Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-04 / 52. (1090.) szám
Abd el Krím erőteljes fölvonu- lása a marokkói fronton Madrid, március 3. A minisztertanács a marokkói főbiztos javaslatára elhatározta, hogy egyelőre elhalasztja a tetuáni szakaszon tervezett katonai operációkat. Egy másik jelentés szerint Abd el Krím bátyja tetemes erőfeszítésekkel Tarquittba érkezett és meg akarja gátolni a spanyolokat abban, hogy tetuáni tüzérségi állásaikat elfoglalják. A riífek 20.000 ember fölött rendelkeznek e vidéken. Valószínű, hogy meg fogják támadni a spanyol hátvédet. Tetuánban máris erős tüzérségi tüzelést hallanak. Egy másik riff hadsereg Tazerut felé vonult. Halálos repülőszerencsétlenség Prágában Prága, március 3. A letnai repülőtéren ma délelőtt tíz órakor súlyos repülőszerencsétlensóg történt Chladil pilóta gépével igen éles fordulatokat végzett a levegőben. Az egyik glissadenál a motor hirtelen fölmondta a szolgálatot és a gép a földre zuhant, ahol darabokra tört. A pilóta azonnal meghalt Magyar ujságirószövetség ? Prága, március 3. Walter Gyula, az erdélyi magyar ujság- Irdszövetség titkára a P. M. H. tegnapi számában megemlíti, hogy Szlovenszkón is alakulófélben vau hasonló ujságirótestület. Walter híradása nekünk újdonság, mert mi eddig nem tudunk ilyesmiről. Mindenesetre lehetetlen elmenni ezen érdekes cikk mellett anélkül, hogy az ember szomorú összehasonlításokat ne tegyen az erdélyi és sziovenszkói sajtóviszonyok közt. Erdélyben két és íélszer annyi magyar él, mint Szlovenszkón, de az erdélyi kultúráiét X-szerte erősebb, szélesebb terjedelmű, s ami legfontosabb: szervezettebb, mint a mienk. De maradjunk csak a sajtónál. Erdélyben vám egy magyar ujságirószervezet, mely a romániai magyar vidékek valamennyi hírlapíróját, számszerűit mintegy háromszázat felöleli magába. A kisebbségi magyar újságírók erkölcsi és gazdasági testületé ez, mely testület többek közt most szerezte meg a tagjai részére a csehszlovákiai államvasutak sza- badjegykedvezményét. Hol van ettől a sziovenszkói magyarság újságíró társadalma. Igazán komikus eset, hogy a sziovenszkói magyar hírlapírók szervezetlenségük miatt nem tudják megszerezni és élvezni a saját államuk kedvezményeit, amit pedig egy másik állam magyar újságírói — a szervezettségüknél fogva — játszva elértek. A kormány, illetve a vasút nem hibás benne: hiszen joggal kételkedhetik valakinek njságiró voltában, ha nincs oly erkölcsi testület, melyt azt neki tanúsítaná. Már ez az egy példa jellemzi a sziovenszkói újságírás nagy szervi betegségét Az újságírás éltető leveg a laptudósitók nagy és gyors mozgási lehetősége. Hogyan teljesítheti hirszolgálő kötelességét az újságíró, aki a vasúti szabadjegy nélkül pénz 6- idő tekintetében valósággal a röghöz van kötve? De nem ez a materiális sz J- gálati érdek a legfőbb döntő érv egy uj-ág- iró testület meli-tt: hanem jóval inkább az erkölcsi szempont Nézetem szerint Sszloven- szkí'U tul-ok a hírlapíró ----- ba a szabadlábán járó álhirlapirőkat is közibük számítjuk. Ezek az utóbbiak alaposan lejáratták az újságírók erkölcsi ázsióját Az ellenük való erkölcsi önvédelem pedig csak testületi alapon szervezhető meg. Azonkívül mindenkit érhet baleset, mindenkit érhet sérelem, mindenkivel megtörténhetik, hogy megbetegszik, vagy állás nélkül marad: ilyenkor kihez forduljon és kihez fordulhat segítségért máshoz, mint saját sorstársaihoz, a saját sorstársai testületéhez? És ilyen Szlovenszkón nincs és előre láthatólag nem is lesz. Egy-két kísérlet ugyan történt már ebben az irányban, de azt a sziovenszkói teljhatalmú minisztérium bürokráciája várakoztató politikájával szépen elaltatta, az újságírók erélytelensége pedig aludni hagyta. Hányszor van például sérelme a hatalom részéről az egész magyar újságírásnak, amikor az egyesek szava pusztába kiáltott üres szó, de ha volna egy országos testület, annak panaszhangját a határokon túl Is meghallanák. Újabban sokat emlegetik a Szlovenszkón megalakítandó magyar Pen-Clubot Vájjon lehet-e sok reményt fűzni ehhez az eszmei mozgalomhoz, na az, anyagilag erkölcsileg sokkal közvetlenebbül érdeklő újságíró szervezet sem tud hét évi vajúdás mellettiébeA zsupáni értekezlet nem tárgyalt a régi megyék adósságairól Pozsony, március 3. A sziovenszkói zsupánok tegnapi értekezz lete főleg a földreformmal foglalkozott. Ezután tárgyalták a megyék, járások és községek közigazgatását Jansák miniszteri tanácsos a közmunkaügyi minisztérium nevében rész-" letegen válaszolt a panaszokra, amelyek főleg a megyék és járások technikai osztályáén . hiányosságáról szóltak. Jansák kijelentette, hogy a bajok legfőbb oka abban rejlik, hogy, a minisztériumnak nem áll rendelkezéséi v elegendő számú szakember. Ami a közigazgatás működését illeti, megállapították, hogy a zsupáni és járási hivataloknál irodaszemélyzetben még nagy a hiány (!?). A zsupánok végül azt a kívánságukat juttatták kifejezésre, hogy a jövőben gyakrabban tartsanak ilyen tanácskozásokat Szlávik György dr. kassai zsupán felkérte zsupántársait hogy egy Ruman-szobor felállításának akciójában támogassák őt Ezzel a sziovenszkói zsupánok értekezlete véget ért A rövid hivatalos kommünikékben olvassuk, hogy a régi megyék vagyonainak a felosztásáról is tárgyaltak az értekezleten. Jellemző, hogy ugyanakkor szóba sem került a régi megyék adósságainak elosztása, jóllehet ez akadályozza elsősorban az uj megyék közigazgatásának konszolidációját Kéler Tibor dr., a tátraaljai nagymegye német megyebizottsági tagja már hónapokkal ezelőtt interpellált ebben az ügyben a tátraaljai zsupánhoz, de eddig minden eredmény nélküL 1926, március 4. CsütörtökMárcius 21-én lesz a Nemzeti Jegybank alakúié közgyűlése Prága, március 3, Megirtuk, hogy a Nemzeti Jegybank alakuló közgyűlését Poepisil kormányzónak Géniből való visszaérkezése után hívják össze. Az eddigi diszpozíciók szerint a közgyűlés március 21-én lesz. A megnyitó beszédet Englis pénzügyminiszter tartja s azután a gyűlés vezetését Pospisil kormányzó veszi át Az igazgatótanács jelölőlistáit eddig még nem állították össze. Erről csak e héten fognak tárgyalni. A végleges jelöléseket valószínűleg a gyűlés előtti utolsó héten ejtik meg. A komáromi adézék küzdelme az elviselhetetlen adék ellen Füssy Kiimán nemzetgyűlési képviselő intervenciója — A vezérpénzügyigazgató megígérte, hogy meghallgatja Komáromban a panaszokat — Saját tudósítónktól — Komárom, március 3. A komáromi ház- és telektulajdonosok már ötödik esztendeje harcolnak az adófrontou az igazságos adóztatásért, eddig még számottevő eredmény nélkül. A helyzet azonban már teljesen elviselhet, lenné vált. A háztulajdonosok évek óta nem képes tataroztatni házaikat és igy azoknak nagy része teljesen elértéktelenedik. Hogy ez igy van, annak szomorú tanulsága az, hogy három ház összedőlt, mert évek óta nem látott kőmivesi. A pénzügyigazgatóság a házbéradót még a múlt évben is kivetette a lakók által elfogyasztott víz ára után, melyet a háztulajdonos a házbérrel együtt szed be és megadóztatta a csatornázási dijat is, amely szintén nem a háztulajdonos, hanem a város bevétele volt. Hasztalan emelt ez ellen óvást á háztulajdonosok egyesülete, « komáromi pénzügyi kirendeltségnél csők ígéretekkel fizették ki ökeU A türelem fonalai ekkora méltánytalanságra I élszakadtak és az egyesület vezetősége memorandumot dolgozott ki, ezúttal már harmadizben, melyet Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőre bízott. Füssy a komáromi polgárok kérelmére készséggel járt el a vezérpénzügyigazgatóságnál és Brachtl vezérpénzügyigazgató előtt feltárta a tarthatatlan állapotokat és előadta, hogy a komáromi háztulajdonosok súlyon százezrekkel, sőt milliókkal, károsodtok évek sora. óta. A vezérpénzügyigazgató ígéretet tett Füssy Kálmánnak, hogy még e hét folyamán személyesen jön Komáromba a panaszok megvizsgálására. A háztulajdonosok ez alkalommal a rekvirált lakások ügyét is szóba fogják hozni, mert tarthatatlan állapot, hogy lefoglaljanak lakásokat a háború után való nyolcadik esztendőben is, a- melyekért a békebeli lakbéreket fizetik az állami alkalmazottak. A tulajdonnak ez a súlyos korlátozása a kommunizmust juttatja eszébe az ént ekeiteknek, akik nem rendelkezhetnek még ma sem a vagyonukkal, létrákkal, villanyvilágítást vezettek be (saját külön villanyteleppel) és számos fényképfelvételt készítettek minden részletéről. Král a legnagyobb gonddal, szeretettel és féltő ápolással vezette a barlang feltárását, ügyelt arra, hogy még csak egy ujjnyi cseppkövet, se törjenek le, évekig nem bocsájtoil senkit sem « barlangba^ amíg teljesen el nem készültek a járatok, amelyek a közönség garázdálkodását korlátozzák és kitűnő szakértelemmel és Ízléssel intézte a feltárás munkáját Közben a bank többször megvonta a. támogatását, mert. sajnálta a befektetett, soha sem kamatozó összegeket, de Král mindig fel tudta bennük ébreszteni a nemzeti kötelességérzetet és végre tavaly megnyithatta a barlangot, igaz, hogy távolról sem oly tökéletes berendezéssel, amilyennel szerette volna. A deménvfalvi uj barlang gyönyörű ifjú leánya az elaggott, kifosztott réginek, valóban páratlan természeti csoda és megérdelmi azt a lelkes dicséretet, amellyel a szlovák részről mindenütt illetik. A még mindig nagyon zsenge szlovák turisztikának eddig legszebb alkotása ennek a barlangnak a feltárása és igy érthető az a büszkeség, amellyel Kál- lav miniszter és a többiek legszűkebb hazájuknak ezt a szépségét dicfcérik és ápolják. A cikkeknek egész sorát hozták róla a szlovák lapok. (Krásy Slo- venska, Slovensky Svet, Prudy, stb.), igen jó levelezőlapok vannak róla forgalomban. Csak a ÍŐdo- logban van még hiba: látogatottsága igen csekély, mert nincs ut hozzá. A legképtelenebb erdei utón kell rázatni magát annak, aki a barlangot Liptószentmiklósról felkeresni akarja, úgy, hogy még jobb azt a kétórás utat gyalog megtenni, gyönyörködve a páratlanul szép vidékben, mint a dinnyenagyságu kövek közt rázatni ki a lelkét az utasnak. Már ismételten javították az utat úgy házilag, de az nem sokat ért; a megyei költségvetésben nagy összeget vettek fel rá, reméljük, hogy a hazafias lelkesedés nem hagyja nyugodni a liptói bőröket addig, amíg jó kocsiút el nem készül a barlangig vagy legálább a men- házig. A barlangot most egy bizottság kezeli, amelyben benne van a hivatalos körökön kívül Liptó- szentmiklós szlovák intelligenciája, hát az ő lelkesedésük talán megteremti a lehetőséget, hogy al uj barlang a turistáknak még sokkal kedveltebb látnivalója legyen, mint a régi volt. ff Gy. A. .................. "....................................- — ...................................— — Leégett a doxani cukorgyár. Tegnap este hét órakor rövidzárlat következtében tűz ütött ki a doxani nyerscukorgyárban. A tűz tönkretette a .Vákuum-állomást és a torony is bedőlt. 1? község ] tűzoltósága egynapi munka után végre eloltotta a I tüzet. A kár, amely biztosítás utján nagyobbrészt | megtérülj meghaladja a négy millió koronát. Lapunk tegnapelőtti számunkban közölt ilycimü cikkünkhöz felvilágosítanak, hogy a cikkíró tévedett Nem tudta, hogy deményíalvi völgyben — sok feltáratlan mellett — immár két feltárt barlang van: az egyik az, amelyikről már Bél Mátyás is megemlékezett és amelyet Buchholtz György leirt. Ezt a barlangot már két évszázad óta rendszeresen látogatják és bizony az érdeklődő, de lelkileg barbár látogatók alaposan el is rontották: a régebben használt, fáklyák füstje bekormozta az eredetileg vakítóan fehér vagy ragyogóan rózsaszín vagy sárgás cseppköveket, idomtalan „gyűjtők" letördelték és elvitték a legszebbeket, némelyik környékbeli földesur szekérszámra hordatta ki, hogy kertjében mesterséges barlangot csináljon. A Kárpátegyesület. 1880 táján bérbevette, újra járhatóvá tette, menházat épített mellette és tőle telhetőleg propagálta; meg is tizszereződött a látogatók száma, de a háború és a felfordulás megbénította az egyesület liptói osztályát, majd meg is szüntette, erre az egyesület kiengedte a barlang bérletét a kezéből és eladta a menházat a deménvfalvi közbirtokosságnak. A barlangot az Amerikai Szlovák bank vette bérbe és Král tanító őrizetére bízta, aki lelkesen hozzáfogott a megjavításához. Král a morvaországi barlangkutatás mestere, Absolon tanár mellett dolgozott éveken át, a barlangkutatás terén szakember volt és rendkívüli lelkesedéssel dolgozott. Szakértelmének köszönhette, hogy a deményíalvi barlang felett, tőle félórányira *07/ uj barlangot fedezett fel, amely a régivel nincs összeköttetésben, vagy legalább is ezt eddig nem sikerült megtalálni, (de nem is valószínű, mert az uj barlang a régitől jó 3 kilométernyire fekszik és más irányban halad a föld alatt). Igen érdekes, hogy miképpen jutott Král az uj barlang nyomára. A deményíalvi patak búvópatak, többször eltűnik mentében a föld alatt. Egy helyen Král észrevette, hogy a patak nekifolyik a sziklának és amikor kijö alatta, sokkal sekélyebb, mint feljebb. Ebből azt következtette, hogy a viz a föld alá tűnik el, tehát barlangnak kell ott leuDie. Megvárta, araikor a viz erősen leapadt, begázolt a patakba és a viz alá bukva bejutott a barlangba. Többszöri látogatás meggyőzte őt arról, hogy 0 régi barlanggal egyenlő nagyságú, de még teljesen érintetlen és a cseppkövek mindenféle fajtában rendkívül bővelkedő barlanggal van dolga, amelyet feltárni, érdemes. Sikerfiit megnyernie az Amerikai Szlovák bán? támogatását, rábírnia, hogy lassankint vagy 250.000 koronát fektessenek bele az uj barlang feltárásába. Földfeletti bejáratot áslak ki, a barlangot végig járhatóvá tették pallókkal, hidakkal, lépcsőkkel és Ki fedezte fel a deményíalvi csodát? A tátrai turisztika egyik kiváló művelőjének hozzászólása — Hogyan tárták fel a barlangot? tették Csavojszkyt. A pozsonyi ítélőtábla azonban a rendtörvény alapján egyhónapi fogházra Ítélte el, Felebbezés révén az ügy a legfelsőbb bíróság elé került. A semmiségi panaszt Lábay Lajos dr- néppárti képviselő, rózsahegyi ügyvéd nyújtotta be s az egész tárgyalásnak ai volt az érdekessége, hogy a panasz hangneme miatt Lábay ellen is bünfenyitő eljárást indit a bíróság- Lábay többek között azt írja semmiségi panaszában, hogy a cseh bírák nem lehetnek tárgyilagosak olyan ügyekben, ahol a csehek elleni izgatásról van szó. A szlovák vádlottak mindig azon a véleményen vannak, hogy a cseh ügyvéd, aki Csehországban seho«?ysem vált be, Szlovenszkón félti jó hivatalát és ennek alapján elitéli a szlovák vádlottakat. Végül figyelmezteti a bíróságot, hogy a szlovák türelmességnek is határa van. A legfelsőbb bíróság Csavojszky ügyében jóváhagyta a tábla Ítéletét. Brtinn, március 3. A legfelső bíróság tegnap tárgyalta Csa- vojszky Rezső rózsahegyi szakszervezeti titkár ügyét, aki tavaly nyáron a szlovák néppárt verbovai gyűlésén agitáciős beszédében a csehek ellen izgatott. Csavojszky beszédében többek között ezeket mondta: „A régi Magyarországon Lengyelországból jöttek rongyszedő zsidók és két év alatt gazdag grófok lettek. Ma ugyanez történik. Látjátok, ezeket a komédiásokat, cirkuszembereket nem ismertük a prevrat előtt. Mi, szlovákok tudjuk, hogy parlamentáris utón nem érjük el autonómiánkat, mert a 250 cseh képviselő úgysem engedi meg. Autonómiánkat csak akkor fogjuk elérni, ha megszervezzük a szlovák tanárokat, tanítókat, vasutasokat s hogyha ezek egyszerre beszüntetik munkájukat, megáll a vonat, a gyermekek nem fognak iskolába járni s akkor úgy kikényszerithetjük j a csehek kivonulását/* * Az első törvényszéki tárgyaláson főimenLábay kétségbevonta a cseh birák tárgyilagosságát Bűnvádi eljárást indítanak ellene a legfelsőbb bírósághoz intézett felebbe zése miatt — Csavojszky néppárti titkárt izgatásért egy hónapra Ítélték mert nem volt módom személyes meggyőződést szereznem a bennünk foglalt állítások valódiságára vonatkozólag- Személyesen nem áll módomban sem Krpelec Bertalan urat, se Smetana. Szaniszló urat bármilyen becsületbe vágó üggyel vádolni. Prága, 1925 április 25. I Gál István. A Prágai Magyar Hírlap 1924. évi december 17-én megjelent 286. számában „Az ipolysági petka rémuralma** cim alatt Krpelec Bertalan ipolysági (Szlovenszkó) kerületi iskolainspektor és Smetana Szaniszló ipolysági népiskolai igazgatóról mint magáníelpe- resekről szóló közleményről kijelentem, hogy a cikket oly információk alapján tettem közzé, amelyek valódiságában megbíztam,! Az ipolysági petka rémuralma mellett a munkafegyelem megnövekedése s a szabályozottabb munkateljesítmény — ugyanakkor maguk az érdekeltek ázsiai közönnyel tekintenek a dologra. A sziovenszkói magyar újságírók között, úgy látszik, gyönge a kollegiális és szociális érzés. Ezen pedig nem lehet segiteni. (—vas.) jönni. Nemrégiben kézbesítette ki a csehszlovák távirati iroda a csáhszlv ők ujságirószer- vezet uj alapszabályait Azt lehetett volna gondolni, hogy ez aktuátt -abbá f gja ten;u a?, újságíró-szövetség problémáját. Szinte csodálatos, hogy ai újságkiadók jó része maga szorgalmazza ezt a szervezkedő mozgalmat, hiszen nekik is eminens érdekük ily szervezet 4 _____
