Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-26 / 71. (1109.) szám

6 ^>^GAl*A'VA<v^aT).Mtmiax> 1926 március 26, péntek. Párisi tuti-frutti Páris, március W Nem kell, csak egy nap^ugaras délután, egy íehérfelihős égbolt és Párist máris elönti a tavaszi atmoszféra. Egyetlen napsugárra Paris gigombolkozik a télből, a tereket, az avenüket elöntik a gyerekhadak. A Champs- Elysóes-en a bábszínházak körül, a kecskefo- gatobnál, a kis ringlispileknél a téli szobák­ból a tavaszba engedett apróságok sihonga- nak, mulatnak a kifestett arcú anyák és a flörtöket kereső dadák felügyelete alatt. A kis szamárfogatok csilingelve baktatnak a ki­derült szemű lurkókkal az alig rügyezni kez­dő fák alatt s a nagy cipőjű angolok szélesre húzott szájjal nézik őket. A kis vasszékeken az öreg anyókák és hajlott hátú öregek hu- nyorgatva pislongnak a napfényben, az egy­máson csüngő szerelmespárok egymás ajká­ról szívják fel kacagva a tavaszi harmatot. Minden üde, friss, derűs. Nem kellett csak három hónapot öregedni a téli ködös,szürke­ségben, hogy a nap első aranysugaraira min­denki legalább három évvel ne érezze magát fiatalabbaknak. íme, egy újabb trükk, amit most legú­jabban alkalmaz néhány párisi kereskedő, hogy a járókelők figyelmét felhívja a kiraka­taira. Egy ügyes szakértő által — aki ötezer frankot keres kirakatonként — a hatalmas kirakatüvegre nagy repedéseket és töréseket markiroztatnak, a kirakat elé autóroncsdara- bokat tesznek, úgy hogy mindenki szentül meg van győződve arról, hogy itt szerencsét­lenség történt, az autótaxi felszaladt a járdá­ra, betörte a kirakatot s az üvegen levő vér- foltok bizonyítják, hogy sebesülés is történt. A járókelők megállnak, elkezdik kommentál­ni az esetet és egyúttal megszemlélik a kira­katban levő dolgokat. Egy perc múlva észre­veszik, hogy csalás az egész. De már késő. Beugrottak az ügyes reklámnak és megtud­ta^, hogy egy pár selyemharisnya negyvenöt frank. És ami a legjobb az egészben, a kira­kat k előtt állandóan olyan nagy a tolongás, hogy külön rendőrt kell odaállítani, hogy a íjárdán a közlekedés fel ne akadjon. Persze a rendőr jelenléte a komoly szerencsétlenség látszatát kelti és még több ember csődül oda. Ennek a reklámnak a feltalálója vagyont fog szerezni rövid idő múlva, ha ugyan a rend­őrség be nem fogja tiltani az utcai forgalom akadályozása miatt • Az Opera mellett levő kép és műtárgy kereskedés tulajdonosa sem nélkülöz minden szellemességet. Ennek a mükereskedésnek a kirakatában mindig a legmodernebb képek vannak kiállítva, amelyekhez képest Picas- sonak vagy Duffy-nek a képei archaikus dol­gok. A járókelők megállnak a kirakat előtt, egy félperc múlva fejcsóválva tovább men­nek; nem értik meg a képet. A makacsabbak hunyorgatnak, közelebb mennek, eltávolod­nak, jobboldalról majd baloldalról nézik a képeket, és úgy próbálják megérteni a mo­dern remeket. Néha egész haditanácsok foly­tak a kirakat előtt, hogy milyen szögből és milyen távolságból kell nézni a „képet". A képkereskedö, hogy a képbarátok és a laiku­sok munkáját megkönnyítse, a kirakat elé a járdára köröket és nyilakat meszeltetett. A nézőnek be kell állni a körbe és a nyíl irá­nyába néznie. Az a kép, amit igy lát, ebből a távolságból és ebből az irányból a leghatá­sosabb, és igy mutatja meg a legbelsőbb ér­tékeit is. Most a kirakat előtt sorbaállnak a nezók, hogy a megfelelő körökbe jussanak, gondolván, hogy a körön belül van valami bűvös erő, aminek a segítségével talán sike­rül szépnek ós érthetőnek találni azt, amit a körön kívül csak pacniknak és kaparásoknak lát Persze mindenki csak egy kört próbál ki. Másodszor senkisem kísérletezik, mert már rakott, hogy úgysem érdemes. Ami a körön kívül érthetelen mázolmánynak látszott, az érmetelen mázolmánynak látszik a körből is. Nyilvánvaló tehát, hogy sem a kereskedőben, sem pedig a nézőben nincs a hiba, hanem va­lahol másutt k.. Talán a körökben ... • Éjfélután a Montmartre-on csavargó au­tótaxik sofőrjeinek a negyven százaléka orosz. Harminc percentje ezeknek a sofő­röknek emigrált heroeg; a maradék tiz szá­zalékból hat hadseregfőparancsnok és gene­rális, - négy százalék pedig cári család közeli rokona. Az éjjeli lokálokban pedig, ahol pél­dául van hat kiszolgálónő, ebből biztosan há­rom legalább is orosz főhercegnő, Kell azt egy szóval is megemlíteni, hogy ebből az egészből egy szó sem igaz? Úgy a sofőrök, mint kiszolgálónők csak kölcsönvették a bol- sevizmus nagy forgatagában eltűnt nasry régi orosz családok névéig ellenben a jiddisht ki­tünően beszélik. Ez a kis trükk, hála a párisi argot-ból és a jiddishből készült speciális montmartrei „orosz" nyelvnek, valóban her­cegi borravalókat eredményez, mert az ame­rikaiak és az angolok nemcsak gazdagok, ha­nem fölötte bőkezűek is az emigrált és nyo­morgó „orosz" tábornokokkal, hercegekkel ós hercegnőkkel szemben. A legtöbben ugyanis nem tudják, hogy az egész Párisban csak egyetlen valódi orosz herceg sofőr van, az egy nagy revüszinház híres és szép művész­nőjének az autóját vezeti olykor-olykor, ami­kor nem teljesít más szolgálatot... * A párisi betörők nem nélkülöznek min­den esztétikai érzéket és müizlést. Egy ke­vésbé ismert nevű, de annál gazdagabb mo­dern szobrászmüvsz pazarfényesen berende­zett saint cloudri villájában betörők jártak, mialatt a szobrászművész a Cote d’Azur-on tanulmányozta a modern női aktformákat. Keserű pirula az egy kellemes üdülésből visszatért ember számára, ha villáját kira­bolva találja. Ámde a szegény művésznek egy másik, talán még keserűbb pirulát is le kel­lett nyelnie, mialatt ügyeim esen átvizsgálta a kirabolt villáját és műtermét: a betörők ess kis antik műtárgyakat, képeket, szőnyege­ket és szobrokat vittek magukkal. Gondosan vigyáztak arra, nehogy valahogy magukkal vigyék a szobrásznak valamelyik alkotását is. Burghardt Aladár. A szerelem bolondjai Egy regényes szerelmi történet végső fejezete — Az amerikai gyáros és az énekesnő halálos szerelme — Bőr tön után uj élet felé... — A P. M. H. tudósítójától — Newyork, március 2). Az amerikai Wisconsin kormányzójának a ren­deleté, amely megengedte, hogy Edward J. Sail- stad és felesége átléphetik az állam határait, végre lezárta azt a különös szerelmi regényt, amely krimonolőgiai szempontból is feledhetetlen marad az Egyesült Államokban. Egy „katasztrófáiig" tűz Sailstad, jómódú gyáros, békésen, boldogan élt feleségével és két gyermekével hosszú éve­ken át. Hat évvel ezelőtt azonban nagy fordulat állt be életében. A gyáros üzleti ügyben Chicagóba utazott, ahol megismerkedett egy Dorothy Anderson nevű csinos éne­kesnővel. Elhatározó jelentőségű volt ez a véletlen a gyáros életében. Halálos szerelemre gyuladtak egymás iránt s már akkor elhatározták, hogy egymáséi lesznek. Nem sok idő múltán a gyáros és az énekesnő fantasztikus tervet eszeltek ki, hogy szerelmük utjáből eltávolítsák az akadályokat. A terv vég­rehajtására azt az időt választották, amikor Saü- standné egy tengeri fürdőn tartózkodott gyerme­keivel és a cselédleánnyal együtt. Éjnek idején Sailstad és szerelmese kimentek a temetőbe s ott kiásták Saüstadnak egy néhány nappal előbb eltemetett barátját, aki magasságra, termetre, életkorra nézve nagyon emlékeztetett a gyárosra. A holttestet elvitték a családi házba, ahol a gyáros felöltöztette egyik ruhájába, ujjára húzta karikagyűrűjét, zsebébe tet­te az aranyóráját, aztán — rágyújtották a házat éi elmeneküllek. Az elszenesedett hullában Sail- stadol ismerik fel Saüstadnét táviratilag értesítették a szeren­csétlenségről. A családi ház egészen leégett, s csak a kormos falak meredeztek a romhalom felett. A hullában minden kétséget kizáróan agnosz- kálták Edward J. Sailstadot, akit aztán annak rendje és módja szerint eltemettek. Közben pedig Sailstad, akit felesége és barátai őszintén gyászoltak, tisztában volt azzal, hogy amennyiben terve sikerül, felesége és gyermekei nem fognak szükséget szenvdeni. Már jó előre 150.000 dollárra biztosította az életét és ezt az összeget a biztosítótársaság ki is fi­zette az özvegy kezéhez. A halott feltámad A biztositótőrsaság fizetett, de nem minden gyanakvás nélkül. Nyomozni kezdtek. Három évi kitartó nyomo­zás után végre a szerelmes párt megtalálták Ka­liforniában; ahol álnév alatt éltek. Letartóztatták és visszahozták ókét Wiseonsinba, ahol a bűnügyi eljárás le­folyása után Sailstadot és Dorothy An- dersont gy jlogatásért és csalásért bör­tönbüntetésre ítélték. Mielőtt becsukódott mögöttük a börtön ajtaja, fo­gadalmat tettek, hogy bármelyikük szabadul előbb, a másikat hűségesen megvárja. Saüstadné, aki időközben újra férjhez ment, a tárgyalás után, melynek során felismerte Sail­stadot, gyorsan elvált második férjétől és Salstad ellen megindította a válópert, amely hamarosan a házasság felbontásával végződött Ezután az asszony ismét feleségül ment a második férjéhez. A társadalom kegyetlen ítélete Saüstadot, majd néhány héttel később Do- rothyt is még büntetésük letöltése előtt szabad­lábra helyezték azzal a feltétellel, hogy a büntetési periódus letelte előtt nem hagyhatják el Wiscon­sin területét Sailstad a fogház kapujában várta Dorothy Andersont, amikor 1925 junius 2-án ő is kiszabadult. Néhány órával később már megjelen­tek a anvakönywezető előtt és törvényes házas­ságra léptek. Aztán Fond du Lac közelében egy kis kert­házat béreltek és berendezték uj otthonukat. Sail­stad uj életet kezdett. De már egy hőnap múlva valaki kisütött©,, hogy a cottage lakói nem mások, mint a híres szökésnek a hősei. Ettől kezdve nem volt nyugtuk sem. éjjel sem nappal.. Valahányszor az asszony megjelent az utcán, az emberek megfordultak és ujjal mutogattak utána. Egy lépést sem tehettek anélkül, hogy nyo­mukban ne lett volna ott a tömeg irgalmatlan kí­váncsisága. De nem volt menekvés! Sailstad és felesége ekkor kérvényt írtak s eb­ben könyörögtek Wisconsin kormányzójához, te­gye számukra lehetővé az ország területének elha­gyását. Uj élet felé... A kormányzó jőszivü volt ós teljesítette a ké­rést Megnyílt a határsorompó Sailstad és felesége előtt Senkinek sem árulták el, hová mennek és mik a jövő terveik. De bizonyára a felszabadulás érzésével vágnak neki az uj életnek, amely zavar­talan lesz, amig valaki ismét fel nem fedi féltve őrzött nagy titkukat. Az izsai földigénylők elsikkasztott pénze Másfél év óta hallgatnak a hatóságok a Prágában eltűnt 175.000 koronáról — A magyar nemzeti párt interpellációja a titokzatos bűnügyben Prága, március 25. Szent-Ivány József és társai a magyar nemzeti párt képviselői interpellációt intéztek a kormány­hoz az izsai földosztás tárgyában. Az interpelláció elmondja, hogy 1924. junius havában Bernyák József Izsa községi jegyző kihir­dette a faluban, hogy aki földet akar, az jelent­kezzék a községházán. Magyar holdanként S500 koronáért kaphatnak földet Gyürkiné harcsáspusz­tai birtokából. Ezt az árat az igénylők drágállot- ták, kevesen is jelentkeztek, erre a jegyző meg­ígérte, hogy kieszközli azt, hogy a földet olcsóbban kapják. Egy más alkalommal ismét tudomására adták a község lakásainak, hogy a föld holdan­ként ára 2500 korona. Ez az ár megfelelőnek lát­szott, mire megbízták Kurucz Ferenc és Sebök Jó­zsef gazdákat, hogy a pénzt szedjék össze. A két megbízott összesen 218.000 koronát gyűjtött össze s minden befizetőnek nyugtát adott. A nyugtákat a jegyző készítette sokszorosítón. A pénzt ezután elhelyezték a Komáromvidéki Hitelbankban és a Slovenská Bankában. A prágai földhivatal 75.976/24. VI. szám alatt a községi jegyzői hivatalhoz felhívást intézett, amelyben közli, hogy a kimutatást visszaküldi az­zal, hogy uj kimutatást küldjenek 350 kát. holdra és erre 175.000 koronát fizessenek be a Földhivatal házipénztárába. A Komáromban elhelyezett pézből a jegy­ző tanácsára a fenti összeget a Zivno- stenskábankdhoz utalták át. Kurucz Ferenc, Sebők József és a jegyző később Prágában akarták felvenni a pénzt a Zivnostenská- bankától, a pénzintézet azonban csak akkor volt hajlandó a pénzt kiadni, miután a jegyző kétséget kizáró módon igazolta személyazonosságát. A Földhivatalba menet találkoztak Berger Géza du- naradványi fakereskedővel, aki azt mondta, hogy ne menjenek még be, mert az ő embere még nincs itt és 11 óráig várjanak. A Földhivatal fo­lyosóján azt mondta Berger a jegyzőnek, hogy felesleges valamennyiöknek bemenni, s fölajánlotta, hogy a pénzt, 0 Berger, fogja a Földhivatalnak befizetni. Erre a a jegyző a pénzt kivette a táskájából, meg­számolta s átadta Bergernek, aki a pénzzel be­ment az egyik irodába. Innen félóra múlva tért vissza s elhozta a következő szövegű iratot: Állami Földhivatal, Prága. — 75.976 24.— IX. — Válaszadásnál az ügyszámra hivat­kozni kell. — Minden ügyről írjon önál­lóan. — Tárónk Gyula és társai Harcsás­puszta ügye. — Válasz a számhoz. Mellék­let Prágában 1924, VIII. 7. — Jegyzői hivatal Izsa. — Elismerem, hogy Izsa köz­ség földigénylö lakossága által 175.000 ko­rona, szóval Egyszázhetvenötezer koronát a földhivatal házi pénztárába befizetett. Bélyegző, olvashatatlan alá:rás. Kurucz megkérdezte a jegyzőt, hogy jó-e a nyugta, mire a jegyző igenlően válaszolt. Kurucz Komáromban megkérte a jegyzőt, hogy ez fordít­sa le magyar nyelvre a nyugtát, mire a jegyző 20 koronát adott át Kurucznak a saját pénzéből, hogy az közjegyző által hiteles fordítást készít­tessen a nyugtáról. Kurucz és Sebök, valamint a jegyző hazaér­kezése után mintegy 10 nap múlva oly hírek ter­jedtek el, hogy a pénz elveszett. Nevezettek ek­kor felkérték a jegyzőt, hogy ez csináljon valamit. ez ügyben. A jegyző Prágába utazott, ahol három napig időzött. Visszaérkezése után azt közölte, hogy három napon belül megérkezik a Földhivatal mér­nöke, aki a parcellázást végrehajtja. A mérnök a jelzett határidőre azonban nem érkezett meg, a község lakősai zúgolódni kezdték, mire a jegyző ismét Prágába utazott. Elutazása után néhány napra az a hír terjedt el, hogy a jegyző a pénzzel megszökött, ekkor azonban, október 9-én ez a tá­virat érkezett a Prágában tartózkodó jegyzőtől: „Rendben van minden, pénteken jövök. Bérnyák". Közben a sajtóban oly hírek láttak napvilágot* hogy . . j Bernyák jegyző ellen a rendőrség elfo­gatási parancsot adott ki. Füssy Kálmán ezek után egyedül járt el a Földhivatalban végére járjon ennek a dolognak. Füssy Kálmán képviselőnek az előzetes megálla­podás szerint a Földhivatal Vencel-téri palotája előtt kellett volna találkoznia a jegyzővel, azonban a megbeszélt találkozón nem jelent meg. Füssz Kálmán ezek után egyedül járt el a Földhivatalban s ott ( megállapította, hogy a Földhivatal 175.000 korona befizetésről semmit sem tud. Közben a jegyző is megérkezett Prágából s mgít ismét váltig erősítette, hogy a pénzt rendben befizette. A járási főnök azonban vizsgálatot in­dított a jegyző ellen. A vizsgálat során a járási főnök, Kurucz és Dusek Aurél dr. a jegyzővel egyetemben Prágába utaztak s itt most már hivatalosan megállapították, hogy a 175.000 koronáról szóló nyugták hamisítványok. A Földhivatal különben is ily nagy összegű kész­pénzeket nem is vesz át közvetlenül, hanem kizá­rólag a csekkhivatal utján. A károsult’ felek, Sebök és Kurucz bűnvádi feljelentést tettek a 175.000 korona elsikkasztása tárgyában, valamint csalás miatt, a prágai rend­őrigazgatóság büntető osztályán- Jóllehet azóta már teljes másfél év telt el, a feleknek nincs tu­domásuk sem a bűnvádi eljárás jelen állapotá­ról, sem arról, hogy kit terhel a felelősség a pénz eltűnése miatt. A magyar nemzeti párt képviselői kérdik tehát a kormányt, hajlandó-e « hatóságo­kat utasítani arra, hogy erre az ügyre, amely nyilván közönséges bűnügy, a leg­szigorúbb vizsgálat bevezetésével világos­ságot derítsenek? Hajlandó-e a kormány Bernyák József jegyzőnek ebben az ügy­ben viselt szerepét a legszigorúbb vizsgá­lat tárgyává tenni s a vizsgálat eredmé­nyéről a parlamentnek jelentést tenni? Magyar, román, olasz, angol stb. utlevél- vizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meg­hosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. Albertina Ferrari Egészen különös örömet okoz nekem, hogy néhány szót irhatok Albertina Ferrari muzikális és heged ümüvészi tehetségéről. Először a háború utáni években, 1921-ben jött hozzám Olaszországból, ahol már híres volt mint csodagyermek s később mint a milánói konzer­vatórium kitűnően végzett növendéke. Ahogy előttem játszott, az első pillanatra láattam, hogy rendkívüli gazdag tehetséggel van dolgom. Akkor is azt mondta már nekem: „Kedves Mester, éá nagyon komolyan veszem a művészetet, elhagyom hazámat és szülővárosomat, hogy teljesen az én szeretett hegedűmnek szentelhessem magam, magas célomat megerőltető munkával elérhes­sem ..És csakugyan, Albertina Ferrari tel­jesen az ő művészetének és tanulmányának’ élt, úgy hogy már két év elteltével azt mondhattam neki, hogy az időpont elérkezett, hogy művészété erejét a nagy nyilvánosság előtt kipróbálja. Mind­járt az első hangversenyén, amelyet a Budapesti Filharmonikus Társaság az én vezetésemmel adott, Viotti, Mendelssohn és Vieuxtemps hegedükoncert- jével teljes sikert aratott. Még azon este közölték vele azt a megtisztelő ajánlatot, hogy a Budapesti és a simphonikus hangverseny vezetője, Ábrányi igazgató azonnal szerződtette őt az ő koncertjére, amelyet a 8000 embert befogadó Népoperában ren­dezett. Mendelssohn koncertjét játszotta. Akkora volt a lelkesedés, hogy a közönség csak akkor csillapodott le, amikor egy pianinót toltak, a szín­padra és Albertina Ferrari ráadásul előadta Filharmonikus Társaság által a jövő szezonban tervezett hangversenyén szerepeljen. Ezen fellépte után Albertina Ferrari Budapesten közismert lett Paganini Mózes fantasie-j&t. Ezután a siker után művészi körutat tett Magyarország jelentősebb városaiban, ami valódi diadalutja volt. A sajtó mindezen városokban szenzációs sikerről adott hirt. Engem mindez nem lepett meg, mert Albertina Ferrari bírja mindazon tulajdonokat, amelyek őt egészen elsőrangú művésszé avatják. Már bájos külseje, előkelő, szerény megjelenése, öntudatos hegedütartása és vonókezelése előre megszerezte a közönség szimpátiáját. Ám amikor a vonót a hegedűre tette és nemes, de mégis édes hangon, teljes technikával, bensőséggel és erővel, szen­vedélyesen és mégis átszellemülve egy darabot végigjátszott, felhangzott egy oly őszinte meleg tapsvihar, ami kezeskedik további karrierjéért. Kétségen felül áll, hogy Albertina Ferrari a& egész világot meg fogja hódítani, mert ő egy a ki­választottak közül Huboy Jenő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom