Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-12 / 35. (1073.) szám
Van-e meghűlés Felborult A legfontosabb feladat a test edzése friss levegővel s hideg vízzel. — Fontos a hát szá- razontartása. Amióta az ember az egészségével törődni kezdett, iparkodott kifürkészni a betegségek okait. Az orvosi tudomány több évezredes múltjában a betegeken tett megfigyelések alapján kereste ezekre a kérdésekre a feleletet. Persze ma már mosolygunk az akkori orvosoknak nem egy megállapításában. A modern orvostudomány céltudatos kutatásai, egészséges és beteg embereken s állatokon végzett kísérletek, melyekben a természettudományok ezernyi segítőeszközét és a legfinomabb műszereket veszi igénybe, ma már sok olyan egészségi problémát oldottak meg, melyet addig mély homály takart. A betegségek előidéző okai közt különösen a meghűlést szerepeltették a régiek. A köztudatban még ma is igen sok betegség szerepel mint „meghűléses betegség". így például . a náthát, torokfájást, az influenzát, a csu- zos (rhenmás) betegségeket ma is a legtöbb ember meghűléses eredetűnek tartja. Amióta az orvosi tudomány a baktériumokat megismerte és tanulmányozni kezdte, egyre több és több betegségről derült ki, hogy azokat a testbe hatolt baktériumok vagy bacillusok okozzák. Kiderült az is, hogy ezek a parányi élősködő gombák, melyeknek nagysága sokszor az ezredrészmillimétert, is alig haladja meg, ott tanyáznak sokszor a legegészségesebb ember orrában, torkában, tüdejében, beleiben vagy a bőr felületén és csak a kedvező alkalmat lesik, hogy amint valami káros behatás éri a gazdájukat, ami az egészséges szervezet természetes ellenállóképességét megtöri vagy csak meg is gyengíti, a test belsejébe behatolva, létrehozzák a fertőzést s a gazdájukat beteggé tegyék. Azok között az egészségre káros behatások között, melyek az embert a fertőzésre hajlamossá teszik s igy a betegség kifejlődésére az alkalmat megteremtik, a meghűlés kétségtelenül nagy szerepet játszik. Ezt nemcsak betegeken tett számos megfigyelés, de exakt tudományos kísérletek is kétségtelenül bizonyítják. Ma már pontos vizsgálatok alapján ismerjük azokat a változásokat, amelyek a testet ért hideg behatására a bőrben s a belső szervekben végbemennek. De ismerjük azt a csudálatos védekező mechanizmust is, amely a legfinomabb idegrendszeri működések és reflexek igény- bevételével a meghülés-okozta veszedelmet elhárítani igyekszik. Ennek az úgynevezett ,,melegszabályozásnak'' a precizásától függ, vájjon a test lehűlése betegséget vált-e ki vagy sem. Ennek a csudálatosán tökéletes melegszabályozó mechanizmusnak köszöni az ember, hogy teste a forró földöv alatt s a sarkvidékek dermesztő hidegében egyaránt megtartja állandó, 37 fokos hőmérsékletét. Ez a melegszabályozó működés válik tökéletlenné lázas betegségekben. Az úgynevezett edzett emberek azért nem hülnek meg egykönnyen, mert a hideg elviseléséhez szokott testük azonnal és precízen reagál minden újabb hidegbe- hatásra, úgy hogy a beteges elváltozások az átfázás dacára sem fejlődhetnek ki. A meghűlés ellen azért a legbiztosabb védelem a test edzése friss levegővel és hideg vizzel. De az edzést okosan kell végezni, lassan és fokozatosan kell kifejteni és legjobb a nyár elején kezdeni. A különböző divatos „edzőkurák", különösen ha orvos megkérdezése nélkül használják és oktalan túlzásba viszik, könnyen ártanak az egészségnek. Óvakodnunk kell lehetőleg az átfázástól. Az időjárásnak és a foglalkozásnak megfelelő ruházat, de különösen a láb szárazontartása sokszor megóv a meghűléstől. Aki pedig átázott, annak annyira lehűtheti a testét a nedves ruhán végbemenő párolgás, különösen szeles, hideg időben, hogy könnyen megbetegszik, hacsak nem e- léggé edzett. Ilyenkor a test melegvesztesé- gét erős mozgással kell pótolni. Amint pedig hazaért az ember, vesse le átázott ruháit, dörzsölje testét szárazra és öltsön száraz ruhát. Legjobb ilyenkor meleg fürdőt venni s utána ágyba feküdni. A forró tea, mint jól ismert és kitűnő háziszer, már sok átfázott embert mentett meg a meghülés-okozta betegségektől. Cigány zene! Kitűnő borok! A „Kreuv,el Kel!er‘*-bon (Nekazaoka) Ókon vacsora! Magyar konyhai az erdélyi magyar párt és a kormány választási paktuma A kormány nem ratifikálta az egyezményt — A községi választások előtt Kolozsvár, február 11. Egy nappal a jelölési ivek benyújtásának határnapja előtt olyan események történtek Bukarestben és Kolozsvárott, melyek felborították a kormány s a magyar párt között létrejött politikai egyezményt Bratianu Jonel miniszterelnök megtagadta annak a paktumnak aláírását, amelyet a kormány nevében Constantinescu kereskedelmi miniszter kötött a magyar párt meghatalmazott delegációjával s melyet mindkét részről hivatalosan is bejelentettek. Minthogy az egyezmény érvényességét a magyar párt attól tette függővé, hogy azt a miniszterelnök írja alá, az egyezmény czidőszerint meghiúsultnak tekinthető. Ugrón István pártelnök az egyezmény meghiúsulásáról körtáviratban értesítette a vidéki tagozatokat, azokra bizva, hogy határozzanak magatartásuk felett. Végeredményben azonban a magyar párt elnöksége a liberális listák támogatása mellett döntött, abban a reményben, hogy a tárgyalásokat a választások után sikerül befejezni s megállapodásra jutni a kormánnyal. Bratianu ugyanis az aláírás megtagadása alkalmával a tárgyalások ujrafelvételét kilátásba helyezte. A paktum felborulása a magyarság táborában nagy zavart idézett elő. Egyes szerve- ' zetek a nemzeti párt felé orientálódnak. Kolozsvár, Marosvásárhely és Arad a kormánnyal való kollaborálás mellett döntöttek. Ugrón szerint a kolozsvári képviselőtestületben 48 tagsági hely közül 23 a magyar párté lesz s Kalotaszeg magyar többségű községeiben a primárok miudeuütt magyarok lesznek. A zsilvölgyi munkásság szintén a hivatalos listával megy s a községi tanácsokban aktív részt vesz a liberálisokkal együtt. A kormánypárttal szemben az ellenzék egységes listát állít, amennyiben a néppárt s az ellenzéki blokk konfliktusát sikerült kiküszöbölni. A szászok nagyszebeni gyűlése az önálló szász listák mellett döntött. Harc Nagyszombatban a „Periféria4* körül Botrányba fűlt a nagyszombati városi képviselőtestület februári közgyűlése Nagyszombat, február 11. A nagyszombati városi képviselőtestület februári közgyűlésén, néhány jelentéktelen ügy ietárgyalása után Plechlo Dezső dr. néppárti képviselőtestületi tagnak íelebbezésére: a Periféria-affér tárgyalására tért át Még decemberben történt, hogy a pozsonyi nemzeti színház Félix Langer cseh írónak Periféria cimü színmüvét tűzte ki előadásra. A plakátok kiragasztása után, egy két nappal a pozsonyiak vendégszereplése előtt, a néppártnak három tagja, Plechlo Dezső dr. nagyszombati ügyvéd vezetésével eljárt Viszkocsil polgármesternél, hogy rábirja őt az előadás betiltására, Kijelentették, hogy követelésük nem teljesítése esetén botrányt provokálnak és az előadás megtartását minden eszközzel meg fogják akadályozni. Tekintve, hogy annakidején az 1926-os év költségvetését még nem tárgyalták le, melyben a pozsonyi nemzeti színház vendégjátékainak támogatására 15.000 koronát irányoztak elő, Viszkocsil polgármester abban a hiedelemben, hogy ezt a szubvenciót törölni fogják, felhívta a pozsonyi színház igazgatóságának figyelmét, hogy a segélyre való tekintettel mondja le a Periféria előadását. A színház csakugyan elállt a darab bemutatásától és helyette Mereskovszky Carevicsét adta elő. A közösógnek nagy része nsszaadía a jegyeket, különösen a csehek háborodtak fel erősen Plechlo ügyvédnek és társa:nak fellépésén. Miután a városi képviselőtestület jogosan megszavazta a költségvetést, a színház bejelentette, hogy a mostani szezon folyamán elő fogja adni a Perifériát. A városi tanács tudomásul vette a színház bejelentését, de a határozat ellen Plechlo ügyvéd felebbezést nyújtott be a februári városi közgyűléshez. A felebbező erkölcsrontónak bélyegezte Langer darabját és különösen azt a jelenetet kifogásolta, melyben egy katolikus pap szerepel egy prostituálttal. Plechlo dr. fejtegetésére a haladó pártok részéről Matzner Hugó dr. (szociáldemokrata képviselőtestületi tag) szólalt fel, aki kijelentette, hogy ebben á kérdésben sem a városi tanács, sem pedig a közgyűlés nem illetékes dönteni. A felebbező kifogásolta jelenetre az uj testamentumból hoz idézetet: Krisztusnak és Magdolnának szembeállításával. Kéri a közgyűlést, hogy ne tegye nevetségessé magát ma, amikor Reinhardt Becsben és Berlinben készül előadni ezt a darabot és különben is kétségbe vonja azt, — s mint kiderült, joggal — hogy a képviselőtestületnek bármelyik tagja olvasta vagy látta volna Langer drámáját. Az élet a Periféria jeleneteinél sokkal erkölcstelenebb szituációkat is produkál, amelyek ellen az álmorál nem tiltakozik, fejtegeti a szónok és meglehetősen éles hangon kétségbevonja a felebbező kritikai Ítélőképességét. Matzner Hugó dr. beszédére a képviselőtestület hangulata erősen megváltozott. Utána Kubái András, volt szociáldemokrata képviselő szólalt fel és beszédében megtámadta a katolikus papokat Kijelentéseire nagy vihar támadt és a közgyűlés hangja, mely eddig a gyűlés izgalmas menete ellenére is korrekt maradt, kezdett elfajulni. Kubái ízléstelen támadásai a haladó pártok eddigi sikerét azonnal megsemmisítették és a Periféria előadásának kérdése egészen háttérbe szorult. A néppárt és a keresztényszocialista pórt eleinte közbeszólással, nagy kiáltozással zavarta az előadót, majd nagy zajjal kivonult a teremből. A folyosón egy ideig nagyon izgatott hangulatban még .tovább folyt a vita, tetlegességre azonban nem került a sor. A közgyűlést határozatképtelensége mialt fel kellett függeszteni és e hót szombatjára halasztani. Kubái képviselőtestületi tagot utólag Viszkocsil polgármester levélben megrovásban részesítette néhány erősebb kifejezéséért. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete I. rész. A köztársaság bíróságairól, vállalatairól 38. cikk. A 37. cikkben megemlített, bíróságoknak és hivataloknak közvetlenül fölérendelt bíróságok és hivatalok olyan ügyekben, amelyeket a 37. cikk rendelkezései szerint első fokon csak a kisebbség nyelvén tárgyaltak és intéztek el és amelyek hozzájuk íelebbvítel utján kerültek, csak a kisebbségi nyelven is kiadhatnak elintézéseket azokon kívül, amelyeknek következménye a nyilvánkönyvekbe vagy jegyzékekbe való bevezetés (27. 30. cikk), továbbá tárgyalhatnak a felekkel, tárgyalási .jegyzőkönyveket fölvehetnek és ítéleteket kiadhatnak. 39. cikk. A 37. éa 38. cikkben megjelölt esetben a közvádló csak a kisebbség nyelvén is benyújthatja a Vádiratot és a 23. cikk 1. kebezdésóben megjelölt indítványokat és nyilatkozatokat. Egyébként a köz- vádlóra a 87. cikk rendelkezése vonatkozik. hivatalnokairól, intézeteiről, és szerveiről 40. cikk. A csak kisebbségi nyelven kiadott elintézésekre és iratokra a 33. cikk feltételei szerint, a hivatalos pecsétet az állami és kisebbségi nyelven kell nyomni, még pedig első helyen az állam nyelvének szövegével. d) Azokról a hivatalokról és szervekről, amelyeknek illetékessége a bírósági járásnál kisebb területre, vagy több járásbíróságok részeire, Vagy egy egész bírósági járásra és egy más járás valamely részére terjed. 41. cikk. 1. Azok a bíróságok, hivatalok és szervek, amelyeknek illetékessége egy nemzeti kisebbséggel bíró járásnak csak valamely részére terjed ki 115. cikk) mindig kötelesek a kisebbségi nyelvhez tartozó személyektől nyelvükön beadott beadványokat elfogadni. A III. fejezet egyéb kivételes ren1926 február 12. Péntek. delkezései ezekre a bíróságokra, hivatalokra és szervekre csak akkor vonatkoznak, ha e bíróságok, hivatalok és szervek hivatali körletében is legalább 20 százalék, illetőleg legalább kértharmad- rész e nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgár lakik. 2. Ha egy bíróság, hivatal vagy szerv illetékessége az 1. bekezdésben megjelölt két vagy több részből vagy egy nem kisebbségi járás egy részéből is, vagy egy egész bírósági járásból és egy más járás egy részéből áll, a bíróságnak, hivatalnak vagy szervnek mindenegyes rész tekintetében, arra nézve érvényes előírásokhoz kell alkalmazkodnia. NEGYEDIK FEJEZET. Szerződéses illetékesség és biróklildés. 42. cikk. 1. Ha egy bíróság, vagy hivatal a felek megállapodása alapján válik illetékessé, a beadványokra és az eljárásra az előbbi előírások szerűit arra a bíróságra, vagy hivatalra érvényes rendelkezések vonatkoznak. 2. Valamely fél indítványára kiküldött bíróság, vagy hivatal, vagy az a bíróság, vagy hivatal, amelyre egyes cselekmények foganatosítását átruházták, a reá különben érvényes előírásokhoz fog igazodni. Ha azonban a cselekményt más illetékes bíróság, vagy hivatal, amelyre a 18. és következő cikkek előírásai vonatkoznak, az érdekeltek indítványa nélkül ruházta át, figyelemmel kell lenni arra, hogy a kisebbségi nyelvhez tartozó ama személyeket illetőleg, akik esek ezt a nyelvet beszélik, lehetőleg betartsák az ő érdekükben kiadott rendelkezéseké. ÖTÖDIK FEJEZET. A vámhivatalokról. 43. cikk. 1. Hogy a vámhivatalok hivataloskodásánál, külső megjelölésénél és hirdetményeinél milyen nyelvet kell alkalmazni, ama bírósági járásokra vonatkozó előírások vonatkoznak, amelyben a vámhivatal székhelye van. 2. Ha ez a székhely a külföldön van, a hivatalos nyelvet a legközelebbi belföldi biróságra érvényes előírások hé'"'^zak meg. HATODIK FEJEZET. A kisebbségek kulturális Intézményeiről. (A nyelvtörvény 5. §-a.) 44. cikk. 1. Az első cikkben megjelölt állami hivataloknak alárendelt és a nemzeti kisebbséghez tartozók részére létesített kulturális intézmények igazgatása nyelvi tekintetben aszerint igazodik, hogy mi van megállapítva arra a területre nézve, amelyben az iskolaügyi és népnevelési minisztérium gyakorolja í a legfőbb igazgatás és felügyelet jogát. | 2. Kulturális intézménynek e cikk szerint az a testület, egyesület, vagy intézmény tekintetik, mely a törvény, vagy a hatóságilag jóváhagyott alapsza- j bályok szerint arra van hivatva, hogy kizárólag valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek tudományos, művészeti, nevelési, képzési, vagy vallási feladatainak szolgáljon és amely tényleg egyedül ezt a tevékenységet folytatja. HETEDIK FEJEZET. Különös rendelkezések a csendőrségről. 45. cikk. A csendőrség vezényleti nyelve az államnyelv. Ezt használják a vezényletnél, különösen parancsok, azaz rövid, a szolgálati előírások által pontosan megállapított szóbeli és azonnal teljesítendő utasítások kiosztásánál. 46. cikk. A csendőrség szolgálati nyelve az államnyelv. Ezt használják az egyes csendőrparancsnokságok és a csendőrséghez tartozók a szolgálati érintkezésben egymás között. 47. cikk. 1. Az államnyelvet használják a csendőrség valamennyi segédeszközénél (kimutatás, lajstrom stö.), valamint a hivatalos pecséteken és a bíróságokkal és hivatalokkal, katonai parancsokságokkal, alakulatokkal, hivatalokkal és intézetekkel való érintkezésben. 2. Egyébként a csendőrségre is vonatkoznak a fönti I. és III. fejezetek rendelkezései. 48. cikk. A lakossággal való szolgálati érintkezésben a csendőrközegek azt a nyelvet, használhatják, amelyen magukat meg tudják értetni. NYOLCADIK FEJEZET. Ab állam, mint lél cselekvése. 49. cikk. Az állam, mint fél képviseletében cselekvő bíróságok, hivatalok és szervek mindig az állam nyelvét alkalmazzák. KILENCEDIK FEJEZET. A köztársaság szerveinek hivatalos pecsétje. 50. cikk. Amennyiben a 2. cikk 3- bekezdésében említett, szervek hivatalos pecsétet használnak, kötelesek az állam nyelvén készült bélyegzőt használni; ha azonban illetékességük a 15. cikk szerinti nyelvi kisebbséggel bíró járásra vonatkozik, e kisebbségek nyelvéu fogalmazott ügyekben az állam nyelvével első helyen és a kisebbség nyelvével ellátott hivatalos pecsétet kell használni. Csupán a kisebbségi nyelv szövegével ellátott pecsétet alkalmazni nincs megengedve. 0 u 'PIZMkMu v KA?aÉAi:bHIRJiAa
