Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-25 / 70. (1108.) szám

OWEWBWW—H—P——————— Berlinben a külpolitikai válsá­got belpolitikai követi Latherék győzelme a külpolitikai kérdésekben — Titkos nagykoalíció? Berlin, március 24. A két nap óta tartó külpo­litikai vitát tagnap éjjel fejezték be a birodalmi gyűlésen. A szavazás előtt Luther dr. kancellár emelkedett szólásra s erélyesen a locarnói politika folytatása mellett foglalt állást. Németország olyan országokkal szemben, amelyek Aliig föl vannak fegyverkezve, nem folytathat más politikát, mint az okos megértés politikáját, mert védtelen állapotá­ban erőszakos cselekedetekre képtelen. Luther előtt még Tirpitz tengernagy, a német nemzeti párt tagja, Breitscheid szociáldemokrata képviselő, Re- ventlov gróf fajvédő és Münzenberg kommunista szólaltak föl. A szavazásnál a kormány genfi viselkedését a birodalmi gyűlés 259 szavazattal 141-gyel szem­ben helyesnek találta. Most, hogy a külügyi vita befejeződött, azon­nal napirendre kerülnek az adóügyi problémák, amelyek már sokkal súlyosabbak a kormányra nézve. A kulisszák mögött napok óta tárgyalások folynak a kormánypártok és a szociáldemokra­ták között, Állitólag egy titkos nagykoalició létrejöttéről van szó, de egyelőre még óriási ellentétek mutatkoznak a baloldali nagy mun­káspárt és a demokratikus polgári párt között. Reinhold dr. pénzügyminiszter egyenes érint­kezést keresett a szociáldemokraták vezetőivel, hogy megmagyarázza nekik a helyzetet, eddig azonban nem sikerült még eloszlatni a szooialisták aggodalmait. De bizonyos, hogy hamarosan dön­tésre jut a dolog, mert a katasztrofális gazdasági viszonyokra való tekintettel a kormány eltökélt szándéka, hogy adóprogramját április elsejéig megvalósítsa. A szlovenszkói miniszter teljhatalmának nincs törvényes alapja Pozsony, március 24. A hivatalos lap március 20-ik száma a kormány­nak azt a rendelkezését közli, amely Kállay József ezlovenszkói minisztert az 1918. év december lö-én kelt 64. sz. törvény 14. §-a alapján teljhatalmulag felhatalmazza arra, ho^y Szlovenszkó számára rendeleteket adhasson ki és minden intézkedést megtehessen a rend fentartása, a viszonyok kon­szolidálása és Szlovenszkóban a rendezett állami élet biztosítása érdekében. Ez polgári nyelven annyit jelent, hogy Kállay szloveneskói miniszter megkapta a kormánytól a teljhatalmat. Ha ezt a teljhatalmat közelebbről megvizsgáljuk, akkor rájövünk arra, hogy a kormánynak idézett rendelkezése a forradalmi nemzetgyűlés által ho­zott oly törvényen alapul, amely csak átmeneti rendelkezéseket tett. Ez volt az a törvény, amely feloszlatta a városi és községi képviselőtestülete*- két, amely ideiglenesen meghagyta a tisztviselőket a hivatalokban, amely az Ingatlanok eladását, bérbeadását és megterhelését hatósági engedély­hez kötötte s jogot adott a kormány meghatalma­zottjának, hogy Szlovenszkóban kiviteli tilalmat léptessen életbe. E törvény meghozatala után megalkotta 1920-ban a nemzetgyűlés a csehszlovák köztársaság alkotmánytörvényét. Ez az alkotmánytörvény már első paragrafusában kimondja, hogy minden oly törvény, amely az alkotmánytörvénnyel ellenke­zik, érvénytelen. Kétségtelen, hogy az alkotmány­törvénynek ez a rendelkezése vonatkozik az 1918. december 10-én meghozott é3 átmeneti intézke­déseket tartalmazó törvényre is. Az alkotmány­törvény 84. §-a világosan kimondja, hogy a kor­mányrendeleteket a kormányelnöknek a végre­hajtással megbízott miniszterek és legalább a miniszterek felének alá kell írnia, tehát nem lehet érvényben egy olyan törvény, amely a kormányrendeletek kiadására jogo­sítja fel a kormánynak egyetlen tagját. A kivételes intézkedésekre nézve az 1920. évi áp­rilis 14rén kelt 300. számú törvény intézkedik, amely az alkotmánytörvény kiegészítő részét al­kotja és amely pontos felsorolását adja azoknak az eseteknek, amikor és amelyekben kivételes intézkedések tehetők s egyúttal megszabja az in­tézkedések érvényességének időtartamát és az intézkedések formáját is. Többek között a kivételes intézkedésekről szóló kormányhatározatban pon­tosan meg kell jelölni, hogy a szabályszerű ren­delkezésektől milyen eltérések lesznek és milyen területre és időre vonatkoznak ezek a kivételes rendelkezések. Az ily természetű rendelkezéseket nemcsak a hivatalos lapban, de a törvények ée rendeletek gyűjteményében is közzé kell lenni és a köztársasági elnökön kívül, a kormány tagjai kétharmadának alá kell Írni. A kivételes intézke­désekről szóló törvény alapján kiadott rendelete­ket 14 napon belül a nemzetgyűlésnek vágy az állami bizottságnak be kell mutatni. Mivel a most felsorolt feltételek a kormány ama rendelkezésében, amely Kállay József minisz­ternek teljhatalmat ad, teljesítve nincsenek, a rendelet alkotmányellenes és Kállay miniszter teljhatalmának semmiféle törvényes alapja nin­csen. 2 Művész) fényképeket készít, : WILDT, PRflHfl I. sss A Cserny-kormány programja A miniszterelnök sajtótájékoztató nyilatkozatában beígérte a tisztviselőtörvényt, az agrárvámokat, az adóreformot és a nyelvrendelet enyhítését — A kormány nem készít elő uj koalíciót, hanem alkalmi többségekkel akar dolgozni Prága, március 24. Svehla volt miniszterelnök a délvidékre utazott és a hivatalnokkormány megkezdte működését. Tegnap minisztertanács volt, me­lyen végleg megszövegezték a kormány- ny:’ .tkozatot. A miniszterelnök tegnap a cseh sajtó képviselői előtt röviden vázolta a hivatal­nokkormány programját A nyilatkozat szerint a kormány első feladata lesz a tisztviselőjavaslatot husvét után letárgyaltatni. A kormány ra­gaszkodik ahhoz, hogy a fizetésrendezés ja­nuár elsejével visszamenő hatályú legyen. Ha a pártok késleltetik a javaslat letárgya- láfát, úgy a fedezet kérdése is késedelmet szenved és igy a január elsejei hatály kétsé­gessé válik. Az agrárvámok kérdését a miniszterelnök a mezőgazdasági válságra való tekintettel a legrövidebb időn belül el- intézendőnek tartja. A gabonatermékek árai rohamosan csökkennek, az eladási lehetőség is rosszabb, mint volt s igy teljesen jogos a gazdáknak a vámvédelemre vonatkozó köve­telése. A miniszterelnök hangsúlyozza, hogy ennek a kérdésnek a rendezésénél föltétle­nül tekintettel lesz a fogyasztókra is. Az adóreform is lényeges pontja a kormány programjának. A pénzügyminisztérium régen dolgozik már a javaslaton, azonban fix terminust még nem acélát arra nézve, hogy a javaslatot mikor terjesztheti be a Háznak. Azonban előrelát­ható, hogy a törvény még a tavasz folyamén parlamenti tárgyalás alá kerül. A véderőtörvényt a szolgálati idő csökkentésének lejárta előtt, azaz ez év végéig föltétlenül módosítani kell. Az adott viszonyokra való tekintettel a kormány a 14 hónapos szolgálati időt jelenleg még nem tartja megvalósitható- rak, mert a hadsereget először védelmi hadsereggé kell kiépíteni. Hogy a reform mikor kerül a Ház elé, azt ugyancsak nem tudja a kormány előre meg­jósolni, mert minden a pártok magatartásá­tól függ. Az építkezési javaslat ugyancsak husvét után kerül a parlament elé. A törvényjavaslat már nagyjában elké­szült s különösen épitőtechnikai szempontból hoz be újításokat. A nyelvrendelet kérdésében azon a véleményen van a kor­mány, hogy a nemzetiségek mostani harcát ezen rendelet ellen a tárgyilagos diszkusszió fogja felváltani, ngy hogy nagyobb nehézsé­gen a nyelvrendelet gyakorlati keresztül­vitelénél ném várhatók. Egyes adminisztra­tív nehézségeket, amelyeket különösen a német autonóm szervezetek hoztak fel a ren­dé1'' ellen, tárgyilagosan és békésen lehet elintézni, anélkül, hogy az államérdekek emiatt esorbát szenvednének. A kormány „politikája*4 A hivatalnokkormány, Cserny szavai szerint, egyáltalában nem akar a politikába beleavatkozni s igy semmiféle uj koalíciót nem készít elő. A kormány kimondottan a munka kormánya. Nincs azonban kizárva, hogy a munkapro­gram keresztülvitelénél uj politikai helyzet adódik. Azonban téves az a nézet, hogy a hiva­talnokkormány legfőbb célja ezt az uj konstellációt irányítani. A politikád helyzet kialakulását létrehozni tisztán 9 parlament feladata. A kormány meg van győződre arról, hegy az egyes ja­vaslatokhoz szükséges többséget mindenkor megnyeri, mert jó munkával és jó akarattal mindent el lehet érpi. Chamberlain alsóházi győzelme csak pártja győzelme volt Nem szűnnek meg a támadások — Lloyd George rohama — A sajtó a külügyi államtitkár ellen — Párls ós Washington véleménye London, március 24. Az alsőház ülése rendkí­vüli érdeklődés mellett tegnap délután négy óra­kor kezdődött. Mint jelentettük, napirenden a genfi vita szerepelt s elsőnek Lloyd George jelentkezett szólásra. Várt támadó beszéde nem volt oly éles, mint eredetileg gondolták s mint a napok óta folytatott sajtóhadjárat sejteni engedte. A volt pre­mierminiszter kifejtette, hogy a genfi népszövetségi ülésszak csődjéért a lo­carnói hatalmak felelősek. Az antant ezenkí­vül illojálisan viselkedett Németországgal szem­ben s egyedül a svéd külügyminiszter volt az, aki tényleg Európa és elsősorban Anglia köz­véleményét képviselte. Lengyelország nem méltó arra, hogy a népszövetségi tanács tagja legyen. Beszéde végén a liberálisok vezére bizalmat­lansági indítványt tett. Ezután nem Macdonald, a mási ellenzéki szó­nok, hanem azonnal Chamberlain emelkedett szó­lásra. Hogy Anglia illojálisan járt-e el Németor­szággal szemben, ebben bíróul Streeemannra hi­vatkozik, aki beszédében pártatlanul megállapítja, hogy Chamberlain nem volt oka a nehézségeknek. Ezek után felolvassa a kormány instrukcióit, ame­lyeket Genfbe való elutazása előtt kapott. Ezek szerint először arra kellett törekednie, hogy Németországot akadály nélkül fölvegyék a népszövetségbe, másodszor arra, hogy a ta­nács kibővítésének problémája csak Németor­szág fölvétele ntán tárgyaltatok, harmadszor pedig arra, hogy Spanyolország tanácstagságát elősegítse és meggátolja Brazília előretörését. Lengyelország számára legfeljebb nem állandó tanácstagság érendő eL A beszéd további folyamán vázolta a genfi tár­gyalások lefolyását és pontról-pöntra bebizonyí­totta ártatlanságát. A beszéd láthatóan nagy hatást gyakorolt a képviselőkre. A külügyi államtitkár uláu Ramuay Mácdo* nald, a munkáspárt vezére, tartotta meg beszédét. Az Ő felfogása szerint az első hiba az volt, hogy az európai békét, amelyet eredetileg a népszövetség­nek kellene btztositania, a nagyhatalmak magán­szerződéseivel, mini a locarnói paktummal, igye­keznek fen tartant Ezzel azt a benyomást keltik világszerte, mint­ha a népszövetség csak a nagyhatalmak kitar­tottja lenne s azt eselekedné, amit ezek a har talmak akarnak. A vita további folyamán Baldwín miniszterel­nök is fölszólalt, akinek beszéde nagyban hozzá­járult a konzervativpárt győzelméhez. A miniszterelnök tényleg úgy találja, hogy Géniben sok olyan esemény történt, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie, de a nép- szövetség gyengéinek napvilágra jutása kiin­duló pontja lehet a javulásnak ós a megerő­södésnek. Nagyon fontos tény, hogy a népszö­vetség erkölcsileg kötelezte magát Németor­szág szeptemberi fölvételére és hogy Németor­szágot egyenrangú félként meghívták a tanács reformját előkészítő bizottságba. A miniszter- elnök reméli, hogy a birodalom elogtt is tesz e meghívásnak. Sir John Simon kérdésére azt felelte Baldwln, bogy Anglia kitart a népszö­vetségi tanács egyhangú Ítélkezésének alapelve mellett é9 amellett a módszer mellett, amely- lyel a népszövetség eddig is intézte a külpoliti­kai tárgyalásokat. Ha azonban ősz előtt Németországgal újabb diplo­máciai tárgyalások válnak szükségessé, úgy a lo- oaraói hatalmak újabb összejövetelét nem szabad titkos diplomáciának tekinteni s a tanácskozások csak azért történnek a nyilvánosság kizárásával, mert ez az egyedüli lehetőség a megegyezésre. Ezután megtörtént a szavazás. Az alséház 325 szavazattal 136-tál szemben elutasította Lloyd George bizalmatlansági indítványát. A ma reggeli sajtó hűen tükrözi azt a felfo­gást, bogy az alsóház tegnapi szavazása a legtisz­tább pártszavazáa volt. A Times sajnálja, hogy Chamberlain ceak tegnap beszélt először nyíltan. A Daily Express élesen az államtitkár ellen foglal állást. Sokkal nagyobb konkrétumokra van szükség, mint e beszédre, hogy visszatérjen a bizalom az angol külpolitikához. A Morningpost röviden csak azt állapítja meg, hogy Chamberlain dialektikai győzelmet aratott Lloyd George fölött. Az egyetlen lap, amely lelke­sedik Chamberlain beszédéért, a Daily Mail. Vele szemben a Daily Chronicle a tegnapi vitát szánalomra méltó pártgyőzelemnek minősiti, amely senkit, még a külügyminisztert sem elégí­tette ki 1926 március 25, csütörtök. A ruszinszkói ügyvédi kamara megvalósítása felé Ungvdr, márc{m 24. (Ruszinszkói szerkeszdségünktől.) A ru­szinszkói ügyvédeknek már elejétől fogva igen nagy sérelme volt, hogy fegyelmi tekin­tetben a turócszentmártoni kinevezett ügyvédi kamara hatáskörébe tartoztak. Nemcsak a nagy távolságból eredő helyzet ismerethiánya, de az ügyvédi kamara összeállítása is a leg- szembeszököbb fonákságok forrásául szolgált. Működik ugyan Ruszinszkóban az ungvári törvényszék kebelében egy úgynevezett ügy­védi tanács, amely a ruszinszkói ügyvédek ad­minisztratív ügyeit intézi, fegyelmi ügyekben azonban ez az ügyvédi tanács el nem járha­tott. Így történhetett meg, hogy a sérelmes ítélkezéseknek egész sora merült fel, amik el­len a ruszinszkói ügyvédszövetség nem tudott kellőleg védekezni. A többek között a turóc­szentmártoni ügyvédi kamara pénzbírsággal sújtott egy ruszinszkói ügy­védet, mert az ügyvéd az árverési hirdet­ményeket magyar lapban közölte le. Akor büntette meg a kamara az ügyvédet, amikor ebben a kérdésben maga az ungvári törvényszék elnöke is elismerte, hogy az árverési hirdetményeket az ügy­véd magyar nyelvű lapban is érvényesen közölheti. A turócszentmártoni ügyvédi kamara túl­zott soviniszta szellemére ez az egy eset is mélységesen rávilágít s igy nem csoda, ha a ruszinszkói ügyvédek mindent elkövettek, hogy szabaduljanak a turócszentmártoni ka­mara diktatúrája alól. E végből többszöri me­morandumozás és megmozdulás után mozgal­mat indítottak és felkérték Brascsajkó Gyula dr. ungvári ügyvédet, hogy az önálló kamara ügyében az illetékes minisztériummal tárgya­lásokat folytasson. Brascsajkó Gyula dr. tárgyalásainak ered­ményéről a vasárnap tartott ügyvédszövetségi értekezleten számolt be. Elmondotta, hogy az üetékes minisztériummal és egyéb tényezők­kel folytatót tárgyalásának eredménye lett és az igazságügyi minisztérium elvben hoz­zájárult. ahhoz, hogy Ruszinszkóban önál­ló ügyvédi kamara állittassék fel. Az igazságügyi minisztérium a kamara felállításának egyetlen feltételéül azt a szo­kásos kívánságát nyilvánította, hogy a kamara vezetőségében a szláv jelleg megfelelően kidomborodjék. Az ügyvédi kar kész örömmel ment bele ennek a feltételnek a teljesítésébe, meri első­sorban azt tartja fontosnak, hogy önálló ügy­védi kamarát létesíthessen, ami szintén Bu~ ssinszkó autonóm jellegének kidomboritásái szolgálná. Hogy a minisztériumnak a kívánt garan­ciákat biztosítsák, azonnal össze is állitoták a leendő kamara vezetőségét. A szláv jelleg ki- domborítására való tekintettel a kamara elnö­kéül Brascsajkó Gyula dr. ügyvédet jelöPék. míg álelnökké Kertész Ede dr., beregszászi ügyvédet kívánják megválasztani. De számításba jöhet Denenfeld dr. mun­kácsi ügyvéd is. E két név fölött a két város fog dönteni. Titkárrá Horejs dr.-t, pénztáros­sá Groszmann Zoltán dr. ungvári ügyvédeket jelölték. A kamara ügyésze Bartakovics Ala­dár dr. ungvári ügyvéd lenne. Választmányi tagokul a következőket je­lölték: Szabó Józef dr. és Gagatkó András dr. Ungvdr, Buday István dr. Huszt, Brascsajkó Mihály dr. Ungvár, Kroó Sándor dr. Bereg­szász, Szolics János dr. Munkács és Jaczkovics János dr. Szerednye. Póttagokul jelölték: Ba- ternay Béla dr. Munkács, Haplca Béla dr. Té- cső, Róna Béla dr. Ungvár, Török dr. Nagy- szöllös. A jelölést a szövetség nem tartja vég­legesnek, mert módot akar nyújtani az egyes városokmk arra, hogy a kijelölt helyekre kö­zös megállapodás révén esetleg másokat is je­löljenek. A helyi csoportok teMt külön értekezletet, fognak tartani, hogy határozatukat közölhes­sék az ideiglenes vezetőséggel. Ha az ügyet valami nem várt közbelépés el nem gáncsolja, a végleges választásokat április 11-én megtartják. Ezzel a lépéssel Ruszinszkó beléletének konszolidációja nagy lépéssel kerül előtérbe a törvénykezés utján, míg politikai tekintetben egy araszai sem engedi előre a prágai kor­mány. ——•——-------------—*--------------------*— ------*"***,-- A magyar nemzeti párt népgyülése Kőke­szin. Ipolysági tudósítónk jelenti: A magyar nem­zeti párt vasárnap látogatott népgyüléel tartott Kő- keszi községben. Gömöri István megnyitója után Richter János szenátor, ipolyszakállosi plébános mondott hatalmas beszedet, amelyben beszámolt a parlament működéséről és ismertette a magyarság feladatait. Beszédét nagy lelkesedéssel fogadták. Salkovszky Jenő dr. a földreformmal. Hegedűs Ba­lázs pedig a kisgazda, és kísipnrostársadnlom hely­zetével és az adóterhekkel foglalkozott .

Next

/
Oldalképek
Tartalom