Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-23 / 18. (1056.) szám
4 ^P^<MJV\AGítoR-HrRLAS 1926 január 23. Szombat iKuaAanrw min Ksmmsí!. ’awwrrswsfflasw *.&>■-■■■■" Epizódok Biaha Lujza életéből A gólya fészkes tanya, Eötvös Károly és Blaháné. Dienes Márton, aki lapszerkesztő és képviselő volt, amikor bűnt követett el, amiért ki kellett szöknie Amerikába. Kinnt levezekelte minden bűnét: csöndes, szomorú ember lett, puritán életet élt, a háború kitörésekor hazája sorsán aggódott, melankolikus lett, utolsó szava is az volt, hogy... szegény hazám... és utolsó kérése az, hogy hozassanak ki. egy pár marék hazai földet, azt tegyék a sirja fölé. Ma is abból zöldéi a nefelejts teteme fölött, a brooklyni temetőben. Folyton azon sirdogált kinnt szegény, hogy még egyszer, akárcsak egy napra, haza jöhetne. Barátai tréfásan unszolták, hogy mi az a három, amire itthon leginkább vágyik? Napokig töprengett ezen a szamárságon s csak azután jelentette ki: — Gólyafészkes tanyái látni még egyszer a. szentesi' határban; Eötvös Károlyt hallgatni még egy éjszaka az Abbazla-kávéházban és visszaujhodni — még egyszer, csak még egyetlen egyszer — a Blahá- né játékában, énekében. Blaháné rimaszombati képviselősége Hogy Blaháné mennyire igazán nagy és igazán magyar primadonna, aki Rákosi Jenő szerint, többet tett Budapest megmagyarositása érdekében (egész tömegeket hódított meg a magyar dalnak, magyar szónak, magyar művészetnek), mint egy tucat hatóság — arra jellemző példa a batyiiak — rimaszombatiak — esete. A bátyák egyszer küldöt.tségszerüen nézték végig a Vöröshajut, amiben városuk nagy szülötte, Blaháné, játszott Előadás után az egyik iparos lelkendezve rohant Blahánéhoz: j — Ez az igazi, látja, ez az igazi. Magát komédiámé létére akár képviselőnek is megválasztanánk Bátyiban. Ez pedig, tudja, nagy szó! Aki letegezte Blahánét 1908 január 10-én ünnepelte a magyar közönség Blaháné ötvenéves művészi jubileumát; a kis Lujza ugyanis nyolcéves korában lépett először színpadra. Amikor fránya újságírók kiásták ezt a dátumot, a Nagyasszony eleinte szabadkozott, de később mégis csak bevallotta: — Nem tudom, hogy' sütötték ki, de hát ha már lelepleztek: bevallom, mi tagadás benne, biz én már ötven éve komédiásné vagyok. Senkinek sem szóltam róla, mert nem akarok én csillogni- viilogni. Mégis nagyon boldog volt, amikor a NépSzinház- Vigopéra díszelőadásán olyan ünnepségben részesítette a közönsége, amelyik elhúzódott a grófnőktől a varrólányokig és a vidéki csizmadiákig, amilyenben alig is volt része valakinek. A Népszínház-Vigopera nevében Máder igazgató és az akkor még fiatal Pásmán Ferenc üdvözölték. Különösen Pázmán tett ki nagyon magáért. Stentori hangon szavalta: — Te vagy a nemzet csalogánya... Te vagy nemzetünk egének soha ki nem alvó fáklyája... Te vagy a mi büszkeségünk. A beszédek végén meg is kérdezte Blaháné Pázmánt: Mondja, kedves, maga, aki fiatal és mindig jókedvű ember, miért mondott olyan szörnyű komoly beszédet? Pázmán zavarba jött és némi gondolkodás után igy felelt: — Csak azért méltóságos asszonyom, hogy elmondhassam majd az unokáimnak: lássátok, rajkók, milyen nagy ember volt a ti nagy apátok, 6 Blahánét is letegezte. Amiben egyetértett Blahinévál Féld papa Azon a gyönyörűséges estén egymás után járultak eléje Mókus József a főváros, Újházi, Jászai, Csillag Teréz a Nemzeti, Herczeg Ferenc az Újságírók Egyesülete, Csiky az Otthon, Várady Sándor az Opera megbízásából, a kaszinók képviselői: Máder, Pázmán; majd a többi színházak képviselői: Lázár ődöfi? Márkus László, Szilágyi Vilmos és Féld Zsig- mond. Blaháné egész testében remegve, könnyezve köszönte meg az ő utolérhetetlen bájosságával a sok szer etetet emigyen: — Úgy érzem magam, mintha tündérkertben volnék valami szépet, nagyon szépet álmodnék ... Ne ébresszenek fel, mert ha felébredek, beborul az ég, megeredhet az eső —- sírva fakadok! Féld apó, amikor Blaháné mondokájával odaért, hogy megered az eső, hangosan, lelkesen kezdett helyeselni. — Az eső, Igaza van Blahánénak: a fene egye meg azt az esőt. Az ünnepély után kissé haragosan förmedtek a tisztelgők Féld papára: — Mórt helyeselt olyan hangosan az esőnél? Mi baja van magának az esővel? — Hogy mi bajom nekem az esővel? Avval a disznó esővel?! Hát tudják maguk, hogy miért nem jó üzlet a nyári színház? — Miért? — Az eső miatt! — Az eső miatt? — Igen. Mert/ha esik, akkor azért nem jönnek az emberek a nyári színházba; ha pedig nem esik, akkor pedig a ligetbe mennek és nem színházba. Ezért jövök én dühbe, ha ezt a szót hallom, hogy — eső.' Aki nem ismeri el Blahánét Blaháné népszerűsége delelőjén állott, amikor sok évtized után felkerült látogatóba Pestre egy öreg, rozoga, rozsdáshangu ripacs. Noszogatták, hogy nézze meg Blahánét, akit még Győrből, Debrecenből ismert.: — Nézze meg a fránya —- dohogott a vén Dicsőffy Lóránt —, nekem nem imponál. Meg hát az ördög tud ezen eligazodni: az apját Reindlnek hivták. Várai volt annak a színházi neve; őt meg Kötési Lujzának ismertem, az urát Zsoldosnak hívják, mi jogon nevezi hát magát Blahánénak? HAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAáAA $or$Mcket mindenki csak Íia£pieri!i és Tsa üanRMzáöan vesz. DraHsiava, Radnlínó ul. Telefon 1030 én 239';. itffffvtiiM j ív oittiiiiiy y.fim.f A kassai Srobár-utcát Lenin utcára akarták átkeresztelni a kommunisták Reformok az iskolában Az iskolaügyi minisztérium hivatalos közlönyének legutóbbi számából a következő — közérdekű — rendeleteket ismertetjük. Változások a kassai képviselőtestületben — Értékesítik a város fáját — A szovjet elismerése körül Kassa, január 22. (Saját tudósításunk.) Kassa város képviselőtestülete tegnap délután tartotta meg ez évi első rendes közgyűlését Novák'Pál dr. polgármester elnöklése mellett. Minthogy Bobula Péter szlovák néppárti képviselőtestületi tagot pártja a megyei képviseletbe helyezte ót, helyébe Sztankovits János került. A nemzeti szocialista Csernok Mátyás időközben pártjából az iparos és kereskedő pártba lépett át, amely őt a nemzetgyűlési választásokon az első helyen jelölte, ezért a cseh nemzeti szocialista párt megvonta tőle mandátumát. Csernok helyét az eredeti lista szerint Silcorszky Miklósnak kellett volna elfoglalnia, de ez különböző üzelmek miatt a kassai ügyészség foglya. Si- korszky helyett Bellát a cseh nemzeti szocialisták részéről most Sikora tanító került a városi képviselőtestületbe. Ennek tudomásulvétele . után Franciscy Lajos erdőtanácsos terjesztette elő referátumát Kassa városa tíz évi vágásterület értékesítésére beérkezett ajánlatokról. Körülbelül 8—10 milliós üzletről van szó. A legkedvezőbb ajánlatot Blum kassai cég tette, de emellett figyelembe vették Reismann munkácsi fakereskedő cég árajánlatát is azzal a határozattal, hogy az ügvet Bárdos, Krupka, Weiser és Furmenszky képviselőtestületi tagokból álló bizottsághoz utalják át, amely az ügyet felülvizsgálva a városi tanácsnak tesz jelentést s igv a faeladási ügy a tanács javaslata szerint a szerződéstervezettel együtt újabb képviselőtestületi ülés elé kerül. A tanácsnak a város és Kavecsány község közti határkiigazitásra vonatkozó javaslatát elfogadták és az őrmesterek lakásegye-/ sületének kérésére a város telkeiből a Nyárutcában egy parcellát az egyesület rendelkezésére bocsátottak. Majd több személyi és községi ügyet intéztek el s végül a kommunisták indítványát tárgyalták. Goldharnmer Géza kommunista képviselőtestületi tag két indítványt terjesztett elő. Az egyikben kéri a képviselőtestületet, hogy felirattal forduljon a kormányhoz Szovjet- oroszország elismerése érdekében, másik indítványával pedig azt javasolja, hogy a város a Srobár-utca nevét Lenin-utcára változtassa át. Az indítványok elhangzása után érdekes vita fejlődött ki, amelyben »részt vettek Pollák Gyula dr. keresztényszocialista, Farkas Zoltán dr. szociáldemokrata, Rubes Antal szlovák néppárti és Forgáncsné kommunista képviselőtestületi tagok. A képviselőtestület túlnyomó többséggel a kommunisták szavazataival szemben mindkét indítványt elvetette. Volt egy harmadik kommunista indítvány is, amelyet Márton István terjesztett e a fogházban sínylődő Löwy Hermán kommunista ifjúmunkás érdekében, aki betegen fekszik a fogházban és sem orvosi kezelésben, sem pedig kellő gondozásban nem részesül. Az indítványhoz Pajor Miklós keresz- tényszogialista szólt hozzá, aki kifejtette, hogy az ügy elintézése nem tartozik a képviselőtestület hatáskörébe. A képviselőtestület többsége Pajor álláspontját magáévá tette s ezzel a közgyűlés véget is ért. & magyar nyugdíjasok jajszava Segélyt kérnek a kétes állampolgárság miat t elmozdítottak részére — A lévai nyugdíjasok gyűlése Léva, január 22. i A szlovenszkői polgári nyugdíjasok lévai egyesülete most tartotta évi rendes közgyűléséi A tisztikar és választmány újból való megválasztása után rögtön a napirend legfontosabb tárgyára, a nyugdíjasok kétségbeejtő anyagi helyzetének megbeszélésére tértek át. A csehszlovák köztársaságban 1918 éta nem kevesebb mint húsz törvényt alkottak a nyugdíjasok ügyeinek rendezésére. A nyugdíjjogosultuk túlnyomó része azonban még ma sem élvezi ezen törvények hatását, mert azokat nem az egyenlő elbánás elve alapján hajtják végre, hanem az egyénenkénti elbírálásnál a protekció érvényesült és az elfogult sovinizmus a legsúlyosabb igazságtalanságokat okozza. A különböző nyugdíjtörvények rendelkezései és ide-oda való utalásai között a végrehajtó közegek sem tudnak eligazodni, vagy néha szívesen elmellőzik némely jogosulttal szemben a törvény kedvezőbb rendelkezéseit, különösen hogyha magyar vagy szlovák az illető nyugdíjas. Ennek a visszás helyzetnek tulajdonítható, hogy manapság számos kategóriába sorozhatok a szerencsétlen nyugdíjasok. Az első csoportba a magyar kormány által még 1918 előtt nyugdíjazottak tartoznak. Ezeknek legnagyobb része még ma is 30—40 vagy jobb esetben 300—600 korona havi nyugdíjban részesül, vagyis éppen annyit kap ma is, mint ahány arany koronát kapott a magyar kormánytól. A második csoportot azok alkotják, akiket a csehszlovák kormány szolgálatba átvett és azután helyezett nyugdíjba a csehszlovák nyugdíjtörvényekben megállapított illetményekkel. Ezek már 18.000—24.000 korona nyugdíjellátásban részesülnek évente. Sajnos, hogy az ilyenek a nyugdíjasoknak csak igen lás hányadát teszik. A harmadik csoportba sorozhatok azok a nyugdíjasok, akik az államfordulatkor szolgálati helyükön továbbra is megmaradtak a csehszlovák állam szolgálatában, de bizonyos idő múlva az 1920. évi 269. számú csehszlovák törvény 6. szakasza alapján állásukból elbocsátották és kegyelemből az 1912. évi 65. magyar nyugdíjtörvény szerint járó illetményekkel nyugdíjazták őket. Ezeknek évi nyugdijjáran dóságát annyi csehszlovák papirkoronában állapították meg, mint ahány aranykoronára a háború előtt igényük lett volna. .Vagyis évi 1500 — 4800 koronáig terjedő összegben részesülnek. A negyedik csoportba azokat sorozhatjuk, akik 1918 október 28 után szolgálatukat önakaratukon kivü! elhagyták, vagy akiket a szolgálattól eltiltottak, vagy pedig akiket a közigazgatási bíróságnak közismert jogfosztó döntése alapján illetőségüktől megfosztottak és állásukat minden nyugdíj nélkül vesztették el. Ezek mindezideíg sem fizetésben, sem pedig nyugdíjellátásban nem részesülnek. Ezek a szerencsétlen magyar tisztviselők igazi mártírjai a világháborúnak és az államfordulatnak. Hogy ezeket a szerencsétleneket az elpusztulástól meg lehessen menteni, a közgyűlés határozatikig kimondotta, hogy a nyugdíjasok helyzetének javitása érdekében a kormányhoz felterjesztést intéznek, továbbá felkérik a nemzetgyűlési képviselőket arra, hogy a 394-922, a 287-924 és a 310-924 számú törvények alapján minden nyugdíjjogosult csehszlovák állampolgárt megillető nyugdijilletmények sürgős kiutalványozása érdekében járjanak közbe, esetleg további interpellációkat terjesszenek a parlament elébe. Mindazon tisztviselők számára pedig, akik állampolgárságuk rendezetlensége vagy más oknál fogva semmilyen ellátásban nem részesülnek, addig is, mig ügyük végleges elintézést nem nyer, megfelelő segélyt utaljanak ki. A közgyűlés megvitatta még a 187-925. sz. törvény azon rendelkezését, hogy az összes közigazgatási fórumokon elutasított magánjogi követelések az államkincstárral szemben végső fokon polgári bíróság utján is érvényesíthetők. Ez azonban a nyugdíjasokat illetőleg nehezen vihető ki. Először is, mert a követelésekre vonatkozó beadványokat a közigazgatási hatóságok hosszú évek során elintézetlenül hever- tetik, másrészt pedig a tarifa szeriuti bélyegilletékeket és perköltséget a mindenüket felélt és elszegényedett tisztviselők és alkalmazottak képtelenek megfizetni. Ezen a szomorú helyzeten sürgősen változtatni kell. — A kouiárom—pozsonyi állami közút építése. Komáromi tudósítónk jelenti: A komárom—pozsonyi állami közút komáromi szakaszát a tavaszon átépítik Erre a célra a városiéi a megyei építési hivatal ingyen fuvarokat kért. Ezt aligha teljesítik a komáromi gazdák, mert a 113% megyei pétadó fizetése mellett ehhez nincsen kedvük. A műegyetemi vizsgák határidőinek uj szabályozása Az iskolaügyi minisztérium figyelembe- véve a tényleges szüségietet s a műegyetemnek ismételten megnyilvánult óhaját, a kul- tur-, mezőgazdasági-, erdészeti-, kohó- és bányamérnöki szakon a vizsgarendet a következőképen módosította: Az első államvizsga letételére három rendes határidő van, mégpedig junius, október és tlecember hónapokban; rendkívüli határidők: a téli szemeszter utolsó hete és február hó. A rendkívüli határidőkben csak azok a hallgatók vizsgázhatnak, akik a megelőző rendes határidőben tett vizsgájukon nem felelnek meg. Kivételesen oly hallgatók is vizsgázhatnak a rendkívüli határidőben, akik igazolják azt, hogy önhibájukon kívül nem jelentkezhettek a rendes időben a vizsga letételére. Ha az akadály betegség volt, úgy azt hatósági orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni, azonban az ilyen bizonyítvány sem ad feltétlen jogot a hallgatónak arra, hogy a vizsgát a rendkívüli határidőben letehesse. Az első államvizsgának rendkívüli határidőben való letevése iránti kérvényről a tanári kar határoz. Az olyan hallgató, aki a decemberi, vagy februári rendes határidőben a vizsga letevését megkísérelte, azonban sikertelenül, javítóvizsgára legkorábban a júniusi határidőben jelentkezhetik. A vizsgák határidőit a vizsgálóbizottság állapítja meg jogérvényesen s annak határozata ellen felebbezésnek helye nincs. Állami hivatalok funkcionáriusainak olcsó vasúti jegye A vasutügyi minisztérium takaiékossági okokból folyó év január hó elsejétől kezdve teljesen beszüntette az állami hivatalok funkcionáriusainak kezdeményes jegyeit, .á tanfelügyelők a jövőben tehát a vidéki iskolák látogatásánál nem részesülhetnek semmiféle külön menetdijkedvezményben. Reáliskolák gimnáziumi különbözeti érettségi vizsgája Miután a különbözeti érettségi vizsgának rendkívüli vizsgálat jellege van, eme vizsgákról a rendkívüli vizsgákért előirt ötven korona dijat kell beszedni a jelentkezőtől Mozgófényképszinházak előadói Az iskolaügyi minisztériumnak egy régebbi rendelkezése szerint a járási (városi) kulturbizottságok előadói kötelesek voltak négyhetenkint beterjeszteni a hatáskörükbe tartozó mozgóképszínházakban előadott darabok címjegyzékeit A jövőben ezek a jelentések félévenkint terjesztendők be s különösen figyelmet kell fordítani annak kidombo- ritására, hogy a filmeknek népnevelő hatása volt-e s miben nyilvánul meg az, továbbá van-e megfelelő számú, az ifjúság számára is alkalmas film. Tudnivalók a női hivatásokra előkészítő szakiskolákról Az állami nyomda kiadásában most jelent meg egy kis füzet, amely részletesen ismerteti a női gazdasági- és háztartási iskolák alapítására, fentartására, igazgatására tantervezetére való tudnivalókat, valamint azt, hogy milyen női háztartási szakiskola elvégzése milyen ipar íizésére jogosít Sportférf laki Tornászás, Futballmeccs, Sífutás, Tenniszjáték, Úszás, Evezés, Birkózás, Füles játék, Ródlizás, Korcsolyázás után és bármely más sportnál, valamint turisztikánál a legjobb eredménnyel használhatják a világhírű MENTHOL-SOSBORSZESZT Utasítsanak tehát a legerélyesebben vissza mindenféle csekélyértékü utánzást, amelyek nem minőségük és jótékony hatásuk, de feltűnő reklámjaik révén akarnak érvényesülni. Kérjék tehát kizárólag a valódi Alpát Mindenütt kapható!
