Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-16 / 62. (1100.) szám
1296 március 16. kedd. <PBS<5M-iVVAfitallHÍfel»AE 7 Hartmann főkönyvelő rablógyilkosai a pozsonyi esküdtszék előtt A P. M. H. tudósítójának telefonjelentése Pozsony, március 15. Ma délelőtt kerültek Hartmann Ferenc főkönyvelő rablógyilkosai a pozsonyi esküdt- birósag elé. A tárgyalás iránt hihetetlen érdeklődés nyilvánult meg. A tömeg már reggel hót órakor ostrom alá vette a törvényszék épületét. A kivezényelt rendőrség csak üggyel-bajjal tudta fentartani a rendet. A teremben a hallgatóság főképp intelligens emberekből áll. Legnagyobbrészt nők jelentek meg. A bíróság elnöke Hoffmann Adolf táblabiró. Szavazó bírák Dusek dr. és Jehlicska dr., a vádat Terebesy János dr. képviseli. Behozzák a vádlottakat Nagy izgalom támad, mikor behozzák a vádlottakat: Kadlecsik János Jenő feltűnően sápadt, vizsgálódva nézi a közönséget és a tanukat, akik között ott van édesanyja, özv. Hartmanné is gyászba öltözötten. Tomano- vics Mihály sötéten néz maga elé. Dolják Károly harmadrendű vádlott a legnyugodtabb. A vádlottakat Rozovátsoh József dr., Braun Imre dr., Füredi dr. és Sípos Leó dr. védik. A. szolgák bűnjeleket hoznak a terembe és egy külön asztalra helyezik. Ott van a villanyvasalóból kiszakított huzal, amivel Hartmannt összekötözték. Ott van a véres sodrófa és a félkilós súly, amivel Hartmannét akarták ki- / végezni. Az esküdtszék megalakítása előtt megállapítják a vádlottak személyazonosságát. Kadlecsik bazini, Tomanovics pozsonypüspö- ki, Dolják kassai illetőségű. Az esküdtszék megalakítása után halotti csendben veszi kezdetét a vádirat felolvasása. A vádirat Az államügyészség a vizsgálati fogságban levő Kadlecsik János Jenő 21 éves ke- reskédősegédet, mint tettest és felbujtót, Tomanovics Mihály 26 éves volt dijbirkőzót, kiÁotőmunkást és Dolják Károly 25 éves volt hentessegédet, kikötőmunkást, mint tettestársakat gyilkosság büntette, gyilkosság kísérletének büntette és rablás büntette miatt vádolja, A vádirat indokolása a következőket mondja: Hartmann Ferenc, a Szlovák Általános Biztositó prokuristája, Tallér Pál-utca 3. szám alatt lakott feleségével, született Kadlecsik Terézzet és ennek János nevű törvénytelen fiával. Kadlecsik János szülei rendkívül szerették a fiút és igyekeztek őt társadalmi állásuknak megfelelően nevelni, azonban a fiú rossz társaságba keveredett, éjjeli mulatókba járt, állandóan meglopta szüleit és idegenekkel szemben is követett el bűncselekményeket, amelyekért többször el is Ítélték. Utolsó büntetését 1925 március 1-én töltötte ki Brünnben és azután visszatért a szülői házba. Megjavulni azonban nem akart. Megtudta, hogy apja 1925 augusztus 1-én felvette 5000 koronás fizetését és elhatározta, hogy a pénzt meg^erzi még szülei élete árán is. Egyedül azonban nem merte tettét végrehajtani és ezért állandóan kóborolt a városban és bűntársakat keresett. Evégett augusztus 5-én délben -elment a kikötőbe és ott, előzetes vizsgálódás ulán megszólította a Kassáról Pozsonyba került Dolják Károly bentessegedet, akit alkalmasnak talált tervének kivitelére. 500 koronát Ígért neki arra az esetre, ha vállalja a feladatot. Dolják figyelmeztette Kadlecsiket, hogy még egy társat kell keresniük. S rövidesen bemutatta Kadlecsiknek Tomanovics Mihályt. Mindhárman elmentek a Roykó-utca sarkán levő Weisz-íéle vendéglőbe és ott sörözés és vacsorázás közben részletesen megbeszélték tervüket. Augusztus 6-án elrejtőztek Hartmannék lakásán. A hazatérő Hartmann Ferencet megtámadták, villanydróttal meghurkolták és megfojtották. Majd rátámadtak a mit sem sejtő Harf- mannéra, Takaíót dobtak a fejére, lábát összekötözték cs ütlegelték. Kadlecsik sodrófával és egy félkilós súllyal verte. Hartmanné halált színlelt Erre kirabolták a lakást, 800.000 korona készpénzt és több ruhaneműt vittek magukkal. Hartmanné tisztén óriási lélekjelenlétének köszönheti, hogy nem jutott férje sorsára: színlelte a halált. A tettesek azt hitték, hogy meghalt és igy súlyos sebei árán megmenthette áletéá Az orvosi látlelet szerint a fején összesen 15 sérülése volt. Hartmann halálát fojtogatás által okozott fulladás idézte elő. Amikor a gyilkosok befejezték szörnyű tettüket és azt hitték, hogy mindkét áldozat meghalt, hozzáláttak a lakás kifosztásához. A tett elkövetése után Kadlecsik az El- dorádó-práterben szórakozott, itt tartóztatták le. Társait dévényi lakásukon fogták el. A zsákmányait dolgokat meg is találták náluk. A gyilkos fiú vallomása A vádirat felolvasása után Kadlecsiket hallgatják ki. Közben két vádlóttársát kivezetik a teremből. Kadlecsik Jenő vallomása közben zokog s állandóan zsebkendővel törli a szemét. — Bűnös vagyok — mondja elcsukló hangon —, de nem érzem magam oly értelemben bűnösnek, amint azt a vádirat rólam megállapítja. Szörnyű bűnöm gyermekkori életemnek és neveltetésemnek következménye. Törvénytelen gyermek vagyok, aki mindig ezt a bélyeget viseltem homlokomon. Édesanyámat alig ismertem, mert egészen kicsiny voltam, amikor magamra hagyott és kiment Amerikába. Én nagyszüleimnek gondozásában maradtam. Nagyatyám iskolaszolga volt a bazini iskolában, iszákos ember, akitől semmi jót nem láttam. Később anyám visszatért Amerikából, de még Bazinban is folytatta régi életmódját és ezzel az életmóddal akkor sem hagyott fel, amikor férjhez ment mostohaapámhoz. Mostohaapám házában is sokat tűrtem és szenvedtem, anyám mindenkinek úgy állított oda, mintha legifjabb testvére lennék, nem pedig a fia, hogy múltjáról a gyanút elterelje. N m akartam meggyilkolni sem mostohaatyámat, sem az anyámat. Nem volt előre elhatározott szándékomban a gyilkolás, én csak a pénzt akartam elvinni, hogy beállhassak a francia idegenlégióba, mert idehaza pokol volt az életem és azt gondoltam, hogy az idegenben könnyebben fogok boldogulni. Ezután részletesen elmondja a gyilkosság lefolyását. Édesanyját csak meg akarta kötözni s mikor anyja kiabálni kezdett, csak azért mondotta társainak, hogy „kést a szivébe!“, hogy tovább ne kiabáljon. Azt még beismerte, hogy édesanyjára egy félkilós súllyal több ütést mért, de ezt is csak azért, hogy elkábitsa. Végpusztulás fenyegette az ózdi gyártelepet A munkásság életveszély közepette vetett gátat a tűzvész pusztításának —- Száz tartály oxisrén felrobbanása fenyegetett Ózd, március 14. Szombaton a déli órákban orkán dühöngése töltötte meg az ózdi völgyet, amely szakértők szerint legalább 15 méter sebességgel rohant A szélvészben a gyár kéményei háromszoros vészjelt adtak. Az egész gyártelep, mint a felriasztott hangyaboly rohant a tűz Irányába. A tűz villámgyorsasággal terjedt a háromszáz hold területű gyártelepen. A lángnyelvek felcsaptak a tetőkre. A vészjel után öt perccel már megkezdődött a mentési munkálat A tűi a gyártelep anyagszer-raktárd- ban keletkezett. A 25 éves épület kivül kő- és tégla* építmény, belül azonban még a régi építkezés szerint teljesen fából van. Ez a hatalmas csarnok szinültig tele van a rimamurányi gyártelep anyagkészletével Itt tárolták mindazokat az értékes kincseket, anyagokat és fél- gyártmányokat, amelyek a gyártásnál felhasz- nálandók. Az anyagszer-raktár mellett jobbról és balról egy-egy szárnyépület terül eL A jobboldali épületben voltak felhalmozva azok az iratok, amelyek évtizedes tapasztalatokat, gyártási titkokat őriztek meg. A másik szárnyon, az ugynvezett szakitómühely- ben a gyárnak legfinomabb műszerei voltak. Minden egyes kis apró gép 100—100 millió értéket képvisel. Az anyagszer-raktár betonozott pincéje rejtette a legnagyobb veszélyt. Ebben volt az összes robbanóanyag, tonnaszdm- ra tartályokban bertzin, olaj, petróleum, mindennemű gyúlékony anyag és 100 tartály oxigén, 150 atmoszféra nyomással. j Ha a tűz eléri est a pincét, akkor a robbanás óriási gránáttölcsért vág ki, amelyben kilométerek körzetében minden poz- dorjává omlik szét Mindenki tudatában volt a veszélynek és ezért kétségbeesett erőmegfeszitéssel folyt a mentés munkája. Csakhamar tizennyolc sugár öntötte a vizet a tűz fészkére. Nagy nehézséget okozott az orkánszerü szél, amely a füstöt is teljes erővel a mentők arcába vágta. Faragó Gyula igazgató tizenöt munkás élén élete veszélyeztetésével rohant le a pincébe. Két-két munkás vállrakapott egy-egy hatalmas embermagasságu oxi- géntartdlyt é« « felrobbands veszélyének kitéve, egymásután szállították fel azokat a pincéből és helyezték biztonságba. A legnagyobb veszély ezzel el is múlt, de a mentés munkája közben egymásután sebesültek meg a tűzoltók és a munkások. Másfél óra múlva beszakadt a tető és csak a véletlen szerencsének köszönhető, hogy a lehulló óriási gerendák nem temették maguk alá az épületben küzdő tűzoltókat A tűz bekapott a szárnyépületekbe is, de ezeket a tűzoltók emberfeletti munkája megmentette, öt óra tájban a tüzet lokalizálták, a munkások visszatértek az üzemekbe és újból megindult az élet Azt hiszik, hogy a tűz oly módon keletkezett, hogy a mozdony szikrája az óriási szélcihar- ban a száras telő* r> kerülhei‘*l. A kár meghaladja a X milliárd magyar koronát Az újjáépítés munkája azonnal megkezdődött. lSpoimn A csehszlovák futball fekete vasárnapja Ausztria nemzeti csapata Bécben győzött, Becs válogatottja Prágában és Pozsonyban eldöntetlent ért el — Az NSC első veresége *— Berlin legyőzte Párist A csehszlovák futballt tegnap súlyos csapás érte, amely fájó és keserű volta dacára is soksok tanulságot rejt magában. Az elmúlt két esztendőben a - csehszlovák válogatott sorra aratta diadalait, mig az idei két szereplése kudarcot hozott számára. Ezeknek a vereségeknek az okai elsősorban az általunk mindig hangoztatott pszichológiai momentumokban rejlik- A csehszlovák válogatott teljes sikerrel csak honi pályán tudja erejét kifejteni s mihelyt idegenbe kerül, elveszti maga alól a biztos talajt. Tény azonban az is, hogy a csehszlovák reprezentatív futball ereje hirtelen megcsökkenl. Valami láthatatlan kór ütötte fel a fészkét az erős szervezetben, amelyet azonban gondozói ápolás és orvoslás nélkül hagynak. A csehszlovák futball vezetői ez idén túlságos mértékben a politika útjára léplek és amint a háború nem kedvez a múzsáknak, úgy fogyasztja a sport erejét is az egymás elleni harc és gyűlölet. A csehszlovák-osztrák revans mérkőzés éppen ennek az uj romlaszló áramlatnak a középstádiumában váll esedékessé és hinni akarjuk, hogy a bécsi vereség lehűti majd az elbizakodottság és sovinizmus túlzó hevét s az álkos, káros politika helyébe a béke és megértés szelleméi hozza vissza. Mert ellenkező esetben a csehszlovák futball tényleg « középnivó alá Bülyed, amely a Sportom! Vestnik ismert pesszimiszlikut próféciája szerint: egyértelmű a halállal Mig tehát Prágában a bécsi kudarc és a prágai félsiker miatt félárbaera szállt a nemzeti lobogó, az osztrák főváros örömnapot ünnepelt. Bár az orsztrák futball sem nyújtott régi nevéhez méltó teljesítményt, a bécsi és prágai eredménnyel meg lehet elégedve. Meglepetést kelt azonban a pozsonyi eldöntetlen, amelyet a lelkes kombinált ért el a nem megvetendő erejű bécsi 111. válogatott ellen. Budapesten a bajnokságok az MTK győzelmét, az NSC első vereségét, több eldöntetlent é"s újabb botrányokat hoztak. A vasárnap gazdag sporteseményeiről az alábbi eredeti tudósításaink számolnak be: Ausztria—Csehszlovákia 2:0 (1:0) Bécsből táviratozzék: 45.000 néző sorakozott fel a Hőbe Wartéra, hogy tanúja legyen a két hegemóniára törő csapat küzdelmének. Ideális pálya és idő viszonyok mellett a két tizenegy Ivancsics sípjelére igy állott ki: Ausztria: Jancsik, Tandler, Blum, Schneider, Resch, Nitsch, Cutti, Hierlender, Wieser, Gsehweidl, Fiscber. — Csehszlovákia: Hocbmann, — Hoyer, Perner, — Mah- rer, Kada, Seifert (Plodr), — Szedlacsek (Sparta), Soltys, Dvoracsek, Kristal (Sima), Jelinek. — A csehszlovák együttes a védelem kivételével teljesen csődöt mondott s bar az osztrákok játéka sem állott a régi nívón, mégis minden tekintetben felülmúlták ellenfeleiket. Főleg a halfsor és elsősorban Resch nyújtott kitűnő teljesítményt. Utóbbi nemcsak Kadát szorította árnyékba, de teljesen lekötötte a csehszlovák belső csatártriót. A csehszlovák csapatban Seifert hihetetlenül rosszul játszott, Mahrer jól helyettesítette. A csapat legjobb tagja Hochmann kapus volt, mig Hoyer felülmúlta Pernert A csatársor teljesen csődöt mondott. A bécsi csapat dicséretes összmunkát fejtett ki. Az elsőrangú halfsoron kivül a védelem hibátlanul működött, a csatársorban Cutti pompás munkát fejtett ki. Az osztrákok mindvégig fölényben, voltak. Az első félidő gólját a 18. percben Hierlender beadásából Cutti lőtte, mig a második félidőben Hierlender helyezett gólt Hochmann különben bravúrosan védett kapujába. Az osztrák válogafoítat, amely a győzelmet feltétlen megérdemelte, a kö- sönség viharosan ünnepelte. Ivancsics a meccset, amely mindvégig fair keretek közt mozgott, elfogulatlanul és jól vezette. Bécs—Prága 1:1 (1:0) A Sparta-pályán 12.000 néző előtt folyt le a két város mérkőzése. A prágai csapat: Planicska, — Hoyer Ferenc, Matusek (Stehlik), — König, Carvan, Mikes, Maresch, Novák, Vanik (Csapek), Puc, Kratochwill együttesből alakult, mig Bécs színeit: Kannhauser Edi, — Beer, Musil, — Lud- vigb, Bilek, Richter, — Machhörndl (Koch), Rap- pan, Iíöss, Juranics, Wessely reprezentálták- — Prága nap ellen kezd, a támadást a bécsiek átveszik és percekig veszélyeztetik Planicska kapuját. Mindjárt kitűnik, hogy Vanik beállítása műhiba volt. A betegségéből alig felépült kitűnő csatár még messze van régi formájától. A bécsiek állandó fölényben a 15 percben kornert, a 17-ben gólt érnek el, amelyet azonban Hentes bíró offsájd cimén nem Ítél meg. Váltakozó és kissé unalmas mezőnyjáték után, amidőn is mind két oldalon a csatárok több jó helyzetet elrontanak, a 87 percben Höss és Juranics Összjátékából a kirohanó Pia* nicska mellett Höss az első gólt lövi. Planicska. bravúros védése közben összeütközik egyik védőtársával, úgyhogy ájultan viszik ki a pályáról Helyét Hóeke foglalja el, mig Vanik helyére Csapek áll be. A prágaiaknak Sikerül a korner arányt 3:3-ra egalizálni. — A második félidő a bécsiek vehemens támadásával kezdődik. Most már azonban Prága is többször frontba jön és Csapek erős lövését Edi fogja, viszont Juranics bomba erejű labdáját a kapufa védi ki. A 16 percben Maresch a prágaiak 5. kornerét rúgja. Szépen iveit labdáját Edi kiöklözi, de a résen álló Cárván a kapuba fejeli. 1:1. — Az egyenlítés után a cseh csapat erő- teljes akciót indít a győzelemért, sikerül is néki! a kornerarányt 8:6-ra kiegészíteni-de a bécsi v<V delem jól működik, sőt a csatársor egyes kitörései Hoyert és Mikest késztetik beavatkozásra. Ezzel véget is ér a mérkőzés, amely sportszemponffcól igazán közepes nívón mozgott Mindkét oldalon gyönge klubmeccs nívóját is alig meghaladó teljesítményt nyújtottak. A bécsi csapat csekély nüansszal volt jobb a prágai együttesnél és az eredményt reálisnak tekinthetjük. Mindkét oldalon a védelem nyújtott elfogadható teljesítményt. Az osztrák halfsorban Richtér, a csatársorban Juranics. tűnt ki. —■ A prágai együttesnek legjobb embere Carvan centerhalf volt, aki gyakorta a teljesen formán kivül dolgozó csatárok munkáját is ellátta.. Fejes gólja ideális lövés volt. Heriles biró — ha nem is teljesen hibátlanul — de példaszerű objektivitással vezette a heves meccset. Jutalma érte a hazai közönség íüttyje és pisszegése volt. A pozsonyi válogatóit bravúrja BÉCS—POZSONY 2:2 (>1:0). (Kiküldött tudósítónktól.) A pozsonyi futball évad első kimagasló eseményét, miután a PTE pálya az esőzések által megrongálódott, 5000 néző előtt a Bratislava pályáján játszották le. A mérkőzés váratlanul szép eredménnyel végződött a pozsonyi válogatott javára és jelentős propaganda szolgálatot tett a labdarúgásnak. Nagy általánosságban a meccs sportbelileg nem állt klasszis nívón, de voltak mindvégig izgalmas momentumok, amelyek a játékot élvezetessé, sokszínűvé tették, úgy hogy a közönség végül megelégedéssel és egy kellemesen eltöltött délután emlékével hagyta el a pályát A pozsonyi csapat A pozsonyi csapat játéka dicséretet érdemel. A közönség hangulata a meccs előtt peszimisztikus volt és nagy gólarányu vereségre számitott mindenki. Az erkölcsi diadal mindenesetre a pozsonyiakat illeti meg, mert egy eldöntetlen eTed* meny Bécs város csapatjával szemben sikert jelent. Az egyes játékosok teljesítményére áttérve a következőket mondhatjuk: A kapus, Holly (SK Bratislava), hibátlanul végezte feladatát, sok veszélyes lövést fogott, bár munkájában némi szerencse is támogatta. A hátvédek között nem volt különbség. Úgy Culik (Bratislava), mint Meidlinger (Ligeti) heroikus munkát végeztek, az osztrák csatársor támadásait, abszolút biztonsággal tartottált fel. Rúgásaik hibátlanok és tiszták voltak, helyeskedésük észszerű, a siker elérésében oroszlánrészük van. A csapat leggyengébb részének tartott halfsor váratlanul pompásan szerepelt. Munkájuk főleg defenzív jellegű volt és a csatársor kellő támogatásáról megfeledkeztek. Első helyen érdemel említést Maresch (VAS), aki emberfeletti munkával biztosan sakkban tartotta Danist, az osztrákok jobbszélsőjót. A halfsor legnagyobb meglepetése Papp (Bratislava)
