Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-28 / 73. (1111.) szám

1928 március 28, vasárnap. 'PR\GAI-Ma(AaRHIRIiAE 5 A nagyszombati gazdák tiltakozó gyűlése a jövedelmi adó kirovása ellen AZ IDŐ SODRÁBAN Irta: Schöpflin Aladár. A Don Quíjotét olvasom mostanában, Cervan­tes nagy regényét, a melyet kora fiatalságom óta el szoktam olvasni minden nyolc-tiz évben egy­szer legalább. Nekem az az érzésem, hogy ez a világirodalom legnagyszerűbb regénye. Lehetnek nála mélyebb koncepciók, bár nem sokan, lehet­nek irók, akik a- filozófia rejtelmesebb rétegeibe szállottak le, ds olyan életteljes, sőt valósággal élő alakot, mint a manchai busképti lovag, nem alkotott még teremtett ember egyet sem többet. Azt is mondhatnám, nem jutott senki közelebb az emberi lélek lényegéhez. Mert bizonyos, hogy Don Quijoteban benne vagyaink mindnyájan. Lovago­lunk előitéleteink és tévedéseink Rocinantéján, soha nem létezett Dulcineák szép szemeiért küz­dőnk óriások ellen, a szélmalmokból alkotott kép­zelődésünk és ha megkapjuk a magunk ütegeit a birkapásztoroktól, keserveseu panaszkodunk a sors igazságtalansága és az emberek hálátlansága miatt. Minden emberben két különböző és egy­mással összeférhétetlen világ van: a állóságok és az álmok világa. Az első tényleg megvan, de nem vagyunk vele megelégedve, nagyon egyhangúnak, üresnek és sivárnak talájuk, kívánalmaink nem elógülnek ki benne és a szivünk, a fantáziánk örökké kikivánkozik belőle. Hogy egyáltalán el tudjuk viselni, azért találunk ki magunknak egy másik világot, mely nem a valóságok, hanem a kívánságaink világa. Ez már jobban megfelel ne­künk, ezt úgy alkothatjuk meg, a hogy szivünk kí­vánja és a hogy fantáziánk győzi, ebben a világban nincs kicsinyes mindennapi gond és vesződség, nincs csúf megaláztatás, nincs sivár unalom, ebben csak szép, érdekes és kívánatos dolgok vannak. Itt válik a gebénk táltossá, a lompos cseléd her­cegnővé és a valóságban lefolytatott kicsinyes har­caink a birkapásztorok ellen hatalmas hősi via­dalokká válnak istentelen varázslók ellen. Nincs az az ember, aki, ha nem tud belenyugodni a maga sorsába, ne alkotna magának egy jobb világot, jobb sorssal, és ne éldegélne benne, ha csak titkos gondolataiban, másoktól elrejtőzve ’s. Ezzel állítjuk helyre úgy a hogy az életünk egyen­súlyát, amely különben elviselhetetlen volna és teremtünk magunknak egy két-dimenziós életet, amelynek egyik dimenziójában azért élünk, mert muszáj, a másikba pedig a vigasztalódás illúziói hívogatnak. Most aztán tisztán csak fantázia kérdése, hogy álmaink irracionális világát megpróbáljuk-e át­vinni a valóságba. Don Quijote abban nagy, hogy meg meri tenni azt, a miről mások csak ábrándoz­nak, hogy az álmot valósággá próbálja varázsolni, ö átlépi azt a határvonalat, amelyet a normális ember a maga aggodalmaskodásában szorosán be­tart s átlép ténylegesen is az egyik világból á má­sikba? Szóval meg meri tenni, amit mások csak szeretnének megtenni. És ezzel válik lehetővé, hogy az illúziók világa kitáruljon és a busképü lovagban megszólaljanak az emberi természet titkos hangjai és az emberi életnek titkos kap­csolatai. Ezt józan ember nem tudja megtenni, mert az igazi nagy dolgok sohasem a gyalogjáró józan mérlegelés dolgai. A nagy lépést csak egy józanságától megszabadult elme teheti meg. Don Quijote bolond, de a bölcs bolondok közül való: mániákus, akinek mániája az emberiség közös nagy mániája, az ő bolondsága magában foglalja az emberi lét egész kritikáját. Cervantes Miguel Saavedra ebben az alakjában közölni akarta az ő példátlanul szenvedésteljes és viszontagságos éle­tének tanulságát, amely ilyesformán szól: ember, ha a lelked belső igazsága szerint akarsz élni, ak­kor légy elkészülve arra, hogy kicsufolnak és megaláznak és őrültnek tartanak. Ne áruld el ideáljaidat mások előtt, ne ránts kardot olyan dol­gokért, melyeket dicsőknek és szenteknek érzesz, járj a mindennapok poros országutján és ne ke­resd az ideált, mert az nincs az emberek világá­ban. Mindig Sancho Panzának van igaza, akinek vágya nem terjed tovább egy jó falatnál, egy ital bornál és aki mindig készen tartogat egy jóféle közmondást, mely eligazítja minden dolgában. Te bolond vagy a te ideáljaiddal és ideáiddal, ő az okos ember, mert sem ideálja, sem ideája nincsen, csak étvágya. A házi ludak háborítatlan és bőséges életet élnek az udvaron é6 nem cserélnének a sza­bad vizek vadludaival. De mikor a fejük felett vonul el a vadludcsapat, mégis kiterjesztik szár­nyukat, kimerevitik nyakukat és keservesen kiál­toznak a magasban szállani tudó rokonaik után. Még ezekben is megvan a vágy a szárnyalás, a föld fölé emelkedés után. Ha nem bírod már ezt az örökös mindnnapot a valóságok világában, akkor folyamodj a hazugsághoz és burkold be ma­gadat vele, de úgy, hogy meg ne lássa senki, mert küőlönben nemcsak csúfság, de ütleg is lehet a vége- Az emberek baragusznak arra, aki olyat mer, amit ők nem mernek és különösen haragusz- nak arra, aki lelkének szárnyalása van. A hazug­ság az egyedüli mentség számodra. Hazudj önma­gádnak, hitesd el magaddal, hogy a szélmalom bősz óriás és a juhnyáj elvarázsolt hadsereg, mely a te felszabadító szavadra vár, —■ mert különben nem birod ki ezt az élétet, te, aki *’bbet kaptál a SyfiSidoIoge Dr. Kolb ezelőtt a prágai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa Prúita 19. VodKlMBva SS. axkfcns. Wnssermaun vizsgálat! Nagyszombat, március 27. (Saját tudósítónk telefonjeleniése.) Tegnap délután a nagy szómba ti gazdák a Basa-szállóban Posdecb József modorfalvi és Klcsovánszky István keresztúri gazdák elnöklete alatt impozáns tilta­kozó gyűlést tartottak, amelynek egyetlen tárgya a jövedelmi adó elleni akció megindítása volt. A gyűlésen körülbelül 1C00 gazda vett részt. A szó­nokok sorra kiemelték a jövedelmi adó kirovásá­nál tapasztalt visszaéléseket s rámutattak a gazda­társadalmat ért sérelmekre. A nagyszombati gazdák nagy elkeseredése an­nak tulajdonítható, hogy ámbár a földmivesosztály csaknem fele a lakosságnak, az adókivetőbizoííság- ban mégis nagyon gyengén van képviselve. Ennek következménye volt az is, hogy a bizottságban sze­replő egyetlen gazdamegbizott szakértői javaslatát a bizottságnak földhöz nem értő tagjai elutasítot­ták. Erre a bizottság gazdatagja lemondott. Ezután persze óriási adókulcsokat állapítottak meg, olya­nokat, hogy katasztrófával járna, ha e kulcs szerint hajtanák be a gazdáktól az adókat. A gyűlésen rámutattak arra is, hogy az öt évre kirovott adóknál nem veszik figyelembe az Léva, március 27. A' garammenti XVIII. Zó’yom nagyme- gye a napokban tartotta meg tavaszi évne- gyedes rendes közgyükét Dula Igor dr. zsu­pán elnöklete mellett Zólyomban. Napirend előtt az elnöklő zsupán indít­ványára a megye bizottság táviratilag üdvö­zölte Slávik György dr. volt zólyomi zsupánt uniíikációs és földmive’ésügyi miniszterré történt kinevezése a1 kaiméból. A kormánypár­ti megyebizottsági tagok inditványa folytán a megyebizottság ugyancsak táviratilag üdvö­zölte az elnöklő zsupán édesaíyját, Dula Má­té turócszentmártoni ügyvédet, akit 25 évvel ezelőtt a besztercebányai törvényszék pán­szláv politikai magatartása miatt elitéit A magyar ellenzéki pártok részéről Gya- pay Ede dr. napirend előtti felszólalásában ki­emelte azon körülményt, hogy a rnegyebizottságnak a nagymegye köz- igazgatási menetére semmi befolyása ■ nincsen, mert hiszen az összes megyei hivatalnokok nem választott, hanem a kormány által kine­vezett hivatalnokok, úgyszintén az összes köz­ségi- és körjegyzők, segéd- és adóügyi jegy­zők, a megyei, járási s kórházi orvosok, mind egytől végig állami alkalmazottak és nem a megye által választott tisztviselők. Ezek a tisztviselők nem vonhatók felelős­ségre és működésűket sem ellenőrzi a nagy­megye és a megyebizottság és igy a hangoz­tatott autonómia, amit a kormány világgá kür­tőit a nagymegyék megszervezése alkalmá­ból, nem létezik és az autonómiának a han­goztatása csak porhintés és szemfényvesztés. Másrészt sérelem az is, hogy a nagymegye- rendszert csak Szlovenszkó területén vezet­ték be kísérletképpen, de a történelmi orszá­gokban nem. A megyebizottság egy dodonai testület, óhajok és sóhajok hídja, semmi néven nevezendő hatáskörrel nem rendelkezik, csak egyetlen egy célra használják fel és pedig arra, hogy a vármegyei pótadót megszavazza. Tulajdonképpeni célja és értelme az egész megyebizottságnak nincsen, mert hi­dolgok belső lényegéből, mint amennyit az éle­ted megbir. Nevetni szoktak Don Quijotén, pedig ez a leg­kegyetlenebb kritika az életről, amit valaha Írtak. A legpesszimistább írásműve a világ irodalmának. De egyúttal a legtöbb igazsággal tele is, mert a legszemléletesebben állítja elénk az emberiség két nagy típusát s az emberi élet két nagy lehetőségéi. Don Quijoteban ráismerünk önmagunkra, de ráis­merünk önmagunkra Sancho Panzában is. Mind a kettőben van mindegyikünkből valami. Cervan­tes csak kettéválasztotta rz ember kettős lényét és két külön alakban rögzítette meg. Mindegyik egy világ képviselője, az egyik a józan mindennap világáé, a másik az illúzióké. Mi a valóságban élő emberek e kettőnek keveredései vagyunk, sem ideális, sem a realitásban egészen felolvadni nem tudó lények és e kettősség adja boldogtalanságun­kat, de egyúttal életünk lehetőségét is. Ezért érez­zük úgy, hogy a Don Quijoteben benne van.min­den, ami lényeges mondanivaló az életről a reali­tás és irrealitás szempontjából nézve lehet. Hogy ma Don Quijote aktuálisabb, mint vala­ha, az bizonyos. Ma a valóság elviselhetetlenebb, az élet keserűbb és az üluzió nagyobb életszük­1920-as és 21-es áreséseket, az 1924. évi katasztro­fális termést, valamint a termények jelenlegi elér­téktelenedését. A gyűlésen clhat rorták, hogy tiltakozó távira­tot küldenek a köztársasági elnöknek, a pénz­ügyminiszternek, Szlovenszkó teljhatalmú mi­niszterének s a pozsonyi pénzagyisrazgatóság elnökének. A táviratokban azonnali orvoslást kérnek s köve­telik, hogy az adóbizottság mai formáját szüntes­sék be, nevezzenek ki uj bizottságot, amelyben a gazdaszakértők ellenőrizzek az eddigi adókivetése­ket. Elhatározták továbbá, hogyha nem orvosolják a sérelmeket, akkor nagyarányú mozgalmat indí­tanak és demonstrációkat fognak szervezni. A gyűlés végig rendkívül izgatott mederben folyt le, éles beszedek hangzottak e! s több Ízben kikeltek a Reparská Jednota (Rópaegyesület) ellen is. Egy szakegyesület létesítését is elhatározták. A gyűlés impozáns és harcias hangja bebizonyítja, hogy a súlyos adók egyesítették a gazdákat vallási, társadalmi és vagyoni különbség nélkül. Mára vár­ják a különböző hatóságokhoz küldött táviratok elintézését. szén megkérdezése , tudta ó« beleegyezése nélkül tesznek és vesznek, intézkednek és határoznak és a megyegyiilések csak időpo- csékc’ássál és anyagi kiadással járnak. Iga­zolja ezt a jelenlegi évnegyedes közgyűlés tárgysorozata is, a többi 33 pontjából 3 ér­demi pont van, a többi 30 pont pedig csak töl­teléknek van szánva, mind csekély jelentő­ségű. A közgyűlési tárgysorozat színtelen és vértelen és érdemi tartalmi hiányban szen­ved. A legfontosabb részek hiányoznak belő­le. A közigazgatás menetéről, a beérkezett ügydarabok számáról, az elintézési módjáról, továbbá a tisztviselők működéséről, tanügyről, földmivelésügyről, egészségügyről, népese­désről, halálozásokról, kivándorlásról, állat­egészségügyről egy szóval sem történik em­lítés. Közgazdasági ügyről ugyancsak nincs em­lítés a tárgysorozatban, a vármegye területén felosztott birtokokról, hogy mely birtokok osztattak fel, kiket jut­tattak földhöz, házhelyekhez és a maradék- birtokok kiknek adattak, egy szóval sem történik említés. A magyar ellenzéki pártok véleményét és nézetét csak megerősítette és igazclta az el­nöklő zsupán. A zsupán kijelentette, hogy a jelenlegi nagymegyerendszer mintáját gróf Tisza István tervezetéről mintázták le. Tisza István a közigazgatás államosítását ebben a formában akarta keresztül vezetni és igy az elnöklő zsupán válaszában megerősí­tette ama tényt, hogy a nagymegyék auto­nómiája nem létezik, az egész autonómia és annak a hangoztatása csak fikció, mert a nagymegyerendszer nem egyéb, mint államo­sított közigazgatás, minden autonómia nélkül. A bizottság ezután a Lcsoncon létesítendő já­rási székhely építkezésének a költségeire hoz­zájárulás cimén az 1927-évi költségvetés ter­hére 150.000 korona összeget, 400.0000 koro- nányi kölcsönre vonatkozólag pedig szavatos­ságot szavazott meg. A lévai megyei kórház­nál létesítendő és szervezendő gondnoki ál­lást a bizottság szintén megszavazta. séglet, mint valaha volt. Élünk a realitásban, de nem a szivünkkel és a fantáziánk soha nem kép­zelt lendülettel kívánkozik ki belőle. Hány ember érzi olyan valóságtalannak az élet mai viszonyait, hogy nem is hisz bennünk! Van-e, aki könnyen bele tud nyugodni abba a gondolatba, hogy ami ma van, az állandó, soha nem változható? Mit szólnánk egy uj Leibnitzhez, aki azt mondaná, hogy a mostani világ az elképzelhető világok leg­jobbika? Az elégületlenség mai korában az illú­ziókba menekülés aktuálisabb és nélkülözhetet­lenebbnek érzett, mint valaha. Százai vannak az embereknek, akikben csak egy-egy élethazugság tartja a lelket. A mai ember úgy fordul a Don Quijoteizmus felé, mint egyedüli menedékbe. Az egész világnak olyan irreális ize van, hogy a határ­vonal a valóteág és az illúzió között messzebb lát­szik, mint normálisabb időkben volt. Don Quijote- val mindennap találkozom mindenütt, ahol em­berek között fordulok meg: mindenki egy élet- hazugsággal az ajkún jár körülöttem. És mindenki olyan reménytelennek érzi a viszonyokkal való küzdelmet, hogy nem tudja, nem szélmalmok ellen szögezi-e a dárdáját? Optimizmus a francia pénzügyi politikában Páris, március 27. A kamara pénzügyi bizott­sága a tegnap éjjeli ülésen elfogadott néhány pót­lást, amelyek a már érvényben lévő adók kiegé­szítésére vonatkoznak. Amikor a pénzügyi bizott­ság tagjai éjjel elhagyták az üléstermet, általában bizakodó hangon nyilatkoztak és valószínűnek ve­szik, hogy a kormány és a bizottság között létrejön a megegyezés. A ma reggeli sajtó egvrésze ugyan­csak jelentést tesz a kölcsönös jóakaratról, amely* lyel a kormány és a pénzügyi bizottság egymáshoz közelednek. Ugyanekkor azonban nem hiányoznak a pesszimista hangok sem. Sokan kétségbevonják, hogy az ajánlott pótadók pontos időre jövedelmezni fognak-e annyit, mint amennyit Pereinek a terve­zete előirányoz. A kormány és a pénzügyi bizott­ság úgy kötöttek kompromisszumot, hogy a Peret- féle terv helyébe más ajánlatokat fogadtak el, me­lyek nem érintik annyira a közönséget s amelyek mégis ugyanannyit jövedelmeznek majd, mint a forgalmi adó emelése. Döntő harcok Peking körül London, március 27. Kínából érkezett jelenté^ sek szerint Peking körül megkezdődött a döntő ütközet. Kuomincsun, aki Feng futása után átvette a nemzeti hadsereg főparancsnokságát, tegnap este elhatározta, hogy a várost védelmezni fogja. A végrehajtó hatalom vezetőinek főhadiszállását 4000 ember őrzi. A város körül mindenütt erőditmé- nyeket emelnek. A követség! negyedbe számos pe­kingi benszülött menekült, hogy vagyonát és éle­tét biztosítsa. Az európai negyed annyira telve van menekültekkel, hogy több embert már alig lehet beengedni. A Daily Telegxaph szerint a nemzeti hadsereg Pekingtől délre 10 km. távolságban erő­sített állásokban foglal helyet. A Morningpost je­lenti, hogy páncélvonatok néhány ezer emberrel Tiencsinből Peking irányába nyomulnak, hogy megkezdjék a támadást a nemzeti hadsereg ellen. Csangszolin és Vupéjfu hadseregében igen sok fe­hér orosz katona szolgál. Sanghai, március 27. Pekingböl érkezett jelen­tések szerint Tuancsiuj, a kínai köztársaság elnöke, a tienesim japán koncessziós negyedbe menekült és a japán hatóságok védelméért folyamodott. — Ezenkívül azt is jelentik, hogy Csangszolin min­denáron arra ösztönzi Vupejfut, hogy meggyor­sítsa Peking elleni előnyomulását. Amint a két hadvezér elfoglalja a fővárost, azonnal a koalíció* kormány megalakításához fog. Moszkva, március 27. Szovjetorosz körökben nagyfokú csalódást okoz Feng kudarca. A moszk­vai diplomácia mégis azt várja, hogy a nemzeti hadsereg veresége nem lesz végérvényes, mert Vupejfu és Csangszolin, ha hatalomra is kerülnek, nem tudnak majd megegyezni az osztozkodásban és a polgárháború csakhamar ismét bitőr kettőjük között. Ebben az esetben a biztos vidékre húzódott nemzeti hadsereg ismét előtör s újból magához kaparintja a hatalmat. A marokkói szultán Párisban Páris, március 27. Július végéin Párisban egy uj, nagy mecsetet adnak át a mohamedánoknak. Beavatott körök szerint a fölavatási szertartásokra a marokkói szultán is Párásba jön. Ez lenne az első eset több, mint másfélezer év óta (amikor ngyanis i a mórok meghódították Spanyolországot), hogy egy marokkói szultán eLhagyná országainak terü­letét. A porosz belügyminiszter merénylője fentartja régi vallomását Maehrisch-Ostrau, március 27. Grusohczyg Fritz, az ostraui rendőrség foglya, aki beval­lotta, hogy ii;erényletet akart elkövetni Se- wering porosz belügyminiszter ellen, nyu­godtan viselkedik a fogházban és fenntartja eredeti vallomását. A merénylet inspiráto­rának a nevét azonban még mindig nem akarta elárulni. Ma még bizonytalan, hogy kiadják-e őt a német hatóságoknak, vagy pe­dig szabadlábra helyezik. A végleges döntést, a külügyminisztérium hozza az igazságügy- minisztérium javaslatára. Máhrisch Ostrauha eddig még nem érkezett meg a német biro­dalmi rendőrtisztviselő, hogy kihallgassa a letartóztatottat. — A budapesti Rákóezi-mise. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: II. Rákó­czi Ferenc születése 250. évfordulójának ün­nepén, ma délelőtt a budai Mátyás-templom­ban ünnepélyes nagymise volt, amelyet Ne­mes püspök celebrált fényes papi segédlettel- A templomi hálaadó istentiszteleten jelen volt a kormányzó, József királyi herceg, a kormány képviseletében Vass József ésCsáky miniszterek, Apponyi Albert gróf, Andrássv, Wlassics Gyula s számos politikai és társa­dalmi előkelőség, a törvényhatóságok, társa­dalmi és bajtársi egyesületek kiküldöttei és a főváros életének szinejava. „A megyebizottság egy dodonai terület” A magyar ellenzéki pártok szónoka lesújtó kritikát mondott a mogyebizottság szerepé­ről a zólyomi nagymogye közgyűlésén i A cseh szövik ^kö^trsasAgMöképviselet njIMAÜ &itnlánnQ RÍ7tfiQÍtn R T PiPPQ **akmíks Tűz, betörés, szállítás, jég-, üveg-, gép tőré*, általános Vezérképviseletek: Reichcnberg,^Karlsbad, Brünn, Pozsony, Kassa. AllűldfiOo DIZlQSlIU íl« h)PgU0» baleset és élet- adó é» járadékbiztosítások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom