Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-16 / 62. (1100.) szám
2 ^SjGAI-yVVaCr-VAXt-HIRTíATJ 1926 március 16, kedd. szervezet hatáskörébe kellene utalni. Aráig azonban ez nincs meg, addig a kulturreferátus feladatait csak a politikai szervezetek utján oldhatja meg. És itt van a kérdés legnagyobb nehézsége: hogyan legyen megoldva a politikai pártok és a kulturreferátus kölcsönös viszonya? A kulturreferátus egyik párthoz sem csatlakozhatik, mert bármelyikhez áll, a másik előtt elveszti hitelét s elveszti befolyását is reá. A kulturreferátusra pedig az egyetemes magyarságnak van szüksége s viszont neki is szüksége van az egyetemes magyarságra, akár a sérelmek ellen való védekezést tekintjük, akár az aktív kuiturmunkát. Ami fáj a ker.-szocialistának — hogy elvették iskoláját, bezárták kaszinóját, nesi adják meg könyvtárát, a népmüvelődést teljesen megakasztották —, éppen úgy fáj a nemzeti pártinak is, mert az iskola, kulturegyesülés, könyvtár, népmüvelődés nem pártérdek, de általános magyar érdek. Kormány előtt és külföld előtt csak akkor lehet súlya a tiltakozásnak, ha egy szívvel és egy akarattal emeli föl annak szavát a magyarság. Viszont az énekkarokban, tomaegyesületek- ben, színpadon nem a párthovátartozandóság határozza meg a részvétel lehetőségét, de a jő hang, a tehetség és erő. Ha a kulturéletet megosztjuk pártszempontok szerint, elsekólyesedik és vérszegénnyé lesz. A kulturális életben nem tudok elképzelni külön-külön szempontokat, csak egyet, a magyarság szempontját. A kulturális élet kézbefogása nem lehet propagandaeszköz egy párt részére sem, mert abból nem nemes verseny, de az erők szétfor- gácsolása, a tiszta kulturális szempontok elhalványulása származik. Nem ítélem el az intra muros pártellentéteket, mert biró nem lehetek oly ügyben, amelyhez nem értek, de úgy érzem, hogy ezeket kulturális térre átvinni nem szabad. A közös kincs, a magyar kultúra mindenkinek palládiuma, imádott istenképe, amelynek közös áldozatot kell hozni, hogy közösen várjuk áldásait, ügy érzem, hogy mindkét pártnak egyaránt kötelessége biztosítani a kulturreferátus s ezzel a kulturális élet pártközi helyzetét, különben a ma még felületes, jelentéktelen szakadás a magyar lélek gyökeréig szalad s akkor — „divide et impera" — a megosztott nemzeterő fölött teljessé lesz a hatalom parancsszava. Akár a többi, nagyionfosságu, mindenkor közösnek megmaradó érdek körében (kisebbségi külpolitika, gazdaságpolitika), akár ezektől függetlenül, a kulturális élet pártközi helyzetét meg kell oldani, hogy a kulturreferátus négyesztendős munkája ne vesszen kárba, ne legyen földbe épített alap, amelyre nem épül templom s majd csak késő utódok ássák ki, mint érdekes, de praktikus haszonnal nem bíró, elavult régiséget. A tisztviselők fizetésrendezése és a lelkészek Léva, március 16. A szlovenszkői magyar evangélikusok lapja a papok kongruójának kérdésével foglalkozik. Konstatálja, hogy a lelkészfizetés rendezésébe váratlanul szólt bele az állam. A tisztviselői fizetésrendezés törvényjavaslatának záradéka a kongruakérdéssel foglalkozik. Meglepetésszerűen érintette ez a javaslat az egyházakat, mert hiszen az ő megkérdezésük nélkül alkották. Elsőnek a cseh testvérek egyháza és a csehszlovák egyházak tiltakoztak a javaslat ellen. A kommunista és szocialista pártok hallani sem akarnak a kongrua emeléséről, úgy hogy a törvényjavaslatnak ezt a részét külön fogják tárgyaink A Prager Presse szerint az uj kongrua- tervezet csupán csak stúdium. Az egyházak az állammal szemben azonos frontra kerülnek. Ami annyit jelent, hogy ezentúl nem lesznek dotált szubvencionális egyházak, hanem valamennyi egyház kongruás lesz. Tehát szociális szempontból az igazságosság parancsa — írja nevezett lap —, hogy az állam részéről elismert egyházak valamennyi lelkészének biztosítandó a kongrua minimuma. Politikailag azonban a kongruatorvezet nem jelenti az egyház és állam közt való viszony végleges szabályozását. A kongruastu- dium az állam és az egyház eddigi jogviszonyán alapul. A kongrua erre az évre 42 millió rendes és 8 millió korona rendkívüli összegben van felvéve. A kongrua folyósítása előtt szigorúan felbecsülik a lelkészek jövedelmét: jól, kevésbé és középszerűen jövedelmező lelkészi állásokra osszák. A kongruás javadalom maximuma IIPOO korona lesz. De akinek a jövedelme ezt nem éri el, annak a fizetését kiegészítik. A szepesi evangélikus egyházmegyék memorandumban fordulnak a miniszterelnökiéghez 8 felkérik a német képviselőket is, hogy a lelkészi fizetésrendezésnél hassanak oda a parlamenti tárgyalások alkalmával, hogy a lelkészi fizetéseket akként rendezzék, * mint a középiskolai tanárokét. A memorandum komoly és meggyőző érvekkel utal rá az állam és a lelkészség között fennálló etikai reciprocitásra és arra a párhuzamra, mely a tanári, tanítói és lelkészi kar szellemi kultunmmkája között van s kimutatja, boeyha az eeész vonalon rendezik a fizetést, akkor egyedül a lelkészeket ebből kizárni szociális igazságtalanság volna. A magyar nemzeti párt gazdasági és kulturjavaink védelmében Az intézőbizottság rimaszombati ülése — Együttműködés a keresztényszocialista párttal — Megalkották a párt szervezetét és programját — Épitö munka a szakosztályokban Rimaszombat, március 16 A magyar nemzeti párt ideig.cnes intézőbizottsága e hó 13-án ülést tartott Rimaszombatban és fontos munkát végzett a szlovén szkói és ruszinszkói magyarság politikája é- nemzeti ügye érdekéhei Az ü’ésen az intézőbizottságnak u^v a hiza’aks, mint a választott tagjai jóformán teljes számban megjelentek. Törköly József dr. szenátor, országos elnök szives szavakkal üdvözölte az intézőbizottság tagjait. Higyjünk az Istenben, ezzel köszöntötte a magyar nemzeti politikának munkásait, mert ebben a köszöntésben benne érzi minden hitünket, imádságunkat és sóhajtásunkat. A napirend első pontja az országos keresztényszocialista párttal történő együttműködés kérdése volt. Szent-lvány József pártvezér beszámolt azokról a megbeszélésekről, melyeket az együttműködés érdekében eddig folytatott s amelyek arra irányultak, hogy a két párt közötti sajnálatosan feszült viszony megszünteítessék. Bejelentette, hogy az együttműködés érdekében konkrét javaslatot dolgozott ki, amely kiterjeszkedik az együttműködésnek elvi, tárgyi és személyi feltételeire. A megegyezés érdekében folytatandó tárgyalásokra az intézőbizottság egy négy tagú szükebb bizottságot választott, melynek tagjai Szent-lvány József, Szilassy Béla dr., Törköly József dr. és Tarján Ödön. E szükebb bizottságnak feladata a kér. szoc. párt hasonló bizottságával a tárgyalásokat felvenni és az intézőbizottság hozzájárulásától függően befejezni. Ezenkívül választott az intézőbizottság egy nagyobb bizottságot, mely hivatva lesz a szükebb bizottság tárgyalásainak eredményei alapján az együttműködés gyakorlati feltételei kérdésében határozni. A törvényhozókon kívül e bizottságba beválasztották a következőket: Fülöp Zsigmond, Bartal Iván, Jaross Andor, Péter Mihály, Blanár Béla dr., Salkov- szky Jenő dr., Kukán Béla cLr-, Giller János dr. és. Kmogkó Béla dr. A napirend második pontjaként Nagy Sándor országos igazgató előadásában a párt szervezeti szabályzatát tárgyalta az intézőbizottság. Élénk vita és több hozzászólás után elfogadták a szervezeti szabályzatot, mely a párt felépítésének szerves alapjait rakja le. Törköly József dr. elnök előterjesztette a párt programjának tervezetét. A tervezet leszögezi a párt politikai hitvallását s a magyarság politikai, kulturális, társadalmi, egyházi és gazdasági létcéljait öleli fel. A programtervezet fölött élénk és magas színvonalú eszmecsere folyt, melyben a bizottság összes tagjai resztvettek. A pártprogramot elfogadták és azt a sajtóban is publikálni fogják. Ezután Fodor Jenő, a mezőgazdasági szakosztály országos ügyvezető elnöke beszámolt a szakosztály tevékenységéről, Bayer Ferenc, a ipari és kereskedelmi szakosztály titkára az ipari és kereskedelmi érdekképviseleti szervezkedés eredményeit és munkatervét ismertette, majd megalakították a párt kulturális szakosztályát, amely hivatva lesz a városi és falusi magyarságot a kultúra szolgálatába szervezni. Megválasztották e szakosztály ideiglenes választmányát! Elnök lett Sörös Béla. A válaszmány tagjai: Szilassy Béla, Tarján Ödön, Péter Mihály, Izsák Imre, Jaross Andor, Hangos István dr., Kmeskó Béla dr., Fülöp Zsigmond, Salkovszky Jenő dr., Bartal István, Zeman Jenő, Perényi László, Perecz Samu, Dusza János, Blanár Béla dr., Maiéter István dr., ifj. Rábely Miklós, Giller János dr. Az indítványok során elfogadta az intézőbizottság Jaross Andornak azt az indítványát, hogy a párt törvényhozói rövid időn belül járják be a szlovenszkői és ruszinszkói városokat és ezzel is segítsék elő a párt szervezési propagandáját. Végül több a párt belső életére vonatkozó indítványt tárgyalt az intézőbizottság. Megalakult a magyar nemzeti párt jogi szakosztálya A magyar nemzeti párt rimaszombati országos intézőbizottsági ülése alkalmából megalakult a párt jogi szakosztálya. A jogi szakosztály a magyarság nemzetvédelmi, érdek- védelmi és jogvédelmi ingyenes szolgálatát látja el. A program és a szervezeti szabályzat végleges szövegezést nyert. Elnök lett Kmoskó Béla dr., ügyvezető elnökök: Giller János dr. és Kukán Béla dr., elnökhelyettesek: Salkovszky Jenő dr., Blanár Béla dr.,Si- ménfalvy Árpád dr., alelnökök: Hangos István dr., Kállay Endre dr. Két alelnöki állást későbbi időben fognak betöltenL A magyar nemzeti párt egyházpolitikai szakosztályának alakulása A magyar nemzeti párt országos iátéiő- bizottsági ülését megelőző napon beható tanácskozás és eszmecsere után megalkották a magyar nemzeti párt keretén belül az egyház- politikai szakosztályt, mely azonnal megalakította a római katolikus, a református és az ág. ev. alosztályokat. Az izraelita alosztály később Kassán fog megalakulni. Az egyházpolitikai szakosztály és annak már megalakult alosztályai megalkották ideiglenes szervezeteiket. A római katolikus alosztály elnöke Giller János cLt., a református alosztály elnöke Péter Mihály egyházkerületi főjegyző, az ág. ev. alosztály elnöke Bándy Endre főesperes lett Az egész egyházpolitikai szakosztály ideiglenes siliíii.i t mMíwmímnamjmammmmmmmmmBBSssammBmmm elnöke Giller János dr.. Az egyházpolitikai szakosztály Richter János szenátor és Giller János dr. elnök megállapítása nyomán kimondotta, hogy. a magyar nemzeti párt e szakosztály megalapításával az egyházpolitikai kérdésekkel való intenzív foglalkozást és védelmet tűzi ki céMl és reméli, hogy ezen akciójában a kér. szoc. párt részéről teljes megértéssel fog találkozni és támogatásban fog részesülni. A lévai városbiróválasztás A megválasztott városbirák a képviselőtestület depolitizálását tűzték ki programul — A P. M. H. tudósítójától — Léva, március 15. Léváról jelenti tudósítónk: A régi választás megsemmisítése után gyors iramban megtörtént az uj városbiróválasztás, így az egy év óta működő, kinevezett városi intéző bizottság átadja helyét a nép bizalmát élvező választott képviselőknek, amit őszinte örömmel fogad Léva lakossága. A választás szombaton este zajlott le a város közönségének fokozott érdeklődése mellett, mert az uj választásoktól azt várják, hogy az a viharos és botrányos tárgyalási mód , mely a lévai városházán éveken keresztül megakasztott minden komoly munkát, ezidőtol meg fog változni A választás eredménye az lett, hogy vezető városbiróvá Jeszenák Gyula postaigaz- gatőt, az agrárpárt tagját választották meg, a magyar ellenzéki, a szlovák néppárt, a zsidó és agrárpárt 23 szavazatával, mig ellenfele, Breuer Géza független szocialista 13 szavazatot kapott, noha eddig legnagyobb politikai ellenfelei, a kommunisták ehhez nyolc szavazattal járultak hozzá. Az első biróhelyet- tes Klain Ödön volt lévai városi főjegyző keresztényszocialista, másodbiróhelyettes Tury Nagy János nyugalmazott állatorvos, magyar nemzeti párti lett A tanácsban minden párt egy-egy taggal, ellenben a kommunisták három taggal vannak képviselve. A választás enuncíálása után Klain Ödön dr. az uj városbirót támogató pártok nevében deklarációt tett, melyben hangsúlyozta, hogy közös munkára vállalkoztak, az adótt számbeli viszonyok között idegen pártbeliekkel is, de nem mint párttagokkal, hanem csupán mind a képviselőtestület tagjaival, mert fő céljuk az öt évi áldatlan pártoskodást kiküszöbölni a lévai városházáról, mely eddig minden eredményes munkának kerékkötője volt Tury Nagy János a város érdekében való közös munkára szólít fel mindenkit és elitéli azt a modort, amelyen a múltban itt tárgyaltak, kéri az ellenfeleket, hogy több becsülést adjanak egymásnak. A megválasztott vezető biró felhívja a tagokat hogy politika mentesen tárgyaljanak a jövőben, mert meg van győződve róla, hogy a bizalom nem az ő személyének, hanem annak az óhajnak szól, hogy itt végre a békés munka korszaka életre keljen. 'Nehéz az erény útjáról letérni Irta Kálnoki Izidor Az öreg doktor egyszerre csettintett a nyelvével és a két ujjúval, ami az ő szótára szerint annyit jelent, hogy most következik a bizonyító történet. És már el is kezdte. — Hogy nehéz az erény útja, azt mondjátok? Mit tudjátok ti, akik sohase voltatok ennek az útnak szenvedélyes turistái? Ha jártatok is rajta, olyanformán voltatok vele, mint a kötélláncos a kötelén: a féllábatok mindig a levegőben lógott. Abban a városban, ahol én mint körorvos őrködtem a köz- egészség fölött, három gyönyörű lány lakott akkoriban. Az egyiknek nincs története. Az én feleségem lett az áldott lélek s aki figyelmesen és némi jóakarattal vizsgálja a vonásait, még ma is észreveszi rajta a hajdani szépség némi nyomait. A másik még szebb volt. Ezerszerte szebb. Egyszerűen gyönyörű. Még alig volt busz esztendős, egyszer fölkeresett a rendelőmben. Se szó, se beszéd, a padlóra vetette magát, vonaglott, sirógör- csöket kapott, tépte a haját, rúgta a padlót.' — Katóka, drága Katóka — mondtam neki —, térjen magához, csillapodjék, mondja meg, mi a baja? Mikor ez nem használt, eszembe jutott, hegy én voltaképpen orvos volnék, vagy mi? Elkezdtem dörzsölni a homlokát, hideg borogatást teltem a szivére, repülősót sza- goltattam vele, végezetül pedig belétől töt- tem három pohár konyakot. Ettől aztán magához tért, de még mindig félrebeszélt. Azt mondta, hogy öngyilkos lesz. Leugrik a harmadik emeletről, pedig egyemeletesnél magasabb ház nem volt a városkában s a Dunát is emlegette, pedig az száz kilométerre elkerült bennünket. A sok zagyva beszédből azt vettem ki, hogy Katóka valami hibát követett el az erény útjaival szemben, amit azonban még ma se tudok egészen elhinni. Az orvosi segítséget is megtagadtam tőle: ha valakiről nem hisszük el, hogy beteg, nem is akarjuk meggyógyitani. Katóka nemsokára eltűnt a városból. Sokat beszéltek róla, de senki se tudta, hogy hová lett, mi lett belőle? Csak nagy ritkán hazudozoít róla egy-egy külföldön járt utas, hogy itt látta, amott látta. Az egyik fogaton látta, drága ékszerekkel, a másik lebujok- ban találkozott vele, ahol virágot és miegyebet árusított. Én egy szót se hittem ezekből a kalandos mesékből ... Ejnye, a harmadik lányról még nem is szóltam, ö volt a legszebb. A tejbe mártott rózsa. A sétáló csuda. A szemnek tündérlegelője. Olyan szép volt, hogy senki se merte elvenni. Tudjátok: koronát az ember hétköznap mégse mer a fejére tenni. Aztán múltak az évek és Aranka — hogy is mondjam csak —, bizony Aranka fonnyadozni kezdett. Akadtak a városkában gonoszlelküek, akik azt merték mondani, hogy Arankából vénleány lett. Ám olyan go- noszlelktt mégsem akadt, aki azt mondta volna, hogy csak égy parányi makúla is tapad hótiszta erényéhez ... S ekkoriban hazakerült Katóka, a drága Katóka. Vitorlái bár meg voltak tépve, látszott, hogy egykor nemes hajó volt. Egy kis babája is volt — nem is olyan kiest —, akiről senki se tudta, hogy mikor fogadta örökbe, vagy hogy jutott hozzá. Gazdag se volt, pompázó se lett. Csak örökké vidám volt, nevetős, tiszta, kívánatos. Minek szaporítsam a szót: egy esztendő se telt bele s Katóka férjhez ment. Derék, jómódú, csinos földesur vitte az oltárhoz. S nagyszerű asszony lett. Boldog lett. Az ura imádta, ő imádta az urát, minden második esztendőben tiszteletét tette nála a gólya. Persze olyankor magam is jelen voltam s még ma is a szememben vannak a sugárzó arcok fényképei. Hogy megváltozik egy asszony, ha boldog. S hogy megváltozik, amikor boldogtalannak érzi magát. Aranka sárga lett és ráncos, beesett arcú és örökké zsémbelődő. — Hát érdemes jónak lenni és erkölcsösnek és becsületesnek? — mondta fünek- fának. És elkezdett cifrán öltözködni. És kendőzte az arcát. És a divatosnál is rövidebbre szabatta a szoknyáit. És mosolygott mindenkire. És tánclépésekkel tipegett. És kellette magát . , . Úgy tett, mint aki le akar térni az erény útjáról. Becsületemre mondom, hogy úgy tett. Hát akár hiszitek, akár nem, nem sikerült neki. Minél jobban kacérkodott, annál inkább elkerülték. Még ki is nevették. Még mulattak is rajta. Leteszem a főesküt rá, hogy olyan erényesen ment ki a világból, ahogy beléje lépett. Fiuk, én mondom nektek: az ember jóra született. Ha botlott, megjavulni a legkönnyebb dolog a világon. Lesódrodni lehet csak az erény útjáról, lelépni nem. És róSz- szá lenni a jóból is igen nehéz. Szinte lehetetlen. Hacsak idején nem kezdi az ember.-.
