Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-02 / 50. (1088.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ké Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A nemetek vasárnapja A kormánynak a nyelvtörvény végrehaj-i tása irányában kiadott rendelete rátétté a j koronát arra a rendszerre, amelyet a kisebb­ségekkel szemben hét esztendő óta folytat­nak s amelynek hol nyíltan kimondott, hol meg diplomatikus frázisokba burkolt célja a kisebbségek elnemzetlenitése és a csehszlo­vák állam nemzeti egységének tüzzel-vassal való létrehozása. A kisebbségek türelmetle­nül vártak erre a végrehajtási rendeletre,! mert úgy gondolták, hogy ez végre is ér- j vényt fog szerezni a nemzetközi szerződések i s az alkotmány törvény szellemének és kiíe- j jezeti rendelkezéseinek. A kisebbségek azon- j bán azt is joggal elvárták, hogy ebben a fon-! tos kérdésben, amely egész életükre, tehái j nemcsak kulturális fejlődésükre, hanem poli- \ Ükai és gazdasági életmegnyilvánulásaikra is; döntő kihatással van, nem fog nélküle dön­tés történni. Hihették ezt annál is inkább, mert Svehla még a koalíció régi rezsimjében kötelező Ígéretet tett a németség parlamenti képviselőinek, hogy a végrehajtási rendelet kiadása előtt feltétlenül meghallgatja az ő véleményüket s kívánságaikat respektálni fogja. A kormányelnök ígéreteivel azonban úgy vagyunk, hogy azokra a klasszikus kor mondásait alkalmazhatjuk: graeca fides nul­la fides. Kiadták hát a végrehajtási rendele­tet, amely Európa kisebbségi történelmének annyira jellegzetes dokumentuma, hogy Mussolini az olasz kamara nyílt ülésén erre a rendeletre hivatkozott, mint a kisebbségi elnyomás legeklatánsabb példájára. A kisebbségeket nem érte készületlenül ez a támadás, hiszen tisztában voltunk azzal, j hogy ettől a kormányrendszertől, amelynek 1 egyedüli célja a nemzeti egység fiktív ki- j hangsúlyozásával a cseheknek mint uralkodó nemzetnek hegemóniáját biztosítani, igazsá-! got nem is várhatunk. A végrehajtási rende- j let kibocsátása pedig bizonyos szempontból előnyös is volt, mert ország-világ előtt doku­mentálta az elnyomás nyílt rendszerét, a kisebbségek önvédelmi frontját pedig hatal­masan megerősítette. Ennek szemléltető bi­zonysága a tegnapi vasárnap, amikor az egész szudétanémetség megmozdult, talpra állott jogai védelmében s a 68 népgyülésen először realizálódott az egységes német front, amely mindeddig csak politikai disz­kussziók tárgya volt. Tisztviselő, kereskedő, iparos, munkás együttesen tüntetett német nemzetisége mellett s szociáldemokrata, ke-: resztényszocialista, német nemzeti, demo- j krata és agrárius politikus egyazon népgyü- j lésen szerepeltek, egy eszme harcos szolgá­latába szegődtek. A németeknél immár tudatos lett az a megismerés, amit mi állandóan hangozta­tunk: nem azért üldöznek bennünket, mert; földbirtokosok, gazdák, iparosok, kereske- j dók, tisztviselők vagy munkások vagyunk, nem azért van bajunk, mert keresztes, ka- kasos vagy csillagos templomban dicsérjük az urat, hanem azért van bajunk, mert ma­gyarok vagyunk, ezért fordul ellenünk a kormányrendszer kíméletlensége. Ez a teg­napi vasárnap nagy tanulsága, amely — hisszük — maradandó értékű lesz a magyar­ság politikai életében is. A csehszlovák kormányzatra is tanul­ságnál járhatna a németek vasárnapi hatal- '•Hp.s megmozdulása. Szuronyok erejével a feltörő non aszókat e1 lehet ugyan fojtani, de a szivekben reitőző belső elégedetlenséget nem lehet meggyógyítani. A köztársaság el­nöke pedig megmondotta egvzszér. hogy az az pn’om szilárd, amclv nem a szű­rön tv-V hermán, ba^m a szivek belső megelégedésén nyugszik. Három koalíciós párt kacérkodik az u! választások gondolatával A kés kormáRyszoclallsta párt után már as agrárok Is — liftes „q?5s41 kormány — Az u| választással Netizsa HSInkáákat sze­retné letörni P“dga, március 1. Már több Ízben rámutattunk arra, hogy egyes koalíciós politikusok uj választások le­hetőségével számolnak. A szociáldemokraták a választások után azonnal kijelentették, hogy ha programjukat nem tudják a koalíció kere- j tón belül végrehajtani, úgy kilépnek a koalí­cióból s újabb választásokat fognak kierősza­kolni. Franké volt miniszter, a nemzeti szo­cialisták egyik vezére ugyancsak kijelentette, hogy egy éven belül újabb választások vár-; hatók. A két szocialista párt tehát az uj vá­lasztások lehetőségével számolva, jelszavas és demonstratív politikát folytat Már az agrárok is átvették ezt a magatartást. Svehla lapja a Venkov megállapítja, hogy a köztársaság olyan időket él, amikor kénytelen egy évben kétszer is nemzet- gyűlési választásokat kiírni. Az állam- licit erős kormányra és jó közigazgatás­ra van szüksége. Hogyha egy parlament ennek biztosítására nem alkalmas, úgy a népnek újból ítélkezni kell s uj embere­ket kell küldenie a parlamentbe. Olyan választások, amelyek egymást né­hány hónapon belül követik, nagy meglepe­téseket hozhatnak. A Venkov itt elsősorban rámutat a ruttkai községi választásokra, ame­lyen a szlovák néppárt választóinak 30 szá­zalékát elveszítette. Ezzel a kérdéssel foglalkozik Kordács érsek lapja Cech is, mely megállapítja, hogy I az agráriusok azon állítása, hogy egy újabb j választás nagy meglepetéseket hozhat, azt eredményezné, hogy a választók éppen azokat fogják elitélni, akik a választók ítéletével állandóan ját- számit. A németországi ismétlődő választások bebizonyították, hogy azok a pártok szenved­tek vereséget, amelyek kikényszeritették az uj választásokat s azok győztek, amelyekről azt hitték, hogy katasztrofális vereséget szenvednek. Az államnak szüksége van az erős kormányra. De egy olyan kormány nem lehet erős, amely rövid időközökben uj és uj választásokat ir ki. Svekláék azonban, Írja a Cech, nem szívlelik a katolikus szlovákokat s nem akarnak azoknak politikai reprezentán­saival tárgyalni és őket a kormányba föl­venni, ez azonban még nem ok arra, hogy . uj választásokat írjanak ki. Ha az agrárok azt ; remélik, hogy az uj választásoknál a szlovák j néppárt meggyengül, akkor igen könnyen té­vedhetnek. De ha Svehla össze akarja mérni erejét a többi pártokkal, úgy csak próbálja meg. A sorok közül kivehető, hogy Hodzsa utolsó eromegfeszitéssel küzd a szlovák nép­párttal való megegyezés ellen s ő az, aki in­kább uj választásokat akar kierőszakolni, semhogy a szlovák néppárt kormányba való belépésével legyen kénytelen távozni a poli­tika porondjáról. Hodzsáék bizakodása a vá- j lasztások iránt onnan ered, hogy Csehország ! több községében a napokban községi válasz- I lások voltak, melyek az agrárok erősödésé ! mutatják, ugyanakkor a néppártiak lénye- | gesen gyengültek. A Cech emiatt a balsiker ; miatt veti oda az erőmérkőzésre hivó kezívü- I jéí. Politikai körökben várják, hogy a bel- {ügyniinisztérium sűrűbben fog elrendelni Národni Listynek ma esti kiadása. A lap a parlamenti munka nehézségeit felsorolva fi­gyelmezteti a koalíciót, hogy csak kölcsönös jóakarattal lehet a nehézségeket a mostani parlament leendő hat esztendeje alatt elhá­rítani, ellenben óva inti a pártokat, a korai választások­tól, mert a novemberi időelötti választá­sok is csak rontottak a koalíció helyze­tén. Kramár és Srámek akkor is ellenezte a parlament korai feloszlatását és a két szocia­lista párt és az agráriusok voltak azok, akii: azt akarták és kikényszeritették. Hée# miliő német tüntetése a nyeiwrasMleSet togfosstfisa allén Karhatalommal oszlatták fel a gyűlések egy részét — A német nép nem töri jogainak elkobzását Prága, március 1. A nyelvrendeletnek a kisebbségi nyelv- jogok elnyomására irányuló tendenciája vá­sárja az egész németlakta vidéken tüntető tömegfelvonulásokra késztette a németek százezreit. A német parlamenti szövetség és a német nemzeti párt a némotiakta területek 68 helységében rendezett tiltakozó gyűlést a február 3-án kiadott nyelvrendelet ellen. A kormány alaposan felkészült erre a tünte­tésre s hatalmas csendőrségi és rendőrségi apparátust mozgósított. Újból működésbe léptek a csendőrszuronyok s az elkeseredett tömeget több helyütt kar­hatalommal oszlatták szét. Most van éppen hat éves fordulója annak, hogy egy német tüntetésen a csendőrgolyó több embert meg­ölt és az elmúlt hat év alatt a szudétanéme- tek tövises utakon elkeseredett harcot vív­tak létükért és jogaikért. A kormány nem­zetiségi politikája azóta sem változott meg, ellenben a német lakosság lelkében a nem­zeti öntudat és a létért való harc még job­ban meggyökeresedett. A német nép politi­kusai reális alapon igyekeztek a jogok bizto­sítását elérni, azonban ez a törekvésük hiábavaló volt, így a német törvényhozók nem tehettek mást, mint hogy választóikhoz apelláljanak s velük közös frontot alakítva megkezdjék a harcot. A vasárnapi napon 68 helyen tartottak gyűléseket; a legjelentőseb­bek Reichenbergben, Tepliízben, Karlsbad- ban és Trautenauban folytak le. A tiltakozó gyűlések lefolyásáról az alábbi tudósításaink számolnak be: R^ichenberg a cseh nemzeti rendszer ellen Kiküldött munkatársunk jelenti: Óriási tömeg gyülekezett össze a városháza nagy­termében s az izzó hangulatú tömeg előtt Brunar dr. német nemzetipárti szenátor, va­lamint Ringelhaan dr. városi tanácselőljáró tartottak nagyhatású beszédeket. Brunar sze­nátor beszédét több Ízben félbeszakította a politikai hatóság kiküldöttje, mert a szená­tor az uralkodó rendszert a legélesebb sza­vakkal ostorozta. Ringerhaan dr. felszólította a tömeget, hogy a nyelvrendelet által elő­idézett sérelmekkel a legfelsőbb közigazgatá­si biróságig vegye igénybe az összes jog­orvoslatokat. Amikor a szónok a vendéglők cégfelirásával kapcsolatban a legfelsőbb köz- igazgatási döntést említette, a tömeg kifakadt azon német vendéglősök ellen, akik nemzeti kötelességüknek nem tesznek eleget és ép­pen ezért felszólítják ezeket, hogy a német­lakta vidékeken jogaikra való hivatkozással csakis n£met felírásokat használjanak. A népgyülés által elfogadott határozati javaslat a többi között ezeket-mondja: Visszautasítjuk a nyelvrendeletet, amely a jogai is az alkotmány megszegését je­lenti; éppen ezért érvényességét sem is­merjük el. Pártállásra való tekintet néikül felszólítjuk törvényhozóinkat, hogy a cseh nemzeti rendszer ellen a legélesebb har­cot vívják; Ebben a harcban a német nép ünnepélyesen bejelenti hathatós támogatá­sát, sőt hajlandó minden áldozatra is. Csemdorszuronyokkal kergették szét a teplitasi népgyfélést Teplitzi tudósitónk jelenti: Az itteni til­takozó gyűlést Fleisoher német keresztény- szocialistapárti alpolgármester nyitotta meg. A környék lakossága is teljes számban föl­vonult. A német polgári pártok nevében Feierfeil német keresztényszocialista kép­viselő beszélt. A gyűlés eleinte sima lefolyá­sú volt s csupán akkor tört ki a zaj, amikor az elnök bejelentette, hogy a politikai ható­ság megtiltotta a tüntető felvonulást és a Wacht am Rhein, valamint a Deutschland, Deutschland über alles eléneklését. A tömeg az elnök bejelentése után fölállt és azon nyomban elénekelte a Wacht am Rheint. A. teremből kilépve, a gyűlés résztvevői cso­portokba verődtek és a vásártérre vonultak, ahol uiból elénekelték a Deutschland, Deutschland über alles-t és a Wacht am Rhein-t. Kalina képviselő rögtönzött beszédet tartott, amelyben hangsúlyozta, hogy most kell igazan egységesen föllépnie a német népnek. A tömeg már megelégelte a folytonos tilta­kozást s a szavakat tettekkel kell fölváltani. Amikor Kalina képviselő ezt a kijelentést tette, a mellékutcákból Vrable hatósági fel­ügyelő vezetésével egy csendőrosztag vonult fel s szuronyos fegyverekkel szétoszlatta a tömeget. A lakosság elkeseredésében ellent- állt és a csendőrséget „fuj!“-kiáltásokkal hal­mozta el. A tér kiürítése több mint egy óra hosszat tartott, sebesülés és letartóztatás azonban nem öríént. Karisbadhan öt embert tartóztattak le a rendőrök A karlsbadi németek délelőtt 11 órakor tartották meg a nyelv rendelet ellen össze­hívott tiltakozó népgyü’ést. A gyűlés elnö­kéül Jákob Hermánt, Karlábad polgármeste­rét választották meg. A gyűlés szónoka Ko- berg német n^mzetipárti képviselő volt. A [ népgyülés által elfogadott határozati javasla­Mai Hánunk egyes községekben uj választásokat, hogy ezzel a pártok erőviszonyainak eltolódásáról a nemzetgyűlési választások előtt némi képet nyerjen, Hogy a választások gondolata mennyire a levegőben van, mutatja Kramár lapjának, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom