Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-03 / 51. (1089.) szám

I v* 51 ^089^Slám * ®*®r<*a ■ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyet szám ára 1*20 Kő Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Stresemann legyőzte Chamberlaint Németország népszövetségi tanácstagsá­gát a legyőzött középeurépai hatalmak és a róluk lemállott nemzeti kisebbségek úgy te­kintik, mint az első fölléiegzést, mint a rég­várt szóhozjutást és érdekképviseletet. Euró­pa sorsát pillanatnyilag határozottan a nép- szövetség tanácsa intézi s e tanács szerveze­te olyképpen van összeállítva, hogy egyetlen vétó meggátolhatja az esetleges határozato­kat. A legyőzött államok s a sorsukkal ösz- szekötött kisebbségek jól tudják, hogy az el­lenük irányuló akciókat a német vétó most már egyre gyakrabban fogja megtörni. Ilyen perspektívák között indult meg a Locarno utáni élet s a béke, a megegyezés reménye tette iziben elviselhetővé az euró­pai atmoszférát. De a locarnói ígéretek be­tartásakor azonnal megkezdődött a cstirés- csavarás; a régi feltornyosult ellentétek, a francia óvatosság és az uj államok rettegése igyekeztek minden egyenrangúságot meg­szüntetni s a régi kiváltságos helyeket, ame­lyek élvezői egyre zsirosodtak, tollasodtak, megtartani. Németország hihetetlen veszély­be került: mindent odaadott, érzelmi jogai­ról lemondott s most kétségessé vált e nehéz áldozatok ellenértéke. Megindult a birkózás az igazi Locarnóért. Szerencse, hogy a biro­dalomnak olyan külügyminisztere volt, mint a szívós, erős, biztos Stresemann, szerencse, hogy Franciaországnak kormánykerekénél a tiszta és nemes Briand ült s szerencse, hogy az angol közvélemény, mely egyszer már megmárosodott Locarnótól, nem volt hajlan­dó letérni a békéhez vezető egyenes útról. Eleget beszéltünk arról, hogy a nép- szövetségi tanács kibővítése, melyet elsősor­ban lengyel és csehszlovák részről követel­tek, egyenlő lett volna a német tanácstagság jelentőségének paralizálásával. Skrzynski lengyel miniszterelnök ügyes ember s meg tudta nyerni Briand-t Ez nem volt nehéz feladat, mert Franciaország részére igen nagy előnyt jelentene a lengyel tanácstag­ság. Említettük, hogy egyetlen vétó elégsé­ges a tanács különben egyhangú Ítéletének érvénytelenítéséhez. Egy esetleges német- francia ellentétben az érdekelt felek nem k szavaznak s Páris részére igen kellemes, ha tudja, hogy ott van a lengyel tanácstag, aki állaudóan az ő pártján van s bármikor meg­gátolhatja a népszövetség kedvezőtlen ítéle­tét. Hisz Franoiaország és Lengyelország kö­k zött a viszony ma szorosabb, mint Anglia és a domíniumok között s ezerféle függés van, amely Varsót odakötözi a francia szekérhez, az úgynevezett kontinentális latin-szláv biokhoz. Ha Skrzynski tanácstag, Németor­szág nem számíthat a népszövetség objekti­vitására, mert az Ítéleteknél hiába nem sza­vaz Páris, szavaz alteregója: Varsó. Stresemann fölvette a harcot e tanács­tagság ^ ellen. Ez alkalommal esett meg elő­ször talán ötven év óta, hogy a világ közvé­leménye — értvén alatta a régi semlegese­ket, Amerikát, Ázsiát, Oroszországot s a fő közvéleményt, Angliát — impozáns egyönte­tűséggel Németország mellett foglalt állást. A világ úgy érezte, hogy Berlint becsapták, tőrbe csalták, kinullázták s ez az „erkölcs­telenség" óriási felháborodást keltett az alapjában mindig naiv tömegléleknél. Stre­semann ügyessége pedig nagyszerűen tudta fűteni ezt a Németországgal szemben érzett sajnálatot. Legelőször Svédország nyilatko­zott Berlin pártján. Utána kitört az angliai vitaharc, mely egyfelől látta a teljes impé- riumot, másfelől egyedül a kemény Cham­berlaint. Szinte mosolyognunk kell, amikor arra gondolunk, hogy ezt a Chamberlaint, aki ellen Anglia ma mint egyetlen test és lélek vonul föl, decemberben évek óta nem látott ujjongással és ünnepségekkel fogadták Londonban, akkor, amikor megcsinálta Lo- carnót. De a tömeg látása rövid s mivel a külügyi államtitkár megmutatta a józan bri­teknek, hogy lehet békét és üzletet csinálni, e józan polgárok most nem hajlandók letér­ni a megmutatott útról. Persze hogy Cham­berlainnek csak úgy sikerült a locarnói szerződés aláírására birni egyes kontinentá­lis hatalmakat, mivel Ígéreteket tett a nép­szövetségi tanács kibővítésére, ezt már nem veszik figyelembe s igy került a „Nagy Mo- noklis“ zsákutcába. De igy kerültek azok a bizonyos európai hatalmak is zsákutcába. Azt gondolták, kijátszották Németországot, pedig Stresemann diadalmaskodott. Meg­kapta a genfi tanácstagságot, úgy ahogy akarta s Varsó — legalább is egyelőre — nem kap semmit. Hogy pedig mi lesz szep­temberben, amikor Németország már bizto­san ül a legelső genfi székek egyikében, az teljesen a jövő zenéje. (Általános helyeslés.) Nyugodtan látja a bű­nösöket a bíróság kezében. Mindennek a háború után kialakult etika az oka — mond­ta. — A háború után a nagyhatalmak a leg­különbözőbb Ígéretekkel levettek bennün­ket a lábunkról. ígértek kedvező békefelté­teleket, fegyverszüneti megállapodásokat s mikor mi kiszolgáltattuk magunkat, kiját­szottak bennünket. A siker első mámorában semmitől vissza nem riadtak. Megállapítja, hogy, amikor néhány magyar ember ugyan­arra az útra tévedt, amelyen egyes nagy­hatalmak már régóta járnak, nincs joguk ezeknek a nagyhatalmaknak a felháboro­dásra, mert a vádlottak padjára kellene ül­tetni a saját etikájukat: a trianoni békeszer­ződést is. (Általános helyeslés.) Beszédének további részében foglalko­zik a sajtóval, különösen a radikális sajtó­nak a frankügyben Magyarország érdekeit sértő állásfoglalásával. Felolvassa a külföldi tudósítók névsorát s megállapítja, hogy leg­nagyobb részük zsidó. Ezzel szemben felol­vas a romániai sajtóban megjelent cikkek közül néhányat, amelyek tárgyilagosan fog­lalkoznak a franküggyel. Az egyik cikknek szerzője Cuza s Eckhardt büszkén jelenti ki, hogy 6 informálta a román fajvédő pro­fesszort. — Tehát láthatják — mondja —, hogy milyen az, ha tárgyilagosan informálnak egy külföldi lapot és milyen az, ha ellensé­gesen. Felhívja a nemzetgyűlés figyelmét a felvidéki menekülteknek a magyarországi radikális sajtó megrendszabályozása elleni akciójára. Erre nagy lárma tör ki a szocialisták ol­dalán. Ilyen közbekiáltások hallhatók: — A Népszava megmarad, mégha vala­mennyien belebukunk is! Az elnök hosszan csenget. A zaj csilla­pultával Eckhardt azzal fejezi be beszédét, hogy a leghelyesebbnek tartotta volna, ha a parlamenti frankbizottság csak a bíród eljá­rás befejezése után kezdte volna meg műkö­dését. Nem fogadja el sem a többségi, sem a kisebbségi véleményt, hanem majd csak a bírói ítélet kihirdetése után vonja le a poli­tikai felelősségre vonatkozó konzekvenciáit, Eckhardt beszéde után a ház ebédszüne­tet tartott. Délután Pallavicini György őrgrőf szólt a vitához. Élesen támadja a kormányt s követeli, hogy Bethlen mielőbb távozzék helyéről. Adja át a kormányt olyanoknak, akiket mulasztás az ügyben nem terhel. Az ülés tart. * A mai ülésen valószínűleg elnapolják a házat, mert Bethlen István gróf miniszter- elnök holnap reggel utazik el Genfbe. A mi­niszterelnök március 12-ig marad Genfben s a ház a frankvitát valószínűleg csali vissza­térte után, március 16-án fogja folytatni. Maniu és Avarescu alakítják meg a román kormányt Bukarest, március 2. Az ellenzék és a kormánypárt hosszabb idő óta tárgyal, hogy közös kormányprogramot alkosson. Ezek a tárgyalások most meghiúsultak. A paraszt­párt és a nemzeti párt között lehetetlen minden megegyezés. Mihalaki parasztvezér kijelentette, hogy a legközelebbi kormány az általános választójog alapján alakul meg. Beavatott körökben azt hiszik, hogy az uj kormányt a nemzeti párt vezetője, Maniu és Avarescu tábornok alakítják meg. A tárgya­lások máris megindullak ebben az irányban. Páris és London Bethlen mellett A magyar miniszterelnök szerdán utazik Genfbe — Károlyi Imrét kényszeríteni fogják a részletes vallomástételre Budapest, március 2. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy Briand francia miniszterelnök ma vá­laszol Blum szocialista képviselőnek a frankügyben beadott interpellációjára. Bu­dapesti kormánykörökben biztosra veszik, hogy Briand válasza a kormáíiy szempontjá­ból kedvező lesz. Bethlen István gróf miniszterelnök Genfbe való utazását véglegesen szerdára határozta el. Egyes lapok szerint a minisz­terelnök elutazása alatt parlamenti szünet lesz március 16-ig. Az ellenzék azonban még valószinüleg a mai nemzetgyűlésen de­klarációt fog felolvasni, amelyben hangsú­lyozza, hogy felfogása szerint a kormányt a legsúlyosabb felelősség terheli a frank­ügyben. Károlyi Imrét kényszerítik a vallomásra? A reggeli sajtó egy része arról ir, hogy Károlyi Imre gróffal szemben rövidesen alakalmazni fogják a bűnvádi perrendtar­tásnak a tanúvallomások kötelezettségéről szóló szakaszait s bírói utón fogják kénysze­ríteni Károlyit, hogy mindazt, amit az ügy­gyei kapcsolatosan tud, a forrásra való te­kintet nélkül adja elő. Ezt azért teszik, mert Károlyi eddigi kihallgatásakor sok kérdés­re nem adott kielégítő felvilágosítást. Meg­kérdezték ugyanis tőle, hogy a birtokában levő adatoknak esetleges nyilvánosságra ho­zatala uj mederbe terelné-e a frankügy nym ozását s hajlandó-e ezeket az adatokat a hatóságok rendelkezésére bocsátani. Ká­rolyi e kérdésekre negatív választ adott, illetve megtagadta a részletes vallomást. További kérdés volt, hogy kinek a révén ju­tott az adatok birtokába, de Károlyi kijelen­tette, hogy nincs felhatalmazva arra, hogy ezeket a neveket közölje. Arra a kérdésre pedig, hogy megkisérelte-e az erre való fel­Frankvita a magyar parlamentben Budapest, március 2. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nemzet­gyűlés mai ülésén tovább folytatták a parla­menti frankbizottság jelentése fölötti vitát. H e r c z e g Béla egységespárti kijelen­tette, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy az a kormány, mely az ország talpraállitása ér­dekében oly intenzív munkát végez, bármi­képpen is részt vett volna a botrányos frankhamisításban. Nádosy részvétele volt az oka annak, hogy a bűnténynek hivatalos látszatot adhattak. Nádosynak országos fő­kapitánnyá való kinevezésénél nem történt semmi felületesség, mert volt minisztere, Vázsonyi, állította ki róla azt a bizonyít­ványt, hogy megbízható s' pontos hivatalnok. A kormány felelősségét csak akkor lehetne megállapítani, ha beigazolódnék, hogy az hatalmazást megszerezni, nem adott egyál­talában választ. Végül megkérdezték még, hogyha a rendőrségen nem akar vallani, hol, melyik fórum előtt volna hajlandó ada­tait közölni. Károlyi erre sem válaszolt ha­tározottan, de úgy hiszik, hogy az illetékes bíróság előtt további adatait is közölné. Sxamaellinek nincs köze a frankhamisításhoz Toulon, március 2. A rendőrségi vizs­gálat beigazolta, hogy a Hyeres-ben elfogott Samuelli Adolfnak semmi köze sincs a frankhamisitókhoz s ezért csak a különböző szállodai csalások miatt indítanak eljárást ellene. A bécsi Carmine-cég vallomást ígér Budapest, március 2. A bécsi Carmine cég, ahol Gerő vallomása szerint a tégely­nyomó- és számológépeket vásárolták, teg­nap írásban bejelentette a Budapesten nyo­mozó francia kiküldötteknek, hogy hajlandó a gépek vételére, szállítására és kifizetésére vonatkozólag a helyzetet tisztázni és részle­tes vallomást tenni. Bethlennek nagy külpolitikai koncepciói vannak Budapest, március 2. A Magyar Hírlap írja: Bethlen barátai szerint Blum francia szocialista képviselő felszólalása a párisi kamarában bármennyire kényelmetlen is Bethlennek, de ebből kifolyólag Briand mégsem ejtette el Bethlent, hanem angol behatásra kiegyezett vele. Beavatott körök tudni vélik, hogy Bethlennek nagy külpoliti­kai koncepciói vannak, amelyeknek támo­gatója hivatalosan Anglia lesz. Mivel ezen külpolitikai koncepciók Bethlen szerint si­kerrel kecsegtetnek, ezért Anglia is meg­védi Bethlen pozícióját. elkövetett hibákat el akarta tussolni. Általá­ban a többségi javaslat mellett beszél és azt ajánlja elfogadásra. Utána Eckhardt Tibor fajvédő szó­lal fel. A fajvédők álláspontja a frankhami- sitási afférban megállapodott és nem fog változni. Álláspontjuk ugyanis az, hogy min­den bűnös lakoljon, továbbá saját erőnkből kell rendet teremteni portánkon s végül, hogy a szomorú frankhamisitási ügyet az or­szág érdekeinek szigorú figyelembe­vétele mellett minden pártpolitikától mentesen kell likvidálni, mert a párt­érdekeknek a nemzet egyetemes érde­keit elhomályositaniok nem szabad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom