Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-14 / 10. (1048.) szám

Csütörtök 1926 jaguár 14. ^RKGAI-MAGiV^HfRTtATí 3 Párisi levél Paris, január 12. Amit magyar politikusok, államíériiak minden Kuzködése, amit magyar művészek, irók, festők, sportcsillagok minden sikere ebben az elmúlt hét esztendőben soka, vagy legfeljebb eldugott, három­soros napilaptáviralokfcan tudott elérni: hogy a francia nyilvánosság fölfigyeljen Magyarország, a magyar elet panaszaira, eseményeire, azt az el­múlt hét napban megélhettük végre. A „magyar affér" fölvonult a világlapok első oldalára, hosszú cikkeket kaptunk s e cikkek minden sorában meg­ismétlődött ez a fájdalmas szó: „magyar", ami ar­cunkba kergeti a vért, — ez az áldatlan, szeren­csétlen, agyalágyult frank-affér, amit jobb, meg s..m érteni, amiről jobb lenne nem beszélni, — s mindazok a magyarok, akik hivatalosan, vagy nem- kivatalosan az elmúlt hót trianoni esztendőben kül­földön minden alkalmat megragadtak, hogy Ma­gyarország sorsa iránt roüonszenveket toborozza­nak, akik a magyarságukat, ezt a szerény vizit­kártyát, itt cs ott megkísérelték leadni a világ szerencsés és nagy nemzeteinek hatalmi cs tekin- télyi fórumai előtt, a „frank-affér" első táviratai­nak olvasásakor mind úgy kaptak a fejükhöz, mintha egy kicsit személyesen őket is arcul ütötték volna. A hírek csőstül zubogtak, a szenzációt már nőm lehetett fokozni, de halld tani sem. S e hírek „magyar" jelzője megkapta a cicerót a világlapok első oldalán — meg tudják ezt odahaza jól érteni, miféle érzés ez külföldi, speciálisan Parisban szép számmal élő magyaroknak —, micsoda fájdalom és elvörösödés, micsoda ijedtség és szégyenkezés! Hiába mondogatják egymásnak, hogy ez a külföld, ez a Ióris ismerte másféle magyaroknak a nevét is, ismerte egy Apponyi nevét, aki előtt néhány hónappal a legdühösébb uszító, a „Malin", vezér­cikkben hajolt meg a bizonyisten nem magyarba­rát Julcs S a u e r w e i n cégjelzése mellett, is­merte egy Munkácsy nevét, akiről itt még ma is úgy beszélnek, mint egy istenről, egy Jókai nevet, akinek emlékére ünnepélyeket rendeznek Fáris- ban még ma is, — s csak néhány nap óta ismeri Wiüdischgriitz herceg jó magyar hangzású nevét, aki Krakkóban született és francia pénzt hamisított azzal az okos fejével. A magyar újságíró elfogód- va fog bemutatkozni a közeljövőben francia tár­saságban, ahol megkérdik, hogy a világ melyik szögletéből jött ide — S ember legyen majd, hogy szemrebbenés nélkül állja ki annak a francia publikumnak a kritikáját, ami nem mérlegel és nem fontolgat, nem szelektálja az eseményt a cse­lekvőktől, hanem reásüti egy rövid cs ideges fele­lettel a megállapítást, hogy onnan jön, ahol a pén­züket hamisították. S a magyar politikus, művész, kereskedő elfogódottan megy majd a közeljövő­ben hangoztatni és bizonygatni a magyarságát ezeknek a nyugtalan és „hiányos műveltségű" franciáknak, akikről bizonyos, hogy eddig nem sokat tudtak Magyarországról, de az is bizonyos, hogy egy hete jobban megtanulták a szájukban forgatni ennek az országnak a nevét, mint annak- előtte valaha. Ennek a francia közvéleménynek nr gyón aláhuzottan és az összes konzekvenciákkal fog kelleni megmagyarázni és bebizonyítani, hogy az czerfrankosok ügye néhány ostoba és elvete­medett ember személyes bűncselekménye, ha nem akarjuk, hogy még sokáig ezután elutasító szóval üzenjen ki nekünk ez a közvélemény, ha kéréssel, vagy követeléssel mi magyarok az előszobájában várakozunk. • De, ellentétben távirati irodák éjszakai szer­kesztőinek vastagbetüs álmodozásaival, sovány vi­gasz, de le kell szögezni, hogy talán csak mi ma­gyarok erezzük a magunk szubjektív ijedtségében és szégyenkezésében ilyen általánosa nmegalázó- nak, a magunk becsülete elleni merényletnek ezt a tébolyodoít históriát: a külföld, mindenekelőtt a francia sajtó, ezt siessünk leszögezni, mindvégig iparkodott a legteljesebb tárgyilagossággal közölni és kezelni az affér híreit s a „magyar bankóhamisi- tás" feleimé már a harmadik napon „Le scandale de Budapest“-tó enyhült, hogy a hét végére meg­kapja az igazi címét, ami nem más, mint „Win- dischgrátz és cinkosainak bűnügye". Az a kisan- tant sajtó, amely ebből az alkalomból harsogva or­dít Magyarország ellen, példát vehet francia kollé­gáitól, akik végre is elsőbbrendüen vannak érde­kelve s mégsem ragadtatják magukat odáig, hogy egy ország becsületéi bankóba mi sitással bélyegez­zék meg. Nem akadt ezekben a napokban egy francia lap sem, amely „atmoszféráról" regélt volna az olvasóinak. A francia közvélemény undorodott, de nem általánosított, fölháborodott, de nem ítélt. Holott, nem szabad elfelejteni, ezt a nagyon anya­gias, pénzére, pénze értékére és hitelére, pénze elleni merényletekre különösen féltékeny és érzé­keny francia publikumot könnyű lett volna hiva­talos cs félhivatalos hangnemben Magyarország el­len uszítani, a tömegszenvedély most nem váloga­tott volna haragjának kitételeiben, represszáliák követelésének mértékében. De, szinte föllélegezve írhatjuk le, a francia sajtó hűvös objektivitással kezelte ezt a szerencsétlenséget s nem látott benne mást, mint bűnügyet. # Ila Jankóvichékaf. kiszolgáltatják Franciaor­szágnak, amint szó van róla, a francia törvények értelmében büntetésük életfogytiglani deportáció is lehet. Hogy ez mit jelent, azt úgy kell érteni, hogy a deportációs szigeteken az élet gyorsan fogy. A francia törvény élesen disztingvál a bankőhamisi- tás terén a f• °nk, vagy más, idegen állam pénz­neme ellen elkövetett merényletek között. Az ide­gen (vagy belföldi), aki Franciaország területén idegen ország pénzét hamisítja, megszabadulhat né­hány esztendői fogházzal, amint erre, sajnos, esz­tendő előtt példa volt, amikor magyar csirkefogók Párisban angol fontot hamisítottak és, horogra ke­rülvén, 3—4 esztendei fegyházbüntetésüket töltik most a francia börtönökben. Ezeknek a csirkefo­góknak, akik között egy se volt herceg, se vezér­kari ezredes, „szerencséjük" volt, azzal, hogy nem a farukhoz nyúltak, hanem az angol fonthoz; el­lenkező esetben a „bagnot", ezt a földi poklot, nem kerülhették volna el. Jankovichék esetleges kiada­tásának a szigorú francia törvény értelmében a legsúlyosabb következményei lehetnek » Egy francfa bankár fejcsóválva ezt mondta ne­kem: „Én nem értek a politikához és praktikusan főként egyet nem értek: hogyan képzellek el a magyar bankő’namisitók, hogy annyi és olyan bank­jegyeket tudnak gyártani s elhelyezni feltűnés nél­kül külföldön, amennyivel komolyan alááshatnák és gyöngíthetnék a frankot? Aki a külföld gazda­sági, különösen pillanatnyi pénzpiaci helyzetét is­meri, az csak mosolyoghat a bankóhamisitók nai­vitásán. Az ujsághiradások úgy szólnak, hogy 3, vagy 30 milliárd bankjegyet tervezlek piacra dobni a hamisítók... Mást mondok önnek: tegyük föl, hogy egy pénzcsoport, amely rontani akarja a frank hitelét, külföldön nem £0, nem Is 3, csak 1 milliárd efíektiv s nem is hamis, hanem jó, igazi francia banjegy fölött rendelkezik — mit gondol, hol talál az a társaság börzét, vagy bankot, vagy magánem­bert, aki legális üzleti utón ilyen tömegű bank­jegyét a romló, mindenesetre fluktuáló, bizonyta- lan francia pénznek fölveszi? Ez olyan üzleti ab­szurdum, olyan közgazdasági naivitás, amire iga­zán csak bankóhamisitók képesek... Iligyje el, hogy nem egy milliárd, de akár csak száz millió hamis bankjegyet is képtelenség ma külföldön egy inflációs pénzből efíektiv elhelyezni, beváltani, anélkül, hogy a világpiac arra rögtön föl ne fi­gyelne ... Nem „frankról", hanem bankjegyről be­szélek ... Aki ilyen vállalkozásba kezd, az tudja jól, hogy más eredménye nem lehet, mint itt-ott jelentéktelen összegekkel károsítani külföldi cége­ket — a frank hitelét hamis pénzzel megrontani éppen olyan reménytelen vállalkozás, mintha va­laki vödörrel, hordana tengervizet a Szajnába, hogy azt ihatatlanná tegye ..." Murai Sándor. Korláth képviselő lesújtott a magyarság rágalmazóira önkéntes vallomás éleire feSentkczeti Vohlidal dr. rcndörlcazgaíó­nál — A mai yar páiiokűi híveik áldozatkészsége tartja fenn Uvgrár, január 13. (Tudósítónk távirati jelen­tése.) Korláth Endre dr., nemzetgyűlési képviselő, kedden éjjel érkezett ka::a Budapestről Család­jától értesült a kormánvlapókban szökéséről meg­jelent hírekről és ezért szerdán délelőtt felke­reste Voblidal dr. rendőrigazgatót, akitől a hí­resztelések forrását kérdezte. A rendőrigazgató a Korláth szökésére vonalkozó híresztelé­seket a lapok kitalálásainak mondotta, s kijelentette, hogy megbízható forrás1 ól nyert fel­jelentésre a nyomozást megindította annak kide­rítésére, hogy a magyar pártok szervezeteik fenntartására a magyar kormánytól kaptak-e jelen­tős összegeket? Korláth képviselő azonnal felvilágosítással szolgált a gálád rágalmakra: — Mivel nem először gyanúsítják meg azzal az aljas rágalommal, hogy a rusmnszkői magyar pártok államellenes propaganda céljára a magyar kormánytól nagyobb összegeket kantak, kötelessége elmondani, hogy a királypuocs előtt felkereste őt egy Weinstok Béla nevű, előtte ismeretlen egyén, aki, mint a magyar nemzeti hadsereg tisztje mu­tatkozott be, fegyvert és pénzt akart rábízni abból a célból, hogy Ruszinszkőban fegyveres felkelést szervezzen. Korláth Weinstokot azonnal feljelen­tette a rendőrségen, ahol kijelentették neki, hogy Weinstok már a rendőrség foglya. Korláth azonban két nap múlva Weinstokot az utcán látta és azért az agentprovokatőr ellen Ehrcnfeld volt alkor­mányzónál, Csemy és Bcnes minisztereknél felje­lentést tett. Az alkormányzó és a miniszterek azon­ban tagadták, hogy a hatóságoknak közük volna az agenfprovokatőrökhöz. Miután a tőrbeejtés nem sikerült, öl nap múlva Korláthoz, aki. a feljelentést telte, elfogták. 18 dotektiv 12 házkutatást tartolt Ruszinszkó té­rülőién. Lefoglalták pártjának számadásait, a tagsá­gi könyveket, az adózók névsorát és mindenkit rendőri eljárással zaklattak, fekete listára tettek. Korláth, kél heti börtönéből kiszabadulva, egy párthatárosai értelmében az összes visszakapott iratokat és könyveket meg­semmisítette azokkal a gyüjtőivekkel együtt, amelyeken Csuha Istvánnal önkéntes adako~óHól gyűjtöttek a magyar párt céljaira. A megsemmisí­téssel azt akarta elérni, hoey megmentse az ada­kozókat a rendőri zaklatástól. Négy év óta az el­számolás nyilvánosságrakozatala nélkül kezeli az akkor gyűjtött összegeket saját felelősségére és csak azokat tartozik elszámolni, akik az összege­ket adták. A gyanúsítás ellenére sem árulja el az adakozókat, pedig maga is félmillió adóssággal küzd és vagyonából már négyszázezer korona érté­ket eladott. Mindezeket azért közli a rendőrigaz- galöval, hogy az ügyekbe betekinthessen és lát­hassa, hogy a magyar pártok ügyvitelében nincs semmi titkolni való. VohPdal dr. rendőrgazgatő köszönettel fogadta Korláth képviselő felvilágosítását, amelyet nem is foglaltatott jegyzőkönyvbe. Egy elbossátolf isiálltaster vádaskodására letartóztatták Mrássy Imrét A kassal ügyészség gypj!®ga!á$saB vádolja a homonnaS uradalom birtokosát - Andrássy Imre maga jelentkezel! a kassai ügyészségen Kassa, január 13. (Saját tudósítónk ielefonjeientése.) Kas­sa városában tegnap este futótűzként terjedt el az a szenzációs hir, hogy a homonnai uradalom urát, Andrássy Imre (gróf) földbirtokost, Andrássy Sándor fiát, a kassai ügyészség gyúj­togatás vádja miatt letartóztatta. A földbirtokossal együtt letartóztatták az uradalom egyik szolgáját, Gazsin- kő Mihályt is. Kassai tudósítónk rögtön utána járt, hogy a szinte hihetetlennek látsző szenzációs hir valódiságáról s annak körülményeiről köze­lebbi adatokat szerezzen. Kiderült, hogy Andrássy Imre kedden este hat óra­kor jelentkezett a kassai ügyészség gén, ahol közölték előtte az előzetes letartóztatásba való helyezéséről szó­ló végzést s Andrássyt rögtön fogva tartották. Az ügy szálai még az 1924. évre nyúlnak vissza. 1924 tavaszán kigyulladt Andrássy ve- lejtei kastélyának egyik szárnya s a tűz el­hamvasztotta az egyik lakatlan szoba menye- zetének nagy részét A kastélyban akkor egy katonai osztag volt elszállásolva, amely 1924 szeptemberéig maradt ott. A tűz után rövid pár héttel megtörtént a hivatalos vizsgálat s a járásfőnök megállapí­totta, hogy a tüzet a kéményből kipattant szik­ra okozta. A kéménybe ugyanis egy gerenda volt beépítve, ez gyulladt ki s ettől fogott tüzet a kastélynak a kémény melletti szárnya. A vizs­gálatról szabályszerű jegyzőkönyvet vettek fel s a tűz által okozott kárt a biztosító tár­saság likvidálta is, amennyiben Andrássy- nak 6.000 koronát fizetett ki, Röviddel ezután az Andrássy-uradalmat a földreform céljaira lefoglalták. Ötezer hol­dat szántak a felparcellázásra s az uradalom­nak lefoglalt birtokával együtt az alkalmazot­tak egy része is a földhivatal szolgálatába ke­rült. Ezek között volt Andrássynak egy Hor­váth Sándor nevű istáilómestere, aki már hosszabb időt töltött a földbirtokos szolgá­latában. Horváíhoí nagyon elkeserítette, hogy el kellett hagynia Andrássy szolgálatát s ez időtől fogva állandóan áskálódott az uradalom ellen, nem kímélvén annak birtoko­sát, Andrássy Imrét sem. Az ottani katonai hatóság előtt legutóbb olyan nyilatkozatot tett, hogy a ve­lejlei kastélyt maga Andrássy gyújtot­ta fel Egy alkalommal hallgatőzott Andrássy ajtajánál s meghallotta, amint a földbirtokos parancsot adott inasának, Gazsinké Mihály- nak, hogy gyújtsa fel a kastélyt Az elbocsátott alkalmazottnak ez az egyszeri kijelentése teljesen elegendő volt az ügyészségnek ahhoz, hogy a rendtörvény alapján bűncselekményt konstruáljon And­rássy Imre ellen és utasítást adj-on a homon­nai csendőrségnek Andrássy Imre elővezeté­sére. Andrássy Imre tegnap este hat órakor meg is érekzett Kassára, rögtön jelentkezett az ügyészségen, amely elrendelte letartózta­tásba való helyezését Andrássy Imre jogi képviselői, Ara- nyossi Andor és Arisztid dr. ügyvédek már megtették a szükséges lépéseket az eljá* gyors lefolytatása és ügyfelük mielőbbi sza­badlábra helyezése érdekében. Meg vannak ugyanis győződve arról, hogy a vád tariha tatlansága mihamar ki fog derülni. Az osztrák kormányválság Abrer pénzügyminiszter lemondott — Harr a ke- resztónyszociaüsta párt stájer ós alsóausztriai csoportja közt Pécs, január 13. A keresztényszocialista párt tegnapi tanácskozásai azt ere.lméuyezték, hogy a kormánykrizis még nagyobb méreteket öltött Hogy Mataja dr. külügyminiszter elhagyja állasát, ez a tény már hetek óta bizonyos volt, tegnap azonban heves vita után Ahrer dr. pénzügyminiszter is le­mondott. Ahrer dr. a kereszíényczocialista páll stájer csoportjának volt exponense, s ily értelműén nyújtott be a legutóbbi minisztertanácson egy gaz­dasági tervet, melyet azonban a kormány nem fo­gadott el. Ahrer és a mögötte álló stájerek, első­sorban Rintelen é3 Gürtler dr. közeledést keres­tek a szociáldemokrata felfogáshoz, amit a párt többi rcsze elutasított. A pénzügyminiszter erre le­mondott. Utoljaként llollmann bádeni polgármes­tert emlegetik. Becs, január 13. A nagynémetek és a keresz­tény-szocialista pírt bécsi Ó3 alsóausztriai csoport­jai (szemben a párt stájerországi csoportjával) uj platform megteremtőién fáradoznak. A földmive- lósl minisztérium betöltése is komoly nehézségeket okoz. Egyesek már arról tudnak, hogy az erős kéz uralma érdekében Ramck visszalép és helyébe Seipcl tér vissza. — Tegnap óta állandó tanácskozás folyik, a helyzetről. A földmivelési tárcát Pircheg- ger stájer képviselővel akarják betölteni. Donmer francia pénzügyminisz­ter elődjeinek sorsára kerül Paris, január 13. Franciaország örökös pénz­ügyi krízise tovább larL Doumer sem szerencsé­sebb, mint pénzügyminiszter elődjei. Szanálási ter­veit a pénzügyi bizottság tegnapi ülése kétszer is elvetette, egyszer 22 szavazattal 6 ellen, egyszer pedig 23 szavazattal 5 ellen. Parlamenti körökben ismét nagy izgalom tapasztalható, s egyesek a Doumer-iörvényeket máris elinlézetteknek tekintik. Briand erélyes lárgyalásokat folytat a pénzügymi­niszter ellenzékével, s kijelentette, Logy vagy újabb inflációval kell számolni, vagypedig cl kell fogadni Doumer javaslatát. Szilágyi blokkja felbomlik Budapest, január 13. (Budapesti szer- kestcsógünk telefon jelentése.) Szilágyi La­jos képviselő klubja kedden este kimondot­ta a feloszlását A párt képviselő tagjai: Ilegymegl Kiss Pál, Lélay Ernő, Takács An­dor 6-s Baross János kijelentették, hogy a klubot továbbra is föntartják Szilágyi Lajos nélküL Szilágyi ugyancsak nyilatkozott s kijelentene, hogy az ügyet a pártszö­vetség közgyűlése elé terjeszti, ame­lyet a legközelebbi napokban össze fog hívni. Szilágyi és társai között az ellentét, mint azt már jelentettük, onnét származott, Logy a képviselők a frankhamisítással kapcsolat­ban a nemzetgyűlés rögtöni összehívását ha­tározták el, mig Szilágyi azon az állásponton volt, hogy nem szabad az események elébe vágni, hanem meg kell várni a nemzetgyű­lés összehívásának rendes terminusát Titokzatos kémkedési affér Kassán Kassa, január 13. A Lidové Noviny értesülése szerint Kassán nagyarányú kémkedést lepleztek le. A rendőrség állítólag egész társaságot fogott eL A kémszövetkezet vakmerő agyafúrtsággal akart értékes katonai iratok birtokába jutni és é célból betörést köveitek el egy katonai épületbe. Az iratrablás azonban nem sikerült- A társaság vezetője állítólag egy Sarkadi Olga nevezetű hölgy, aki a brünni lap szerint már viharos múltra tekint­het vissza és közeli összeköttetésben állott Ifisody közismert magyar kémmel(?), akit nemrégiben tartóztattak le a csehszlovák hatóságok. A kassai letartóztatás részleteit cs az eddigi vizsgálat ered­ményét a rendőrség egyelőre titokban tartja. A tit­kolódzás főoka az, hogy a nyomozás még javában folyik, másrészt a rendőrség még arra számit, hogy a kémszövetkezet néhány menekülésben lévő tag­ját letartóztathatja. Kinevezik a szociális bíróság direktóriumát Prága, január 12. Az UTK értesülése szerint a politikai pártok és érdekcsoportok megegyezése alapján rövidesen kinevezik a szociális biztosítás közporti direktóriumát A direktórium négy tagból ing állani. + Sérvben szenvedi Egyetlen biztos védelmet nyújt a lásryék, here. comb és kftídöksérvnél a mi tökéáte­shet* rugónélküll sérvkötőnk, mely éile! is hordható Mlndenfé’e bandázs operáció után. lógó has. gyomor- és anvaméhsülys- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét Fla­nel! has-, hát- és meilmelegitő „ByolertiQtszerltáz Braüslava. Düsim 51. Árjegyzék Ingyen A vidéki felek még aznap ctlntézfetnck a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom