Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-21 / 16. (1054.) szám

Csütörtök 1926 január 21. atpAGAI-MA^m-T^ftthAt.. wm&HUxmitíi'MwuimMiJZ'BMirM >■» 1 wmwmmrai Rakottyay Gyula Losonc város magyar társadalmának és egyúttal Szjovenszkó közgazdasági életének nagy halottja van. Hosszú szenvedés után hétfőn hunyta le szemét örökre Rakottyay Gyula, a világhírű, de mar évek óta tétlenség­re kárhoztatott losonci zománcedénygyárnak tulajdonosa. Egy egész városrészt lefoglaló ipartelepnek kihalt épülettömbjei fölött őrt álló toronyra ismét felhúzták a gyászlobogót. Mintha a halálraítélt gyár minden köve, min­den gép része együtt gyászolna a város égés őslakosságával!... Rakottyay Gyula fiatalon, negyvenkét éves korában két esztendős betegség után fe­jezte be munkában és alkotásokban párat­lanul gazdag életét. Huszonkét évig állott a régi Magyarország egyik leghatalmasabb gj ártizemének élén. Az ő vezetése alatt fej­lődött naggyá a losonci zománcedényipar. Vállalatának gyártmányait három világrész ismerte. Évről-évre újabb épületcsoportokkal bővült a legmodernebb gépekkel dolgozó nagyüzem, ahol a háború kitörése idején már másfélezer ember kereste kenyerét A gyár­épületek körül évről-évre gyarapodott a mun­kásvárosrész is, melynek minden újabb la­kóháza Rakottyay Gyula páratlan szociális ér­zékét és nagy emberszeretetét dicsérte. Az alkotások hosszú sora, a fejlődés me­rész ivelésíi pályája után a Rakottyay-gyár- ban is tragikus fordulatot jelentett az állam- fordulatot követő szlovenszkói gazdasági vál­ság. Hiábavalóknak bizonyultak Rakottyay Gyula heroikus erőfeszítései, eredménytelen volt minden mentési kísérlet 1921 végén megálltak a gépek s kiürültek a munkater­mek. És azóta halotti dermedtség borul a gyártelepre. Rakottyay Gyula a munka megállása után sem pihent meg. Fáradtságot és lemon­dást nem ismerő akaraterővel mindent el­követett, hogy vállalatát uj életre keltse. A megoldhatatlan feladat azonban rövidesen felőrölte életerejét Hosszú, kínos betegségtől váltotta meg most a halál Rakottyay első polgára volt városának. Fiatal kora óta tevékeny részt vett a város közéletében s vezető szerepet töltött be a tár­sadalmi élet minden terén. Páratlan áldozat- készségét dicsérték a város szociális és köz­jótékonysági intézményei, elsősorban a loson­ci Magyar Asztaltársaság. Az utóbbi eszten­dőkben a városnak majdnem mindegyik tár­sadalmi egyesülete diszelnökének választotta meg az elhunytat. A szerdai temetésen ott volt az egész vá­ros. Mindenki osztozott a megboldogult öz­vegyének, Clark Vilmos unokájának és csa­ládjának nagy gyászában. (fg.) A tizenegyéves Hildegarde megszerezte a madridi egyetem doktorátusát A szellemi élet páratlan csodája bukkant Jel Spa­nyolországban — Csecsemőkorában irt és olvasott Madrid, január 20. A tudományok történetében a csodagyermekek nem olyan ritkák, mint azt általában hiszik. A leg­nagyobb tudományos csodagyerek a nagy francia filozófus és tudós Blaise Pascal volt, aki abban a korban, midőn a gyerekeket a szülők még kézen­fogva vezetik, már elérte a professzori méltóságot s nagyon jelentős tudományos felolvasásokat tar­tott. Bár hihetetlennek tűnik fel, de valóság, hogy Spanyolországban egy 11 éves leánykában meg­ismétlődött a tudományos csodagyermek jelensége s az egész országban a legnagyobb elragadtatással beszélnek a kis gyermek teljesítményeiről, akinek koránórett képességeit legutóbb a királyi család is elismerte. Hildegarde Fernandez Carbaülera már hétéves korában rendes hallgatónak iratkozott be a madridi egyetemre. Ma tizenegyéves és a doktori méltóság elnyerésére előirt három vizsgát kitüntetéssel tette le. A kisleány vizsgáján ott volt az udvar s meg­jelentek Spanyolország legnagyobb tudományos szaktekintélyei is, akik bámulattal adóztak Hüde- garde nagyszerű képességeinek. Hildegarde gyermekkora az emberi ész fejlő­désének történetében egyodülállő jelenségeket mu­tat. Tizenegyliónapos volt, amikor már tökéletesen olvasott és irt, a számtani alapműveletekkel már egyéves korában tisztában volt Legutóbb az álla­tok és növények védelmére akkuit társaság Hüde- garde tiszteletére rendkívüli ülést tartott, amelyen tudományos kitüntetésben részesítették. Az ülésen Beatrix és Krisztina királyi hercegnők elnököltek, akik külön díjjal ismerték el a gyermek tudós iro­dalmi érdemeit. Hildegarde ezen az ülésen egyik tudományos értekezését olvasta fel, amellyel való­sággal elragadta hallgatóságát. Hildegarde ezenfelül páratlan nyclvtehetség is s több európai nyelven beszél, azonkívül szokatla­nul fejlett zenei talentuma is van, ^ ^ Radfcs a legteljesebb jogokat követeli a nemzetiségeknek A nemzetiségekkel való béke és megegyezés útja — A magyar nép nem azonos a frankhamisitókkal Szabadka, január 20. Vasárnapon a jugoszláviai közvélemény érdek­lődése Szabadka felé fordult, ahol R a d i c s István nagy beszámolót mondott, amely különösen azért volt jelentős, mert kitért a kisebbségi kérdésre is. Beszédében vázolta a Vajdaság nagy gazdasági jelentőségét Jugoszláviának s Európának gabona- nemüekkel való ellátásában. A Vajdaság népe első a munkában s a szláv, magyar, sváb egyaránt serénykedik. A Vajdaság népe joggal követeli, hogy a váro­soknak és községeknek olyan tisztviselői legyenek, amilyeneket a ncp akar, nem pedig kormánybiz­tosok. Iskolákat a nemzetiségeknek! Ha a Vajdaság gazdasági politikája a legjelen­tékenyebb, ilyennek kell lenni az iskolának is. Az elemi oktatásnak az anyanyclvcn kell tör­ténnie. Nem vagyunk mi barbárok — mondotta — és nincs szükségünk erőszakos eszközökre egy államban, amelynek több, mint 82 száza­léka szláv. Az iskolára a jövőben senki sem panaszkodhatok, a tanító nem fog többé politizálni. Kell, hogy a ta­nító apostol legyen s ne komisszárius. A megegyezés és béke ntja A mai kormányrendszer a nemzeti megegye­zés irányában kivan haladni. A nép könnyű kezet akar, nem pedig vaskezet. A politika nem csalás, erőszak, hanem a megegyezés harmóniája. A meg­egyezés a békét jelenti az erőszak helyett. Mi még nem egyeztünk meg mindenben, de a legjobb utón haladunk. Petőfi és a frankhamisitők A Bácskában a magyarok a relatív többség. A magyaroknak meg kell érteni, hogy amit Petőfi a hazáról mond, nemcsak a magyar hazára vonatko­zik, hanem minden hazára, tehát a vajdasági ma­gyarok mostani hazájára is. Petőfi mondotta, hogy a hazát szeretni kell, hogy a haza a ház, a föld, a feleség nem fantázia, hanem ólő valóság, nem a grófok, akik hamis pénzt gyártanak, hanem szentség. j I Magyar barátaink gondoljanak Kossuth Lajos- ; rn, a negyvennyolcas évek legnagyobb szellemére, | aki már akkor a balkáni föderációra gondolt. Magyar sziget a szláv óceánban A magyarok, nem a nép, hanem a feudálisok akik most pénzt hamisítanak, nem szívlelték meg Müetics Szvetozár intését. Miletics megmondta a magyaroknak, hogy ők egy kis sziget a nagy szláv tengerben. Ez a nagy csendes óceán — mondotta — most nyugodt, békés, de vigyázzatok nehogy fel­háborítsátok. A magyaroknak persze a feudális magyaroknak, kevés eszük volt, nem hallgattak Müetics Szveíozárra. Most itt az ideje, hogy a ma­gyar nép meghallgassa Müetics intését és magyar testvéreink csatlakozzanak szívélyes szeretettel hozzánk Minden jogot meg kell adni a nemzetiségeknek Mi a Vajdaságban büszkén hordozhatjuk a nemzeti eszme, az európai kultúra zászlaját, mert ez az országrész földrajzilag és gazdaságüag hoz­zánk tartozik a nemzetiségeknek azonban minden jogot meg kell kapniok Nem kell a nemzetiségeknek a genfi szerződés­re hivatkozniok. Itt ünnepélyesen kijelentem, hogy a nemzetiségek többet fognak kapni, mint amennyi őket a szerződések szerint megilleti. Ez csak idők kérdése és elsősorban attól függ, hogy Olaszországgal szemben nyugodtnak érezzük ma­gunkat és katonailag biztonságban legyünk. Ha ez ja kérdés rendezve lesz és nem lesz többé gondunk I a katonai védelemre, akkor a- Vajdaság nemcsak a i belföldnek, hanem a külföldi államoknak minta­képe lesz. Legyenek meg a magyarok, németek és romá­nok kulturális reflektorai is, mi segíteni fo­gunk, hogy azokat világiiható lángra gyújtsuk, mert ennek a közösség látja hasznát. Lépjünk közös kólóba az itt élő népekkel. Él­jen a szerb—horvát—szlovén királyság népe! Élje­nek a magyarok és németek, minden gyűlölet nél­kül békében és boldogságban! Radics beszédét nagy lelkesedéssel fogadták. Épelméjű Hartmann főkönyvelő rablógyilkosa Kitűzték a pozsonyi esküdt széki ciklus határidejét Pozsony, január 20. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi tör­vényszék tavaszi esküdtszéki ciklusának ha­táridejét Vojlissek törvényszéki elnök ma március nyolcadikára tűzte kL A ciklus tizennégy napos lesz. Az es­küdtek lajstromát s az esküdteket feruár 8-án sorsolják ki. Az esküdtszéki ciklus legnagyobb bün- pőre a Kadlecsik-iéle rablógyilkosság, amely a múlt év augusztusában nagy feltűnést kel­tett Pozsonyban. Kadlecsik János Jenő, aki meggyilkolta és kirabolta mostohaapjál, Hartmann Ferenc főkönyvelőt, ezidőszerint még az állami kórház elmemegfigyelő osz- A vélemény az, hogy az orvosok már elkészültek vélemé­nyükkel, amelyet most foglalnak írásba, hogy a vizs­gálóbírónak beterjeszthessék. A vélemény az, Kadlecsik János, bár degenerált, de épelméjű s tettét teljesen beszámít­ható állapotban követte cl. Két bűntársa: Dolják kassai mészáros- segéd és Tomanovics kikötőmunkás az ügyészség fogházának lakói. A főtárgyalás két, esetleg bárom napig fog tartani, mert a bünpör anyaga meglehe­tősen nagy. Kadiecsiket a megfigyelőből már a na­pokban visszaszállítják a fogházba, úgy hogy az ügyészség megszerkesztheti iratát, amely előre megfontolt emberölésre és rablásra fog felépülni. Az esküdtszéki ciklusban több gyűjtoga­tás i és gyilkossági bünpört és egy-két ré­gebbi sajtópört fognak letárgyalni. Érdekes, hogy az elnöki irodát már most sokan keresik fel a Kajdecsik pör főtárgyalá­sára szóló jegyekért, de ezeket csak az utol­sóelőtti napon adják kL Négyszázezer koronás sikkasztás a brűnni postán A sikkasztó hivatalnoknő férjével együtt kül földre szökött — öngyilkosok lesznek, előbb jól akarnak élni de Brünn, január 20. Egy brünni cég a postahivatalnál több Ízben adott fel pénzt csekk utján és feltűnt előtte, hogy a pénzt mindig néhány napi ké­sedelemmel számlázták. A prágai postahiva­tal, mely a késedelmet megállapította, az ügyet megvizsgálás céljából áttette a brünni postaigazgatósághoz. Itt megállapították, hogy a pénzt Riedlné született Biehounk Stefánia 30 éves postahivatalnoknő vette át, aki férjé­vel együtt még december 4-én szabadságra ment. Elutazása előtt azt mondta, hogy fér­jével Reichenbergbe utazik. A rendőrség az ismerőseinek irt levelekből azt olvasta ki, hogy a házaspár öngyilkosságra készül, de ezt megelőzően még „jól akar élni". Az a gyanú merült fel, hogy Németországba utaz­tak. A németországi városokban azonban eddig nincs nyomuk. A brünni postaigazgatóság tegnap érte­sítést kapott, hogy Riedlné 366.095 koro- sikkasztott A rendőrség azonnal elfogatási parancsot j adott ki ellene. Tegnap délután kihallgatta a ' rendőrség Riedlné szüleit és nővérét, akik j azonban semmit sem tudnak az asszony sik­kasztásairól. Riedlék elutazásuk előtt két út­levelet állíttattak ki maguknak az összes európai államokra. Nincs kizárva, hogy Dél- amerikába szöktek. A nyomozás egyelőre csak arra terjed ki, hogy miképpen sikkasztotta el a pénzt Riedl­né. Riedlné előírásosan elkönyvelte a pénz felvételét, ennek eredetijét beküldte a posta- csekkbivatalhoz, azonban a másolatokat már meghamisította s igy csakis Prágában vehet­ték észre a sikkasztást. A sikkasztásra a legjobb időt választotta, mert december első hetében óriási a csekklorgalom 8 igy tisztában volt vele, hogy csalási manipulációjára a nagy anyagtorlódás miatt csak néhány hét múl­va jöhetnek rá. A rendőrség valamennyi külföldi rend­őrséget értesítette a sikkasgtMíóL jS "x Eltemették Blahánét Budapest, január 20. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonj o.lentése.) Blaha Lujza ravatalához tegnap és ma ezrével zarándokolt a kegyeletes kö­zönség, hogy búcsút vegyen a nemzet örökre elné­mult csalogányától. Egész koszoruerdő övezi a ma­gas ravatalt. Ott van az Operaház, a Nemzeti Szín­ház, a kultuszminisztérium, Pálmay Ilka és Küry Klára hatalmas koszorúja a színházak, tudományos és társadalmi egyesületek koszorúinak sorában. Délután 3 órakor lezárták a koporsót s meg­kezdődött a temetési szertartás. Sipőcz polgármes­ter és a kultuszminiszter beszéde után megindult a menet, amely utolsó útjára kisérte a nagyasszonyt. A Nemzeti Színháztól a kerepcsi temetőig ve­zető útvonalon sokezernyi tömeg állott sori. lat, hogy a pompás gyászmenetet végignézze. A kopor­sót Rózsahegyi Kálmán, Kiss Ferenc, Pethő Alíiía, Mihályffy Béla, Bartos Gyula, Uray Tibor és Abo- nyi Géza vitték. Utána Radics cigányprímás veze­tésével 200 tagú cigányzenekar játszott gyászdalo­kat szordinós hegedűkön. A temetőben a Nemzeti Színház igazgatója mondott búcsúbeszédet, majd lebocsáioüák a ko­porsót a sirgödörbe. A nagyasszony eljátszotta utolsó szerepét * A budapesti színigazgatók szövetsége mozgal­mat indított, hogy Blaháné emlékére szobrot emel­jenek, amely a Népszínház előtt, a Tinódy-szobor helyére kerülne. A szobor másolatát minden ma­gyar színház előcsarnokában is fölállítanák. A moz­galom céljaira országos gyűjtést szerveznek. Vasbottal vert félholtra egy vak rikkancsot egy képviseld Újvidék, január 20. Felháborító jelenetet rögtönzött tegnap délelőtt a népes újvidéki korzón Kajics Tóző a becskereki kerület radikális párti képvi­selője. Az alig 20 éves „honatya" egy hölgyet kisért a korzón, amikor eléjük került Sán- dor József vak rikkancs és véletlenül meg­lökte a képviselő társnőjét Szegény vak ember, aki Limanovánál veszítette e] a két szeme világát alázatos hangon mentegetőzött és bocsánatot kórt, mi­ié a hölgy durván rárivalt: — Takarodj innen, szemtelen magyar koldus! A vak tovább esedezett, arra azon­ban az állítólag nem egészen józan képviselő vasbotjával agyba-föbe verte, úgy, hogy a szerencsétlen ember vértől borítva rogyott Össze. Az épületes látványra természetesen pillanatok alatt ezernyi ember verődött ösz- sze, de a képviselő, mintha misem történt vol­na, hölgyével egyik mellékutcán elsétált. A tömegből senkisem ismerte Rajiest és egy óra telt el, amig a rendőrség kinyomozta és miután az immunitás védi az előállítástól, leigazoltatta. Erre mégis megijedt Ilajics és ügyvédje utján arra kérte az újvidéki lapokat, hogy ne írjanak az esetről, majd 6 kárpótol­ni fogja a rikkancsot. Néhány újság, hogy segítsen a kórház­ban sínylődő szerencsétlen Jámboron, beug­rott ennek a kérésnek, később azonban ki­derült, hogy Rajics a kórházi költségeken kí­vül még csak az elvesztett keresetét sem akarja áldozatának megtéríteni. Az eset az egész vajdaságban nagy megbotránkozást kelteti 5 Hofmann és Czerny zongorát és % pianinót a legolcsóbban kölcsönöz és f elad. Tiszteknek és állami hivatalno- f koknak havi részletfizetésre. Saiier Regina. §i&m I 3430 Palisóűy 61. | ■—rw.a.T*"Mllll™llll"*™TinYimrHi7'HÍTfTTTI'■' iY'flf '|’j—" I Valódi Zwack-féle j I „Unióim” j j ■ - ------ ... ■ —- -■ - ■ - ­I M edicina! D aac'y „EXe pey” (rám likőr Nemes égetett pálinka Málr asz .rp Monopol-rum szállítja elsőrangú minőségben fereinigte Spiritns- a. Likőr- j Industrie Mtiengeseilscliaft j MSbr.-Ostrao, BahnboL.tr. >04. Tel 198- j | ____________________________ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom