Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-10 / 280. (1023.) szám
Csütörtök, december 10, '3 Széljegyzetek a pozsonyi pnspökszenteléshez Magyar toasztr*. magyar válasz _ „Emlék- szel-®, Józsi, amikor beszekundáztam" — Hlinkát még a gardrőbos is halhatja — Kordács érsek harminc hordója — A P. M. H- eredeti tudósítása — Pozsony, december 9. Tehát ennek is vége. Pozsony ősi falai harminchárom év után újból püspökszente- lé'snek voltak tanúi. A dóm templomban ezúttal szlovák püspököt szenteltek, B u b n i c s Mihályt, aki azonban olyan egyházmegye élére kerül, amelynek túlnyomórészt magyarok a hívei. Bubnics éppen olyan tökéletesen bírja a magyar nyelvet, mint a szlovákot és az ünnepséget követő banketen hangsúlyozta, hogy magyart, szlovákot egyformán szeret, mert ö csak katolikus hívőt ismer. Magyarul is fölszólalt, illetve válaszolt a bankét egyetlen magyar szónokának: Bittel István rozsnyói apátkanonoknak a toasztjára és fölkérte őt, hogy vigye előre is üzenetét a magyar hívőknek, akiket egyformán a szivébe zár. Nem érdektelen följegyezni az uj püspökről, hogy .a jórészt szlovák polgároklakta Nagytapofcsányban havonként egyszer magyar prédikációt szokott tartani. * A íölszentelési ünnepségen részt vett az uj püspök több iskolatársa is, akikkel az esztergomi Szent Benedek-rendi főgimnáziumot végezte Bubnics Mihály- Az iskolatársak között van Benyó József Püspöki községbeli uradalmi jószágkormányzó, akit, mikor Bubnics hosszú távoliét után viszontlátott, igy üdvözölt: — Emlókszel-e, Józsi, amikor matematikából „bebifláztam1* (beszekundáztam)? — Igen, igen, a Borosay tanár ur nagyon szigorú ember volt Már hogyne emlékezném? A két hajdani iskolatárs találkozásának híre gyorsan ' elterjedt a bankét közönsége között és csakhamar levonták a következtetést: Bubnics rossz matematikus, de annál jobb püspök. * Hűnk a András toasztja szenzációja volt a papi banketnek, A legszebb szlovák stílusban beszél Hlinka. A költői hasonlatok fölsorakoztatásával, brillíroz. A pincérek kezében megáll a munka: valamennyien Hlinkát hallgatták. Még azok is, ki nem értették. A ruhatáros otthagyta a gardróbot és az ajtóhoz somfordált, hogy el ne mulassza az érdekes íoasztot. A véletlen müve volt, hogy Hlinka a banketten M a r s i k Emánuel dr. zsupánhelyettes mellé került. A fehér asztalnál elült a politika. Azaz, hogy nem egészen. Mert Hlin- ka állandóan a szlovák nemzetről beszélt és fölszólította az uj püspököt, hogy most, amikor magasabb stallumba szólítja őt hivatása, ne feledkezzék meg ott sem nemzetéről. * Egy mellettem ülő nagyszombati paptanár ■ a püspöki szertartásban előforduló kis boroshordócskák jelentőségéről beszél. A fölszentelő püspök kapja ezeket ajándékba a föl s zentelt tői. A pozsonyi fölszentelés után a két kis aranypáníos hordó, amelybe jófajta tapolcsányi bor került, a két ezüstös cipóval és a két gyertyával ott maradt a főoltár mellett. A hívők tömegével siettek a megtekintésére. A sekrestyés csak a legnagyobb ügy- gyel-bajial tudta visszatartani a tömeget, hogy az asztali föl ne borítsák a kiváncsiak. A két hordócskát, meg a cipókat Blaha Marián püspök viszi magával Besztercebányára. Elteszi kedves emlékül- Ez már igy szokás. Ritka emlék. Nagyszombati uj ismerősöm beszéli, hogy Kordács prágai érseknek, aki legutóbb Janiauscht szentelte püspökké, harminc darab ilyen kis hordóba van. Tehát tizenöt püspököt szentelt eddig föl Kordács érsek. Kedden délután a püspökök elŐkonferen- ciát tartottak, amit szerdán délelőtt folytattak. Az uj püspök szerdán délelőtt a Jakab- biró-térj apácák templomában mond szentmisét és délután visszautazik Nagvtapol- csányba. A rozsnyói püspöki széket december 15-én foglalta el, de a nagytapolcsányi parókiának egy ideig még az élén marad. (erjé.) A noggar Nemzett Piri aíKoiómunkája Hofmann és Czerny zongorát és pianinót a legolcsóbban kölcsönöz és elad. Tiszteknek és állami hivatalnokoknak havi részletfizetésre. Dauer Regina. Dialistává, s4bo Palisádij 61. A losonci programalkotás - iák a szakosztályokat és Megaíakiioíbizotfságokat A /Magyar Nemzeti Párt közli: A Magyar Nemzeti Párt intézőbizottsága e hő 7-én és 8-án tanácskozásokat folytatott Losoncon- A tanácskozáson resztvettek az intézőbizottság tagfai és a párt szlovenszkói törvényhozói teljes számban. A tanácskozások a párt részletes proramjának kidolgozására s a párt szervezeti szabá szatának meg állapi‘ására sa szervezeti kiépítésre vonatkoztak s teljes eredménnyel záródtak. A nagyjelentőségű tanácskozás tisztázta azokat a kérdéseket, melyeket a Magyar Nemzeti Párt választások- ntáni akciói vetettek föl s a végzett munka biztosítékát jelenti annak, hogy a Pár mint a magyarság po’iíikai erejének iné!tó reprezentánsa be fogja váltani ama reményeket, melyeket a magyarság a párthoz Hiz. Az iiTézöbizoítsági ülés megalkotta a párt gazdasági szerveit, melyek az aktív és a magyarság számára életfontosságú munkára lesznek hivatva. így megalaka'í a párt mezőgazdaság*, ipar- és kereskedelmi és munkásszakosztálya s megállapítást nyert e szakosztályok munkaprogramja és szervezete. Az intézőbizottság! üléssel kapcsolatosan ülésezett a párt pénzügyi és jogi bizottsága is. A tanácskozásokon végzett munka részleteit rövidesen közi* a nyilvánossággal a párt országos vezetőségeCTHBaaaBBgujgggMKMa masamra itnszinszhO httlpollttkol prillőa® leit Világosságot még a hivatalos cáfolatok sem derítenek a máramaros: kérdésre Ungvár, december 9. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az a hír, hogy a csehszlovák kormány és Románia között megegyezés jött volna létre Ru- szinszkó keleti határaira vonatkozólag, a romániai sajtóból szivárgott át Ruszinszkóba. A ruszinszkói ellenzéki sajtóorgánumok az első hírre élesen állást foglaltak az ellen, hogy Máramarosmegye, bár a legkisebb mértékben is, megcsoiikittassék. Ezt az ellenzéki sajtóorgánumok Ruszinszkó területi épségének védelme érdekében írták meg és támadták a kormányt, amiért ilyen természetű tárgyalásokba csak bele is ment. A legnagyobb meglepetést váltotta ki azonban a közönségből, hogy a rendőri hatóságok minden esetben elkobozták ezeket a lapokat s ugyanakkor cáfolatok jelentek meg a karmánysajtó- ban, amelyek az egész határkérdést a román sajtó titokzatos hátterű akciójának minősítették. Ugyanebben az időben a szlovenszkói lapok minden akadály nélkül leközölték az erre vonatkozó híreket- Most, hogy a kormánysajtó szinte napról-napra cáfolatokat közöl, a romániai lapok tovább folytat].'ík az efölötti vitát és, azt állítják, hogy Csehszlovákia meg akar szabadulni az autonómiát követelő Ruszinszkó egy számottevő részétől. A Kolozsváron megjelenő Ellenzék ezzel kapcsolatban azt írja. hogy: „Mint ismeretes, 1933-ban Ruszinszkóban népszavazás lesz és akkor Ruszinszkó lakosai minden bizonnyal ki fogják kiáltani az autonómiát. Ezt akarja megelőzni a prágai kormány" Bizonyos, hogy ezekre a hírekre Máramarosban nagy az izgalom, mert egy tér lilét átcsatolásával járó mindennemű anomália, nem kis mértékben hat az amúgy is sokszor meghurcolt lakosságra. A máramarosi román vidéken az a meggyőződés, hogy ha a volt prágai kormány valóban megtette ezt a javaslatot, azt csakis azért tette, hogy az ellenzéki pártokat támogató román kisebbségtől szabaduljon és az ott elterülő magyar szigetet is részeire bontsa. Az izgalmat növeli még az is, hogy a iuárarnarosszigeti sajtóorgánumok azt a hírt közlik, miszerint az egész határkérdésről Mihályi Gábor ottani prefektus vonta le a leplet egy nyilatkozatával, melyben azt is mondotta, hogy a Ruszinszkóban levő románok elnem- zeílenitéséí nem engedi. Egy máramarosszigeti lap megrója azon komoly sajtóorgánumokat, amelyek ezekről a diplomáciai tárgyalásokról híreket hoztak és Máramaros átengedésének problémáját taglalták, mert a lap szerint „ennek lehetetlenségéről csak azok voltak teljesen meggyőződve, akik tudták, hogy Csehszlovákia Máramaros elcsatolt része telett nem rendelkezik, mert speciálisan ez a rész tulajdonképpen nem is tartozik Csehszlovákiához cs az állam ezen a íölddarabon csak az ideiglenes felügyeleti jogot gyakorolja." Bármennyire igyekszenek tehát tisztázni ezt a kérdést az egyes sajtóorgánumok, a káosz mindig nagyobb és az izgalom mindig fokozódik. A máramarosiaknak minden reményük abban van, hogy az uj csehszlovák kormány ebben a kérdésben megnyugtató intézkedést fog tenni, ami felette sürgős. Ferenc Ferdinönd meggyilkolásának kulisszatitkai A Manchester Quardiasi miss Edith Durham könyvéről előidézésében Pasics szerepe a világháború A P. M. H. tudósítójától —■ London, december 8. A Manchester Guardian hosszabb cikksorozatban foglalkozik egy angol Írónőnek, miss Edith Durham ne k most megjelent könyvével, amely érdekes leleplezéseket, kulisszatitkokat tartalmaz Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásáról. A Manchester Ouardian kritikusa megállapítja, hogy a könyv az olvasóban egy detektivregény benyomását kelti, amelynek fordulatos meseszövése, a hitetlenül ravasz cs pokolian gonosz szereplői, a bűntények és cselszövések ábrázolása egy Ultra-Conan Doyle tollához méltók. A könyv határozottan bebizonyítja azt, hogy a sarajevói bűnténynek az a beállítása, amelyben eddig az ántánt-or- szágok közvéleménye előtt szerepelt, sürgős revízióra szorul. Ennek a véres, kalandos történetnek egyes részleteivel az angol és az amerikai sajtó már foglalkozott ugyan, mégis Miss Durham érdeme, hogy a tényeket könyvalakban összegyűjtve, történelmi tárlatba állította be. Már maga az a — bebizonyított — tény, hogy a gyilkos merényletterv szálai az egyik európai kormányhoz vezetnek, elegendő ahhoz, hogy a közvélemény Ítéletet mondjon ebben a bonyolult kérdésben. A háború kitörésékor Szerbia egy épp olyan műveletlen, télig barbár állam volt, mint ma Jugoszlávia. Az uralkodó család 1903-ban jutott hatalomra és az a tisztekből álló gyilkos banda, amely az előző királyt és királynét eltette láb alól, még erős és befolyásos volt. A kiráiygyiíkosok egy titkos társaságba tömörültek a „Fekete kéz", másként „Egység vagy halál" eimen, amely szövetségnek az összes délszlávok egyesítése volt a célja s amely szövetségnek a tagjai semmilyen bűnténytől sem rettentek vissza. A „Fekete kéz" egyik vezére, Dimitriewits ezredes, aki egyúttal a szerb katonai kémiroda vezetője is volt, részese volt a trónörökös elleni merényletnek s ezt a gyilkosságot az „osztrák offenzív szellem" lehűtésére szükségesnek találta. Személyes barátságban állott azzal a három fiatalemberrel, akik Sarajevóban a tervet végrehajtották. Pasics, Szerbia akkori és Jugoszlávia mostani miniszterelnöke, szintén tudomással bírt a merényiettervröl, sőt egész nyíltan beszélt is egy minisztertanácson a trónörökös tervbevett meggyilkolásáról. A szerb kormány azonban nem tartotta vissza a merénylőket s igy a gyilkosság Ilire nem érte váratlanul sem Pasicsot, sem a szerb kormányt. Dimitriewits ezredest 1917-ben a hírhedt szalonikii vizsgálat után kivégezték. Kétséges, hogy tényleg szőtt volna összeesküvést a' szerb régens ellen, az azonban bizonyos, hogy abban az időben a kormány és a „Fekete kéz" között nézeteltérések merültek fel. Egy későbbi kor fogja eldönteni azt a kérdést, hogy maga Pasics mennyire volt beavatva a merénylet tervébe, de valószínűnek látszik az, hogy a szaloniki tárgyalás csupán komédia volt és ürügy a túlsókat tudó cinkosok elhallgattatására. Sokáig fog még tartani, amíg az igazság kiderül, mert az erkölcsi mocsár fenektelen és a vizek zavarosak Szerbiában. A tanulság azonban nyilvánvaló: egy olyan kiegyensúlyozatlan világrendet, mint amilyen 1914-ben Európában volt, a leggyalázatosabb inditóok is felborítja. Az angol munkáspárt belső baíat Nem választhatták meg az uj pártelnököt London, december 9. A munkáspárt parlamenti klubjának ülése két órai izgalmas vita után eredmény nélkül oszlott szét. \ pártban uralkodó két ellentétes irány miatt a je- lölistákbari sem tudtak megegyezni, úgyhogy sem a pártelnököt, sem a választmányi tagokat, sem a parlamenti funkcionárusokat nem választhatták meg. A Times szerint bizonyos, hogy a jövő héten újból összeülő-pártnapon a többség jóváhagyja az eddigi végrehajtó bizottság működését s újból Macdonaldot bízza meg a párt iigye:nek vezetésével. Coolidge üzenete a boldog Amerikának A gazdaság? helyzet javulása — A leszerelés problémája New York, december 9. Tegnap ült össze az amerikai törvényhozó testület: n kongresszus s az első összülésen, mint rendesen, most ts felolvasták Coolidge elnök üdvoz- létét. Az elnök személyesen nem jelent meg a tanácskozáson, hanem helyettesé olvasta föl a terjedelmes iratot. Coolidge az amerikai közgazdaság kitűnő fejlődéséből és eredményeiből indul ki. A helyzet oly kedvező,' hogy az adókat 325 millió dollárral le lehetett szállítani. Ezután a külpolitikai helyzetről számolt be az üdvözlő irat. Dicsérőleg emlékezett meg Locarnoról, melyet a háború óta a legkomolyabb békelépésnek nevez. Ez a szerződés lehetővé teszi, hogy az egyes államok hadseregeiket redukálják. így most már valóban sor kerülhet a fegyverkezések korlátozására, de míg a szárazföldi leszerelés kérdése Európa belügye, addig a tengeri leszerelésben az Egyesült Államok is részt akar venni. Sok kezdetleges kísérlet történt már, a leszerelések érdekében, de az Egyesüli Államok mindaddig nem vesz részt e konferenciákon, amíg nem látja, hogy a szándék őszinte s a dolgok intézése olyanok kezében van, akiknek személye garancia a leszerelési szándék komolyságára. A világhír óságban való részvétei kérdését Coolidge öt ponttól teszi függővé s ha ezeket az amerikai indítványokat elfogadják, akkor nincs akadálya annak, hogy Washington is részt vegyen a mindenképpen üdvös intézményben. Végül néhány rövid szóval az európai adósokról emlékezett meg az elnök, kijelentvén, hogy néhány állammal sikerült már megegyezni, míg a többivel tárgyalások kezdődtek. Ugyancsak tárgyalásokat folytat Amerika a háború alatt lefoglalt német tulajdon felszabadítására is. Felháborodás Fraaiclaországban az angol kémek miatt Paris, december 9. Az angol kémkedési eset, melyről tegnapi számunkban beszámoltunk már, igen nagy szenzációt és megütközést keltett Franciaországban. Csaknem minden lap vezető helyen foglalkozik vele, s a felháborodás az angol admiralitás ellen óriási. Angol politikai körök a legkonciliánsabb magaviseletét tanúsítják látszólag Franciaország iránt, de ugyanakkor a katonai körök infair módon meg akarják tudni n francia hadsereg titkait. A repülöhivatal vezető személyiségei kijelentik, hogy a repülőgépek szerkezetér. illetően egyetlen titok sem kerülhetett idegen kézbe. E titkokat a legnagyobb gonddal őrzik és a villacoublayi repülőtérre nem könnyű a bejutás. A repülőgépek szerkesztésének titkát pedig csak egy-két magasabbrangu mérnök ismeri, akik pedig föltétlenül megbízhatók. London, december 9. A franciaországi állítólagos angol kémkedésről az angol sajtó mélyen hallgat. Röviden csak az esetet jelenti és semmiféle kommentárt sem fűz hozzá. Sem a külügyi hivatalban, sem a légiiajózás- iigyi minisztériumban hivatalosan még nem szereztek tudomást az incidensről.
