Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-13 / 9. (1047.) szám
i926 január 13. Szerda Epilógus a könnyek aranymiséjéhez Rozsnyó, január 12. Hétfőn éjjel tizenegykor ijesztő dobogásu, siető léptektől lett hangos a premontrei Rendház néma folyosója. A folyosó legvégén, ott ahová már alig jutott el a Szepesi Bácsi fehér ajtaja előtt égő lámpa fénye — akkor tűnt el — dolgát jól végez- véu — a biztosan sújtó nagyur: a Halál. Vájjon az utolsó ablak üvege villant-e, vagy az ő fegyvere, melyet nem rejtett el jól rémült emberi szemek elöl? A futamodó, riadt lépéseit lassan elhalkultak, aztán rettenetes csönd lett, különösen ott, a fehér ajtó mögött, ahol Szepesi Bácsinak immár a szenvedésektől megváltott teste pihent, lelke pedig már a végtelenből virrasztotta a mi nyugtalan éjszakánkat. Hétfőn éjjel Szepesi Bácsi még cl akart számolni. Utolsó piiianatig éber és áldozatosan kötelesség- hü szelleme kiemelte a halálos ver.tékü ágyból, hűséges öreg gondozóját szólította: — „Jöjjön, öreg, el fogunk számolni. Mindent átadok, rendben...“ Ls amint a szoba közepéig ért, összeroskadí, mire visszafektették, megszűnt szenvedni. Mert úgy szenvedett, amint csak a kiválasztottaknak adatik. Elsején már annyi ereje nem volt, hogy csonttá sovány odott ujjaioa ceruzát fogjon, de nibáUan memóriával diktálta nekem a beiolyt lakbérek számadatait, hogy azokat a pénztári naplóba bevezessem. És reszkető öreg kezeivel megszorongatta még a kezemet a P. M. H.-ba írott cikkért, de ez is olyau volt, mintha fészkéből kihullott erőtlen madárnők vergődne az ujjaim között És a könnyek, a szomorúság gyöngyei indultak megint a szemeiből, — soha ilyen nug}értékű, megszentelt honoráriumot nem kaptam még Írásomért... Az asztalon egy volt tanítványának üd\* lő levele hevert „Boldog uj évet“... „sok jó e0észsó- gel'4... Szepesi Bácsi még elmondotta, hogy nála járt egy másik kedves, volt tanítványa is: András- sy Manó gróf, hogy megkérdezze, mi jóval kedveskedhetne neki? De ugyan mi keli már egy ilyen öreg nagybetegnek? Hacsak egy-két korty erős bor nem, a hideg láztól didergő test felmelegítésére. Audrássy Manó pedig lement az udvarba, megkereste Szepesi Bácsi hűséges öreg cselédjét és nagybankot adott neki: Jól gondját viselje ám az üreg- urnakl Nem volt benne hiba. Nőm a pénzért, hanem azért a szeretetért, melyet Szepesi Bácsi minden emberből, — aki vele érintkezett, — visszasugározta tóit önmagára. Azután már — emlékszem, nap-nap mellett azzal az érzéssel jöttünk fel a lépcsőn: előttünk ment-e, vagy utánunk fog feljönni Mors Impe- rator, hogy a fehér ajtó mögé bezörgessen? Jött, suhintott szörnyű fegyverével és távozott És ezzel megkezdődött Szepesi Bácsi gyönyörű diadala a fájdalmakkal ágyhoz szögezett múlandó lest fölött Előbb még megpihent a régi szobájában, azután átjutott a házi kápolnába, a szép kicsi oltár elé, fehér virágokkal elborított ravatalra. Itt tartotta első győzedelmes állomását. Hömpölygő fekete tömegek jöttek érte, — mintha a világ minden tája felől tanítványai sereglenének össze, — nehéz ornátus- ban fényes papi sereg, élükön az egyházmegye püspöke, a rendi templom vert arany oilárkereszt- jét szeretett rendlárs hozza, cs Szepesi Bácsi átjut oda, ahová csak könnyes sóhajai szólhattak: a rendi templom oltára elé. Drága tömjén füstje száll, meg szent zsolozsmák ős a íőpászlor búcsúztatója ragyogó palástként teriti szét* a koporsó fölött nnndazt, ami Szepesi Bácsiban halhatatlan érték. Olyan, mintha innen nem is a temetőbe meniünk volna? Olvadó hóié csordogáló patakocskáit lábol- tuk, hosszú, kanyargó menetben, azután valahogy eltűnt elölünk az, akinek -— úgy érzem, — gyó- zedelmét ünnepeltük. Talán akkor szállt fölélik, mikor a fehér ornátusok oly különösen összetömörültek egy pont körül, karének szólt, mint mikor rögök hullanak a mélybe... Grayló földi szemeinkkel nem láthattuk, hogy Szepesi Bácsi akkor már a napsugárból szőtt gyönyörűséges ornátust öltött magára, rózsás felhők habos márványából épített oltár elé lépett és mégis, mégis megtarthatta végre annyira áhított aranymisé jót! Pufók angyalkák ministráltak neki hozzá és mennyei kórus zengte az anüfőnákat. Az arcán az üd\ö- zültek boldog mosolya, minden mozdulata Icöny- nyed, szabad, nem szenved többé a gyarló test! Mert hü volt mindhalálig ,elnyerte az élet koronáját * Különös azok fölött szomorkodnunk. akik beléptek a végtelen boldogság kapuján. Bevallom a gyarló önzést: magam fölött szomorkodom, mert Bába kopogtatok a fehér ajtón, nem válaszol többé a jól ismert hang és nem fogad a szerető szó: „Isten hozta, édes íiam“. És a cellám csöndjében is hiába várom mar, mikor nyílik az ajtóm, nem nyúlik előre a vidám pipaszár s nem következik utána a kopott, fakó házi reverenda, nem szól a gazdájuk: „Nem zavarom, mindjárt megyek, csak azt akarom mondani14... A kabátomat sem fogja meg többé Szepesi Bácsi, mikor valamit nagyon meg akar magyarázni. Kong a nagy folyosó, oly hidegen, oly árván, gazdátlanul... * Szepesi Bácsinak sok és nagy címe volt. „Házic nök-igazgaló“, „rendnagy“, „ny. jőszágkor- mányzó“, „ny. konvik tusi regens“, „ny. főgimn. igazgató*4, „aranymlsés áldozópap44, „szentszóki ülnök*4, „tvh. bizottsági tag44, „Ferencz József rend tiszti kerosztjének tulajdonosa44, meg a többi. Amint ezeket a gj ászlapról, meg a rendi sematizmusból olvastam. De még nagyobb és magasabb c'moket olvastam ki az életéből, a személyes ismerésből, a cselekedeteiből: nemes szivü, jóságos, ihletett lelkű pap és rendiig, egész gencrác ók áldott felnevelője, izzóan honszerető kemény magyar! Sírjánál ugyanazok a Géniuszok álltak földnek fordított fáklyákkal, amelyek bölcsőjébe vitték ajándékaikat: Szeretet, Hűség, Igazság, Becsület! * Szepesi Bácsi elődje volt Mécs Lászlónak, Klskaposon, 1887-töl 03-ig amiről mindketten kedvesen emlékeztek. A tavalyi tornaijai kultur-est előtt Mécs László erre vette az útját s az én cellámat ragyogta be aranyos jókedvei- Másnap utaznál kellett nem voltunk koránkéit k, nagy lett a tő-tés A r.gg'di az asztalon s az én kedves vendégein eltűnik. Njurna veszett, Un lekésik, tornaija hoppon marad. Tüve teszem érte arend- házat, végre előkerül, jön Szepesi Bácsitól, az arca sugárzik, kitárt karral robog be a szobába: — Te, most olyam ágyok, mint egy madár. Friss, tiszta, csupa öröm. — Hol voltál, az Istenért, lekésel az autóról? — Szepesi Bácsinál voltam, gyónni. Rógen utón vagyok, sokáig nem gyónhattam, hát bementem az öregurhoz és most egész más ember vagyok. Verebet fogathatsz velem. Egy kis kép, mely mindkét szereplőjéről köteteknél többet mond. * Mikor a rendi kiküldöttek a Szepesi Bácsi hagyatékát átvették, a Wertheim szekrényében ott találták árván maradt két — pipáját. Az arcok előbb mosolyra indultak ezen a kedves-szomorú látványon, de azután gyanúsan égni kezdtek a szemszögletek és a torkokat fojtogatta valami. Talán az el nem szívott utolsó pipák el sem szállott füstje? . . . * Egy igaz emberrel ,egy igaz magyarral nagyon szegényebbek lettünk. De — odafent egy hatalmas követünkkel gazdagabbak! Kedves öreg házigazdánk, jó Szepesi Bácsi, ugye, ha onnan a csillagfényes égi kertekből látja majd nagy szo- rongattatásainkat, szól értünk egy-két jó szót a legmagasabb trón lépcsőjére borulva? Tichy Kálmán. Kassa a szenzációk lázában A frankaffér hullámai - Egy szerelmi dráma epilógusa a bárcai temetőben Kassa, január 12. Kassán az elmúlt héten két szenzáció szaladt végig a városon: az egyik nemzetközi, a másik helyi vonatkozású. A frankhamisítás ügye természetesen Kassán is széles hullámokat vert, a kávéházi szaktudósok itt is összebújnak az asztalok mellett és szárnyra kelnek a legképtelenebb híresztelések, amelyek még kassal vonatkozást is kevernek a frankhamisításnak immár nemzetközivé dagadt botrányába. Itt is, ott is suttognak diszkrét titkokról, tudni vélik, hogy Kassán is december hónapban feltűnően sok ezerfrankost helyeztek volna el é6 Kassán is biztos nyomokon halad a rendőrség. A kacsák melleit szörnyen rossz viccek is röpködnek. A kávéházakban titokzatosan hajlik füledhez Jóska, a fizetőpincér: Hallotta, kérem, X-nét a rendőrség frankhamisítás miatt ma reggel letartóztatta. — Ugyan ne mondja! •— De igen, hamis frankot kevert az ura kávéjába. De a frankhamisítás szenzációi sem váltottak ki olyan érzelmi hullámokat Kassa lakosságából, mint az a szerelmi dráma, amelynek két szerencsétlen gyermekáldozata már künn fekszik a bárcai temető hantjai alatt A két gyereket a temető halottasházában ravatalozták föl és vasárnap délig ezrével zarándokolt Kassa lakossága a halottasházba, hogy megnézze az áldozatokat Ott feküdt csupa virág között a 15 éves Nemecsek Vlaszta, a gölnicl postamester leánya, aki még öt nappal ezelőtt maga volt a viruló élet Csodálatosan fejlett leány korához képest, legalább 18 évesnek látszik. Boldog mosolygással fekszik vá koporsóban, ajka mereven összezárul, , két orcáján még most is pirosság. — Olyan, mintha aludna! — suttogják mellettem meghatottam A fiú, a huszonegy éves Juresik György, aki olyan szenvedélyesen szeretett, hogy fegyvert rántott és megölte ímádottját azután pedig önmagát, viaszsárgán nyúlik el az egyszerű deszkakoporső- ban. Zömökteslü, széparcu fiú, alig pelyhedzik le- génytoll az állán. Vasárnap már kora délután valóságos népvándorlás indul meg a temető felé. A villamostársaság sűrű egymásutánban indítja meg a hármas kocsikat, amelyek pillanatok alatt telnek meg utasokkal és a rossz idő ellenére, gyalog6zerrel is sokan nekivágnak a hosszú útnak, hogy kijöhessenek a temetésre. A kíváncsiság és nem a részvét űzi, hajtja az embereket. Mindönki a szerelmi dráma részleteiről beszél, mindenki tud valami újat, valami eddig ismeretlent A legtöbben filozofálnak, élet, halál, fiatalság, szerelem s ilyen fogalmak röpdösnek a túlzsúfolt és pállott levegőjű villamosban. Félhárom órakor kezdődik meg az egyházi szertartás. Először Vlasztát temetik. A koporsó mellett édesapja, aki minden reménységet, egyetlen gyermekét vesztette a kislányban. Az édesanya nem tudott eljönni egyetlen gyermeke sírjához, a kiállott izgalmak betege leit és most súlyos ideggörcsökben fekszik odahaza, a kis gölnici lakásban. Göinicről nagyon sokan utaztak le Kassára ebből a szomorú alkalomból, hogy utolsó útjára kisérjék a kis Nemecsek Vlasztát A köztemető utjai feketóllenek az embertöme- gektöl, lehetetlen megállapítani, hogy mennyien vannak kinn. Nemecsek Vlaszta koporsóját fölviszik az uj temetőrészbe és a katolikus egyház szertartásai szerint földelik el. Közben kihozzák a halottasház elé a másik koporsót is és ott, rögtön a halottisház mellett megásott sirgödör előtt helyezik el. Körülveszik a bánatos rokonok, a Lőcséről való öreg édesanya, aki könnyet nem tud ejteni nagy bánatában, csak meredten néz az előtte sötétlő sirgödörre- Ott állanak testvérei is, sápadt arcukon inóg most is a megdöbbent ijedtség révedez. A katolikus egyház törvényei szigorúak. Juresik György tudatosan készült a gyilkosságra és öngyilkosságra, leveleket Irt és küldött el, józan fővel rendelkezett, hogy a gölnici adóhivataltól járó hatszáz koronáját utalják át özvegy édesanyjának. A katolikus egyház tehát törvénye szerint megtagadta a gyászszertartást és igy a j keresztény szeretet jegyében Greguss Gyula liíteránüs -lelkész mond pár megható búcsúszót az elköltözött fiatal keresztény lólekhez. Tapodtat sem lehet mozogni, annyi az érdeklődd Mindenki a nyakát nyújtja, hogy mindenki többet lásson s minél több mondanivalója legyen a délutáni kávénál. — Cirkusz, — mondja mélységes megvetéssel egy kövéres asszony mellettem és könyökével félrelök, hogy maga állhasson a helyemre. Hullanak a nehéz rögök a nemsokára röggé széteső fiatal testre. Lassan szétoszlik a tömeg, ki villamoson, ki gyalog. Egyszerre zorddá válik az idő, vad szél kerekedik, élmos dara vágja szembe a hidegtől kipirult arcokat. Benn a városban zajlik az élet, négy nagy kávéházban és bárban most kezdődött meg az ötórai tea. Galilei megoldatlan probTémája Hányféle mozgást végez egy repülőgép a levegőben? Látszat és valóság Kozmikus erők titkos szerepe A sok nehézség és probléma közül, amely* lyel Galileinek az akkori tudományos álláspont szerint meg kellett küzdenie, tegnappá nsabb ez volt: ha a Föld forog, miképp van az, hogy ogy toronyból ledobott kő épp a torony talapzatánál ér a földre, holott esésének ideje alatt a Föld jó néhány száz méterrel odébb fordult Kelet felé! Galilei azt felelte: amint egy tovahaladó hajó árbocáról ejtett test is az árbóc talapzatánál éri a hajót, mert az árboc a haladó hajó sebességét közli vele, úgy a torony stb. A legújabb természettudományos szakkönyvek szerint Galilei megfelelt a kérdésre .. „ Az aeroplán Ma már megfellebeznék Galilei döntését azzal, hogy aeroplánról vagy lebegő léghajóról ejtett test miért ér pontosan az alatta fekvő pontra. A szabadesés gyorsulásának „mozgás- megmaradás*4 nélkül való genezise és a Napsebességnek a rendszer belső mozgástüneményeiből való kiszámítása után ez a legnehezebb probléma volt, melyet meg kell oldani. Nem volna csoda, ha itt-ott tévedés csúszna be a megfejtésbe. A látszat mindenesetre teljesen a Föld mozdulatlansága mellett szól. Felhők, madarak, légi jármüvek csak annyit mozdulnak el Nyugat-Kelet felé, amennyit saját erejükből megtesznek, a feldobott kő is pontosan olt ér vissza, ahonnan elindult. Plolomeusék számára tehát itt nincs probléma, Einsteinét számára még kevésbé. Koperuikus tanítványa azonban nem ijed meg a látszat ily félelmetes, szinte elnyomó prepotenciájától, mert ismeri a mechanika Newtoni alapelvéi: zárt rendszerben a mozgástünemények egyformán folynak le —akár nyugszik, akár mozog az egész rendszer. Ez az elv sarkalja őt ernyedetlen kutatásra, ha a látszat mitsem árul is el. Ha a Föld forog, akkor egész bizonyos, hogy a feldobott kőtől a madárig, aeroplánig s az utolsó szúnyogig minden együtt mozog a forgó Földdel, különben kijönne az a furcsaság, hogy egy lebegő léghajó mozdulatlansága dacára 24 óra alatt az egész Földet „megkerülné" (40.000 kilométer). A mozgó vonat A probléma megoldásánál mindenekelőtt újra segítségünkre jön a mozgó vonat. A csukott vasúti kocsi belsejében is röpködnek kis „aeroplánok": legyek. A kis élő automaták a gyorsvonaton is könnyedén elérik a vagon előfalát... Ehhez a vagon hátsó falától nyert lendület nem volna elégséges. Itt egy uj tényezőt kell magyarázatul segítségre hívni, ez a levegő. A zárt kocsi ugyanis a levegőt magával viszi, a legyek pedig a levegő vál- lain repülnek, a mozgó levegő tehát magával viszi a kis aeroplánokat, épp úgy, mint a Főiddel forgó tengerek magukkal viszik a rajtuk uszó-mozgó hajókat Kimondhatjuk tehát, hogy a levegőben úszó (lebegő) és mozgó ólő Megállj! Csak egy pillanatra! Mindenki egy millió koronát nyerhet ha a FORTUNA BANKÜZLETÉ- BEN, Pozsony-Bratislava, Dima-ulca 7. sz. a január 19-én kezdődő húzáshoz oszlálysorsjegyet vásárol. Az uj játéktervben megkellőztek majdnem valamennyi főnyereményt 120.000 nyeremény majdnem 60 millió korona értékben. Az összes sorsjegyek fele nyer. A prémium 700.000 korona. Számos főnyeremény á 300.000 K, 200.000, 100.000, 90.000 stb. A megrendelés megtehető levelezőlapon. Kifizetés a sorsjegy átvétele után befizető lappal. Nyolcad sorsjegy 10 korona, negyed 20 korona, egész 80 korona. Ne szalassza el szerencséjét! 5006 vagy mechanikai automatákat a Földdel forgó levegő kényszeríti a Földdel való cgyüttlorgásra. Kozmikus erők Ami a toronyból leeső testet illeti, Galilei felelete már csak azért sem precíz és kielégítő, mert konstalálnuk kell, hogy a szabadon leeső fizikai test kozmikus erük befolyása alá kerül, melyekkel eddig nem számollak! Ugyanaz az erő, mely a Holdat függőleges esés helyett a Föld körüli pályára kényszeríti, érvényesül minden a Fold felé eső fizikai testre nézve, ha mindjárt jelzendő ok miatt nem is létesíthet körpályát benne. Itt azonban egy nehézségbe botlunk, amely jő ideig feltartóztatott kutatásomban. Az ágyúgolyó A szóban forgó nehézséget némileg megvilágítja az összes fizikai szakkönyvekben található ama hypothezis: egy messzehordő ágyúból 8 kilométeres sebességgel kilőtt golyó légüres térben a Föld bolygójává változnék. A levegő szintén nem állna útjában az ily ideális bolygó mozgásának, mert ami fő: nem az ágyútól kapott impulzusa („mozgás- megmaradás44) mozgatná körpályán, hanem az a folyton haló erő, mely a Földet viszi 30 kilométeres sebességgel a Nap körül, sőt az egész Naprendszert 73.013 kilométeres sebességgel az űrben. Megfelelő számításokból pontosan kijön a szabadon eső testekre a Föld forgásával lépést tartó összetett mozgás. Hogy néznénk ki, ha a feldobott kő, a felrebbenő madár tíz másodperc alatt már 4600 méterre volna Nyugatra tőlünk?! Egyébiránt úgy nagyjában, számítások nélkül is beláthatjuk, hogy a kozmikus erők belenyúlása dacára is mindennek úgy kell lejátszódnia, mintha a Föld állana. A köznapi életben el se hinnék, hogy a feldobott kő, a repülő madár, ugyanakkor, midőn szemünk előtt néhány méternyi utat tesz meg a levegőben, 460 méter sebességgel megy a Föld körül, 30 kilométer sebességgel a Nap körül és 73.015 kilométer másodpercnyi sebességgel a világűrben. Smilh főbiztos visszatért szabadságáról Párig, január 12. Smiíh Jeremiás, a nép- szövetség részéről Magyarországra rendelt pénzügyi főbiztos tegnap amerikai szabadságáról visszatérőben Párisba érkezett. József főherceg a magyar 1< irálykérdés: ől Newyork, január 12. A New York Times tegnapi száma hosszabb interjút közöl, amelyet a lap munkatársa József főhercegtől kapott. József főherceg kijelentette, hogy a jelenlegi magyarországi állapot nem tekinthető véglegesnek, csak átmenetinek, amig királya nem lesz Magyarországnak. Mert a magyar monarchia visszaállítandó, még pedig mint önálló magyar királyság. Lehetetlennek tartja, hogy az osztrák-magyar monarchia visszaálljon, még ha a nagyantant nem is ellenezné. Magyarországnak, amelyet Ausztria négyszáz éven át elnyomott, független királyságnak kell lennie. Úgyszintén lehetetlennek tartja a főherceg, hogy Albrecht magyar király akarna lenni. Az interjú végén még hangsúlyozta a főherceg, hogy okvetlen fontosnak tartja Magyarországra nézve a barátságos jóvisz myt az utódállamokkal
