Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-26 / 71. (1109.) szám

4 rtsma ^MGAI-iV^AG^AR-HrRIiAE 1926 március 26, pénteki Sziovenszkói várak Rákóczi életében Borsi, Munkács, Zboro, Regécz, Nagysáros... A magyarok utolsó fejedelme a mai Szlo- Tcuszkó területén élte le fiatalságát — Itt vívta meg szabadságharca legnagyobb csatáit is a Szlovenszkó, márciuB hó. Annak a nagyivelósü, de küzdelmes és vég­zetében szomorú életpályának, amelyet a ma­gyarok utolsó fejedelme a borsi-vár kastélyából Becsen, Bécsújhelyen, Lengyelországon át a Már­ványtenger melletti Rodostóig megfutott, minden nevezetesebb állomása itt van az egykori „Felvi­déken", Szlovenszkón, közöttünk. Itt vannak a vá­rak is, amelyek életének egy-egy korszakát jelen­tik. Itt vannak a kastélyok, amelyekben megfor­dult, itt vannak a csataterek, amelyéken harcolt. Rákóczi ezé a földdé: a mienk. * Munkács várára és Zrínyi Ilonára nehéz napok következtek. A Bécs alatti vereség után leáldozott a kuruckirály szerencsecsillaga és hívei beálltak törökverőknek a császár táborába. Buda vissza­vétele után egymásután esküdtek fel a felvidéki várak a császár hűségére. Csak Munkács nem hódol be. Védi a kuruc- király hőslelkü asszonya. Maga jár a falakon 8 ott settenkedik oldalán a 12 éves Rákóczi Ferenc is. Mintha tudták, érezték volna, hogy még ostro­molt várban is jobb együtt, mint idegenben, egy­mástól elszakítva. Végül is 1867-ben átadták a várat Caraffának, az eperjesi vérbakónak. 1887. március 27-én, — éppen a kis Farene születésnapján — érkezik fel a szerencsétlen anya két gyermekével Bécsbe. Négy nap múlva elszakítják leányától s az anyjá­tól elválni nem tudó kislányt Kollonics durva erő­szakkal rugdossa be az Orsolyák zárdájába. Fe­rencet pedig a jezsuita kolostorba vitték. Ettől a perctől kezdve az anya sohasem látta többé nagypálváju fiát. (Folytatjuk.) Az egész angol közvélemény neheztel Melo-Francora Az angal külügyminiszter, mint a City díszpolgára — Mire iörckrsik a brazíliai államférfi? Borsi: a szülőhely. Munkács: a gyermekévek édesbus emlékeivel megszentelt otthon, amelyhez a fejedelem mindig különös szeretettel vonzódott Hányatott életének talán a munkácsi évek voltak legboldogabb kor­szaka, jóllehet mint alig tíz éves gyermek élte végig a vár kemény ostromát. Munkács jelentette életében azt a gyökeret, amely odafüzte gyermekkori emlékeihez, a ma­gyar környezethez és édesanyjához. Kistapolcsány a rövid ideig tartó családi bol­dogság emlékeit őrzi. Nagysáros, Zboró, Regécz várai és Eperjes tele vannak a nagy fejedelem emlékeivel. Itt szö­vődött a nagy tervek barátsága Bercsényi Mik­lóssal. Nagysáros várán pedig máig is ott az em­léktábla, őrizve a szomorú nap emlékét, mikor be­teg felesége mellől elhurcolták zord császári zsol­dosok. Érsekújvár, Nagyszombat, Trencsén, Vadkert, Romhány és a többiek földje pedig nedvesre itatódott a nagy csaták hőseinek kiomlott vérétől. S Kassán, a hires kassai dómban pihennek ma is a nagy fejedelem földi maradványai, a szá­radt koszorúk őriző leple alatt. * Vessünk pár pillantást a várak történetére ab­ban az időbfen, amikor falaik között a fejedelmet, a fejedelmi udvartartást és a kurucok legjobb ge­nerálisait látták vendégül: Viharfelleges volt a magyar égbolt és erősen letördelt a Rákócziak ősi fája, amikor 250 évvel ezelőtt 1676, március 27-én, az öreg bor6i 500 éves várkastélyának <• toronyszobájában uj reménység fakadt és az ősi pusztuló nemzetség fáján uj haj­tás virul ki: I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona tiz évi házasságából az egyetlen fiú: II. Rákóczi Fe­renc. Az öreg várkastély, ahol az utolsó magyar fejedelem világot látott, még IV. Béla király ide­jében épült. Sátoraljaújhelyen át földalatti fo­lyosók kötötték össze a gyönyörű sárospataki vár­ral. A vár 1563-ban már I>omby Anna, Henyey Miklósné tulajdona volt, akitől leányágon öröklő­dött Lorántffy Zsuzsannára. Lorántffy Zsuzsánna kezével ükanyja vára is a Rákóczi fejedelmi ág ke­zébe jutott. A borsi várról tudjuk, hogy megmentette ké­sőbb nagyszülötte életét: a váralatti folyosókon menekült Rákóczi 1701. májusában Sárospatakról London, március 25. Noha az angol közvéleményt kínosan érintette a Népszövetségben támadt meghasonlás, amelyért a liberálisok és a munkáspárt Chamberlaint is felelőssé teszik, a külügyminiszternek még sem kell tartania attól, hogy leszállítják a fizetését. Az ellenzék ugyanis az alsóházban úgy akarja kifeje­zésre juttatni rosszalását Chamberlain eljárásával szemben, hogy fizetésének egy fonttal való leszállítását fogja indítványozni. Természetesen a kormány azonosítja magát a külügyminiszterrel és a konzervatív többség elveti az indítványt. A genfi balsiker annál kellemetlenebb Austen Chamberlainnek, mert a londoni City ezen a héten tartja meg azt a lakomát, amelyen Cham­berlainnek a City díszpolgárává történt meg­választását ünneplik. Ez a kitüntetés a looamoi szellem megteremtéséért érte Chamberlaint A locarnói mellemet azonban, mint Lloyd George írja a Daily Chronideban, megfojtották Geufben és „Looarnoból kegyetlen móka lett". Semmiesetre sem lesz könnyű feladat a külügyminiszternek eltüntetni a nagy ellentétet Locarno és Genf kö­zött, de eléggé gyarkorlott diplomata éa politikus ahhoz, hogy meg tudja nyugtatni a közvéleményt. Már a népszövetségi közgyűlésen is rámutatott, hogy a bajt nem a locarnói szerződésnél szerepelt hatalmak okozták, hanem egy másik világrésznek az állama. Braziliára és népszövetségi födelegátusára, Franco-Méltóra nemcsak Chamberlian és Briand neheztelnek, hanem jóformán egész Nagy-Britan- nia. A brit önérzetet bántja, hogy ez a délamerikai állam nem hajlott Chamberlain és Briand kérésére és vétójával megakadályozta a locarned békemü betetőzését: Németország fölvételét a Népszövet­ségbe. Franco-Mellő Géniben ama hivatkozott, hogy kénytelen kormánya utasításához ragaszkodni, de a népszövetségi körök meg vannak győződve, hogy a brazíliai államférfi ném is kísérelte meg kormánya kapacitálását. Azt beszélik, hogy Franeo- MeJIo ambicionálja a köztársasági elnökséget és Genfben tanúsított hajlíthatatlanságával népsze­rűséget akart szerezni hazájában. Jövő be látó" grafológusok konkurrenciája a császári üldözők elől Borsiba. Egy szenzációé bécsi letartóztatás különös háttere — Schermann Báláéi különös bosszúja Még nem volt négy hónapos, amikor édes­atyja, I. Rákóczi Ferenc a zborói várkastélyban meghalt. Az apátlanul maradt kis árva sorsa meg­pecsételődött. A Wesselényi-féle összeesküvésben részes I. Rákóczi Ferenc fia és a Bécsújhelyen kivégzett Zrínyi Péter unokája tutorságáért meg­indult a küzdelem: egyenlőtlen harc a fiatalon maradt özvegy és a császár között. Maga az apa is, hogy kisfiát a zavaros időkben kellő oltalom alá helyezze, a császár védelmébe ajánlotta. A csá­szár örült, hogy a rebellisek ivadékát ártalmat­lanná teszi s az udvar is örült, hogy kiforgathat­ják a hatalmas vagyonból. Ehhez csak az kellett, hogy elszakítsák hős édesanyjától. De gonosz szándékuk hosszú ideig megtört Zrínyi Ilona erős akaratán. Rákóczi gyermekkorát Sárospatak , Munkács, Zboró, és Regécz váraiban élte le. Nagyanyja, Báthory Zsófia, a „zsémbes nagy­asszony" 1860-ban bekövetkezett haláláig Munkács várában székelt, ahol Lorántffy Zsuzsanna is öz­vegységét élte. Ekkor Zrínyi Ilona a kis Ferencet és a nálánál négy évvel idősebb testvérét, a „kis Júliánkét" magával vitte a munkácsi várba. A munkácsi várat és az ahhoz tartozó óriási uradalmat még I. Rákóczi Zsigmond szerezte, első feleségével, Alaghy Judithtal. Hosszantartó pörök folytak érte a család és az Alaghy-örökösök, Esz- terházy Miklós nádor és Bethlen Gábor özvegye között, mig a pört az Eperjesen megkötött békes­ség be nem fejezte. Itt a munkácsi várban halt meg Báthory Zsó­fia, az özvegy fejedelemasszony, aki a maga ri­degségével oly gyakran és durván ellenezte, hogy Zrínyi Ilona letegye az özvegyi fátyolt és szive választottjának, Thököly Imrének, a protestáns és császárelleneB „kurucktrálynak" nyújtsa a ke­zét. Báthory Zsófia tudta, hogy a rebellis Rákóczi Ferenc özvegyének és Zrínyi Péter leányának egy­bekelése a kuruckirállyal csak veszedelmet hozhat a Rákóczi-ház csillagjára és ettől féltette a Rá­kóczi árvákat. Zrínyi Ilona azonban szép és fiatal volt. Mint Tlákócziné elég boldogtalan életet élt. Nem lehet elitélni, ha boldog akart lenni és szerelmes szive dobogása elnyomta benne a megfontoló észt és Thököly felesége lett. MegH'nhódolt érte: Báthory Zsófiát igazolta a történelem. Bécs, március 24­Bécsi kereskedelmi körökben óriási feltűnést keltett, hogy a rendőrség letartóztatta Novak Leót, az ismert petróleum-nagyiparóst. A letartóztatás egy Bing nevű hamburgi kereskedő feljelentésére történt Novak évek óta üzleti összeköttetésben ál­lott Binggel, néhány hónap előtt azonban differen­ciák támadtak közöttük és a társas viszony megsza­kadt Novak a leszámoláskor 10.000 svájci frankot követelt Biugtől, aki azonban nem ismerte el a kö­vetelés jogosultságát Novak erre megfenyegette Binget, hogy lehetetlenné fogja tenni a bécsi ke­reskedelmi körökben, ha nem fizet, mire Bing átutalta Novaknak a 10.000 Bvájcí frankot. Ez már néhány hónap előtt történt, mig mostan a rendőr­ség Bing feljelentése alapján Novakot zsarolás címén őrizetbe vette. Novak letartóztatása Bécsbeö társadalmi szenzációként hatott A letartóztatás tényénél azonban sokkal érdekesebbek annak előz­ményei, illetőleg az a körülmény, hogy mi indította Binget arra, hogy több hónap múlva feljelentést tegyen, holott Novaknak a követelt összeget annak Idején kifizette. A Prágai Magyar Hírlap bécsi tudósítójának a következőkben módjában van a szenzációs letartóztatás különös hátterét meg­világítani: Nemcsak Bécsben, de külföldön is jól is­mert Schermann Ráfáel neve. Schermann ur, az egykori bankprakiikáns, a grafológusok királya. Kitünően ért a reklámhoz, már regényt és filmet is íratott, illetőleg csináltatott magáról és Bécsben mindenki, aki hisz ilyen bokusz-pokuszokban, fel­keresi a „Mestert", hogy drága pénzért „elemezze" írását. Azonban nemcsak bécsiekkel van állandóan tele előszobája, hanem a dunai államok hisztérikái- val is, akik gyakran azért jönnek Bécsbe, hogy Schermann úrral jósoltassanak maguknak. Scher­mann urnák elég néhány betű, tekintetét bekap­csolja az Írásba és misztikus rekedtséggel beszélni kezd: — Az illető 180 centiméter magas, 67 kilo­grammot nyom, lúdtalpai vannak, rövidáruval ke­reskedik, kedvenc étele a turóscsusza és jelenleg — fizetésképtelen. Schermann prófétának egy esztendő óta egy Aratóié de Marty nevű fiatalember csinál, lconkurrenciAL 1A lipótvárosi gettóban székel és a bejelentőlap szerint Hintsch Móricnak hívják, ő azonban de Martynak és Anatolenak nevezi magát Ez szebb és érdekesebb. Anatole de Marty prófétának nincsen szüksége Írásra, ő egyszerűen megtapogatja a láto­gató ütőerét és már mindent tud. Még többet, mint Schermann. Ezt állítják ugyanis de Marty hívei, mig Schermann tábora Ráfáel prófétára esküszik. Érthető, hogy a zidősebb Schermann igen ha­ragszik a fiatalabb de Martyra. Ez természetes, hiszen Anatole zavarja Ráfáel üzleteit. A jósok pe­dig, mint ezt már a mithológiáből tudjuk, nagyon érzékenyek. Röviddel ezelőtt még ngy Novak ur, mint Bing ur Ráfáel próféta állandó konzultálói közé tartoz­tak. Novak sohasem bocsátkozott uj vállalkozásba, amíg ki nem kérte Schermann véleményét. Bing- nek viszont első útja, ha Hamburgból Bécsbe érke­zett, a pályaudvarról egyenesen Ráfáel prófétához vezetett. Az év elején Novak azonban kimaradt Schermanntól és átpártolt de Martyboz. Az utolsó üzlet ngyanis, amibe Novak Schermann véleménye alapján bebocsátkozott balul ütött ki és Novak erre megállapította, hogy Schermann nem egy próféta, hanem közönséges halandó. Elhatározta tehát, hogy ezentúl de Martyboz fog járni. Ráfáel próféta erre rettenetes bosszút es­küdött. A mujt héten Bécsbe érkezett Bing és, miként mindig, felkereste Schermannt Ráfáel próféta át­vette a taksát és barátságosan érdeklődött, mit csi­nál Bing ur üzletbarátja, Novak ur? — Novak ur? -~ kérdezte Bing ur. — Már nem vagyok vele Összeköttetésben. Alaposan megkáro­sított. Mikor szétváltunk, iö.OOO svájci frankot zsarolt tólem. Ráfáel próféta a felelet hallatára elégedetten dörzsölte kezeit és felszólította Binget, hogy írjon néhány szót az elébe tett papirosra, majd jósolni fog. Azután kezébe vette az írást és vontatottan suttogni kezdett: — Az wáe mutatja, hogy ön nemrégiben 10.000 svájci frankot fizetett rá egy érdemtelen em­berre. Veszély közeleg, mert ez az ember, az Írás mutatja, a „t"-betü felfelé kunkorodó hurokja, nem sokára újabb követelésekkel fog előállani. Veszély fenyegeti önt. és ezt csak úgy kerülheti el, ha ide­jében ártalmatlanná teszi ezt az embert. Az m betű felfelé futó szára felhívja önt, hogy nyomban menjen a rendőrségre és jelentse fel ezt az embert zsarolás címén. Részint azért, mivel a t-betü felfelé kunkorodó hurokja veszélyt jelzett és az m-betü szára a rend­őrség felé mutatott, részint mivel Bing megijedt attól, hogy Novak Schermann Ráfáel próféta jóslata alapján újabb követelésekkel fog előállani, való­ban a rendőrségre sietett, feljelentette Novakot, akit még aznap letartóztattak. A tanulság ebből az, hogy akinek vaj van a fején, az ne vonja magára Ráfáel próféta haragját ée ne menjen más bálványokat imádni. mmmKnmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmamaamammmmmaiami Az iskolaügyi minisztérium rendeletéi bél Az iskolaügyi minisztérium 24.732—II —1926. számú rendeletével a következő utasítást adta a köztársaság valamennyi tanintézetének. A világ­háború az összes kulturnemzeteknél előhívta a vi­lágbéke biztosítása utáni vágyakozást. Eme béke­mozgalom gyümölcse a Nemzetek Szövetsége is. Ennek feladata az, hogy a müveit államok érint­kezését oly módon szabályozza, hogy a háború veszedelme a legkisebb legyen s a béke állandó maradjon. A béke félórája az iskolákban Ezeket a törekvéseket a csehszlovák államnak is pártolnia kell. Az iskola nevelőfeladata itt különösképpen érvényesülhet. Más államok analóg berendezke­désének a mintájára az iskolaügyi minisztérium elrendeli, hogy minden évben március 28-án, vagy ha ez a nap vasárnapra esik, úgy március 27-én, Amos Comenius születésnapjának évfordulóján az összes elemi, polgári, közép, kereskedelmi, ipari, továbbá képzőiskolában a tanuló-ifjuság számára félórái idő szenteltessék a müveit népek béketörekvéseinek a méltatására. Az elemi iskolá­ban csak a felsőbb osztályok vesznek részt a „béke félóráin". — Ezt a béke-félórát a helyi viszonyoknak megfelelően, vagy közösen kell meg­tartani az összes osztályok számára, v agy az egyes osztályokban külön-külön . Az előadásra kerülő anyagot a Népszövetség alakításának cél­ja, továbbá Amos Comenius hasonló törekvései­nek ismertetése alkotja. Kereskedelmi Iskolások felvételi vizs­gál lesznek a francia nyelvből. Azok a középiskolai tanulók, akik a három­éves kereskedelmi akadémiára (régebben: felső­kereskedelmi iskola) való felvételüket kérik, a francia nyelvből felvételi vizsgálatot kötelesek tenni s a vizsga eredményéhez képest megfelelő csoportba (kezdők, haladók, gyakorlók) nyernek beosztást. A felvételi vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. — A csehszlovák tanítási nyelvű keres­kedelmi iskolákra jelentkező ifjak a német nyelv­ből Is kötelesek tenni hasonló felvételi vizsgát. A felvételi vizsgálatok részletes anyagát az iskolaügyi minisztérium hivatalos közlönyének márciusi száma tartalmazza. Tanonc továbbképző-iskolák rajztanitóí A brünni állami felsőipariskolán s a prágai állami felsőiskolán folyó évi május 8-ától julius 24-éig tartó időben tanfolyamokat rendez az is­kolaügyi minisztérium oly tanítók számára, akik a tanonciskolái rajziamtól képesítést akarják megszerezni. A tanfolyamra felhívjuk a szlovén- szkói és ruszinszkói magyar tanítók figyelmét. Epileptikusok felvétele gazdasági iskolákra Az iskolaügyi minisztérium a földmivelés- ügyi minisztériummal egyértelmüleg megengedte azt, hogy az állami mezőgazdasági iskolákra az epilepsziában s gyengeelméjűségben szenvedő ifjak és leányok is felvétessenek. A szülőket azon­ban figyelmeztetni kell, hogy az iskola semmiféle felelősséget nem vállal az epileptikus betegnek a sérüléseiért. A szülőkkel a beiratkozáskor meg­felelő reverzálist kell aláíratni. Nézetünk szerint ez a rendelet nagyon elhibá- zottnak tekinthető, valamint az egészséges, úgy a beteg iskolalátogatók szempontjából is. Középiskolai rajztanárképesitő vizsgákra május 23-áig lehet jelentkezni a középiskolai rajztanárokat vizsgáló és képesítő-bizottságnál (Prága II. Károly-tér, Műegyetem). A vizsga teljes dija 300 korona. — Rákőczi-Unnep Pozsonyban. Az or­szágos keresztényszocialista párt kulturosz- tálya fölhívja hívei ügyeimét az 1926 már­cius 28-án délelőtt 11 órakor a pozsonyi Vigadó nagytermében megtartandó Rákóczi- emlékiinnepre, amely impozáns hódolat lesz a r-gy magyar fejedelem emléke előtt. Szó­noklat, énekszám, tárogató-szóló fognak vál­takozni egymással és a hallgatóság szive egy időre össze fog forrni a kuruckor sirva- vigadó hangulatában. Az előadók között kulturális és politikai életünk vezéregyéni­ségei szerepelnek, akiket a közönség régóta tisztel, mint a toll és a szó bátor harcosait. Az előadásra belépődíj nincsen, azonban ön­kéntes adományokat kér a rendezőség költ­ségeinek fedezésére s a párt szociális alapja .javára. A kulturosztálv kéri a párt híveit, hogy akik közülük az előadáson jelen lenni óhajtanak, jelentsék be előzetesen a párt pozsonyi központjában (Hosszn-ulci 29, !T.), hogy megfelelő számú helyet tartson lenn a rendezőség számukra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom