Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-01 / 1. (1039.) szám

Péntek, január 1* Hogy korrigálja a sebészet a szépséghibákat A kövérség elleni operációk célravezetőbbek, mint a fogyókúrák — mondja Verebély pro* fesszor — A kozmetikai műtétek veszélytele­nek — A szépséghibák megszüntetése nem­csak hiúsági kérdés Budapest, december 29. A budaipesti klinikákon, de leginkább a szanatóriumokban egy idő óta érdekes műté­teket végeznek. Ezek a műtétek nem sérülést, sebet, tehát nem betegséget gyógytanák, ha­nem a meglévő egészséges test külső, eszté­tikai hibáit korrigálják. Ez az operatív javítás már nem mai dolog, hiszen az orvosok már a háború előtt is foglalkoztak kozmetikával. A háború után azonban, mikor megnöveke­dett azoknak a száma, akiket a háború eltor­zított, a sebészet, az orvosi tudománynak ez a művészetnek is nevezhető ága, hadjáratot indított az esztétika lobogója alatt a háború hibáink eltüntetésére. Ezek a nagyszámú kor­rigáló operációk oly nagyszerűen sikerültek, hogy Amerikában például hatalmas szanató­riumok épültek erre a célra, ahol már nem­csak a háború csonkitotíjait kezelik. Termé­szetesen ezek a-z operációk ma még oly drá* gák, hogy csak a pénzarisztokrácia ragjai en­gedhetik meg maguknak ezt a „fényűzést44 Ezek a divatos műtétek, amelyeket külö­nösen a nők használnak, már Budapesten is elterjedtek. Nagyon sok neves orvos és tanár foglalkozik ilyen műtétekkel. Fölkerestük Verebély Tibor dr. egyetemi tanári, a magyar sebészet legkiválóbb mesterét, aki a következőket mondotta nekünk ezekről a műtétekről: MHyen hibákon lehet segíteni? — Tény az, hogy nagyszámban fordul­nak elő olyan műtétek, amelyek az emberi test sokféle esztétikai hibáin segítenek. Ezek a műtétek, ezidő szerint már teljesen veszélytelenek és ez az oka annak, hogy Így elterjedhettek. — De nagyon téves fölfogás az, hogy . ezek az operációk tisztán hiúságból történ­nek. Nem. Ezeknek a műtéteknek orvosi szempontból is nagy jelentőségük van. Azok a testi, hibák, antelyéken mi operatív utón segítünk, a lelki alkatra is befolyást gyakorolnak. A testi szépséghibák ugyanis majdnem min­den esetben lelki depresszióval járnak. A kövér ember (különösen a nő) szégyenli ma- : gát,' : gúnyolják őt és így- a társadalomban ■ nem:: tud érvényesülni. A szégyen vagy a gúny, :sok esetben a végső elhatározásihoz az öngyilkossághoz is vezethet. —- A sebészetben általában a következő testi esztétikai hibákon segítenek: aréhibák, világra hozott hibák, helybeli íiíStengések, megöregedés, bonctani el­változások, növés. A leggyakoribb eset az úgynevezett archiba. Ilyen például a rossz alakú orr, vagy az el­álló fül. Ezeknek operatív utón való megjaví­tása ma már nagyon egyszerű feladat, sőt legújabban nem is okvetlenül sebészeti fel­adat. Az orr és a fül operációja háború óta terjedt el, amikor sok roncsolás keletkezett az arcokon. Ezek az operációk annyira töké­letesek, hogy egy-két hét múlva egyáltalán nem vehetők észre a műtét nyomai. A fatális pajzsmirigy — A világrahozott hibák közül a iegne* hezebb a pajzsmirigy hiánya. Ezt természe­tesen átültetés utján korrigáljuk. Ezzel ha­sonló eljárást követel a megöregedés javí­tása is, amely végeredményben csak időleges kitolása az ifjúságnak és nem egyes tünetek­nek végleges megoldása. Az ezirányu ma­gyarországi kísérletek megnyugtató ered­ménnyel folynak. — Az úgynevezett helyitultengés az elhízás a legelterjedtebb és legtöbbször előforduló kozmetikai hiba. A hízás, amely különösen a női test szépséget veszélyezteti, nemritkán olyan átváltozást idéz elő, amely az életet is megnehezíti. Ebben az esetben tehát az esztétikai kérdésen felülkerekedik a pszicho­lógiai ok. A helyitultengésen célszerűbb ope­ratív utón segíteni, mint az úgynevezett fogyasztó kúrával, mert amig az utóbbi na­gyon sok esetben arra az eredményre vezet, hogy nem az a testrész fogy le, amely miatt a kúra történt, addig az operáció csak az el­hízott testrészen történik. — A növéstől elmaradottakon szintén beültetés által segítünk. A növekedés lehető­ségének ideje alatt bizonyos anyagok adago* lása mindig elsőrangú eredményre vezetett. — Szándékosan utoljára hagyom a leg­fontosabbat, az aikattani hibák kijavítását. Ez egyelőre csak a jövö feladata. Az utat azonban már ismerjük. A testi és szellemi alkat együttműködése a tempera­mentum, amely az egyes szervek együttmű­ködésén alapszik. Ha tehát az egyes szervek arányos növelésével vagy csökkentésével normális harmóniába hozhatjuk a tempera­mentumot. tulajdonképpen megoldottuk ~ tö­kéletes alkatot is. A mozi bölcsője a párisi Grand Café pincéiében Harminc éves a kinematográfia — Tizenhét méteres filmek — Az első miisor —- Harminc ót frank volt az első nap bevétele — Paris és Budapest a legrégibb mozivárosok — Ma másíéímMió mozi játszik a világon ^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£ Szabadalmat megszerez, értékesít minden ► < államban. „Feltalálók Útmutatóját* díjtalanul {► küldi: £ ^ ArOlíl éS MCÜStátr, szabadalmi iroda, £ »e«aiiíe5«. ni! toerüJeí Jöiselhör®' 9. széni ► Paris, december 31. _ 1895 december 28-ika kétségkívül egyik legfontosabb dátuma a modern kulturtöríé- nclemnek. Ezen a napon, harminc évvel ez­előtt, nyillt meg ugyanis a világ legelső moz­góképszínháza Párásban, egy káveház sou- terrainjében. Harminc év nem nagy idő, alig egy fél emberöltő s mégis a grand boulevardi kávéház pincehelyiségéből harminc évvel ezelőtt előkuszó filrnkigyó ma már behálózza az egész világot, óriásivá nőtt s az akkori vásári látványosságból azóta a modern idők egyik legfontosabb művészeti tényezője és a legújabb kor egyik igen jelentékeny kultúr­intézménye lett. 1895 december 28-án a boulevard des Capuoimesen, a Szabolcska Mihály gyönyörű költeménye által minden magyar előtt feled­hetetlenné tett Grand Café pincehelyiségében nyílt meg a világ legelső mozija. Ez az egy­szerű pincehelyiség volt a mai nagyszerű filmpaloták ősapja. A lyoni Lumiére testvé­rek, a kinematográfia fölfedezői, és az akkori világ egyik remény ekkel telt és merész pénz­embere, Clément Maurice, voltak ennek az első mozinak a tulajdonosai. Egy ködös és esős' téli napon a Grand Café ajtóin nagy vörös plakátok hirdettek egy különös és eddig soha nem látott: látványos­ságot a közönségnek. Eezk voltak az első fi top lakatok, amelyek — mondani sem kell — nagyban különböztek a mostaniaktól. Legfölül nagy fekete betűk álltaik: „Le Cinematographe Lumiére44. Utána pedig az ui szó magyarázataképpen a következő sorok tájékoztatták a közönséget: „A Lumiére August és Lumiére Louis urak által föltalált készülék bemutatása. Ezzel a készülékkel a gép objektivje előtt lefolyó mindenféle em­beri és másfajta mozgásokat föl lehet venni sorozatos pillanatfölvételek segítségévei és az igy fölvett mozdulatok a készülék egy foly­tonos mozgás alakjában és természetes élet­nagyságban kivetíti egy nagy vászonra, úgy, hogy az egész terem egyszerre láthatja a mozgó képeket.44 Ez után a részletes és pontos magyará­zat után következett a. program: „A munká­sok távozása a Lumiére testvérek lyoni gyá­rából. A veszekedő gyerekek. A TuiHeriák szökökutja. Egy vonat beérkezése az állo­másra. Gyakorlatozó katonák. A kovácsmes­ter. Az ártalmas növények. A fai. A kártyá­sok. A tenger.44 Amint látható, a világ legelső mozimű­sora elég változatos volt és sok programpon­tot tartalmazott. Az előadás azonban alig tar­tott egy félóráig, mert ezeknek a filmeknek ía hosszúsága csak 16—17 métert teót ki, úgy, hogy a tiz filmnek a le veti lésére bőségesen elegendő volt husz-huszonöt perc. Egy-egy előadás nem is. tartott tovább egy félóránál. A legelső előadás reggel tiz órakor kezdődött, a legutolsó éjjel tizenegy­kor volt s közben minden félórában újra­kezdték. A világnak ebben a legelső mozijában összesen százhúsz néző számára volt hely s legelső mozibelépőjegy ára mindössze egy frank volt. A vászon előtt épp úgy, mint a legutolsó sorban egy frankért lehetett helyet foglalni. Az uj vállalkozás megindulása nem a leg­kedvezőbb auspiciumok között történt. Az első papnak a bevétele mindössze csak'har­mincöt' frank volt. - pedig magáért a helyiség bérletéért a Grand Café akkori tulajdonosá­nak, M. Volpininak. harminc frankot kelleti fizetni naponként. A vállalkozók előzőleg úgy akarták megkötni a szerződést. hogy a tulaj dónos a bevételnek húsz százalékát kapja bérletképpen. De M. Volpini nem látta gyü­mölcsözőnek ezt az üzletet s napi harminc Tankot kötött ki. M. Volpini azonban elszá- mitoti.a magát. A premiértől számított három hónap múlva a napi átlagos • bevétel máv ezerkétszáz frankra emelkedett! A csecsemő korban lévő óriás mindjárt bétmérföldes lé pésekkel indult neki a világnak. Ezt a legelső moziműsort több. mim eg félévig játszották egyfolytában általános si­kert és tetszést aratva- A mozi jövendő sorsa ezzel el lett döntve... Két évvel későbben már Budapesten, az Andrássy-uton is megnyílt az első magyar mozi, a világ harmadik mozija. Azóta harminc év telt el s a film ma már meghódította az egész világot. Ma már egy és félmillió mozi van a földkerekségen. Most az azóta Café de la Paix-vá lett Grand Café souterrainjében egy márványtáb- lál helyeznek el azon a helyen, ahonan har­minc évvel ezelőtt sohasem gondolt és szé­dületes etappeok'ban elindult a film diadalmas világhódító útjára. B. A. fiai g *í09, 50!, 50J, 503, 505, 510 és 519-e g 0 modell bebizonyult, hogy a legmegfelelőbb $ % kocsi minden terepre és útra. $ | Csal* etágfy tíerélsSéHhei § $ Ár 47.000.—, 280 000.— korona között k | : Állandó raktár í Í’ Vezérképviselet " ,!óöüo Szlovenszkó és Ruszinszkó'résiére 1 Agrár!a Általános Kereskedőim £ | R. T. Bratisiava, ff Á Rózsa utca 11. p ^ Saját műhely. Saját miihely. §, Különös, az öregasszony kiment a szobából és egyikük sem hallotta. Magukra maradtak. A férfi is leült. Valami fájó és mégis gyönyörűséges zsib­badással simult a karosszék puha párnájára. Ek­kor történt — a megfoghatatlan! Egészen bizonyos, hogy ez káprázat, ezek a karszékek, a Biedermayer-asztalka s a secretaire nem az ö$é, az ő bútora csak hasonló... bizo­nyos, hogy idegen lakásban van, a szőnyeg is más, a képek Idegenek. Egészen bizonyos hogy ez káprázat, de a zongora mégis a rendes helyén áll és Bella most játszik... Bella, a zsolnai ide­gen lány, a szomszédasszony rokona... Peer Gyntet játsza és énekel. Nem kéreti-kelleti ma­gát, énekel, mintha évek óta ismerné... Hetek óta alig evett meleget és alig aludt, egészen elgyengült, már érti ezt az előtörő bá- gyadtságot és érzékei zsibbadságát... Milyen meleg ez a homályos szoba. A félig nyitott kály- haaitóból a tűz enyhe fénye ömlik .. Istenem, mi ez? Solveig dala... Bella németül énekel: Dér Winter mag scheiden, dér Frühling vergeh'n, ; •• < dér Sommer mag verwelken, das Jahr verweh'n, das Jahr verwelTn, Ich will Deiner harren... Most oldalt hajtja a fejét és mosolyog. A sö­tétben nem láthatja ezt a mosolyt, de érzi és a testébe meleg hullámok csapnak. Milyen ismerős ez a mély színezetű hang... a nyaka, szőke haja,... Du hast es mir versprochen, ich harre íreulich Dein, ich harre treulich Dein... Alig kéznyujtásnyira ez a legendás jelenés... Már érti a dalt. Üzenet: S ha fenn vagy már az égben, úgy látjuk egymást ott... De nem, hiszen ez káprázat! Egy idegen lány énekel és ez nem üzenet, eszmél a valóságra, de már a következő pillanatban újra elmerül ebbe a félálomból, vágyból és alkonyaiból szőtt ábránd­világba és mint az alvajáró a zongorának tart. A lány mögött megáll. — Bella! — mondja panaszosan. A sárga ele- íántcsontbillentyükön futó ujjak ernyedten lehul­lanak. A lány felveti a szemét. Homályosan és gyötrően érzi, hogy valami furcsa változás tör­tént körűié és ez a nagyon meghatott megszólí­tás nem neki szól. Az arca lángba borul és mé­lyen megdöbben: az idegen férfi merész!... Ma­gukra maradtak .. A helyzet fonák és megalázó. Szédítő ez a szoros közelség, a férfi forró lehe­leté; a keze meztelen vállát éri és becézve végig­fut a hátán. Súlyos és lomha mozdulattal húzza magához, mint élettelen tárgyat, melynek enge­delmeskednie kell! Sérti a szemét, hogy igy át­néz rajta és percek egyedülléte után. Idegenül és lázban csak a nőt: a testét látja és akarja. Érin­tetlen lánysága fellázad ennyi brutalitásra, de a kiáltás torkán akad... Ez nem lehet ő, akit be­cézve magához von és ölelni akar! Bella, drága! — ismétli a férfi és ekkor Bella megérti. Emlékezetébe villan, hogy Gortvay he­tekkel ezelőtt temette el a feleségét. Ezek az ösz- tönszerü, menelcvő mozdulatok Bellának, a halott asszonynak szólnak... öntudatlanul elfogadja a ráerőszakolt szerepet: mély sajnálat fogja el eny- nyi szenvedés láttára és amitől percekkel előbb, mint a megbélyegzéstől irtózott, most ősi, anyai mozdulattal ölébe veszi a férfi fejét. — Ha tudnád, milyen gyötrelmes volt ez a hónap, — mondja a férfi és ő bólint. Hogyne tudná, hiszen azért jött, hogy feledtesse vele a gyászt — Feledni? — emeli föl Gortvay a fejét. Ezt nem érti. Kémlel, látni akar. De a sötétben elmo­sódnak a fölébe hajoló arcnak vonalad, mindent bizonytalan homály takar, csak ez a meleg assz- szonyi kar, ez a simogatás ismerős. Ez valóság, élet és nem káprázat! — Mellettem vagy, érzem, ne hagyj magamra magint... Tudom, máskor is jöttél, hallottam az ajtót nyílni, a lépted neszét felfogta a szőnyeg, de éreztem, hogy mögöttem vagy, nem mertem hátratekinteni. Ne hagyj el. Bella!... Csókolj, olyan lányos és szelíd a te csókod... Emlékszem, egy esztendővel ezelőtt volt ilyen a te szájad' ize... Ne hagyj el, Bella! — Nem hagylak, — felelt tétován a lány. A játék kezdte aggasztani. Mint forró szerelmi val­lomás, úgy hangzott minden újabb mondás. A vágy életre keltette a halottat... Érezte, hogy egy szóval vagy ügyetlen mozdulattal felébreszt­heti őt ebből az álomszerű, boldog állapotból és az őrületbe kergeti. Vagy nem járt-e már az őrü­let határán, a felébredéstől nem kell többé ret­tegnie, mert őrültet áltat!... De meddig tartson ez a veszedelmes játék: a férfi szenvedélyessége növekvő félelemmel töltötte el. Szabadulni akart. Gyengéden lefejtette magáról az ölelő karokat, világosságot akart gyújtani, de nem mert. Szé- gyelte égő arcát s felhevültségét. Visszaült a zongorához, kotta nélkül játszott és halkan énekelt a sötétben. A férfi követte a zongorához. Megszűnt figyelni, gondolkodni; fá­radt testébe az a nagy és boldog nyugalom tért, amit csak nagy elhatározások és tettek után érez­het az ember. Túl volt már mindenen, egy külön, meghatott álomvilágban élt. Ekkor hirtelen abbahagyta a lány a muzsi­kát. Ajtó tárult a sötétben, halk kattanás hallat­szott és fehérvörös, hideg villanyfény vágott a homályba. Az öregasszony némán, várakozóan nézett körül az ajtóban. Bella felkiáltott és Gort­vay arca elé csapta kezét, az asszonyra, majd a lányra nézett. Most végre meglátta igazi arcát, igazi alakját: az Idegen lányt és visszahökölt. Egy pillanat alatt szertefoszlott a varázs. Vége! Nincs csoda, az ő asszonya meghalt és, vissza- hozhatatlanul elmúlt, elveszett a boldogság. Szé­dült ebben a halott világosságban, mely annyira látóvá tette. Valami megpattant benne, vége! Az öregasszony kérdezett valamit. Nem ér­tette. Lehajtotta fejet és Bella észrevette szi­várgó könnyeit és megszólalt: — Gortvay ur a feleségéről beszélt. . olyan nagyon szerette. És én megpróbáltam vigasz­talni. Maga sem értette, hogy ezt nyugodtan mondja és nem történt olyasmi, amitől retteg. Gortvay szeme értelmesen viszonozta pillantását. Kezét a férfi karjára tette. — ügy-e, nem haragszik rám? — kérdezte halkan. Gortvay a kezére hajolt és megcsókolta. Aztán elment, nem marasztalta senki A lépcsőházban gonosz, ingerlő gondolat kapta meg. Egészen bizonyos, hogy szomszédnője célzatosan hagyta őt magára a vidéki rokonná! .. Lent a kapuban állig beburkolódzott felöltő­jébe és nevetve nekivágott a havas utcának. Fá­radt volt és éhes. Szörnyen éhes. Tegnap óta nem evett rendesen. Betért egy körúti étterembe. Mohón evett és forralt bort ivott. Csak miu­tán éhségét csillapította és a meleg átjárta tes­tét, pillantott körül a zeneszótól hangos ragyogó, emberstirüs teremben. Szemközt egy szép asszony vacsorázott néhány udvarlójával Amint telt .po­harát az ajkához emelte, a szépaszony szeme ku- tatva végigsiklott rajta és egy pillanatra össze­kapcsolódott a tekintetük. Felemelt kezében szinte önkénytelen mozdulattal, köszöntésképpen a szom­szédasztal felé billent pohara. Mielőtt ivott a szeme mégegyszer ránevetett a szemben ülő asszonyra, aki arca elé emelte kezét és hunyor- gatva^viszonozta pillantását. BH9 Éhgyomorra fél pohár | ^ közért SCHMIDTHAUER-féle ImWUwwI ->®a3i W és munkakedve) biztosit IB&MIARIOB nem iíéwesxí«w<Bő össze zmtnisfeBitíea heserűvizzel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom