Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-03 / 51. (1089.) szám
I v* 51 ^089^Slám * ®*®r<*a ■ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyet szám ára 1*20 Kő Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Stresemann legyőzte Chamberlaint Németország népszövetségi tanácstagságát a legyőzött középeurépai hatalmak és a róluk lemállott nemzeti kisebbségek úgy tekintik, mint az első fölléiegzést, mint a régvárt szóhozjutást és érdekképviseletet. Európa sorsát pillanatnyilag határozottan a nép- szövetség tanácsa intézi s e tanács szervezete olyképpen van összeállítva, hogy egyetlen vétó meggátolhatja az esetleges határozatokat. A legyőzött államok s a sorsukkal ösz- szekötött kisebbségek jól tudják, hogy az ellenük irányuló akciókat a német vétó most már egyre gyakrabban fogja megtörni. Ilyen perspektívák között indult meg a Locarno utáni élet s a béke, a megegyezés reménye tette iziben elviselhetővé az európai atmoszférát. De a locarnói ígéretek betartásakor azonnal megkezdődött a cstirés- csavarás; a régi feltornyosult ellentétek, a francia óvatosság és az uj államok rettegése igyekeztek minden egyenrangúságot megszüntetni s a régi kiváltságos helyeket, amelyek élvezői egyre zsirosodtak, tollasodtak, megtartani. Németország hihetetlen veszélybe került: mindent odaadott, érzelmi jogairól lemondott s most kétségessé vált e nehéz áldozatok ellenértéke. Megindult a birkózás az igazi Locarnóért. Szerencse, hogy a birodalomnak olyan külügyminisztere volt, mint a szívós, erős, biztos Stresemann, szerencse, hogy Franciaországnak kormánykerekénél a tiszta és nemes Briand ült s szerencse, hogy az angol közvélemény, mely egyszer már megmárosodott Locarnótól, nem volt hajlandó letérni a békéhez vezető egyenes útról. Eleget beszéltünk arról, hogy a nép- szövetségi tanács kibővítése, melyet elsősorban lengyel és csehszlovák részről követeltek, egyenlő lett volna a német tanácstagság jelentőségének paralizálásával. Skrzynski lengyel miniszterelnök ügyes ember s meg tudta nyerni Briand-t Ez nem volt nehéz feladat, mert Franciaország részére igen nagy előnyt jelentene a lengyel tanácstagság. Említettük, hogy egyetlen vétó elégséges a tanács különben egyhangú Ítéletének érvénytelenítéséhez. Egy esetleges német- francia ellentétben az érdekelt felek nem k szavaznak s Páris részére igen kellemes, ha tudja, hogy ott van a lengyel tanácstag, aki állaudóan az ő pártján van s bármikor meggátolhatja a népszövetség kedvezőtlen ítéletét. Hisz Franoiaország és Lengyelország kök zött a viszony ma szorosabb, mint Anglia és a domíniumok között s ezerféle függés van, amely Varsót odakötözi a francia szekérhez, az úgynevezett kontinentális latin-szláv biokhoz. Ha Skrzynski tanácstag, Németország nem számíthat a népszövetség objektivitására, mert az Ítéleteknél hiába nem szavaz Páris, szavaz alteregója: Varsó. Stresemann fölvette a harcot e tanácstagság ^ ellen. Ez alkalommal esett meg először talán ötven év óta, hogy a világ közvéleménye — értvén alatta a régi semlegeseket, Amerikát, Ázsiát, Oroszországot s a fő közvéleményt, Angliát — impozáns egyöntetűséggel Németország mellett foglalt állást. A világ úgy érezte, hogy Berlint becsapták, tőrbe csalták, kinullázták s ez az „erkölcstelenség" óriási felháborodást keltett az alapjában mindig naiv tömegléleknél. Stresemann ügyessége pedig nagyszerűen tudta fűteni ezt a Németországgal szemben érzett sajnálatot. Legelőször Svédország nyilatkozott Berlin pártján. Utána kitört az angliai vitaharc, mely egyfelől látta a teljes impé- riumot, másfelől egyedül a kemény Chamberlaint. Szinte mosolyognunk kell, amikor arra gondolunk, hogy ezt a Chamberlaint, aki ellen Anglia ma mint egyetlen test és lélek vonul föl, decemberben évek óta nem látott ujjongással és ünnepségekkel fogadták Londonban, akkor, amikor megcsinálta Lo- carnót. De a tömeg látása rövid s mivel a külügyi államtitkár megmutatta a józan briteknek, hogy lehet békét és üzletet csinálni, e józan polgárok most nem hajlandók letérni a megmutatott útról. Persze hogy Chamberlainnek csak úgy sikerült a locarnói szerződés aláírására birni egyes kontinentális hatalmakat, mivel Ígéreteket tett a népszövetségi tanács kibővítésére, ezt már nem veszik figyelembe s igy került a „Nagy Mo- noklis“ zsákutcába. De igy kerültek azok a bizonyos európai hatalmak is zsákutcába. Azt gondolták, kijátszották Németországot, pedig Stresemann diadalmaskodott. Megkapta a genfi tanácstagságot, úgy ahogy akarta s Varsó — legalább is egyelőre — nem kap semmit. Hogy pedig mi lesz szeptemberben, amikor Németország már biztosan ül a legelső genfi székek egyikében, az teljesen a jövő zenéje. (Általános helyeslés.) Nyugodtan látja a bűnösöket a bíróság kezében. Mindennek a háború után kialakult etika az oka — mondta. — A háború után a nagyhatalmak a legkülönbözőbb Ígéretekkel levettek bennünket a lábunkról. ígértek kedvező békefeltételeket, fegyverszüneti megállapodásokat s mikor mi kiszolgáltattuk magunkat, kijátszottak bennünket. A siker első mámorában semmitől vissza nem riadtak. Megállapítja, hogy, amikor néhány magyar ember ugyanarra az útra tévedt, amelyen egyes nagyhatalmak már régóta járnak, nincs joguk ezeknek a nagyhatalmaknak a felháborodásra, mert a vádlottak padjára kellene ültetni a saját etikájukat: a trianoni békeszerződést is. (Általános helyeslés.) Beszédének további részében foglalkozik a sajtóval, különösen a radikális sajtónak a frankügyben Magyarország érdekeit sértő állásfoglalásával. Felolvassa a külföldi tudósítók névsorát s megállapítja, hogy legnagyobb részük zsidó. Ezzel szemben felolvas a romániai sajtóban megjelent cikkek közül néhányat, amelyek tárgyilagosan foglalkoznak a franküggyel. Az egyik cikknek szerzője Cuza s Eckhardt büszkén jelenti ki, hogy 6 informálta a román fajvédő professzort. — Tehát láthatják — mondja —, hogy milyen az, ha tárgyilagosan informálnak egy külföldi lapot és milyen az, ha ellenségesen. Felhívja a nemzetgyűlés figyelmét a felvidéki menekülteknek a magyarországi radikális sajtó megrendszabályozása elleni akciójára. Erre nagy lárma tör ki a szocialisták oldalán. Ilyen közbekiáltások hallhatók: — A Népszava megmarad, mégha valamennyien belebukunk is! Az elnök hosszan csenget. A zaj csillapultával Eckhardt azzal fejezi be beszédét, hogy a leghelyesebbnek tartotta volna, ha a parlamenti frankbizottság csak a bíród eljárás befejezése után kezdte volna meg működését. Nem fogadja el sem a többségi, sem a kisebbségi véleményt, hanem majd csak a bírói ítélet kihirdetése után vonja le a politikai felelősségre vonatkozó konzekvenciáit, Eckhardt beszéde után a ház ebédszünetet tartott. Délután Pallavicini György őrgrőf szólt a vitához. Élesen támadja a kormányt s követeli, hogy Bethlen mielőbb távozzék helyéről. Adja át a kormányt olyanoknak, akiket mulasztás az ügyben nem terhel. Az ülés tart. * A mai ülésen valószínűleg elnapolják a házat, mert Bethlen István gróf miniszter- elnök holnap reggel utazik el Genfbe. A miniszterelnök március 12-ig marad Genfben s a ház a frankvitát valószínűleg csali visszatérte után, március 16-án fogja folytatni. Maniu és Avarescu alakítják meg a román kormányt Bukarest, március 2. Az ellenzék és a kormánypárt hosszabb idő óta tárgyal, hogy közös kormányprogramot alkosson. Ezek a tárgyalások most meghiúsultak. A parasztpárt és a nemzeti párt között lehetetlen minden megegyezés. Mihalaki parasztvezér kijelentette, hogy a legközelebbi kormány az általános választójog alapján alakul meg. Beavatott körökben azt hiszik, hogy az uj kormányt a nemzeti párt vezetője, Maniu és Avarescu tábornok alakítják meg. A tárgyalások máris megindullak ebben az irányban. Páris és London Bethlen mellett A magyar miniszterelnök szerdán utazik Genfbe — Károlyi Imrét kényszeríteni fogják a részletes vallomástételre Budapest, március 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy Briand francia miniszterelnök ma válaszol Blum szocialista képviselőnek a frankügyben beadott interpellációjára. Budapesti kormánykörökben biztosra veszik, hogy Briand válasza a kormáíiy szempontjából kedvező lesz. Bethlen István gróf miniszterelnök Genfbe való utazását véglegesen szerdára határozta el. Egyes lapok szerint a miniszterelnök elutazása alatt parlamenti szünet lesz március 16-ig. Az ellenzék azonban még valószinüleg a mai nemzetgyűlésen deklarációt fog felolvasni, amelyben hangsúlyozza, hogy felfogása szerint a kormányt a legsúlyosabb felelősség terheli a frankügyben. Károlyi Imrét kényszerítik a vallomásra? A reggeli sajtó egy része arról ir, hogy Károlyi Imre gróffal szemben rövidesen alakalmazni fogják a bűnvádi perrendtartásnak a tanúvallomások kötelezettségéről szóló szakaszait s bírói utón fogják kényszeríteni Károlyit, hogy mindazt, amit az ügygyei kapcsolatosan tud, a forrásra való tekintet nélkül adja elő. Ezt azért teszik, mert Károlyi eddigi kihallgatásakor sok kérdésre nem adott kielégítő felvilágosítást. Megkérdezték ugyanis tőle, hogy a birtokában levő adatoknak esetleges nyilvánosságra hozatala uj mederbe terelné-e a frankügy nym ozását s hajlandó-e ezeket az adatokat a hatóságok rendelkezésére bocsátani. Károlyi e kérdésekre negatív választ adott, illetve megtagadta a részletes vallomást. További kérdés volt, hogy kinek a révén jutott az adatok birtokába, de Károlyi kijelentette, hogy nincs felhatalmazva arra, hogy ezeket a neveket közölje. Arra a kérdésre pedig, hogy megkisérelte-e az erre való felFrankvita a magyar parlamentben Budapest, március 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén tovább folytatták a parlamenti frankbizottság jelentése fölötti vitát. H e r c z e g Béla egységespárti kijelentette, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy az a kormány, mely az ország talpraállitása érdekében oly intenzív munkát végez, bármiképpen is részt vett volna a botrányos frankhamisításban. Nádosy részvétele volt az oka annak, hogy a bűnténynek hivatalos látszatot adhattak. Nádosynak országos főkapitánnyá való kinevezésénél nem történt semmi felületesség, mert volt minisztere, Vázsonyi, állította ki róla azt a bizonyítványt, hogy megbízható s' pontos hivatalnok. A kormány felelősségét csak akkor lehetne megállapítani, ha beigazolódnék, hogy az hatalmazást megszerezni, nem adott egyáltalában választ. Végül megkérdezték még, hogyha a rendőrségen nem akar vallani, hol, melyik fórum előtt volna hajlandó adatait közölni. Károlyi erre sem válaszolt határozottan, de úgy hiszik, hogy az illetékes bíróság előtt további adatait is közölné. Sxamaellinek nincs köze a frankhamisításhoz Toulon, március 2. A rendőrségi vizsgálat beigazolta, hogy a Hyeres-ben elfogott Samuelli Adolfnak semmi köze sincs a frankhamisitókhoz s ezért csak a különböző szállodai csalások miatt indítanak eljárást ellene. A bécsi Carmine-cég vallomást ígér Budapest, március 2. A bécsi Carmine cég, ahol Gerő vallomása szerint a tégelynyomó- és számológépeket vásárolták, tegnap írásban bejelentette a Budapesten nyomozó francia kiküldötteknek, hogy hajlandó a gépek vételére, szállítására és kifizetésére vonatkozólag a helyzetet tisztázni és részletes vallomást tenni. Bethlennek nagy külpolitikai koncepciói vannak Budapest, március 2. A Magyar Hírlap írja: Bethlen barátai szerint Blum francia szocialista képviselő felszólalása a párisi kamarában bármennyire kényelmetlen is Bethlennek, de ebből kifolyólag Briand mégsem ejtette el Bethlent, hanem angol behatásra kiegyezett vele. Beavatott körök tudni vélik, hogy Bethlennek nagy külpolitikai koncepciói vannak, amelyeknek támogatója hivatalosan Anglia lesz. Mivel ezen külpolitikai koncepciók Bethlen szerint sikerrel kecsegtetnek, ezért Anglia is megvédi Bethlen pozícióját. elkövetett hibákat el akarta tussolni. Általában a többségi javaslat mellett beszél és azt ajánlja elfogadásra. Utána Eckhardt Tibor fajvédő szólal fel. A fajvédők álláspontja a frankhami- sitási afférban megállapodott és nem fog változni. Álláspontjuk ugyanis az, hogy minden bűnös lakoljon, továbbá saját erőnkből kell rendet teremteni portánkon s végül, hogy a szomorú frankhamisitási ügyet az ország érdekeinek szigorú figyelembevétele mellett minden pártpolitikától mentesen kell likvidálni, mert a pártérdekeknek a nemzet egyetemes érdekeit elhomályositaniok nem szabad.
