Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-20 / 66. (1104.) szám

évf. 66. (1104) szám ■ SsORlfeat ■ 1926 március 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská utlice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mn ui kormány mmdoÉiSsen letette az esHüt Prága, március 19. A köztársaság elnöke ma délelőtt tiz órakor fogadta a lemondott kormány tagjait. Délben az uj kormány az alkotmánytörvény értelmében az elnök kezé­be tette le az esküt- Cserny miniszterelnök és belügyminiszter délután át is vette két hi­vatalának vezetését, utána azonnal meglátogatta Malypetr képviselőházi és Klofác szená­tusi elnököt. Az uj kormány délután négy órakor tartotta meg az első minisztertanácsot. A képviselőház tavaszi ülésszakának megnyitó ülése március 24-én, délután három órakor lesz a következő tárgysorozattal: A csehszlovák—svájci kereskedelmi egyezmény, a Belgiummal kötött kereskedelmi szerződés és nyolc mentelmi ügy. Prága, március 19. Az uj kormány a képviselőház március 24-iki ülésén egész rövid nyilatkozatot készül adni, amely a Vccer értesülése szerint csak azt fogja tartalmazni, hogy átveszi a lemondott koalíciós kormány programját. Svehla kormányának program­jából számos elintézetlen probléma maradt, miket ez a kormány fog életbeléptetni. Az agráriusok remélik, hogy erőátcsoportositásokkal sikerülni fog nekik az uj kor­mány révén azokat a követeléseiket is megvalósítani, melyeket a pártközti harcok miatt Svehlának nem sikerült elintéznie. Parlamenti tudósítónk jól informált helyről azt az ér­tesítést kapta, hogy az uj kormány első feladata lesz a tisztviselőjavaslatot letárgyaltatni és pedig abban az értelemben, ahogy ezt Englis pénzügyminiszter kidolgozta. A kormány nem lehet tekintettel egyik párt követeléseire sem. Ami pedig a szilárd vámok és a kon- grua rendezését illeti, úgy értesülünk, hogy Cserny miniszterelnök a holnapi nap folya­mán érintkezésbe lép a parlament összes pártjaival, hogy világos képet alkothasson ma­gának arról, vájjon ezen kérdések elintézésénél számithat-e parlamentáris többségre. Szüllő Géza di-. a kisebbségek nemzeti politikájáról és a magyar kormány ellenzékéről A szlovenszkói magyar kisebbségi liga elnöke nyilatkozott Genfben a Pesti Hírlap előtt A kisebbségek a csehszlovák többség sovén politikája ellen nemzeti politikára kényszerül Hasonlat a magyarországi ellenzék vezéreiről Mik az ellenzék köteles­ségei a nyelvhasználati jog utján? Irta: Törköly József dr., szenátor. Mindenki tudja már, hogy a nyelvtör­vény végrehajtási rendelete hat esztendővel a törvény életbeléptetése után megszületett. Európa bármelyik államában hiába ku­tatnánk, nem találnánk arra hasonló példát, hogy a törvényhozás akaratát ily óriási kése­delemmel hajtotta volna végre a végrehajtó hatalom! Ennek a szégyenteljes állapotnak az az oka, hogy a csehszlovák köztársaságban voltaképpen nincs parlamentárizmus, mert azt az uralmon levő demokratikus önkény­uralom nem tűrheti meg. A parlament csak nagy gyermekek kedves játékszere, de nem a népakarat kifejezője. Az ur a, végrehajtó hatalom, a parlament az ő alárendeltje s a nép, az istenadta nép, az csak az adóalanyok összessége. Az történik, amit a végrehajtó hatalom exponensei akarnak s a parlament csak akkor és csak úgy szólhat, ha és amint a miniszterek engedik. A parlamentben nyelvi vita volt a nyelv­törvény végrehajtási rendeletével kapcsolat­ban, de a parlamentnek eszébe se jutott fe­lelősségre vonni a végrehajtó hatalmat, a mi­nisztereket azért, hogy a végrehajtási rende­lettel hat évig késedelmeskedtek. De azt is szó nélkül tűri a parlament, hogy a minisz­térium oly módon bocsássa ki a végrehaj­tási rendeletet, hogy az ellentétben legyen a nyelvtörvénnyel és a saint-germaini szerző­déssel. Tűri azt, hogy a nyelvtörvény úgy hajtassék végre, hogy az ne vonatkozzék az államélet egész területére, hanem egyes te­rületeken a nemzeti kisebbségek jogaira való tekintet nélkül tobzódjék az a hivatalos cseh nemzeti sovinizmus, amelynek kimon­dott célja a cseh nemzeti állam kiépítése, vagyis a hivatalos hatalommal kereszlülvien- dő asszimiláció. A kultuszminisztérium alá tartozó bíróságok, hivatalok, vállalatok, inté­zetek és szervek, vagyis a fegyelmi bírósá­gok, a tanfelügyelőségek, iskolák, tanítók és tanárok nyelvhasználata, a tanítás nyelvének a nemzeti kisebbségi jogokra figyelemmel való szabályozása még mindig késik az éji homályban. Bizonnyal véletlenül felejtette ki Svehla miniszterelnök a nyelvhasználati jog­nak ezt a legfontosabb területét. De a vasút és a posta, a földmivelésügyi minisztérium alá tartozó bíróságok, hivatalok, vállalatok, intézetek és szervekre vonatkozólag is ren­dezendő lett volna a nyelvhasználati jog. A nemzeti kisebbségeknek létkérdése, hogy a nyelvhasználati jog a nemzeti szem­pontok teljes érvényesülése alapján legyen szabályozva. Az ellenzéknek első kötelessége megkí­sérelni a csehszlovák köztársaság parlament­jét igazi parlamentté tenni. S ezen köteles­ség teljesítése megkívánja, hogy minden té­ren a parlament legyen a parancsolója a végrehajtó hatalomnak. így a nyelvhasználati jog kérdésében is el kell hangzani a parla­menti parancsnak. Ki kell mutatni, hogy a végrehajtási rendelet mely szakaszai ellenkeznek a saint- germaini szerződéssel s miután ez a csehszlo­vák köztársaság alaptörvénye, amelyet a köz­társaság törvénybe iktatott s kimondotta, hogy ezzel az alaptörvénnyel ellenkező min­den törvény, rendelet vagy hatósági intéz­kedés hatálytalan, a nemzeti kisebbségek képviselőinek és szenátorainak indítványozni kell a nemzetgyűlésen, hogy a miniszteri fe­lelősség gyakorlati alkalmazásának terhe mellett ezen szakaszok azonnali tényleges ha­tálytalanítására utasítsa az összminisztériu- mot. Amennyiben a kormány sleppjébe ka­paszkodó többség ezt az indítványt nem 'fo­gadná el, akkor a nemzeti kisebbség összes képviselői és szenátorai által aláirt panasz- szal kell fordulni a népszövetséghez és Euró­pa minden államában a sajtó utján közre kell azt adni. Indítvánnyal kell fordulni a nemzeti ki­Budapest, március 19. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Szüllő Géza dr. csehszlovákiai nemzetgyűlési képviselő, az or­szágos keresz­tényszocialista párt elnöke, Genfben nyilat­kozott a Pesti Hírlap munka­társa előtt utjá­nak céljáról. Szül­lő elmondotta a magyar hírlap­írónak, hogy a csehszlovákiai magyar nemzet- gyűlési képviselők megbízásából jött el Géni­be, akik panaszt nyújtottak be a Népszövetséghez az illetőségi ügyekben, a csehszlovák állami bíróságok helytelen joggyakorlata ellen. A szlovenszkói kisebbségek helyzetéről nyilatkozva, kijelentette Szüllő, hogy a csehszlovák kormánypolitika a kisebb­ségekkel szemben erősen nemzeti és so­sebbségek képviselőinek és szenátorainak a nemzetgyűléshez, hogy a nemzetgyűlés uta- sitsa az összminisztériumot, hogy a minisz­teri felelősség gyakorlati alkalmazásának terhe mellett 60 nap alatt bocsássa ki az össz- minisztérium a nyelvtörvény további végre­hajtási rendeletét mindazon minisztériumok bíróságai, hivatalai, vállalatai, intézetei és szerveire vonatkozólag is, amely miniszté­riumokra vonatkozólag a már kibocsátott végrehajtási rendelet intézkedéseket egyál­talában nem tartalmaz. Adja ki minden ellenzéki párt minden pártszervezetének, minden pártszervének a parancsot arra, hogy mindazon konkrét ren deletek és hatósági intézkedések ellen, ame­lyek a nyelvtörvénnyel és a saint-germaini szerződéssel ellentétben vannak, feltétlenül forduljanak a párt segítségével panasszal a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz. viniszta, minek természetes következmé­nye, hogy a nemzetiségek is megfelelölcg nemzeti érzésüek. A népszövetség garan­tálta a kisebbségek jogait. A népszövetség intenciója az volt, hogy nemzeti egyénisé­gét minden kisebbség megtarthatja és aki ez ellen felszólal, az a Népszövetség el­len támad. Arra a kérdésre, hogy a szlovenszkói ma­gyarság miként Ítéli meg a jelenlegi magyar- országi helyzetet, Szüllő érdekes hasonlattal válaszolt. A szlovenszkói magyarok — mondotta — tisztán látják a magyarországi állapotokat és az ellenzéki vezérek szereplését. A mostani ellenzéki vezérek úgy arányla­nak a régi éra politikai vezéreihez, mini a papirkorona az aranykoronához. Az előtt azt mondották, hogy a politika „úri huncutság", ma már Magyarországon a politika se nem úri de nem is huncutság, ha­nem egyéni törtetés. A magyar nemzet becsülete ma egy a kor­mány becsületével. Az ellenzéki képviselők és szenátorok a sajtót használják fel arra, hogy a közvéle­ményt felvilágosítsák a demokratikus ön­kényuralomnak a nyelvhasználati jog terén érvényesülni óhajtó igazi szándékáról, ami a nyilvános és elrejtett szándékokból adódik össze. Az ellenzéki pártok összes pártszerveze­teinek és szerveinek pedig az ellenzéki pár­tok vezetői részéről egyöntetűen kiadandó az a parancs, amely előírja, hogy a végrehajtási rendelet megfelelő megkorrigálásáig a végre­hajtási rendelet bázisán miként kell visel­kedni a nemzeti kisebbségeknek. Elő kell ír­ni, hogy mit parancsol a nemzeti kötelesség és mi tekintendő feltétlenül nemzeti árulás­nak. A nemzeti kisebbségek tagjainak pedig feltétlenül engedelmeskedni kell, mert nagy­részt ettől függ a boldog jövő! Meglesz a középeurópai Locarno London, március 19. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője jelenti, hogy a római, a párisi és a genfi megbeszélésekkel kapcso­latban az olasz, a francia és a jugoszláv kor­mányok még ebben az évben konferenciát hívnak egybe, amelyen a középeurópai Lo­carno kérdését vitatják meg. A konferenciára Csehszlovákiát, Romániát s Ausztriát is meg­hívják. Ha a középeurópai Locarno létrejön, akkor megteremtik a balkáni Locarnót is, amelynek Jugoszlávia, Görögország, Romá­nia, Bulgária s esetleg Törökország meg Al­bánia lennének tagjai. Bethlen Budapestre érkezett Budapest, március 19. (Budapesti szer­kesztőségünk telefoncnjelentése.) Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök ma 5^12-kor Géni­ből Budapestre érkezett. A pályaudvarról azonnal a miniszterelnökségre hajtatott, ahol referáltatok magának a távollétében történt belpolitikai eseményekről. Onnét pedig laká­sára ment, hogy hosszú utazása után megpi­henjen. Az Esti Kurír jelentése szerint még ma este minisztertanács lesz. Bethlen mi­niszterelnök holnap megjelenik a képviselő­házban és a frankvitában fel fog szólalni. Benes elszigeteli Magyarországot Budapest, március 19. A Magyar Hírlap bécsi tudósítója tollából azt a feltűnő hirt köz-i li, hogy Benes és Ramek kancellár Genfben folytatták Csehszlovákia és Ausztria szorosabb összeköttetésére vonatkozó tárgyalásukat. A! hir szerint a két államférfiu már lényegben megegyezésre jutott egymással, mely szerint Csehszlovákia és Ausztria szoros gazdasági és politikai nexusba lép egymással. A konföde­rációba később a kisantautot és Lengyelorszá­got is bevonnák, mert Benes külügyminiszter igy gondolja Középeurópa békéjét biztosítani. Ez a kibővített antant természetesen Magyar- ország ellen irányul, amely miután teljesen elszigeteltetek — vonakodás nélkül fogja alá­írni az eléje tett szerződéseket. Leégett a párisi igazságügyi palota Páris, március 19. Egy hatalmas tűzvész teljesen elpusztította az ősrégi és csodaszép igazságügyi palotát. Ez a tiiz évek óta a legnagyobb volt a Párisban. A hamisfrankok kliséi Münchenből származnak? München, március 19. A Münchener Post mai száma közli, hogy a müncheni frank­hamisítás három kliséjét használták fel a ma­gyar frankhamisitók. Mayr Lajos fiatalember annak idején jutalom ellenében feljelentette a hamisítást, úgyhogy a rendőrségnek sike­rült zárolni a dolgot és a hamisított példá­nyok forgalombahozatalát megakadályozni. A1 három klisé azonban valamely utón Magyar- országba került. A rendőrség ebben az ügy­ben állandóan titokzatosan viselkedett és az újságíróknak arra való hivatkozással, hogy a vizsgálat még befejezve nincs, minden felvi­lágosítást megtagadott. A kínai rendőrség 31 diákot lőtt agyon egy pekingi tüntetésen Peking, március 19. A nemzeti diákság óriási tüntetést rendezett, amelyet a rendőr­ség csak fegyeveres beavatkozással tudott szé- oszlatni. A rendőrök tüzelésének 31 diák esett ál­dozatul. A hatóság csak akkor avatkozott be, ami­kor az egyik szónok Tuan elnök eliizetését követelte. A tüntetés elsősorban Japán ellen I irányult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom