Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-06 / 30. (1068.) szám

I 2 ^^GAI-yVVAíVVATiHIRTjAP A tisztviselő-javaslatot még mindig veszély fenyegeti A szociáldemokraták az utolsó pillanatban kifogásokat emeltek a javaslat fedezete ellen Prága, február 5. A tisztviselők fizetésrendezéséről szóló ja­vaslat kérdését hir szerint ma kell a koalíció politikai bizottságának véglegesen elintéznie. Ez az elintézés azonban, úgy látszik, nem fog simán menni, mert a szociáldemokraták kép­viselőházi és szenátusi klubja a tegnap tartott közös gyűlésen ismét kifogásokat emelt a ja­vaslat ellen. A szociáldemokraták újból meg­állapították, hogy a kongrua rendezése nem szerepelt a múlt parlament koalíciós bizott­ságainak, sem pedig a volt kormány tárgya­lási anyagában s ezt megerősíti Markovics, volt iskola ügyi miniszter is. A szociáldemok­raták követelik azt is, hogy a főtisztviselők fi­zetése a különböző pótlékokkal együtt ne le­hessen nagyobb a miniszteri fizetésnél. A klub elutasítja a fedezetnek azt a módját, amit az agrárius párt javasolt, mely szerint a rokkantilletékekk és a munkanélküli se­gélyek, valamint az állami üzemek mun­kabéreinek leszállításából akarnak meg­takarításokat eszközölni. A szociáldemokrata klub elhatározta, hogy sürgős interpellációban teszi szóvá az adóhivatalok eljárását, amelyek a forgalmi adó előírásánál törvénytelenül járnak el. A ma délutáni és esti tárgyalások tehát, melyeken az utolsó simításokat akarják meg­tenni a tisztviselőjavaslaton, még mindig nem kecsegtetnek biztos eredménnyel s könnyen megeshetik, hogy az utolsó pillanatban újabb nehézségek merülnek föl. Druz rablók felkoncoltak egy sziriai falut London, február 5. Damaszkuszból érke­zett jelentések szerint druz rablók február elsején megtámadták Marunch falut, felgyúj­tották és a keresztény lakosságot felkoncol­ták. A falu huszonöt kilométernyire fekszik Damaszkusztól északnyugatra s amikor a francia csapatok behatoltak, az utcákon ötven holtestet találtak. Kommunista garázdálkodások Berlinben Berlin, február 5. A stralaui külvárosi pályaudvaron tegnap délután 12 héinet nem­zeti munkást száz kommunista munkás meg­támadott és súlyosan inzultált. A rendőrség közbelépésekor a kommunisták futásnak eredtek. A 12 megtámadott munkás közül hatot kórházba kellett szállítani. Az összeüt­közés oka a német nemzeti és a kommunista munkások közti bórellentétekben keresendő. A német titkos egyesületek feloszlatása Berlin, február 5. A birodalmi belügy­minisztérium az antant katonai ellenőrzésé­nek megszüntetése érdekében uj törvényja­vaslatot dolgoz ki, amely mindazon egyesü­letek feloszlatásáról rendelkezik, melyek egyenesen vagy közvetve katonai ügyekkel és gyakorlatokkal foglalkoznak. A törvény elsősorban a jobboldali radikálisok szövetsé­geit sújtja, mint például az acélsisak, a Wit- ting-, a Wehrwolff és számos más szélsőséges egyesületeket. A nagykiterjedésü „ifjú német rendre", amelyet nem kell okvetlenül kato­nainak tekinteni, a törvény nem vonatkozik. Kérdéses már most, vájjon a köztársasági fe- kete-vörös-arany alakulatokat szintén beso­rozzák-e a felosztandők közé. A kommunis­táknak szintén vannak harci alakulataik, me­lyeket okvetlenül megszüntetnek. A berlini sajtó szerint a törvényjavaslat még nagy har­cokra fog okot adni a baloldal és a jobboldal között. A lengyel-csehszlovák politikai unió vitája Varsó, február 5. Egy lengyel lap interjút kö­zöl Dembski képviselőtől, a sejm külügyi bizottsá­gának elnökétől, aki a lengyel—csehszlovák unió kérdéséről nyilatkozott. Ez a kérdés bizonyos idő óta erősen foglalkoztatja a lengyel közvéleményt s a lapok sorba latolgatják a lehetőségeket a két ál­lam közelebbi szövetsége tekintetében. Dembski többek között kijelentette, hogy a Piáét nevű lengyel néppárt és a csehszlovák agrárpárt között már igen nagymérvű közele­dés történt. A csehszlovák—lengyel unió csak úgy jöhet létre, ha a két állam közvéleménye teljes egyezségre jut a politikai és gazdasági kérdések tekintetében. A Pias'.-párt főbizottsága néhány nap előtt elhatá­rozta, hogy külön bizottságot küld ki a terv beható vizsgálatára és véleményt ad arról, miként volna lehetséges a Lengyelország és Csehszlovákia közti vámunió, mint e szövetség első lépése. A politikai unió c.-'ak < vámunió következménye lehet, A poli­tikai unió legfontosabb feltétele természetszerűleg a közös külpolitikai program kidolgozása. A nyeivrendelet hadüzenet a kisebbségeknek A Bohemia sürgeti a német pártok közös harci frontját — „Az államnyelv kötelező, a kisebbségi nyelv megengedhető Prága, február 5. Tegnap röviden jelentettük, hogy a kormány kiadta az 1920. évi nyelvtörvény végrehajtási rendeletét. A végrehajtási ren­delet nem máról-holnapra készült, de vég­szakaszai elárulják, hogy a kormány a leg­felsőbb közigazgatási bíróság ismeretes döntvénye következtében engedett a nem­zeti demokraták nyomásának és a végrehaj­tási rendeletet úgy szövegezte meg, hogy a nemzeti kisebbségek az államnyelvet mindenütt kötelesek elfogadni, viszont a hatóságok a nemzeti kisebbségi nyelve­ket csak kivételes esetekben és helye­ken fogadhatják el. A végrehajtási ren­deletben a kormány teljesen a nemzeti állameszme alapjára helyezkedett s a nemzeti kisebbségek jogait annyira korlátozta, amennyire csak lehetett. A sajtó állásfoglalása A prágai sajtó természetesen különféleképpen kommentálja a rendeletet.. A fontosabbakból a kö­vetkező részleteket emeljük ki: Prager Tagblatt: A nyeivrendelet kibo­csátása betetőzése a legújabb reakciós események­nek. A rendelet kibocsátása nem lepett meg senkit, mert hiszen a nyelvtörvényt a gyakorlatban még a rendelet kibocsátása előtt is ebben a szellemben hajtották végre. Ezentúl minden községben, ahol csak egyetlen cseh polgár lakik és amely képvise­lőtestületnek egyetlen cseh tagja van, respektálni kell annak nyelvét. Ahol a kisebbségek jogairól van szó, ott azt mondja a rendelet: „Meg lehet en­gedni". Viszont ahol igazságtalanság van a rende­letben, ott kategorikusan a kötelességet emeli ki. A kisebbséget azonban egyetlen pontban sem védi. A lap reméli, hogy a rendelet elleni harc létre fogja hozni a szndétanémetek egységes frontját. Prager Presse: Csak ismerteti a rende­let tartalmát s megjegyzi, hogy a rendeletet nem irta alá Bechyne vasutügyi, Winter népjóléti és Kállay teljhatalmú miniszter. Ceskosloveuská Republika (félhiva­talos): A kormányrendelet a lap szerint még na­gyobb könnyítéseket, ad a nemzeti kisebbségeknek, mint amennyit tulajdonképpen az elv megen- gedne(?). L i d o v é N o v i n y: Hangsúlyozza, hogy a rendeletet Bechyne és Winter dr. és Dérer szociál­demokrata miniszterek nem írták alá. Nagy jelen­tőséget tulajdonit annak, hogy a szociáldemokraták a rendelettel nem értenek egyet. Tribün a (pártonkivüli): Megelégedéssel ve­szi tudomásul a nyelvrendelet kibocsátását s meg­állapítja, hogy ez sokkal demokratikusabb, mint az osztrák nyelvtörvény. Venkov (agrárius): Megelégedéssel veszi tu- ! domásul, hogv az államnyelvet mindenütt használni ‘kell. Národni Listy (nemzeti demokrata): örömmel állapítja meg, hogy a nyelvrendelet kibo­csátása elsősorban a nemzeti demokrata párt ér­deme. A nyelvrendelet ismertetését jövő számunkban kezdjük meg. Nemzetközivé fejlődik a ruszin probléma Komáidban uj népelméletet állítanak fel a ruszinokról TJngvár, február 5. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Emlé­kezetes az a nagy konsternáció, ami akkor ke­letkezett, amikor a romániai lapokból hire kelt annak, hogy a csehszlovák kormány bizo­nyos gazdasági előnyökért hajlandó ruszin­szkói területeket Romániának átengedni. Ak­kor azzal,vádolták meg a prágai kormányt, hogy ily módon akarja Ruszinszkó területét oly jelentéktelenné zsugorítani, hogy az az autonómia szempontjából a nemzetközi fó­rumok előtt már mit se számítson. A területátengedésből — talán egyelőre — semmi sem lett A prágai kormány meg­elégszik Ruszinszkó nyugati határainak ke­letre való eltolásával, melynek minden al­kalommal, különösen választások idején, jó egypár község esik áldozatul. A „felszaba­dított" ruszin népnek azonban nemcsak Ru­szinszkó szabad földjén kell küzdenie, hol a schizmatikusok térhódítása, hol az ukrán ter­jeszkedés, illetve az elszlovákositás ellen, de Romániában is hasonló elkeseredett harcot kell vívnia nemzetiségének el­ismertetése érdekében Amíg Ruszinszkóban egyrészt az ukrán, nagyorosz és szlovák nyelvet próbálják rá­oktrojálni a ruszin népre, addig Romániában a román kormány egy­szerűen eltörölte a ruszin tannyelvű iskolákat és a ruszin népet a román nyelv tanulására kényszerítik. A román közoktatásügy miniszter, Ange- lescu szerint a rutének nem alkotnak népkisebb­séget, tehát a román tannyelv beve­zetése a ruszin iskolákba nem jelen­ti a kisebbségi szerződés 10-ik pont­jának megsértését A román közoktatásügyi miniszter ok­fejtése szerint a ruszinok a román néphez tartoznak, amely román népet a sors visszásságai dena- cionalizálták és ruszinná tették úgy nyelvé­ben, mint szellemében. Ha a román kultuszminiszter fenti érve­lését ideát is alapul vesszük, akkor a Ru- szinszkótól elszakított nyugati területeken el- szlovákositott ruszinok szintén követelhetik a ruszin nemzethez való tartozandóságuknaK elismerését. Akkor szintén nincs helye a zempléni, sárosi és szepesi részeken lévő ru­szin községekben a szlovák tannyelvű isko­láknak. Mindkét jelenség különben erősen bevilá­gít a ruszin nép „felszabadításának" kn’isz- szái mögé, ahol az imperializmus titkos gépe­zetei vannak hivatva ezt a kis nemzetet ösz- szemorzsolni, hogy ne szerepeljen többé nemzetközi problémaként amúgy is igen szo­morú sorsa. Ettől eltekintve, a ruszin nép széles rétegeiben nap- ról-napra nő a nemzeti ellenállás ér­zete és igy a román kultuszminiszter is el lehet készülve arra, hogy az iskolai nyelvrendelete következtében megsértett kisebbségi szerző­dés az erre hivatott nemzetközi fórumokat is fgolnlkoztatní fogja. Korcsmában tanítják a privigyei diákokat Nyitra, február 5. Az évszázados posztóiparáról, arany- és ezü^ttelepeiről egykor hires múltú Privi- gyének nagyon szomorú jelene van. Közel hat éve vették tervbe a Handlova —Stubnya közti vasút kiépítését, mely ki­szabadítaná a jobb sorsra érdemes Privigye és környéke népét az elszigeteltségtől. Do a sokmilliós költségvetésű vasút­építési terv csak puszta terv maradt, pedig enélkül a privigyei völgy népe gazda­ságilag halálra van Ítélve. Privigye község másik rendkívül fontos elintézetlen kérdése a gimnázium ügye. Ez- időszerint az a szégyenletes állapot uralkodik, * hogy a gimnázium növendékeit a kocs­mában tanítják. Az iskolának mintegy 500 növendéke vau és számtalanszor interveniáltak a gimná­zium épületének felépítése ügyében. Maguk a privigyeiek, hogy jó példával járjanak elől, hetvenezer koronát gyűjtöttek össze e célra. Ha figyelembe vesszük, hogy Privi­gye lakosai jobbára szegény, földhözragadt idénymunkásokból kerülnek ki, úgy a köz­ségi gyűjtés eredménye a maga nemében valóban páratlan. A felépítendő gimnázium terveit mór öt év óta készítik. A város in­gyen telket ajánlott fel a gimnázium céljai­ra és ennek dacára sem történt semmi uj ebben az ügyben. Mindenesetre furcsa, hogy évek múltával az életbe kikerülő diákok majd azzal dicsekedhetnek, hogy a gimnáziumi bizonyítványukat a privigyei kocsmában szerezték meg. Privigye testéu a harmadik fekély a tra­choma, mely évtizednél régibb idő óta pusz­iit a falu lakói közt. A veszélyes ragály áldozatainak száma több ezerre rúg. A betegek száma saj­íit&ii IKOIUÍU U k/«(<kUÍllUwt. inforllnsáKPráp lílielnftrl!. nos egyre emelkedőben van és a lakos­ság tehetetlen a járvánnyal szemben. Mindenki radikális segítséget vár a hatósá­goktól. A mai privigyei* állapotok sokban elő­segítik az egyébként vallásos privigyei nép­nél a vallási szekták terjedését. Privigyén az adventisták vertek fész­ket, vezetőjük egy bányatisztviselő, ki szabad idejében „téríti" a lakosságot. Hívei nagyrészt a földhözragadt és különö­sen a bányásznép sorából kerülnek ki, kik bízva az uj igékben, megváltást remélnek és vakon bíznak az uj igazságokban, (d. i.) A két diktatúra harca Feszült viszony Moszkva és Athén között London, február 5. A Daily Telegraph rámutat Szovjetoroszország és Görögország feszült viszo­nyára. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis a III. In- ternacionálé propagandairodája Bécsből Athénbe költözött s Pangalos diktátor most mindenáron kor­látozni akarja az iroda működését. Az athéni szov- jetkövetség személyzete 50 ember. Néhány nap előtt a személyzet egyik tagját elfogták a görög hatóságok s olyan kompromittáló iratokat találtak nála, hogy már sző volt a moszkvai görög követ visszahivásárol. Az angol lap ebben az összefüg­gésben rámutat arra, hogy Jugoszlávia és Románia nem hajlandók de jure elismerni Oroszországot s a kisantant legközelebbi konferenciája sem hozhat döntést ebben a kérdésben. Óriási viharok az Atlanti Óceán partjain Neic-York, február 5. Északamerika Af- lanti partjain napok óta heves viharok dü­höngnek. Az utóbbi huszonnégy7 óra alatt az orkán szinte katasztrofális méretet öltött. Szá­mos repülőszerencsétlenség történt s a vihar emberáldozatait máris húszra becsülik. Con- nesticutban egy gyáron akkora hótömeg fe­küdt, hogy a tetőzet beomlott és 50 munkást maga alá temetett A betemetett emberek nagy részét sikerüli megmenteni, két ember azonban belehalt sérüléseibe, hatot pedig a kórházban ápolnak. A forgalom a partvidé­ken mindenütt megakadt. New-Yorkban be­zárták az összes elemi iskolákat. Anglia most az orosz hiteleket rendezi London, február 5. A Labour Party Churchill pénzügyi államtitkárhoz kérdést in­tézett, vájjon a kormány hajiandó-e hasonló körülmények és feltételek mellett rendezni a szovjetorosz adósságokat, mint ahogy rendez­te az olasz adósságokat. Churchill Írásbeli fe­leletében bejelenti, hogy a kormány bármikor készséggel kezd ez irányban tárgyalásokat. A szovjet azonban eddig még semmiféle ajánla­tot sem tett s éppen azért korai lenne már most feltételekről beszélni. Az összes adóssá­gok 756.706.0000 fontra rúgnak. Ezenkívül azonban el kellene intézni a magánszemélyek oroszországi követeléseit is, mert itt is renge­teg összegekről v;ün szó. Visszaadom a kölcsönt Egy börtönből kiszabadult kommunista leány a villamosban inzultáita Andréka főkapitány- helyettest. Budapest, február 4. Tegnap este a köz­úti villamos egyik kocsijában botrányos je­lenet játszódott le. Egy fiatal leány a kocsi­ban a vele szemben ülő Andréka Károly fő­kapitányhelyettesre támadt. — Most visszaadom a kölcsönt, méltósá- gos uram! — kiáltotta a leány s többször Andréka felé sújtott a kezében lévő korbács­csal. A kocsiban ülők hamarosan megfékezték a földühödt leányt s a kocsit megállították. A rendörőrszem azután bekísérte a harcias amazont a rendőrkapitányságra. Itt a leány egy óvatlan pillanatban két gramm véronált vett be, amitől elájult, úgyhogy nem leheteti, azonnal kihallgatni. A rendőrségi mentők s a rendőrorvos hamarosan gyomormosást végeztek a leá­nyon, aki ennek következtében eszméletre tért. Kihallgatásakor kiderült, hogy neve Vi­déki Alice, volt medika, akit annak idején a kommunista összeesküvés leleplezésekor a szervezkedésben való részvétel miatt letar­tóztattak és a bíróság háromévi fogházra Ítélte. A leány csak a napokban szabadult ki a fogházból. Mikor tegnap óbudai lakása felé tartott a villamoson, felismerte Andréka Károly fö. kapitányhelyettest, akiről azt hitte, hogy ő volt oka elitéltetésének. Tettét bosszúból követte el. Őrizetbe vették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom