Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-28 / 73. (1111.) szám
1928 március 28, vasárnap. 'PR\GAI-Ma(AaRHIRIiAE 5 A nagyszombati gazdák tiltakozó gyűlése a jövedelmi adó kirovása ellen AZ IDŐ SODRÁBAN Irta: Schöpflin Aladár. A Don Quíjotét olvasom mostanában, Cervantes nagy regényét, a melyet kora fiatalságom óta el szoktam olvasni minden nyolc-tiz évben egyszer legalább. Nekem az az érzésem, hogy ez a világirodalom legnagyszerűbb regénye. Lehetnek nála mélyebb koncepciók, bár nem sokan, lehetnek irók, akik a- filozófia rejtelmesebb rétegeibe szállottak le, ds olyan életteljes, sőt valósággal élő alakot, mint a manchai busképti lovag, nem alkotott még teremtett ember egyet sem többet. Azt is mondhatnám, nem jutott senki közelebb az emberi lélek lényegéhez. Mert bizonyos, hogy Don Quijoteban benne vagyaink mindnyájan. Lovagolunk előitéleteink és tévedéseink Rocinantéján, soha nem létezett Dulcineák szép szemeiért küzdőnk óriások ellen, a szélmalmokból alkotott képzelődésünk és ha megkapjuk a magunk ütegeit a birkapásztoroktól, keserveseu panaszkodunk a sors igazságtalansága és az emberek hálátlansága miatt. Minden emberben két különböző és egymással összeférhétetlen világ van: a állóságok és az álmok világa. Az első tényleg megvan, de nem vagyunk vele megelégedve, nagyon egyhangúnak, üresnek és sivárnak talájuk, kívánalmaink nem elógülnek ki benne és a szivünk, a fantáziánk örökké kikivánkozik belőle. Hogy egyáltalán el tudjuk viselni, azért találunk ki magunknak egy másik világot, mely nem a valóságok, hanem a kívánságaink világa. Ez már jobban megfelel nekünk, ezt úgy alkothatjuk meg, a hogy szivünk kívánja és a hogy fantáziánk győzi, ebben a világban nincs kicsinyes mindennapi gond és vesződség, nincs csúf megaláztatás, nincs sivár unalom, ebben csak szép, érdekes és kívánatos dolgok vannak. Itt válik a gebénk táltossá, a lompos cseléd hercegnővé és a valóságban lefolytatott kicsinyes harcaink a birkapásztorok ellen hatalmas hősi viadalokká válnak istentelen varázslók ellen. Nincs az az ember, aki, ha nem tud belenyugodni a maga sorsába, ne alkotna magának egy jobb világot, jobb sorssal, és ne éldegélne benne, ha csak titkos gondolataiban, másoktól elrejtőzve ’s. Ezzel állítjuk helyre úgy a hogy az életünk egyensúlyát, amely különben elviselhetetlen volna és teremtünk magunknak egy két-dimenziós életet, amelynek egyik dimenziójában azért élünk, mert muszáj, a másikba pedig a vigasztalódás illúziói hívogatnak. Most aztán tisztán csak fantázia kérdése, hogy álmaink irracionális világát megpróbáljuk-e átvinni a valóságba. Don Quijote abban nagy, hogy meg meri tenni azt, a miről mások csak ábrándoznak, hogy az álmot valósággá próbálja varázsolni, ö átlépi azt a határvonalat, amelyet a normális ember a maga aggodalmaskodásában szorosán betart s átlép ténylegesen is az egyik világból á másikba? Szóval meg meri tenni, amit mások csak szeretnének megtenni. És ezzel válik lehetővé, hogy az illúziók világa kitáruljon és a busképü lovagban megszólaljanak az emberi természet titkos hangjai és az emberi életnek titkos kapcsolatai. Ezt józan ember nem tudja megtenni, mert az igazi nagy dolgok sohasem a gyalogjáró józan mérlegelés dolgai. A nagy lépést csak egy józanságától megszabadult elme teheti meg. Don Quijote bolond, de a bölcs bolondok közül való: mániákus, akinek mániája az emberiség közös nagy mániája, az ő bolondsága magában foglalja az emberi lét egész kritikáját. Cervantes Miguel Saavedra ebben az alakjában közölni akarta az ő példátlanul szenvedésteljes és viszontagságos életének tanulságát, amely ilyesformán szól: ember, ha a lelked belső igazsága szerint akarsz élni, akkor légy elkészülve arra, hogy kicsufolnak és megaláznak és őrültnek tartanak. Ne áruld el ideáljaidat mások előtt, ne ránts kardot olyan dolgokért, melyeket dicsőknek és szenteknek érzesz, járj a mindennapok poros országutján és ne keresd az ideált, mert az nincs az emberek világában. Mindig Sancho Panzának van igaza, akinek vágya nem terjed tovább egy jó falatnál, egy ital bornál és aki mindig készen tartogat egy jóféle közmondást, mely eligazítja minden dolgában. Te bolond vagy a te ideáljaiddal és ideáiddal, ő az okos ember, mert sem ideálja, sem ideája nincsen, csak étvágya. A házi ludak háborítatlan és bőséges életet élnek az udvaron é6 nem cserélnének a szabad vizek vadludaival. De mikor a fejük felett vonul el a vadludcsapat, mégis kiterjesztik szárnyukat, kimerevitik nyakukat és keservesen kiáltoznak a magasban szállani tudó rokonaik után. Még ezekben is megvan a vágy a szárnyalás, a föld fölé emelkedés után. Ha nem bírod már ezt az örökös mindnnapot a valóságok világában, akkor folyamodj a hazugsághoz és burkold be magadat vele, de úgy, hogy meg ne lássa senki, mert küőlönben nemcsak csúfság, de ütleg is lehet a vége- Az emberek baragusznak arra, aki olyat mer, amit ők nem mernek és különösen haragusz- nak arra, aki lelkének szárnyalása van. A hazugság az egyedüli mentség számodra. Hazudj önmagádnak, hitesd el magaddal, hogy a szélmalom bősz óriás és a juhnyáj elvarázsolt hadsereg, mely a te felszabadító szavadra vár, —■ mert különben nem birod ki ezt az élétet, te, aki *’bbet kaptál a SyfiSidoIoge Dr. Kolb ezelőtt a prágai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa Prúita 19. VodKlMBva SS. axkfcns. Wnssermaun vizsgálat! Nagyszombat, március 27. (Saját tudósítónk telefonjeleniése.) Tegnap délután a nagy szómba ti gazdák a Basa-szállóban Posdecb József modorfalvi és Klcsovánszky István keresztúri gazdák elnöklete alatt impozáns tiltakozó gyűlést tartottak, amelynek egyetlen tárgya a jövedelmi adó elleni akció megindítása volt. A gyűlésen körülbelül 1C00 gazda vett részt. A szónokok sorra kiemelték a jövedelmi adó kirovásánál tapasztalt visszaéléseket s rámutattak a gazdatársadalmat ért sérelmekre. A nagyszombati gazdák nagy elkeseredése annak tulajdonítható, hogy ámbár a földmivesosztály csaknem fele a lakosságnak, az adókivetőbizoííság- ban mégis nagyon gyengén van képviselve. Ennek következménye volt az is, hogy a bizottságban szereplő egyetlen gazdamegbizott szakértői javaslatát a bizottságnak földhöz nem értő tagjai elutasították. Erre a bizottság gazdatagja lemondott. Ezután persze óriási adókulcsokat állapítottak meg, olyanokat, hogy katasztrófával járna, ha e kulcs szerint hajtanák be a gazdáktól az adókat. A gyűlésen rámutattak arra is, hogy az öt évre kirovott adóknál nem veszik figyelembe az Léva, március 27. A' garammenti XVIII. Zó’yom nagyme- gye a napokban tartotta meg tavaszi évne- gyedes rendes közgyükét Dula Igor dr. zsupán elnöklete mellett Zólyomban. Napirend előtt az elnöklő zsupán indítványára a megye bizottság táviratilag üdvözölte Slávik György dr. volt zólyomi zsupánt uniíikációs és földmive’ésügyi miniszterré történt kinevezése a1 kaiméból. A kormánypárti megyebizottsági tagok inditványa folytán a megyebizottság ugyancsak táviratilag üdvözölte az elnöklő zsupán édesaíyját, Dula Máté turócszentmártoni ügyvédet, akit 25 évvel ezelőtt a besztercebányai törvényszék pánszláv politikai magatartása miatt elitéit A magyar ellenzéki pártok részéről Gya- pay Ede dr. napirend előtti felszólalásában kiemelte azon körülményt, hogy a rnegyebizottságnak a nagymegye köz- igazgatási menetére semmi befolyása ■ nincsen, mert hiszen az összes megyei hivatalnokok nem választott, hanem a kormány által kinevezett hivatalnokok, úgyszintén az összes községi- és körjegyzők, segéd- és adóügyi jegyzők, a megyei, járási s kórházi orvosok, mind egytől végig állami alkalmazottak és nem a megye által választott tisztviselők. Ezek a tisztviselők nem vonhatók felelősségre és működésűket sem ellenőrzi a nagymegye és a megyebizottság és igy a hangoztatott autonómia, amit a kormány világgá kürtőit a nagymegyék megszervezése alkalmából, nem létezik és az autonómiának a hangoztatása csak porhintés és szemfényvesztés. Másrészt sérelem az is, hogy a nagymegye- rendszert csak Szlovenszkó területén vezették be kísérletképpen, de a történelmi országokban nem. A megyebizottság egy dodonai testület, óhajok és sóhajok hídja, semmi néven nevezendő hatáskörrel nem rendelkezik, csak egyetlen egy célra használják fel és pedig arra, hogy a vármegyei pótadót megszavazza. Tulajdonképpeni célja és értelme az egész megyebizottságnak nincsen, mert hidolgok belső lényegéből, mint amennyit az életed megbir. Nevetni szoktak Don Quijotén, pedig ez a legkegyetlenebb kritika az életről, amit valaha Írtak. A legpesszimistább írásműve a világ irodalmának. De egyúttal a legtöbb igazsággal tele is, mert a legszemléletesebben állítja elénk az emberiség két nagy típusát s az emberi élet két nagy lehetőségéi. Don Quijoteban ráismerünk önmagunkra, de ráismerünk önmagunkra Sancho Panzában is. Mind a kettőben van mindegyikünkből valami. Cervantes csak kettéválasztotta rz ember kettős lényét és két külön alakban rögzítette meg. Mindegyik egy világ képviselője, az egyik a józan mindennap világáé, a másik az illúzióké. Mi a valóságban élő emberek e kettőnek keveredései vagyunk, sem ideális, sem a realitásban egészen felolvadni nem tudó lények és e kettősség adja boldogtalanságunkat, de egyúttal életünk lehetőségét is. Ezért érezzük úgy, hogy a Don Quijoteben benne van.minden, ami lényeges mondanivaló az életről a realitás és irrealitás szempontjából nézve lehet. Hogy ma Don Quijote aktuálisabb, mint valaha, az bizonyos. Ma a valóság elviselhetetlenebb, az élet keserűbb és az üluzió nagyobb életszük1920-as és 21-es áreséseket, az 1924. évi katasztrofális termést, valamint a termények jelenlegi elértéktelenedését. A gyűlésen clhat rorták, hogy tiltakozó táviratot küldenek a köztársasági elnöknek, a pénzügyminiszternek, Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének s a pozsonyi pénzagyisrazgatóság elnökének. A táviratokban azonnali orvoslást kérnek s követelik, hogy az adóbizottság mai formáját szüntessék be, nevezzenek ki uj bizottságot, amelyben a gazdaszakértők ellenőrizzek az eddigi adókivetéseket. Elhatározták továbbá, hogyha nem orvosolják a sérelmeket, akkor nagyarányú mozgalmat indítanak és demonstrációkat fognak szervezni. A gyűlés végig rendkívül izgatott mederben folyt le, éles beszedek hangzottak e! s több Ízben kikeltek a Reparská Jednota (Rópaegyesület) ellen is. Egy szakegyesület létesítését is elhatározták. A gyűlés impozáns és harcias hangja bebizonyítja, hogy a súlyos adók egyesítették a gazdákat vallási, társadalmi és vagyoni különbség nélkül. Mára várják a különböző hatóságokhoz küldött táviratok elintézését. szén megkérdezése , tudta ó« beleegyezése nélkül tesznek és vesznek, intézkednek és határoznak és a megyegyiilések csak időpo- csékc’ássál és anyagi kiadással járnak. Igazolja ezt a jelenlegi évnegyedes közgyűlés tárgysorozata is, a többi 33 pontjából 3 érdemi pont van, a többi 30 pont pedig csak tölteléknek van szánva, mind csekély jelentőségű. A közgyűlési tárgysorozat színtelen és vértelen és érdemi tartalmi hiányban szenved. A legfontosabb részek hiányoznak belőle. A közigazgatás menetéről, a beérkezett ügydarabok számáról, az elintézési módjáról, továbbá a tisztviselők működéséről, tanügyről, földmivelésügyről, egészségügyről, népesedésről, halálozásokról, kivándorlásról, állategészségügyről egy szóval sem történik említés. Közgazdasági ügyről ugyancsak nincs említés a tárgysorozatban, a vármegye területén felosztott birtokokról, hogy mely birtokok osztattak fel, kiket juttattak földhöz, házhelyekhez és a maradék- birtokok kiknek adattak, egy szóval sem történik említés. A magyar ellenzéki pártok véleményét és nézetét csak megerősítette és igazclta az elnöklő zsupán. A zsupán kijelentette, hogy a jelenlegi nagymegyerendszer mintáját gróf Tisza István tervezetéről mintázták le. Tisza István a közigazgatás államosítását ebben a formában akarta keresztül vezetni és igy az elnöklő zsupán válaszában megerősítette ama tényt, hogy a nagymegyék autonómiája nem létezik, az egész autonómia és annak a hangoztatása csak fikció, mert a nagymegyerendszer nem egyéb, mint államosított közigazgatás, minden autonómia nélkül. A bizottság ezután a Lcsoncon létesítendő járási székhely építkezésének a költségeire hozzájárulás cimén az 1927-évi költségvetés terhére 150.000 korona összeget, 400.0000 koro- nányi kölcsönre vonatkozólag pedig szavatosságot szavazott meg. A lévai megyei kórháznál létesítendő és szervezendő gondnoki állást a bizottság szintén megszavazta. séglet, mint valaha volt. Élünk a realitásban, de nem a szivünkkel és a fantáziánk soha nem képzelt lendülettel kívánkozik ki belőle. Hány ember érzi olyan valóságtalannak az élet mai viszonyait, hogy nem is hisz bennünk! Van-e, aki könnyen bele tud nyugodni abba a gondolatba, hogy ami ma van, az állandó, soha nem változható? Mit szólnánk egy uj Leibnitzhez, aki azt mondaná, hogy a mostani világ az elképzelhető világok legjobbika? Az elégületlenség mai korában az illúziókba menekülés aktuálisabb és nélkülözhetetlenebbnek érzett, mint valaha. Százai vannak az embereknek, akikben csak egy-egy élethazugság tartja a lelket. A mai ember úgy fordul a Don Quijoteizmus felé, mint egyedüli menedékbe. Az egész világnak olyan irreális ize van, hogy a határvonal a valóteág és az illúzió között messzebb látszik, mint normálisabb időkben volt. Don Quijote- val mindennap találkozom mindenütt, ahol emberek között fordulok meg: mindenki egy élet- hazugsággal az ajkún jár körülöttem. És mindenki olyan reménytelennek érzi a viszonyokkal való küzdelmet, hogy nem tudja, nem szélmalmok ellen szögezi-e a dárdáját? Optimizmus a francia pénzügyi politikában Páris, március 27. A kamara pénzügyi bizottsága a tegnap éjjeli ülésen elfogadott néhány pótlást, amelyek a már érvényben lévő adók kiegészítésére vonatkoznak. Amikor a pénzügyi bizottság tagjai éjjel elhagyták az üléstermet, általában bizakodó hangon nyilatkoztak és valószínűnek veszik, hogy a kormány és a bizottság között létrejön a megegyezés. A ma reggeli sajtó egvrésze ugyancsak jelentést tesz a kölcsönös jóakaratról, amely* lyel a kormány és a pénzügyi bizottság egymáshoz közelednek. Ugyanekkor azonban nem hiányoznak a pesszimista hangok sem. Sokan kétségbevonják, hogy az ajánlott pótadók pontos időre jövedelmezni fognak-e annyit, mint amennyit Pereinek a tervezete előirányoz. A kormány és a pénzügyi bizottság úgy kötöttek kompromisszumot, hogy a Peret- féle terv helyébe más ajánlatokat fogadtak el, melyek nem érintik annyira a közönséget s amelyek mégis ugyanannyit jövedelmeznek majd, mint a forgalmi adó emelése. Döntő harcok Peking körül London, március 27. Kínából érkezett jelenté^ sek szerint Peking körül megkezdődött a döntő ütközet. Kuomincsun, aki Feng futása után átvette a nemzeti hadsereg főparancsnokságát, tegnap este elhatározta, hogy a várost védelmezni fogja. A végrehajtó hatalom vezetőinek főhadiszállását 4000 ember őrzi. A város körül mindenütt erőditmé- nyeket emelnek. A követség! negyedbe számos pekingi benszülött menekült, hogy vagyonát és életét biztosítsa. Az európai negyed annyira telve van menekültekkel, hogy több embert már alig lehet beengedni. A Daily Telegxaph szerint a nemzeti hadsereg Pekingtől délre 10 km. távolságban erősített állásokban foglal helyet. A Morningpost jelenti, hogy páncélvonatok néhány ezer emberrel Tiencsinből Peking irányába nyomulnak, hogy megkezdjék a támadást a nemzeti hadsereg ellen. Csangszolin és Vupéjfu hadseregében igen sok fehér orosz katona szolgál. Sanghai, március 27. Pekingböl érkezett jelentések szerint Tuancsiuj, a kínai köztársaság elnöke, a tienesim japán koncessziós negyedbe menekült és a japán hatóságok védelméért folyamodott. — Ezenkívül azt is jelentik, hogy Csangszolin mindenáron arra ösztönzi Vupejfut, hogy meggyorsítsa Peking elleni előnyomulását. Amint a két hadvezér elfoglalja a fővárost, azonnal a koalíció* kormány megalakításához fog. Moszkva, március 27. Szovjetorosz körökben nagyfokú csalódást okoz Feng kudarca. A moszkvai diplomácia mégis azt várja, hogy a nemzeti hadsereg veresége nem lesz végérvényes, mert Vupejfu és Csangszolin, ha hatalomra is kerülnek, nem tudnak majd megegyezni az osztozkodásban és a polgárháború csakhamar ismét bitőr kettőjük között. Ebben az esetben a biztos vidékre húzódott nemzeti hadsereg ismét előtör s újból magához kaparintja a hatalmat. A marokkói szultán Párisban Páris, március 27. Július végéin Párisban egy uj, nagy mecsetet adnak át a mohamedánoknak. Beavatott körök szerint a fölavatási szertartásokra a marokkói szultán is Párásba jön. Ez lenne az első eset több, mint másfélezer év óta (amikor ngyanis i a mórok meghódították Spanyolországot), hogy egy marokkói szultán eLhagyná országainak területét. A porosz belügyminiszter merénylője fentartja régi vallomását Maehrisch-Ostrau, március 27. Grusohczyg Fritz, az ostraui rendőrség foglya, aki bevallotta, hogy ii;erényletet akart elkövetni Se- wering porosz belügyminiszter ellen, nyugodtan viselkedik a fogházban és fenntartja eredeti vallomását. A merénylet inspirátorának a nevét azonban még mindig nem akarta elárulni. Ma még bizonytalan, hogy kiadják-e őt a német hatóságoknak, vagy pedig szabadlábra helyezik. A végleges döntést, a külügyminisztérium hozza az igazságügy- minisztérium javaslatára. Máhrisch Ostrauha eddig még nem érkezett meg a német birodalmi rendőrtisztviselő, hogy kihallgassa a letartóztatottat. — A budapesti Rákóezi-mise. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: II. Rákóczi Ferenc születése 250. évfordulójának ünnepén, ma délelőtt a budai Mátyás-templomban ünnepélyes nagymise volt, amelyet Nemes püspök celebrált fényes papi segédlettel- A templomi hálaadó istentiszteleten jelen volt a kormányzó, József királyi herceg, a kormány képviseletében Vass József ésCsáky miniszterek, Apponyi Albert gróf, Andrássv, Wlassics Gyula s számos politikai és társadalmi előkelőség, a törvényhatóságok, társadalmi és bajtársi egyesületek kiküldöttei és a főváros életének szinejava. „A megyebizottság egy dodonai terület” A magyar ellenzéki pártok szónoka lesújtó kritikát mondott a mogyebizottság szerepéről a zólyomi nagymogye közgyűlésén i A cseh szövik ^kö^trsasAgMöképviselet njIMAÜ &itnlánnQ RÍ7tfiQÍtn R T PiPPQ **akmíks Tűz, betörés, szállítás, jég-, üveg-, gép tőré*, általános Vezérképviseletek: Reichcnberg,^Karlsbad, Brünn, Pozsony, Kassa. AllűldfiOo DIZlQSlIU íl« h)PgU0» baleset és élet- adó é» járadékbiztosítások.
