Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-28 / 49. (1087.) szám
1926 február 28, vasárnap. WófcmHIRI- &P> Az orvosok erkölcsi és gazdasági válsága IL Már a békeidőben is közismert tény volt, hogy a magánorvosi gyakorlat a nagy városok kivételével csak igen keveseknek nyújthatott kielégitő, családjukat is biztositó nyugodt megélhetést és akiknek nyújtott, azok 30%-bán még külön oklevelet szerzett szakorvosok és egyetemi tanárok voltak. A nagyobb tömeg tehát közigazgatási vagy betegsegélyző pénztárorvosi elhelyezkedésre várt s ily értelemben a dolog adott rendje szerint megüresedett állásoknak a tartalékát alkotta. Az 1914. évben bekövetkezett háborúban az orvosi egyetem hallgatóinak száma részben az ifjú életének egy bizonyos fokig való nagyobb biztonsága, részben a pályát előkészítő tanulmányok addig sohasem tapasztalt megkönnyítése miatt rendkivül megnövekedett. A társadalomtudomány munkásai és az orvosok ezen jelenségnek káros következményéről mind szélesebb és szélesebb mederben tanácskozásokat folytattak anélkül, hogy a ma már katasztrófáig jutott gyenge és túltermelési folyamatot az akkori nagyobb célok szempontja miatt megakadályozhatták volna. Ilyen viszonyok között lepte meg a mi Szlovenszkónk és Ruszinszkónk területét is az 1918. évi forradalom és az erre következő évben a kommunizmus, melynek uralma alatt ismét bizonyos életmentési mentalitással és bizonyára annál keveseb hivatottság- gal a túltermelés még azzal is támogatást nyert, hogy a tanulhatás lehetőségének ezúttal az anyagi feltételei is derüre-borura biztosíttattak. A kommün egy évi uralkodásának bukását követő számkivetés, majd az egyetemi hallgatók számának korlátozása és Trianon, köztársaságunk egyetemeinek utján ezen túltermelés anyagát egy igen jelentékeny részben a kényszer és jövőbeli jobb eligazodha- tás szempontjából Szlovenszkóba és Ruszin- S7kóba kapcsolták át. Ellenőrizhető betekintést engend ezen j tényre az itt leközölt néhány statisztikaij számadat A köztársaságunk egyetemeinek orvosi osztályán az említett forradalom és kommun- bukás előtt volt az 1918/19. nyári félévben 2889 hallgató, a kommun bukása után az 1919/20. nyári félévben már 3981, tehát ezer hallgatóval több mint az előző évben. A következő években ez a szám még sokszorosodig Nyilvánvaló tehát, hogy az átkapcsolódás által az itteni egyetemeken szembeötlő plusz egy igen jelentékeny hányada a magyarországi egyetemek volt hallgatóinak számából állott elő. Ennek folyományaként a magán gyakorló orvosok számának a megélhetésssel aránytalan szaporodása mutatkozott s ezzel természetszerűen az orvosi karnak előre megjósolt erkölcsi és gazdasági sülyedése következett be. Beállott tehát a megélhetés után való versengés, mit növelt még a magán orvosi gyakorlatra nézve azon többlet, melyet a történelmi Csehország, az ukrán emigráció, valamint a hivatalos állásaikból elbocsátott avagy onnan kikényszeritett és a magán gyakorlatba menekültek száma alkotott. Ha az egészséges versenyek jogosságát el is ismerjük, sőt annak a tudomány fejlesztésére való hatását megállapítjuk is, azt sohasem szabad felednünk, hogy az orvosi gyakorlat tulajdonképen nem más, mint az orvosi tudomány újabb és újabb vívmányainak megismerése és azok alkalmazhatósógának a lehetőségei. Ehhez azonban a megélhetésen kívül „pénz, pénz és pénz" is kell. Ha ez nincs, a tudománnyal lépést csak az tarthat, ki vagyonilag amúgy is független, ügy, de hány ilyen orvos van? Az orvosi gyakorlatban a versengés tehát nem egészséges törekvés, melyből a közre haszon háramul, hanem közveszedelem, a műveltség visszafejlődése. Staromestská Kavárna ^v^pit-pst Bar ; ■ >r: ■Sax<rfoB- '' : ■.: Bethlen válaszolt Benesnek A szokolhamisitás nincs összefüggésben a franküggyel — Walkó külügyminiszter visszautasítja Benes sértéseit — Uj nyomozás WSndlschgrátz megtalált naplója alapján Budapest, február 27- (Budapesti szer- j kesztőségünk telefon jelentése.) A nemzetgyűlés ma meglehetős részvétlenség mellett kezdte meg a frankügy vitáját. Az ülés elején a ház elnöke bejelenti, hogy Dabasi-Ha- lász és társai az elnökséghez beadványt nyújtottak be nyolcórás parlamenti ülések bevezetése végett. A beadvány sorsáról a legközelebbi ülésnapon határoznak. Napirend előtt Héjj Imre interpellál Benes csehszlovák külügyminiszternek a prágai parlamentben elmondott legutóbbi beszédével j kapcsolatban, amelyben Benes megemlékezik 1 ! az elmúlt évek szokolhamisitásairól. Interpelláló kéri a miniszterelnököt, hogy ez ügyben részletesen tájékoztassa a parlamentet. Bethlen beszéde Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszol az interpellációra. Válaszában a következőket mondotta: A csehszlovák külügyminiszter legutóbbi expozéjában részletesen foglalkozott a jelenlegi frankafférral s ezzel kapcsolatban megemlékezett a régebbi szokolhamisitásokról is. Kijelentem, hogy Benes állításai merő kombinációkon alapulnak, ! mert a tényállás az eddigi adatok alapján a i következő: Amikor az első szokolhamisitási ügy folyt, Nádosy budapesti főkapitány volt és a hamisitási ügy iratait a rendőrség rögtön áttette az ügyészséghez. Tehát a vizsgálatot nem Nádosy folytatta le és az eljárást az ügyészség, nem pedig Nádosy szüntette meg. A későbbi szokolhamisitás idején Nádosy már országos főkapitány volt. A rendőrség akkor megtette kötelességét, a gyanúsítottakat letartóztatta, majd az ügyészségnek adta át. A további törvényes eljárást az ügyészség folytatta le. Nádosy nem rendelhette el a nyomozás megszüntetését, már csak azért sem, mert törvényeink ilyet meg nem engednek. Benes a dinárhamisitást önkényesen állítja oda a szokolhamisitás mellé- A nyomozás erre semmiféle adatot nem szolgáltatott. Benes sorba veszi a hamisításokat Elsőnek az 1919. évben feltűnt hamisításokat említi, amikor az osztrák-magyar bankjegyek felülbélyegzését hamisították. Erre kijelentem, hogy igy valamennyi utódállamban is hamisítottak s mindenütt nyerészkedési vágyból. Ezen hamisitási eseteket Benes nem jogosult Magyarországgal összefüggésbe hozni. Másodiknak említi a csehszlovák külügyminiszter, hogy 1920-ban cseh százkoronás bankjegyeket hamisítottak. Ez ügyben folyt nálunk nyomozás, az ügyészség azonban adatok híján az eljárást beszüntette. Az ügyészség a nyomozás beszüntető végzéséről értesítette annakidején a budapesti csehszlovák delegációt is. Ha szerepeltek az ügyben, mint Benes mondja, katonai személyek, ezek legfeljebb tartalékosok lehettek, működésűk teljesen egyéni ténykedés volt, aminek hatósági jelentőséget tulajdonítani nem lehet. Még inkább lehetetlen az az állítás, hogy a hamisítványok előállitásában központi állami intézet magasrangu tisztviselői vettek volna részt. A csehszlovák külügyminiszter legutóbbi beszédében megemlíti még a csehszlovák ötszázkoronások hamisításait 1921-ben. A bécsi rendőrség tényleg értesítette annakidején a budapesti főkaDitányságot, amely rögtön megindította az eljárást és öt terheltet letartóztatott. Ezután szabályos bírói vizsgálat következett, amely 1923-ban a nyomozás megszüntetését eredményezte. A csehszlovák kormánynak jegyzékére a magyar kormány tényleg nem válaszolt, de csak azért, mert elegendőnek tartotta, azt, hogy az ügyészség az iigy megszüntetését elrendelő végzését megküldte a budapesti cseh követségnek. A csehszlovák követség három éven át egyáltalában nem érdeklődött az ügy iránt, érdeklődése csak most a frankhamisitási ügy kapcsán ujult fel. Véleményünk az, hogy a dolgot csak azért nem szorgalmazták, mert maguk sem hittek az akciók komolyságában. (Helyeslés a jobboldalon.) Farkas Tibor különvéleménye Ezután a napirend értelmében Farkas Tibor terjesztette be különvéleményét a parlamenti frankbizottság működéséről. — Abban nem térnek el a vélemények — mondotta —, hogy a betegen segíteni kell, de ha a ke- levény az arcon van, akkor az eltávolításnál vigyáznunk kell. Polemizál Vass József dr. népjóléti miniszterrel, aki azt mondotta, hogy a kisebbségi vélemény a keresztény nemzeti irányzat számára bitófát jelent. Majd Vázsonyi szerepével foglalkozva, megállapítja, hogy Vázsonyi küzdelmével nem érte el a várt eredményt. A felelősséget nem hajlandó teljes egészében egyedül Bethlen számlájára Írni. A miniszterelnöknek nem lehet kötelessége minden apró-cseprő ügyben személyes vizsgálatot tartani. Walkó külügyminiszter beszéde Szabó Sándor (egységespárti) és Pakots József (ellenzéki képviselő felszólalása után felolvassák Walkó Lajos külügyminiszternek válaszát, amelyet Rakovszky Istvánnak Benes beszédével kapcsolatban benyújtott interpellációjára adott. Benes azt mondotta, hogy a speciális magyar miliő okozta a frankügyet. Az a társadalmi miliő, amely nem tud belenyugodni sem a békébe, sem a háborúba. Walkó visszautasítja Benesnek ezen vádjait, kijelenti, hogy ezt az ügyet sem a magyar társadalom, sem semmiféle speciális miliő ki nem termelte, hanem az a békeszerződések következtében beállott állapotok szüleménye. Magyarország leghőbb óhaja, hogy a szomszédos államokkal jó viszonyban éljen. Ennek a viszonynak azonban előfeltétele a kölcsönös megértés és megegyezés. A külügyminiszter válaszát Rakovszky István és a Ház tudomásul veszi. Megtalálták Windischgratz naplóját Az esti lapok jelentései szerint Windischgrütz herceg családjának egy tagja megtalálta Windisch- grátz naplóját, amelyben a frankhamisitási ügy részleteiről érdekes feljegyzések vannak. Állítólag az újabb nyomozás eredményes forrását fogja képezni ez a napló. Károlyi Imre Teleki ellen A Pesti Napló szerint Károlyi Imre gróf a rendőrségen tegnap a következőket vallotta: Amit Telekiről tudok, azt egy okiratból tudtam meg, amelyet nem hozhatok nyilvánosságra, mert erre fölhatalmazásom nincsen. Amikor Windischgraetz a frankhamisításhoz szakértőt kért Telekitől, Teleki két- riapi gondolkodási idő után Gerőt ajánlotta. Arra a kérdésre, hogy Teleki lebeszélte-e Windischgraetzet a hamisitási terv megvalósításáról, Károlyi kijelentette, hogy Teleki több ízben résztvett azokon a tanácskozásokon ,amelyeken a frankhamisítást előkészítették. Csak akkor maradt el, amikor a technikai előállítás került szóba. Részletesebben azonban nem nyilatkozhat, mert erre sem kapott felhatalmazást. Teleki Pál gróf rendőrségi kihallgatása alkalmával hangoztatta, hogy semmi tudomása sem volt arról, hogy a Pesti Hazai 350 milliós lombardkölcsönt adott volna Win- dischgraetznek, ő senkinek semmiféle ajánló levelet nem adott. A rendőrség épülete előtt óriási tömeg csoportosult, mert várták, hogy a késő esti órákban Telekit szembesíteni fogják Károlyi Imrével. A szembesítés azonban nem történt meg. A Magyarország értesülése szerint Károlyi Imre gróf tegnapi rendőrségi kihallgatásán Teleki Pál grófot a frankhamisításban való bünsegédi bünrészességgel vádolta meg. Azt vallotta róla, hogy a hamisítást előkészítő cselekményekben tevőlegesen is részt vett az által, hogy mindazokon a tanácskozásokon, amelyeken a frankhamisítás terveiről volt szó, maga is jelen volt. Schultze vallomása Budapest, február 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Schultze vallomása megérkezett Budapestre s a többi között a következőket tartalmazza: Schultze 1922-ben két hétig tartózkodott Budapesten. Itt találkozott egy előkelő úrral, aki a frankhamisítás tervét megpendítette előtte s ugyanez az ur összehozta őt Windischgraetz herceggel. Schultze többször találkozott a herceggel egy nagy társaságban, amelynek min-: den tagja tudott a készülő frankhamisitásról. A nevekre azonban már nem emlékszik, csupán Windischgraetz és Mészáros neveire emlékszik határozottan. A társaság állandóan hazafias célokat emlegetett s olyan kijelentések is hangzottak el, hogy a hamisítást nem- csakhogy elnézik, de még jóvá is fogják hagyni. Ezért vállalta Schultze a frankhamisítás előkészítő munkálatait. Többször megjelent a térképészeti intézetben is s azután eltávozott Budapestről- Az akció megindításakor, 1923-ban ismét visszatért Budapestre s itt meggyőződött arról, hogy Windischgraetzé- ket nem hazafias célok vezetik s a hatóságok egyáltalában nem hagyták jóvá a frankhamisítást. Már nagyon szeretett volna szabadulni Budapestről, azonban Windischgraetz társasába nem engedte őt, mert attól tartott, hogy elárulja a tervet s igy háromnapi budapesti tartózkodása után formálisan megszökött. A hamis bankjegyek előállításához szükséges papír eredetéről semmit sem tud. A franciák Windischgratzék afabb kihallgatását kívánják Royere francia rendőrfelügyelő tegnap este fölkereste Clinchant francia követet, akivel hosszabb ideig tanácskozott. A tanácskozás összefüggésben állt Schultze vallomásával ,és Károlyi Imre, valamint Teleki gróf rendőri kihallgatásával A franciák az uiabb adatok alapián kérni fogják Gerő, Hajts, Kurtz és Windischgraetz újabb kihallgatását. Az ellenzék Farkas Tibor kisebbségi véleménye mellett Ellenzéki körökben Schultze vallomása és a rendőrségi kihallgatások után arra a belátásra jutottak, hogy Vázsonyi kisebbségi véleménye nem alkalmas az ügy tisztázására, éppen azért valószínű, hogy az ellenzék Far- kass Tibor javaslata mellett foglal állástVázsonyi a hercegprímásnál A Pesti Napló értesülése szerint Vázsonyi Vilmos vasárnap kihallgatáson volt i Csernoch hercegprímásnál. Vázsonyi a kihall- ! gatás eredményéről Csernoch engedménye nélkül nem akart nyilatkozni, csupán hangsúlyozta, hogy országos ügyekről és érdekekről beszéltek. A touloni hamisfrankok Toulon, február 27. A Samuelli Adolf kihallgatásával megbízott vizsgálóbiró megcáfolja a Havas-ügynökség ama jelentését, hogy Samuellinél hamis frankokat talált volna. Samuelli azzal védekezik, hogy Monté Carlo- ban 900.000 frankot veszített a játékbarlangban s ezért keresett összeköttetést olyan em- ! berekkel, akiktől bármi utón pénzt szerezhet A vizsgálóbiró most abban az irányban nyomoz, hogy a Monté Carloban elveszített pénz nem volt-e hamis. Vincellérháboru Németországban Berlin, február 27. A Mosel-vidéki vincellérek a kormánynak reájuk kedvezőtlen gazdasági politikája miatt és a rossz konjunktúra következtében forrongásban törtek ki. Berencastellban elpusztították a vámhivatalokat és szétrombolták a pénzügyőrség berendezését. A harcok állandóan tartanak. Graachban a rendőrség több embert le akart tartóztatni, de a lakosság vasvillákkal és kaszákkal felfegyverkezve állott ellen. A rendőrség visszavonult, hogy ne kerüljön vérontásra a sor. Tegnap délután körülbelül 1000 vincellér a berencastelli fogház elé vonult, hogy kiszabadítsa a foglyokat. Az államügyészség kénytelen volt engedni és a letartóztatott tüntetőket szabadon bocsátani. Pillanatnyilag ismét béke uralkodik a vidéken3 aüLawHwr arewgirca j. >:t. yv-wvri------ — > —I ■ tk h ■■ IMiH il Ilii Hl ■ Valódi gyógy likőr J >, Orakel" legfinomabb különlegességet | Eredeti Zwack-féle „Urasaim” I gyomorerösitö gyógykeserüt * szállít elsőrangú minőségben 5040 1 Vereinigte Spiritus- u. lifeör- indnstrle Aktlengeseüschaft Mahr.-Ostran, Baimhofstr. i04. Tel. 196. | R~ai i» nwtrr^iinniiJiiiiiiii jul'i ii ■uiniiuiiiiiuiiiBTW'PrMn WFffigiwrririi!rnTrHr,riimviivpvi“i[WiPn™,nir''n'iwifi"iffiiiBTi m -» Regjelizés elölt egy ISI poliSr fl<t Mo t raár ismét kapható mindenütt s béke- 1 íf - Brfriji c-"| 11 na a f?|| *** 'ái' KI időbeli közismert és jutányosabb | \riflMIMA hR-lPlP r T —T I í %• 9 8 I * ií 1 32 elöntött gyomrot 2—3 óra ? £ (3 és fél decisi kis üvegekben is. § iSlíMüdil 1 IlMULll Ibílj alatt teljesen rendbehozza. • • mely 2-3-szórt használatra elegendő i Megrendelhető Schmidthauer Lajos, a források tulajdonosánál is Xomárno (Komárom). — Árjegyzék isméfeJadóknak kívánatra bérmentve f
