Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-11 / 281. (1024.) szám

8 Péntek, december It, — (Nyolc tüzeset volt ma Budapesten.) Budapesti 'szerkesztöséffüiik felen ti telefo­non: A fővárosban ma délelőtt nyolc esetben hívták ki a tűzoltókat apróbb tüzesetekhez. — (Felmentett apagyilkos.) Kassai tudó­sítónk jelenti telefonon: Az esküdtszék teg­nap tárgyalta iíj. Gáspár János, 24 éves zem­plénin egyel legény gyilkossági ügyét, aki a múlt év májusában három fejsze csap ássál oly súlyos sebeket ejtett édesapján, hogy az néhány napi szenvedés után meghalt. A tár­gyalásra felsorakoztatott tanuk mind azt val­lották, hogy az öreg Gáspár rossz emlber volt, aki a feleségét és a gyermekeit állan­dóan üldözte. Az esküdtek a tanuk vallomá­sából megállapították, hogy az ifjú Gáspár a jogos önvédelem határát félelemből, ijed­ségből és megzavarodottság következtében lépte át s ennek alapján a bíróság a vádlottat felmentette és rögtöni szabadlábra helyezé­sét rendelte el. — (Pozsonyban letartóztattak egy osz­trák állampolgárt.) Pozsonyból jelenti 'tudó­sítónk: Hruzsa János osztrák állampolgárt a rendőrség politikai osztálya letartóztatta és átadta az államügyészségnek. Azzal vádol­ják, hogy útlevelében az érvényességi dá­tumon javítást eszközölt. — (Vörheayjárvány Korompán.) Göinici tu­dósi tónk jelenti: Korompán a hatóság a járvá­nyosán fellépő vörheuy miatt az összes taninté­zeteket bezáratta. — (Három miilió idegen van Franciaor­szágban.) Parisból jelentik: 192.5 január else­jén összesen 2,845.000 idegen tartózkodott Franciaország területén. Ezek közül 807.000 olasz, 457.000 spanyol. 460.000 belga és 310.000 lengyel nemzetiségű volt. A németek száma 64-597. nem számítva persze az elzá­sziakat. Január elseje óta az idegenek száma újonnan tetemesen emelkedett. —- (A gyáros háziszarkája.) Komáromi tudósítónk jelenti: Jedlik Mendel komáromi gyáros régebben észlelte, hogy háztartásá­ban hol ékszer, hol ruhanemű tűnik el. A gyanúja csak akkor irányult a Pavlovics Ludmilla nevű cselédjére, amikor az föímon- doít és távozni készült. A rendőrségen följe­lentette és a rendőrség ártalmatlanná tette a rossz útra tért leányzót, amikor .az Komáro­mot elhagyni készült. Átadták az állam- ügyészségnek. — (Nagy tűz Nagymihályon.) Kassai tu­dósitónk jelenti telefonon: Ma a kora reggeli órákban Nagymihály egyik gazdálkodójának házában tűz ütött ki s a lángok csakhamar továbbterjedtek a tetőzetre s lángba borítot­ták a szomszédos házat. A tűzoltóságnak emberfeletti munkával sikerült a tiiz tovább­terjedését megakadályozni s csak a két ház égett le. A kár jelentékeny. A mandzsunál rém gyászos bukása Csangszoiin nagy pénzekkel fölszerelve el- menekült Kínából — Oroszország döntő haszna a kínai zavargásokból Moszkva, december 10. Csangszoiin tá­bornok december 7-én éjjel családjával és szükebb kisérctéve-J megszökött Mukdenből és Dairenbe (Port Arthur) menekült. A meg­vert diktátor a mandzsunak, bankokból na- vyobbmcmiyiségü -pénzt vitt magával. A niukdeni lakosság izgalma tegnap tetőpont­jára hágott. Európai körök azt remélik, hogy Gosunlin tábornok, aki, mint ismeretes, hűt­len lett a mandzsuriai marsallhoz, holnap, vagy holnapután bevonul a városba. Ezzel a ténnyel Csangszollnitak uralma niegsemmisítettnek tekinthető. A 'kegyeden diktátor, akit Kína mérsékeltebb köreiben mindenütt csak a mandzsuriai rém­nek neveznek, japán és orosz pénzen kikép­zett hadseregével tavaly megdöntötte a fe­hérbarát Wu marsall pekingi uralmát. Azóta korlátlan és kegyetlen ura volt Kínának. Ok­tóber folyamán Eeug, a keresztény tábor­nok, aki eredetileg a hatalomhoz segítette öt, íöllázadí ellene s mivé! Csangszolint saját emberei is elhagyták, könnyen végzett a meggy ön gii 11 diktátor ital • London, december 10. Slianghaiban a rendőrség tilalma dacára tegnap óriási tün­tetések voltak, amelyeken csaknem 50.000 kuli vett részt s amelyeken az igazságtalan szerződések megsemmisítését követelték. Angol beavatott körök szerint Csang- szo.’in bukásából csak az oroszok húz­nak hasznot, mert a mandzsuriai kor­mány körülbelül 50 millió dollárral tar­tozik a szovjetnek s most e megfizethe­tetlen tartozás lejében az orosz vörös hadsereg megszállja Mandzsúria egyes vidékeit s hatalmába keríti a mandzsu­nál íövasutaf is. Az utóbbi hetek harcai Kínában óriási káro­kat okoztak. Számos vasúti Ilid a levegőbe repült s évekre lesz szükség, amíg a kárt helyrehozhatják. Merénylet a pozsonyi puskaporos raktár ellen? Pozsony, december 10. (Saját tudósitónktól.) Két nap óta ellenőriz­hetetlen forrásból az a hir lappang Pozsonyban, hogy a ligetfalusi oldalon levő katonai puskapo­ros raktár ellen merényletet akartak elkövetni ismeretlen tettesek, akik az őr tálló katonát meg­támadták és összeszurkálták. A hírek szerint a merénylet nem sikerült. Az összeszurkált kato­nát állítólag bevitték a pozsonyi katonai kórház­ba. A rendőrség politikai osztálya a hir szerint nyolc kommunistát vett gyanúba s ezeket már le is tartóztatta. A legszorgosabb utánajárással sem tudtak megállapítani, mi igaz a híresztelés­ből. A katonai kórházban nem tudnak semmiféle sebesült katona beszállításáról, a rendőrség sem adott ki semmiféle jelentést. A katonai parancsnokság szerint valószínű­leg valami kisebb incidensről, verekedésféiéről lehet szó, amit a fáma aztán kiszínezett. Jf£e várd srssiá A számok országa Bécs, december 9. Az osztrák képviselőházban nem szoktak vi­haros ülések lenni és az osztrák ember éppen nem túlságos érdeklődéssel viseltetik a világ­politika eseményei iránt. Ausztria, az egykor ha­talmas európai nagyhatalom, a legutolsó hét év alatt beleszokott már abba, hogy az egész or­szág csk egy város: Bécs és ami ezen felül van, az csak külterülete, éléskamrája ennek az egy városnak. Ezzel lehet megmagyarázni azt, hogy az egész ország politikája veszedelmesen hason­lít ahhoz, amit a nagy országokban város­politikának szoktak nevezni. Az osztrák parlament igy sokkal inkább egy városi tanács képét viseli magán, mint egy nemzetgyűlését. Ez a parlament nem az a fórum, ahol világnézetek vagy politikai pártáHáspontok harcai zajlanak le, a „törvényhozó testület14 elnevezést is egy kis nagyzolásnak lehet tekinteni: az osztrák parla­mentiben alig-alig történik más, mint az ország anyagi helyzetének megvitatása. Munkámélktüli- segélyek felemelése és leszállítása, aggkori biz­tosítás, adócsökkentés és adónövelés — ezek azok a problémák, amik az osztrák parlamentben állandó viták tárgyát képezik és sokkal nagyobb, áthidaIhatatlanabb ellentét van az adóprés pártja és az adócsökkentés pártjai, mint például a mar­xisták és horogkeresztesek között. Ausztria rá­ébredt arra, hogy a holnapi kenyér kérdése lé­nyegesen fontosabb minden világboldogitó cél­kitűzésnél­Nekünk, Becsben élő külföldieknek, egy kissé egyhangúnak, egy kissé szimplának tűnik fel az osztrák politikai élet és eleinte észre sem vesz- szük. hogy milyen halálosan komoly ez a sok „lokális jelentőségű ügy“ — az osztrákoknak. Mi csak azt látjuk, hogy évek telnek el és az osz­trák politikai életiben nem változott semmi: négy­évvel ezelőtt is arról vitázott az osztrák parla­ment, hogy ne szüntessék-e be a munkanélküli- segélyeket, hogy a lakásárak szabályozását rá- bizzák-e a háziurakra és hogy az adóprés szorí­tását csökkentsék-e vagy sem, — és erről vitá­zik ma is- Nekünk, külföldieknek különös, érthe­tetlen ez az egyhangúság, — pedig észre kellene vennünk, hogy ez a legkomolyabb parlamentje, országa egész Európának. Ausztria, ez a mai kis ország, évszázadokon keresztül megszokta, hogy egy kissé a környező népek tartsák el, hogy körülötte minden ország csak egy nagy éléskamra legyen, amelybe csak bele kell nyúlni és hogy parlamentjében népmil- lüók sorsa felett döntsenek. Ilyesmiről nehéz le­szokni, — Ausztriának sikerült. Észre kell venni: ez az ország kigyógyult a nagy amputálás követ­kezményeiből és ha még beteg, az már néni az operációs vérveszteség következménye, hanem az, hogy bizonyos szervek nélkül nem tud élni egy szervezet sem, — de legalább próbál! Ausz­tria reálpolitikát csinál és a politikai pártvezérek nem mondanak hátországra hallatszó nagy be­szédeket, hanem ceruzával kezükben — szá­molnak. Bizonyos és nem ze tg a zdászok már elégszer ki is fejtették, hogy egy ország életképességét a bevétel és kiadás aránya határozza meg. Egész­séges országokban, ahol az életképesség feltétle­nül megvan, — nem kell túlságosan sokat szá­molni, illetve ott elég, ha az erre kirendelt hiva­talnokok számolnak- Itt, Ausztriában, már egé­szen más a helyzet. Valahogyan igy kell elkép­zelni: nyolc-tiz határőr békében pompásan meg­védi az országhatárokat, — de háborúban az egész ország férfilakosságát kicsőditik a határok védelmére- Ausztriában most folyik a számok háborúja az emberek ellen és minden emberre szükség vau ezen a szám-fronton. Ezért van az. hogy itt a politikusok matematikusok és hogy az embereket minden politikánál jobban érdekli a költségvetés. Hogy ez igy van, meglátszik min­denen — elsősorban persze az újságokon, hiszen az újságoknak azzal kell foglalkozniok, ami az embereket, az olvasóközönséget érdekli. Az osz­trák lapok veércifckei nem foglalkoznak külpoli­tikával és megtörténik az, hogy a lokarnói pak­tum nagy napján az egyik legnagyobb bécsi napi­lap vezércikket irt — a lakók védelméről szóló törvény eltörlése ellen. Egyedül a jó öreg Presse nem szokott le még arról, hogy külpolitika' fak­tor legyen, — a többi újságok nagyobb érdeklő­déssel nézik, sokkal inkább figyelemmel kisérik az adóügyi bizottság munkáját, mint a Népszö­vetség főtanácsának üléseit. Ausztria ráiött arra, hogy minden emberi jo­gukért ágaskodó angol parlamenti beszédnél, minden francia kormányválságnál jobban árut' öt egy újabb csavarás az adóprésen- A nyomor egy kis Amerikát varázsolt ide Európa legköze- pére: a számok országát. A különbség csak any- uyi a nagy és a kis Amerika között, hogy ott az a prob'éma: hogyan lehet többet keresni, — itt valahogy úgy hangzik: hogyan lehet jobban ta­karékoskodni • . . így történt aztán, hogy a nagy adószakértő, a „Stadtrat Breitner44 lett ennek az országnak legnagyobb politikusa. (J.) A ruszinszkói magyar színház vendégjátékai Beregszászon Hetenkint kétszer jön át Ungvárról előadásra a társulat — A „Csirkefogó4* őszinte sikere Beregszász, december 10. Beregszász a bálok, szinielőadások kiipróbál- tau alkalmas terrénuma. Kevés átutazó művész hagyta el még panasszal ezt a várost és ha Hor­váth Kálmán szinigazgató nem táblás házak előtt pergeti le a sziniszezont, az is csak a nehéz gaz­dasági viszonyokban keresendő. A ruszinszkói magyar színház, amely ezidén tudvalevőleg friss és érdemes tagokat toborzott össze a magymr színjátszás tolmácsolóivá, heten- kint kétszer átrándul Ungvárról egy-egy elő­adásra. Szenes Béla Csirkefogóját adták. A világos­kék függöny hevenyében felszerelt, puha szövete szétlebben és az alsómadarasi irófészek magya­rosan tiszta levegője áradt felénk- Horváth Kál­mán Alberti író dzsentrisen lomha, kedves, pa- pucshös-szerepéböl felejthetetlen kabinetíigurát formált és Cserényi Adélnál temperamentumo- sabb, édesebb, házsártosabb AlbertDnét — általá­nos meggyőződés szerint — fővárosi színpad sem termelhetett volna. Várad! Lajos — aki egyébként az ábrándos bakfisok ideálja, kellemes orgánuma, modoros fiatal színész — olyan nagy­stílű, bravúros csirkefogó voM, hogy most ma­gyarországi szerződtetéséből visszatérve, má­sodszor hódította meg a publikumot, Gedeon F ónk a naiv iskoláslány lelkét egy kedves, fiatal naiva, Tóth Magda érttette meg velünk és a tornatanárriö emancipált, zengő hangú, karak­terisztikus .szerepében Soltész Anmy brillírozott. A nézőtéren szétíutott valami jó elégedett­ség: jó volt eljönni, jó itt lenni. Fény van. meleg­ség, a színpadon szagos, tiszta, magyaros levegő, puha hangok és nemesveretü művészet. A heve­nyészett színpad kezdetleges kuliszáit alig is ve­szik észre. Beregszászon egy ideig rendszeressé válnak a hetenkénti vendégjátékok. A Csirkefogó volt a iegjobb színházi titkár, aki erőszak és rábeszélés nélkül édesgeti színházba a nehézkes közönséget­Faragó Ödön színtársulatának műsora Losoncon: Szombaton délután: Az uj rokon. Vígjáték. Szombaton este: A gárdista. Operett. Vasárnap détótán: Árvácska. Operett- Vasárnap este: A gárdista. Operett. A ruszinszkói magyar színház műsora Ungváron: Szombat délután: Csirkefogó (mérsékelt hely árakkafi). Szombat este: Májusi muzsika. Vasárnap délután: Gólciu (mérs. heiyárakkal). Vasárnap este: Májusi muzsika­A, ISl®S2ZÍfiW«lI S€ai«Í€W^rS«IBlV Véft»«§ Név 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 10 lo 14 1-15 16 17 18 19 20 21 ; Pont He'yszés 1 1 Tőrre .... ' l! 1 1 i Va Va 1 1 0 1 Va 1 0 1/3 0 J/o 1/0 1* 0 1 v« Ü 12 ii V—VI 2 í Dus-Chotirnirsky ' 0­0 0 Va 1 1' 0 0 1 0 0 ü 3/o 1 0 0 0 1/0 0 ’a 6 XX IV 3 ; Marshal . . • • 0 1­1 1/ 1 1 0 Va l/o 0 0 1 Va t'a 1 1 0 1 1 1 :• 125j ! 4 i Lö'wenfiseh . • 0 1 0 — 0 1 J ltn 0 l'„ 1/0 1 0 V3 1 0 1 1 1 *t 0 H 9 XV 5 í : Dr. Tartakower . 11 l/(> 11 0 1 ~ 1 Va 1 Va 0 1/3 0 3,'o 1/3 Va 1 1 1 1 • 0 3,'„ 1 1 ii 12 ii 1 it o­V—VI 6 ; Spielmaiin • . 0 0 — í 0 l/s-Va 0 1 1 12 9 XII — XI \ 1 7 Zubarew . . . í ü ü 0 V'* i'a 0­i 0 J/a 0 0 0 v3 0 0 0 0 0 1 N4,1 . 1 XX! : XVIII-XIX 8 Samisch . . . : o 1 1 lf v„ 0 0 — 0 0 0 V'2 1/2 Va 0 0 0 V;i| 9 10 Bogoljubow . . • : i 1 l/„ 1 1 1 1 1 í­1 0 v., 1/2 1 1 J'„ 1 1 1 0 I tr,v; 0 jj 6:a I Gotíhüf . - . 1 u 0 ■ í 0 — 0 J'2 0 0 <a XI ,11— XIX i 11 Capablarica . • Va 1 1 J/o 1 ■ va 1 i 1 1 — J/, n, 1 \L Va ü 1 0 VI 13'­m 12 Dr. Lasker . . 0 1 1 0 Va 1 1 J/o J/o 3/2 V — 1 Va 1 1 1 1 1 Va jj 14 H. 13 Romauovsky * 1 1 0 1 1/2 0 1 J/o 1/0 1 11 0 — 1 1 0 1 ü Va 1 0 11‘a |! VIÍ-V1II i f 14 Grünfeld . . • * 7° 3/t> J/o J/o 0 1/.J 0 Ifit J/o 1 1/2 0 t/„ Va 11 0 — 1 0 1 1 1­1 1 : 10:‘­IX-X 151 Yates .... • i 0 1 0 3/ 0 0 0 0 — 1 0 0 ü 7 X\ 1' 16 Rubinstein • . i, " 1 0 1 0 0 1 1 Va 1 Va 0 1 1 0 — 0 yc 0 0 " XII- XIV 17 Rabinowitsch * 1 9 Ü 0 la 1 0 1 1L 0 0 1 1 0 0 |! S1­I! X\ I 18 Iliin Genewsky . 7» 1 1 0 1 / 1 1 .1 / 0 3/ 1 0 1 0 1 Va Va — 1/0 0 0 || 10^ ^ i IX-X 19 Bogatyrcsivk i Va Ü Va i; 1 Va 7j 3i 0 Ü Yo . * V, 1/2 1 1 * — 0 ;! 10 XI 20 Werlinski . . • 0 1 0 1 0 1 0 1 0 Va 1 0 0 Va 0 1 3/3 1 J/o­f, : yv2 xn-xív 21 Réti ................... J/2 Va ü 1 0 0 Va 1/ 1 1 11 Va 1 0 1 va 1 1 1 1,0- I : \ 11 hí A sakkfilológusok ki szokták emelni a ver- senytáblázatbúl a díjazott mesterek egymás kö­zött elért eredményeit. Ez ugyanis közvetleneb­bül kifejezi a győztesek tényleges erőviszonyait mint a gyengébbekkel szemben elért eredményk egybevetése, amely már közvetett összehasonlítás A moszkvai verseny első nyolc győztese kö­zött is más sorrendet nyerünk közvetlen össze­hasonlítási móddal, mint amilyet a versenyben elértek. A nyolcas versenyben Capablarica bizonyul­na a legerősebbnek, amennyiben 5 egységet nyert (három győzelem és négy eldöntetlen). A második itt is Lasker 4 egységgel (két győzelem. 4 remis, 1 vereség). A harmadik, negyedik és ötödik helyen Bogoljubow, Tőrre és Réti osztó zik 3 és fél egységgel (3 győzelem. 3 eldöntetlen. 2 vereség). Csak a hatodik és hetedik helyre szorul le Marshall és Tartakower 3 ponttal, rnig Romanóvszky a legutolsó 2 és fél egységgel. Ebben az összehasonlításban Capablarica veretlen. A versenyben vereségeit outsiderektől kapta. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Lasker is csak külső okok miatt vesztett Torreval szemben, akkor kitűnik, hogy a két világbajnok még ma is magasan fölötte áll az utánuk következő legerő­sebbeknek: Bogoljubownak, Torrenak. Marsh áll­nak, Rétinek, Tartakowcrnek. A legnagyobb kár, hogy Aljcclui) nem vett részt a versenyben . . . Az az átkos politika! ‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom