Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-04 / 275. (1018.) szám

Péntek, december 4. tO DEVIZAÁRFOLYAMOK: Prága, december 3- Amszterdam 1363.25 Ber- fki 805 Buenos Aires 1403.50 Brüsszel 152-75 Helsingíors 85.12.5 Zürich 651.50 Oslo 688.50 Kopeuihága S40.50 London 163-50 Madrid 476 Milánó 136-37.5 New York 33.75 Páris 129.25 Stockholm 904.75 Bel'grád 59.98 Budapest 4-7170 Bukarest 15.15 Konstanitiirópoly 18.55 Riga 649.50 Szófia 24.62.5 Varsó 387 Bécs 477-50 Rio de Ja­neiro 481. Prága, december 3. Holland 1362 német S04-75 belga 152.50 svájci 652 norvég 688.50 dán 841 an­gol 163-92-5 olasz 136 amerikai 33.90 francia 129 svéd 905 jugoszláv 59.65 magyar 4.71.12.5 román 1533 bolgár 24.35 lengyel 388-50 osztrák 475-62.5. Budapest, december 3. Amszterdam 28660 Beú’grád 1261 Berlin 16971 Bank a rest 323.5 Brüsz- szel 3230 Kopemhága 17736 Oslo 14473 London 344320 Milánó 2844 New York 71285 Páris 2720 Prága 2110 Szófia 517 Stockholm 19068 Varsó 8600 Becs 100-37 Zürich 137.33.­Bécs, december 3. Amszterdami 284.95 Bél- ,grád 12.53.5 Berlin 168.67 Brüsszel 32.08 Buda­pest 99-22 Bukarest 3-19.5 Oslo 143.90 Kopemhága 176.05 London 34.31 Madrid 100.20 Milánó 28.54 New York 707.95 Páris 27.07 Prága 20-98 Szófia 5-13 Stockholm 189.40 Varsó 83.25 Zürich 136.47. Berlin, december 3- Buenos Aires 1.743 Tokio 1.818 Konstantinápoly 2.225 London 20.322 New York 4.195 Rio de Janeiro 0.591 Amszterdam Í6S-66 Athén 5.49 Brüsszel 19-0! Danzig 80.64 Heisinigfors 10.54 Róma 16.905 Belgrád 7.43 Ko- penhága 104.35 Lisszabon 21.275 Oslo 85-19 Páris 16.06 Prága 12 415 Zürich 80.82 Szófia 3.055 Mad­rid 59.33 Stockholm 112-16 Budapest 5.877 Bécs 59.16 Varsó 47.88. Zürich, december 3- Páris 1.9-75 London 25.14 New York kábel 5.19 Brüsszel 23.50 Róma 20.90 Madrid 73.45 Amszterdam 208.70 Berlin 123-55 Bécs 73-15 Stockholm 138.82 Oslo 105.37.5 Kopenhága 129.12.5 Szófia 3.77.5 Prága 15.37.5 Varsó 65 Budapest 0 007290 Belgrád 9-20 Athén 7 Konstantinápoly 2.85 Bukarest 2.35 Helsimgiors 13.07 Buenos Aires kábel 215. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP A felelős szerkesztő távollétében a szerkesz­tésért az adminisztratív főszerkesztő felelős Ruszinszkói szerkesztőség (Jngvár Koriátovics- (Széchényf-) tér 33 sz Szerkesztő Rácz Pál délelőtt 9-ig és délután 2—3-ig József 39—28 — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, IX kerü­let. Üllői-ut 119 szám. IV. emelet 6. Telefon Kiadja: FlachbarttiErnődr — Nyomától a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesellschaft nyomda iában Prágában — A nyomásért felelős: O. Holik. OGGOOO0OOQGGO0GGGOOOGGOGOGGGOOO6 I Mór! iiei !0I! III Is mMH]arí, I g mielőtt autó vásárlás­g ra határozta eí magát? g Meggyőződhetett vol- g g na, mini sok más ember g | hogy 1 LCLYMCMS | o az egyet'eu autó, aine- © o lyet Ön keres. § 0 Főügynökség Csehszlovákiára: © 16r§gr Érni, Prága HJaMÉul; 5. § 00GGOOGGGGGGOGGGG0GGGO00GOOOOGOG Olcsó Karácsonyi könyvvásár! A Prágai Magyar Hírlap t- előfizetőinek és olvasódnak olcsó karácsony’’ könyvvásárt rendez. Raktárunkon lévő és e helyen hirdetett könyveinket valóságos ajándékáról] bo­csátjuk a t. előfizetőinknek és olvasóinknak rendelkezésére. Karácsonyi könyvszükségletét kérjük mielőbb megrendelni, mert olcsó könyvvá­sárunk mindössze 2000 müvet tartalmaz­Kö Szépirodalom: Lavedan: Régi jó idők 6 Könyvek könyve 6 Frederi Mistral: Mireio 9 Janson Gusztáv: Az első emberpár t>; Tschudy: Napóleon fia ö Hermán Messe: Camenzind Péter 6 Sax Rohmer: Fo-Hi 6 Goethe: Mese, fűzve 4 „ . kötve 5 : Baudelaire: Költemények prózában, kötve 8 „ „ , tűzve 6 Eta Hoffmann: Az artusudvar, kötve 6 , „ „ , fűzve 5 Moly Tamás: A Szenzáció 5 Zapolszky Gabriella: Kisértetek 6 Maurice Rennard: Lerner dr. a kis isten 16 Hdler: Jakab mester könyve 8 Matiede Serao: Bocsánat 8 Balthazár 6 . Anatole Francé: Nyársforgató Jakab me­séi 4 Benedek Marcel: Pokoljáró Tar Lörincz 5 Szenes Béla: Gyuriak 7.— Szemtimrei: így volt, kötve 18— ; Szerelemhegyiné: Kötélbevert igazság 8.— 1 Szigetin: A vármegyéből 8.— Tinseau: A legjobb rész 7.— • Török Gyula: Szerelmes szivünk 9.— Vajda: Váratlan vendég 7.— ; Villányi A-: Legénykérés 7.— : „ Emlékkönyv, kötve 6— „ Szeptember 8.— Pásztor J.: Négylábú bajtársaink, kötv. 12.— Zapolska: A rendőrfőnök 14.— j Baudot: Vidéki dráma 3.50 Cona-n Doyle: A Korosko tragédiája 8.— „ A dilettáns detektív 8.— ,, A nagy árnyék 8— „ A brixtoni re;tély 10— Helier Frank: A császár ócska köntöse 8.— , Formont: Az üres szoba 8.— Futrelle: A színfal mögött 8— \ Grib: Az összeesküvés 8.— ^ Harisén: A nagytkok 8.— Hawthorne: Betörés a Manhattan bank- i bán 6. - í Ler-oux: Natasa titka 10.­Lincoln: A talány 8.— Soyka: Hatalmasok 6.— Weatherby: A tragikus smaragdkő 8— ( Álba Nevis: Összegyűjtött költeményei 8— ­Berkes I.: Csillagok ha kialszanak 8.— Benda I.: A béke kálvária utján 10.— Dr. Brucknerné: Boldog idők 7.— Harsányi: Shakespeare a Newyorkban 6.— Hegedűs: Emlékezések 7.— I­Ki' Német elbeszélések 3.50 Kerék Nándor. Weygand és Társa 10.— Kiss Menyhért: Tábortűz és Talizmán 4.— Korcsrnáros Nándor: Ezüstváros 12.— Kovásznay: Pünkösdi király 8.— Körmendy V.: Veronika csókja 8.— „ „ A fejetlen katona 9.— Kosztolányi: A páva 5.— Kulinyi József: Elvesztett játszma 9.— Laurits: Négy óra. történetek, kötve 14.— Lenkei: Nullák királya 7.— Memini: Áldozat 6.— Péczely: A hitehagyott 7.— Porzsolt: Viharos élet 12.— „ Iskolatársak 12.— , Gyermekkirály párbaj 12.— „ A szerencsétlen furulyás 12.— „ Fürdő emlékek 12.— „ Az asszony 12.— „ Reform politika 12.— Rajzok és novellák 10.— Ráskai F.: Mai témák 7,— „ „ A csodamajom 6.— Rod: Balsors 8.— Sornlay K.: Megbékült lelkek 6.— Stevenson: Yékyil dr. csodálatos tör­ténete 6.— Szabóné Nogál J.: Vezeklés 7.— „ » „ Fürt 9— Szekula: Bolond vár 7.— Szemere: A drága forint 8.— Kétnyelvű klasszikus könyvtár: Angol—magyar Poe Fdéá.r- A vörös halál ^’arca 1.— Lamb Károly és Mária: Shakespeare „Vi- harja“ L— larome J Jerome: Utrakészen 1.— Wilde Oszkár: Az odaadó barát L— „ „ A minta milliomos L— Collins Charles: Egv pár keztyü L— Chesterton G. K.: Apolló szeme 1.— Mark Twain: Nyugtalan éj 1.— Gissing '"^rge: Korának gyermeke 1.— Wells H. G.: A tenger Útonálló 1.— Francia—magyar Anatole Francé: Az árnyék niséje —.50 „ „ M; asszonyunk bo­hóca —.50 „ „ Barbod pokoljárása —-50 Gautier Theophile: A múmia lába —50 Materlinek Maurice: Egy kis kutya hal á' ára 1.— Egy könyv megrendelése esetén portó­költség négy korona, több könyvnél pedig 1 KÖLTŐ ÍS A LEÁNYZÓ ~ REGÉNYES TÖRTÉNET — IRTA: KRÚDY GYULA (19 Habár a regényirónő minden különösebb megindultság nélkül beszélt, a vak költő lát­szólag elérzékenyedetí: — Mindennek az a bolondos Turgenjev az oka. — Én sohase állhat tani, — felelt Lenke méltóságos asszony. — És Frigyes báróval azóta nem talál­kozunk? — Ah, hagyja, kedves költőm, kiáffiiatat- lan vén ember lett abból. Mindig azzal fe­nyegetőzik, hogy megírja az Emlékiratait és a Nemzeti Múzeumban deponálja. Némely ember élete végéig nem tud leszokni az írásról. Geraldine, aki a szomszédos nagy fa alatt üldögélt és egy percig sem vette le a szemét a méltóságos főispánnéról, csodál­kozva látta, hogy Esztergomi ur kedélyesen megveregeti kezével a nagyasszony kezét: — Ő, drága méltóságos asszonyom, mi lenne a világból, lm a maga regényhősnői is így gondolkoznának. A regényirónő. azonban nem törődött a kedélyességgel, szinte üzleti hangon folytatta kérdését: — Hát mondja meg végre, kedves köl­tőm, hogy melyik cim tetszik magának a két feladott regényeim közül. Az „ö az!“, vagy pedig „Lea grófnő"? Esztergomi ur húzódozott, de aztán csen­desen válaszolt: — Maradjunk talán az elsőnél... Ebben a pillanatban a szomszéd fa alatt felcsendült egy lelkesült hang: — ö a z! Nekem is ez tetszik. Geraldine volt a közbeszóló. A regényirónő már éppen lornyettjét ke­reste elő, hogy azon keresztül megnézze a vakmerő leányt, mikor Esztergomi ur csen- desitőleg megszólalt: — Kis unokahugom Bahasról. Nagy ra­jongója a méltóságos asszonynak. Gyere ide, Geraldine, hadd mutassalak be... Geraldine gumilabda módjára pattant fel a pádról. Háromszor egymásután kezet csó­kolt a főispánnénak és csaknem tetérdepelt előtte. — Életem legszebb pillanata, hogy meg­ismerkedhettem azzal, akinek regényeiről annyit álmodozók. A regényirónő kegyes volt. Megengedte, hogy Geraldine negyedszer is kezet csókoljon neki. — Kedvesem tellát pestmegyei lány? — Igenis, kezét csókolom és büszkék vagyunk a főispánnénkra... — Hát melyik regényem tetszett rna- gácskának leginkább? — firtatta hirtelen a méltóságos asszony és nyájas mosoly ült az arcára, mintha előre készülne a helyre­igazításra a leány valószínű tévedésén. Geraldine most az egyszer zavarba jött. Nem emlékezett egyetlen regényeimre sem. — Azonnal megmondom, csak elébb megkérdezem Ilonkát, mert mi együtt szok­tunk regényt olvasni. Elfutamodott a ház felé és pár pillanat múlva visszajött: — Ilonkát! nem találtam, igy magamtól mondom meg, hogy nekem legjobban a Pusz­tai királylány tetszett. — Nem emlékszem, hogy valaha ilyen citnü regényt írtam volna, — felelt hidegen az Írónő és többé nem volt egyetlen pillan­tása sem a szeles dabasi kisasszony részére. Ellenben rövid idő múlva Esztergomi ur karjába akasztotta a kezét és elvitte őt sé­tálni a rózsáskert felé. Itt darab ideig gyö­nyörködni látszott egy La France-rózsában. Közben pedig igy szólt a vak költőhöz: — Nem is volna olyan rossz regényeim, amit unokahuga mondott, csak attól félek, hogy ezt a címet már elírta előlem valaki más. Talán Marlitt... ' Aztán még jó darabig sétáltatta a költőt a rózsáskertben. — Talán ő is a főherceget várja? — gon­dolta magában messziről Geraldine epés irigységgel. IX. Holdvilágos éj volt, Geraldine nem kí­vánt aludni, hanem rávette Esztergomi urat is hogy ébren maradjon a „Hét vezérek fája" alatt a pádon. Ilonka asszony azt mondta, hogy neki varrnivalója van és bevonult a la­kásba a lámpa mellé. — Csodálatos ez a csendesség, — véle­kedett Geraldine. — Hiszen igaz, hogy ná­lunk Bahason is csend van, de milyen más ott a csend. Unalmas, falusias, rettentő. Itt pedig valami urias ize van még a csendes­ségnek is, mintha csak az előkelők, a kivá­lasztottak számára volna teremtve. Ezen a csenden érzik, hogy pénzbe kerül, nem pedig ingyen van. mint a dabasi csendesség/ Esztergomi ur valamely különös lelki- .'rcjénél fogva megérezte, hol van árnyék a fa alatt, tehát a holdvilág elöl a padnak arra Az ítfei Karácsony legnagyobb szeiBKdiciófa 0/ u’ Nagy Karácsonyi 1923-éví Zcnealbum i k« m TARTALOMJEGYZÉK: 1. Arany- és ezüstkeringő 2. Buroi: Ólombakák toborzója. Hupa-hupa 3. Kálmán: „Fekete Medvében". Shi-mmy 4. Körber: Chopin-shimmy. 5. Maxiny: Nostalgia tangó 6 Maxiny: Pygmalion-shimmy 7. Reményi: Madagaskar. Blues 8. Román: Éji árnyak. Blues 9. Schertzinger: Nászéji harangok. Tangó 10 Vascello: Nyalóka-shimmy 11. Weiss: Original Five-step 12. Weiss: Jeanette szive. Valse hésitation 13. Abonyi: El akarom felejteni magát Dai 14. Abonyi: Tépnék száz aranyszínű rózsát néked. Bal 15. Győri: Nem kérem tőled számon. Bal 16. Körber: Csalódni kell, hogy boldogok lehessünk. Bal 17. Kramer: Mintha a szivem szakadna széiiel » 18. Kuzmin: Nadosdog. Orosz da] 15. Vajda: Hinta-palinta. Kis tragédia 20. A te neved az én legszebb imádságom. Magyar népdal 21. Azért, mert egy kicsit ragyás. Csárdás 22. Ha az enyém volnál, de megbecsülnélek Magyar dal 23. Isten veled, kis angyalom,- elmegyek én messzi. Csárdás 24. Megmondtam én a babámnak. Csárdás 25. Rozmaringos kis kertemben. Csárdás 26. Oávid: Barackfa virága. Magyar dal 27. Várady: Leány mellett, jó bor mellett Csárdás Előadási darabok, operák stb.: 28. Bartók: Este a székelyeknél 29. Delibes: Pizzicatti a „Sylvia“-balletből 30. Liszt: Pusztai bánat. Kis rapszódia 31. Puccini: Tosca. Fantasia 32- Rubinstein: Azra. Magyar szöveggel 33. Rubinstein: Az éj (Bie Nacht). Op. 44. Barcaroüá. 34. Tuza: Abd el Krim-induló 35. Schumann: Első veszteség Harmincöt kiválogatott zenemű, nagyrészt eddig még nyomtatásban meg nem jelent dal- és táncujdonsággal Az albumra előjegyzéseket már most elfogad a PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP könyvosz­tálya: PRAHA, I., LILIOVA U. 18. ÁRA 36 KORONA és PORTÓ A Moravetz-Album hegedűre, fuvolára, kla- rinétre, mandolinra és cimbalomra is meg­jelent más-más tartalommal a részére húzódott, amelyet árnyékba borí­tottak a vén platánnak lombjai. Vannak ilyen földöntúli erők, amelyeknek magyarázatát senki sem tudja. Annyi bizonyos, hogy künn, a hold teljes fényében a vak költő csüggedten hajtotta le a fejét, mig az árnyékba érve, megjött beszélgető kedve. — Hiszel a kísértetekben? — kérdezte hirtelen. Geraldine a kezére támasztotta az állat és csufondárosan nézett Esztergomi urra: • — Igen, az-t már hallottam Bahason is, hogy a piszkafa néha elrepül. Be itt nem lát­tam semerre sem piszkaiét. — Hát miben hiszel? — fia jól meggondolom, semmiben és senkiben. Ha gazdag volnék, talán megen­gedném magamnak azt a luxust, hogy higyjek bizonyos dolgokban. Be a szegény nem ér rá hinni. Mindig valami más motoszkál a fejében. — A Sorsban sem hiszel? — Nem, Tivadar bácsi. Vannak, akik szerencsés csillagzat alatt születtek, igy te­hát szinte kötelességük, hogy higyjenek a maguk sorsában. Be én rossz csillagzat alatt születtem, tehát egész egyszerűen nem hi­szek a sorsban. A rossz úgyis utolér, akár hiszek benne, akár nem. A leány holdfényben ilít fehér ruhájában. A vak költő kinyújtotta felé a kezét, mintha hirtelen látna: — Te olyan vagy, mint azok a régi nők. akiket hozzátartozóik bedugtak valami elha­gyott kolostorba, mielőtt valami rosszat kö­vettek volna el. ‘Nem voltak mindnyájan szentek az apácák sem, bár ezt jó volna ró- uk feltételezni. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom