Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-04 / 52. (1090.) szám

Abd el Krím erőteljes fölvonu- lása a marokkói fronton Madrid, március 3. A minisztertanács a ma­rokkói főbiztos javaslatára elhatározta, hogy egy­előre elhalasztja a tetuáni szakaszon tervezett ka­tonai operációkat. Egy másik jelentés szerint Abd el Krím bátyja tetemes erőfeszítésekkel Tarquittba érkezett és meg akarja gátolni a spanyolokat ab­ban, hogy tetuáni tüzérségi állásaikat elfoglalják. A riífek 20.000 ember fölött rendelkeznek e vidé­ken. Valószínű, hogy meg fogják támadni a spanyol hátvédet. Tetuánban máris erős tüzérségi tüzelést hallanak. Egy másik riff hadsereg Tazerut felé vonult. Halálos repülőszerencsétlenség Prágában Prága, március 3. A letnai repülőtéren ma dél­előtt tíz órakor súlyos repülőszerencsétlensóg tör­tént Chladil pilóta gépével igen éles fordulatokat végzett a levegőben. Az egyik glissadenál a motor hirtelen fölmondta a szolgálatot és a gép a földre zuhant, ahol darabokra tört. A pilóta azonnal meg­halt Magyar ujságirószövetség ? Prága, március 3. Walter Gyula, az erdélyi magyar ujság- Irdszövetség titkára a P. M. H. tegnapi szá­mában megemlíti, hogy Szlovenszkón is ala­kulófélben vau hasonló ujságirótestület. Wal­ter híradása nekünk újdonság, mert mi eddig nem tudunk ilyesmiről. Mindenesetre lehetet­len elmenni ezen érdekes cikk mellett anél­kül, hogy az ember szomorú összehasonlí­tásokat ne tegyen az erdélyi és sziovenszkói sajtóviszonyok közt. Erdélyben két és íélszer annyi magyar él, mint Szlovenszkón, de az erdélyi kultúr­áiét X-szerte erősebb, szélesebb terjedelmű, s ami legfontosabb: szervezettebb, mint a mienk. De maradjunk csak a sajtónál. Erdély­ben vám egy magyar ujságirószervezet, mely a romániai magyar vidékek valamennyi hír­lapíróját, számszerűit mintegy háromszázat felöleli magába. A kisebbségi magyar újság­írók erkölcsi és gazdasági testületé ez, mely testület többek közt most szerezte meg a tag­jai részére a csehszlovákiai államvasutak sza- badjegykedvezményét. Hol van ettől a sziovenszkói magyarság újságíró társadalma. Igazán komikus eset, hogy a sziovenszkói magyar hírlapírók szer­vezetlenségük miatt nem tudják megszerez­ni és élvezni a saját államuk kedvezményeit, amit pedig egy másik állam magyar újság­írói — a szervezettségüknél fogva — játszva elértek. A kormány, illetve a vasút nem hibás benne: hiszen joggal kételkedhetik valakinek njságiró voltában, ha nincs oly erkölcsi testü­let, melyt azt neki tanúsítaná. Már ez az egy példa jellemzi a sziovenszkói újságírás nagy szervi betegségét Az újságírás éltető leveg a laptudósitók nagy és gyors mozgási lehető­sége. Hogyan teljesítheti hirszolgálő köteles­ségét az újságíró, aki a vasúti szabadjegy nél­kül pénz 6- idő tekintetében valósággal a rög­höz van kötve? De nem ez a materiális sz J- gálati érdek a legfőbb döntő érv egy uj-ág- iró testület meli-tt: hanem jóval inkább az erkölcsi szempont Nézetem szerint Sszloven- szkí'U tul-ok a hírlapíró ----- ba a szabadlábán járó álhirlapirőkat is közibük számítjuk. Ezek az utóbbiak alaposan lejáratták az új­ságírók erkölcsi ázsióját Az ellenük való er­kölcsi önvédelem pedig csak testületi alapon szervezhető meg. Azonkívül mindenkit érhet baleset, mindenkit érhet sérelem, mindenki­vel megtörténhetik, hogy megbetegszik, vagy állás nélkül marad: ilyenkor kihez forduljon és kihez fordulhat segítségért máshoz, mint saját sorstársaihoz, a saját sorstársai testüle­téhez? És ilyen Szlovenszkón nincs és előre láthatólag nem is lesz. Egy-két kísérlet ugyan történt már ebben az irányban, de azt a szio­venszkói teljhatalmú minisztérium bürokrá­ciája várakoztató politikájával szépen elal­tatta, az újságírók erélytelensége pedig aludni hagyta. Hányszor van például sérelme a hatalom részéről az egész magyar újságírásnak, ami­kor az egyesek szava pusztába kiáltott üres szó, de ha volna egy országos testület, annak panaszhangját a határokon túl Is meghalla­nák. Újabban sokat emlegetik a Szlovenszkón megalakítandó magyar Pen-Clubot Vájjon lehet-e sok reményt fűzni ehhez az eszmei mozgalomhoz, na az, anyagilag erkölcsileg sokkal közvetlenebbül érdeklő újságíró szer­vezet sem tud hét évi vajúdás mellettiébe­A zsupáni értekezlet nem tárgyalt a régi megyék adósságairól Pozsony, március 3. A sziovenszkói zsupánok tegnapi értekezz lete főleg a földreformmal foglalkozott. Ez­után tárgyalták a megyék, járások és közsé­gek közigazgatását Jansák miniszteri tanácsos a közmunkaügyi minisztérium nevében rész-" letegen válaszolt a panaszokra, amelyek fő­leg a megyék és járások technikai osztályáén . hiányosságáról szóltak. Jansák kijelentette, hogy a bajok legfőbb oka abban rejlik, hogy, a minisztériumnak nem áll rendelkezéséi v elegendő számú szakember. Ami a közigazgatás működését illeti, megállapították, hogy a zsupáni és járási hi­vataloknál irodaszemélyzetben még nagy a hiány (!?). A zsupánok végül azt a kívánságukat jut­tatták kifejezésre, hogy a jövőben gyakrab­ban tartsanak ilyen tanácskozásokat Szlávik György dr. kassai zsupán felkér­te zsupántársait hogy egy Ruman-szobor fel­állításának akciójában támogassák őt Ezzel a sziovenszkói zsupánok értekezlete véget ért A rövid hivatalos kommünikékben ol­vassuk, hogy a régi megyék vagyonainak a felosztásáról is tárgyaltak az értekezleten. Jellemző, hogy ugyanakkor szóba sem került a régi megyék adósságainak elosztása, jólle­het ez akadályozza elsősorban az uj megyék közigazgatásának konszolidációját Kéler Ti­bor dr., a tátraaljai nagymegye német me­gyebizottsági tagja már hónapokkal ezelőtt interpellált ebben az ügyben a tátraaljai zsu­pánhoz, de eddig minden eredmény nélküL 1926, március 4. Csütörtök­Március 21-én lesz a Nemzeti Jegybank alakúié közgyűlése Prága, március 3, Megirtuk, hogy a Nem­zeti Jegybank alakuló közgyűlését Poepisil kormányzónak Géniből való visszaérkezése után hívják össze. Az eddigi diszpozíciók sze­rint a közgyűlés március 21-én lesz. A meg­nyitó beszédet Englis pénzügyminiszter tartja s azután a gyűlés vezetését Pospisil kormány­zó veszi át Az igazgatótanács jelölőlistáit ed­dig még nem állították össze. Erről csak e hé­ten fognak tárgyalni. A végleges jelöléseket valószínűleg a gyűlés előtti utolsó héten ejtik meg. A komáromi adézék küzdelme az elviselhetetlen adék ellen Füssy Kiimán nemzetgyűlési képviselő interven­ciója — A vezérpénzügyigazgató megígérte, hogy meghallgatja Komáromban a panaszokat — Saját tudósítónktól — Komárom, március 3. A komáromi ház- és telektulajdonosok már ötödik esztendeje harcolnak az adófrontou az igazsá­gos adóztatásért, eddig még számottevő eredmény nélkül. A helyzet azonban már teljesen elviselhet, lenné vált. A háztulajdonosok évek óta nem képes tataroztatni házaikat és igy azoknak nagy része tel­jesen elértéktelenedik. Hogy ez igy van, annak szomorú tanulsága az, hogy három ház összedőlt, mert évek óta nem látott kőmivesi. A pénzügyigazgatóság a házbéradót még a múlt évben is kivetette a lakók által elfogyasztott víz ára után, melyet a háztulajdonos a házbérrel együtt szed be és megadóztatta a csatornázási dijat is, amely szintén nem a háztulajdonos, hanem a város bevétele volt. Hasztalan emelt ez ellen óvást á háztulajdonosok egyesülete, « komáromi pénzügyi kirendeltségnél csők ígéretekkel fizették ki ökeU A türelem fonalai ekkora méltánytalanságra I élszakadtak és az egyesület vezetősége memoran­dumot dolgozott ki, ezúttal már harmadizben, melyet Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőre bízott. Füssy a komáromi polgárok kérelmére kész­séggel járt el a vezérpénzügyigazgatóságnál és Brachtl vezérpénzügyigazgató előtt feltárta a tart­hatatlan állapotokat és előadta, hogy a komáromi háztulajdonosok súlyon százezrekkel, sőt milliókkal, károsodtok évek sora. óta. A vezérpénzügyigazgató ígéretet tett Füssy Kál­mánnak, hogy még e hét folyamán személyesen jön Komáromba a panaszok megvizsgálására. A háztulajdonosok ez alkalommal a rekvirált lakások ügyét is szóba fogják hozni, mert tart­hatatlan állapot, hogy lefoglaljanak lakásokat a háború után való nyolcadik esztendőben is, a- melyekért a békebeli lakbéreket fizetik az állami alkalmazottak. A tulajdonnak ez a súlyos korláto­zása a kommunizmust juttatja eszébe az ént ekei­teknek, akik nem rendelkezhetnek még ma sem a vagyonukkal, létrákkal, villanyvilágítást vezettek be (saját külön villanyteleppel) és számos fényképfelvételt készí­tettek minden részletéről. Král a legnagyobb gond­dal, szeretettel és féltő ápolással vezette a bar­lang feltárását, ügyelt arra, hogy még csak egy ujjnyi cseppkövet, se törjenek le, évekig nem bocsájtoil senkit sem « bar­langba^ amíg teljesen el nem készültek a járatok, amelyek a közönség garázdálkodását korlátozzák és kitűnő szakértelemmel és Ízléssel intézte a fel­tárás munkáját Közben a bank többször megvonta a. támogatását, mert. sajnálta a befektetett, soha sem kamatozó összegeket, de Král mindig fel tudta bennük ébreszteni a nemzeti kötelességérzetet és végre tavaly megnyithatta a barlangot, igaz, hogy távolról sem oly tökéletes berendezéssel, amilyen­nel szerette volna. A deménvfalvi uj barlang gyönyörű ifjú leánya az elaggott, kifosztott réginek, valóban páratlan ter­mészeti csoda és megérdelmi azt a lelkes dicsére­tet, amellyel a szlovák részről mindenütt illetik. A még mindig nagyon zsenge szlovák turisztikának eddig legszebb alkotása ennek a barlangnak a fel­tárása és igy érthető az a büszkeség, amellyel Kál- lav miniszter és a többiek legszűkebb hazájuknak ezt a szépségét dicfcérik és ápolják. A cikkeknek egész sorát hozták róla a szlovák lapok. (Krásy Slo- venska, Slovensky Svet, Prudy, stb.), igen jó leve­lezőlapok vannak róla forgalomban. Csak a ÍŐdo- logban van még hiba: látogatottsága igen csekély, mert nincs ut hozzá. A legképtelenebb erdei utón kell rázatni magát an­nak, aki a barlangot Liptószentmiklósról felke­resni akarja, úgy, hogy még jobb azt a kétórás utat gyalog megtenni, gyönyörködve a páratlanul szép vidékben, mint a dinnyenagyságu kövek közt rá­zatni ki a lelkét az utasnak. Már ismételten javí­tották az utat úgy házilag, de az nem sokat ért; a megyei költségvetésben nagy összeget vettek fel rá, reméljük, hogy a hazafias lelkesedés nem hagyja nyugodni a liptói bőröket addig, amíg jó kocsiút el nem készül a barlangig vagy legálább a men- házig. A barlangot most egy bizottság kezeli, amely­ben benne van a hivatalos körökön kívül Liptó- szentmiklós szlovák intelligenciája, hát az ő lelkese­désük talán megteremti a lehetőséget, hogy al uj barlang a turistáknak még sokkal kedveltebb lát­nivalója legyen, mint a régi volt. ff Gy. A. .................. "....................................- — ...................................— — Leégett a doxani cukorgyár. Tegnap este hét órakor rövidzárlat következtében tűz ütött ki a doxani nyerscukorgyárban. A tűz tönkretette a .Vákuum-állomást és a torony is bedőlt. 1? község ] tűzoltósága egynapi munka után végre eloltotta a I tüzet. A kár, amely biztosítás utján nagyobbrészt | megtérülj meghaladja a négy millió koronát. Lapunk tegnapelőtti számunkban közölt ilycimü cikkünkhöz felvilágosítanak, hogy a cikkíró téve­dett Nem tudta, hogy deményíalvi völgyben — sok feltáratlan mellett — immár két feltárt barlang van: az egyik az, amelyikről már Bél Mátyás is megemlékezett és amelyet Buchholtz György leirt. Ezt a barlangot már két évszázad óta rendszere­sen látogatják és bizony az érdeklődő, de lelkileg bar­bár látogatók alaposan el is rontották: a régebben használt, fáklyák füstje bekormozta az eredetileg vakítóan fehér vagy ragyogóan rózsaszín vagy sár­gás cseppköveket, idomtalan „gyűjtők" letördelték és elvitték a legszebbeket, némelyik környékbeli földesur szekérszámra hordatta ki, hogy kertjében mesterséges barlangot csináljon. A Kárpátegye­sület. 1880 táján bérbevette, újra járhatóvá tette, menházat épített mellette és tőle telhetőleg propa­gálta; meg is tizszereződött a látogatók száma, de a háború és a felfordulás megbénította az egyesület liptói osztályát, majd meg is szüntette, erre az egyesület kiengedte a barlang bérletét a kezéből és eladta a menházat a deménvfalvi közbirtokosság­nak. A barlangot az Amerikai Szlovák bank vette bérbe és Král tanító őrizetére bízta, aki lelkesen hozzáfogott a megjavításához. Král a morvaországi barlangkutatás mestere, Absolon tanár mellett dol­gozott éveken át, a barlangkutatás terén szakember volt és rendkívüli lelkesedéssel dolgozott. Szakér­telmének köszönhette, hogy a deményíalvi barlang felett, tőle félórányira *07/ uj barlangot fedezett fel, amely a ré­givel nincs összeköttetésben, vagy legalább is ezt eddig nem sikerült megtalálni, (de nem is valószínű, mert az uj barlang a régitől jó 3 kilométernyire fekszik és más irányban halad a föld alatt). Igen érdekes, hogy miképpen jutott Král az uj barlang nyomára. A deményíalvi patak búvópatak, többször eltűnik mentében a föld alatt. Egy helyen Král észrevette, hogy a patak nekifolyik a sziklának és amikor kijö alatta, sok­kal sekélyebb, mint feljebb. Ebből azt következ­tette, hogy a viz a föld alá tűnik el, tehát bar­langnak kell ott leuDie. Megvárta, araikor a viz erősen leapadt, begázolt a patakba és a viz alá bukva bejutott a barlangba. Többszöri látogatás meggyőzte őt arról, hogy 0 régi barlanggal egyenlő nagyságú, de még teljesen érintetlen és a cseppkövek mindenféle fajtában rendkívül bővelke­dő barlanggal van dolga, amelyet feltárni, érdemes. Sikerfiit megnyernie az Amerikai Szlovák bán? támogatását, rábírnia, hogy lassankint vagy 250.000 koronát fektessenek bele az uj barlang feltárásába. Földfeletti bejáratot áslak ki, a barlangot végig járhatóvá tették pallókkal, hidakkal, lépcsőkkel és Ki fedezte fel a deményíalvi csodát? A tátrai turisztika egyik kiváló művelőjének hozzászólása — Hogyan tárták fel a bar­langot? tették Csavojszkyt. A pozsonyi ítélőtábla azonban a rendtörvény alapján egyhónapi fogházra Ítélte el, Felebbezés révén az ügy a legfelsőbb bíróság elé került. A semmiségi panaszt Lábay Lajos dr- néppárti képviselő, rózsahegyi ügyvéd nyúj­totta be s az egész tárgyalásnak ai volt az érdekessége, hogy a panasz hangneme miatt Lábay ellen is bünfenyitő eljárást indit a bí­róság- Lábay többek között azt írja semmi­ségi panaszában, hogy a cseh bírák nem le­hetnek tárgyilagosak olyan ügyekben, ahol a csehek elleni izgatásról van szó. A szlovák vádlottak mindig azon a véleményen van­nak, hogy a cseh ügyvéd, aki Csehországban seho«?ysem vált be, Szlovenszkón félti jó hi­vatalát és ennek alapján elitéli a szlovák vádlottakat. Végül figyelmezteti a bíróságot, hogy a szlovák türelmességnek is határa van. A legfelsőbb bíróság Csavojszky ügyében jóváhagyta a tábla Ítéletét. Brtinn, március 3. A legfelső bíróság tegnap tárgyalta Csa- vojszky Rezső rózsahegyi szakszervezeti tit­kár ügyét, aki tavaly nyáron a szlovák nép­párt verbovai gyűlésén agitáciős beszédében a csehek ellen izgatott. Csavojszky beszédé­ben többek között ezeket mondta: „A régi Magyarországon Lengyelországból jöttek rongyszedő zsidók és két év alatt gazdag grófok lettek. Ma ugyanez történik. Látjátok, ezeket a komédiásokat, cirkuszembereket nem ismertük a prevrat előtt. Mi, szlovákok tudjuk, hogy parlamentáris utón nem érjük el autonómiánkat, mert a 250 cseh képviselő úgysem engedi meg. Autonómiánkat csak ak­kor fogjuk elérni, ha megszervezzük a szlo­vák tanárokat, tanítókat, vasutasokat s hogy­ha ezek egyszerre beszüntetik munkájukat, megáll a vonat, a gyermekek nem fognak is­kolába járni s akkor úgy kikényszerithetjük j a csehek kivonulását/* * Az első törvényszéki tárgyaláson főimen­Lábay kétségbevonta a cseh birák tárgyilagosságát Bűnvádi eljárást indítanak ellene a legfelsőbb bírósághoz intézett felebbe zése miatt — Csavojszky néppárti titkárt izgatásért egy hónapra Ítélték mert nem volt módom személyes meggyőző­dést szereznem a bennünk foglalt állítások valódiságára vonatkozólag- Személyesen nem áll módomban sem Krpelec Bertalan urat, se Smetana. Szaniszló urat bármilyen becsü­letbe vágó üggyel vádolni. Prága, 1925 április 25. I Gál István. A Prágai Magyar Hírlap 1924. évi de­cember 17-én megjelent 286. számában „Az ipolysági petka rémuralma** cim alatt Krpe­lec Bertalan ipolysági (Szlovenszkó) kerületi iskolainspektor és Smetana Szaniszló ipoly­sági népiskolai igazgatóról mint magáníelpe- resekről szóló közleményről kijelentem, hogy a cikket oly információk alapján tettem közzé, amelyek valódiságában megbíztam,! Az ipolysági petka rémuralma mellett a munkafegyelem megnövekedése s a szabályozottabb munkateljesítmény — ugyan­akkor maguk az érdekeltek ázsiai közönnyel tekintenek a dologra. A sziovenszkói magyar újságírók között, úgy látszik, gyönge a kollegiális és szociális érzés. Ezen pedig nem lehet segiteni. (—vas.) jönni. Nemrégiben kézbesítette ki a csehszlo­vák távirati iroda a csáhszlv ők ujságirószer- vezet uj alapszabályait Azt lehetett volna gon­dolni, hogy ez aktuátt -abbá f gja ten;u a?, új­ságíró-szövetség problémáját. Szinte csodála­tos, hogy ai újságkiadók jó része maga szor­galmazza ezt a szervezkedő mozgalmat, hi­szen nekik is eminens érdekük ily szervezet 4 _____

Next

/
Oldalképek
Tartalom