Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-22 / 17. (1055.) szám
reniesi IVZb január 22. 7 ■MMBBPMiMMBBaMttMMW—B— 1926. f|g| 1926, Január mis Péntek j Elsejéig ujiisa meg előfizetését! > HMffiTf arvnnr rm**. ±rrmmiwe.<mr??Jl-bt fSmijaZUV.JJkNÜm.w.< A hegyek alatt ünnepre készülődünk, piros zászlókkal evezünk a ködben. Fent a toronyban a harmg ércszive remeg, száláét csengettyűi a, testvér elé, amely majd vele együtt, fogja dicsérni az Istent: jön az uj harang! Pántlikás futár vágtat be a határról a hírrel és gyülekezünk a fogadásra. A pap öltözik, a tanító ledobatja a gyerekekkel az iskolatáska szurtos gondját, lelkes pár szavával himnuszt inlonál a leikeiknek és füzéresen viszi őket a füzérekkel díszített, ér szavú ige- hirdelő elé• Zsoloismás, kereszttel vezérelt körmenet alakul és úgy találkozunk vele, úgy kisérjük uj őrhelyére az Isten hírnökét. A templom előtt kis kanyarodó a hídon át.... a pap ott megáll és hálaadó imával várja a, harangot. Néhányon vele zümmögnek és könnyeken át leskelödnek: mikor ér ide? Már cseng a koszorús szánka, kezdődik a dicsőítő ének, a menet.megindul a templom, kapujához. A szánka pedig.... elsiklik az imádkozó pap, a himnuszt iniondló kántor előtt és nyargal a gazdasági épületek, a boltok felé. A harang mellett feltápászkodik egy ingadozó állású alak, a falu vezére, az ünnepély lelke: a templomgondnok, odaint a pap- nuk és pálinkától rekedten kiabál bele az imádságba: — Majd, maid.... Most a mázsához megyünk vele, hogy be nem csapott-e a harang- öntő! n. J. 0. Csehszlovák terv a pozsonyi szinházkérdés megoldására Újból a ligeti Arénára! akarnak kísérletezni Pozsony, január 21. j (Saját tudósilónktól.) Ismeretes, hogy j a pozsonyi színházi szeozn kérdésében Pozsony város egyik legutóbbi közgyűlésén hivatalos helyről az az ígéret hangzott el, hogy miután Ned- bál Oszkár szerződése ebben az esztendőben lejár, a szinházi szezon beosztását igazságosan oldják meg. j Régi, fájó sebe a magyarságnak a po- j zsonyi színház problémája. Addig, mig a cseh- j szlovák színtársulat nyolc teljes hónapot ját- j szik Pozsony városi színházában, a magyar j és a német színtársulatnak csak két-két hó-| nap jut és ez is a rossz, nyári szezonban, j Nedbálék, hogy a színház monopolizásását! indokolják, többek között arra is hivatkoznak, hogy 160—200 tagból álló nagy társulatukkal nem tudnak Pozsonyból kimozdulni, mert nincs még egy olyan szlovenszkói város, amely elbirná ezt a nagy társulatot. Mint jó forrásból értesülünk, illetékes csehszlovák körök most újból fölvetik azt a kedvenc, de meglehetősen szerencsétlen gór dolatot, hogy a ligeti Arénában játszón a magyar és német, színtársulat. Tisztában vannak ugyan azzal, hogy r ligetben fekvő Arénába sem igen megy a szinházi publikum s ezért felvetik az ötletet, hogy Arénát valamiképen át. kell hozni a Dunán és a város közepébe — esetleg a Marhavásártérre — telepítsék. Az építészek azonban már régen eldöntötték, hogy az Aréna lebontása és átalakítása olyan költséges volna, hogy azért egy uj kŐ- szinházat is építhetnének. Az aréna-tervet most úgy módosították, hogy az Arénái a Marhavásártéren kő színházzá alakítsák át. A Marhavásártéri uj kőszinhnzban a tervek szerint hat-hat hónapos magyar és német színi szezont tarthatnának. Az átépítés költségéhez hozzájárulna az állam is, de ezzel szemben kikötnék, hogy az uj színházban hetenkint egy-két estén a csehszlovák színtársulat tartana prózai előadást, mert a mostani városi színházban csak csehszlovák operák ballettet ős klasszikus előadásokat tartanának. • Bizonyosra vehető, hogy a terv, ameny- nyiben előállanak vele a pozsonyi városházán, a magyar és német részről elénk ellenzéssel fog találkozni s a kisebbségi városatyák ragaszkodni fognak a városi színházba való kétségtelen jogukhoz s az igazságos beosztáshoz. Nedbal monopóliuma eddig is kiáltó kultursérelem volt s a marhavásáron experimentum méltó betet J/é-sa lenne az első és másodosztályú állampolgárokat és kultúrákat megkülönböztető edd.gi rendszernek. EE38ES8B38S23B Februárban újra tárgyalják a majompört A bibliából nem lehet földrajzot, csillagászaftant vagy biológiát tanulni — Prágába helyezik át a briinni legfelsőbb bíróságot? A Moravské Orlice értesülése szerint lépések történtek abban az irányban, hogy a legfelsőbb bíróságot Prágába helyezik át, jóllehet Brünn városa a biróság uj épülete részére telket is felajánlott. A kormány azonban a legfelsőbb bíróságot mindenáron Prágába akarja hozni. — Budapest Blaha Lujzának síremléket és szobrot állít. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A főváros népszínházi bizottsága ma délután Sipőcz Jenő polgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen Blaha Lujza emlékének áldozott. A polgármester indítványára a bizottság elhatározta, hogy Blaha Lujza emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti és az elhunyt művésznő sírjának megfelelő módon való megjelölésére, valamint szobrának felállítása céljából országos mozgalmat indít, — Halálozás. Súlyos gyász érte lapünk munkatársát, a Magyar Nemzeti Párt vajóni osztályának elnökét, Isaáli Imre vajáni lelkészt. Atyja, Isaák Imre nyugalmazott vasúti tisztviselő e hó 18-án a magyarországi De- vecserben hosszú és kiuos betegség után 59 éves korában elhunyt. — Az Eperjesi Ev. Nőegylet Teaestélye február 1-óu lesz a Városi Vigadó összes termeiben. Ez az estély a sárosi magyarság • legintimebb, legkedvesebb mulatságának készül. — Felszabadítják a maximális árakat a prágai kávéházakban. A közélelmezésügyi minisztériumban tegnap tárgyalások folytak a prágai kávésok megbízottjaival a jelenleg érvényben levő kávéházi maximális árak felszabadítása kérdésében. Az érte kéziét elhatározta, hogy a maximális ára kát a napokban felfüggesztik. Az erről szó ló rendeletet a 'tartományfőnökség utjai adják ki. A maximális árak helyett irány árakat léptetnek életbe, amelyeket azonbai a legszigorúbban be kell tartani, különbéi a közélelmezésügyi minisztérium ujabl rendszabályokhoz fog folyamodni. — Ku-Kiux-KIan a darwinizmus ellen. Paris bői jelentik: Az amerikai Ku-Khix-Klnn vezető] nagyarányú propagandát jelentett be a darwini! mus „iste«séggyalázó“ elméletei ellen. Az akció az amerikai titkos szövetség egyidőben kezdi iné Amerikában, Angliában és Ausztráliában. New-York, január eleje. A világhírre szert tett daytoni majom- perről és hőséről, John Thomas Scopesról, elfeledkezett már mindenki Amerikában. A bejelentés, tehát, hogy a pernek még nincs vége és legfőbb fokon februárban a nashvillei Supreme Court elé kerül, érthető érdeklődést keltett Persze akkora „cirkuszra* * mint a daytoni tárgyalás volt, nem lehet számítani, jogilag a döntésnek kétségkívül nagy jelentősége van. Az ügyvédek az Ítélet megsemmisítését kérik azon az alapon, hogy a törvény, amely eltiltja Tennessee államban az evolúciós elmélet tanítását, ellentétben áll úgy az állami, mint a szövetségi alkotmánnyal és vallási bi- gottságot és türelmetlenséget szül. —Nem vonjuk kétségbe — mondja többek között a beadvány — a tennesseei törvényhozásnak azt a jogát, hogy megállapítsa az iskolák tanrendjét és eltiltsa a biológia, vagy akármi más tanítását. Állitjuk azonban azt, hogy ha a biológiát tanítom kell, semmiféle törvényhozás nem kényszerítheti ki egy hamis biológia tanítását. különösen akkor, ha az erről szóié törvényhez való ragaszkodás csak fedezék ahhoz, hogy egy bizonyos egyház szórólszóra értelmezett vallási tanításait tegyék egedül-ural- kodóvá. Foglalkozik a beadvány a tudományos és a vallás közti konfliktussal is és azt kérdi, lehet-e a Bibliából geográfiát tanulni, amikor a Biblia irásá idején a földnek csak kis része volt felfedezett. Vagy lehet-e abból as?tro- nórniát tanulni, amikor a Biblia a teleszkópot nem ismeri? A Biblia kutforrássá valá kinevezése a többséggel biró egyházat állítja az iskola élére és ha véletlenül ez a többség, valahol nem keresztény, minden igazságok kutforrása gyanánt talán a Koránt vagy a Mormonok Könyvét fogják felállítani. A vád képviselője még nem terjesztette elő észrevételeit. Februárban azonban minden bizonnyal meg lesz a tárgyalás, amelynek eredménye a végső szót fogja jelenteni az elmúlt negyedszázad legkülönbözőbb pőrében. jck, mitévők legyenek... Hosszan, nagyon hosszan tanácskoztak, inig végül elhatározták, hogy az egyiptomi szüzek közül a legszebbeket Összegyűjtik és a király elé viszik... Negyven szép szüzei találtak Egyiptomban, a négy ont szűz olyan hajóra ült, amely aranyból volt. készítve. .1 negyven szűz negyven pár ezüst evezőt veti a kezébe s azzal evezeti a szent tóba. A király, aki a hajón ült, megelégedetten nézte a szüzek mozdulatait..." Tovább nem szól n legenda, valamelyik barbár összetörte azokat a részeket, amelyek arról is beszámollak, hol kötött ki az aranyhajó és hogyan folyt le a nagy király szórakoztatása. Hogy Senefru király sirknmrájában mi mindent fognak találni, még megközelítően sem tudják megmondani. Nem így* volt ez Tutankamen sírja feltárásakor. Annak a dinasztiának szokásait és ce- rlmőniáit, amelyhez Tuíankamen tartozott, annyira ismerték, hogy semmi meglepetést nem keltettek azok a holmik, amelyeket n sirbnn találtak. Az első egyiptomi fáraók halotti szertartásairól azonban semmit sem tudnak az egyiptológusok. Reisner professzor asszisztensei látták a halottaskamrában a szarkofágot ós az aranyból készült menyezetet ós látták a padlón heverő holmikat. Persze, minthogy' csak lyukon keresztül tartották ezt a szemlét, a látottakat nem tudják szabatosan ideírni. De ezenfelül — mi minden lehet még a sírban? — Igen valószínű, — mondotta egy egyiptológus — hogy Senefru múmiáját nem fogjuk ott találni. Abban az időben, amikor ő élt, az egyiptomiak nem nagyon értettek a bebalzsamozáshoz. Kísérleteztek ugyan már akkor is különböző módszerekkel, de ezek mind nagyon primitívek voltak. Inkább az a valószínű hogy csontvázat fogunk találni, amely egy bika bőrébe van begöngyölve. Az első egyiptomi királyok korában a bikát, szent állatnak tartották s a királyok egy-egy bika bőrébe göngyöltették a holttestüket... Minthogy az egyiptomiak tudták, hogy' a holttestük nem marad meg, a királyok és a nagyurak egy-egy szobrot készíttettek magukról és ezt a sir- 1 kamra mellett levő szobában helyeztették el. Ebbe a szoborba ment lakni a „Ka* — a lélek — ha a holttest el porladt. Több sírban találtak már ’ ilyen szobrot. Hozzáértők azt mondják, hogy' kiváló művészi munkák. Ha csakugyan Senefru csontváza porlad n most felfedezett sirkamrában, igen valószínű, hogy róla korának legnagyobb szobrásza készítette a szobrot Ha ezt a szobrot valóban megtalálják, akkor ez a legnagyobb történelmi emlékek közé fog tartozni. , A tudósok körében feszült érdeklődéssel várják, vájjon milyen feliratokat fognak találni a sir falain. Azt hiszik, hógy a falakon nem lesznek feliratok, mert ez a szokás Senefru uralkodása után . csak két évszázaddal kezdett meghonosodni. Nem is lehetetlen azonban, hogy Senefru uralkodásának történelmét a király mellé tették. Ha ez így van. akkor-olyan históriái dokumentum kerül a tudósok kezébe, amely felülmúl minden történelmi rdatot érdekesség és pontosság szempontjából. Később — . például Tutankamen korában — már ez nem volt szokásban s igy Tutankamen mellett nem is találtak feljegyzéseket. Flinders Petrie professzor azt állítja, hogy az első dinasztia korában igenis szokás volt, hogy azokat a táblácskákat, amelyeken az elhunyt uralkodók tetteiket feljegyezték, odahelyezzék a holtteste mellé. Nem lehetetlen tehát, hogy Senefru mellett szintén fognak találni ilyen táblácskákat. Szávay Gyu’a lemondott a Petőfi Társaság főtitkári állásáról Budapest, január 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefoujelentése.) Szá v a y 1 Gyula, a Petőíi Társaság főtitkára tegnap délután bejelentette az egyesületnek főtitkári állásáról való lemondását. A lemondás oka állítólag az, hogy Szávaynak a társulatban való hivatalos működése alatt a Jókai-bélye- gek és Jókai-plakettek finánciális ügyei körül bizonyos szabálytalanságokat fedeztek fel az ügykezelés körül. Pékár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke az esetet bejelentette a belügyminisztériumban, ahol vizsgálatot kért. , — Az uj egyiptomi csoda. Thébe, a száz1 kapus város föítámadt Eddigelé ismertük a templomok romjait, a csodálatos földalatti si- | rókát a Királyok és Királynék Völgyében, : melyek Egyiptomba vonzották a világ minden ■ részéből a kiváncsiakat és tudósokat, de magát a várost eltemette a Nílus termékeny fövénye, melyből pusztán a Memnon -szobor s Dé-hány óriás emlékmű meredezeit föl. Mist egyszerre felszínre került az ősrégi város egy ; egész negyede, meíyet mindeddig a meszes ; d-unbok törmelékei bontottak. Azokat az • ásatásokat, melyek az uj egyiptomi csodát íöl- ! kukkantották, Bruiére nevű francia régész vezeti. Nézete szerint a föltárt városrészben kézmüsek, építők, képírók és szobrászok < laktak, kiket a Királyok és Királynék Völgyé- | ben folyó munkáknál foglalkoztattak. A há- . zakkal együtt megleltek egy kis temetőt is, i abban pedig oszlopokra és pillérekre fölvésve • sok művész nevét találták, kiknek eddig csak ; müveit csodáltuk különböző múzeumokban. A sírokat sokszínű ékítmény disziti, különb azoknál is, melyek a Királyok és Királynék Völgyében vannak. Rendkívül gazdag, fino- ^ mán elgondolt és véghezvitt díszek ezek. me- l lyekben nem egy jelkép utal az egyiptomi - vallás misztériumaira. Senefru hatezeréves sirkamrája világraszóló meglepetésekkel kecsegtet Ki volt ez a nagy fáraó? — Legenda az unatkozó király negyven szüzéről — Pár hét múlva feltárják a legrégibb királysírt London, január 19. Valóban Senefru király alussza-e örök álmái n felfedezett sírban, vagy valamelyik más egyiptomi király, — néhány nap vagy néhány hét múlva bizonyosan meg fogjuk tudni. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a hatezer esztendővel ezelőtt meghalt Senefru király halottaskamrájára akadtak. Tutankamen király — akinek a sírja oly nagy szenzációd keltett — kétezerhatszáz esztendővel később került trónra, mint Senefru. El lehet tehál képzelni, mennyire fontosabb történelmi szempontból az uj sir feltárása, mint Tutankamen sírjáé volt. Tutankamen sírjának kinyitása csak azért keltett akkora feltűnést, mert a sírja érintetlen sii volt. De éppen ilyen érintetlen az a sir is, amely előtt most Reisner professzor és munkatársai állanak, azzal a különbséggel, hogy ez a sir harmadfól ezer esztendővel régibb. De Senefru király — ha ugyan ő pihen a sir bán — nemcsak azért érdekesebb, mert harmad félezer esztendővel előbb élt, mint Tutankamen A gyermek-király mindössze 7—8 esztendeig ural kodott s halála után száz esztendővel mar csal a tudós papok tudtak arról, hogy egy ilyen nevt uralkodó élt. A nép nem ismerte a nevét Senefru király azonban olyan hatalmas uralko dó volt s annyi nyomot és emléket hagyott magi után, hogy még évezredek múlva is a nép száján élt a neve. | Hiszen már magábanvéve az a körülmény, hog; három hatalmas piramist építtetett, ékesen bizonyítja, hogy a nagyok közül való volt. Ezeken a piramisokon, úgyszólván Egj'iptom minden lakosának dolgoznia kellett. A feliratok arról is tanúskodnak, hogy Senefru alatt Egyiptom gazdag és gyarapodó ország volt. A bennszülött törzseket keményen leigázta, a sinai félszigetre Is elküldte hadait s egy dombormű még ma is mutatja, amint Senefru a beduinokat összetöri. Ez a dombormű talán a legrégibb emlék, amely emberi alakot mutat. Sir Wallis Budge, a kiváló egyiptológus, azt állítja, hogy Senefru király éppen olyan hatalmas volt, mint III. Amenemhet és III. Tulmosse. Seuefrut határtalan tisztelettel vették körük Utódai a sinai félszigeten lévő réz- és tüxkiszbányák isteni patrónusává nevezték ki. Amikor pedig egyik utóda másfélezer esztendő múlva hóditó hadjáratáról visszatért, igy kevélykedett a népe előtt: — Olyan dicsőséges tettel hajlottam végre, amilyent Senefru óla senki sem vitt véghez. Nem csoda, hogy az utódok rá hivatkoztak, hiszen az ő uralkodásának nyomait mindenütt láthatták. A keleti határt ő erősítette meg. a Keserű Tavak környékén ő építtetett erősségeket, s ő vetette meg az alapját a negyven hajóból álló tengeri flottának. De Afrika szivébe is elhatoltak a hadai, legyőzte a nubiaikat s hétezer fogollyal tért vissza. Szinte természetes tehát, hogy’ ilyen királyról az , egyik legenda a másik után kelt szárnyra. Az egyik legenda, amelyet a feliratok megőriztek, igy hangzik: Egyszer Senefru őfelsége rettenetesen unatkozott. Udvaroncai nem tudták felvidítani s igy a tanácsosok összeültek, hogy megbeszél-
