Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-19 / 14. (1052.) szám
Kedd 1926 junrfr 19. ^M<IAlJVU&^AR-HIRLA2 tnaenwwii riwni«m«mii MWiiiwimiinTi—mttMMtaiíi 9 WJMjy Téli sport SR Slavia Pozsony—SK Nagyszombat. Pozsonyi tudósítónk jelenti: A Slavia első jóglioekey— meccse szép credmónuvei, vógződöt. Trnava toljesen esödött mondóit — íislaufcnverein Stockerau— SK Draiislava 5:0 (i:0). Az osztrákok végig fölényben voltak és tetszés szerint győztek- A vendégeknél Sandhoífcr emelkedett ki M'dhrisch-Ostrau: SDV Troppau—SK Moravská Ostrava 18:0c Prága: Union Zsizskov—Slavia 4:3. —' SK Po- dőli—CsAFC 13:1. Davos: Osztrák komb.—Schlittschuhclub Berlin 9:1. A bécsi csapat legjobb embere az angol Wathson volt A bajor jégohekey-bajnokságot az EHV Ries- sersó nyerte. A tropmui nemzetközi korcsolyázó-verseny nagy érdeklődés mellett folyt le: A következő eredmények adódtak: Milkorcsojyázűs: Oppacber Bocs. 2. Hacrtol Berlin, 3. Cseh Olniütz. — Női mü- kortsolyázóverscny: Brunner Becs, 2. Janotta Brünn. Vegyospáros: 1. lloppc-pár Troppau. 500 m. gyofskorcsolyázás: AU Troppau 51:4, 2. Njaa Nonógia, 3. Janotta. 1500 m.: Riga Breslau 2.58, 2. Janotta, 3. Alt. 5000 m.: Njaa 10.33, Janotta, 3. Alt. Az osztrák korcsolyázóbajnolcsdgók szombat és vasárnap rendezték meg Klagenfurtban a Wör- ter-tón. A német téli játékok január 23-án kezdődnek meg a Feketeerdőben, Trlberg mellett Ausztria bobbajnokságail január 24-én rendezik meg Payerbnehban. Rovatvezető: Vécscy Zoltán ár* A hastingsi karácsonyi verseny véget ért s amint előrelátható, a két vendégszereplő nagymesternek, Aljecliinneb és Vidmar dr.- •nak fölényes győzelmével végződött. Egymásközti játszmájukat rcinisvel intézték el, a többieket végig gázolták. A nagymestert s középgárda klasszis- különbségét az a 3 és fél egység mutatja, amejy- lyel a mezőnyt megelőzték. A verseny végeredménye a következő: Aljeehin, Vidmar dr. 8><, MichelL, Seltz 5, Colle, Yates 4, Janowski 3, Normann, Wafiltückí 2A, Sergeant 2. ■' .} . . | Mait héten három Aljechin-játszmát közöltünk, most közreadjuk Vidmar dr.-hak egy csinos, rövid kis játszmáját s a veterán Janowskínak egy, a régi félelmetes stílusára emlékeztető partiját, 73. sz. Játszma ■ Janowski : Sérgeant v* . L e3-eí cMs" ' . 16. Fd3-ft rgŐ^hS 2- ligl—Í3 Ilb8-C6 17.éBdl^2 Be8U-d8 ■ ■ 3. Ilbl-c3 Hg8—f6 18. Hh4—Í5 Bd8 X d3 4. Fii—-bő FIS—b4 la Ve3Xd2 Vc8—d8 5. 0—0 0—0 20. Vd2—re3 f7—f6 C. d2—d3 Fb4 X c3 21. g2—g3 Hf4—06 7. b2 X c3 d7—<15 22. Bal—bl Hcő—aő 8. Vdí—e2 (!5Xe4 23. Fa3-b4 IIa5—cő 9 <13 X e4 Fc8—g4 24- Ff—c4 Fh5—f7 1 X Fel—a3 B18—<8 25. Fb4—a3 HcŐ—a5 11. h2—h3 Fg4—h5 26. Fc4-e2 b7—b6 12. BL1—dl VdS—c8 27. Bbl—dl Vd8—c8 13. Ve2—c3 Fh5—g6 28. Fa3~b4 Ha5—b7 11. Fb5—d3 HíC—hő 29. Fb4—c7 HcO—c5 15. Ili 3—hl Hh5—Í4 Hadállás sbtét 29. lépése után: £0. Fe7 X fGÜ g7 X fC 33, IIf5 X h6 + Kg3—h7 31. Vo3—!i6 VeS—f8 Oi. Hhü X i'7 föladta. 32. VhGXi'C h7—hO 44Normann ld2—dl llgS—fő 2. c2—c4 g7—rgő 4. ligl— íö 0—U 3. Hol—c3 l-’fS—g7 5. o2—o4 d7—dG C. Ffl—<13 !■ c8—g I 7. h2—h3 Fg l X Í3 a vdlXi'3 ub8—cö 9. Fel—c3 IífO—a7 10. IIc3—-o2 x 1 cO—<.v) * Vidraár ár. 11. d4 X c5 IId7 X c5 12t VÍ3—g3 Heő X d3 13. Kel—<1 c7—cö ! 11. h2—hl Vd8—d7 15. hl—h5 Vd7—cC IC. Bál—hl VeOXcl 17. h5Xg6 f7 X gö la Vg3—h3 Hd3 Xf2 19. Eo3 X Í2 Fg7—d4 Vii föladta. 74. sz. játszma Sakkhirek A Dofcrusky-sokkör II. Kantsky-emJékrersc- nyc november és december hónapban folyt le a legjobb prágai erők részvételével. A verseny végeredménye: Subert 814, Uromádka, Skalicsk.1 8, Chodera G, Vécscy dr. 514, Formánek 4 A, Grgo- rics 4, B obiás cs Toréba dr. VA, Prokop 3, Maiid- ler dr. A- ' Prága bajnokságának versenye január 10-án délután 5 órakor kezdődik a nuslei városháza dísztermében. A versenyen a köveTkczők indulnak: Dobiás, Itasek, Hromádka, Chodera, Kubánek, Fricdm-nn, Maximovics, Tolsl, Prokop, Richter, Thelcn, Vócsey dr. ' —- —=t , J A lovatvezetö üzenetei P. F., Kassa. A debreceni tornakönyv „Das entfesselte Schach" címen most Jelent meg Tarta- kower dr. analíziseivel. A kitűnő munkát kiadó- hivatalunk utján is megrendelheti 50 Ií nettó árban, valamint mindenfajta sakkönyvet beszerezhet a mi közvctitcsünkkol. — D. G., Ungvár. 1. A köztársaság legjobb aktív sakkozója a cseh Karéi Trcybal, utána Uromádka, Opocsensky, Skalicska és a pozsonyi Walter a legerősebbek. Réti állandóan Bécsbcn tartózkodik. 2. A legjobb gyorsjátékosnak a prágai Arnoldot ismej-tiik meg. A gyorsjátékhoz rendkívül kifejlett áttekintőképcsscg szükséges s ezért nagyon sok kiváló versenysakkozó gyönge gy-orsjátékos lehet A világ legjobb gyorsjátékosa Capablanca, utána nyomban a pesti Abonyi. 3. A gvor3játékban is fordulnak elő érdekes cs értékes helyzetek. Egy, a prágai Dobrusky- Sokkörben váltott gyorsjátékban például a következő problémaszeru befejezés alakult ki Arnold— Véesey dr. játékában: Vil. Arnold. Kc7, CdS; gyal. aő, bő, b6. — Sötét Véesey. Kb7, Bh3; gyal, e3, d4. A befejezés ez volt: 1...........d4—d3 2. Bd8—d7f (a gyalogost nem lehetett ütni e3—c2 miatt), Kb7— b8 3. aő-aOl Bh3-b7f 4. Ke7—dC, Bb7Xd7f 5. Kd6Xd7, d3—d2 6. nO—a7f, Kb8-b7 7. a7-o3 V-f-f, Kb7Xa3 8. Kd7—c7, sötét föladta, mert a gyalog belépésére kétlépéscs matt következik. ■ I'VÖZGÍA'Zm?, '•S'Á’GP A romániai földreform és a gabonatermelés U. Prága, január 18* A nagybirtok kisajátítása és a parasztok leiclepitéso a termelést gyökerében változ- tntta meg. A változás nenresak mcanyiségileg igen jelentékeny, de a produkció iránya is megváltozott, vele együtt a belföldi fogyasztás. A háború Romániában is, mint mindenütt, ahol ezelőtt a lakosság életstandardjn alacsony volt, megismertette a parasztból lett katonával a magasabb élctstaíidardot és magával hozta az igények erős növekedését is. A román paraszt, aki azelőtt tengerivel és I kukoricakenycrrel beérte, ma már csakis bu- , zakenyeret fogyaszt, aminek következtében a gabonancmüek közölt a tengeri termelése ; egyre hanyatló, mig a búzáé egyre növekvő tendenciát mulat. A búza azonban meg így is csak a második helyen áll a termelt gabonák rendjében. A régi királyság a háború előtt 1,851.090 11a területen 24 millió mázsát termesztett, a hozam átlaga 12.9 métermázsa volt hektáronként. A háború után. azonban zuhant a termelés; 1920- ban 2,022.710 Ha termesztett 16,6S5.875 1921- ben 2,488.335 „ „ 21,381.484 1022-ben 2,049.640 „ „ 25,040.466 1923- ban 2,690.341 „ „ 27,487.500 1924- ben 3,172.100 „ „ 20,232.000 métermázsát, átlag 8.2 mm v> r> 8.6 ,, „ „ 9.5 „ 99 99 10.0 „ w « C.O .. A romániai áting igen alacsöny, a portugál átlag után a legkisebb egész Európában. Ez a rossz eredmény bizonyos különleges okokban leli magyarázatát, amelyek nemcsak a búzára, de az egész termelésre vonatkoznak. Különösen akkor .igen számottevő a búzatermelés csökkenése, ha a római Nemzetközi Földmivelési Intézet kalkulációit nézzük. Ezen számítás alapul a mai Románia háború- előtti' termelését veszi, tehát ugy -o háboru- «lőili.f jnagyarv mint osztrák és orpsz térülőtök megfelelő termelését. Eszerint a háború előtt a mai Nagyrománia területén 3,716.314 1920-ban 315.603 Ha összesen 1921-ben 326.570 n w 1922-ben 266.523 * s* 1923-ban 270.457 w y* 4924-ben 271.454 w VT 'Iía volt búzával bevetve, amely terület ter- ! mclése 45,738.618 métermázsát telt Eszerint Tehát, a tényleges csökkenés 540.000 hektáron 26 millió métermázsa, ha az 1924-iki év termelését vesszük az .összehasonlítás alapjául. Rozsot a román paraszt eddig nem igen termelt. Minthogy a régi királyságban általában nem fogyasztottak .rozskenyeret, a háború előtt erro a gabonanemüro kevés gondot fordítottak. Csali a háború után és akkori;is csak az uj- területeken termeitek rozsot. A | háború előlli éyek {1909.Trl.pp) gtlága 128.010 bekláron 1,188.441 métermázsa volt. Ezzel í szemben 2,399.221 mm-t, átlagban pro Ha 7.G mm-t 2,306,748 n „ 99 99 7.1 „ 2,338.447 „ „ „ „ 8.8 „ 2,440.1S9 ,, 99 99 99 0.0 „ 1^14.6<2 « 99 99 99 Ö.6 ,, termelt. De ez a kvantum is igen mögötte marad a2 ideális mennyiségnek, amely 403.615 hektáron 5,230.930 metermázsa lenne. Árpát a háború előtt a régi királyság mindössze 583.640 hektáron termelt és az átlag hektáronként 10.2 metermázsa volt, mig az össztermelés 5,440.528 métermázsa. A termelés a háború után a sörgyártás fellendülésével párhuzamosan emelkedett és 1923-ban, amikor Romániának igen jó termése volt, 20.4 millió métermázsát termelt, ami az ideális átlaggal, 14.5 millió métermázsával szemben hatalmas haladást jelent. Ugyancsak nagy mértékben emelkedett a z a b termelése is. A háború előtti években mindössze átlag 447.323 Ila-t vetettek be zabbal, a termelés pedig 9.4 métermázsa átlag mellett 4,216.174 métermázsát telt ki. A háború után azonban nagy arányokban indult meg a termelés és 1923-bap 1,333.522 Ha-n 13,864.502 métermázsa volt a termelés. Az 1924-iki gyönge évben, amikor 1,345.402 Ha-n termeltek zabot, a 7.6 métermázsa állag mellett a termelés összesen 10.2 millió metermá- zsát tett ki. A Nemzetközi Földmivelési Intézet számításai szerint azonban Romániának 890.053 Ha-n 15,043.045 métermázsát kellene termelnie. A román földmivelésnek főcikke azonban a tongeri. Még mindig igen nagy mértékben fogyasztják különösen a régi királyságban élelmícikk gyanánt, de ezenkívül takarmányozási célokra hatalmas mennyiségeket fordítanak. A földmivelésügyi minisztérium statisztikai osztálya a belföldi fogyasztást évente 20 millió métermázsára becsüli. A háború előtti években Romániában átlag 2,084.235 Ha-t ültettek be tengerivel, amely területen 27.3 millió metermázsa termett A hozam hektáronként 13.1 métermázsa volt A bevetett terület bizonyos állandóságot mutat a háború utáni években, átlagban 3.3—3.4 millió hektár körül mozog cs a termelt mennyiség 1923-ban 28,081.795 méter- mázsa volt, ami hektáronként .12 métermázsa állagnak felel meg. Az ideális bevetett terület a háború előtti átlag alapján legalább 3,913.162 Ha lenne, 59,115.919 métermázsa terméssel. Az 1924—25-iki gazdasági évben a román földmivelésügyi minisztérium hivatalos adatai szerint a következő mennyiségeket termelte j az ország: . búza 28,946.6S7 mm rozs 2,133.363 „ árpa 10,6S0,414 „ zab 7,866.815 „ tengeri 44,569.532 , Az 1924-iki. évben összesen 9,052.311 Iía-n termesztettek gabonát, összesen 72,454.040 métermázsát, mig 1925-ben összesen 96,082.500 i métermúzsát. Ezzel szemben a háború előtti évek állaga 10,429.921 Iía 139,704.925 mcter- mázsával. A termőterületnél a hiány 500.000 Ha, a termelt mennyiségnél pedig 43.7 millió métermázsa. Iía az egyes termelt gabonane- müeket és az 1924-iki termést vesszük alapul, úgy a hiány búzában 26 millió, rozsban 3.7 millió, árpánál 8 millió, zabnál 9 millió métermázsa, tengerinél pedig 20 millió mázsa, amely hiány a mai belföldi árakon átszámítva nem kevesebb, mint 41.150 millió leivel alacsonyabb bevételt jelentett az országnak. Kovács Jenő dr. A vámvógrehajtási rendelet megváltoztatása. Kereskedői körök óz illetékes helyen javaslatot nyújtottak be, amellyel a vám- végrehajtási rendelet megváltoztatását kérik. A kereskedők rámutatnak arra, hogy az árukat bruttó-nettóért mérik és vámolják cl, úgy hogy azoknál az importált áruknál, amelyekre nagy vám van kivetve, erősen károsodnak és ezt megint csak a belföldi fogyasztó érzi meg. A kereskedők kérik ennek a rendeletnek oly módon való módosítását, hogy a ne tosulyt állapítsák meg és vámolják el, vagy pedig a tara szerint nagyobb leírást engedélyezzenek. A tszlovcnszkói ipar kÖTctclései. Szlovénfzkó ipari körei a nopőkbau beadvánnyal fordultak a kormányhozj amelyben a Magyarországból importált szén pótadójának szabályozását cs szcníorgal- mi adónak átalányban való kivetését kérik. Hivatkoznak azokra a Németországgal folytatott tárgyalásokra, amelyek a szénlcadá? meghosszabbítására vonatkoztak. A nagyiparosok követelik, hogy a magyar 6zénrc kivetett pótadót 1.40 koronával mérsékeljék métermázpdnként és rámutatnak arra, hogy mig ez n szén ab bánya 4 koronába kerül, a szállítás 70 fillér. Továbbá kérik a barnaszénre kivetett forgalmi adó átalányösszegének éO-röl 20 fillérre való mérséklését. Értesülésünk szerint ez a szabályozás oly módon, mint Németországban, január 1-ro visszahatóing, január 15-éu érvénybe fog lépni. A kartellUirTény. Az érdekelt körök a kartelltörvény tárgyalásakor intervencióra készülnek. Azt javasolják, hegy a törvény csak azokra a kartellekro birjon hatállyal, amelyek a belföldi fogyasztásra ártalmasok voltak, de azokat, melyek a behozatal cs a kivitel megszervezését szolgálják, ne crmtse. Továbbá arra is utal, hogy a kartelltörvény általánosítása és szigorú keresztülvitele nemcsak az iparnak, de a csehszlovák kereskedelmi mérlegnek is ártana, anélkül, hogy a belföldi fogyasztás hasznára volna. Az eddigi tárgya’úsok azt mutatják, hogy az érvekre tekintettel lesznek. Nagy csehszlovák kemlószállitmányok Ausztriába és Svédországba. A tavalyi komlókampány a kimutatás szerint némi visszaesést mutatott így a Németországba exportált komló 170-ről 140 és a Lengyelországba szállított GA — 114 millió koronára esett. Értesülésünk szerint ezt. a visszaesést, kiegyenlíti nz Ausztriába és Svédországba szállított komló, amelynek összértéke nagyobb nz esés- nél. Az egész kivitel 350 millió korona értékű. Tárgyalások a szlovcnszkói tarifák rendezéséről. Lankas dr. osztályfőnök javaslatot terjesztett be a vaeulügyi minisztériumhoz a szloveuszkói tarifák egyenetlenségének kiküszöbölésére. Ezekre különösen a szlovcnszkói nagyiparosok tettek figyelmessé, mert az ipar érzi meg legjobban a szlovcnszkói és a történelmi országok tarifái közli különbséget. A javaslatot most tárgyalják és az elintézés rövidesen várható. A magyar vámpolitika* Walkó Lajos magyar kereskedelmi miniszter egy angol folyóiratba cikket irt a magyar vámpolitikáról. Történelmi visszapillantás után beszámol arról, hogy 1920 ót amilyen államokkal kötött Magyarország legtöbb kedvezéscs szerződéit. Azután Magyarország autonóm vámtarifáját magyarázza, mely csak védi a magyar mezőgazdaságoi és ipart (a ‘lakosság- na.k ésak 56. ?^zaléka. áü a mezőgazdaság szolgálatában), anélkül, azonban, hogy prohi- bitiv rendszabályokat alkalmazna. Egyébként az uj tarifa igen alkalmas alapul szolgál díjszabási egyezmények létesítésére. A miniszter utal arra, hogy minden behozatali korlátozást eltörölt. Rámutat a folyamaiban levő tárgyalásokra és adatokkal bizonyítja, hogy Magyarország mindent megtesz arra nézve, hogy kiépítse a kereskedelmi szerződések hálózatát. Országos tenyészkiállitás Budapesten. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület idei tenyészállalkiállitását március 19—21-éig tartja meg, amely karornfikiállilás is lesz. Ezek a tavaszi lenyészállatkiálíiláosk a magyar közgazdasági élet kimagasló eseményét képviselik és évről-évre több gazda és érdeklődő látogatja. A baromíikiállilas rendezésére az. Országos Magyar Gazdasági Egyesület a Baromfitenyésztők Országos Egyesületét kérte fel, amely az eddigi kiállításokat is rendezte. A Magyar Kercskeilcdmi Hitelbank belépett a vakkariéiba. Budapestről jelentik; A budapesti vasnagykereskedők már régóta tárgyalást kezdtek, hogy a háború alaít felbomlott kartelt ismét életre keltsék. A tárgyalásokat a minap teljes eredménnyel lezárták és az öt budapesti vasnagykercskedő kariéiba tömörült, amelynek tagja lelt a Kereskedelmi Hitelbank is. Az intézet tudvalevőleg magába olvasztotta a Schoppcr-'ele vasnagykereskedést qs ezen az alapon került bele o vaskartelba. A kartcl működését azzal kezdte, hogy két cikknek az árát leszállította. „A gyümölcsfa". Royjkó Alfréd szerkesztésében egy kétíves íüzctccskc látott napvilágot Ruszinszkóban a beregszászi „Haladás*" könyvnyomda kiadásában. Gyümölcstermelőknek értékes útmutatója ez a kiváló gonddal, körültekintéssel, szaktudással és köny- nyen megérthető formában megirt könyvecske. Mindent megtalál benne a gyümölcstermelő a fa ültetésével és kezelésével kapcsolatban. Részletes tárgyalás alá kerül benne a talajelőkészilés, a fák ültetésének ideje, módja, metszése, kártékonyok ellen megvédése, öreg vagy elhanyagolt fáknak újra ter- mőképessó tétele, a fák trágyázásának módja óh ideje, táblázat a külön félő trágyák kever- heíéséről, ismertetése a Ruszinszkóban és Szlovenszkón kipróbált és jói bevált gyümölcsfajoknak, jelezve érésük idejo is. Komoly, értékes és hézagpótló már csak azért is,
