Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-17 / 39. (1077.) szám
4 Atjjij/maHUBinuBm-wai 1926 február 17. Szerda. Cigányzene! Kitűnő borok I A „Kreusel SCaJ!er“-bera (Nekazanka) Rövidesen megalakul Olcsó vacsora! Magyar konyhai Ötévi fagyházra Ítélték a hitvesgyilkos Csíkszeredái táblabirónét A terhelő tanú esküje — Éjszakai tárgyalás után, hajnali ítélet *— Saját tudósítónktól — Csíkszereda, február 16. Megírta a P. M. H. azt a tárgyalást, amely a Csíkszeredái törvény széken most folyt le. A tárgyalás négy napig tartott Tizenkét év után a tusnádi tragédia Két év előtt dördült el Tusnádon az a lövés, mely Incze Dénes nyugalmazott tábla- bíró életének véget vetett. Öngyilkosság volt, mondták. Mi adta volna az ötvenéves ember kezébe a revolvert? Erre a kérdésre is megtalálta a feleletet a köztudat. A meghalt táb- labiró súlyos, gyógyíthatatlan gyomorbajban szenvedett. Tudták róla, hogy hiába járja a világfürdőket s hiába zarándokol évről- évre gyógyulást keresni, öreg ember volt, meghalt... És senki sem tudta, hogy a tusnádi fürdőhely zsalugáteres szalonja azon a délután nagy, öröké’etü tragédia színhelye volt. Mé~ ma, a főtárgyalás után is derengő homályban áll az a szoba, hol megtörtént a pont Incze Dénes életében. Hárman voltak jelen: Incze Dénes, fiatal felesége és egy Molnár nevű ur. Harmincéves volt akkor Incze D£nes- né, Incze Dénes pedig ötvenéves. Tizenkét évre kisérte lnczéné nagybeteg férjét, évről- évre, fürdőről-fürdőre. Találkozott közben a fővádlóval, a koronatanúval, ki a főtárgyaláson szörnyen igazat mondott: akkor délután borzalmas jelenet volt lnczéné és férje között Isten tudja ma már, honnan került elő az a revolver, amivel lnczéné, barátja sze- meláttára — főbelőtte az urát Négynapos tárgyalás Az az ur, aki jelen volt, félévig hordta magában a szörnyű titkot. Félév után felment a Csíkszeredái ügyészségre és elmondotta: igy és igy történt Másfél évig volt vizsgálati fogságban özvegy Incze Dénesné- Mikor 9-én délelőtt a főtárgyalás megkezdődött, megtört, álmatlan éjjelektől veséig kinzott roncsot vezetett a szuronyos őr bírái elé. És senki meg nem tudta mondani, az ártatlanság megpróbáltatása volt-e e hosszú vizsgálati fogság, vagy a bűnös előzetes lakolása, ötven tanú sorfala között ment el özvegy Incze Dénesné, ötven tanú hosszú ellentmondó vallomása következett a tárgyalás folyamán, köztük Molnáré- ki a hallgatóság sápadt hallgatása közben ismételte meg az ügyészségen tett kijelentéseit. S megesküszik: —- hogy a bíróság előtt igazat vallottam. Isten engem úgy segéljen. Amen!“ A vádlottak padján pedig a halálravált asszony zokogott Nincs mentség! A védelem felsorakoztatott tanúi, számtalan intim részlet feltárásával (miközben az elnök többször zárt tárgyalást rendel), csupán olyan momentumokat tudnak felhozni, melyek esetleg enyhitő körülményekül szolgáltak, de a vádat meg- dönteni nem tudták. Hajnali Ítélet Háromnapos tárgyalás után, csütörtökön délután utoljára ült össze a törvényszék. Ismét elővezetik özvegy Incze Dénesnét, ki már élőhalottként ül a vádlottak padjára. Látni, mint roskad össze az ügyész kérlelhetetlen logikájú beszéde alatt. „Hitvesgyilkosság... házasság szentsége... titkos bűn... utána gyilkosság. Szigorú büntetést!“ Azután reménykedve, felengedve néz a vádlott a védőügyvédre. Hosszú, hosszú beszéd. Órákig tart. A vád tarthatatlan. Elképzelhetetlen. S számtalan enyhitő körülmény! A dobogó kiürül. Este 12 óra. A folyosón, a teremben a késő idő ellenére számtalan ember tolong. A terem félhomályosán világítva. Csend. Egy óra, két óra, három óra... Négy órakor nyílik ismét az ajtó a a taláros bírák felvonulnak a dobogóra. Halálos csendben hirdeti ki az ité’etet az elnök. — özvegy Incze Dénesnét a törvényszék hitvesgyilkosságban bűnösnek találta! Minden enyhitő körülményt figyelembe véve ötévi fegyházra Ítéli. A fehér plasztron megvillan ebben a percben a bírói taláron. Mint egy-egy koporsóra ejtett fehér tulipán. Ügyész is, vádlott is fellebbeznek, özvegy Incze Dénesnét elve-j zetik. Kint az udvaron derengeni kezd. Ka- j has kukorél messze... ’i a Páneurópai Unió Csehszlovákiában A mozgalom vezérel elsősorban Európa népeinek gazdasági és kulturális téren való közeledését igyekeznek megteremteni — Beszélgetés Sehuster volt miniszterrel a mozgalom egyik irányítójával Prága, február 16. Az utóbbi időben egyre konkrétebb alakot kezd ölteni a sokat emlegetett páneurópai mozgalom. Hubermann Broniszláv, világhirü hegedűművész, aki tudvalévőén egyik előharcosa ennek a szép eszmének, hosszabb eszmecserét folytatott Masaryk köztársasági elnökkel, majd Benes külügyminiszterrel Páneurópa problémájáról, ügy az államfő, mint a külügyminiszter ismételten kijelentették, hogy az eszmével rokonszenveznek, mire megkezdődtek a Csehszlovák Páneurópai Unió előkészítő munkálatai, melyekben német részről Coudenhove- Kalergi és cseh részről Sehuster dr. volt meghatalmazott miniszter, a Cseh Általános Bankegylet elnökigazgatója vesz részt, mig Szlovenszkót Stodola Kornél szenátor, a ma- gyar-cseh kereskedelmi kamara elnöke képviseli. Érdekesnek tartottam Sehuster dr. volt miniszter véleményét kikérni a mozgalom céljairól és terveiről. Sehuster dr. a Cseh Általános Bankegylet palotájában levő irodájában fogadott és a következőket mondotta: — A páneurópai mozgalom csehszlovákiai központi bizottsága rövidesen meg fog alakulni. Néhány nappal ezelőtt Coudenho- ve-Kalergi jelenlétében bizalmas értekezletet tartottunk a Cseh Gyáriparosok Központi Szövetkezetének helyiségében. Az értekezlet lefolyásáról csak annyit közölhetek, hogy a mozgalom megszervezésének kérdésében egyhangú megegyezés jött létre. — A központi bizottságnak nemzetiségi alosztályai lesznek egységes irányítás mellett. A mozgalom szervezeteket létesít, melyekbe faji, nemzetiségi, nemi és politikai pártállásra való tekintet nélkül mindenki beléphet. — A központi bizottság a jövő hő elején fölhívást intéz a nyilvánossághoz és remélhető, hogy a páneurópai mozgalom csehszlovák uniója májusra megalakul. — Mi a páneurópai mozgalom közvetlen célja? — kérdeztük. — Nézetem szerint a páneurópai mozgalom lényege ezidőszerint maga a mozgalom, A vezérek közül egyik sem gondol a végső cél, Páneurópa megvalósítására, hanem inkább az eszme megvalósításának előkészítése lebeg cél gyanánt a szeme előtt, noha Páneurópa a testet öltött pacifizmus és legjobb biztosítéka lenne az európai békének. Azonban már maga a mozgalom is jótékony hatást gyakorol az európai viszonyokra, mert gazdasági és kulturális téren közelebb hozza az embereket egymáshoz. — A legközvetlenebb pozitív célunk pedig a következő: — Le akarjuk bontani a nemzetközi kereskedelmi forgalmat akadályozó mesterséges korlátokat. Harcolni fogunk a tulságbavitt vámvédelem, valamint a ki- és beviteli tilalmak ellen. — Továbbá meg akarjuk teremteni az európai, vagy legalább a középeurópai nemzetek kulturális közeledését s együttműködését. — A mozgalom híveinek kötelességük az eszmét propagálni és annak uj híveket szerezni. E propaganda főképpen gazdasági és kulturális utakon halad, mert Európa nemzeteinek közös gazdasági érdekeiken kívül ugyancsak közös érdekük az európai kultúra biztosítása. E kultúra megőrzését és további fejlesztését a nemzetek egymáshoz való közeledése biztosítja a legjobban. — A mozgalom gyakorlati jelentőségét, ha annak céljait igy értelmezzük, még az sem vonhatja kétségbe, aki Páneurópa eszméjét megvalósíthatatlan utópiának tartja. t 1, A nyelvtörvény végrehajtási rendelete 65. cikk. Az állami igazgatás a bíráknak, hivatalnokoknak és más alkalmazottaknak lehetővé teszi az elegendő nyelvi képesítés megszerzését a gyakorlathoz szükséges időre való szolgálati beosztás utján; ez okból, amennyire a lehetőség megengedi, az egyes bíróságoknál és hivataloknál nyelvi gyakorló tanfolyamokat Í3 lehet rendezni, amelyek az illetékes miniszter rendelete által fognak szabályoztatni. 66. cikk. 1. Ha valamely birő, hivatalnok vagy más alkalmazott a megállapított határidőn belül az államnyelv ismeretét nem igazolja, úgy sem önálló, sem vezető állást nem szabad reá bízni, sem magasabb rangosztályba kinevezni. Az államnyelv ismeretének hiánya a kevésbbé kielégítő vagy nem kielégítő minősítés megállapításának oka gyanánt tekintetik vagy olyan ok gyanánt, hogy a birő, a hivatalnok vagy más alkalmazott szolgálati állásának ellátására tartósan képtelennek tekintessék és hogy az érvényes előírások szerint tartós nyugdíjba helyeztessék. Szerződéses alkalmazottaknál, akik az államnyelv ismeretét nem igazolják, a szolgálati viszonyt föl kell bontani. 2. Ha egy bíró megtagadja a vizsgának a megállapított határidőn belül való letételét vagy az államnyelv ismeretének másként való igazolását, ez ok arra, hogy a fegyelmi bíróság őt hivataloskodási képtelenség miatt nyugállományba helyezze. Biró- sági gyakornokoknál ez a körülmény durva megsértése a szolgálati kötelességnek a bírósági szervezetre vonatkozó 1896. november 27-én 217. sz. a. kelt törvény 13. §.-nak 8. bekezdése értelmében. 67. cikk. 1. Azok a már alkalmazott közegek (2. cikk 3. bekezdés) akik az 1. cikkben említett minisztereknek vannak alárendelve, a 62. cikk értelmében a 64. cikkben megállapított határidőn belül hasonlóképpen tartoznak ama képesítésüket igazolni, hogy az állam nyelvén hivataloskodni tudnak, amennyiben a miniszter ezen igazolást nem engedi el abból az okból, hogy eddigi működésűk vagy más körülmény alapján az államnyelv tökéletes ismerete kétségtelen. E tekintetben megfelelően érvényesek a 64. cikk 2.—4. bekezdéseinek rendelkezései. 2- Ha azok, akik fegyelmi eljárás alá tartoznak, megtagadják a megállapított határidőn belül a vizsga letételét vagy az államnyelv ismeretének másként való igazolását, úgy ez ok arra, hogy a fegyelmi bíróság elmozdítsa őket állásukból Más közegeket föl tehet függeszteni működésük vagy meg- , blzatdsuk alól, 8. Érintetlenek maradnak azok az intézkedések, amelyeket az 1921. augusztus 12-én kelt törvény alapján hajtanak végre, amellyel ideiglenes rendelkezések adattak ki a 6zlovenszkői és ruszinszkói közjegyzőkre nézve, 4. A birósági biztosság ellátása csak olyan közjegyzőknek osztható ki, akik képesek az állam nyelvén hivataloskodni. 68. cikk. 1. Az állami igazgatás köteles a törvény és e rendelet alaprendelkezéseinek szigorú betartásával az egyes szolgálati állásokat a tényleges szükséghez képest nyelvileg képesített birákkal, hivatalnokokkal és más alkalmazottakkal, vagy állami közegekkel betölteni. 2. Olyan birósági járásokban, ahol az utolsó népszámlálás szerint legalább 20 százalék ugyanazon, de nem ceehszlováknyelvü állampolgár lakik, valamint olyan társasbiróságoknál és hivataloknál, amelyek e járások bíróságai és hivatalai fölé vannak rendelve, az állami Igazgatás hasonlóképpen a szükséghez képest olyan birákat, hivatalnokokat és más alkalmazottakat, valamint közegeket alkalmaz, akik igazolták, hogy képesek a kisebbség nyelvén is hivataloskodni és tárgyalni. XIII. fejezet. A vizsgák nyelvéről. 69. cikk1. A bírói, politikai, pénzügyi, közigazgatási, műszaki, tisztiorvosi és egyéb az említett ügyágak igazgatásában előirt vizsgák, mint könyvtárosi, irodai vizsgák, stb., továbbá olyan vizsgák, amelyek abból a célból vannak előírva, hogy a köztársaság közegei számára szükséges fölhatalmazás megszerezteesék (2. cikk 3. bekezdése), mint közjegyzői és hasonló vizsgák az állam nyelvén tartatnak. 2. A jelöltek kívánságára a vizsga részben valamely kisebbség nyelvén, (II. fejezet) ia megtartható arra a területre nézve, amelynek részére a vizsgáló bizottság létesittetett. 3. A bizonyítványt az állam nyelvén állítják ki. Ha a jelölt a vizsgát más nyelven is letette, a bizonyítványban tanúsítani kell, vájjon e nyelv kellő ismeretét mutatta-e föl. E bizonyítvány igazolásul szolgál e rendelet 68. szakasza értelmében. — Zongorára és hegedű—zongorára előadási és tanulmányi darabok kaphatók kiadóhivatalunkban. — Operák teljes kétkezes és énekes kivonatai hallatlan olcsó árban kaphatók kiadóhivatalunkban. Újjáalakult a keresztényszocialista párt pozsonyi szervezete Amint ismeretes, az országos keresztényszocialista párt pozsonyi helyiszervezet a pártszakadás idejében szembehelyezkedett az országos pártveze- tősóg azon határozatával, amely Jarabeket, Varjut, Szappanost és társait a pártból kizárta, sőt a pártbontóknak bizalmat szavazott. Az országos pártvezetőség a renitens pozsonyi szervezetet a szervezeti szabályok értelmében feloszlatta. A helyiszervezet az elmúlt vasárnap tartotta meg újjáalakuló közgyűlését a régi „Magyar Király" szálló nagytermében, melyen a párt pozsonyi tagjai 6Zóp számmal jelentek meg. A gyűlést Böhm Rezső orsz. főtitkár nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, majd a gyűlés vezetésére dr. Aixinger Lászlót kérte fel A gyűlés ezután kimondotta a szervezet megalakulását, melynek elnökévé egyhangú lelkesedéssel dr. Aixinger Lászlót kiáltotta ki. Alelnökök lettek: Kreibicb Károly, Macsalka Rudolf és Vir- esik Károly; titkár Walla Frigyes, pénztáros Szokol János. A 30-tagu pártvezetőséget ugyancsak egyhangúlag választották meg. Aixinger László köszönetét mondott a belébe- lyezett bizalomért. Programot úgymond — nem ad, mert a keresztényszocialista párt neve maga is kész program: mint keresztény és szocialista akar küzdeni az őslakosság érdekeiért. Mégis két irányelvet hangsúlyozni kivan működésében, amelynek át kell hatnia minden egyes tagot s ez a teljes önzetlenség, amely anyagi előnyöket nem kíván a politika révén elérni, a másik pedig a tiszta becsületesség. E kettő nélkül ellenzéki politika el nem képzelhető. Kijelentette továbbá, hogy minden ere- jével a szervezet kiépítésére fog törekedni és különösen a munkásosztálynak kívánja minél szélesebb rétegeit bekapcsolni a keresztényszocialista pártba. Az elnök szavalt, amelyeket német nyelven is megismételt, zajosan helyeselték. Az elnök ezután határozatra hivja fel a szervezetet a Pozsony város képviselőtestületében működő, a keresztényszocialista pártból azonban kivált tagokra vonatkozólag. Indítványozza, hogy a közgyűlés ia kérje visszahívásukat a zsupáni hivataltól. Hangsúlyozza azonban, hogy a kizárás nem örök időre szói, mert ha azok alávetik magukat a pártvezetőség feltételeinek, ismét visszajöhetnek a pártba. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnök javaslatát, akinek zárószavai után a résztvevők azzal az érzéssel távoztak, hogy ez a nap nemcsak a helyiszervezet, hanem az egész párt életében döntő jelentőségű és egy szebb, munkás-jövő kéz- detét jelenti Bűnvádi feljelentés a pozsonyi kereskedelmi rt. volt vezérigazgatója ellen Rosenbaum Árpád dr. pozsonyi ügyvédtől vettük az alábbi levelet: A Prágai Magyar Hírlap tek. szerkesztőeé- gének Laufer Samu ügyfelem képviseletében van szerencsém Önöket a sajtótörvény 20. szakaszára való hivatkozással lapjuknak 1926 február 13-iki számában megjelent „Bűnvádi feljelentés a Pozsonyi Kereskedelmi Részvénytársaság volt vezérigazgatója ellen. A bukott vállalat prágai ügyvédje csalással és hűtlen kezeléssel vádolja Laufer Samut“ cimü cikkük tekintetében megkérni alanti helyreigazító soraimnak a legközelebbi számukban ugyanazon helyen és ugyanolyan betűkkel való közzétételére: Nem igaz, bog a Pozsonyi Kereskedelmi Részvénytársaság vagy annak prágai ügyvédje csalás vagy hűtlen kezelés, vagy bármi más büntetendő cselekmény miatt feljelentést tett volna Laufer Samu ellen, nem igaz, hogy ily feljelentéssel dr. Kovács Igor vizsgálóbíró foglalkoznék. Nem igaz az sem, hogy Laufer Samu az állítólagos feljelentés szerint akár a Kereskedelmi Részvénytársaságot, akár bárki mást 80.000 koronával vagy bármily más összeggel megkárositolta volna. A való tényállás az, hogy Laufer Samu egy idegen felek között folyamatban volt polgári perben, melyben semmiképpen érdekelve nem volt, tanúként lett kihallgatva, mely tanúvallomása alapján dr. Para Károly ügyfele a pert elvesztette. Dr. Para Károly ezen ügyből kifolyólag ügyfele képviseletében hamis tanuzás miatt tett feljelentést Laufer Samu ellen. Nem igaz, hogy Laufer védekezése ismeretlen volna ezen feljelentésből kifolyólag, mert Laufer ez ügyben ki lett hallgatva és azt vallotta, hogy fentartja a polgári perben telt vallomását, mert az teljesen és csakis az felel meg a valónak, miért is teljes egészében fentartja vallomását. Laufer Samu az eljárás befejezése után hamis vád miatt feljelentést tesz majd dr. Para ügyfele ellen. * Teljes tisztelettel Aláírás.
