Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-22 / 17. (1055.) szám

reniesi IVZb január 22. 7 ■MMBBPMiMMBBaMttMMW—B— 1926. f|g| 1926, Január mis Péntek j Elsejéig ujiisa meg előfizetését! > HMffiTf arvnnr rm**. ±rrmmiwe.<mr??Jl-bt fSmijaZUV.JJkNÜm.w.< A hegyek alatt ünnepre készülődünk, piros zászlókkal eve­zünk a ködben. Fent a toronyban a harmg ércszive remeg, száláét csengettyűi a, testvér elé, amely majd vele együtt, fogja dicsérni az Istent: jön az uj harang! Pántlikás futár vágtat be a határról a hír­rel és gyülekezünk a fogadásra. A pap öltözik, a tanító ledobatja a gyerekekkel az iskola­táska szurtos gondját, lelkes pár szavával himnuszt inlonál a leikeiknek és füzéresen viszi őket a füzérekkel díszített, ér szavú ige- hirdelő elé• Zsoloismás, kereszttel vezérelt körmenet alakul és úgy találkozunk vele, úgy kisérjük uj őrhelyére az Isten hírnökét. A templom előtt kis kanyarodó a hídon át.... a pap ott megáll és hálaadó imával várja a, harangot. Néhányon vele zümmögnek és könnyeken át leskelödnek: mikor ér ide? Már cseng a koszorús szánka, kezdődik a dicsőítő ének, a menet.megindul a templom, kapujához. A szánka pedig.... elsiklik az imádkozó pap, a himnuszt iniondló kántor előtt és nyargal a gazdasági épületek, a bol­tok felé. A harang mellett feltápászkodik egy ingadozó állású alak, a falu vezére, az ünne­pély lelke: a templomgondnok, odaint a pap- nuk és pálinkától rekedten kiabál bele az imádságba: — Majd, maid.... Most a mázsához me­gyünk vele, hogy be nem csapott-e a harang- öntő! n. J. 0. Csehszlovák terv a pozsonyi szinházkérdés megoldására Újból a ligeti Arénára! akarnak kísérletezni Pozsony, január 21. j (Saját tudósilónktól.) Ismeretes, hogy j a pozsonyi színházi szeozn kérdésében Po­zsony város egyik legutóbbi közgyűlésén hi­vatalos helyről az az ígéret hangzott el, hogy miután Ned- bál Oszkár szerződése ebben az esz­tendőben lejár, a szinházi szezon be­osztását igazságosan oldják meg. j Régi, fájó sebe a magyarságnak a po- j zsonyi színház problémája. Addig, mig a cseh- j szlovák színtársulat nyolc teljes hónapot ját- j szik Pozsony városi színházában, a magyar j és a német színtársulatnak csak két-két hó-| nap jut és ez is a rossz, nyári szezonban, j Nedbálék, hogy a színház monopolizásását! indokolják, többek között arra is hivatkoz­nak, hogy 160—200 tagból álló nagy társula­tukkal nem tudnak Pozsonyból kimozdulni, mert nincs még egy olyan szlovenszkói város, amely elbirná ezt a nagy társulatot. Mint jó forrásból értesülünk, illetékes csehszlovák körök most újból fölvetik azt a kedvenc, de meglehetősen szerencsétlen gór dolatot, hogy a ligeti Arénában játszón a magyar és német, színtársulat. Tisztában vannak ugyan azzal, hogy r ligetben fekvő Arénába sem igen megy a szinházi publikum s ezért felvetik az ötletet, hogy Arénát valamiképen át. kell hozni a Dunán és a város közepébe — eset­leg a Marhavásártérre — telepítsék. Az építészek azonban már régen eldön­tötték, hogy az Aréna lebontása és átalakítása olyan költséges volna, hogy azért egy uj kŐ- szinházat is építhetnének. Az aréna-tervet most úgy módosították, hogy az Arénái a Marhavásártéren kő szín­házzá alakítsák át. A Marhavásártéri uj kőszinhnzban a ter­vek szerint hat-hat hónapos magyar és német színi szezont tarthatnának. Az átépítés költségéhez hozzájárulna az állam is, de ezzel szemben kikötnék, hogy az uj színházban hetenkint egy-két estén a csehszlovák színtársulat tartana prózai elő­adást, mert a mostani városi színházban csak csehszlovák operák ballettet ős klasszikus előadásokat tartanának. • Bizonyosra vehető, hogy a terv, ameny- nyiben előállanak vele a pozsonyi városhá­zán, a magyar és német részről elénk ellen­zéssel fog találkozni s a kisebbségi város­atyák ragaszkodni fognak a városi színházba való kétségtelen jogukhoz s az igazságos be­osztáshoz. Nedbal monopóliuma eddig is ki­áltó kultursérelem volt s a marhavásáron experimentum méltó betet J/é-sa lenne az első és másodosztályú állampolgárokat és kultú­rákat megkülönböztető edd.gi rendszernek. EE38ES8B38S23B Februárban újra tárgyalják a majompört A bibliából nem lehet földrajzot, csillagászaftant vagy biológiát tanulni — Prágába helyezik át a briinni legfel­sőbb bíróságot? A Moravské Orlice értesülé­se szerint lépések történtek abban az irány­ban, hogy a legfelsőbb bíróságot Prágába he­lyezik át, jóllehet Brünn városa a biróság uj épülete részére telket is felajánlott. A kor­mány azonban a legfelsőbb bíróságot min­denáron Prágába akarja hozni. — Budapest Blaha Lujzának síremléket és szobrot állít. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A főváros népszínházi bizottsága ma dél­után Sipőcz Jenő polgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen Blaha Lujza emlékének áldozott. A polgármester indítványára a bizottság elhatá­rozta, hogy Blaha Lujza emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti és az elhunyt művésznő sírjának meg­felelő módon való megjelölésére, valamint szobrá­nak felállítása céljából országos mozgalmat indít, — Halálozás. Súlyos gyász érte lapünk munkatársát, a Magyar Nemzeti Párt vajóni osztályának elnökét, Isaáli Imre vajáni lel­készt. Atyja, Isaák Imre nyugalmazott vasúti tisztviselő e hó 18-án a magyarországi De- vecserben hosszú és kiuos betegség után 59 éves korában elhunyt. — Az Eperjesi Ev. Nőegylet Tea­estélye február 1-óu lesz a Városi Vigadó összes termeiben. Ez az estély a sárosi ma­gyarság • legintimebb, legkedvesebb mulat­ságának készül. — Felszabadítják a maximális árakat a prágai kávéházakban. A közélelmezésügyi minisztériumban tegnap tárgyalások foly­tak a prágai kávésok megbízottjaival a je­lenleg érvényben levő kávéházi maximális árak felszabadítása kérdésében. Az érte kéziét elhatározta, hogy a maximális ára kát a napokban felfüggesztik. Az erről szó ló rendeletet a 'tartományfőnökség utjai adják ki. A maximális árak helyett irány árakat léptetnek életbe, amelyeket azonbai a legszigorúbban be kell tartani, különbéi a közélelmezésügyi minisztérium ujabl rendszabályokhoz fog folyamodni. — Ku-Kiux-KIan a darwinizmus ellen. Paris bői jelentik: Az amerikai Ku-Khix-Klnn vezető] nagyarányú propagandát jelentett be a darwini! mus „iste«séggyalázó“ elméletei ellen. Az akció az amerikai titkos szövetség egyidőben kezdi iné Amerikában, Angliában és Ausztráliában. New-York, január eleje. A világhírre szert tett daytoni majom- perről és hőséről, John Thomas Scopesról, elfeledkezett már mindenki Amerikában. A bejelentés, tehát, hogy a pernek még nincs vége és legfőbb fokon februárban a nashvillei Supreme Court elé kerül, érthető érdeklődést keltett Persze akkora „cirkuszra* * mint a daytoni tárgyalás volt, nem lehet számítani, jogilag a döntésnek két­ségkívül nagy jelentősége van. Az ügyvédek az Ítélet megsemmisítését kérik azon az alapon, hogy a törvény, amely eltiltja Tennessee államban az evolúciós el­mélet tanítását, ellentétben áll úgy az állami, mint a szövetségi alkotmánnyal és vallási bi- gottságot és türelmetlenséget szül. —Nem vonjuk kétségbe — mondja töb­bek között a beadvány — a tennesseei tör­vényhozásnak azt a jogát, hogy megállapítsa az iskolák tanrendjét és eltiltsa a biológia, vagy akármi más tanítását. Állitjuk azonban azt, hogy ha a biológiát tanítom kell, semmi­féle törvényhozás nem kényszerítheti ki egy hamis biológia tanítását. különösen akkor, ha az erről szóié törvény­hez való ragaszkodás csak fedezék ahhoz, hogy egy bizonyos egyház szórólszóra értel­mezett vallási tanításait tegyék egedül-ural- kodóvá. Foglalkozik a beadvány a tudományos és a vallás közti konfliktussal is és azt kérdi, le­het-e a Bibliából geográfiát tanulni, amikor a Biblia irásá idején a földnek csak kis ré­sze volt felfedezett. Vagy lehet-e abból as?tro- nórniát tanulni, amikor a Biblia a teleszkópot nem ismeri? A Biblia kutforrássá valá kineve­zése a többséggel biró egyházat állítja az is­kola élére és ha véletlenül ez a többség, valahol nem keresztény, minden igazságok kutforrása gyanánt talán a Koránt vagy a Mormonok Könyvét fogják felállítani. A vád képviselője még nem terjesztette elő észrevételeit. Februárban azonban minden bizonnyal meg lesz a tárgyalás, amelynek eredménye a végső szót fogja jelenteni az elmúlt negyedszázad legkülönbözőbb pőrében. jck, mitévők legyenek... Hosszan, nagyon hosszan tanácskoztak, inig végül elhatározták, hogy az egyiptomi szüzek közül a legszebbeket Összegyűjtik és a király elé viszik... Negyven szép szüzei találtak Egyiptomban, a négy ont szűz olyan hajóra ült, amely aranyból volt. ké­szítve. .1 negyven szűz negyven pár ezüst evezőt veti a kezébe s azzal evezeti a szent tóba. A király, aki a hajón ült, megelégedet­ten nézte a szüzek mozdulatait..." Tovább nem szól n legenda, valamelyik barbár összetörte azokat a részeket, amelyek arról is be­számollak, hol kötött ki az aranyhajó és hogyan folyt le a nagy király szórakoztatása. Hogy Senefru király sirknmrájában mi mindent fognak találni, még megközelítően sem tudják meg­mondani. Nem így* volt ez Tutankamen sírja fel­tárásakor. Annak a dinasztiának szokásait és ce- rlmőniáit, amelyhez Tuíankamen tartozott, annyira ismerték, hogy semmi meglepetést nem keltettek azok a holmik, amelyeket n sirbnn találtak. Az első egyiptomi fáraók halotti szertar­tásairól azonban semmit sem tudnak az egyiptológusok. Reisner professzor asszisztensei látták a halot­taskamrában a szarkofágot ós az aranyból készült menyezetet ós látták a padlón heverő holmikat. Persze, minthogy' csak lyukon keresztül tartották ezt a szemlét, a látottakat nem tudják szabatosan ideírni. De ezenfelül — mi minden lehet még a sírban? — Igen valószínű, — mondotta egy egyiptoló­gus — hogy Senefru múmiáját nem fogjuk ott ta­lálni. Abban az időben, amikor ő élt, az egyipto­miak nem nagyon értettek a bebalzsamozáshoz. Kí­sérleteztek ugyan már akkor is különböző módsze­rekkel, de ezek mind nagyon primitívek voltak. In­kább az a valószínű hogy csontvázat fogunk találni, amely egy bika bőrébe van begöngyölve. Az első egyiptomi királyok korában a bikát, szent állatnak tartották s a királyok egy-egy bika bő­rébe göngyöltették a holttestüket... Minthogy az egyiptomiak tudták, hogy' a holt­testük nem marad meg, a királyok és a nagyurak egy-egy szobrot készíttettek magukról és ezt a sir- 1 kamra mellett levő szobában helyeztették el. Eb­be a szoborba ment lakni a „Ka* — a lélek — ha a holttest el porladt. Több sírban találtak már ’ ilyen szobrot. Hozzáértők azt mondják, hogy' ki­váló művészi munkák. Ha csakugyan Senefru csontváza porlad n most felfedezett sirkamrában, igen valószínű, hogy róla korának legnagyobb szobrásza készítette a szobrot Ha ezt a szobrot valóban megtalálják, ak­kor ez a legnagyobb történelmi emlékek közé fog tartozni. , A tudósok körében feszült érdeklődéssel várják, vájjon milyen feliratokat fognak találni a sir fa­lain. Azt hiszik, hógy a falakon nem lesznek fel­iratok, mert ez a szokás Senefru uralkodása után . csak két évszázaddal kezdett meghonosodni. Nem is lehetetlen azonban, hogy Senefru uralkodásának történelmét a király mellé tették. Ha ez így van. akkor-olyan históriái dokumentum kerül a tudósok kezébe, amely felülmúl minden történelmi rdatot érdekesség és pontosság szempontjából. Később — . például Tutankamen korában — már ez nem volt szokásban s igy Tutankamen mellett nem is talál­tak feljegyzéseket. Flinders Petrie professzor azt állítja, hogy az első dinasztia korában igenis szokás volt, hogy azokat a táblácskákat, amelyeken az elhunyt ural­kodók tetteiket feljegyezték, odahelyezzék a holt­teste mellé. Nem lehetetlen tehát, hogy Senefru mellett szintén fognak találni ilyen táblácskákat. Szávay Gyu’a lemondott a Petőfi Társaság főtitkári állásáról Budapest, január 21. (Budapesti szer­kesztőségünk telefoujelentése.) Szá v a y 1 Gyula, a Petőíi Társaság főtitkára tegnap délután bejelentette az egyesületnek főtitkári állásáról való lemondását. A lemondás oka állítólag az, hogy Szávaynak a társulatban való hivatalos működése alatt a Jókai-bélye- gek és Jókai-plakettek finánciális ügyei kö­rül bizonyos szabálytalanságokat fedeztek fel az ügykezelés körül. Pékár Gyula, a Pe­tőfi Társaság elnöke az esetet bejelentette a belügyminisztériumban, ahol vizsgálatot kért. , — Az uj egyiptomi csoda. Thébe, a száz­1 kapus város föítámadt Eddigelé ismertük a templomok romjait, a csodálatos földalatti si- | rókát a Királyok és Királynék Völgyében, : melyek Egyiptomba vonzották a világ minden ■ részéből a kiváncsiakat és tudósokat, de ma­gát a várost eltemette a Nílus termékeny fö­vénye, melyből pusztán a Memnon -szobor s Dé-hány óriás emlékmű meredezeit föl. Mist egyszerre felszínre került az ősrégi város egy ; egész negyede, meíyet mindeddig a meszes ; d-unbok törmelékei bontottak. Azokat az • ásatásokat, melyek az uj egyiptomi csodát íöl- ! kukkantották, Bruiére nevű francia régész vezeti. Nézete szerint a föltárt városrészben kézmüsek, építők, képírók és szobrászok < laktak, kiket a Királyok és Királynék Völgyé- | ben folyó munkáknál foglalkoztattak. A há- . zakkal együtt megleltek egy kis temetőt is, i abban pedig oszlopokra és pillérekre fölvésve • sok művész nevét találták, kiknek eddig csak ; müveit csodáltuk különböző múzeumokban. A sírokat sokszínű ékítmény disziti, különb azoknál is, melyek a Királyok és Királynék Völgyében vannak. Rendkívül gazdag, fino- ^ mán elgondolt és véghezvitt díszek ezek. me- l lyekben nem egy jelkép utal az egyiptomi - vallás misztériumaira. Senefru hatezeréves sirkamrája világraszóló meglepetésekkel kecsegtet Ki volt ez a nagy fáraó? — Legenda az unatkozó király negyven szüzéről — Pár hét múlva feltárják a legrégibb királysírt London, január 19. Valóban Senefru király alussza-e örök álmái n felfedezett sírban, vagy valamelyik más egyip­tomi király, — néhány nap vagy néhány hét múl­va bizonyosan meg fogjuk tudni. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a hatezer esztendővel ezelőtt meghalt Senefru király halottaskamrájára akad­tak. Tutankamen király — akinek a sírja oly nagy szenzációd keltett — kétezerhatszáz esztendővel ké­sőbb került trónra, mint Senefru. El lehet tehál képzelni, mennyire fontosabb történelmi szem­pontból az uj sir feltárása, mint Tutankamen sírjáé volt. Tutankamen sírjának kinyitása csak azért kel­tett akkora feltűnést, mert a sírja érintetlen sii volt. De éppen ilyen érintetlen az a sir is, amely előtt most Reisner professzor és munkatár­sai állanak, azzal a különbséggel, hogy ez a sir harmadfól ezer esztendővel régibb. De Senefru király — ha ugyan ő pihen a sir bán — nemcsak azért érdekesebb, mert harmad félezer esztendővel előbb élt, mint Tutankamen A gyermek-király mindössze 7—8 esztendeig ural kodott s halála után száz esztendővel mar csal a tudós papok tudtak arról, hogy egy ilyen nevt uralkodó élt. A nép nem ismerte a nevét Senefru király azonban olyan hatalmas uralko dó volt s annyi nyomot és emléket hagyott magi után, hogy még évezredek múlva is a nép száján élt a neve. | Hiszen már magábanvéve az a körülmény, hog; három hatalmas piramist építtetett, ékesen bizo­nyítja, hogy a nagyok közül való volt. Ezeken a pi­ramisokon, úgyszólván Egj'iptom minden lakosának dolgoznia kellett. A feliratok arról is tanúskodnak, hogy Senefru alatt Egyiptom gazdag és gyarapodó ország volt. A bennszülött törzseket keményen leigázta, a sinai félszigetre Is elküldte hadait s egy dombormű még ma is mutatja, amint Senefru a beduinokat összetöri. Ez a dombormű talán a legrégibb emlék, amely emberi alakot mutat. Sir Wallis Budge, a kiváló egyiptológus, azt állítja, hogy Senefru király éppen olyan hatalmas volt, mint III. Amenemhet és III. Tulmosse. Seuefrut határtalan tisztelettel vették körük Utódai a sinai félszigeten lévő réz- és tüxkiszbányák isteni patrónusává nevezték ki. Amikor pedig egyik utóda másfélezer esztendő múlva hóditó had­járatáról visszatért, igy kevélykedett a népe előtt: — Olyan dicsőséges tettel hajlottam végre, amilyent Senefru óla senki sem vitt véghez. Nem csoda, hogy az utódok rá hivatkoztak, hiszen az ő uralkodásának nyomait mindenütt lát­hatták. A keleti határt ő erősítette meg. a Keserű Tavak környékén ő építtetett erősségeket, s ő ve­tette meg az alapját a negyven hajóból álló tengeri flottának. De Afrika szivébe is elhatoltak a hadai, legyőzte a nubiaikat s hétezer fogollyal tért vissza. Szinte természetes tehát, hogy’ ilyen királyról az , egyik legenda a másik után kelt szárnyra. Az egyik legenda, amelyet a feliratok megőriztek, igy hangzik: Egyszer Senefru őfelsége rettenetesen unatkozott. Udvaroncai nem tudták felvidítani s igy a tanácsosok összeültek, hogy megbeszél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom