Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-28 / 22. (1060.) szám

4 Tlzmilliárdda! akarják csökken teái a jövő év! költségvetést? Prága, január 27. Az iparospárti Refor- ina írja: Kormánykörökben az a nézet ala­kult ki, hogy a jövő évi költségvetést stabili­zálni kell. Ennek következtében az állami költségvetést legalább 10 milliárddal kell le- szállitani. Újabb takarékossági rendszabá­lyokra lesz szükség. Az állami közigazgatás reformjával, a tisztviselők elbocsátásának folytatásával, valamint a hadsereg létszámá­nak csökkentésével gondolják a költségvetés redukálását végrehajthatónak. Rendet kell teremteni az állami vállalatoknál is, mert ezek. legnagyobbrészt passzivak. Szükséges, hogy ezek a vállalatok legalább is pénzügyi egyensúlyba kerüljenek s amelyeknél ez nem lehetséges, azokat be kell szüntetni. Borhamisításról suttognak Beregszászon „ Ungvár, január 27. (Ruszinszkői szerkesztőségünktől.) Már hetekkel ezelőtt történt, hogy egyes cseh la­pokban támadás jelent meg a ruszinszkői bo­rok ellen. A támadás egyelőre ismeretlen ol­dalról jött és arról szólt, hogy a borkereske­delemnek semmi bizalma nem lehet a ruszin- szkói borokhoz, mivel azokat nagy mértékben hamisítják. Annak idején a boréi tékesitő szö­vetkezetek tiltakoztak e gyanúsítás ellen, de ez mit sem befolyásolta a rágalmazókat Egy beregszászi jelentés szerint most már majd­nem konkrét formában ismétlődött meg a vád és pedig egyes beregszászi borkereskedők el­len, akikről azt állítják, hogy a borhamisítást iparszerüleg űzik. Lehet, hogy még ebben az esetben is üz­leti konkurrencia diktálja a vádakat, a ható­ságnak azonban mindenesetre kötelessége erélyes vizsgálatot indítani ebben az ügyben, hogy a névtelenül elhangzó vádakra világot derítsen. A hatóságokat nem riaszthatja visz- sza a vizsgálat szigorú lefolytatásában az sem, ha arról van sző, hogy a borhamisítás­ban hivatali személyiségek is résztvesznek. A ruszinszkői borkereskedelem anélkül is igen leromlott. A borok iránt senkisem érdeklődik, mivel az egyetlen borpiac: Lengyelország még mindig nem vásárol Ruszinszkóban. ahonnan pedig évszázadok óta szerzi be bor- és gyümölcsszükségetét. Bizonyos, hogy ha a hatóság erélyes kéz­zel nyúl bele ezekbe a borhamisítási ügyek­be, gazdasági téren nagy lépést tesz a konszo­lidáció felé. ^IUS:<UU-iV\ACfÍ6mHfniíAE Feszty Béla a torvény utján keres elég­tételt a törvénytelen házkutatásért . — Saját tudósítónktól — 1926 január 28 Csütörtök Magyarnyelvű patkóié tanfolyam Koczor képviselő interpellációjának sikere — Márciusban megnyílik a tanfolyam Ezideig magyarnyelvű patkolómesteri tanfolyam nem volt. a köztársaságban s igy, fennállott az a veszély, hogy magyar kovács­iparosaink az uj ipartörvény alapján nem vé­gezhetnek patkoló munkákat és idővel ma­gyar födmüveseink még kovácsmestereikkel sem értethetik meg magukat. Emiatt Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő még a múl évben interpellációt intézett a földmivelés- ügyi miniszterhez, melyből kifolyólag mint értesülünk a földművelésügyi tanács elhatá­rozta a magyar nyelvű patkolómesteri tanfo­lyam felállítását. Erre vonatkozólag a tanács hirdetményt tesz közzé, mely szerint szerko- vács-patkoló tanfolyamot rendez kovácssegé­dek részére a nyitrai, vagy eperjesi állami méntelepen. A tanfolyam magyarnyelvű lesz és négy hétig fog tartani. A résztvenni szán­dékozóknak sajátkezüleg megirt kérvényt kell benyújtani s ehhez mellékelni kell: a felsza­baduló levelet, illetőségi és honossági bizo­nyítványt és igazolványt arról, hogy legalább két évig mint szerkovácssegédek alkalmazás­ban állottak. A tanács gondoskodik a részt­vevők ingyen elszállásolásáról és olcsó élel­mezéséből. A tanfolyam befejezése után a hallgatók egy bizottság előtt magyarul vizs­gázni fognak és sikeics vizsga esetén bizo­nyítványt kapnak, melynek alapján önállóan folytathatják a szerkovács-patkoló ipart. A kérvényeket a Szlovenszkói Földmivelésügvi Tanácshoz, Pozsony Köztársaság-tér 9. sz. II. em. címére kell. beküldeni. Tekintettel arra, hogy a tant vlyamot csak abban az esetben tartjík meg, ha legalább nyolcán jelentkeznek olyanok, akik kötelezik magukat, hogy a tanfolyamon elejétől végig résztvesznek, felhívjak az érdekelteket, hogy a tanfolyamra feltétlenül jelentkezzenek, mert az. uj ipartörvény szer nt a patkokéra csak azok kaphatlak ipa-engedék t, kik <x szerkó vács vizsgát sikereden letették adására, vagy kiszolgáltatására. Ilyent pedig az ógyallai házkutatásnál nem kértek. Az 1920. évi 293. sz. csehszlovák törvény 12. §. szerint: „ha egy közlunkcionarius a törvénynek a há* jogról való határozatait megsérti, úgy az meg­Komárom, január 27. A Prágai Magyar Hírlap megírta, hogy Ógyal- lán és Bagotún a hamis ezerfrankosok ügyében házkutatásokat tartottak, többek közt Feszty Béla nyug. miniszteri tanácsos, földbirtokosnál is — bí­rói felhatalmazás nélkül — a pozsonyi államrend­őrség parancsára. Feszty Béla ezt a rajta esett sérelmet nem hagyta annyiban és elégtételt követel. Az elégté­telt megadhatják neki a közigazgatási hatóságok is, amelyeknek ez a történtek után egyenes kötelessé­ge volna, de elégtételt fog nyújtani a törvényiszék, amelyhez a nála foganatosított házkutatás és sze­mélyes motozás ellen előterjesztéssel élt. A beadvány, ismertetve a házkutatás lefolyá­sát, a törvények egész sorával bizonyítja be annak törvényellenes, szabálytalan és perrendszerütlen voltát. Hivatkozik az alkotmánylevél 112. §-ára, amely kimondja az elvet, hogy a házjog sért­hetetlen. Egy későbbi törvény, az 1920. évi 283. számú törvény 6. §-a ezt mondja: „Csakis a törvényben megengedett esetek­ben lehetséges az átkutatása egy lakásnak és pedig csak a bíróság, vagy a törvény szerint illetékes valamely hatóság és a törvény által szabályozott eljárás szerint" A 7. §. alapján a házkutatás csak írásbeli és megokolt bírói parancs alapján megengedett, mely a házkutatásnál kézbesítendő. A 8. §. akképpen intézkedik, hogy a törvény határozza meg, mikor lehetséges a házkutatás birói büntető eljárás cél­jaira írásbeli parancs nélkül is. Ebben az esetben n házkutatást végző rendőri közegnek ezt a felhatalmazását igazolnia kell. A közigazgatási rendőri büntető eljárás tár­gyában kiadott 65.000/1909. magyar belügyminisz­teri rendelet egyenesen megtiltja a rendőrhatósá­goknak a nyilvános mulatóhelyeken kívül kihágás miatt a házkutatást. E rendelet 87. §. szerint sze­mélyes motozást csak a szokásos bűntettesen, áld magánál lefoglalandó tárgyat, rejteget, vagy az elő­zetes letartóztatásba helyezett egyénen lehet vé­gezni. A hozzátartozón pedig csak abban az eset­ben, ha ellene részesség miatt eljárás van folya­matban, de ezt is ki kell hirdetni a foganatosítás előtt. A foganatosításnál a legnagyobb kimélettel kell eljárni és megkezdése előtt az érdekeltet fel kell hívni, hogy a keresett tárgyat szolgáltassa ki. Mindez nem történt meg az adott esetben. Aki eleket a szabályokat megsérti, az a bün­tető törvénykönyv 199. f-ába ütköző vétséget követ el és bázjog megsértése eimén egy évig terjedhető fogházzal büntethető. Az 1896. évi XXXIII. f.-e.-be foglalt bűnvádi perrendtartás a házkutatást részletesen szabályoz­za. Feszty Béla beadványában azt a kérdést veti fel a törvényszék előtt, hogy megengedhető-e, hogy ilyen súlyos bűnügyben egy rendőrközeg minden megokolás és alapos gyanú nélkül szóbeli instruk­ciók alapján végezzen házkutatást és nyomozást; továbbá összefér-e a szabadságjogokkal az. hogy az államrendőrség általánosságban ugv rendelkez­hessék, hogy közegei mindenütt, ahol jónak látják, házkutatásokat, tarthassanak? A Bp. (bűnvádi perrendtartás) 98. §. szerint a büntetendő, még pedig, ha gonosz szándékká cselekedett, bűntett címén 1—5 évig terjedő, különösen súlyosbító körülmények mellett 10 évig terjedhető börtönnel; különben kihágás címén egy héttői hat hónapig terjedhető elzá­rással." Ha a rendőrség egy jogállamban hibát 'lövet el, azt a bíróság teheti csak jóvá. A közvélemény : kíváncsian várja ezt a jóvátételt. A divatos rendőri házkutatások korszakában, i amelyeket az a saját szakállára rendelget el, nem ! fölösleges ismernie a közönségnek az erre vonat- ! kozó törvényes rendelkezéseket. A japán kormány most tette közzé a legutóbbi népszámlálás eredményét, mely birodalomszerte nagy konstemációt keltett. Mig más országokban az egyre terjedő egykerendszer, sőt mint Ameriká­ban a gyermektelen házasságok miatt állandó a panasz, Japánban rémülten kiált fel a sajtó: „A nép szaporodik — * rizstermés csökken! Mi lesz?"' Háromnegyedraillió ember az évi átlagos nö­vekedés. A japán birodalom lakossága már eddig is (Koreát, Formozát és egyéb a birodalomhoz tar­tozó helyeket beleértve) nyolcvanhárommillió em­ber, ami négyzetkilométerként 160 embert jelent csak az anyaországban. Minthogy azonban Japán területének fele hegyvidék és tó, a mezőgazdasági és ipari termelésre felhasználható területeken két­szer ennyi ember szorul össze egy négyzetkilomé­teren. A szoros értelemben vett Japánban hatvan­millió, Koreában tizenkilenc és félmillió, Forinozá- ban négymillió ember él. A nagy szaporodás erős kivándorlásra kész­teti az embereket. Már régóta küzdenek a kiván­dorlás bajaival a japánok. A számukra tekintetbe jöhető termékeny, gazdaságilag értékes területek: Ausztrália, IJjzéland mereven elzárkóznak nemcsak a japán, de még a nem britfaju fehérek bevándor­lása elől is. Ujzélandban például, mely maga ak­kora, mint európai Angolország, bőséges megélhe­téssel tízmillió ember élhetne meg, most pedig csak 1,400.000 ember lakja. Ausztráliában szintén elfér­ne sok millió japán. Az Északamerikai Egyesült Államok, mint tudjuk, szintén nem ereszti be a ja­pánokat valami bőven. A japán kivándorló számára tehát csak Szibéria, Mandzsúria és Dél-Amerika áll nyitva. A nagy japán népszaporulat számára tehát nemcsak valamelyes türhetőbb életszínvonal, de még a legegyszerűbb táplálék, a napi egy marék rizs is kérdéses. *4 táplálék biztosítására most egy diófajta népszerűsítésére - törekszik a japán kor­mány. Erről a diőfajtáról azt mondják a japán táplá­lószervizsgálók, hogy rendkívül gyorsan nő és igen bő termést ad; szántott állapotban ötször ak­kora táplálóértéke van, mint a rizsnek. Ezt ültetik most szorgalmasan. Ezekkel az ültetvényekkel azonban nem dől még el a nagy kérdés. Japán legnagyobb újsága, az Osaka Mainicsi azt Írja: „Mesterséges törvé­nyekkel állnak más nemzetek Japán természetes szaporodása elé. El kell dőlnie a közeljövőben, mi erősebb, a természet törvénye, vagy az emberek törvénye?" Mig Japánt uj területek kutatására hajtja a szükség, igen érdekes, hogy Brit-Délafrikából a most bejelentett: uj törvények kiűzni készülnek az indiai nagy népsűrűség miatt évtizedek alatt oda­vándorolt hindukat. Ezt a kérdést Gandhi már 1912-ben elintézte ideiglenesen, most azonban igen éles formában támadt fel. A délafrikai kormány kényszerutazdssal vissza fogja vitetni Indiába a délafrikai hindukat. A délafrikai belügyminiszter kijelentette, hogy annyira fogják sanyargatni a még megmaradó és polgárjoggal bíró hindukat, hogy ezek maguktól hagyják majd el az országot. Dél-Aírika a bi­rodalmi értekezletnek azt a határozatát, hogy a hinduk minden brit domíniumba mint egyenjogú polgárok, beköltözhetnek, figyelmen kívül hagyja. házkutatás, vagy a személyes motozás elrendelését az ügyészség, vagy rendőrhatóság indítványozza a vizsgálóbírónál, vagy a járásbíróságnál, amelyek azt elrendelik. Az ügyészség és rendőrhatóság csak halaszthatatlan esetekben foganatosíthatja és akkor is az előirt szabályok szerint. Ez a házkutatás igazán nem volt halaszthatlan, mert a hamis ezerfrankosokról egy hónapja irt már január 15-én az egész világsajtó. A Bp. 173. §. szerint a bűntett, vagy vétség alapos gyanújával kell terheltnek lennie, akinél házkutatást tartanak oly esetben, ha „alaposan vélelmezhető, hogy ez a bizonyíték felfede­zésére vezet". Minderről szó sem volt a házkuta­tásnál, amellyel egy magyar embert kellett disz- kreditálni. A rendőrközegek részére kibocsátott 65.000. sz. utasítás 85. §-a ezeket rendeli: „A szabályok a rendőri hatóságok által annál fokozottabb gonddal betartandők, mert azok által a polgárok legfonto­sabb és leginkább őrzött és védett jogaik érinf- tetnek." Vargha Ferenc, a híres büntetőjogász Írja: „A házkutatás által nemcsak a házjog sérthető meg, hímem könnyen az egész család a társadalom gya­núsításának és megbélyegzésének tétetik ki. A sze­mélymotozás által pedig a személyes szabadság korlátozásán felül még az erkölcsi érzés is mog- támadtatik." (Bűnvádi perrendtartás magyarázata.) A rendőri büntető perrendtartás 91. §. előírja, hogy a házkutatásról felveendő jegyzőkönyvhöz csatolandó az az írásbeli határozat, amellyel azt elrendelték. A 92. §. pedig úgy rendelkezik, hogy a személyes motozást akkor szabad foganatosítani, ha előbb az illetőket felhívták a keresett tárgy elő­A magyarral rokonnépek őshazáját az Ural és az Altai közé helyezték a tudósok s a hagyomány szerint is valahonnan Ázsia kö­zepéből vándoroltunk Európába. Az „ural-al- tóji“ népek helyett újabban ugyan „finn- ugor“ népekről beszélnek, de az Altai közelé­ből való eredet hagyománya oly erős (bár talán olyan alaptalan is), mint a mitológia. Az újabb útleírások semmi támasztékot sem nyújtottak a finn-ugor népek altai-i erede­tére vonatkozólag. Ily előzmények után ez év elején nagy érdeklődést keltett az American Museum of Natural History-nak az az elhatározása, hogy mongoliai expedíciója, mely két évvel ezelőtt a Gobi-sivatagban dinosaurus-tojáso- kat talált, ezt az esztendőt az Altai hegység déli lejtőinek kikutatására fogja fordítani. Az expedíció vezetője, Roy Chapman An­drews, most tért vissza Pekingbe, ahonnan táviratban jelezte utjának eredményeit, me­lyeknek tudományos feldolgozása még évekig fog tartani. Az expedíció eredetileg azért indult út­nak, mert az ősembernek eddig semmi nyomát I sem találták Ázsiában, holott tisztára elméleti okoskodások szerint | a mai Gobi-sivatag valaha, a jégkorszak előtt' igen valószínűen emberek által lakott terület: volt. Az első expedíció a dinosaurus-leletek- j kel igazolta azt, hogy ez a vidék valaha, százezer évekkel ez­előtt a* őslények valóságos Édenkertje lehetett. Az első sikerek után hat amerikai me-! cenás úgy ellátta pénzzel az expedíciót, hogy | a személyzetet kiváló tudósokkal lehetett ki-: egészíteni, akik remekül felszerelt laborató­riumokat állítottak fel az expedíció főhadi­szállásán, Pekingben s már ott hozzáláttak a leletek tudományos megvizsgálásához. A sze- j mélyzet negyven könnyű autón utazott, a fel­szerelést, sátrakat és élelmiszereket húsz te­herautó és hetvenöt teve vitte utánuk. Hogy a sivatagban is tűrhető legyen a kutatók éle­te, kétszáz főnyi szolgaszemélyzetet is vittek i magukkal. Ennél jobban felszerelt tudomá­nyos expedíció még nem volt a világon. A tudományos eredmény az Altai déli lejtőin a következő: 40 újabb dinosaurus to­jás; baluchiteriumok és egyéb őslények csont­vázai; hat különböző emlős-faj koponyája a kréta-korszakból; az emberi kultúra tömérdek maradvá­nya a régibb kőkorszakból; ezek a szerszám- és fegyverdarabok az úgy­nevezett Azilian-kultura körébe tartoznak s azt bizonyítják, hogy ezen a vidéken tizenötezer évvel ezelőtt emberek laktak. Talállak két teljes emberi csontvázat is, melynek vizsgálatában eddig annyira halad­tak, hogy a fajt meglehetős biztossággal meg lehetett határozni. Eszerint az Altai hegység déli lejtőinek őslakói „premongol" név alatt vonulnak be az antropológia tudományába. A két csontváznak s főként a koponyáknak jellege mongol, de a mai mongoltól eltérő; valószínűleg annak az ősfajnak akadtak a nyomára, melyből a mongolok s a velük ro­konnépek szármáztak; ezek pedig nem má­sok, mint a kínaiak, koreaiak, japánok, a sarkvidéki népek, az amerikai indiánok és a malájok. Mi, magyarok, összes rokonainkkal együtt, ugyanazon törzsből származunk, mint a mongolok, de nem származunk a mongolok­tól, azaz ezek nem felmenő ági rokonaink. Az American Museum of Natural History egyelőre csak népies ismertetéseket közöl Andrews expedíciójától. A tudományos eredmények közléséi csak az expedíciónak Amerikába leendő hazatérte után fogják megkezdeni. — A párkányi rendőrbiztosságot a járási főnökség hatáskörébe osztották be. Pozsonyi tudósitőnk jelenti: Uhrovcsik Istvánt, a pár­kányi rendőrbiztosság vezetőjét a pozsonyi rendőrigazgatősághoz rendelték be szolgálat- tételre. Uhrovcsik már meg is érkezett Po­zsonyba, ahol a bűnügyi osztályban kapott beosztást. A párkányi rendőrbiztosságot az ottani járási főnökség hatáskörébe osztották be és vezetője Kovarik Ferenc dr. járásfőnök lesz. SCTÁIXXÁ A A 4 A A A A AAA A A A A A A A Ulim Sorsjegyeket mindenki csak Galerik és Tsa üankftfizáöan mi, BrmSsiaifo, RodnSCnó ni. Telefon 1990 <S» 3864. irmfVTVTTTTT9iriminixuaxz0 Sok az ember — kevés a fóka apán nj élet-halálkérdés előtt — Japánban 750.000 ember az évi szaporulat, a rizstei més pedig csökken A nagy amerikai tudományos expedíció sikeres kutatásai Belsö-Ázsiában k Gobi-sivatag egykor édenkertje volt a kultúrának — Tizenötezeréves koponyaleletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom