Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-16 / 38. (1076.) szám

2 ^^<íMvA\aCt^AT*-HTPTiAt> 1926 február 16. Kedd. . A Tátra mint cseh nemzeti park A lengyelek is nacionalizálják a Tátrát — Prága korlátozni akarja az ordő-tulajdonjogot — A bol- sevizálást a fürdőkre is kiterjesztik A tátraaljai lakosság és a tátrai fürdők, vala­mint az erdőtulajdonosok tiltakozása a Nemzeti Park létesítése ellen süket fülekre talált s a kor­mány a lengyelekkel egyetértőén a legközelebbi jövőben meg akarja valósítani a Nemzeti Park tervét. Ennek a tervnek megvalósítása ma már olyan stádiumban van, hogy Goetel Wallery dr. lengyel tanár, Krakkóból Prágába jött, hogy a tátra Nemzeti Parkról két előadást tartson. Goetel tanár a Prager Presse előtt erről a kérdésről töb­bek között ezeket mondta: — A tátrai Nemzeti Park létesítésében teljes egyetértésnek kell uralkodnia Csehszlovákia és Lengyelország között. Az eddigi létrejött megegye­zések alapján Lengyelország Sokolowsky krakkói egyetemi tanár terve szerint már meg is állapi­tól ta lengyel részről a tátrai Nemzeti Park terü­letét. Ez két zónára oszlik. Az egyik zóna a maga­sabb hegyi régiókban teljes védelemben, a másik, mely a Tátra alsóbb rétegeire terjed ki, csak részlegesben részesül A teljesen védett zóna lengyel területen összesen négyezer kilométer hosszúságban karolja át a lengyel Tátrát. Itt csakis a turisztikákat engedik meg. A részleges védelem zónája bizonyos fokig hasznosítható, vagyis megen­gedik a racionális erdőgazdaságot, a legelhaszná- latot és a vadászást. Zakopané egész területéi, mely magában foglalja a mintegy 7.000 holdra tehető Zamojszky-birtokot, a Nemzeti Park részére foglalják le. A csehszlovák oldalon a Nem­zeti Parknak két zónája lesz. A Javorina és a Magas Tátra. A krakkói tanár kifogásolja, hogy a javormai te­rületen igen sok fát irtanak. Csehszlovák részről a tátrai Nemzeti Park ter­vének megvalósításán elsősorban Roudik, a köz­munkaügyi minisztérium osztályfőnöke dolgozik, továbbá Domin, Dvorszky, Kessner és Janda ta­nárok, valamint a csehszlovák turista egyesület elnöke, Guth-Jarkovszky dr. A cseh és lengyel tudományos körök egy­általában nem gondolnak arra, hogy a Nemzeti Park létesítése gazdaságilag ve­szélyezteti a Tálra alján fekvő mezőgaz­daságot és ipart. A Nemzeti Park létesítésének, amint ezt már több Ízben hangsúlyoztuk, az elcsehesités mellett legfőbb célja az, hogy a Tátra és annak gazdasági és ke­reskedelmi üzemei teljesen állami ellenőrzés alá kerüljenek. A csehszlovák kormány már régóta tervbe vette a tátrai fürdők állami ellenőrzését, de a megfelelő formát nem tudta megtalálni, mert a magánfürdők elbolsevizálása teljesen lehetetlen, így tehát két eszközhöz fordul a kormány. Az egyik a Nemzeti Park létesítése, aminek következ­tében ezen terület magántulajdonosai saját erde­jükkel egyáltalában rendelkezhetnek, a másik pedig, hogy a kormány a tátrai magánfürdőkbe állami ellenőrző közegeket nevez ki a móst ké­szülő fürdőtörvény alapján. Szlovenszkó törvény­hozói máris akciót indítottak a tervek ellen s re­méljük, hogy ez akcióból nem fogják kivonni magukat a koalíciós pártok szlovenszkői tagjai sem. A pozsonyi Toldi Kör Széchenyi ünnepe — A P. M. H. tudósítójától — Pozsony, február 15 Vasárnap újból lélekemelő ünnepe volt a po­zsonyi magyarságnak. Széchenyi korszakalkotó mű­ködésének százéves fordulóját ünnepelte a Toldy- kör a primáspalota tükörtermóben, amelyet a kö­zönség zsúfolásig megtöltött. Elsőnek a Toldy-kör hatvankéttagu férfikara szerepelt Németh István nagyszerű dirigálása mellett. Először Németh István alkalmi jeligéjét énekelték, majd Várkonyi üdvözlő dalát adták elő rendkívül hatásosan. Jankovich Marcell dr., a Toldy-kör elnöke, kedves szavakkal üdvözölte az ünnepség vendégét: Madame Sans-Géne, Szkalosné Járossy Er­zsébet úrasszonyt, aki magyar nemzeti viselet­ben lépett az emelvényre és élvezetes előadást tar­tott „A magyar nő Széchenyi eszmevilágából*' cí­men. Széchenyi először szerető édesanyjában, majd hü hitvesében ismerte meg a magyar nőt. Felesé­gének mindent feláldozó szerelme olyan kincs volt számára, amely megkönnyítette neki későbbi tra­gikus sorsának elviseléséi Széchenyi életének fő- mdvében, a Hitelben is felcsillan a magyar nő iránti nagy tisztelet. Felesége méltó volt a legna­gyobb magyarhoz. Madame Sans-Géne asszonyt előadásának befe­jeztével percekig tartó zajos ovációban részesítette a közönség. Ezután ö 1 v e d y László, a jeles szlovenszkói poéta, Széchenyiről irt alkalmi költeményét sza­valta el. D o b a y János dr. „Széchenyi és a magyar költészet" címen értékes szabadelőadást tartott Széchenyi és Vörösmarthy koráról, amelyet máso­dik honalapitásnak nevezhetünk. Az 1825—1848 közti negyedszázad alatt többet termelt a magyar Géniusz, mint sok hosszú más évszázad alatt. Szé­chenyi az alkotó magyar munka hőse, mig Vörös­marthy költészete az alkotó magyar munka dicsé­rete. Dobav dr. értékes fejtegetéseit szintén viha­ros tapssal köszönték meg. ölvedy László újabb, nagy tetszéssel fogadott szavalata utón a dalkör szereplése zárta be a gyö­nyörű ünnepségei Ruszinszkóban szünetel a bíráskodás A parlament nem hosszabbítja meg a négyt agu szakbiróságot és az esküdtszéket sem akarják v isszaállitani — A P. M. H. tudósitójától — Beregszász, február 15. Köztudomású dolog, hogy Ruszinszkó­ban felfüggesztették az esküdtszéki bírásko­dást és helyette négytagú szakbiróság ítél­kezett. A törvény határideje, amely a négy­tagú szakbiróságot kirendelte, január 1-én lejárt s mert a parlament nem ült. össze, nem volt, aki azt meghosszabbítsa. Az es­küdtszéket sem akarták visszaállítani és így az a helyzet áll elő Ruszinszkóban, hogy az eskiidtbirósághoz utalt ügyeket nem tudják elintézni. Természetesen rengeteg vizsgálati fogoly tü­relmetlenkedik Beregszászon, Huszton és a többi helyeken, akik várhatnak, mig a koa- lició megegyezik és a képviselőház összeül. Nincs többsége a kormány tlsztvEselojavaslatának Az IgazságSI^Inlnter kettős fizetést húz — Miért kapnak kisebb fizetést a tanerők, mint a hivatalnokok A holnapi ülésen dől el a koalíció sorsa Prága, február 15. A koalíció és a kormány a beigért tör­vényjavaslatok helyett parlamenti őrséggel és megaíónokkal ajándékozza meg a tör­vényhozókat. Nemcsak a tisztviselőjavaslatot nem tudták végleges formába önteni, ha­nem még oly jelentéktelen kis dolgokban, mint amilyen például a szenátus és kép­viselőház bizottságainak elnöki kérdése, sem tudtak megegyezni. A kettöe fizetés elvben és gyakorlatban Az állami tisztviselők alsóbb rangosz­tályainál a készülő javaslat általános taka­rékosságot akar bevezetni s ezért a tiszt­viselők szolgálati idejét sem szállítják le 40-ről 35 évre. Az első és második fizetési osztályban azonban már nem veszik olyan komo­lyan ezt a nagy takarékossági elvet és a gyakorlatban megengedik azt, hogy magasrangu tisztviselők kettős fizetést hnzzanak. Itt elsősorban Viskovsky igazságügyminisz- ter példájára lehet rámutatni. Viskovsky ugyanis, amikor igazságügyminiszter lett, nem mondott le a földhivatali elnöki állá­sáról, hanem ott csak szabadságot vett. Viskovsky tehát mint igazságügyminisz­ter 120.000 korona fizetést kap, azon­kívül pedig fölveszi előbbi fizetését is. Egyes lapok azzal támadják meg Viskov- skyt, hogy 300.000 korona évi fizetésthuz az államtól. A miniszter kijelentette, hogy ez nem felel meg a valóságnak, de beval­lotta. hogy az állami földhivataRól tényleg fölveszi a fizetését, azonban működési pót­lék nélkül, vagyis 40.000 koronát. De még ezen szerény bevallás mellett sem tartjuk megengedhetőnek, hogy éppen az igazságszolgáltatás legmaga- sabb őre kettős fizetést húzzon. Az igazságügyminiszter esete persze csak egy a sok közül. Ami az állami tisztviselők fizetésének javaslatát illeti, megegyeztek abban a pár­tok, hogy a légionáriusok fizetési kedvezményei továbbra is fenmaradnak. Az uj fizetési osztályok bevezetésével kap­csolatban kijelentette a kormány, hogy ösz- szesen 76.000 állami tisztviselőt fognak uj fizetési osztályokba beosztani és pedig 31.000 tisztviselőt magasabb fizetési osztály­ba, mint amilyenben most van. Olyan alkalmazottaknak, akik 35 évig a köztársaság szolgálatában állnak és akiket orvosi bizonyítvány alapján vagy saját hibájukon kívül történt munka­képtelenség miatt nyugdíjaznak, ideig­lenes szolgálati idejükből öt évet be­számítanak a nyugdíjba, úgy hogy ilyen esetekben teljes nyugdijat élvezhetnek. A véglegesitési kérdésben arra a kissé hu­moros álláspontra helyezkedett a kormány, hogy a tisztviselő, ha végleges állást bár­milyen okoknál fogva el nem ér, 15 évi „ideiglenes** szolgálati idő után már nem bocsátható el, hanem rendes állami tiszt­viselőnek tekintendő. Englis a tanítók fizetésrendezéséröl A tanítók fizetésrendezéséröl Englis nyilatkozott a Venkov munkatársa előtt s cáfolta a nemzeti demokrata sajtó ama Ili­iét, hogy ő ellenzi, hogy a tanítókat egy fizetési osztályba sorozzák az állami tiszt­viselőkkel. ő magáévá teszi a tanítók köve­teléseit. Csupán különbséget kivan tenni a közigazgatási tisztviselők és a tanerők kö­zött. Mert például, ha egy tanár magasabb fizetési rangosztályt ée el, úgy az neki nem jelent munkatöbbletet, ha ellenben egy közigazgatási hivatalnokot léptetnek elő, úgy az régi munkabeosztásával szemben újabb és felelősségteljesebb beosztást kap. A teljes paritás bevezetése tehát már a tan­erők érdekében sem volna igazságos, mert ha ez megtörténne, úgy fizetésjavitást csak olyan tanító kaphatna, akit igazgatótanitó- nak neveznek ki. így tehát arra az állás­pontra kell helyezkedni, hogy a tanerőket előléptetésüknél a közigaz­gatási alkalmazottak minimális fizetési osztályaiba sorozzák be. A tanítókat az állami tisztviselők fizetés- rendezési törvényébe már csak azért sem lehet fölvenni, mert a miniszter szerint ma még provizóri­kus a helyzet és évente 440 millió ko­rona tanítói fizetésnek nincsen fedezete. Ez onnét ered, hogy az állami költségvetés­ben nem szerepel a nem állami tanítók fizetésrendezése. Az egyes országrészek (tartományfőnökségek, teljhatalmú minisz­térium) sem fedezhetik az összes tanítók fizetésemeléseit, jóllehet az állam erre a célra az országrészeknek átengedte á for­galmi adót. Még mindig hiányzik tehát 440 millió korona évenkint, amit az állam a költ­ségvetésen kívül álló kölcsönökből fizet s igy az országrészek adósságai az ál­lammal szemben már milliárdokra rúgnak. Ebben a kérdésben tehát föltétlenül rendet kell teremteni — jelentette ki Englis — s éppen ezért meg kell várni azt az időt, mig a megyerendszert bevezetik a történelmi országokban s megalakulnak a megyei szö­vetségek. Englis pénzügyminiszter utolsó kijelen­tése tehát ellentmond Kramarék azon tervének, hogy a nagymegyerendszer he­lyébe Szlovenszkón a történelmi orszá­gok tartományi rendszerét fogják be­vezetni. Folytatják a tisztviselők elbocsátását A kormány és a koalíció szombaton semmit sem intézett el. A sokhetes vesze­kedésnek és tárgyalásnak eredménye, hogy a kormány a tisztviselőjavaslatot jelen­téktelen módosításokkal beterjeszti a parlamentnek és a javaslatot a parla­ment döntésére bízza. A Národni Listy értesülése szerint a koalí­ciós bizottság szombati ülésein a takarékos- sági törvény felfüggesztésére vonatkozólag megállapodott abban, hogy a már elbocsá­tás alatt levő tisztviselőket végleg elbocsát­ják. A felfüggesztési törvénybe a következő módosítást veszik be: A tisztviselők elbocsátásának beszünte­téséről szóló törvény nem vonatkozik azokra az alkalmazottakra, akik ezen törvény kiadása előtt elbocsátásukról értesítést kaptak. Ez azt jelenti, hogy visszavonják ugyan a tisztviselők tömeges elbocsátásáról szóló törvényt, mely a magyar, német és szlovák tisztviselők eltávolítására irányult, de már vissza is vonhatják, mert közben megkap­ták a koldusbotot mindazok a tisztviselők, akiktől szabadulni akartak. A felmondáso­kat pedig most fogják a legerősebben szor­galmazni. A koalíciós bizottság és a szombati mi­nisztertanács végül még elhatározta, hogy a képviselők>íz kedden, csütörtökön és pénteken tart ülést iofor Ifnsűb-Praga Ifflslnf trh. A szerdai napot a bizottságok, részére tart­ják fenn, A koalíció helyzete teljesen tisztázatlan. Kedden a képviselőháznak, csütörtökön a szenátusnak véglegesen meg kell vá- Iasztania a házelnököket, de a kor­mánypártok között a szenátus elnöksé­géről mind a mai napig nincs meg­egyezés. ügy látszik a szocialisták már lemondtak győzelmükről a szenátusban s csupán arra az elvi álláspontra helyezkedtek, hogy a két ház valamelyikében közösen ragaszkodnak a szocialista elnökhöz. A keddi képviselő- házi ülésen zajlik le az első erőpróba a szo­cialisták és a polgári pártok között s nin­csenek kizárva meglepetések. A koalíciónak régi rendszere, amelyet mi mindig azzal jellemeztünk, hogy „a koalíció megegyezik abban, hogy meg kell • egyeznie", komoly veszélyben forog. Ilyen labilis és válsgos helyzet mellett nem sokáig maradhat meg a mai kormány, amely tulajdonképpen ma már a legszéthuzóbb többségre támaszko­dik. Ha a keddi ülésen az ellenzék egysé­gesen tud fellépni, akkor a koalíció hely­zete annyira megrendül, hogy annak végle­ges bukása minden pillanatban bekövet­kezhet. Uj 6százalékos hosszúlejáratú csehszlovák államkölcsön Prága, február 15; A pénzügyminisztérium hivatalosan közli, hogy uj 6%-os amortizációs államköl- csönt bocsát ki az 1926 julius elsején esedé­kes állami pénztárjegyek és néhány háború előtti hosszúlejáratú kölcsönök konszolidá­lása céljából. Az állam kibocsát 1000, 2000, 5000 és 10.000 koronás kötvényeket Minden egyes kötvényhez mellékelve van 39 darab félévi szelvény. A szelvények értékei minden évben április és október elsején esedékesek. Az első szelvény 1926 október elsején és az utolsó 1945 októberben kerül beváltásra. A kötvények értéke: Minden száz korona név- érték után 100 korona készpénz fizetendő és pedig az egyik felét törleszteni lehet háború előtti kölcsönkötvényekkel, a másik felét pe­dig a háború előtti kölcsönkötvények visz- szatartott kamataival, vagy készpénzzel. A készpénz helyett letétbe helyezhető az 1926 junius elsején esedékes 6%-os állami pénz­tári jegy a folyó szelvénnyel együtt, a;..elv­nek jelenlegi értéke 100 korona névé ték mellett 101.50 korona. A legkisebb összeg, amit erre a kölcsönre jegyezni lehet 1000 ko­rona. Jegyzéseket elfogad a Zemska Barka, a postai csekkhivatal, továbbá Szlovenszkón a Slovenská Banka. A jegyzési határidő 1926 február 18.-án kezdődik és március 17.-ig tart A jegyzési jelentkezésekre szükséges for­mulákat ingyen kaphatja mindenki és az egyes bankok is felvilágosítással szolgálnak A német rendőrfőnök a frankügy miatt Párisba utazott Páris, február 15. Abegg porosz minisz­teri igazgató Párisba érkezett ős nyilatkozott céljáról a Matin munkatársa előtt. Elsősor­ban azért jött, hogy megváltoztassa a versail- lesi szerződésnek a német rendőrség létszá­mára vonatkozó Tenderezéseit. A birodalom­nak ugyanis a jelenlegi nehéz helyzetben okvetlenül nagy rendőri készültségre van szüksége, mert csak igy tudja a monarchista elemek garázdálkodásait letörni. Az ügyben beszélt a nagykövetek tanácsával, ahol a leg- nagyobbfoku hajlandóság uralkodik kérésé­nek teljesítésére. Másodsorban a magyar frankhamisitás ügyében akar tárgyalni az il­letékes francia hatóságokkal. Weiss, a berlini titkosrendőrség főnöke, maga intézi a frank­hamisitás német vonatkozásainak földeríté­sét. Olyan pozitív adatokra, megyek határo­zott összefüggéseket lepleztek volna le a ma­gyar frankhamisítással, még nem bukkant a német rendőrség. Letartóztatott képviselő Pozsony, február 15. Tudósítónk jelenti telefonon: Steiner Gábor komáromi kommu­nista nemzetgvWyi kénviselő szombaton ncn- gyülést tartott Várkonvban, ahol éles beszéd­ben kritizálta a mai kormányrendszert. A dunaszerdahelyi járási hivatal kiküldött^ az erős kitételek miatt feloszlatta a gyűlést. Stei­ner erre felszólította a jelenlevőket, bogv ne engedelmeskedjenek a hatósági kiküldött felhívásának s szidalmazta a hatósági kikül­döttet. A csendőrség a hatósági kiküldött uta­sítására letartóztatta a képviselőt és a dnna- szerdnh'dvi járásbíróság fogházába viite. A képviselőt egynapos fogvainrlá^ után tegnap szabadlábra helyezték, de eljárást indítottak ellene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom