Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-19 / 65. (1103.) szám
^ Mai számunk 10 oldal ^ évf. 65. (1103) szám ■ Péntek ■ 1926 március 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Fekete kormány Amit állandóan hirdettünk, azt fényesen igazolták az események. Az uj választások óta félesztendő sem telt el s a koalíció válsága annyira kiélesedett, hogy a Svehla-kormány demisszionálni kényszerült. Az a csodaszer, amellyel a koalíciót a veszedelmek ellen beoltani akarták, a petko helyébe léptetett tizenkettes bizottság, 9em váll be és újból beigazolódott a klasszika- kor mondásának igazsága: Tót capita, tót sententiae. Hét esztendő óta hirdetik itt a nemzeti állam ideológiáját. A jelszó az volt, hogy a cseh pártokat, melyekhez a szlovák agráriusok is csatlakoztak, tehát az úgynevezett államalkotó pártokat, az államelleneseknek bélyegzett kisebbségi pártokkal, az autonómiáért harcoló szlovák néppárttal és a demokratikus kormányzat mindenféle formájával szembehelyezkedő kommunistákkal szemben a nemzeti egység jegyében össze kell fogni. Mikor az első koalíció agóniáját élte, a nemzeti állmeszmének túlzói, akik a nemzeti demokraták soraiból kerülnek ki, már a fascista diktatúra rémét festették a falra. Az uj válaszások némi megnyugvást hoztak. Svehla újból derült optimizmussal tekintett a jövendő elé, amelyről azt hitte, hogy a rózsák ágyára van fektetve. De már a kormányalakítás nehézségei, a karácsonyi szünet krízise, amely az elnökválasztás körül keletkezett és különösen a mostani események meggyőzhették arról, hogy az iparospárttal megerősödött koalíció sem biztosit szilárd parlamenti alapot a továbbkormányzáshoz. A helyzet annyira világos, mint egy egyszerű matematikai egyenlet. A koalíción belül két ellenséges gazdasági felfogás áll szemben egymással: a szocialista és az agrárius. Ami az egyiknek érdeke, az a másik számára horribilis áldozatokat jelentene. A harc most a szilárd vámok rendszere körül folyik, ezeknek életbeléptetéséért küzdenek az agráriusok, ezeknek életbeléptetése ellen sorakoznak fel a szociáldemokraták, azzal az indokolással, hogy a szilárd gabonavámok a fogyasztó- tömegekre az életviszonyok súlyos megdrágulását jelentenék. Hodzsa az örökös miniszterelnökjelölt elérkezettnek látta az időt, hogy rohamra induljon a kormányelnöki szék megszerzéséért. Ultimátumot szögezett Bechyné- nek, amely szerint három héten belül a szilárd gabonavámokat be kell vezetnie. Bechy- ne erre visszaadta megbízatását, a Svehla kormány megbukott, a petkát helyettesitő tizenkettes bizottság utolsó ülését tartotta s most újból benne élünk az akut kormányválságban. Quid nunc? Parlamenti gyakorlatunk már szolgált szemléltető példával. Újból jön a hivatalnokkormány, amely ugyan a demokratikus parlament rendszerével össze nem fér, de alkalmas arra, hogy az ügyeket tovább dö- cögtesse a rozoga országúton. A hivatalnokkormány idején majd újból megindulnak a tárgyalások egy uj koalíció életbeléptetésére. Azután kezdődik minden elölről. Körbe-körbe. Nagyon sok válságon, nagyon sok tapasztalaton kell parlamenti életünknek keresztülvergődnie, amíg végre eljut a szilárd bázisra, amely csak egy lehet: egy olyan kormányzat alakítása, amely megfelel a lakosság minden rétegének, minden nemeztiségének, amely az igazságosságot tartja szem előtt és megteremti idehaza a belső békét. Amig ez az idő eljön, addig a magyar kisebbség sok szenvedésnek néz elébe. Az első hivatalnokkormányt fekete kormánynak neveztük, a második sem lesz különb. Azonban jogaink és igazunk talaján állva, nem szabad csüggednünk, hanem rendületlenül kell folytatnunk küzdelmünket abban az irányban, amelyet a magyarság politikai vezetői kijelöltek. Csem második hlvatelstokkormáiiya március huszonnegyedikén mutatkozik be a parlamentben A koalíció a teljes bomlás utján — Az uj kormánynak röuid életet jósolnak — Cseh polgári blokk készül a hatalom átvételére Prága, március 18. Parlamenti munkatársunk jelenti: A köztársasági elnök az alkotmánytörvény értelmében berekesztette a nemzetgyűlés őszi ülésszakát s a tavaszi ülésszak megnyitására március 24-ikére hivta össze újból a parlamentet. A házelnökségek ma üléseztek, amelyeken az elnökök bejelentették, hogy az uj kormány március 24-én mutatkozik be a parlamentnek. Az uj kormányelnök csak rövid nyilatkozatot ad le a kormány nevében. Ha a nyilatkozat fölötti vitát elhatározza a ház, úgy az március 26-án és 27-én lesz. Cserny János dezignált miniszterelnök még a mai est folyamán hivatalosan publikálni fogja kormányának névsorát. A kormányalakítással kapcsolatban azt az értesítést kaptuk, hogy Cserny mindenáron Schiessl dr. kabinetirodai főnököt is be akarja venni a kabinetbe és pedig népjóléti vagy igazságügyi miniszternek. Ez ellen azonban a legélesebben állást foglal a cseh néppárt s kijelentette, hogy olyan kormányt, amelynek Schiessl lesz a tagja, nem hajlandó támogatni. Parlamenti körökben csak rövid életet jósolnak a hivatalnokkormánynak, amelyet egy agrár-néppárti kormány vált fel Srámek elnökletével. Az uj hivatalnokkormány, amelynek kinevezése ma este megtörténik, a következő: Miniszterelnök, belügyminiszter és közélelmezési miniszter: Cserny József; pénzügyminiszter: Englis dr.; külügyminiszter: Benes dr.; nemzetvédelmi miniszter: Syrovy tábornok; földmivelésiigyi miniszter: Slávik; kereskedelemügyi miniszter: Peroutka; iskolaügyi miniszter: Krcsmár; igazságügyi miniszter: Hausmann; közmunkaügyi miniszter: Roubik< unifikációs és Szlovenszkó teljhatalmú minisztere: Kállay dr.; vasutügyi miniszter: Riha; postaügyi miniszter: Fatka; népjóléti miniszter: Schützl. Prága, március 18. Svehla választás utáni nemzeti koalíciós kormánya lemondott, hogy átadja helyét egy hivatalnokkabinetnek. Svehla mostani második kormánya alig egy fél évig élt. Jóllehet a koalíció válsága már tavaly óta tart és ezt a válságot a novemberi nemzetgyűlési választások nemhogy enyhítették, hanem épp súlyosbították, mégis a kormány hirtelen bukása paradoxszerül eg jött, mert hiszen csak két napja annak, hogy a koalíciós többség 155 szavazattal 103-mal szemben elutasította a magyar és német ellenzék bizalmatlansági indítványát. A bukás fényes erkölcsi elégtétel a német és magyar ellenzék számára, mert azt bizonyltja, hogy a két nappal ezelőtti bizalmi szavazat a koalíciós szavazógépnek már a halálvergődése volt s a kisebbségekkel szemben szószegő kormány nem kerülhette el a sorsát. A Svehla-kormány tegnap este tartotta utolsó minisztertanácsát Bechyne mániszter- elnoKhelyettes elnökletével s itt határozták el az összkormány lemondását. Bechyne a minisztertanács előtt még kihallgatáson volt a köztársasági elnöknél 1 és tudatta vele, hogy Svehla mindenáron mint magánember akar a délvidékre utazni s ragaszkodik lemondásához. Ezzel egyidejűleg Becbyne is visszaadta megbízatását. Svehla a köztársasági elnöknek az alábbi levelet írta: „Elnök Ur! Orvosi tanácsra kénytelen vagyok közéleti ténykedésemet megszakítani és orvosi kezeltetésem céljából külföldre menni. Tekintettel arra, hogy ez a körülmény kedvezőtlen befolyással lenne a fontos fel- j Cserny József dr. adatok tárgyalásaira, kérem Elnök Urat, hogy engem a kormányelnöki teendőktől fölmentsen. Elhatározásomat közöltem a kormány többi tagjaival, akik megbíztak engem, hogy nevükben FJnök Úrtól az ő fölmentésüket is kérjem. Fogadja Elnök Ur mély tiszteletem és alázatom kifejezését. Svehla s. k.“ A köztársasági elnök ennek alapján Brünnből azonnal Prágába hivatta Cserny Jánost és megbízta őt az uj kormány megalakításával. A koalíciós tizenkettes bizottság a kormány lemondása után a késő éjjeli órákban bizalmas megbeszélést tartott a politikai helyzetről és a további teendőkről. Cserny János, Morvaország jelenlegi tartományfőnöke, azonnal megkezdte a kormányalakítási tárgyalásokat és a legnagyobb valószínűség szerint azokból a személyekből kerül ki az uj kormány, akiknek névsorát lapunk tegnapi számában közöltük. Az eddigi tervek szerint tehát nem lesz tiszta hivatalnokkormány. Benes továbbra is megmarad külügyminiszternek és valószínű, hogy Dvorácsek is, jóllehet a nemzeti demokratapárt képviselője, ugyancsak meg fogja tartani kereskedelemügyi tárcáját. Nincs kizárva, hogy csak tizenöt miniszteri tárcát töltenek be, igy elsősorban tervbe vették a telj- , hatalmú és unifikációs minisztériumok egybevonását és esetleg a közélelmezési minisztérium beleolvasztását egy más resszoriba. Mi volt aSvehla-kormány lemondásának közvetlen oka? A koalíciós körökben még ma is teljes bizonytalanság uralkodik. A koalíciós sajtó maga is megállapítja, hogy a kormány lemondásának oka rejtélyes. Az alkilnn ok az, hogy Svehla betegsége valőbaa olyan komoly, hogy a miniszterelnök tényleg kéuyle- len több hónapra visszavonulni a politikai élettől. Helyettese, Bechyne pedig egyáltalában nem volt az az alkalmas ember, aki a kormány vezetését elvállalhat ca volna. Az igazi ok azonban onnét ered, hogy Bechyne mindenáron meg akarta buktatni a nemzeti koalíciós kormányt, meit a szociáldemokrata bárt másképpen nem tudta volna megakadályozni a koalíció polgári pártjainak terveit, igy elsősorban az agrárvámokat és a kongnia rcn- rend esését. Bechyne tegnap még közvetlenül a minisztertanács előtt a helyzet tisztázása céljából tárgyalt a koalíciós pártokkal, de misz- sziója nem vezetett eredményre. A késő délutáni órákban még szó volt arról, hogy esetleg egy kisebbségi kormány alakul a szociáldemokraták nélkül, ezt azonban nem sikerült megvalósítani, jóllehet Hodzsa, Sramek és Kramár elvben már meg is egyeztek és a tárgyalásokba bevonták a szlovák néppártot is. A tervet a nemzeti szocialisták hiúsították meg, akik nem akarták azt, hogy a szociáldemokraták ilyen formában a jövő fejlemények felelőssége alól kibújjanak. így alakult ki az a meggyőződés, hogy az egyetlen kivezető ut a hivatalnokkormány, mert csak ennek segítségével lehet a koalíciós rezsim jelenlegi ellentéteit függőben hagyni és idővel esetleg elsimítani. A koalíciós pártok ugyanis az interregnum idejére felszabadulnak a felelősség alól és majd néhány hónap múlva rámutathatnak a hivatalA koalíció utolsó kapcsa, a tizenkettes bizottság is felbomlott A koalíció tizenkettes bizottsága ma délben tartott iilést, amelyen elsősorban Bechyné fölvilágo- sitást adott arról, miért adta vissza a megbízatását. Bechyné kijelentette, hogy szívesen vezette volna tovább is az állam ügyeit, de arra a meggyőződésre jutott, hogy a pártellen tétek elsimítására irányuló törekvése teljesen hajótörést szenvedett volna. Jelentésében élesen kikelt az agrárpárt ellen, amely a szilárd vámok bevezetésére ultimátumszerüleg háromheti várakozási időt engedett, ellenkező esetben felborítja a koalíciót. Az egyórás bizottsági ülés végén Franké elnök megállapította, hogy a függő problémák tárgyalására a közel jövőben nem lehet semmilyen közös plattformot találni. A megegyezésre tehát egyelőre nincsen kilátás, miért is a bizottság újabb összehívását is teljesen fölöslegesnek tartja. Franké ezzel el is búcsúzott a bizottság tagjaitól, ami tehát annyit jelent, hogy a cseh pártokat összetartó, utolsó kapocs, a tizenkettes bizottság is feloszlott s minden párt most már függetlenül és
