Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-12 / 35. (1073.) szám

3 y>26 február R. Pániét. Egy magyar hegedűs kalandja a gyümölcskirály lányával A milliárdos kisasszony a hegedűs miatt lá­togatta a mozit. — Sok-sok ezer dollár volt a hallgatási dij. Ismét híradás érkezik külföldről, hogy egy magyar művész révbe evezett. Ezúttal Harmati Sándorról, az Amerikába vándorolt hegedűművészről emlékeznek meg a filadel- fiai lapok. Harmati Sándor Budapesten pró­bált megküzdeni az élettel, de ez sehogysem sikerűit neki. Iskolát nyitott, növendékei azonban nem voltak s nem maradt más hát­ra, mint kivándorolni. Amerikai útlevelet szerzett s Newyorkba utazott, ahol sikerült is leszerződnie egy tizedrangu mozgószinházba hegedűsnek. Sok ideig nyomorgóit Harmati Sándor. Délután és este lejátszotta a mozi­zene unalmas repertoárját s éjjel komponált, tanult tovább. Rodolpho Valentino uj filmjét játszották, amikor Harmati Sándor az unalmas muzsi­kát kóta nélkül játszotta s pillantása a néző­térre esett, amelynek egyik páholyában fel­tűnt egy szőke hölgy. Ez a hölgy minden elő­adást végignézett a moziban. Történetesen ragaszkodott a vászonhoz legközelebb eső pá­holyhoz. Harmati Sándornak is feltűnt a do­log, de nem tulajdonított neki semmi különös jelentőséget. Valentinót imádja biztosan, mint sok más hölgy. Előadás után, amint hazatért, levelet ta­lált lakásán, amelyet a filadelfiai ismert gyü­mölcskirály, Werner I. Charles titkára irt A titkár arra kéri, látogassa meg őt egy new- yorki szállóban, fontos közlendői vannak. Harmati elment a szállóba, ahol Charles I. Werner titkára tudomására hozta, hogy a- mennyiben elvállalja, felajánlják neki a gyü­mölcskirály leányának hegedüoktatását. Har­mati örömmel fogadta el a feltételeket. El is utazott Filadelfiába. Ott megdöbbenve ismert rá a milliárdos leányban arra a hölgyre, aki a mozipáholyban is feltűnt neki. A leány sze­relmet vallott neki, mire Harmati, aki az egész dolgot érthetetlennek tartotta, fölke­reste Charles Werner urat s föltárta előtte a helyzetet. A gyümölcskirály izgatottan hallgatta a művész előadását és igy szólt: — Kedves uram, bocsásson még, a leá­nyom sajnos dementia praecoxban szenved s néha el szokott követni ilyen butaságokat Harmati falfehéren állt a gyümölcskirály előtt, aki már vette is acsekkönyvét s meg­kérdezte, milyen összegről állítsa ki a kár- pótló papírdarabot. Sok-sok ezer dollár hallgatási dijat ka­pott Harmati Sándor, de az újságok kipat- tantották a dolgot. Harmati azonban boldogan kezdett uj életet, a lapok reklámja által pe­dig újabban egyike a legkedveltebb muzsi­kusoknak. A mostani kassai tenniszpályák gyatra viszonyai, versenyszerüségük hiánya s a hatalmas és kétségtelenül igen tehetséges kassai versenyző tenniszg áráénak inten­zív fejlesztése. A ligeti 17 pálya számbelileg szinte rekordot tart egy területen s Szlovén szkon, annál elégtelcnebb a kvalitása, berendezése. Kezelésénél dominál az üz­leti érdek, nyílt — bár ideális — területen fék- j szik, versenyekre alkalmatlan, főleg a kavicskát- rányos talaja miatt. Ha a ligeti telepet a jövendő LTC ki tudja bé­relni, a telep közepén tervbe vett 3 nagyobb, ver­senyre alkalmas homokos pályát meg tudja valósí­tani, versenyek rendezésével centralizálni tudja a kassai mindkét nembeli tenniszezők elitjét, hangsúlyozottan a meglevő sportklubok tennisz-szakoszt&lyainak rombolása nélkül, akkor a dolog nehezén túl vagyunk, a kérdésnek úgyszólván a legkényesebb részét megoldotta. Véleményem szerint a meglévő Tordássy-ut- cai két tennniszpályának, a Gajda-fürdőieknek meg kell maradniok, minthogy a tréningszerü munka meg is kívánja azokat, igy aztán a pozso­nyihoz hasonló LTC-szerü uj alakulás ellen nem le­het a megszokott ellenérveket felhozni. Ami a LTC kezdeményezőit, a sportmozgalom személyi részét illeti, szerencsés és jó kezekben lá­tom letéve itt is a problémát. Nemzetiségi, vallási tekintetekből mentesen indulhat meg a tennisz- sport szakszerűbb, energikusabb és rendezettebb kultiválása. Kremsiér és Kornhauser dr. a KAC részéről, Gotteszmann-testvérek a Hakoah színei­ben, Wieland Albin a KSC ül. Tordássy-telep nevében, Farkas Zoltán dr. a Törekvés és Tis- novsky a Slávia képviseletében valóban reprezen­tálják a sport egységességét, a dolog komoly, reális és praktikus mivoltát, karöltve néhány lelkes női tenniszezővel kedvező perspektívát nyújtanak. Igen fontos szempontok Írják elő azt, hogy a KAC immár 120 főt meghaladó játékos társaságát ne érintse az uj alakulás alkalmával a széthúzás veszélye. Tudtommal ugyanis a KAC is ajánlatot tett a Városszépitő Egyesületnek, a ligeti pályák tulajdonosának az egész telep bérbevételére s az is tagadhatatlan, hogy a KAC arra alkalmas, agilis szakembereivel a kérdéssel szoros összefüggésben levő átalakításokat, a sportszerűség követelményeit meg tudja valósítani. Mielőtt tehát e nagyfontosságu sportügy jobbra vagy balra való eldöntésénél a pontot letennők, javaslom azt, hogy a kö­zeljövőben lervbevett előkészítő értekezlet­re a megnevezetteken kívül hívják meg az egyes sportklubok ügyvezető elnökeit és főtitkárait 8 még néhány ilyen jeles ten- nisz-sporlsmannt, mint például Drumár Lászlót,' Sípos Györgyöt és Polke kapitányt. A kérdés kényes, óvatosan kezelendő! Döntsön a praktikum, tapasztalat, tudás és komolyság, párosulva a pénzügyi lehetőségek és legjobb belátás adottságaival! (v. e.) )( A stockholmi korcsolyázó bajnokságokon a férfi mükorcsolyázást a norvég Arne Lie nyerte. 2. Rickpaner finn, 3. Jacobson norvég, 4 Jaross magyar lett X Budapest birkózóbajnokságainak nevezései. Budapestről jelentik: Tegnap este zárták le Bu­dapest birkózóbajnokságának nevezéseit. A ne­vezési listából kiemelkedik Magyar, Skerlecz, Németh, Tasnádyy Ambrus, Györgyei, Maiura, Keresztes, Zólyomi, Bzalai, Miskey, Ferenczi, Dömény, Szabó, Papp, Badó és Szelki névé. A szombat—vasárnap rendezendő versenyen indul­nak a MAC Finnországból visszatérő birkózói is. A nehézsúlyban csak Badó és Szelki nevezett. )( Schaffer legnagyobb valószínűség szerint a müncheni Wackerhez szerződik trénerként, amely összes anyagv feltételeinek eleget tenne. X Froiizhemot legyőzték. A Bréma—Köln városközti versenyen, amely a brémaiak 5:0 arányú győzelmével végződött a német bajnok Froiízheimot Spiesz, aki tavaly Kehrlinget is megverte, 6:3, 6:4, 6:3 arányban legyőzte. A Froitzhem—Lüdke pár a párosban is 1:6, 4:6, 2:6 scoreral szenvedett vereséget a Spiesz—Lürmann kettőstőL X Erős kombinált lesz a DFC vasárnapi ellen­fele Budapesten. Budapestről jelentik: A prágai német csapat ellenfele vasárnap egy FTC—MTK NSC—Vasas kombinált lesz, mely válogatottnak is beillik. A csapatot az intézőkollégium állítja össze és valószínűleg a következő játékosokból fog rekrutálódni: Remete, Takács üungler II. (Senkey I.), Sándor, Müller, Blum, Senkey II., Volentik, Pataky, Opata, Spitz, Himmer. Mezőgazdasági kamarák Lawn-Texmisz Club Kassán Kassa, február 11. Nem mai keletű enek a megvalósulás előtt álló uj sportklubnak az eszméje, mert a gondolat magja több mint egy esztendővel ezelőtt hullott a tagadhatatlanul termékeny talajú kassai sport­humuszba, de a mag nem kapta meg a csírázás­hoz és fejlődéshez szükséges erőt, gondozást, meg­értő támogatást bizonyos helyi személyi és anyagi okoknál fogva. Mára az a mag, mely üyenformán sértetlenül pihent a sporttudat talajában, gondos és szakértő kezekre talált. Hetek óta kisért az uj, immár LTC-nak nevezhető tenniszklub formai megalakí­tásának gondolata. Mielőtt az uj sportklub kezde­ményezéséről, helyes és célirányos voltáról kritikát mondtunk volna, a helyi viszonyok ismerete, a szükségesség diktátumai és a kivitel módozatai fe­lől kellett a legilletékesebb forrásból meríteni s csak keUő betekintés után foglalhatok áüást a be­avatottak részéről történt meginterjuvolásom után. Ismeretes ugyanis csekélységemnek a mai ne­héz viszonyok rezultátumai alapján az az erős meg­győződésem, hogy Kassán ma — jóllehet a város 45.000 lakosáról közel 70.000 főre ugrott a Iélek- száma — három sportklubnál többnek nem volna szabad lennie! (Egy erős magyar polgári, egy ma­gyar munkás és egy csehszlovák sportklubnak!) Ennek a szerény, de a sportklubok legsajátosabb érdekei szempontjából mindenekfelett álló vélemé­nyemnek a P. M. H. sport rovatában többször adtam kifejezést, legutóbb egy ősszel keletkezőiéiben volt Viktória nevű futballklub alakulása kapcsán. Első pillanatban tehát ezzel a felfogással kell összhangba hozni az uj tenniszklub létesülését, azután meg hasonló szigorú kritikai elbírálással kell az uj klub célját, feladatait, megoldását s végül jövőjét latolgatni. Mi az a szükségesség tehát, ami a LTC meg­valósulását megengedi, előírja? X A Florisdorferek első térségé Máltában. A bécsi Florisdorfer AC tegnap a Malaya angol hadihajó legénységétől 1:0 (0:0) arányban vere­séget szenvedett A győztes gól 11-esből esett )( A bécsi WAC Budapestről Szabadkára utazott, ahol a Subiticát 4:1 arányban legyőzte. Haftel 3, Schosser 1 gólt lőtt X A Lenglen—Wills párviadalra, amely e hét végén kerül sorra Nizzában a westminsteri herceg egy 15.000 korona értékű, remekművű serleget tűzött ki. A Carlton Club versenyén lefolytatandó mérkőzés eshetőségeit egész Franciaország iz­gatottan tárgyalja és óriási fogadásokat kötnek. Általában 10:7 arányban fogadják a francia baj­noknő győzelmét. De nemcsak a győzelemra, hanem a gém és szét arányra is kötnek fogadáso­kat A jegyeket máris szétkapkodták, annak azon­ban, aki a nagy küzdelmet végig akarja nézni, a Carlton Club egész versenyére meg kell váltani a jegyet, ami nem kevesebb, mint 250 koronába kerül. )( Wills Helén márciusban Budapesten játszik. Budapestről jelentik: Wills Helén, az amerikai tenniszbajnoknő biztos részvevője a Magyar Téli Tennisztár saság márciusi fedettpálya versenyei­nek. A versenyen a legjobb német, csehszlovák és svájci tenniszezők is résztvesznek. )( A Losonezi AFC közgyűlése. Losoncról je­lentik: A LAFC 1926. február hó 14-én d. e. 11 órakor tartja a Vigadóban rendes évi köz­gyűlését, mely ez alkalommal a megjelentek számarányára való tekintet nélkül határozatképes. X Magyar birkózók Páris bajnokságában. Parisból jelentik: Páris birkózóbajnokságai szom­baton, február 13-án kezdődnek. A nevezések sorában ott látjuk a Párisban élő magyar birkózók neveit is és pedig: Klötzl, Elek és Marton nevét. X Angol tenniszezők Amerikában. Párisból jelentik: Február 25. és 26-án lesz Newyorkban a francia—amerikai nemzetek közötti fedettpólya- teniszmérkőzés, amelyre Franciaország részéről Borotra, Lacoste és Brugnon már elutaztak. A mérkőzés alighanem a franciák győzelmével fog végződni, miután Tildén és Johnston ezidőszerint Kaliforniában tartózkodnak. A nemzetek közötti mérkőzés után a francia versenyzők résztvesznek Amerika fedettpályabajnokságában is, melynek Borotra a védője, X Aldo Nádi—Tlucret ellen. Párisi tervek szerint február 26—27-én Aldo Nádi Turinbon, vagy Milánóban tőrmérkőzóst vív Ducret, Mas- sard és Gaudin ellen. Gaudin csak abban az eset­ben áll ki az olasz vivő ellen, ha Nádi első két ellenfelét legyőzi. IL A mezőgazdasági kamarák egyesítik : magukban a mezőgazdasági szövetkezeteket. Mezőgazdasági kamarák lesznek Prágában ' és Brünnben és egy pozsonyi kamara létesi- : tését rendeleti utón fogják keresztülvinni. A mezőgazdasági kamarák nyilvános jogú ön- kormányzati testületek, amelyeknek célja a mezőgazdasági osztály kulturális, szociális és anyagi érdekeinek képviselete és védel­me. Hatáskörükbe tartozik különösen a me­zőgazdasági szövetkezetek vezetése és támo­gatása, a hatóságok számára javaslatok ké­szítése, törvényjavaslatok feletti bírálat, ha­tósági intézkedések feletti javaslat, oly rendszabályok alkotása és keresztülvitele, amelyek a mező- és erdőgazdasági termelést! és ipart emelik, amennyiben az arról való gondoskodást az állam nem veszi kezébe. Feladatai közé tartozik a mező- és erdőgaz­dasági termelés javítására és védelmére szolgáló intézményeknek létesítése és Igaz­gatása, továbbá oly intézményeké, amelyek a mező- s erdőgazdasági termeléshez tarto­zók szociális és kulturális szükségleteiről gondoskodnak. A mezőgazdasági kamarák a mezőgazdasági tanintézetek ügyeiben javas­latokat és kezdeményezéseket tesznek, kép­viselőket küldenek ki oly testületekbe, ame­lyek mezőgazdasági érdekek felett tárgyal­nak és határoznak, gondoskodnak a közigaz­gatás ama ágazatairól, amelyeket külön tör­vények vagy rendeletek a mezőgazdasági ka­marákhoz utalnak vagy amelyek eddig az Országos Mezőgazdasági Tanácshoz voltak utalva, továbbá igazgatják az Országos Me­zőgazdasági Tanácshoz kapcsolódó rokon ügyeket. Kezeli és szabály szerint felhasz­nálja azokat a közpénzeket, amelyeket a me­zőgazdasági kamarák a mező- és erdőgazda­ság emelése céljából kapnak, rendszeres könyvvezetést folytat és működéséről jelen­tést tesz a földművelésügyi minisztériumnak. A mezőgazdasági kamarák jövedelmező és hasznothajtó vállalkozásokban csak a föld­művelésügyi miniszter engedélyével vehet­nek részt. A kamara szervei: a közgyűlés, a bi­zottság és az elnökség. A közgyűlés a mezőgazdasági szövetke­zetek képviselőiből áll. A mezőgazdasági szövetkezetek a mezőgazdasági kamarák közgyűlésébe minden választási csoportból egy képviselőt küldenek. Olyan egyesületek és szövetkezeti testületek, amelyek alapsza­bályszerűen a mező- és erdőgazdaság és az ehhez tartozó ipari vagy annak egyik része támogatására alakulnak, működésüket a me­zőgazdasági kamara területén vagy annak egy részén folytatják és legalább 2 esztendei rendes működést tudnak felmutatni, a földművelésügyi minisztertől az Országos Mezőgazdasági Kamara előzetes nyilatkozata után jogot kaphatnak arra, hogy a mezőgaz­dasági kamara közgyűlésébe vagy bizottsá­gába képviselőiket kiküldjék. Ezeknek a képviselőknek nincs joguk a bizottsági vá­lasztásban résztvenni, máskülönben ugyan­olyan jogosultsággal bírnak, mint a többi ta­gok. A közgyűlés határozatot hoz oly ügyek­ben, amelyeket a földművelésügyi miniszté­rium hozzáutal, vagy amelyeket mint kivá­lóan fontosakat a bizottság a közgyűlés elé terjeszt. Jóváhagyja az évi jelentést és a zár­számadást, Határoz az ügyrend kérdésében, határoz kölcsönök felvétele ügyében és meg­választja a bizottságot. Közgyűlést évente egyszer tartanak. Ha a szövetkezeti tagok­nak legalább a fele kívánja, rendkívüli köz­gyűlés hívható egybe. A közgyűlés határo­zatképes, ha az elnökön kívül tagjainak leg­alább egy harmadrésze jelen van. A határo­zathozatalhoz a jelenlevők abszolút szótöbb- j sége szükséges. A kamara bizottsága áll-aj szövetkezet képviselője által választott 12 tagból, továbbá az előbb említett egyesüle­tek képviselőiből. Ezeknek száma azonban nem lehet több, mint a választott tagoknak fele. A bizottsági választásokat az ér­dekcsoportok írásbeli szavazással ejtik meg. A választásnál az abszolút szótöbbség elve érvényesül. A bizottság elintézi a ka­mara összes folyó ügyeit, amennyiben azok nincsenek a közgyűlésnek fentartva. Javas­latokat tesz a közgyűlésnek és intézi a kama­ra igazgatását. Ez a bizottság rendszerint minden második hónapban ülésezik. Határo­zatképes, ha az elnökön kívül a tagoknak legalább fele jelen van. A bizottság szakosz­tályokat létesit, amelyeknek tevékenységére nézve az ügyrend intézkedik. A bizottság Írásbeli szavazással elnökséget választ, mely 1 elnökből és 2 helyettes elnökből áll. Az abszolút szótöbbség elve érvényesül a vá­lasztásnál. Az elnökség választásához a köz- társasági elnök hozzájárulása szükséges. Az elnök képviseli törvényesen a mezőgazdasá­gi kamarát, ő ügyel fel arra, hogy a kamara törvényes hatásköre megtartassák és ő viszi keresztül a kamara határozatát Ha bizonyos határozatért nem hajlandó felelősséget vál­lalni, jogában áll a határozatot megsemmisí­teni és újabb tárgyalás végett kiadni. Az el­nök hívja össze az üléseket Olyan okmányo­kat, amelyek a kamara kötelezettségét egy harmadikkal szemben tartalmazzák, az elnö­kön kívül egy bizottsági tagnak is alá kell írni. Ha az okmány oly üzletre vonatkozik, amelynek érvényességéhez a közgyűlés hoz­zájárulása szükséges, úgy az elnökön kívül 2 bizottsági tagnak is alá kell azt Írni. A bi­zottságot és az elnökséget 6 évre választják. Az elnök azonban addig helyén marad, mig uj elnököt nem választanak és azt a köztár­sasági elnök meg nem erősiti. A mezőgazda- sági szövetkezetek és tagjaik kötelesek a mezőgazdasági kamarának a kívánt jelenté­seket megtenni. A földművelésügyi miniszté­rium a kamarák közgyűlésébe, bizottságába és szakosztályába tanácskozási joggal kép­viselőket küldhet ki és felülvizsgálhatja a kamarák könyvvezetését. A földművelésügyi minisztériumnak jogában áll a mezőgazdasá­gi kamarák elnökségét és bizottságát felosz­latni s ilyen esetben 3 hónapon belül uj vá­lasztásokat k^H elrendelni. A földművelés­ügyi minisztériumnak jogában áll azokat a mezőgazdasági lapokai amelyek az 1920. évi február 29-én hozott 12o. számú törvény 9. szakasza értelmében államtulajdonba men­nek át, a pénz- és belügyminisztériummal egyetértőén az illetékes mezőgazdasági ka­marák tulajdonaként vagy igazgatás végett átadni. A szövetkezetek és a kamarák bizott­sági tagjai tisztjüket minden díjazás nélkül látják el. A szövetkezeteknek elnöke és he­lyettes elnöke, a mezőgazdasági kamara el­nöke, bizottság] tagjai és tanácsadói jogot formálhatnak hivatalos ténykedésük alkal­mával felmerült kiadásaik megtérítésére. A mezőgazdasági kamara közgyűlésébe kül­dött szövetkezeti képviselők a szövetkezét pénztárából megkapják útiköltségeiket. A szövetkezetek igazgatási költségeil a tagdíjakból és azoknak pótlékaiból fedezik. A mezőgazdasági kamarák saját bevételeik­ből, továbbá a szövetkezeti tagok járulékai­ból és az azokra kivetett pótdijakból tartják fenn magukat. A mezőgazdasági szövetkeze­tek és kamarák tagdijának fizetésénél a kö­vetkező alapelvek érvényesülnek: a tagdíja­kat kivetik a földadó és az általános, kereseti adó alapján. Oly tagok, akik nem esnek ily adók alá, évi 2 korona tagdijat fizetnek. A szövetkezetek évente a földadó és a kereset- adó után 5 Százalékos tagdíjakat szedhetnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom