exportálnak sokat, de ezt a kivitelt a most kivetendő vámok nagyon meg fogják nehezíteni. A kivitelre jellemző, hogy 1924-ben 270.964 liter tejet, 1925-ben 443.034 litert exportáltak, mig a kondenzált tej behozatala erősen csökkent Az Hei statisztika szerint a havi tejkivitel még jelentősebb, mint a múlt évben. Tisztviselőtelep épül a munkácsi „nagyréten**, Munkácsi tudósitónk jelenti: A Thököly-ut folytatását és a Schönborn-uradalom tulajdonát képező „Nagyrét** dűlőt a földhivatal felparcellázta. A 195 parcella tekintélyes részét tisztviselők kapták, kik kötelezték magukat arra, hogy két éven belül az építkezést megkezdik s tudomásul vették, hogy az ingyen kapott telket tiz éven belül senkire át nem ruházhatják. Körülbelül 200 lakóház fog a telepen épülni. A parcella tulajdonosok úttest kiépítése címén részletekben 2500 koronát kötelesek fizetni. Zürich, március 27. Devizák: Páris 17.90 London 25.25% Newyork 5.19% Brüsszel 20.70 Róma 20.88 Madrid 73.17 Amszterdam 208.20 Berlin 123.60 Béos 73.17 Stockholm 139.30 Oslo 111.50 Ko- penhága 136.25 Szófia 3.80 Prága 15.38% Varsó 65.50 Budapest 0.007280 Belgrád 9.14% Athén 7 Konstantinápoly 2.65 Bukarest 2.14% Helsingfors 13.10 Buenos Aires 205. /Töz^pfkl^ A pozsonyi tőzsde értékpapírforgalmat (Kemény, Feldmann ée Wolfi pozsonyi bank" házának Mlhálykapu-ntca 4. közlése) Pénz Ara Pozsony, 1926. március 27. Ki Ki 4 százalékos pozsonyi kölcsön , , , 59.— 61.— 6 . . . * • • 71.— 74.— 4 s Cserejársdék . s . * • 51.—# 52.50 4 , Aranyjáradék. . . , . 90.— 100.— Csehszlovák építő sorsjegy . . .... . 497,— 507.— . vörös karcait sorsjegy . 44.— 45.50 Török sorsjegy........... 330.— 350.— Olasz vörös kereszt sorsjegy , , • , 150.— 165.— Szerb dohány sorsjegy . • a • a • • 70.— 74.— Részvények: Pozsonyi Általános Bank • a • • a a 315.— 325,— „ I. Takarékbank ez tselv, . 2320.— 2400.— Eskompte éa Közgazdasági Bank . . 270.— 300.— Dunabank 200.— 210.— Americko Slovenska Banka » . . • , 90.— 100.— Slovenaka Banka ...•••••* 110.— 120.— Tatra Banka .......................................... 8".- 90.— Ip arbank •••#•«•#••### 300.— 320— Gőzfürdő.............................................. 400.— 450.— Ludwig Malom •••••>•••• —•— — Pozsonyi Jéggyár ...*a«aaa 360.— — . Központi Fűtő r.-t. .... 900.— 950.— Roth r.-t. .•••aaaaaaaaa . Raktárházak 3000.— — .— Pozsonyi tenyész és versenyegylet . —.— — Szlovák biztositó. ......... —•— 1050.— Fubék........................ 180.- 200.— Ur ánia................................................ - •- 30.— Gy ógyfürdő ...•••»...#• 145.— 160.— Zilinai műtrágya .......... —135.— Vigvölgyi agrár éa járadékbank ■ • 260.— 280.— 2flinai Cellulózt .......... 630,— 655.— Ceakoslovenaki Dóm •••••••• 95.— 105.— Olea..................................................... 70.- 100.Vágvöl gyl cukorgyár ........ —.— — Surányi .............. —.— —.— Stnmmer ............. —•— — Stollwerk r, t«... ........ 320.— 360.— Pozsonyi Kábelgyár •....••• 1130.— 1200.— Medico 60.— 90.— Handlovai azén .......... —.— — Szlovák szeazipar Malacky ..... 500.— 540.— Díjtételek (Vorprtmie) Ült. március Ült. áprífis Ült. mi juj Kö Kö Ki Í iztrák hitel rv.. 2.80 4.50 5.50 llamvasut . . 7.— 10.— 14.— Alpine „ . 5.50 7.50 9.50 Rima _ . 3.25 4.50 6.— Salgo . . 8.50 11.50 14.50 Karpathen . . 3.50 5.50 6.50 Díjtételek (Rfickprimie) Osztrák bitéi rv.. 2.60 4.— 4.59 Államvasut „ . 6.— 8.75 10.— Alpine a • 5.— 6.50 8.50 Rima s • 3.— 4.— 5.— Salgo „ . 7.- 9.- 11.Karpathen ■ « 3.25 4,50 6.— Amatőr szSnyefiszflySR ligveMel A legfinomabb perzsaszőnyeg csomózó fonat, a legjobb minőségű alapfonal és beszövő- fonal, tervrajzok és minden, a szövésűé* szükséges kellékek kaphatók az „Őrien*44 szőnyegszővő intézetében. Bratíslava, Dostojevského rád 27 (volt Justl-sor)
