Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-14 / 61. (1099.) szám
Mai számunk 16 oldal 61 Slám * Vas**rna,> • 1926 március 14 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Szlovenszkói problémák Irta: Grossehmid Géza dr., szenátor. II. A csehszlovák állam megalakulásakor erősen és sokszor hangsúlyozták Szlovenszkó és Ruszinszkó gazdasági jelentőségét és fejlődési lehetőségeit. „Kelet kapu“-járól, — a „Kelet és Nyugat összekötő hidjáróí" szőtt szivárványos álmokat — különösen a szlovákok felébresztett fantáziájaHa a csehszlovák köztársaság földrajzi helyzetét nézzük, annak északnyugati és délkeleti fekvése tényleg predesztinálná ezt az országot arra, hogy a tőle délre és keletre fekvő, a legtöbb iparcikkben behozatalra szoruló országokban megtalálja természetes fogyasztó piacait és viszont ezen országokból fedezze hiányzó mezőgazdasági terményeit. Ebben a viszonylatban Szlovenszkóra — mely az északnyugat-délkeleti forgalom irányának tengelye — tényleg hivatás várhatna. Azonban a csehszlovák köztársaságnak szomszédaival szemben követett elzárkózási politikája, Szlovenszkónak és Ruszinszkónak rendszeres gyarmatosítása nemcsak, hogy az álmodott haladást nem eredményezte, de visz- szafejlődést, elszegényedést eredményezett. Kimutattam ezt a mezőgazdaságra és mezőgazdasági hitelviszonyokra vonatkozóan és csak fájdalmas annak kényszerű megállapítása, hogy Szlovenszkó iparának helyzete még a mezőgazdaságinál is sivárabb és kilátástalanabb. Lajos Fülöp, francia király mondotta miniszterelnökéről, a maga feje szerint cselekvő Thiersről, hogy „mauvais coucheur“, rossz hálótárs, — mindig magára rángatja a takarót. — Azt hiszem, ilyennek bizonyult az itteni iparral szemben az uj államhatalom és a „testvér" cseh ipar is. Szlovenszkó „elnyomatásának és kizsákmányolásának" korszakában, az 1881-től 1914-ig terjedő időben — példaképpen legyen mondva — Szlovenszkó és Ruszinszkó területén 1333 vállalat részesült az állam részéről szubvencióban, mintegy 50 millió aranykorona értékben, továbbá kamatmentes kölcsönökkel, gépek segélyezésével támogatta az itteni iparvállalatokat. A közvetlen nyújtott segélyekből mintegy 24 millió korona a textiliparnak jutott. De még ezen közvetlen támogatásnál is sokkal jelentősebb volt az a segítség, amelyet az iparnak adóengedmények, tarifakedvezmények, állami szállításoknál nyújtott előnyök stb. formájában nyújtott Mindezen körülmények, valamint a rendelkezésre állott nagy fogyasztóterületek folyományaként a háborút megelőző három évtizedben Szlovenszkó ipara örvendetes fejlődésnek indult. Egyes vállalatok, különösen az élelmiszerüzemben, a fejlettség oly fokát érték el, hogy azok az újonnan alakult csehszlovák köztársaságban is első helyen állottak. így például a Stummer-féle nagyszombati cukorgyár, amely talán egész Középeuró- pának legnagyobb ilynemű üzeme, a nagysá- rosi malom (a kisérővámok miatt a napokban volt kénytelen üzemét beszüntetni), mely 2400 métermázsa napi teljesiiőképességével az összes belföldi malmokat felülmúlja, a Stollwerk csokoládégyár, a rimaszombati konzervgyár, egyéb iparágakban például a rózsahegyi Mauthner-féle textilgyár, a korom- pai vasgyár stb. A leggyakrabban hangoztatott és legkedveltebb érv a szlovenszkói ipar mostani el- satnyulásának megindokolására, hogy az a fentemlitett támogatással mesterségesen lett létrehozva, fejlődésének nincsenek meg a természetes előfeltételei, mivel a nyersanyag- bázisoktól távol esik és ezért nem állhatja ki a versenyt a történelmi országok fejlett és organizált iparával. Ha behatóbban foglalkozunk ezen állításokkal, úgy konstatálnunk kell, hogy ezek nem egészen helytállók- így például az egész köztársaságban 1920-ban termelt 10 millió métermázsa vasércből 5 millió mm, tehát az egész mennyiség 50 százaléka, a réznek 95 százaléka, a mangán ércnek 73 százaléka, a nyersolajnak 100 százaléka Szlovenszkóból került ki s ennek dacára a vas- és fémfeldolgozó üzemek, gépgyárak tekintélyes része — köztük a legnagyobb, a korompai vasgyár — üzemeiket beszüntetni voltak kénytelenek. Téay az, hogy az egyik legfontosabb nyersanyag, a kőszén Szlovenszkón jóformán teljesen hiányzik, azonban ma már mindenütt az a törekvés, hogy a kőszenet az úgynevezett „fehér szénnel", vizierőkkel pótolják. E tekintetben Szlovenszkó óriási kihasz nálhatatlan kinccsel bir. Szakértők hozzávetőlegesen 350.000 KW becsülik Szlovenszkó és Ruszinszkó vizierejének teijesitőkéIpességét, amelyből mindeddig csak mintegy 110.000 KW, tehát nem egészen 3 százalék van hasznosítva. Szlovenszkó széubehozata körülbelül évi 100.000 vagont tesz ki. A rendelkezésre álló vizierők ellenben 500.000 vagon szenet pótolhatnak. Milyen óriási perspektíva nyílna meg tehát ezek felhasználásával! Szlovenszkó és Ruszinszkó ipara hanyatlásának igazi okai ilyképp máshol keresendők. Ilyenek: 1. A vasúti tarifák aránytalan magassága. 2. A régi fogyasztási területeknek megfelelő kereskedelmi szerződések, illetve nemzetközi megállapodásának hiányában való elvesztése. 3. Ezenkívül magas kamat, adó és szociális terhek. 4. Az 1919. évi bolsevil>i betörés, majd az 1921—22. évi deflációs krízisek folytán szenvedett rendkívüli veszteségek. 5. Közmunkák hiánya. Sorba véve ezen okokat, a legfájóbb kétségtelenül a vasúti tarifának rendkívüli magassága, amely életgyökerében támadja meg az itteni ipart és kereskedelmet. Sokat megvitatott problémája ez Szlovenszkónak és Ruszinszkónak és csak néhány kirívó adattal akarok rámutatni arra a különbségre, amely e tekintetben a történelmi országok és Szlovenszkó között fennáll. Az 1920. évi statisztikai adatok szerint az államvasutak bevétele egy tonna kilométernél (egy tonna árunak egy kilométer távolságra való szállításánál) a történelmi országokban 53 fillért, Szlovenszkó és Ruszinszkó- ban pedig 1.12 koronát tettek ki, mig a darabáru szállítása tonna kilométerenként a történelmi országokban 1.7 koronába, Szlo- venszkő és Ruszinszkóban 5.37 koronába került. Tehát Szlovenszkó és Ruszinszkó az első tételnél 110 százalékkal, a másodiknál pedig 500 százalékkal többet fizetett, mint a történelmi országok. Ennek folyománya az, hogy amig Szlovenszkó az államvasutak által szállított áruk tonna kilométereiben csak 9-3 százalékkal részesedik, az államvasutak 1021 milliót kitevő jövedelméhez Szlovenszkó 275 millióval, tehát 27 százalékkal járul hozzá. Figyelembe kell vennünk, hogy ez csupán az államvasutak vonalaira vonatkozik, mig a magánvasutak, melyek Szlovenszkó és Ruszinszkóban az egész vasúti hálózat 49.4 százalékát teszik ki, még ennél is magasabb díjszabást állapítottak meg. Az orvoslás módja az volna, hogy a díjszabás a különböző országrészek vasúti és fuvarozó vállalatainál mielőbb egységesen szabálvoztassék, a nagyobb távolságokra szóló tarifa pedig fokozatosan és sürgősen leszállittassék. Igen hátrányosan befolyásolja a vasúti szállítást a transzverzális vonalak hiánya is. Ez annál is inkább érezhető, mert a csehszlovák köztársaságnak hosszúsági és szélességi aránya a legkedvezőtlenebb az összes jelentősebb európai iparállamok között. Igazolja ezt a következő táblázat: Hosszúság Szélesség Arány- Kin.-ben szám Franciaországban 790 680 1.16 Németországban 1240 436 2.84 Angliában 920 342 2.69 Olaszországban 960 298 3.22 Csehszlovákiában 942 149 6.32 A transzverzális vonalak hiányának, főképpen stratégiai szempontból való hátrányai következtében, már az 1920 március 30-iki 235. számú törvény nagyszabású építési programot állapított meg, amely 15 vonalnak 560 kilométernyi hosszúságban való kiépítését tartalmazza és ebből 12 vonal 440 kilométernyi hosszúságban Szlovenszkón és Ruszin- szkón van tervbe véve. Ezen építkezéseknek az 1921—25. évek alatt kellett volna befejeződniük, azonban a mai napig sem történt ebben az irányban semmi. Ipari és kereskedelmi szempontból legfontosabb volna a Handlova—stubnyai és Vöröskő—Margitfalvai vonalak létesítése, melyek a beruházási programban ugyan szerepelnek, de a kivitelnek hire-hamva sincs. A kereskedelmi szerződések és kölcsönös megállapodások szempontjából Szlovenszkóra nézve a Magyarországgal való megegyezés az itteni iparnak és kereskedelemnek létérdeke. Az ipari termékeknek ez legrégibb és legtermészetesebb elhelyezési területe s a szükséges összeköttetések is meg volnának az intenzivebb forgalom felelevenítésére. Az egész köztársaság külkereskedelmi mérlegében fontos helyet tölt be Magyarország, azonban az export- és importforgalom túlnyomó részét ezen országgal mégis Szlovenszkó és Ruszinszkó bonyolítja le. A csehszlovák statisztika nem részletezi külön-külön a történelmi országoknak és Szlovenszkónak Magvarorszá? felé irányuló forgalmát, e tekintetben tehát a magyarországi statisztikára vagyunk utalva. Eszerint 1922- ben a csehszlovák köztársaság által Magyar- országba importált 8,484.000 mm áruból 6 SziiSIő Géza dr. előkészíti Genffben a magyar kisebbségek ügyének tárgyalását Genf, március 13. Szüllő Géza dr, aki napok óta tárgyalt a népszövetség legilletékesebb tényezőivel a magyar kisebbségek ügyében és mindenütt rokonszenvvel találkozik, a Pesti Napló kiküldött munkatársával beszélgetést folytatott akciójának eddigi eredményeiről. Kijelentette, hogy egész akcióját arra a szerződésre alapítja, amelyet az utódállamok megalakulásakor a nagyantant és ezek az uj államok megkötöttek és amely biztosítja a kisebbség vlí*-védelmét^Ez a szerződés kiköti a^t is, hogy egyoldalúan nem leh < regvál- toztatni és minden olyan törvény, amely vele ellenkezik, érvénytelen. Az utódállamok, főleg pedig Csehszlovákia a birtokpolitikai, kulturális, vallási és főleg állampolgársági téren egész sereg olyan törvényt hoztak, amely ebbe a szerződésbe beleütközik. Ezeknek a megváltoztatására hívja fel Szüllő Géza dr. akciója a népszövetséget, tehát ez az akció az utódállamokban lévő magyar kisebbségek intenzivebb védelmére irányul. Szüllő dr. képviselő, aki ebben az ügyben ismételten tárgyalt Géniben Bethlen István gróf magyar miniszterelnökkel is, egyelőre előkészítette ennek az ügynek a megbeszélését, amelyre valószínűleg a népszövetség júniusi tanácskozásán fog sor kerülni. Egy szlovák néppárti képviselő a magyar panaszokról A Slovák legújabb számában Gregor Orlov néppárti képviselő cikket ir a kisebbségi kérdésről s Szüllő Géza dr.-nak a ligák unióján elhangzott felszólalásával foglalkozik. Előrebocsátja, hogy a kisebbségeknek minden jogot meg kell adni, ami őket megilleti, de a magyaroknak és németeknek igazán nincs miért panaszkodniok. Megvannak iskoláik, kulturális és gazdasági szervezeteik. Csehszlovákia sokkal lojálisabb kisebbségeivel szemben, mint a magyar állam. A szlovenszkói magyaroknak sokkal több nemzeti joguk van, mint a szlovákoknak. Bsnes csehszlovák külügyminiszter bizalmas nyiiatkozata Csehszlovákia és Ausztria szövetségéről és a Magyarországgal kötendő biztonsági szerződésről Bécs, március 13. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Frey Brúnó dr., az ismert szocialista újságíró, bécsi lapok képviseletében Gcnfben tartózkodik, ahol Benes csehszlovák külügyminiszterrel módjában volt hosszabb beszélgetést folytatnia. Benes megkérte a bécsi publicistát, hogy csak igen óvatos formában közölje nyilatkozatait a különböző feltett kérdésekről. A bécsi újságíró, aki egyébként áradozva ir Benesröl, a következőkben foglalja ösz- sze a nyilvánosság számára Benes bizalmas kijelentéseit: Arra a kérdésre, hogy vájjon lehetséges-e Ausztria é9 Csehszlovákia között az eddigi szerződéseken túlmenő közeledés, Benes a következő választ adta: — Ez a bécsi és prágai kormányok ügye. Azonban minden lehetséges. A magyarországi frankhamisítással kapcsolatban viszont a következő nyilatkozatot tette: — Meg kell várni a vizsgálat eredményét, azonban ez nem jelenti azt, hogy a magyar kormány kibújhat az alól, hogy néhány kérdésre feleletet adjon. Ha ez a felelet nem lesz kielégítő, úgy a frankhamisításnak, miként Briand szenátusi interpellációválaszából és az én szenátusi beszédemből is kitűnik, diplomáciai utójátéka lesz. Teljesen mindegy, hogy kriminális büntevőket politikai büntevőkként büntetnek meg, avagy politikai bűnösöket kriminális bűnösökként. Nem szabad azonban azt a látszatot kelteni, hogy politikai bűncselekmények büntetlenül maradnak. Minden politika a mai időkben... — Egyébként lehetséges, hogy Magyarországgal ugyanolyan szerződéseket fogunk kötni, mint Ausztriával. Ez azonban kizárólag Magyarországtól függ. Nekem van időm, sok időm van. Várhatok. Miattam holnap, egy hónap múlva, egy év múlva, vagy tiz esztendő múlva. Az én utam világos. Frey dr. a hosszú beszélgetésből ezeket a részleteket hozza mostan nyilvánosságra Benes engedélye alapján.
