Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-28 / 49. (1087.) szám

1926 február 28, vasárnap. WófcmHIRI- &P> Az orvosok erkölcsi és gazdasági válsága IL Már a békeidőben is közismert tény volt, hogy a magánorvosi gyakorlat a nagy városok kivételével csak igen keveseknek nyújthatott kielégitő, családjukat is biztositó nyugodt megélhetést és akiknek nyújtott, azok 30%-bán még külön oklevelet szerzett szakorvosok és egyetemi tanárok voltak. A nagyobb tömeg tehát közigazgatási vagy betegsegélyző pénztárorvosi elhelyez­kedésre várt s ily értelemben a dolog adott rendje szerint megüresedett állásoknak a tartalékát alkotta. Az 1914. évben bekövet­kezett háborúban az orvosi egyetem hallga­tóinak száma részben az ifjú életének egy bi­zonyos fokig való nagyobb biztonsága, rész­ben a pályát előkészítő tanulmányok addig sohasem tapasztalt megkönnyítése miatt rendkivül megnövekedett. A társadalomtudo­mány munkásai és az orvosok ezen jelen­ségnek káros következményéről mind széle­sebb és szélesebb mederben tanácskozásokat folytattak anélkül, hogy a ma már katasztró­fáig jutott gyenge és túltermelési folyamatot az akkori nagyobb célok szempontja miatt megakadályozhatták volna. Ilyen viszonyok között lepte meg a mi Szlovenszkónk és Ruszinszkónk területét is az 1918. évi forradalom és az erre következő évben a kommunizmus, melynek uralma alatt ismét bizonyos életmentési mentalitás­sal és bizonyára annál keveseb hivatottság- gal a túltermelés még azzal is támogatást nyert, hogy a tanulhatás lehetőségének ezút­tal az anyagi feltételei is derüre-borura biz­tosíttattak. A kommün egy évi uralkodásának buká­sát követő számkivetés, majd az egyetemi hallgatók számának korlátozása és Trianon, köztársaságunk egyetemeinek utján ezen túl­termelés anyagát egy igen jelentékeny rész­ben a kényszer és jövőbeli jobb eligazodha- tás szempontjából Szlovenszkóba és Ruszin- S7kóba kapcsolták át. Ellenőrizhető betekintést engend ezen j tényre az itt leközölt néhány statisztikaij számadat A köztársaságunk egyetemeinek orvosi osztályán az említett forradalom és kommun- bukás előtt volt az 1918/19. nyári félévben 2889 hallgató, a kommun bukása után az 1919/20. nyári félévben már 3981, tehát ezer hallgatóval több mint az előző évben. A kö­vetkező években ez a szám még sokszoroso­dig Nyilvánvaló tehát, hogy az átkapcsolódás által az itteni egyetemeken szembeötlő plusz egy igen jelentékeny hányada a magyaror­szági egyetemek volt hallgatóinak számából állott elő. Ennek folyományaként a magán gyakorló orvosok számának a megélhetésssel arányta­lan szaporodása mutatkozott s ezzel termé­szetszerűen az orvosi karnak előre megjósolt erkölcsi és gazdasági sülyedése következett be. Beállott tehát a megélhetés után való versengés, mit növelt még a magán orvosi gyakorlatra nézve azon többlet, melyet a tör­ténelmi Csehország, az ukrán emigráció, va­lamint a hivatalos állásaikból elbocsátott avagy onnan kikényszeritett és a magán gyakorlatba menekültek száma alkotott. Ha az egészséges versenyek jogosságát el is ismerjük, sőt annak a tudomány fejlesz­tésére való hatását megállapítjuk is, azt so­hasem szabad felednünk, hogy az orvosi gya­korlat tulajdonképen nem más, mint az orvo­si tudomány újabb és újabb vívmányainak megismerése és azok alkalmazhatósógának a lehetőségei. Ehhez azonban a megélhetésen kívül „pénz, pénz és pénz" is kell. Ha ez nincs, a tudománnyal lépést csak az tarthat, ki vagyonilag amúgy is független, ügy, de hány ilyen orvos van? Az orvosi gya­korlatban a versengés tehát nem egészséges törekvés, melyből a közre haszon háramul, hanem közveszedelem, a műveltség vissza­fejlődése. Staromestská Kavárna ^v^pit-pst Bar ; ■ >r: ■Sax<rfoB- '' : ■.: Bethlen válaszolt Benesnek A szokolhamisitás nincs összefüggésben a franküggyel — Walkó külügyminiszter visszautasítja Benes sértéseit — Uj nyomozás WSndlschgrátz megtalált naplója alapján Budapest, február 27- (Budapesti szer- j kesztőségünk telefon jelentése.) A nemzetgyű­lés ma meglehetős részvétlenség mellett kezdte meg a frankügy vitáját. Az ülés ele­jén a ház elnöke bejelenti, hogy Dabasi-Ha- lász és társai az elnökséghez beadványt nyújtottak be nyolcórás parlamenti ülések bevezetése végett. A beadvány sorsáról a legközelebbi ülésnapon határoznak. Napirend előtt Héjj Imre interpellál Benes csehszlovák külügyminiszternek a prágai parlamentben elmondott legutóbbi beszédével j kapcsolatban, amelyben Benes megemlékezik 1 ! az elmúlt évek szokolhamisitásairól. Inter­pelláló kéri a miniszterelnököt, hogy ez ügy­ben részletesen tájékoztassa a parlamentet. Bethlen beszéde Bethlen István gróf miniszterelnök azon­nal válaszol az interpellációra. Válaszában a következőket mondotta: A csehszlovák kül­ügyminiszter legutóbbi expozéjában részle­tesen foglalkozott a jelenlegi frankafférral s ezzel kapcsolatban megemlékezett a régebbi szokolhamisitásokról is. Kijelentem, hogy Benes állításai merő kombinációkon ala­pulnak, ! mert a tényállás az eddigi adatok alapján a i következő: Amikor az első szokolhamisitási ügy folyt, Nádosy budapesti főkapitány volt és a hamisitási ügy iratait a rendőrség rög­tön áttette az ügyészséghez. Tehát a vizsgálatot nem Nádosy folytatta le és az eljárást az ügyészség, nem pedig Ná­dosy szüntette meg. A későbbi szokolhamisitás idején Nádosy már országos főkapitány volt. A rendőrség akkor megtette kötelességét, a gyanúsította­kat letartóztatta, majd az ügyészségnek adta át. A további törvényes eljárást az ügyészség folytatta le. Nádosy nem rendelhette el a nyo­mozás megszüntetését, már csak azért sem, mert törvényeink ilyet meg nem engednek. Benes a dinárhamisitást önkényesen állítja oda a szokolhamisitás mellé- A nyomozás erre semmiféle adatot nem szolgáltatott. Benes sorba veszi a hamisításokat Első­nek az 1919. évben feltűnt hamisításokat em­líti, amikor az osztrák-magyar bankjegyek felülbélyegzését hamisították. Erre kijelen­tem, hogy igy valamennyi utódállamban is hamisí­tottak s mindenütt nyerészkedési vágy­ból. Ezen hamisitási eseteket Benes nem jogosult Magyarországgal összefüggésbe hozni. Másodiknak említi a csehszlovák külügy­miniszter, hogy 1920-ban cseh százkoronás bankjegyeket hamisítottak. Ez ügyben folyt nálunk nyomozás, az ügyészség azonban ada­tok híján az eljárást beszüntette. Az ügyész­ség a nyomozás beszüntető végzéséről értesí­tette annakidején a budapesti csehszlovák delegációt is. Ha szerepeltek az ügyben, mint Benes mondja, katonai személyek, ezek leg­feljebb tartalékosok lehettek, működésűk tel­jesen egyéni ténykedés volt, aminek hatósági jelentőséget tulajdonítani nem lehet. Még in­kább lehetetlen az az állítás, hogy a hamisít­ványok előállitásában központi állami intézet magasrangu tisztviselői vettek volna részt. A csehszlovák külügyminiszter legutóbbi beszé­dében megemlíti még a csehszlovák ötszázko­ronások hamisításait 1921-ben. A bécsi rend­őrség tényleg értesítette annakidején a bu­dapesti főkaDitányságot, amely rögtön megin­dította az eljárást és öt terheltet letartózta­tott. Ezután szabályos bírói vizsgálat követ­kezett, amely 1923-ban a nyomozás megszün­tetését eredményezte. A csehszlovák kormánynak jegyzékére a magyar kormány tényleg nem válaszolt, de csak azért, mert elegendőnek tartotta, azt, hogy az ügyészség az iigy megszünte­tését elrendelő végzését megküldte a bu­dapesti cseh követségnek. A csehszlovák követség három éven át egyáltalában nem érdeklődött az ügy iránt, érdeklődése csak most a frankhamisitási ügy kapcsán ujult fel. Véleményünk az, hogy a dolgot csak azért nem szorgalmazták, mert maguk sem hittek az akciók komolyságában. (Helyeslés a jobboldalon.) Farkas Tibor különvéleménye Ezután a napirend értelmében Farkas Tibor terjesztette be különvéleményét a parlamenti frankbizottság működéséről. — Abban nem térnek el a vélemények — mon­dotta —, hogy a betegen segíteni kell, de ha a ke- levény az arcon van, akkor az eltávolításnál vi­gyáznunk kell. Polemizál Vass József dr. népjóléti miniszterrel, aki azt mondotta, hogy a kisebbségi vélemény a keresztény nemzeti irányzat számára bitófát jelent. Majd Vázsonyi szerepével foglalkoz­va, megállapítja, hogy Vázsonyi küzdelmével nem érte el a várt eredményt. A felelősséget nem haj­landó teljes egészében egyedül Bethlen számlájára Írni. A miniszterelnöknek nem lehet kötelessége minden apró-cseprő ügyben személyes vizsgálatot tartani. Walkó külügyminiszter beszéde Szabó Sándor (egységespárti) és Pakots József (ellenzéki képviselő felszólalása után felolvassák Walkó Lajos külügyminiszternek válaszát, amelyet Rakovszky Istvánnak Benes beszédével kapcsolat­ban benyújtott interpellációjára adott. Benes azt mondotta, hogy a speciális magyar miliő okozta a frankügyet. Az a társadalmi miliő, amely nem tud belenyugodni sem a békébe, sem a háborúba. Walkó visszautasítja Benesnek ezen vádjait, kije­lenti, hogy ezt az ügyet sem a magyar társadalom, sem semmiféle speciális miliő ki nem termelte, ha­nem az a békeszerződések következtében be­állott állapotok szüleménye. Magyarország leg­hőbb óhaja, hogy a szomszédos államokkal jó viszonyban éljen. Ennek a viszonynak azonban előfeltétele a kölcsönös megértés és meg­egyezés. A külügyminiszter válaszát Rakovszky István és a Ház tudomásul veszi. Megtalálták Windischgratz naplóját Az esti lapok jelentései szerint Windischgrütz herceg családjának egy tagja megtalálta Windisch- grátz naplóját, amelyben a frankhamisitási ügy részleteiről érdekes feljegyzések vannak. Állítólag az újabb nyomozás eredményes forrását fogja ké­pezni ez a napló. Károlyi Imre Teleki ellen A Pesti Napló szerint Károlyi Imre gróf a rendőrségen tegnap a következőket val­lotta: Amit Telekiről tudok, azt egy okirat­ból tudtam meg, amelyet nem hozhatok nyil­vánosságra, mert erre fölhatalmazásom nin­csen. Amikor Windischgraetz a frankhamisí­táshoz szakértőt kért Telekitől, Teleki két- riapi gondolkodási idő után Gerőt ajánlotta. Arra a kérdésre, hogy Teleki lebeszélte-e Windischgraetzet a hamisitási terv megvaló­sításáról, Károlyi kijelentette, hogy Teleki több ízben résztvett azokon a tanácskozáso­kon ,amelyeken a frankhamisítást előkészí­tették. Csak akkor maradt el, amikor a tech­nikai előállítás került szóba. Részletesebben azonban nem nyilatkozhat, mert erre sem ka­pott felhatalmazást. Teleki Pál gróf rendőrségi kihallgatása alkalmával hangoztatta, hogy semmi tudomá­sa sem volt arról, hogy a Pesti Hazai 350 milliós lombardkölcsönt adott volna Win- dischgraetznek, ő senkinek semmiféle ajánló levelet nem adott. A rendőrség épülete előtt óriási tömeg csoportosult, mert várták, hogy a késő esti órákban Telekit szembesíteni fogják Károlyi Imrével. A szembesítés azonban nem tör­tént meg. A Magyarország értesülése szerint Károlyi Imre gróf tegnapi rendőrségi kihallgatásán Teleki Pál grófot a frankhamisításban való bünsegédi bünrészességgel vádolta meg. Azt vallotta róla, hogy a hamisítást előkészítő cselekményekben te­vőlegesen is részt vett az által, hogy mindazokon a tanácskozásokon, amelyeken a frankhamisítás terveiről volt szó, maga is jelen volt. Schultze vallomása Budapest, február 27. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Schultze val­lomása megérkezett Budapestre s a többi kö­zött a következőket tartalmazza: Schultze 1922-ben két hétig tartózkodott Budapesten. Itt találkozott egy előkelő úrral, aki a frank­hamisítás tervét megpendítette előtte s ugyanez az ur összehozta őt Windischgraetz herceggel. Schultze többször találkozott a her­ceggel egy nagy társaságban, amelynek min-: den tagja tudott a készülő frankhamisitásról. A nevekre azonban már nem emlékszik, csu­pán Windischgraetz és Mészáros neveire em­lékszik határozottan. A társaság állandóan hazafias célokat emlegetett s olyan kijelen­tések is hangzottak el, hogy a hamisítást nem- csakhogy elnézik, de még jóvá is fogják hagyni. Ezért vállalta Schultze a frankhami­sítás előkészítő munkálatait. Többször meg­jelent a térképészeti intézetben is s azután eltávozott Budapestről- Az akció megindítása­kor, 1923-ban ismét visszatért Budapestre s itt meggyőződött arról, hogy Windischgraetzé- ket nem hazafias célok vezetik s a hatóságok egyáltalában nem hagyták jóvá a frankhami­sítást. Már nagyon szeretett volna szabadulni Budapestről, azonban Windischgraetz társa­sába nem engedte őt, mert attól tartott, hogy elárulja a tervet s igy háromnapi budapesti tartózkodása után formálisan megszökött. A hamis bankjegyek előállításához szükséges papír eredetéről semmit sem tud. A franciák Windischgratzék afabb kihallgatását kívánják Royere francia rendőrfelügyelő tegnap este fölkereste Clinchant francia követet, aki­vel hosszabb ideig tanácskozott. A tanácsko­zás összefüggésben állt Schultze vallomásá­val ,és Károlyi Imre, valamint Teleki gróf rendőri kihallgatásával A franciák az uiabb adatok alapián kérni fogják Gerő, Hajts, Kurtz és Windischgraetz újabb kihallgatását. Az ellenzék Farkas Tibor kisebbségi véleménye mellett Ellenzéki körökben Schultze vallomása és a rendőrségi kihallgatások után arra a be­látásra jutottak, hogy Vázsonyi kisebbségi véleménye nem alkalmas az ügy tisztázására, éppen azért valószínű, hogy az ellenzék Far- kass Tibor javaslata mellett foglal állást­Vázsonyi a hercegprímásnál A Pesti Napló értesülése szerint Vázso­nyi Vilmos vasárnap kihallgatáson volt i Csernoch hercegprímásnál. Vázsonyi a kihall- ! gatás eredményéről Csernoch engedménye nélkül nem akart nyilatkozni, csupán hang­súlyozta, hogy országos ügyekről és érdekek­ről beszéltek. A touloni hamisfrankok Toulon, február 27. A Samuelli Adolf ki­hallgatásával megbízott vizsgálóbiró megcá­folja a Havas-ügynökség ama jelentését, hogy Samuellinél hamis frankokat talált volna. Samuelli azzal védekezik, hogy Monté Carlo- ban 900.000 frankot veszített a játékbarlang­ban s ezért keresett összeköttetést olyan em- ! berekkel, akiktől bármi utón pénzt szerezhet A vizsgálóbiró most abban az irányban nyo­moz, hogy a Monté Carloban elveszített pénz nem volt-e hamis. Vincellérháboru Németországban Berlin, február 27. A Mosel-vidéki vin­cellérek a kormánynak reájuk kedvezőtlen gazdasági politikája miatt és a rossz konjunk­túra következtében forrongásban törtek ki. Berencastellban elpusztították a vámhivata­lokat és szétrombolták a pénzügyőrség beren­dezését. A harcok állandóan tartanak. Graachban a rendőrség több embert le akart tartóz­tatni, de a lakosság vasvillákkal és ka­szákkal felfegyverkezve állott ellen. A rendőrség visszavonult, hogy ne kerüljön vérontásra a sor. Tegnap délután körülbelül 1000 vincel­lér a berencastelli fogház elé vonult, hogy kiszabadítsa a foglyokat. Az államügyészség kénytelen volt engedni és a letartóztatott tün­tetőket szabadon bocsátani. Pillanatnyilag is­mét béke uralkodik a vidéken­3 aüLawHwr arewgirca j. >:t. yv-wvri------ — > —I ■ tk h ■■ IMiH il Ilii Hl ■ Valódi gyógy likőr J >, Orakel" legfinomabb különlegességet | Eredeti Zwack-féle „Urasaim” I gyomorerösitö gyógykeserüt * szállít elsőrangú minőségben 5040 1 Vereinigte Spiritus- u. lifeör- indnstrle Aktlengeseüschaft Mahr.-Ostran, Baimhofstr. i04. Tel. 196. | R~ai i» nwtrr^iinniiJiiiiiiii jul'i ii ■uiniiuiiiiiuiiiBTW'PrMn WFffigiwrririi!rnTrHr,riimviivpvi“i[WiPn™,nir''n'iwifi"iffiiiBTi m -» Regjelizés elölt egy ISI poliSr fl<t Mo t raár ismét kapható mindenütt s béke- 1 íf - Brfriji c-"| 11 na a f?|| *** 'ái' KI időbeli közismert és jutányosabb | \riflMIMA hR-lPlP r T —T I í %• 9 8 I * ií 1 32 elöntött gyomrot 2—3 óra ? £ (3 és fél decisi kis üvegekben is. § iSlíMüdil 1 IlMULll Ibílj alatt teljesen rendbehozza. • • mely 2-3-szórt használatra elegendő i Megrendelhető Schmidthauer Lajos, a források tulajdonosánál is Xomárno (Komárom). — Árjegyzék isméfeJadóknak kívánatra bérmentve f

Next

/
Oldalképek
Tartalom