Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-17 / 39. (1077.) szám
V. évf. 39. (1077) szám ■ Szerda ■ 1926 február 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hirlap, Praha Trockij nagy beszéde Amerika és Európa eljövendő harcairól Moszkva, február 16.. Leírhatatlan örömujon- gások közben tartotta meg Trockij a moszkvai Egyesületi Színházban első nagyszabású nyilvános beszédét, amelyet rehabilitálása óta mondott. A nagy szovjetvezér igen megöregedett s főleg meg- kövéredett, de beszédének megvan a régi tüze és a régi szuggesztiv ereje. Ez alkalommal „Európa és Amerika" volt szónoklatának tárgya. Igen érdekesen fejtegette, hogy előbb-utóbb sor j kerül Európa és Ázsia forradalmi szövetségére, hogy e két földrész elragadja az amerikai tőkétől a világhatalmat. A polgárháborúnak Oroszországban ismert formája elhalaványodna ahhoz a harchoz képest, amely kitörne, ha Amerika egyszer védeni kezdené világ- hatalmát Európával szemben. De az európaiak, meg az ázsiaiak ketten együtt erősebbek, mint Amerika egyedül. Ma Európa gyöngesége egyenetlenkedésében rejlik, mig Amerika szilárd összefogásban támad a gazdasági vonalakon. A gummi az egyetlen áru, amelyet Amerikának importálnia kell. De a repülőgépekhez, az automobilokhoz gummi kell s repülőgépek, meg automobilok nélkül nem lehet uj háborút, ▼agy hatalmas gazdasági fejlődést kezdeni. A gummi fogja okozni a legközelebbi világháborút. A beszédet hosszantartó, az utcán is folytatódó lelkes ünneplés követte. A lengyel német kémkedés hullámai Kattowitz, február 16. Tegnap éjjel börtönében fölakasztotta magát Roger Lamprecht bányafelügyelő, akit a múlt hét péntekén letartóztattak, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy részt vett a lengyel-felsősziléziai nagy német kémkedésben. — Lapjelentések szerint Grünau német főkonzul interveniált az elfogott németek érdekében. Kijelentette, hogy a lengyel-felsősziléziai német szövetség nem aggressziv alakulat s ugyanazokat a célokat szolgálja, mint a német-felsősziléziai lengyel szövetség. A kattowitzi államügyész Varsóba utazott, hogy kikérje a kormány instrukcióját a nagyarányú kémkedési ügyben. Tavaszi offenzivák a francia gyarmatokon Paris, február 16. A Morningpost beiruthi értesülése szerint a francia tüzérség hosszantartőan bombázott Damaszkusz közelében egy várost. Repülőosztagok Chabanda lázadóvezér főhadiszállására több nehéz bombát dobtak. Viszont a fölkelőknek sikerült Rayka közelében egy francia vonatot kisiklatniok. A haditevékenység ismét a legnagyobb méreteket öltötte. — Sauerwein a Matinban, Marcell Ray pedig a Petit Journalban hosszú cikkekben foglalkoznak a népszövetség mandátumbi- zoítságának római tárgyalásával, amely a közeli napokban történik meg. Mindkét cikk erősen kifakad azok ellen a földalatti áramlatok ellen, amelyek Franciaország sziriai mandátumát akarják lehetetlenné tenni. Sauerwein szerint a druzok diplomáciája any- nyira megpuhitott több c;: 'pai hat<"I-.asságot, hogy ezek el akarják vetetni Franeiaorszá:;: 51 a sziriai mandátumot, mert ott a francia csapatok a legkegy jtlcaelVMil nyomják el a lakosságot. Párisban nagy a felháborodás az aknamunka ellen s az újságok ij,.; !, hogy Franciaország körömszakadtáig fogja védeni sziriai jogait. Madrid, február 16. Tengeri j.:-. :fs&k S’erínt a tavasz közekéivel a riffkabilok mindenütt felvették harcot. Erős nyomások következt e .■> a f n- ciák kénytelenek voltak kiüríteni ! " hasaikat. Abd el Krim egyszerre kezdte meg támadását a franciák és a spanyolok ellen. OleRtváryt Hamburgban négy hónapi fogházra ítélték Az első Ítélet a frankhamisítás! afférban — Teleky Pál vallc«nása a rendőrségen — Schultze Dániába szökött Budapest, február 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Teleki Pál gróf volt miniszterelnöknek tegnapi rendőrségi kihallgatásának részletei csak ma kerültek nyilvánosságra. Jóllehet a kihallgatásról hivatalos kommünikét nem tdíak ki s Teleki se mnyiiatkozett, a ma reggeli budapesti sajtó hivatalos kommünikét nem adtak ki s Teleki nek a rendőrségen tett kijelentéseiről. A lapok szerint Teleki kijelentette, hogy négy év előtt Windischgraetz említést tett előtte arról, hogy egy külföldi egyén pénzhamisi- tási terveket ajánlott fel neki. Teleki rögtön a leghatározottabban visszautasította s abszurdnak minősítette az egész gonodlatot Mivel pedig a fantasztikus terv képtelenségét a technikai kivitel óriási nehézségeivel látta legbiztosabban be bizonyíthatónak, ezért azt ajánlotta a hercegnek, hogy kérdezzen meg elsősorban az ilyen technikai munkálatokban otthonos szakembert. E célból pedig Gerőt, a Térképészeti Intézet igazgatóját nevezte meg, akit Teleki kiváló szakembernek ismert. Teleki ugyanis a Magyar Földrajzi Intézet nevű magánvállalat élén állott mint egyetemi tanár, innét ismerte Gerőt, aki az állami Térképészeti Intézet vezetője volt s e minőségében többször érintkezett vele. Amikor Gerőt Win- dischgraetzhez küldte, kérte őt, hogy föltétlenül kedvezőtlen szakvéleményt adjon a hercegnek és utána ne tartson fönn vele tovább összeköttetést. Ugyanekkor értesítette a rendőrséget is, hogy milyen tervről szerzett tudomást Gerő a Windischgraetnél tett látogatás után megnyugtató választ adott mert felvilágosította a herceget, hogy a terv legyőzhetetlen technikai akadályokba ütközik. Miután Teleki a rendőrséget is értesítette és Gerő szakvéleményéről az értesítést megkapta, meg volt győződve róla, hogy az ötlet már csirájában meghalt Hiszen, hogy milyen energiával lépett fel a terv meghiúsítása ellen, legjobban bizonyítja, hogy sem Nádosy, akivel ugyanazon kaszinó élén állott, sem Windischgraetz, akivel egyazon társadalmi körökben mozgott, sem pedig Gerő, akivel szakmunkák végrehajtásánál gyakran találkozott a lefolyt négy esztendő alatt nem mertek említést tenni előtte a készülő dologról. Teleki még kijelentette, hogy Windischgraetz társaságában több ízben látott egy német úriembert, akiről azt hiszi, hogy Schuit- zével azonos. Ennyit mondanak a lapok Teleki kihallgatásáról. A volt miniszterelnök maga csak annyit árult el a rendőrségről való távozása után a sajtó képviselőinek, hogy a parlamenti bizottság előtti kihallgatását megelőzőleg kötelességének tartotta, hogy informálja a rendőrséget a franciák jelenlétében. Az információ anyagáról azonban nem nyilatkozott, mert a parlamenti bizottság idézése már a kezében volt. Még egy pótnyomozás? Budapest, február 16. A mai lapok értesülése szerint valószínű, hogy a franciák kívánságára újabb kihallgatások lesznek. Ki fogják hallgatni Károlyi Imre grófot s szembesíteni fogják Gerőt és Rábát Sztrache Gusztáv főügyész tegnap késő este kijelentette az újságírók előtt, hogy nem lehetetlen, hogy a rendőrség pótnyomozása alapján az ügyészség újabb nyomozást rendel el. Úgyszintén lehetséges, hogy a legutóbbi napokban a sajtóban elhangzott nyilatkozatváltásokban foglalt adatok is újabb rendőrségi nyomozást tesznek szükségessé. Az első ítélet a frankügyben Hamburg, február 16. A büntetőtörvény- szék tegnap hozta rneg az első Ítéletét a világbotránnyá dagadt frankügyben. Olűhváiy Ödönt hamis pénz forgalombahozatala miatt 4 havi fogházra, utlevélkihágásért pedig 300 márka pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet indokolása megállapítja, hogy Olchváry 1925 december 9-én ötszáz darab hamis ezerfrankossal Koppenhágába utazott Útközben azonban értesült róla, hogy Jankoviehókat elfogták, azért a hamis bankjegyek egy részét elégette, 295 darabot azonban megtartott s ezzel Hamburgba szökött. A rendőrség bőröndjének titkos rekeszeiben még 150 darabot talált meg. Olchváry azzal védekezett, hogy tettét Önzetlenül követte el: titkos politikai szervezetnek tagja és igy kényszerült felebbvalói parancsának engedelmeskedni. A bíróság a védekezésben foglaltakat enyhítő körülménynek vette s ez alapon mérte ki a büntetést. Rogers, Budapesten tartózkodó rendőr- tisztviselő kijelentette, hogy a büntetés any- nyira csekély, hogy szinte tréfának tartja aj egészet. Olchváryt büntetésének letelte után kiadják Magyarországnak, ahol péuzJiamisitás előkészítésében való részvétel miatt fogják felelősségre vonni. Újabb nevek Budapest, február 16. A budapesti lapok jelentései szerint tegnao késő délután kihallgatták a rendőrségen Szénássy egyetemi tanársegédet és Haits bankhivatalnokot. Kihallgatásuk azért történt, mert a rendőrségnek tudomására jutóid, hogy Ferdmándy őket is elvitte Zadr:t.rs:-z pü-ook laká.-ára, almi a püspök felszólítására frankokat csomagoltak é? esküt is teltek a püspök kezébe. Kihallgatásuk során azt hangoztatták, hogy a frank esc magoláskor nem tudták, hogy nainis bankjegyeket számolnak, az esküről meg csak annyit tudtak, hogy hazafias cselekedetre teszik azt. Kihallgatásuk után mindkettőjüket szabadon bocsátották . Schultze Dániába szokott? Berlin, február 16. A Berliner Tageblatt szerint Schultze az elmúlt napokban Dániába távozott s állítólag megtettek már minden intézkedést kézrekeritésére. A Berliner Zeitung am Mittag hibáztatja azt, hogy egyes külföldi lapok Schultze nevét idő előtt közölték s igy közvetve megakadályozták rögtöni letartóztatását. Tüntetés és ellentüntetés, vagy egyik sem? Budapest, február 16. Jelentettük, hogy a társadalmi egyesületek a jövő vasárnapra Bethlen melletti demonstrációs felvonulást terveztek. A ma reggeli lapok jelentése szerint a baloldali politikai és társadalmi körök ugyanekkor ellentüntésre készülnek, amelyet a Tisza Kálmán-téren tartanának s fölvonulás követné a Rákóczi-uton és a Nagykörúton át a Műcsarnokhoz. A Pesti Hirlap értesülése szerint a rendőrség valószínűleg egyik felvonulást sem fogja engedélyezni. Nemzeti Kisebbségi Pártok Szövetsége Irta: Turáni. Ezt a merésznek látszó címet tettem cikkem élére; nem én vagyok az első, aki e címben foglalt programot hirdetni merészeli, mert hisz Petrogalli Oszkár és utána Szent-Ivány József nem minden siker nélkül nagy lépéseket tettek ama cél felé, melyet fenti címben lehet rövidesen kifejezni. Szent-Ivány József és a Bund dér Landwir- te vezetői megtalálták már a formáját is annak, miként lehet több kisebbségi pártot a közös cél érdekében közös munkafrontba állítani s tudtommal több pártban is meg van a hajlandóság arra, hogy a platformhoz csatlakozzanak. A nemzeti kisebbségek mai helyzete történelmi események eredője; ahogy a fehérhegyi csata a cseh nemzet helyzetét évszázadokra kényszerhatárokkal övezte, úgy a marnei csatavesztés döntöttt a Kárpátok vidékének és a Sudeták népének sorsa fölött. E történelmi események tények, melyek közül az első évszázadokra menő kihatását ma megállapíthatjuk, mig a második előttünk zajlott le, de nem tudjuk, vájjon hatóereje mekkora s mikor jön el a mi el- lenmarnenk. A csehszlovák köztársaság állami berendezkedése azóta egy tervszerű hadjárat az ezen uj állam határai közé került nemzetek ellen, amelyek nem tartoznak a nagy szláv törzshöz. Az állam vezetését a kezükbe kaparitott cseh pártok előtt egy nagy nemzeti reneszánsz ideája lebeg, melyet még csak titkolni sem tartanak szükségesnek, dacára annak, hogy ők tudják, hogy az Óriás hegységtől a Máramarosi határokig és Sziléziától a magyar Duna határig csak úgy lehet cseh nemzeti államot alapítani, ha az ezen területen élő német és magyar lakosságot megsemmisítik. A csehszlovák köztársaság Párisban csak demokratikus formában születhetett meg 1918-ban, de az ut, melyet 1918 okt 28-ika óta az állam megtett, állandó megfigyelésünk alatt nem hagy kétséget aziránt, hogy Európa imperialista államai eggyel szaporodtak. A cseh nép, mikor a sors megengedte neki, hogy önálló állami életet élhet: mohón ragadta magához a hatalmat, hogy bosszút álljon a múltért, melyért pedig a mai generációt felelősségre vonni épugy nem lehet, mint nem lehet egy esetleg megszökött rablógyilkos fiát, vagy unokáját apja vétkéért felakasztani. A nemzeti magyar kisebbség sorsa már az 1920-as választások után is tiszta perspektívát nyújtott; itt nem lehetett mást tenni, mint megtalálni egymást és fölismerni egymásban a közös sors osztálysorsát. 1920 azonban még közel volt a nagy világháború fináléjához, mikor az összeomlás után uj eszmék térhódítása, nagy világbékitő gondolatok varázsa még ott rezonált a zugó emberi agyakban; s ilyen körülmények között a kisebbségek vezetői nem találták meg az egyetlen lehetséges utat: a közös front felállításának szükségességét. Azóta öt szomorú évvel lettünk öregebbek s öt keserű év tapasztalataival okosabbak; az egymást elválasztó eszmék és felfogásbeli elvek differenciái lecsökkentek. A pártok beláthatták, hogy minden fáradság, melyet saját elvi progamjuk megvalósítása érdekében kifejtettek, mindig és mindenütt egy akadályba ütközött: faji származásuk, nemzeti hovatartozásuk akadályába. Ezért nem tudott a német agrárius egy célért küzdeni a cseh agráriussal, ezért nem tudott a német kérész-