Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-11 / 281. (1024.) szám

4 Péntek, december II. A tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak betegbizto­sítása — - Befejező közlemény — A központi testület hatásköréibe tartozik az el ölj ár ős ág megválasztása, a szükséges helyisé­gekről és munkaerőkről való gondoskodás, az évi zárszámadás és az előtár ósági jelentés jóvá­hagyása, az elöljáróság tagjainak díjazására vo­natkozó megállapítás, az ingatlanok vételéről és eladásáról való határozás, a gyógykezelési sza­bályzat kiadása, szerződések kötése orvosokkal és gyógyintézetekkel, a statisztika vezetése, a tárgyalási ügyrend összeállítása, különleges ala­pokból való segélynyújtás, a biztosítási dij meg­áll api tás a. A központi testület mint felebbezési hatóság végső fokon határoz a járási testület ha­tározatai ellen benyújtott felebbezésekről. A központi testület a járási testületeknek a felügyelő hatósága. A vasutügyi alkalmazottak, a postások s más állami üzemek alkalmazottai számára különleges alapok létesíthetők. A járási testületek munkaköre: a gyógy­kezelés ellenőrzése, a negyedévi elszámolások el­készítése az orvosokkal és gyógyszerészekkel, a központi testület megválasztása­A Gyógykezelési Alap szabályzatának tartal­maznia kell azt, hogy az elöljáróság mikor hatá­rozatképes, milyen sorrendben következnek a póttagok, hogyan készülnek az évi elszámolások és jelentések, a Győgyk. Alap képviselete kifelé, a hirdetmények milyen módon közlendők. A törvény negyedük szakasza az állami ellen­őrzést szabályozza, az ötödik szakasz a Gyógy­kezelési Alap pémtügyi gazdálkodásáról rendel­kezik. Az Alap foD évé tele a tagok által fizetett biztosítási dij, amely a fizetés, a nyugdíj vagy más állandó jellegű ellátmánynak két százalékát teszi ki. A biztosítási dijat felerészben az állam fizeti, vagyis a fizetésből, nyugdíjból a biztosítás céljaira csak egy százalék vonható le- fia a munkaadó ezt az egy százalékos levonást nem eszközli havonkint, utólag nem áll jogában egy­szerre levonni a hátralékos dijat, hanem a mun­kaadó maga köteles az egészet megfizetni. A biztosítási dij legkisebb és legnagyobb összegét kormányrendelet fogja megállapítani. ^k^cp<^cs<s<^csa<^aep^GS(SKX<8oscx<9csaK9ct<A 1 ■§■ irvlw sznveMk + I r-> p & Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, 4 here, comb és köldöksérvnél a mi tökáiete- M 2 sített nigónélkaH sérvkötönk, mely éjjel Is g & hordható Mindenféle bandázs operáció 4 * után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- A « désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- o § nell has-, hát- és meilmelegitő 5 | :IByoi§ríístemaz8raii5im 0asa*a.5i, I S Árjegyzék ingyen n $ A vidéki felek még aznap efintézíetneh § A Gyógykezelési Alap elöljárósága az eset­leges fölöslegekből tartalékalapot és különleges alapot köteles létesíteni­Az Alap pénzei csakis oly értékpapírokban helyezhetők cl, amelyek pupillám biztosítékot élveznek; elhelyezhetők továbbá mint jelzálog­kölcsönök s a megyei, városi takarékpénztárak­ban betétként. A kormány felhatalmazást kap, hogy a Gyógykezelési Alap céljaira ötmillió koronát jut­tasson az állampénztárból. A hatodik fejezet a biztosítási bíráskodásról szól, melynek céljaira külön öttagú döntőbíróság lesz felállítva. A döntőbíróság székhelye Prága A Gyógykezelési Alap és. az orvosok, illetve gyógyintézetek között felmerült vitás esetekben a szociális biztosításról szóló törvény szerinti biztosítási bíróság Ítélkezik. A hetedik szakasz a Gyógykezelési Alap összes iratai, számlái stb. számára bélyeg- és illetékmentességet ad'. A Gyógykezelési Alap s a különleges alapok kereseti adót és tőkekamat- és jaradékadót nem fizetnek- Az Alap ingatlanai házadémentes-ek. A jelen törvény a kihirdetésétől számított kilencedik hónap után lép érvénybe a biztosítási dij fizetését illetőleg, miig a törvény többi rendel­kezése a kihirdetés utáni hatodik hónap végén lép életbe, tehát .1926 május 1-én, illetve augusz­tus elsején. MpgíiIlJ® Kérgéül* i íelehezetf tanítókat Tömeges tanítói nyugdíjazás várható — KJéhezístésj politika iélíizetéssel Pozsony, december 10. (Saját tudósítónktól.) Beavatott forrásból szerzett értesülésünk szerint a kormány még a karácsony előtt tömeges tanítói nyugdíjaztatást hajt végre Szloven- szkón. Azokról a nem állami tanítókról van ezúttal szó, akik betöltötték a szolgálati időt, de nem akartak eddig nyugdíjba menni, mert nem is me­hettek, hisz a kormány — teljesen törvényelle­nesen — fizetésüknek csupán 50 százalékát folyósította számukra. Az 1922-ik évi 99-es számú törvény tudvaler vőleg a felekezeti tanítók fizetését is ugyanúgy állapította meg, mint az állami tanítókét. A kor­mány mégis félrerugott minden emberi tekinte­tet, de nem respektálta a törvényt sem és eze­ket a sokgyermekes, érdemekben megőszült taní­tókat éhbérre kárhoztatta. A kiböjtjöltetési politika azonban nem sikerült. Az előrehaladott korú tanítók nem siettek nyugdíjba, mert mindig azt várták, hogy majd csak győz a jobb belátás és győz a törvény. Csa­lódtak. A kormány most a választások után, amikor már a tanítókra nincs szüksége, egy toll­vonással — télviz, csikorgó fagy idején — pál­cát tör a felekezeti tanítók felett és nyugdíjba kergeti, kényszeríti őket azzal, hogy az államsegélyt egyszerűen nem íolyő- slttatja számukra. így a két rossz közül még a jobbik rosszat lesznek kénytelenek választani- nyugdíjba men­nek ötven százalékra redukált fizetéssel. íme, így fest a sokat hangoztatott demokratikus kul­túrpolitika. R. J. Megőrült, gyilkolt, lövöldözött és lezuhant a szálloda tételéről izgalmas hajsza a háztetőn egy bordeauxí őriüt után Paris, december 10. Egy őrült algíri ember borzalmas öldök­léséről jött jelentés Bordeauxbol. A gyilkos, aki egy szállóban lakott, becsengette magá­hoz a szobaleányt és kisebb megbízást adott neki. Mikor a szobaleány a lépcsőn lefelé haladt, az algíri ember több revolverlövést adott le. A leányt egy golyó sem érte, de a második lövés megsebesítette a szál­loda két tulajdonosát, akik a-z első dörrenésre elősiettek. A merénylő erre bezárkózott szállodai szobájába és annak ablakából tüzelni kezdett a szemközt lévő kávéházra. A golyók egy pincérleányt megöPek, a kávéház három vendéget pedig könnyen megsebesítették. Mikor a rendőrök be akartak hatolni a szállodai szobába, a vadul lövöldöző ember az ablakból fel­mászott a szálloda tetejére és a háztetőn keresztül menekülni próbált, A rendőrök nyomában hatalmas tömeg ki­sérte az utcán a háztetőn menekülő őrültet, aki több lövést adott le az utca közönségére és eközben egy nőt ismét megsebesített. Végül a rendőrök már majdnem utol­érték a gyilkost, aki erre saját fejének irányította fegy­verét. Keresztüilött homlokkal zuhant a tetőről lefelé. de eközben ruhájánál fogva megakadt egy padlásabJakban. Mialatt a mentők a kórházba szállították, belehalt sérülésébe. Gazsi Irta; Darkó István. Nem volt nemes keresztezéseken átment előkelője a világ kutyatársadalmának és nem is fogok regényt írni róla soha. Egyszerű, be­csületes és lenézett magyar juhászkutya volt. Fehérszőrü. szép komondor, aininőnek a szépsége és egyéb jeles tulajdonságai is csak alig egy-két ember számára bírtak ér­tékkel, mint nrnden bennszülött szépség ezen a tájon. Gazsinak, ha élne szegény, el­szántan merem állítani, ma se kéne szégyen­keznie a divatos farkaskutyák, kikent-khen ebek mellett sem. Korholások engem érhet­nek joggal, amiért nincs bátorságom tnesz- szire ragyogó emléket áll’tani neki. Lám Jack London nagyszerű farkaskutyájának a híre szétment az egész világon, pedig mit is csinált ez a regényhőssé dicső ült, értelmes állat?! Azt tette, hogy a vadon hívó szavá­ra, a bárdolatianságai nratt szégyelnivaló és messzehagyott múlt hívására elhagyta a jó­létet, a civilizációt, a nyugat emberi kultú­rájából az ö megbecsült kutyaélete számára is bőven juttatott kövér morzsákat! Lemon­dott ezekről és visszament mosdattam mű­veletlen, marakodó, szabad testvérei közé. Egyszóval nagyon csúnyát csinált; visszafejlődött. Bűnét tetézi, hogy evvel a cselekdetével példát adott. Rengeteg testvé­re követte, mint erről a gyorstollu Jack Lon­donnak és barátainak sűrű híradásai annyit beszélnek! Mind otthagyták a lordok park­éit, a. dietikus kutyamenüket, az autókat, a szép lordnékat, az efkettet, mind a sok ha­zugságot. Itthagyták a cirógatásokat, de itt a korbácsot is s inkább elmentek Grönlandiba s a. jég más birodalmaiba. Inkább lemondot­tak a kényelemről, csak ne kelljen szégyen­letes apport!rozással átléháskodntok a na­pokat. Gazsi csapzottan, sárosán került hoz­zánk gyermekkoromban. Egy kicsit rendbe- szedő m de nacrv morgással adta tudtomra, hogy csak az irántam érzett rokonórzései miatt hagyja mosdatni magát. A pusztáról jö'tt s ez látszott is rajta. De ha nem is lát­szott volna, sietett elárulni. Olyan természe­te volt, hogy minden jóizlésü városi lényt megbotránkozásra kényszerűért- Olyan szo­kásai voltak, nrnt azoknak az embereknek akik még soha sem forogtak valamirevaló társaságban. Szakállas, korhelykedő emberéhez ha­sonló feje nem engedett következtetést a korára. A halálát okozó cselekedetéről máig sem tudom, hogy ifjú fellobbanás, vagy az „öreg ember nem vén ember11 mondás iga­zolása volt-e?! Sok veszekedő család és vásott gyerek lakott abban a nagy házban, ahol mi lak­tunk. Gazsi két nap alatt végképpen forra- dalmositotta az amugyis állandóan lázongó kedélyeket. Marom gyereket az első nap tneg- harapott, de a lárma nagyobb volt mint a ha­rapások komolysága. Inkább csak beléjük köszörülte a fogad és nyomban nagyvidá- man. mosolygósán engedte el őket- Az áldo­zatok szülei az én szüzeimben Iát'.ák a ször­nyű tettek értelmi szerzőit. Bakosék össze­vesztek Gazsi miatt Róthékkai Semseyné po­fonverte a Stolzék cselédjét, mire Stolzné mosogatovizzel öntötte le Semsey urat, aki a nyelvét is kiöltötte rá. Boncókné rendőrt Irvoít. Az őrmester jött e! személyesen, aki­vel Beneóknénak viszonya volt. De mi én Pisti a fáskamra tetejére menekült Gazsi elől, onnan a hátára esett és negyedóráig úgy hápogott, mint a tultömött liba. Görög Sári­ka a dinszíelt gyümölcsöt tette ki hűlni, az ablakpárkányra, mert délután nagy láuy- zsurt rendezett a negyed'k polgárista barát­női számára- Garzsi beleevett a cukros cse­megébe és ki is döntötte. Ez a cselekedete is szerfelett tetszett nekem, mert egészen biz­tosan tudtam, hogy Garzsi ki nem áshatja az édességeket. Strblk bácsi, akinek a lábába még Bosz­niában lőttek bele. egy bottal űzőbe vette Gazsit. Mi nagy ordítva szaladtunk utána: — Sterbeleknek, Sterbeleknek,- a nevé­től megremegnek! — így csúfoltuk. Strb'k bácsinak nemcsak a nevéből hiányzott a ma- gánhanzó, hanem a lábából is a biztos szi­lárdság. Ahogy rá akart sújtani Gazsira, el­esett és felhorzsolta az arcát. Vér is folyt Gazsi miatt s a veszekedések zsilipjét elso­dorta az áradat­Gazsi a legvadabb nomáderkölcsöket hozta be a házba. Édesapám el akarta a pe- cérrel vitetni, de én olyan keményen állot­tam ellen, hogy még egy napot, még egy na­pot és mindig még egy napot megkegyelmez­tek neki. Ez a huzavona volt egyelőre a fő­életmentő körülmény a számára. Mert mindennap csendesebben viselke­dett, nrndennap kevesebb gonoszságot mü­veit. Ezt a megszelidülést egyszerre túlzó t gyorsasággal csinálta. Az első időben csak tőlem tűrte el a verést, ha más megütötte, azt megharapta, vagy fogcsikorgatva és iivöltve szaladt el. A tőlem kapott ütések alatt mindjárt kezdetben is nyöszörögve, fájdalmas szemekkel nyúlt végig a földön Később már nem volt szivem bántani, de nem is volt rá szükség. Minden szavamra hívásomra azonnal engedelmeskedett s ha megszidtam, ugyanúgy végigterült a lábain előtt, éppúgy nyöszörgőit, mint először a korbács ütései alatt. Ebben az időben egy kéményseprő is megverte öt és meglepetve láttam, hogy Gazsi nem harap, nem ordít csak gyorsan és. komolyan továbbáll. Anniivá tapasztalta mindenki, hogy Ga­zsi szehdebb, megfontoltabb és higgadtabb lett. Evvel egyidejűleg azonban a jókedvét i.s elvesztette. Kedvteletiül evett, nem ug­rált, nem táncolt. A szeme állandóan szo­morkásán, kérlelve nézte a világot- A fejét féloldali hajtotta, min‘ha gondolkozna. Az al­tét, mikor be akart jönni a szobába, már nem kaparta a körmével, hanem csendesen dön­gette a könyökével. Egyszóval éppen az el­lenkezője történt vele annak, ami a Jack Az európai fagyhullám szenzációi Prága, december 10. Az európai meteorológiai intézetek ma min­denünnen a dermesztő hideg enyhülését jelentik. Azonban a kisebb méretű enyhülés csak átmeneti, a fagy az idén tartós lesz. A meteorológia megállapítása szerint Közép- európában 46 esztendeje nem volt még olyan hi­deg, mint az idén. Érdekes, hogy a világhírű francia meteorológusnak, Gábriellé abbénak még az ősz elején a francia akadémián kifejtett elmé­letét, mely előre bejósolta a hideg időt, a hőmérő teljes mértékben igazolta. Gábriellé abbé azösz- szes történelmi források átkutatásával 186 esz­tendős periódusok visszatérését állapította meg a tudós pap. Érdekes azonban, hogy a mostani nagy hideg egy másik elméletet is igazol és ez a Bruckner geológusé. Eszerint az időjárásban 35 éves, úgynevezett klimati­kus periódusok tapasztalhatók. A háborús évek e periódusok közepét jelentették, tehát most már a szigorú telek és a meleg nyarak korszaka következik. A mai helyzet összefügg az Atlanti Óceán felöl az európai szárazföld felé került rendkívül magas légnyomási helyzettel, amely délkelet felé vonulva most halad át rajtunk. Télen a magas légnyomási helyzet (maximum) és az aránylag kevés 'felhőzet mindig nagy hideggel jájr. Telünk a jelek szerint bőséges bótakarót is hoz, ami mezőgazdasági szempontból fontos. Köztársaságunk területén különböző módon nyilvánult meg a hidegségi hullám. Hidegségi centrumok alakultak ki, mint a prágai medence, Szlovenszkón a losonci medence s különösen a Mernád szájában fekvő Kassa. A most elvonuló hidegségi hullámnak Kassa volt a centruma. Vasárnapról hétfőre virradó éjjelen 30 fok volt a zérus alatt, míg a hétfői nap átlaga 20 fok. Kassán legvastagabb a hótakaró is, 36 centi­méter. Érdekes, hogy a fagyhullám tőlünk elfordult s délre törekszik. Olasz jelentések szerint centru­ma Itáliába érkezett. Ennek következtében szen- szációs dolgok történnek, aminckre a legidőseb­bek sem emlékeznek. A velencei lagúnák egy része befagyott, sok hajó és csónak a jégtábla közé fagyott. Északitália városaiban 19—32 fokot mérnek a fagypont alatt, sőt a napsütéses Szicíliából is ab­normális fagyot jelentenek. Róma forrásai és szökőkutjai befagytak. Nápoly egyik templomá­nak ajtajában két megfagyott koldusra bukkan­tak. Milánóban az erős fagy következtében a vízvezetékek megrepedtek. A Balaton szerda reggelre teljesen befagyott. A Duna vizén is egyre lomhábban úszkálnak a vastag jégtáblák. A romániai vasutköziekedésben a napok óta tartó havazás és fagy következtében teljes za­var állott be. Bukarest és Konstanza köpött a közlekedés teljesen szünetel. A vonatok Erdély­ből 5--6 órás késéssel érkeznek.______________ London ügyes tolla által hírnévhez juttatott testvéreivel. Gazsi megszel'dült, etikettet ta­nult, civilizálódott. Ma nem nevetnének, azt merném mondani, hogy tépést kezdett tar­tani a nyugati kultúrával. Kijártunk sétálni a vasút felé, ahol az őrháznái az esti gyors tündéren suhanó ab­lakait csudáltuk meg minden este. Gazsi az emlékezetes nap előtt már jó két héttel min­dig úgy kullogott mellettem, mintha lefor­rázták volna­Az este a séta előtt sokáig kellett ke­resnem. A boltíves kapualjban találtam meg végre, ahol Jolánnal, a Stolzék macskájával cs'ókpíózott a sarokban. Szelíden morogva ütögette a fejét a cica hanrs képéhez. .Csodálkozva bámultam Gazsit. Emlé­keztem. hogy milyen felfordulást okozott annak idején, még szereplésének első idejé­ben, amikor hatalmas állkapcsaival véresre roor zol ta a zenetanárné cicáját s megíityeg- tetve a fogai között, undorral dobta félre. A zenetanár akkor kártérítésre perelte be az édesapámat. — Mi történt Gazsival?! — ámultam a csókoíódzó jelenet láttán- Mégha salátfaj- tájabeli gyengébbnemü lény iránt táplált vol­na egyszerre ilyen idillikus érzelmeket, még azon is csodálkoznom kellett volna! Hát még így?! A meglepetéstől megállt a szivem verése. Erélyesen szóltam rá. Szégyenkezve ugrott el Jolán mellől és iehorgasztott fejjel kullogott mellettem. — Ejj, ejj Gazsi, mért adod fel szabad életnézeted legutolsó várait is?! — korhol­tam csendesen, de nem hargosan. Valahogy éreztem, hogy nem csekély dolgok mennek végbe szegény Gazsiban. A kicsiszolódás in­ját, mint egész életre hivatott lény. — ha már szerencsétlenségére szervezett viszonyok közé kényszerült, — ő egészen végig meg akarta tenni. Nem lehet tagadni, hogy fér­fiasán gondolkozott­Az esti gyors liláiS2öld két szeme mér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom