Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-03 / 2. (1040.) szám

*41 Vasárnap, január 3♦ 3%iG/irJÍAaY/w7fiRm:P wiiimuw A szlovenszkói sportélet megmentésének módjai Irta: Várnay Ernő. Szomorú az idők járása felettünk: ezt a siral­mas nótát halljuk társadalmi osztályaink minden fajánál s mi régi sportemberek nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy a sportra is oly nehéz idők kö­vetkeztek, aminőre a legöregebb emberek sem emlékeznek. Pedig úgy tudjuk, hogy a sport nem valami elnyűtt életforma, divatjamúlt kellék, aminővel őseink ifjitották, kellették magukat s hogy modern életünk egész más kívánalmakat igé­nyel? Sőt ellenkezőleg, azt halljuk mindenütt, hogy sportol az ifjúság, a külföld sportbeli szeiz­mográfja meg éppenséggel energikus sportmozgá­sokat regisztrál, a legkülönbözőbb sportok divat­járól beszélnek, az államok a sportok megértésé­ről tanúskodó, intenzív testnevelést előíró törvé­nyeket kodifikálnak! Ho^y állunk e téren Csehszlovákiával? Ffa a történelmi országok szokolegyesületeit, nagyvárosainak fejlett labdarugó, tornász, birkó­zó és női sportágait pergetjük a filmen, pompás kép, kecsegtető, talán megnyugtató perspektíva tárul szemeink elé. Dicsekszenek, is azzal a cse­hek, hogy európai hirü szokoljaik vannak, hogy testnevelésük európai nevű, hogy intézményesen és rendszeresen nevelik, fejlesztik az ifjúságot, — igaz, de csak kizárólag a magukét. Szlovenszkó e ponton is, mint minden téren, közönséges gyarmat, a vérátömlesztési eljárás kedvező alanya. Szlovenszkó az adózó fél, mely összepárosított másik felét gyarapítja, erősíti s ha aztán a történelmi országok szokoljai állami szub­venciókkal prosperálhatnak, olykor (elég gyak­ran) amúgy görögtüzesen demonstrálhatnak, azt még nem nevezhetjük rendszeres, intézményes ál­lami testnevelésnek vagy sportnak, legfeljebb kedvezményesnek és kiváltságosnak. Ezen a ponton aztán egész bátran elmehetnek a csehszlovák sportpolitika kalefaktorai egy kis lanácsért és példáért a magyarokhoz. Mert amily visszataszitó, romboló a vigalmi adó általános és erősen sajtoló rendszere itt, annyira okosnak, célravezetőnek és általában szimpatikusán foga­dottnak mondható (kivéve a' futballt!) — ott! A progresszive, kis adókulcson kezdett orszá­gos testnevelési adó az egyetemes sportnak csak hasznára lehetne. Az ily módon beszedett jövedelem okosan visszafolyik az országba, főleg a jövedelemnélküli kisebb helyekre, klubokba, elhanyagolt sportágak javára s éled a falu tőle, ismeretlen területek, parlagon heverő öserő kapcsolódik bele az ország egészséges vérkeringésébe, országos, utóbb világ­hírű nagynevek — egyébként az ismeretlenség­ben elveszendő korporális kincsek — kerülnek felszínre, válnak a sporttörténetem értékes anya­gává. Volt alkalmam a szlovenszkói sportélet egyik legértékesebb reprezentánsával, immár nemzet­gyűlési képviselőnkkel, Holota János dr.-ral esz­mecserét folytatni e tárgyról is s nyugodt lélek­kel állíthatom, hogy Holota dr. lesz az, aki az elárvult szloven­szkói sportélet intézményes, parlamentáris utón való talpraálüíását becsületes kötelessé­gének tekinti. Holota dr. tudni, érteni, sőt átérezni fogja pél­dául egy Országos Testnevelési Főiskola égető szükségességét, mint ahogy Magyarországon, a szanált kis államban ezt már megértették és meg­valósították. Mit tudna adni, jelenteni a jövő ge­nerációra nézve például egy pozsonyi vagy kassai szlovák és magyar tannyelvű testnevelési akadé­mia, arról jobb lenne akkor álmodozni, amikor megelőzné ez a pozsonyi magyar tudomány- egyetem?! Vájjon nem volna-e kötelessége, vájjon nem kötelezhető-e a kormány arra, hogy a Prágában, Brünnben és egyebütt államilag megépített sport­telepek analógiájára Sziovenszkón is építene egyelőre legalább mutatóba egyet, miután például Kassára vonatkozólag megállapíthatjuk, hogy volt egy szép sporttelepe (a Rákóczi-köruton), melyet a háború, katonaság tett tönkre, a város szivében, melyért a sporttelep részvénytársaság egy rézkrajcár kártérítést néni kapott s melyért ilymódon a város sportközönségének egyenesen dukábilis egy pálya — rekompenzációképpen! Igenis a magyar éra alatt' az állam is, város is támogatta a sportéletet, az akkor még sokkal kez­detlegesebb sportot. Valahogy követendő példáért aztán a szomszédos Németországba el ne men­jünk, mert hisz ott majd minden 15 ezer lakosú városkájának meg van a pompás sporttelepe, fe­dett uszodája. No. ez utóbbi sportágban a higiénikus köve­telményeket is magéba foglaló testedzésben meg éppenséggel megszégyenítő a szlovenszkói hely­zet. Pozsonyon kiviil egész Szlovenszkónak nincs fedett nyári-téli uszodája s így az állapotok Szibérián alul maradnak, mert ott legalább forrótéglás gőzöléssel könnyebben ápolható a testi kultúra, mint nálunk sok város­ban! . Nem kell rá felelnem, mi volna e térén a ré­pa rálás módozata. S ha igy végigmegyünk a sportállapotokon, amig egyrészről szomorú rezignációval illetődünk fneg a jelen idők sivárságán, másrészről vissza kell idéznünk a néhány év előtt szlovenszkói ke­reteket; a labdarúgás terén az SzLSz-et, a többi sportágban a státus quo ante-t. A nemzetiségre való sportparíikularizmus óta mindenről lehet beszélni, csak fejlődésről nem. Csak ezen nagyokos, centralizált, részben disszociált helyzet óta harapózik el a fiatal­ságnál a korcsma, kártya, tánelokáldüh s igy a fordítottja nem is annyira kisebbségi sport­érdek, mint inkább országos ügy! Most pedig megkérdem bátran és nyütan a csehszlovák sportkomplexum vezető embereit, (persze nem éppen a legsovénebb fajtájából va­lót!), úgy kissé utánagondolva a dolgoknak, az itt vázoltaknak, feleljenek őszintén rá, miért burjánoztak szinte gombamódra az SzLSz idején a különböző sportegyletek; mi­ért csenevészednek el és semmisülnek meg az utóbbi esztendőkben és végül lehetne-e a ba­jokon a fennebb rámutatott néhány rnódus vi- vendivel még segíteni? A magam részéről úgy tudom és érzem, hogy igen! Kedvezmények az ótátraíüredi sporthétre. Kassai tudósítónk jelenti: A Kassai SC január 6-án kezdődő nemzetközi sportversenyeivel kap­csolatban a versenyrendezőség ezúton is közli az összes érdekeltekkel, hogy az államvasutakra kedvezmény van biztosítva. Az indulási állomá­son minden igényjogosult kérje a vasutügyi mi­nisztérium 61372—III—3. számú rendelete alapján a Tátrába utazást igazoló Írást, melyet a vasúti menetjeggyel együtt az érkezés után át kell adni a fürdőigazgatóságnak. Ezen az alapon azután a fürdőigazgatóságon ki fogják állítani a visszauta­zásra vonatkozó 66 százalékos kedvezményt. Ezt a kedyezményt a verseny iránt érdeklődő kö­zönség is megkapja, ha öt napig, a verseny tar­tama alatt fenn marad a Tátrában. Bukarest, december vége. Románia már a háború előtt is szerepet játszott a gabonatermelő országok között. A békeszerződések neki juttatták nemcsak a régi Magyarország gabonatárházának jó ré­szét, de a rendkívül termékeny Besszarábiát is. Mig 1913-ban Románia területe mindössze 137.903 négyzetkilométer volt, 7,508.000 la­kossal, addig 1924-ben a terület már 296.142 négyzetkilométer volt, amelyen összesen 16.5 millió lelket'számláltak. A több mint kétsze­resére növekedett ország azonban művelhe­tő, termékeny talajban még nagyobb nyere- séget-tüntet fel. Mert mig a régi királyságnak mindössze 8,385.000 ha müveibe tő talaja volt addig maga Erdély és a Bánát 8,564.950 ha. Bukovina pedig 520.000 ha-val növelte a mű­velhető területet. Besszarábiáróí nem állanak pontos adatok rendelkezésre. A földmegoszlás sok gondot okozott Ro­mániának már a világháború előtt is. 1864-ig tartott a jobbágyság kora. 1864 augusztus 15-én szűnt meg a jobbágyság, a paraszt röghöz kötöttsége és megtörtént az első föld­osztás. Ekkor összesen 1,727.895 ha földet jut­tattak a parasztnak. De a parcellák rendkívül kicisnyek voltak: a legnagyobb, amelyet a négyökrös paraszt kapott, mindössze 7.88 ha volt. Legelőről nem gondoskodott a törvény, a parasztot arra kötelezte, hogy földién gabo­nát termesszen. Ez az állapot 1907-ig tartott. Ekkor összesen 8,385.000 ha volt a megmű­velhető föld területe, ebből 3,319.695 ha, 40 százalék kisbirtokos (10- ha-ig), 860.963 ha, 11 százalék középbirtokos (10—100 ha), 4,005.227 ha, 48 százalék nagybirtokos kezében volt. De a majdnem a terület felét tevő nagybirtok mindössze 5585 bitokos kö­zött oszlott meg, akik a föld mi velő lakosság­nak csak 0.56 százalékát tették. Ez az igaz­A közönség a tátrai villamoson 50 százalékos kedvezményben részesül, ha a verseny egy nap­jára is a villamos pénztárnál belépő jegyét meg­váltja. A nagyszámban befutó nevezések részletes kimutatását a nevezési határidő leteltével fogjuk az érdeklődő közönséggel és olvasó táborunkkal közölni. A párgai Slavia 2:0 (1:0) győzelme a Red Star Club Francais fölött. A prágai Slavia Paris­ban tízezer néző előtt játszott Puc és Seifert nél­kül. A játék kezdetén a Slavia vezette a játékot és csak a második negyedórában jutott lélegzet­hez a francia csapat. Változatos mezőnyjáték után Silny az első félidőben elérte a vezető gólt. A második félidőben ismét a Slavia volt fölényben, de a franciák is erős támadásba kezdtek, úgy hogy a cseh védelemnek nagy munkát kellett ki­fejtenie. A harmincadik percben Pleticha átadja a labdát Capeknek, akinek beadásától Soltys má­sodik góllá értékesíti. Seifert megsebesült, helyé­be Kummermann állt be, úgy hogy ezen nagy veszteség következtében a párisiak fölénybe ju­tottak, amit az 5:3 kornerarány is mutat a fran­ciák javára. ' Slovan Becs—Amatőr 11-es ZPrága 3:2 (l:í). A bécsi csehek Buressel és Beibellel megerősítve megérdemelt győzelmet arattak a csehszlovák amatőrök válogatott csapata fölött. Az amatőrök csatársora felmondta a szolgálatot. A legjobb emberük Ctverák volt. A védelem kitünően ját­szott. A gólokat Koráb és Fleischmann szerezték meg Prága részére. A bécsiek góljait Zvarsky, Bures és Hanel lőtték. Magyar—csehszlovák—osztrák hármas vívó- verseny. A prágai Slavia január 6-án három vá­ros vivóversenyét rendezi meg, amelyen a Sla­via, a bécsi Hakoah és a pesti VÁC vivői vesznek részt. A vivóverseny iránt az érdeklődés óriási. A versenyt Prága VII., Belcrediho tf. és a Vi- narská ulice sarkán levő Ráza-teremben rende­zik. Magyar korcsolyaverseny-terminusok. A ma­gyarországi korcsolyabajnokságot január 24-én bonyolítják le Budapesten. Február másodikán nemzetközi verseny lesz. A budapesti jéghockey- csapatok több mérkőzést kötöttek le Béccsel és Leipziggel. A CsAF amatörcsapatát Portugáliába Lebcn- liardt tanár alelnök és Kysela nemzetközi előadó kisérik. Tausig és Vaigant német játékosok mint tartalékok szintén a csapattal utaznak. Nurmí Ausztráliába megy? Az ausztráliaiak minden lehetőt elkövetnek, hogy Nurmit egy ausztráliai turnéra megnyerjék. Még az ausztrá­liai miniszterelnök is interveniált a londoni finn követségen, hogy a finn kormány segítse elő Nurmi ausztráliai szereplését. Spárta Prága—FC Barcelona 2:2 (2:2). Bécsi futball. Rapid—Hakoah 2:1, Sportklub— Linzer A. Sp 9:7, Nicholson—Hertha 4:2. ságtalanság vezetett a parasztforadaR>mihoz, melyet azonban véresen elfojtottak. Azonban amikor 1917-ben Romániát legyőzték a köz­ponti hatalmak, a király iniciativájára na­gyobb arányú földosztást rendeltek el. Ennek a földosztásnak a szankciója volt az 1918 de­cember 16-iki törvényrendelet, amely a ko­ronajavak, a jótékonysági intézmények, az idegenek és az abszentisták birtokát teljesen kisajátította, azonkívül a nagybirtokosoktól összesen két millió ha szekularizációját ren­delte el. A kisajátítások alkalmával tényleg elvettek 2,224.859 ha földet, ebből 586.926 ha koronajószág, 90.115 az idegenek és távolle­vők és 1,553.859 ha a uagybirtok földje volt. Azonban ez a kisajátítás sem volt elegendő és az 1921 julius 14-iki törvény újabb szabá­lyozást tartalmaz. Ez a törvény az egy kézben meghagy­ható birtok maximumát a következőkép sza­bályozta: 100 ha hegyvidéken, 200 ha sürü népességű, 300 ha közepesen népes és 500 ha gyér népességű vidékeken. Az e törvény ér­telmében keresztülvitt földosztás után a bir­tokviszonyok a régi királyságban a követ­kezőkép alakultak: Kis- és középbirtok 1916-ban 4,279.665 ha 1917. törvény értelmében kisajá­títottak 2,224.859 ha legelő az agrártörvény értelmében 268.828 ha 1921. törvény kisajátított 201.464 ha marad a nagybirtok kezén 1,410.084 ha Míg 1916-ban a nagy- és kisbirtok vi­szonya 48:40 százalék volt .addig 1924-be ez az arány már 8:80. Erdélyben és a Bánátban 8,564.950 ha volt a megművelhető terület, amelyből 3.2 millió ha, tehát 37 százalék volt a nagybo­tok, 2.9 millió ha, 34 százaléka a földnek, a kisbirtok és 2.4 millió ha, azaz 29 százalék a középbirtok kezén. Az 1921-iki agrártörvény legfeljebb 500 holdat hagy meg egy birto­kosnak; kisajátítottak c törvény értelmében A román földreform és a gabonatermelés I. 1.600.000 ha-t, amelyből 411.022 ha-t kiosz­tottak a földigénylők között, 556.963 ha lege­lőül szolgál és 576.000 ha állami tartalék. Bukovinában az 1919 szeptember 6-ik törvényrendelet, amelyet az 1921 szeptembei 23-iki törvény szankcionált, határozza el s szekularizációt. Bukovinában ekkor már egy­szerűek voltak a viszonyok: a földbirtok 7£ százaléka, 405.000 ha volt a kisbirtosok ke­zén, mig a nagybirtok mindössze 22 százalé­kot, 115.000 ha-t bírt. Ebből 73.494 ha-t osz­tottak szét 36.800 paraszt között. Besszarábiában az 1920 március 4-iki tör­vény 450.000 olyan paraszícsaládot talált, akik közül 100.000 családnak legfeljebb 1 ha. 200.000 családnak pedig legfeljebb 8 ha földje volt, mig a nagybirtokosok kezén 1,513.000 ha volt. Ebből 1,098.045 ha-t szétosztottak a földnélküliek között, mig 392.896 ha-t állami tartalékul visszatartottak. A földosztásnál azonban politikai momen­tumok is nagy szerepet játszottak. Az egyes föld-típusok megállapításánál tűnik ez ki a leg­világosabban. Mig a parcellák a régi királyságban 5—7 ha, addig Erdélyben 3—4 ha Bukovinában 4—6 ha Besszaráb!ában 6 ha, azon­ban a román telepesek parcellái Erdélyben 9, Besszarábiában 8—10 ha nagyságúak. Kovács Jenő dr. — A fekbér emelése Pozosnyban. A rendkívüli szállítási viszonyok következté­ben Pozsonyban azonnali hatállyal 100 szá­zalékkal emelték a nagy állomáson a fek- bért. A fék bér mentes határidőt három napról 48 órára szállították le. A rendelet visszavo­násig érvényes. — Az italadók újabb rendezése. A szén­adó .leszállításával kapcsolatban ebben az évben egyúttal az általános italadó egysze­rűsítését is rendezni akarják. Az italadó egységesítés és általánosítás alá kerül és en­nek folytán megszűnnek a különböző adók. Ezt azért tervezi a pénzügyminisztérium, hogy az italad ók kezelése egyszerűbb le­gyen. Az általános italadót ebben pénz­ügyi körökben ez évre 250 millió koronára irányozták elő. — Meghalt Wüst, az olmiitzi kereske­delmi kamara elnöke. Olmützből jelentik: Wüst A., az oimützi kereskedelmi és iparka­mara elnöke, 57 éves korában meghalt. Hu­szonnégy éve volt tagja a kamarának s hét éve óta állott az élén. Ö volt az oimützi ér­téktőzsde megalapítója és a cseh Kommer- zialbank igazgatóságának is elnöke. Olmütz és Morvaország gazdasági élete nagy szer­vező munkaerőt vészit Wüst halálával. — Kartellbiróság Magyarországon. Buda pestről jelentik: A magyar nagybankok, amelyek nemrégen kartellt kötöttek egymás között, most kartellbiróság felállítását ter­vezik. Ez a bíróság arra lesz hivatva, hogy pontosan betartassa a kartelltagokkal a kertellben foglalt határozatokat és az ez el­len vétőket a legszigorúbban büntesse. A kartellben foglalt határozatokat és az ez el- megállapitják. — A külkereskedelem újabb szabaddá té­tele- A Národni Listy értesülése szerint ja­nuár elején a kiviteli engedélyek eljárását újabb és alapos revízió alá veszik s ennek eredményeképpen a külkereskedelem szabad- dátételét ki akarják bővíteni .A kereskede­lemügyi minisztériumban már tanácskozások folynak s ezekbe belevonják a gazdasági élet illetékes vezetőit is. — Margarin és egyéb mesterséges zsí­rok forgalmi adójának általánosítása. Ja­nuár 1-étc! a margarin és egyéb mesterséges zsírok forgalmi adóját 2.5 százalékkal álta­lánosították, amely összegből a gyár, illetve az importőr negyven fillért fizet a megvámo- lásnál. Azok a kereskedők, akiknél mester­séges zs»ir van raktáron, kötelesek a raktár­állományról jelentést tenni és január végéig az adót lefizetni. . — Román behozatali tilalmak. Bukarest­ből jelentik: Hivatalos árukimutatás szeri-' Romániába a kővetkező áruk bevitele van ti­lalom alatt: Virágok, robbanó anyagok, élő halak, pénzveréshez szükséges anyag, maku­latúra papiros, régi újságok, festett bors, ká­vé és olyan élelmiszerek, valamint italok, amelyeknek vegyülete egészségileg ártalmas és a román elírásoknak meg nem felelő, ha­difegyverek és fegyverrészek. Vadhús a va­dászati tilalom ideje alatt, mindazon külföldi értékpapírok, miket a román tőzsdéken nem jegyeznek. Fényűzést cikkek mint ékszer, il­latszer, szobrocskák, értékes anyagból és mindenféle selyemszövetek. A bevitel kor­látolt a következő áruknál: dohány, cigarette- papiros, gyufa, játékkártya, kő- és tengeri só, árványvizek, margarin, hús, nyers állat- termékek, vágott szárnyasok, kaviár és rák, különböző trágyák és romlandó élelmisze­rek ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom