Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-02 / 26. (1064.) szám

Kedd 1926 február 2 . KŐZCÍAZDASÍÁCP /^WÜHUBWIIW—WW—— IHIII I HM——■ A sziovenszkói és ruszinszkói munkás baleset biztosi tás négy súlyos éve L Prága, február 1. A munkásbalesetbiztositásról szóló 1907. évi XIX. törvénycikk százlietvenhetedik paragrafusa elrendeli, hogy az illetékes minisztérium részletes jelentést tegyen a törvényhozótestületnek a bal­esetbiztosítás állapotáról és pénzügyi gazdálkodá­sáról. Ezt a kötelezettséget nem szüntette meg az uj állam törvényüozasa, mert a történelmi orszá­gokban is fennállott. A népjóléti minisztérium csak az állam fenn­állásának nyolcadik esztendejében teljesítette ezt a kötelességét s most is csak részben, mert csu­pán az 1919—192‘2-es évek balesetbiztosítására vo­natkozó számadásokat és statisztikai jelentéseket terjesztette a nemzetgyűlés elé. A sziovenszkói és ruszinszkói közgazdasági vi­szonyokra, amelyek úgyis sivárak, vigasztalanok, lidércnyomásként nehezednek a pozsonyi országos biztositó hivatal (Zemská Uradovna) által vissza­menőleg kivetett illetékek s főleg azoknak tüzzel-vassal való behajtása, amidőn a pénztár az összes terhek kifizetése, valamint a tartalék- és póttartalékalapok meg­tömése után, tízmilliós fölösleget mutat ki. Erre azonban majd a pénztári jelentések is­mertetésénél térünk rá, ahol még más meglepő számokat is találunk. A törvényhozóknak kiadott, hatalmas kötetet kitévő jelentés teljes terjedelmé­ben érdekes és tanulságos adatokat tartalmaz, me­lyeket az alábbiakban ismertetünk: Az államfordulat előtt a mai Szlovenszkőn és Ruszinszkóban az 1907: XIX. t.-c. rendezte a mun- kásbalesetbiztositást, amely nagyjában, sőt sok részletében is, megegyezett az osztrák betegbizrosi- tással. A biztositás viselője a budapesti országos pénztár volt Az adminisztráció tekintetében a bal­esetbiztosítás egyesült a betegbiztosítással. A be- tegsegélyzőpénztárak fölöslegük kétharmadát az országos pénztárnak szolgáltatták be a központi tar­talékalapra és üdülőtelepek építésére, amelyek az országos pénztár tulajdonában maradtak. Az orszá­gos pénztár tehát egyúttal a betegbiztosítás terhei­nek egy részét is viselte s a betegbiztositőpénztá- rakra átszállottak viszont a balesetbiztosítással kapcsolatos igazgatási teendők. A csehszlovák köztársaság kormánya a? 1919. évi szeptember 23-án kelt 516. számú rendeletével felállította a Sziovenszkói és Ruszinszkói Münkás- biztositás Országos Hivatalát (Zemská Uradovna), Pozsony székhellyel. Erre — a sziovenszkói mun­kaadók által keservesen emlegetett — intézményre ruházta a kormány a néhai budapesti országos pénztár teljes hatáskörét Az a körülmény, hogy a betegsegélyzőpénztá- rak feljegyzéseket vezettek a balesetbiztosítási jö­vedelmekről, valamint a biztosítási kötelezettség alá eső vállalatokról, lehetővé tette a budapesti országos pénztár által a múltban kiutalt jövedel­meinek folyósítását. A pozsonyi országos hivatal ezeket az úgynevezett átvett jövedelmeket egyelőre államnyujtotta előlegekből fizette. Hasonló módon fektette fel az országos hiva­tal a balesetbiztosítási kötelezettség alá eső üze­mek és vállalatok kataszterét, amely azonban so­káig hiányos maradt, mert a munkaadók nem tel­jesítették bejelentési kötelességüket. Az 1920. évi szeptember harmadikén kelt 568. számú hírhedt kormányrendelet megáliapitotta az 1918. és 1919. évekre visszamenőleg fizetendő biz­tosítási dijakat, még pedig az eddigiekkel szemben sokkal magasabb ősz- szegekben, mert a kormány a szükséges fede­zet beszerzésének úgynevezett kivetési rend­szeréről a fedezetnek állandó tőkerendszerére tért át. Ámbár a hivatalos jelentés kritikájára még visszatérünk, eme pontnál kénytelenek vagyunk egy pillanatra megállani. Elénk tóiul ugyanis az a kérdés, jogosult volt-e a kormány közönséges ren­delettel ily súlyos pénzügyi terhet róni a szloven- kói és ruszinszkói munkaadókra csak azért, mert a kormány a jól bevált kivetési rendszer helyett uj rendszereket kívánt meghonosítani azzal a meg- okolassaL, hogy a „történelmi országokban" is igy van ez. Az 1922. évi julius 14-én kelt 199. számú kor­mányrendelet véglegesen unifikálta a sziovenszkói és Moldván túl lévő balesetbiztosítást. Az idézett rendeletek kivétel nélkül visszaható érvénnyel léptek életbe s ez az igazi oka munka­adóink számtalan súlyos panaszának. Az országos hivatal ugyanis köteles volt visszamenőleg illeté­keket kiszabni, amelyek az egyes üzemek anyagi romlását idézték elő. Ezeket a visszamenőleges illetékeket azonban — a jelentés szerint — csak jelentéktelen ré­szükben hajtották be; még rengeteg sok a kát- rálék s igy Szlovenszkó és Ruszinszkó munka­adói minden pillanatban várhatják a Zemská Uradovnának pénztáruk ellen intézett általános támadását, hacsak a törvényhozók nem fogják kényszeríteni a kormányt akár a kétes érvényességű rendeletéinek visszavonására, akár a balesetbiztosításnak uj, tör­vényes rendezésére. A vállalatoknak veszélyességi osztályokba va­ló csoportosítása az 1922. év végén és 1923. év elején történt. Az 1920. évi 200. számú kormány- rendelet a biztosítási dijat százszázalékos veszede­lem mellett minden beszámítható 100 K munka­bér után 10 K-ban állapította meg. Ez az egység 1921 január elsejétől 8 K, 1922 január elsejétől 7 K és 1923 január elsejétől 6 K. A 10 K-ás fariiaegységnek kései elrendelése okozta, hogy az 1920-as biztosítási dijakat csak 1923-ban vetették ki és a többi évre még ké­sőbb s ennek következtében beszedésük a mai napig csak igen csekély részben történt meg. Jóllehet — mint már röviden megemlítettük — a balesetbiztosítás Szlovenszkőn és Ruszinszkő- ban óriási készpénzfölöslegeket mutat, as országos hivatal — jelentésében — minden hibát a munkaadókra szeretne hárítani: a munkaadók nem tettek eleget a bejelentési kötelezettségnek s igy az illetékeket hivatal­ból kellett megállapítani; ők nem fizettek, sőt ők az okai annak, hogy az országos hivatal nem tudta elkészíteni az évi jelentéseket. Nézetünk szerint a pénzügyi jelentés, valamint a mérlegek bármikor elkészíthetők, hacsak tíz mun­kaadó teljesítette is a jelentkezési kötelezettségét s ha az országos hivatal mégsem készítette el azo­kat a törvénnyel előirt időben, úgy súlyos mulasz­tást követett el. A következőkben röviden ismertetjük Szlo­venszkó és Ruszinszkó balesetbiztositásának négy­évi statisztikai számadatait, valamint szenzációs zárszámadásait. (Vége köv.) A forgalmi adó szigora behajtása Englis pénzügyminiszter az adók általánosítá­sa ellen — A jövedelmi és kereseti adóhátra­lékok rendezése Prága, február 1. A Lidové Noviny szerkesztője beszélge­tést folytatott Englis pénzügyminiszterrel, amelynek közérdekű részeit alább ismertet­jük: A forgalmi adó Englis kijelentése szerint továbbra is alapja lesz a nyilvános szövetsé­gek szanálásának és felépítésének. Éppen ezért meg kell hosszabbítani a forgalmi adót. De minden egyes meghosszabbitásnál revízió alá kell azt venni, igy elsősorban ellenőrizni kell a íényüzési cikkek kimutatását, a fény­űzés határát, alapiában véve azonban ezen adónem módosításáról szó sem lehet. Az adók általánosítására vonatkozólag ki- jelentette Englis, hogy ö az általánosí­tást csak ott tartja helyénvalónak, ahol az közigazgatási könnyebbülést jelent. De az általánosítással sohasem szabad leszállítani az adókat, mert minden egye­netlenség igazságtalan. A pausálirozás technikai határokhoz van kötve. Így például nem lehet pausálirozni a textilipar adóját sem. De az általánosítás iné? a községek érdekei ellen is szól, mert ezáltal az egyes községek forgalmi adója ki­sebbedig éppen azért a pénzügyminiszter ragaszkodik ahhoz, hogy a forgalmi adót ál­talánosítani nem szabad, Az adókedvezményről is nyilatkozott En- glis pénzügyminiszter és kijelentette, hogy a forgalmi adóknál semmiféle adóked­vezményt nem ismer. Kivételt csak az olyan vállalkozás képezhet, amely más veszteségek következtében tönkremenne. Máskülönben különbséget kell tenni a forgalmi adó és a jövedelmi, valamint a ke­reseti adók között. A jövedelmi adóknál szó lehet olyan k ed­vezményekről, hogy a fizetési határidő­ket eltolják, vagy pedig olyan általános kedvezményről is, aminőt a törvény is megenged a deflációs válsággal indo­kolva. Legelsősorban kell orvosolni az adóki­vetések késedelmezését, amelyen most a legnagyobb energiával dolgozik a pénzügyi hatóság. Az adófizetők nem is az adók ellen foglal­nak állást, hanem az ellen, hogy még csak most vetnek ki olyan évek után adókat, amikor a jövedelem sokkal nagyobb volt. Ezt a kifogást Englis pénzügyminiszter is elismeri. Egészen más a helyzet a forgalmi adónál. Itt nem lehet sem adóelengedésről, mm az adófizetés elhalasztásáról szó. A vállalatok és adófizetők a fogyasztóktól szigorúan be­hajtották a forgalmi adókat s ha azokat nem fizették be idejében, közönséges adós’kkasz- tást követnek el. A becsületes kereskedő és iparos érdeke, hogy a forgalmi adókat (le­fizesse, mert az, aki nem fizeti be azokat, illo- jális koukurrenciát csinál annak, aki becsüle­tesen lefizeti a forgalmi adót. Éppen azért Englis pénzügyminiszter az egész köztársa­ságban szigorú revízió alá veszi a forgalmi adót. A forgalmi adó általánosításáról szó sem lehet. Figyelmezteti a vállalatokat, hogy eszerint rendezkedjenek be. Az államnak foi- galmi adó fejében sok százmillió korona kö­vetelése van. Englis pénzügyminiszter végül megígéri azt is, hogy a jövedelmi és kereseti adók hátralékainak rendezését sürgősen el fogja intézteim. Az adóreform elsősorban azért szüksé­ges, hogy véget vessen a sok lamenlációnak az adókról és az adófizetések ellen. A mezőgazdasági szeszfőzdék szövetkeze­tének közgyűlése. A mezőgazdasági szeszfőz­dék szövetkezete tegnap tartotta évi közgyű­lését, amelyen 347 tag volt jelen. BaoUrach elnök évi jelentésében részletesen rámutatott a szövetkezet működésére. A termékek negy­ven százalékkal megnövekedtek és a szeszért a múlt évben 575 koronát fizettek. A belföldi pálinka fogyasztása 5 százalékkal növekedett Állást foglalt az ellen, hogy a szeszadót há­rom koronával felemeljék, mert ez veszélyez­tetné az egész szeszipart. A számellenőri ta­nács nevében Vykoukal nagybirtokos adta le a jelentést. A napirenden kívül Mayer dr. nagybirtokos két rezoluciós javaslatot nyúj­tott be, az egyikben javasolja, hogy a szövet­kezet tiltakozzék a monopólium és a szesz­adó felemelése ellen, a másik javaslatban a szeszipar passzív helyzetére való tekintettel vámvédelmet kér. A közgyűlés mindkét re­zoluciós javaslatot elfogadta. Ezután az uj tisztikar megválasztására került a sor. Elnök: Bachrach, alelnökök: Slezák Nagyszombat, Zadina dr. képviselő, Fischel és Umlaut igaz­gatók. Számellenőri bizottsági tagok. Vykou­kal, Karlovsky, Brdlik és Rydl. Nagy fizetésképtelenség Becsben. Becsből táv­iratozzak: A Pollatschek, Fűnk és Grünhut férfi- ruhacég húsz milliárddal fizetési nehézségekbe ju­tott A főok abban rejlik, hogy a cég elvesztette piacát a szomszédállamokban és kénytelen volt köl­csöntőkéket felvenni. Valószínű, hogy ötvenszáza­lékos bíróságon kívüli egyezséget fognak kötni. Szlovenszkó összeköttetése a tengerrel. Tekin­tettel az északi (Hamburg, Bréma) és a déli (Trieszt, Fiume) kikötők tarifakarcára, a szioven­szkói gazdasági körök érdeklődése a fiumei kikötő iránt erősen fokozódott. Főként a kén és foszfát be­hozatala érdekli a sziovenszkói piacok Tekintettel arra, hogy Kelet- és Délszlovenszkóból Fiúméba a legrövidebb ut jlggyarországon át vezet, nagyon fontos,: hogy az Adria legközelebbi tarifarendezé­sénél a magyar vasutaknak az adriai egyesületbe való belépését érdemlegesen megtárgyalják. A pozsonyi gépbevásárló szövetkezet forgalma. A pozsonyi kereskedelmi kamara gépbevásárló szövetkezete 1925-ben 73.4 millió korona forgalmat ^rt el. A részjegyek értéke 78 ezer 200 K. Tagjai részére a szövetkezet 800 ezer koronáért vásárolt gépeket. 1926-ban a szövetkezet a kamara körzeté­ben egynéhány ipari műhelyt rendez be. A besz­tercebányai kamara mellett hasonló szövetkezetét alakítanak. A kassai kamaránál ezideig még nin­csen hasonló szövetkezet. A szőlők Szlovenszkőn egészben véve jól te­leltek, csak Szlovenszkó déli részén, Ipolyság kör­nyékén, ahol az év januárjában nagy fagyok vol­tak, szenvedtek egyes helyeken részleges kárt Szlovenszkó különböző vidékeiről a kereskedőknek a szlovák borok iránti nagyobb érdeklődését je­lentik. A pozsonyi városi takarékpénztár betétei ja­nuár hó folyamán egy és félmillió koronát tettek ki. A pozsonyi városi takarékpénztárnak ezidősze- rint összesen 30 millió korona betétje van betét­könyvecskékre és 8 millió korona folyószámlán. Fúziók Szlovenszkőn. Az utóbbi időben a po­zsonyi Apolló-ásványolajfinomitó a morvaországi bányatársulattal (Mahr. Bergbaugesellschaft) Hodo- pinban fuzionált. A fúzióról az Apolló-cég utolsó közgyűlésén határozott. A részvénytőkét 7 millió­ról 12 millióra emelik föl. A csehszlovák hitelek felmondása Magyaror­szágon. A magyar pénzpiac feszült helyzetére való tekintettel több külföldi exportőr példája alapján, a csehszlovák exportőrök egy nagy része is fel­mondta magyar üzlettársainak a hitelt. A legtöbb esetben a magyar kereskedők a hitel meghosszab­bítását kérték és hajlandók olyan váltókat kiállí­tani, amelyekben a lejárt kamat bentíoglaltatik és pedig elsőrendű cégeknél 11%-kal, kevésbé lő cé­geknél 11%—15%-kai. (Loko Press.) A petroleumfinomitók követelése az állammal szemben. Az állam röviddel ezelőtt a Fanto- és a pozsonyi Apolló-petroleumfinomiiókkal megegye­zett a két műnek az állammal szemben fennálló igénye dolgában. A kolini müvekkel való tárgyalá­sokat, amelyeket decemberben az anyag revíziója miatt meg kellett szakítani, a jövő hét folyamán újra felveszik. A Scböuberg-, Privoz- és Oderberg- müvekkel februárban és márciusban fogják a tár­gyalásokat lefolytatni. (Loko Press.) Uj takarékpénztár Kassán. A kassai megyei takarékpénztár alapítására vonatkozó munkálatok folyamatban vannak. Számolnak azzal, hogy a ta­karékpénztár májusban megkezdi működését. A szcszpiac kedvező helyzete. A mezőgazdasági szeszfőzők szövetsége, amely a mezőgazdasági szeszre 400 korona előleget engedélyezett hekto­literenként (a tavalyi kampány 500 koronájával szemben), január 26-án 475 koronára emelte az előleget. A szeszpiac helyzete teljesen kielégítő és a leadás a tavalyival szemben szeptembertől de­cemberig 10.000 hektoliterrel emelkedett. + Élénk és emelkedő irányzatú a prágai tőzsde. A mai tőzsde, amint az a múlt hét végi han­gulatból előrelátható volt, élénk forgalommal és emelkedő irányzattal indult. Ellentétben azonban az elmúlt héttel, amikor a javulás csak egyes ka­tegóriákat érintett, most a javulás a nagy általá­nosságra is átterjedt. Csak a kulissz nem tartott irányt a korlát- és beruházási papírokkal. Régebbi idő óta ugyanis tájékozó vásárlásokat eszközölnek, ezzel szemben az ajánlat aránylag kevés. A cukor- és szeszértékekben egyenesen hosszmozgalom fej­lődött ki, e piacra a bécsi tőzsde volt szilárdító hatással. — A bankpapírok is jelentős javulást mu­tattak ki, főleg a bécsi tételek javultak. — Az ál­lampapírok iránti érdeklődés a mai tőzsdén is továbbtartott. — Az ipari piacon nyereséggel zá­rult: a Nordbahn 150, a Pilseni Sör 55, a Csesko Moravska 50, Berg és Hütten 40, Kolini Szesz 37, Cseh Cukor 30, az Aussigi Raffinerie és Broscbe 25 koronával. Emelkedtek: a Dux—Bodenbacher 20, az Aussigi Chémia 19, Prágai Vas és Kolini Petroleum 15, Horvát Cukor 13, Solo, Walter, Réz­müvek 10, Kosmanos és Poldi 6, Alpine 5 koroná­val. A többi papírok 1—5 koronás javulást jegyez­tek fel. — A bankpiacon emelkedett a Sporo 8, a Slovák 3, a Cseh Union 2 és a Zsivno 1 koronával. A külföldiek közül nyereséggel zárultak: a Kredit és Bécsi Union 3—3, Merkúr és Bankverein 2—2, a Közlekedési Bank és Horvát Eskompt, 1—1 koro­nával. — A beruházási piacon megszilárdultak: az 5.5 százalékos 4. államkölcsön 55, a hatszázalékos 50, a lisztkölcsön 30 fillérrel. Az elsőbbségi köt­vény, a 4.5 és 3.5 százalékos 4- államkölcsön 25, mindkét, népszövetségi kölcsön 10 és a beruházási kölcsön 5 fillérrel javult. — Az exótapiacon is jobb árakat jegyeztek, de az üzlet általában szűk kere­tek között mozgott. — A devizapiacon változatla­nul szilárd irányzat uralkodott. 4- A cukorpiac ma gyöngült Nyerscukorjegy- zés Aussig loko 175, Aussig kikötő 172.50.-r Szilárd a berlini tőzsde. Ma megint biza­kodó hangulat uralkodott a berlini tőzsdén. A kül­föld érdeklődése megint fokozódott é6 az érdeklő­dés központjában újra hajózási értékek álltak. Norddeutscber Lloyd 6%-kal, Packetfahrt 4%-kai emelkedett. A villanyosértékekben is nagy volt a kereslet. Egy newyorki hir szerint amerikai tőke részesedni akar egy alapítandó német vülany- trösztben. Montánértékek is emelkedtek és a hadi- kölcsönök 0.265-ig mentek feL + Változatlan a prágai fatőzsde. Jó látogatott­ság mellett élénk volt a forgalom, de az árfolya­mok nem változtak. Többnyire fenyőgömbfát kbiál- tak megvételre, valamint kemény és puha tűzifát.-FSzilárd a bécsi tőzsde. A multheti szilárd irányzat a tőzsdehét kezdetén is hatással volt a forgalomra és az árfolyamok erős emelkedését eredményezte. Egyes papiros árfolyamhullámzása nem tudta az üzletmenetet befolyásolni. A korlát­ban különösen a magyar értékek voltak szilárdak. A szilárd irányzat tőzsdezárlatig tartott. + A budapesti tőzsde-szilárd volt és a szilárd irányzat tőzsdezárlatig tartott. A kulisszban 5— 10%-kal emelkedtek az -értékpapírok. Montánérté- kek 3—6%-kal. A Viktpria-gozmalom nagyobb hul­lámzás után értéke nagy részét visszanyerte. A for­galom aránylag élénk volt. + A mai budapesti terménytőzsde — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti — telje­sen üzlettelen volt. A következő jegyzések történ­tei: Tisza vidéki búza 400—405, egyéb 395—400, rozs 235—237.5, takarmányárpa 240—250, sörárpa 300—340, zab 245—260, tengeri 180—185, korpa 170—172.5 ezer. + Változatlan a pozsonyi terménytőzsde. A buzavámra kivetendő uj vám kérdésének bizony­talan volta a mai terményüzletre és a forgalomra rossz hatással volt. Az eddigi árak változatlanok maradtak. DEVIZAÁRFOLYAMOK: Prága, február 4. Devizák: Amster­dam 1.357 Berlin 805.50 Buenos Aires 1.394.50 Brüsszel 153.55 Helsingfors 85.37.5 Zürich 651 Oslo 687.50 Kopenhána 835 London 164.15 Madrid 477.50 Milánó 136.30 Newyork. 33.70 Pár is 127.30 Stockholm 905 Belgrád 59.80 Budapest 4.72.5 Bukarest 14.92.5 Konstantiná­poly 17.67.5 Riga 648.50 Szófia 23.40 Varsó 468 Bécs 477 Rio de Janeiro 511 Athén 45.82.5. Prága, február 1. Valuták: Holland 1.359.50 német 806.50 belsa 153.80 sváici 653.50 norvég 688.50 dán 838 angol 161.52.5 olasz 137.05 amerikai 34 francia 128.80 svéd 907 jugoszláv 59.50 magyar 4.71.62 román 14.80 bolgár 22.95 lengyel 463.50 osztrák 476.75. Budapest, február 1. Devizák: Amszterdam 28580 Belgrád 1256% Berlin 16966% Bukarest 314 Brüsszel 3238 Kopenhága 17616 Oslo 14515 London 346650 Milánó 2867 Newyork 71260 Paris 2678% Prága 2110 Szólta 460 Stockholm 19080 Varsó 9450 Bécs 100.34 Zürich 13746, 9 TAAaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaáxááaái mindenki csak iasDienlt és Tsa HankfiazáUan vesz, Bratfsiava, Radnlcnd ul. Telelőn és 235"s mnraTfTTHTTwmTniimn

Next

/
Oldalképek
Tartalom