Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-21 / 67. (1105.) szám
2 1926 március 21, vasárnap. ^ Ramek kancellár Berlinben és Prágában Becs, március 20. A Wiener Neuesten Nachrichten szerint Ramek dr. szövetségi kancellár berlini útja biztsra vehető. Az osztrák kancellár március 26-án, pénteken utazik a német fővárosba, ihol négy napig fog tartózkodni. 30-án Prágán keresztül tér vissza Bécsbe. A csehszlovák fővárosban néhány órára megszakítja útját és látogatást fog tenni Be- nes dr. külügyminiszternél. A Nemzeti Jegybank alkormányzója Prága, március 20. Brdlik Vencel dr., volt földmivelésügyi miniszter, aki most is komoly jelöltje volt ennek a tárcának, a Nemzeti Jegybank alkormányzójának fogják megválasztani. Gajda a vezérkar é"én Prága, március 20. Syrovy tábornoknak nemzet- védelmi miniszterré való kinevezése következtében Gajda tábornokot bizták meg a vezérkari főnökség vezetésével. Tömeges elbocsátások a pozsonyi munkásbiztositónál Pozsony, március 20. A pozsonyi kerületi munkásbiztositó pénztárnál már alig van öt magyar tisztviselő. Lassanként a magyar tisztviselőket „leépitették“ és helyükbe Csehországból hoztak tisztviselőket. Legutóbb elbocsátották a pénztár egyik magyar kezelőnőjét, aki tizenegy év óta volt a pénztár szolgálatában. Hat heti felmondási időt fizettek ki neki 'és nyomban kitették. A hivatalnoknő most perli a munkásbiztositőt. (IAJlAÍAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA&XKXIXA Sorsleügehct mindenki csak EalüieriK és Tsa DanKftMöan vesz, firaUsiava, Radnliná m. Tslefoo 19% és 226V imTTTmTvvMTTUTvmmmm A zsebkendő Irta: Krúdy Gyula. Az óbudai harangozó keresztelőre volt hivatalos, ezért gyorsabban végzett az esti verssel: a púpos, öreg kántor ezt sem várta meg, elballagott valamerre, amerre az ilyen felesleges emberek eltűnni szoktak. Az Úriember tehát minden felügyelet nélkül maradt a vadgesztenye fa alatt a pádon, azt tehette, ami eszébe jutott. Egy urhölgyet várt itt, aki nem jött el a találkozóra. Egyelőre azonban nem kezdhette meg a kalandjait, mert görcs volt a lábában. Ez a görcs hol a bokájában, hol a térde alatt jelentkezett olyan mértékben, hogy mozdulni sem tudott, pedig ott a sötét bokrok lombos ágyában nyilván nagyon érdekes esemény volt folyamatban ama fehérszoknyás nő és szalmakalapos fiatalember között, aki a bokrok közé bevonult. A bokrok közül ugyanis kiemelkedett egy fiatal fa, amely attól az időtől fogva, mióta a fiatal pár arra fel© eltűnt, állandóan rázkódni kezdett. — Ugyan mi terem azon a fán, amelyről valami gyümölcsöt akarnak lerázni? — tűnődött Úriember, amennyiben a lábgörcse engedte. Végül is lerázták a fáról, amit kerestek. A fa mozdulatlanul megállott a sötétkék estében. Úriember lábáról elmúlott a görcs. El- sántikált tehát a fa alá, hogy esetleg ő Is segítsen azt rázni. De a farázók akkorára elmentek, csak egy nedves zsebkendő felejtő- dött ott. — Vájjon utánuk vigyem? — kérdezte Úriember, a zsebkendőt két ujjával fölcsippentve. — Jól telesirták a fáról lehulló harmatok. Vissza ült a padra, hátha akad még valami ingyenes mulatság. A zsebkendőt maga mellé terítette, hogy majd a kelő holdnál meg- gzáritsa, és esetleg megajándékozzon vele valakit. Hir szerint tizennyolc újabb elbocsátási terveznek a mostanában tartandó szakvizsgák után. A pozsonyi Őslakosság körében érthető felháborodással tárgyalják a munkásbiztositó legújabb tisztviselőlétszám apasztását, mert hiszen a pénztár intézményét nagyrészt az őslakosság tartja fenn, nem pedig a Pozsony ba telepítettek. Jellemző a pénztári állapotokra, hogy nemrég számtanácsossá léptettek elő egy alkalmazottat, aki nemrég, két év előtt még szolga volt az egyik ügyosztályban. Zimmer aligazgató nyugdíjba küldéséről is komoly formában beszélnek már a beavatottak. Anglia külpolitikájának uj iránya Óriási depresszió az Impérlumban — A német-francia barátság veszedelme — Chamberlain csak a „vérpadon*1 nyilatkozik London, március 20. A Ruhrvidék megszállásának legrosszabb napjai és a német infláció csúcspontja óta nem uralkodott az angol fővárosiján olyan mély depresszió, mint most a genfi tárgyalások kudarca után. A parlament a kormánysajtó és a közvélemény a genfi kudarcot úgy fogja föl, mint a nemzeti presztízs rettenetes csapását s annak a külpolitikának csődjét, amelyet a brit birodalom Chamberlain kezdeményezésére a genfi jegyzőkönyv elutasítása óta folytatott. A legveszedelmesebb az, hogy Chamberlain kedvezőtlen taktikája következtében Németország mindinkább elidegenedik Angliától s a meleg német-angol viszony helyébe egy mindinkább sziyélyessé váló német- francia viszony kerül. Ennek a berlini külpolitikai orientálódásnak elsősorban a közgazdasági életre van nagy kihatása. Eurtius német kereskedelemügyi miniszter például tegnapi nagy beszédében éles kirohanást intézett Anglia ellen s bejelentette, hogy a német kereskedelmi világ tudni fogja a védekezés módjait az angol iparral és kereskedelemmel szemben. Hisztériához hasonló idegességgel figyelik Londonban Briand és Stresemann minden mozdulatát és szavát. Különösen veszedelmesnek tartják a német-belga viszony javulását, amely a szocialista Vandervelde külügyminisztersége óta jóformán barátsággá kezd fejlődni. Malvy francia minisztersége, Caillaux kimondottan németbarát politikájának újabb előtérbenyo- m^ása Párisban, mind olyan körülmények, melyek Berlin és Páris közeledéséről tesznek tanúságot. Igen figyelemreméltó például, hogy az elmúlt napokban Londonban lezajlott munkaügyi konferencián a németek és a belgák közös frontot alkottak az angol követelésekkel szemben. Anglia kontinentális presztízsének gyengüléséhez még az is hozzájárul, hogy a genfi csőd után Amerika nyíltan kimondotta Houghton hivatalos jelentésében, hogy visszavonul az európai politikától, mert az európai népek nem találták meg az egymáshoz vezető utat és olyan szentimentális zavarokkal küzdenek, amelyek lehetetlenné teszik az amerikai pénzügyi világ Európa felé való orientálódását, Angliának ngyanis kellemes, hogy Washington nem vesz részt többé Európa sorsának irányításában, de e desin- teressement másutt is éreztetheti hatását, igy elsősorban a távolt kelet politikájában ,aho| eddig Anglia és Amerika közösen jártak el Kínában egyrészt Japánnal, másrész Szovjetoroszországgal szemben. Amerika visszahúzódása után könnyen lehetséges, hogy Anglia egyedül marad a kínai harctereken és az Egyesült Államok esetleg Japán felé orientálódik. Anglia külpolitikájának szempontjából igen fontos dátum lesz a május közepére Összehívott előzetes leszerelési konferencia, az ugyanakkor megtartandó világközgazdasági konferencia, amelyen Owen Younggal Amerika is képviselteti magát és annak a népszövetségi bizottságnak működése, amely a tanács kibővítését hivatott előkészíteni- Ezek az alkalmak megadják Angliának az uj orientáció lehetőségét. Nagybritannia legtökéletesebb diplomatái, Lord Cecillel az élükön, számos szakértő társaságában e konferenciákon igen széleskörű tárgyalásokat folytathatnak olyan nemzetekkel is, amelyek egyelőre nincsenek bent a népszövetségben, mint Németországgal, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és számos más kisebb hatalommal. Az ekkor szerzett tapasztalatok nyomán az angol kabinet meg fogja keresni az uj orientációt, amely kiküszöböli az angol presztízst ért eddigi csorbákat A Chamberlain ellen megindított hajsza azcnban egyelőre még nem mutat eredményeket Tegnap, amikor a külügyminiszter visz- szaérkezett az angol fővárosba, a pálva- ndvaron nagy tömeg várta, amely lelkesen megéljenezte a visszatért államiér- lint Chamberlain egyelére nem nyilatkozott, a genfi tárgyalásokról csak a következőket mondotta: „Mivel keddre kitűzték kivégzésemet az alsóházban, várok minden nyilatkozatommal, amig tényleg a vérpadra nem lépek." umBBaaBaasmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmm Finom kis női zsebkendő volt, amilyent régi időben csak a bárónék ©s grófnék viseltek vasárnaponként miután a miséről megtisztulva hazamentek és kifújták az orrukat Manapság már minden gépirólány fújja az orrát — gondolta magában Úriember és elgondolkozott a világ forgásán. Amint igy gondolkozna, egyszerre csak megszólal mögötte egy vékony hangocska: — Mondja, tisztelt ur, nem fogadna engem örökbe? Régi úrnőm, aiknek kacérságát kedvét, szeszélyét szolgáltam, amig fiatal és kjvánatos voltam, eldobott mint egy rongyot miután elvégeztem a dolgomat. Most már utol sem érhetném, még ha akkorákat tudnék is ugrani, mint a hazugság. Úrnőm holnap uj zsebkendőt vesz, én elmehetek vándorolni, eljárhatok az ablaka alatt, anélkül, hogy ezentúl észrevenné; szemközt kerülhetünk ; színházban, vagy a templomban anélkül, hogy régi úrnőm szeme megrebbenne láttámra... — Ugyan, — mondta legyintve, — mit csinálhatnék én magával? A zsebkendőben rejtőző kis szellem pedig igy folytatta: — Tudja azt nagyon jól a tisztelt ur, hogy én vagyok a legkjvánatosabb a földön. Én vagyok a mások szerelme, amely mindig boldogabbnak, elérhetetlenebbnek, ragyogóbbnak látszik, mint a magunk szerelme. Én vagyok az a csók, amelyet messziről láttunk egy ablakfüggöny mögött. Én vagyok az az ölelés, amely mindig a másoké- Én vagyok az a megközelíthetetlen gondolat, amely az elérhetetlen nők után bujkál minden férfiban. Én vagyok a máséÚriember, mivel éppen jő hangulatban volt, óvatosan papirosba csarvargatta a még mindig nedves zsebkendőt — Ha már nem tartotta meg hölgyem a légyott óráját, legalább nem megyek üres kézzel haza, — mormogta magában és a ken- dőcskét a zsebébe csúsztatta. — Majd féltékennyé teszem a kendővel a kis cudart, ha újra találkoznánk. Kaland Irta: Surányi Miklós. Együtt voltak az operában. Puccini zenéje. Aztán átmentek a Park-Hotelbe és ott megvacsoráztak. Ketten? Nem. Nagy társaság közepette. Csak éppen a bárónő férje hiányzott. — Miért nem jött el az urad? — kérdezte Ilona bárónőtől a cousine-ja. — A miniszterelnökkel vacsorázik. — Hát csakugyan? — Ha megegyeznek, holnap megjelenik a kinevezése. — IgazBágügyminiszter? — Esetleg belügy. —- Jaj Istenem. Aztán csak suttogtak. A szemükkel beszéltek. Gyakran rávillant az asszony tekintete egy magas szőke férfiú szomorú arcára. — Hallottad? — Rengeteget vesztett. — Valósággal a vesztébe rohan. — Életunt. — Mentsd gieg. Úgyis szereted. A bárónő elpirult. E pillanatban uj vendégek jöttek. Zavar, székek ide-oda tologatása. A magas szőke férfiú a bárónő mellé került. Ettől fogva elsülyedt körülöttük a világ, maguk maradtak a fényes, illatos étteremben. A levegőben zene és a párfőm és sóhaj . . . már táncoltak az egyik sarokban, a bárónő gyorsan egymásután két pohár pezsgőt ivott, mosolygott és selyemharisnyás lába idegesen reszketett. A férfi az asszony cipőjét nézte. — Gyönyörű — gondolta magában. — Kár, hogy eddig nem fedeztem fel. — Aztán hangosan megszólalt: — Holnap kegyelmes asszonynak kell szólítani magát — Gondolja? — Maga lesz az ország legszebb kegyelmes asszonya. — Köszönöm. De az is lehet, hogy maga lesz a miniszter. Hány éves maga? — Harmincöt. — Akkor maga lesz az ország legfiatalabb excellenciása. Ezek voltak a szavak, de egyikük sem arra gondolt, amiről beszélt Az egyik azt szerette volna mondani, hogy... tudod-ej, mit szenvedek A LKB elvi jelentőségű döntéseiből Állami alkalmazottak: nyugdíj. Nincsen olyan jogszabály, amely a Csehszlovák köztársaságra azt a kötelezettséget róná, hogy átvegye azoknak a volt magyar állami tisztviselőknek a nyugdiját, akiknek utolsó szolgálati helye a mai Magyarország területén volt, még akkor sem, ha illetőségi joguk csehszlovák területén van. Ilyen jogszabálynak nem tekinthető a 298/621. számú kormány- rendelet s a trianoni békeszerződés 199. cikke sem (8747/925. számú döntés). Drdgasdgi pótlék törvénytelen gyermek után. Az 1919. évi 348. számú kormányrendelet II. szakaszának utolsó mondata szerint a közalkalmazottnak a törvénytelen gyermeke után csak ama naptól kezdve keletkezik jogigénye a drágasági pótlékra, amikor az apaság az anyakönyvben nyert megerősítést, még abban az esetben is, ba az atya előzőleg teljesítette a gyermektartási kötelezettségét. (A LKB t ü. prés. 896/24. számú szakhatározata.) Törvényellenes kormányrendelet. Az 1923. február 15-én kelt 34. számú kormányrendelet V. szakasza 3. pontjának ama rendelkezése, amely megállapítja, hogy az olyan nős állami hivatalnokoknak, akiknek felesége is közhivatalt visel s drágasági pótlékot kap, csak a második gyermek ; után jár drágasági pótlék, a törvénnyel ellenkezik. (9834/925. számú döntvény). RendŐrbirásködás Szlovenszkón. Az 1922. évi julius 11-én kelt 225. számú törvény 19. §-ának előírása nem korlátozta az instanciáiig eljárását a magyar rendőri birástudásról szőlő 6500/1909. számú kormányrendelet 177. és következő paragrafusainak az eseteiben (9.480/925. számú döntvény). Rendörbirósdg: kdrmegltélés. A magyar rendőri birástudási rend 43. §-a merinti eljárás során a büntető rendőrbiró a károsult javára csak annyiban Ítélhet meg kártérítést, amennyiben a kár abból a kihágásból ered, amely az eljárásnak a tárgya (18.544/25. számú döntvény). Hadikárosultak ellátmánya. Az oly határozat, amellyel a hadikárosultak országos felebbezési bizottsága az 1919/224. számú kormányrendelet 9. §-a szerint a felebbezést mint elkésettet elutasítja, a LKB-ről szóló törvény 2. §-a szerinti határozat; eme határozat hozásán a felebbezési bizottság illetékes (17.204/25. számú döntvény.) Hadikárosultak ellátmánya. Az 1925. évi 146. számú törvény 2. §-ának batározmánya nem ad a félnek jogigényt a hadikárosult-járulékok iránti jelentkezés utólagos benyújtására (12.190/15. számú határozat). Az angol konzervativek oroszországi útja London, március 20. Április végén A paTlamentnek négy konzervatív tagja tanulmányútra megy Oroszországba. A Morning- post ezt az utazást, mely uár nem az angol kormány kezdeményezésére, de annak beleegyezésével történik, hivatalosnak minősíti. érted... tudod-e, hogy az őrület határán vagyok, gyűlöllek és sajnálom magamat, az életemmel váltanám meg a te rideg, árva, borzasztó életedet.™ tudod-e... vagy ba tudod, miért nem fogadod eí az én tiszta, szent, lobogó, vágyó, ójuldozó, ijedt szerelmemet? A másik arra gondolt, hogy lám, jó volna ebben az asszonyban megpihenm és uj életet kezdeni... csakhogy félek tőled... Éjfél után fél kettőkor már nem beszéltek semmit. De pontosan tudta mindegyik, hogy mit gondol a másik. Két órakor hazakószült a társaság. — Én gyalog megyek — jelentette ki a bárónő. — Hideg van! — Éppen az kell nekem. —■ Akkor mi is gyalog megyünk. Ilona nem messze lakik. — Adja a karját Elemér, szédülök. Elemér és a bárónő lassan ballagtak a társaság után. Most már beszéltek. Elmondták egymásnak azt, amit ezelőtt két órával unalmas, üres, száraz szavak alá rejtettek bátortalanul. Kocsik és autók lépésben követték a sétálókat Az asszony sok pezsgőt ivott A Duna partján voltak. — Látja azt a hajót? — A bécsi gyors. — Szeretném ha maga megragadna... odavonszolna a hajóra és el vinne magával... — Gyermek. — Bócsből Párisba... vagy nem, még tovább ... tovább ... vigyen el magával... — Tréfál? Az asszony boldogan nevetett — Sok pezsgőt ittam. Nem mennék magával. — Miért? — Mert maga nem szeret engem. — Tegyen próbára ... — Isten ments. A férfiú — szőke volt és sovány, ő is sok pezsgőt ivott, múlt éjjel nem aludt, egy kis vagyont vesztett el a kártyán, kegyetlen lelki- ismeretfurdalások gyötörték, nézte, nézte, nézte a mellette lihegő, csillogó szemű, mámoros asz- szonyt, ejh, szerette volna megfojtani mámoros dühében. — Tudja mit, én nem is bisze mel, hogy maga szerelmes, — mondta az asszonynak léha, tréfálkozó, gunyos nevetéssel. — Nem baj — válaszolta a bárónő oeen- desent — elég, hogy ón tudom.
