Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-16 / 12. (1050.) szám
Az uszítás célja (fi.) Prága, január 1$. Mig Paris után most Londonból is napnap mellett olyan hirek érkeznek, hogy An- liá nem hajlandó a frankaffért politikai vágányra terelni, addig a cseh sajtó rendületlenül folytatja a Hradzsinból sugalmazott rá- galmazási kampányt és nem akarja észrevenni, hogy Benes a játszmát már elveszítette. Néhány .nappal ezelőtt e lap hasábjain kifejtettük ama véleményünket, hogy a rendkívül heves cseh sajtókampánynak főként három célja van: 1. alá akarja ásni Magyar- ország erkölcsi hitelét; 2. az 1921. évi állítólagos szokolhamisitásbó! most utólag hasznot akar huzni és 3. ürügyet szeretne találni j a szlovenszkói és ruszinszkői magyarság politikai szervezeteinek megfojtására. E hármas cél körvonalai azóta teljesen kibontakoztak és igazolták föltevéseink helyességét. A Hradzsinnak nagyon fájt, hogy a magyar diplomácia tekintélye a legutóbbi időben állandóan nőtt és olyan ajtókat is meg tudott nyitni, amelyek eddigelé csak a csehszlovák diplomácia számára voltak nyitva. Fájt neki, hogy Magyarország reprezentánsai a külföldön rokonszenvet tudtak kelteni szerencsétlen hazájuk iránt-és módjuk nyílt arra, hogy megcáfolják azokat a rágalmakat, amelyeket Magyarország rosszakarói a külföldön terjesztettek. A csehszlovák propaganda a Windischgraetz-affér kipattanása után elérkezettnek látta az időt arra, hogy a szomorú esetért az egész magyarságot tegye felelőssé és úgy állítsa az európai közvélemény elé, mint a gonosztevők, a pénzhamisítók és úri betyárok nemzetét. Ez ellen a beállítás ellen a leghatározottabban tiltakoznunk kell. Franciaországban is volt Panama- botrány, Németországban is volt Haarmann- eset, Csehszlovákiában is volt szeszpanama, de kinek jutott volna az eszébe azonosítani Lesseps-szel a francia, Haarmannal a német, vagy Présekkel a cseh népet. A prágai sajtó azonban előszeretettel általánosít és nap-nap mellett a szidalmak özönét zúdítja a magyarságra, sőt az egyik lap annyira ment ízléstelenségében, hogy a magyar zászlót a „Mille francs“ fölirással profanizálta. Az ilyen hang nagyon alkalmas arra, hogy a cseh és. a magyar népet még inkább eltávolítsa egymástól és újból felvetődik bennünk a kérdés: elképzelhető a megértés ott, ahol a kormányhoz közelálló sajtó oly feneketlen gyűlölettel viseltetik egy nemzeti kisebbséggel szemben? Szerencse, hogy a külföld-a legnagyobb bizalmatlansággal fogadja a cseh sajtó jelentéseit. A Times, amelynek szava Anglia szava, éppen e napokban oktatta ki igen erélyesen a prágai hírközpontot nagyon is átlátszó politikai tendenciái miatt Egész Európa látja, hogy a frankhamisitási affér nem politikai, hanem közönséges büntetendő cselekmény, a prágai hírközpont mégis egyre azt harsogja, hogy a hivatalos Magyarország politikai merényletet követett el Franciaország és a kisantant ellen. Minden elfogulatlan ember osztatlan elismeréssel adózik Bethlen István vaskezü erélyének, a Hrad- zsin mégis erőnek erejével be akarja beszélni a világnak, hogy a magyar kormány az eltussólás módszerét követi. A bűnösök vizsgálati fogságban vannak, az ügyészség már elkészítette a vádiratot, két hónapon belül megtartják a íőtárgyalást. A magyar kormány semmiféle más szempontot nem ismer, mint azt az egyet, hogy a bűntény minden szála kibogoztassék és a bűnösök a büntető igazságszolgáltatás kezébe kerüljenek. Erre vall az a rendkívül jellemző körülmény is, hogy a francia rendőrségnek módjában álPolgári koalíció Hlinkáékkal? A polgáriak és szocialisták kenyértSrés gEöSí — A szlovenszkói kérdés megoldásátél függ minden — A tiszf^iss&etérvényről k£>z£ES leleplezésünk visszkang£a3 — Magyarország és Oroszország kérdése a minisztertanácson Prága, január 15. A szociáldemokraták és a cseh néppárt áthidalhatatlan ellentéteiéiből eredő koalíciós válság ismét előtérbe hozta a szlovák néppárt kormánybalépésének lehetőségét sajtóorgánuma, a Vecser ezzel kapcsolatban a következőekt írja: Két fontos kérdést fog a miniszterta- tanács tárgyalni. Az egyik Magyarország, a másik Oroszország. Megbízható politikai helyről azt az értesítési kaptuk, hogy a koalíció polgári pártjai kenyértörésre hajlandók vinni a dolgot és a szlovák néppártot már a közel jövőben be akarják hozni a kormányba. Eredetileg ugyan tavaszra tervezték a koalíció kibővítését Hlinkáékkal, de most a szocialisták agresszív föllépése sietteti az eseményeket. A polgári pártok hajlandók a szlovák probléma megoldásában Htinká- ékkai szemben kompromisszumra lépni. Szocialista körökben ez ellen élesen állást foglalnak, mert szerintük a szlovenszkói kérdés Hlinkáéknak a kormányba való belépésével nem nyer elintézést, mert a szlovák néppárt által követelt önkormánzatot elfogadhatatlannak tartják. Az önálló szlovenszkói Landeshaust pedig azért ellenzik a szociáldemokraták, mert attól tartanak, hogy ott a szlovák néppárt és az agráriusok minden szociális törvényhozást megakadályoznának. Svehla a második kormány megalakításakor ugyan kijelentette, hogy nem tárgyalt Hlinkáékkal, a cseh szociáldemokraták azonban most is azt állítják, hogy félhivatalosan mégis csak folytak közöttük tárgyalások. A koalíció nemcsak a gyenge parlamenti többsége miatt keresi a szlovák néppárttal a megegyezést, hanem főleg a parlamenti bizottságok miatt. Egy tizenkilenctagu bizottságban ugyanis csak két szavazattöbbsége lesz a koalíciónak, 31 tagú bizottságokban pedig csak három. A bizottságok elnökeinek nincsen szavazati joguk s igy bármely pillanatban megtörténhetik, hogy az ellenzék egyszerre több bizottságban is lesza- szavazhatja a koalíciói. A szenátus elnöksége kérdésében közös ülést tartottak a szociáldemokrata és nemzeti szocialista párt kiküldöttei. A két párt el- : határozta, hogy elvi okokból nem engedhet j eredeti álláspontjából, mert az öt év alatt már j jogszokássá vált. Az elnöki kérdé=t éppeu! ezért nem lehet különválván elintézni, hanem j a két ház elnök'-éyónek meg álasztása csakis közös megegyezés alapján történhetik. A koalícióban nagyon pesszimkzti♦ kusan fogják fel a helyzetet s komolyan attól tartanak, hogy a szocialisták rövidesen szétrobbantják a nagy cseh nemzeti koalíciót. A legközelebbi minisztertanács, legújabb értesülésünk szerint, pénteken lesz s azon Benes referál a külpolitikai helyzetről. Svehla Ami Magyarországot illeti —írja a Vecser — megállapította az állami közigazgatás, hogy a köztársaság annak idején a hamis ötszázkoronások révén 320 millió korom (?) kárt szenvedett. A lap követeli ennek az ügynek sürgős tisztását, mert olyan rémhírek is elterjedtek, hogy I f* csehszlovák hadsereg a határon már összeütközött a magyar katonasággal. í ' | A másik legaktuálisabb kérdés Szov- ! jetoroszország elismerése. Múlt év decembe- I rében 45.6 millió korona értékű belföldi árut szállítottak Csehszlovákiából Oroszországba. A szovjetkormány most újabb 27.4 milliós rendelést tett belföldi cégeknél. Ezt a kereskedelmi összeköttetést feltétlenül fenn kell tartani s ezért a mai helyzet tarthatatlan. A koalíciót nagyon kellemetlenül érintette a fizeiésrendezésröl szóló javaslat idöelötti közlése, amit lapunk tegnapi számában hoztunk s a cseh sajtó erősen kifakadt az ellen, hogy a belügyminisztérium egyes hivatalnokai indiszkréciót követtek el, amikor a német és magyar ellenzéki sajtó rendelkezésére bocsátották a még el nem készült fizetési törvényjavaslatot. Ez a reakciós javaslat természetesen most ismét kútba esik, mert az állami tiszt- viselők az ellenzéki sajtó révén még idejében ; értesültek arról, hogy miképpen akar a koy- í meny velük kijáSzam. A csalódott tiszlvise* í lök egyes szervezeti máris tiltakozásukat je-; lentették be a törvényjavaslat ellen. A német szonátáimokralakon kívül a kommunista párt is sürgős indítványt terjesztett be a két ház elnökségéhez a nemzetgyűlés azonnali öss- szehivása érdekében. A cseh sajtó már azzal meniegetődzik, hogy a ház elnöksége azért sem veheti figye- j lembe a német szociáldemokraták indítványát, mert ahhoz föltétlenül szükséges az általános többség. Értesülésünk szerint a nemzetgyűlés magyar pártjainak törvényhozói mozgalmat indítottak az irányban, hogy az összes ellenzéki párt párt közösen követelje a parlament azonnali összehívását A koalíció tehát ismét válságos napok előtt áll, egyrészt a szlovenszkói kérdés és a szenátusi elnöki szék betöltése miatt, amelynél a szocialisták okoznak nehézségeket másrészt Szovjetoroszország de jure elismerése miatt, amiről viszont Kramárék nen akarnak még csak hallani sem. lőtt a nyomozás és vizsgálat menetébe bepillantást nyerni és azt a rendelkezésére álló adatokkal a kívánt irányba terelni, ami szinte példátlanul álló eset a szuverén államok történetében. A világháború — jól jegyezzük meg —- azért tört ki, mert Szerbia nem tud-J ta összeegyeztetni szuverénitásával, hogy a monarchia rendőrsége nyomozzon Ferenc Ferdinánd gyilkosának bűnrészesei után, Magyarország ellenben e kétségtelenül kisebb arányú bűnügyben nem emelt kifogást a francia rendőrség beavatkozása ellen. Nagyobb előzékenységet és több jóakaratot el sem lehet képzelni. Prága mégis legjobb meggyőződése ellenére azért állítja az ellenkezőt, mert minden áron ürügyet keres, hogy az 1921. évi állítólagos szokolhamisitást most, öt esztendő múlva anyagi előnyök szerzésére használja ki. Franciaország nem teljesítve fogadatlan prókátorainak tanácsát, nem a magyar kincstárral, hanem a bűnösökkel szemben fogja érvényesíteni kárigényét. A csehszlovák külügyminisztérium azonban nem akar tanulni szövetségesének jogtudósaitól, hanem a jelek szerint közvetlenül a magyar államot kívánja felelősségre vonni a négy-öt esztendővel ezelőtt forgalomba hozott hamis ötszázkoronásokért. Eltekintve attól, hogy ez az eset eddig még nincs bizonyítva, senki sem érti meg, hogy Csehszlovákia miért nem hozakodott elő vele akkor, amikor tudomására jutott, hanem csak most, öt esztendei hallgatás után. Arra hivatkoznak, hogy 1921-ben azért nem hozhatták szóba a szokolhamisitást, mert ezzel ártottak volna a cseh valuta stabilizálásának és megakadályozták volna a csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalások létrejöttét. A csehszlovák kormány önző okokból hallgatta el az esetet, igy tehát régen elvesztette az erkölcsi jogot arra, hogy bárkitől is kártérítést követeljen. A törvény szerint ugyanis a pénzhamisítás bűncselekményét nemcsak az követi el, aki a hamis bankót gyártja és forgalomba hozza, hanem az is, aki arról tudomással bir, de idejekorán nem tesz följelentést. Ha tehát a csehszlovák kormány tudott a hamisításról és mégsem tette meg a megfelelő lépéseket, úgy bűnös mulasztást követett el azokkal az állampolgáraival szemben, akik a hamis ötszázkoronások miatt megkárosodtak. Eljárásának erkölcstelensége nem szűnik meg, sőt fokozódik azáltal, hogy a magyar kormány nehéz helyzetét most utólag pénzszerzésre akarja kihasználni. A kormánysajtó uszítása végül azt a célt is szolgálta, hogy újabb ürügyet szolgáltasson az itt élő magyarság politikai szervezeteinek megbénítására. Mindenáron ránk akarták sütni a pénzhamisítás szörnyű bélyegét és minthogy ez a gonosz terv nem sikerült, mint ahogy nem is sikerülhetett, legalább fölhasználták az alkalmat, hogy politikai életünk több vezető egyéniségére ráuszítsák a rendőrséget, lakásukon házkutatást tartsanak, politikai levelezésüket kezükbe kerítsék és ilymódon bepillantást nyerjenek pártjaink bizalmas ügyeibe. Minden politikai pártnak vannak aktái, amelyek nem éppen azért Íródtak, hogy az ellenfél elolvassa őket, nekünk azonban semmiféle olyan titkunk nincsen, amelyért nem tudnánk helytállani a hatóság vagy a nyilvánosság előtt. Korláth Endre s Egry Ferenc, ámbár őket az immunitás védi, mihelyt tudomást szereztek a róluk terjesztett rágalmakról, azonnal az ungvári rendőrség elé állottak és megadták a kért információkat. A kormány meg lehet győződve arról, hogy Korláth és Egry helyében minden magyar vezetőember hasonlóképpen cselekedett volna, mert — ismételjük —• nekünk semmiféle olan titkunk nincsen, amelyért helytállani nem tudnánk. Politikai működésűnk zsinór- mértéke mindig a törvény volt és mindenkor szigorúan ügyeltünk arra, hogy csakis törvényes eszközöket alkalmazzunk ^ ^ ^ 0^50) szám ■ taombat » 1926 január 16 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, P iicirtoílon nnnilnn Szerkesztőség: Prága II., Panská ulíce negyedévre 76, havonta 26Ke; külföldre: rUggetLeTl pOLltlKül TiapUap 12, II. emelet Telefon: 30311 - Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te-> havonta 34 !\c. Egyes szára ara 1*20 Ke D zűr dny i László Gál István lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha rriTTTTiill h I TITH’I I ül TnririTT7Win nTTT'li min m — ■ mm nin iiitb ■ i nn«im—n i—imi n« ■ m i i _________________________________________________________________________ . _____ ________ - ■
