Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-20 / 42. (1080.) szám

2 hamisítás meg nem történt volna, akkor a külügy­miniszter ur a középeurópai Locarnót talán elő se hozta volna! De mert adódott ez a jó alkalom, sie­tett azt megragadni a külügyminiszter ur s kész­séggel kitárta a szivét ország-világ előtt, hogy lássa mindenki, hogy abban Magyarország ellen egyetlen molekula rossz érzés sem lakozik 1 A szokolhamísi- tás felmelegítésére sem a rosszindulat készteti a külügyminiszter urat, hanem a kötelesség és a mi­niszteri felelősség. Végtére is az állam hitelének a veszélyeztetése, az állam és a polgárok károsodása, amint azt a külügyminiszter ur nyíltan ki is mondta, oly szempontok, amelyek felett még Ma­gyarország kedvéért se lehet hallgatólag elsiklani! Megértjük tehát ezt az álláspontot is, aminthogy megértjük azt is, hogy ezért kereste és találta meg a külügyminiszter ur az összefüggést a frank és a szokolhamisitás között! És ezt annál inkább is meg­értjük, mert a külügyminiszter kijelentette vála­szában, hogy „ha szükség lesz reá, a köztársaság az adott pillanatban azokat az intézkedéseket fogja megtenni, amelyeket a magyarországi állapotok is kivannak" s hogy „azt hisszük, hogy megegyezés- szeriien lesz elintézve az egész kérdés és komoly incidensre nem kerül a sor". A középeurópai Locarnóval nem tudunk ilyen könnyen végezni. Nem pedig azért, mert nem lát­juk azt az atmoszférát, amely a Benesi gondolat megvalósítását valószínűvé tenné! A Magyarországgal való igazi békét és Közép- európa Locamóját csak akkor lehet megteremteni, ha az európai, vagy legalább a középeurőpai gaz­dasági béke készen van s a nemzeti kisebbségi jo­gok teljessége nemzetközi törvénnyel van bizto­sítva s annak végrehajtását a népszövetségben fel­állítandó bíróság ellenőrzése garantálja! Erre irá­nyuló törekvést azonban a köztársaság bel- és kül­politikájában nem látunk! A gazdasági unió felé való törekvésnek nyoma sincsen! A Magyarországgal kötendő gazdasági szerződés, amelyre pedig mind a két államnak szüksége van, még ma Is megkötetlen és valami nagy igyekezetei nem lehet konstatálni arra, hogy ez a gazdasági szerződés mielőbb megköttessék! A nemzeti kisebbségi jog teljes kiépítésének a szándéka hiányzik a csehszlovák kormányból, hi­szen a nyelvrendelet s annak 99. §-a világosan mu­tatják a kormány tendenciáját! Az elcsehesitésnek a cseh nemzeti állam megvalósításának szándékába burkolt hivatalos törekvése nyíltan beszél és el­mondja, hogy a magyarságnak nemzeti léte forog veszedelemben! A gazdasági és kulturális szabad­ság hiánya s az, hogy az idezárt magyaroknak még a szellemi érintkezés szabadsága sem áll rendelke­zésükre s Magyarországon lakó testvéreinkkel a szellem és kultúra szárnyain is tilos érintkezni és ■ a testvériséget fentartani, mind azt mutatják, hogy nincs meg a kellő atmoszféra Locarnóhozf A külügyminiszter ur azt mondta válaszában, hogy „a középeurópai Locarnót megteremteni akaró politikának kész a csehszlovák köztársaság azonnal, mihelyt ezt Magyarország akarja, bizonyí­tékát is adni". Hát mi azt hisszük, hogyha a külügyminiszter ur beterjeszt egy „megfelelő" javaslatot a népszö­vetséghez a nemzeti kisebbségi jognak nemzetközi törvényéről és a népszövetség kebelében felállítan­dó bíróságról, amely a törvény végrehajtását ellen­őrzi, ha a népszövetség egy bizottsága által készí­tett s a gazdasági unió érdekében mozgó s a gaz dasági béke irányában való haladást jelentő javas­latokat nagy képességeivel még tökéletesebben' megkonstruálja s a gazdasági béke teljességéhez szükséges összes kezdeményezést megteszi, köztük egy, a bókülékenységet jelentő gazdasági szerződés megkötését Magyarországgal keresztül viszi, — ha minket, régi hazánktól a demokrácia megcsúfolásá­val és igazságtalanul elszakított magyarokat, a köz­társaság érdekében, békés megegyezés utján vissza­adnak Magyarországnak, — ha a nemzetiségi vi­szálykodás megszüntetésének igazi törekvését az intervallumban is tények fogják bizonyítani: akkor megszülethetik a középeurópai Locamo is!! A külügyminiszter ur előtt csak a köztársaság érdeke lehet döntő! Ez pedig a középeurópai Lo- carno létrejöttét mindenképp kívánja! Ne várjon a külügyminiszter ur Magyarország felhívására, ha­nem tegyen meg e nélkül is mindent, még áldoza­tok árán is mindent a köztársaság érdekében arra, hogy az igazi béke mielőbb életet nyerjen. A ruszin nemzeti tanács a nyelvrendelet ellen Ungvár, február 19. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A nyelvrendeletnek a ruszin népre vonatkozó sérelmes része ellen általános felháborodás észlelhető. Úgy7 a kormányt támogató, mint az ellenzéki ruszin pártok élesen foglalnak állást az ellen, hogy a ruszin népet kisebb­ség számba vegyék. A ruszin nemzeti tanács, amely egyéb­ként sohasem ad életjelt magáról, ta­nácskozásra gyűlt össze és elhatározta, ®lAAAAAAAÁAAAAAAAAÁAAAAAAraim §or$|eüuelíef mindenki csalt tealsierlR és Tsa Mattan mi, Bramiovo, RatfitlCnft ni. Tftlftfon 18Wn 23íV>* wwiTOmmminiiMninin /,in2c<;AT-A%A<ró»an-HtRTjaT> 1926 február 20. Szombat. .jv i». ... . . .rQ hogy a nyelvrendelet ellen tiltakozás­sal él, mert abban Podkarpatszka Rusz autonóm jogainak megsértését látja. A nemzeti tanács memorandumot terjeszt a kormány elé, melyben egy olyan pótrendelet kibocsátását szorgal­mazza, amely Ruszinszkóban a ruszin nyelvnek az államnyelvet megillető jogokat megadja. Figyelemre méltó jelenség, hogy Ruszlnsz­kőban a ruszin nyelv ellen széles körben csali azért viseltetnek animózitással, mert a cirillikát senkise tanulja meg szívesen, va­lamint azért is, mert a ruszin nyelv még mindig nem egységes, úgy hogy számos vál­tozatából alig ismeri ki magát idegen ember. Az amugvis zavaros politikai helyzetet ez a tiltakozás és memorandum még jobban komplikálni fogja. Egy angol lap elparentálja Benes népszövetségi tanácstagságát Ung^elország igyekszik hangulatot kelteni aspirációja mellett (Németország elutasító álláspontja London, február 19. A Manchester Guar- J dián szenzációs cikket közöl Benes várható népszövetségi visszavonulásáról. A cikk szerint a csehszlovák külügymi­niszter a népszövetségi tanács választott tagjainak küszöbön álló uj választásán nem jelölteti magát többé• A kisantant megegyezése szerint ugyanis a három középeurópai antantállam felváltva viseli a népszövetség tanácstagságát Benes, aki kétségtelenül ügyesen vezette eddig a kis­antant ügyeit Géniben, most kénytelen helyét átadni egy másik kisantantállam külügymi­niszterének, mert Románia és Jugoszlávia im­már élni akarnak jogaikkal. Az angol lap igen egészségesnek mondja Benes dr. elhatá­rozását, ámbár a népszövetség és Európa nél­külözni fogják. ’ Az elmúlt években ugyanis a csehszlovák külügyminiszter igen hasznos közvetítői szerepet töltött be Franciaország és Ang­lia között s ha élesen egyeztetési formu­lái nem is találtak mindig visszhangra az angol idealistáknál, Benes személyisége mégis eléggé szimpatikus volt, Angliában. Benesnek a népszövetségben is nagy volt a presztízse, úgyhogy távozása minden­képpen károsnak mondható. Az angol lap ezután mintegy elparentál­ja Benest, beszámol érdemeiről és foglalko­zik azzal a problémával, hogy ki kerülhet he­lyébe, Végül még egyszer ismétli, hogy Be­nes elhatározása, amennyiben a kisantattal kö­tött megegyezéssel van összefüggésben, csak helyeslést és méltánylást érdemel. Skrzynski lengyel miniszterelnök a Mor- ningpostban „Az Uj Világ" címen cikksoro­zatot kezdett meg. A mai lapban a lengyel állam geográfiái fekvésének fontosságát fej­tegeti s kiemeli, hogy Lengyelország, mint a nyugat és kelet között lévő hid nélkülözhetet­len Nyugateurópa szempontjából. A fejtege­tésekből azt a végkonkluziót vonja le, hogy Lengyelország állandó népszövetségi tanács­tagsága nemcsak jogos, hanem Európa szem­pontjából fölöttébb szükséges is. Egyáltalán a Varsóból érkezett jelentések azt mutatják, hogy Lengyelországban nagyarányú propagan­da folyik a népszövetségi tanácsíagság eléré­se érdekében. A közvélemény ma mór biztosra veszi, hogy a tanácstagságot el is érik, de ha mégsem jönne létre, igen nagy elkesere­dést váltam ki a lakosságból. Berlin, február 19. A fágiiehe Rund­schau, amely a külügyminiszter hivatalos or­gánuma, első oldalán feltűnően közli, hogy ma délelőtt rendkívül fontos minisztertanács lesz Berlinben. E tanácson esősorban a népszö­vetségi tanács kibővité-éről lesz szó. A birodalmi kormány felfogása nem vál­tozott és hivatalos tényezők ismételten kijelentették, hogy a népszövetségi ta­nács Németországon kívül roló kibővíté­se egészen u] helyzetet teremt, amely­ből a birodalom szabadon vonhatja le a k vizek oenciáhat A birodalmi kormány nia is ugyanezen az állásponton van. Ha a népszövetségi tanács kibővítésével téu/iog előáll az uj helyzet, ak­kor Németország okvetlenül visszavonul Géniből, • A népszövetségi államokat a német kor- mánynak erről an álláspontjáról az ufói* bi napokban pontosan es világosan érte­sítettek s egyáltalán nem felel meg a valóságnak egyes belföldi lapok jelentére, mely szerint Német­ország bizonyos kompromisszumokat fogadott el a népszövetségi tanács kibővítésének kér­désében. Gregorovics képviselő interpellált a szlovenszkoi kulturális határzárlatról Miért nem engedik be a magyarországi sajtótermékeket és a könyveket? Gregorovits Lipót keresztényszocialista képviselő Szlovenszkó teljhatalmú miniszte­réhez, az uüifikációs és az igazságügyi mi­niszterhez a magyarországi nyomdatermékek tárgyában a következő interpellációt intézte: Az újkori alkotmányosság és önkor­mányzat prototip államában, Angliában kü­lönböző közigazgatási rendszereket találunk. Irlandról nem is szólva, a szorosabban vett Angliában, Skóciában és Walesben az admi­nisztráció annyira különböző, hogy szinte há­rom külön tartományról beszélhetnénk. És en­nek ellenére az ottani adminisztráció mégis a legjobb és legtökéletesebb Európában s egyetlen angol államférfinak sem jutott eszé­be a különböző tartományi rendszeren változ­tatni, mert jól tudják, hogy a tradíción ala­puló s jól bevált rendszeren változtatni nem tanácsos. Csak a legdemokratikusabb köztársaság­nak hirdetett Csehszlovákiának jutott az a kétes dicsőség, hogy feláldozta történelmileg kifejlett és ezer éven át jól kipróbált köz- igazgatási rendszeiét s helyette oly bürokra­tikus metódust léptetett életbe, mely minden­nek nevezhető, csak demokratikusnak nem. De akkor, amikor egyértelmüleg elitél­jük a köztársaság kormányainak eme eljárá­sát és törvényes utón a szlovénszkói viszo­nyoknak megfelelő s annak szükségleteit tel­jesen kielégítő közintézményeink visszaállítá­sára törekszünk, nem szűnünk meg figyel­meztetni Miniszter Urakat arra, hogy az uni- fikáció terén igen is tegyék ineg mindazt, ami a demokrácia szellemének igazán megfelel. A „modern" demokrácia csehszlovák ér­telmezésének legeklatánsabb példája, egyszers­mind legkirívóbb bizonyítéka az az eljárás, amelyet a respublika kormányai a külföldi sajtótermékek beengedése ügyében követnek. Demokratikus eljárásnak tekintik-e önök azt, hogy a magyarországi könyv- és sajtótermékeket majdnem kivétel nélkül be­engedik a történelmi országokba, ezzel szem­ben Szlovenszkóba csak a legnagyobb után­járással engedik be a könyveket, a lapok kö- | zül pedig csak azokat, amelyekről (Világ és Népszava) egy kormánypénzen kitartott ma­gyar nyelvű sajtóorgánum nyíltan kijelentet­te, hogy azért nyitották meg előttük a köztár­saság kapuit, mert a lapok „szelleme, hang­ja, iránya és tartalma" rokonszenves a ha­tóságok előtt. Ismernek e Önök magát demokratikus­nak nevezhető olyan országot, amelynek te­rületein kétféle jog s kétféle erkölcs van és az egyik részben büntetnek azért, amit a má­sikban 8 millió ember szabadon olvashat. Jogegyenlőségnek nevezhető e az az el­járás, amely fogházbüntetéssel sújtja azt a hírlapi rőt, aki egy budapesti s Prágában min­denütt kapható újság el nem kobzott száma egy cikkét pozsonyi lapba közölte? Mindezekre való figyelemmel kérdezzük Miniszter Urakat: 1. Hajlandók- intézkedni aziránt, hogy az eddigi, a magyarországi nyomtatványok behozatalát megtiltó és minden demokrati­kus rendszert megszégyenítő eljárás meg­szűnjön? 2. Hajlandók-e intézkedni aziránt, hogy a sajtótermékek behozatalát illetőleg uj s a demokratikus elveknek megfelelő rendszer lépjen életbe? A mentelmi bizottság kiadta Fedor Miklóst Prága, február 19. A képviselőház mentelmi bizottsága ma délelőtt elhatározta, hogy uem javasolja sem Prokes, sem pedig Ostry koalíciós képvise­lők megrovását, ellenben Fedor Miklóst, a keresztényszocialista párt képviselőjét az is­meretes incidensért kiadja a prágai törvény­széknek, amely még a tegnapi nap folyamán Fedor kiadatását kérte a Meissner képvise­lőn elkövetett testi sértésért. Fedor képvise­lőnek tehát csak a bíróság előtt lesz alkalma igazolni azt, hogy a tettlegességet tulajdon­képpen Prokes és Ostry képviselők idézték elő sértő kifejezéseikkel és hogy az aktatás­kát először Ostry képviselő dobta Fedor felé s amikor ő visszadobta, csak egy sajnálatos véletlen következtében sértette meg arcán Meissner szociáldemokrata képviselőt. A se­besülés különben sem olyan veszélyes, mint ahogy ezt a cseh lapok írták, Meissner nem kapott idegsokot, a szeme sem sérült meg, sőt a mai plenáris ülésen már jelen is volt. Az állam visszaköveteli az építkezési államsegélyeket? Politikai tudósítónk jelenti: Az építészeket és épitőszövetkezeteket már hosszabb ideje nyugtalanítja az a hir, hogy a kormány az építkezési törvény alapján annakidején fo­lyósított államsegélyeket most kölcsönné akarja átváltoztatni és az összegeket vissza akarja követelni a szövetkezetektől. A tör­vény rendelkezései ugyanis ebben a tekintet­ben nem világosak s a parlamenti tényezők sok intervenciója és kérdezősködése eddig semmi eredményre nem vezetett. Politikai körökben ma mégis teljes határozottsággal állítják, hogy Englis pénzügyminiszter jelen­leg olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely- lyel ezeket a segélyeket a kamatokkal együtt vissza akarja szerezni. A cseh szociáldemok­raták ma küldöttségileg keresték fel a pénz­ügyminiszter, hogy felvilágosítást kérjenek az ügyben, de Englis miniszter kitérő választ adott. Bratianu súlyosan megbetegedett A román községi választások izgalmai Bukarest, február 19. A községi választások iz­galma tetőpontra hágott. Az ország minden részéről zavargásokat és kihágásokat jelentenek, amelyek nem egy helyütt emberáldozatokat is követeltek. Bukarestben tegnap körülbelül 200 választó meg­jelent az alpolgármester előtt és bizonyos vissza­élések meggátolását követelte. Amikor az alpolgár­mester izgatottan és haragosan válaszolt, a válasz- ‘ tók tömege gúnyos szidalmakkal illette s majdnem tettlegességre is sor került. Csak hosszabb idő múlva sikerült a szobájában fogolyként őrzöti elő­kelő hivatalnoknak a rendőrséget és a katonai ha­tóságot értesítenie. A tüntetők csak akkor vonultak el, amikor az elősiető katonai ügyész megígérte, hogy a választási legitimációkat pontosan meg fog­ják kapni. Bukarest, február 19. Bratianu miniszterelnök állapota ma tetemesen rosszabbodott. A miniszter- elnök már néhány nap óta betegeskedik, de mind­eddig az orvosok vélemény az volt, hogy csak köny- nyebb influenzáról van szó. Ma bizonyossá vált, hogy Bratianunak tüdőgyulladása van. A beteg hő­mérséklete igen emelkedett. A miniszterelnök be­tegsége nagyban befolyásolja a most folyó községi választásokat. Bécs, február 19. Beavatott körök értesülése szerint a román királyi udvar azon fáradozik, hogy Károly trónörökös bekül jön ki régi ellenségeivel. Az eimult napokban nagyarányú politikai változás történt Romániában s ennek a változásnak első kö­vetkezménye az lesz. hogy Bratianu kormánya visszalép. A lemondás után a király azonnal meg­semmisíti Károly lemondó iratát. Úgy látszik, hogy nemcsak a király, hanem a királyné is, aki eddig fiának legnagyobb politikai ellenfele volt, szintén a visszahivókhoz csatlakozott. Száz embert temetett maga alá egy rozoga templom Zágráb, február 19. Morovicani borvát fa­luban egy vallási szertartás alatt a katolikus templom hirtelen összedülí és több mint száz templomlátogatót maga alá temetett. A katasz­trófa okát még nem sikerült földerítem, de valószínű, hogy a szerencsétlenség a temp'om elhanyagolt rossz állapotára vezethető vissza. Amikor a fülsiketítő robajjal bekövetkezett összeomlást a falu többi lakosa meghallotta, pánikszerű izgalom tört ki mindenütt s a rom­halmaz mellett borzalmas jelenetek játszódtak le. A faluban egyetlen ember sem volt. akinek hozzátartozója ne lett volna a templomban. A szomszéd falvakból hamarosan mentőexpedi- ció indult a helyszínére, hogy az eltakarítási munkálatokat elvégezze. Egyelőre még nem tudni hány halottja és sebesültje van a bor­zalmas szerencsétlenségnek, de az bizonyos, hogy az áldozatok száma legalább 50— 60-ra becsülhető, »

Next

/
Oldalképek
Tartalom