Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-01 / 272. (1015.) szám

Kedd, december í. Csehszlovákia állampéimigyei kedvezőtlenebbek-; . mint Magyarországéi Az osztrák nemzeti bank érdekes kimutatása az egyes államok po'gáraiuak terheirö! — A fegyverkezési költségek és az államadósságok Becs, november 30. (A P. M. H. bécsi tudós'tójától. Az osztrák nemzeti bank igazgatósága rendkívül érdekes és .tanulságos statisztikát készített arról, hogy az egyes államokban a polgáro­kat milyen összeg terhel5 évente a feg\\ ér­kezési kötlségekből és az államadósságok^ bot. A kimutatásokat az osztrák nemzeti bank svájci frankokban állította össze és eszerint az egyes államokban miieden adófi­zetőre évemként a következő összegek es­nek a hadügyi költségvetésből: Nagybriian- ni 195, Északamerikai Egyesült Államok 33, Svédország 33, Hollandia 30, Csehszlovákia Svédország 33, Franciaország 32, Hollandia 30, Csehszlovákia 25, Bel­gium 25, Svájc 20, Olaszország 17, Spanyolország 16, Norvégia 12, Magyaror­szág 9, Japám 8, Ausztria 8 svájci frank. A tanulságok. levonásához szükséges az egyes államok leak osságának tekintetbevé­tele. Az összehasonlítás alapján kitün k, hogy Csehszlovákiá báni, amelynek kétszer annyi lakosa van, mint Belgiumnak, ugyanolyan összeg esik minden polgárra, mint Belgium­ban, vagyis a megterheltetés kétszer annyi. Még érdekesebb, ha Japánt és Ausztriát ha­sonlítjuk össze. Mindkét államban nyolc svájci frank esik egy emberre. Azonban amíg Japán lakosságának száma 81 millió, addig Ausztria népessége 6.5 m'llióra rúg- Szóval Ausztria kerek számiban tizenkétszer annyit fordít hadseregére' egy állampolgár tehervi­selését tekintve, mint a hatalmas napkeleti világbirodalom. Ugyancsak igen tanulságos a másik sta­tisztika, amely az államadósságokra vonat­kozik és szintén az egyén megterhelését tün­teti fel. Ez. a kimutatás a. következő: Nagybritánnia-' 195. I Franciaország 109 (az amerikai adósságok nélkül), Belgi­um 63 (az amerikai adósságok nélkül), Hollandia 57, Norvégia 45, Északamerikai Egyesült Államok 40, Olaszország 35 (az amerikai adósságok nélkül), Svájc 31, Spa­nyolország 24, Csehszlovákba 22 (az ameri­AAAAAAAA&AAAAAAAA&&AAAAAAAAAAAAA l«rs|cs|®cl€l mindenki csak Merik és fsa üiiUMan vesz, Sratlsma, RQdnlíiUl ni. 'í eleíoD 1920 éa 2351. íwvvvvv'wwwT'rvwvtfVTVvwYW'inrvT kai adósságok nélkül), Svédország 18, Ausz­tria 17, Japán 8. Magyarország 7 svájci frank. A kimutatásban feltűnően kedvező Ma­gyarország helyzete, ahol a fejadó a legki­sebb. Ausztria államadósságai több, mint a kétszeresét teszik ki Magyarországénak és például Csehszlovákja helyzete is kedvezőt­lenebb az államadósságokat tekintve. a bizottság egy csoportja, hogy így a hely­színen ismervén meg a viszonyokat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok léte­sítésének útját egyengethessék. Angolország érdeklődése a magyar gazdasági élet iránt Budapest,, november 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefoujelentése.) A buda­pesti Reggel londoni munkatársa a napokban felkereste Philip Hármon, konzervatív kép­viselőt, az angolországi ipari bizottság elnö­két s a bizottság céljai és működése felől kérdéseket intézett hozzá. Hannon hosszasabban válaszolt. Kijelen­tette, hogy a bizottság politikával ugyan nem foglalkozik, mindazáltal kijelentheti, hogy' Angoíországban napről-tiapra fokozódik a megértés és a rokonszenv Magyar- ország iránt. Különösen a Magyar Nemzeti Bank jelenté­seinek vannak nagy érdemei abban az irány­ban, hogy az angol ipari és kereskedelmi körök érdeklődése Magyarország iránt az utóbbi időben annyira fokozódott. Nehézsé­get okoz ugyan még az, hogy Angolország­ban nem ismerik eléggé Magyarország fejlett gazdasági kultúráját. Az angolországi ipari bizottság száz tag­ból áll s a háború után a. bizottság tagjaiból alakult kisebb 6—8 tagú csoportjai felkeres­ték Európa egyes országait, hogy. az ottani ipari,ős ^kereskedelmi viszonyokat a; a -helyr . színen ' KamiImany ózzák. Annak idején Ma­gyarországot, Bulgáriát és Törökországot nem vették még programjukba. Különösen azt vették az egyes országokban figyelembe, 1 hogy mit exportálhatnak Angolországból oda és viszont, mit vásárolhatnának Angolország számára. A bizottság csoportjai hazatértük ' után jelentésekben számoltak be működésük és tapasztalataik eredményéről. A bizottsági csoportok kiszállása rend­szerint az egyes országok kormányainak meghívására történt, de ez nem megállapo- ; dóit jogszabály, mert nagyon sok esetben 1 az illető ország külképviselete utján értesi- i tették a hivatalos köröket érkezésükről. A legnagyobb valószínűség szerint a jövő év 1 tavaszán Magyarországot is fel fogja keresni 1 — A Csehszlovák Jegybank részvényei, nek elosztása* A Nemzeti Jegybank részvé­nyeinek elosztásával megbízott bankbizott­ság tegnap befejezte az előmunkálatokat, úgyhogy a mai nap folyamán megkezdik- a jegyzések honorálását- Szombatig a jegyzők kötelesek lefizetni a jegyzések teljes össze­gét. Az átvételi ár révén yen ként 3390 Kos­iban lelt megállapítva. Az elosztási, érte­süléseink szerint, a következő kulcs szerint foganatosítják: Egy rész vény tjegyzö meg­kapja az egy részvényt Két részvényt jegy­ző sz'ntén csak egy részvényben részesül. 3—4 részvénytigénylö 2, 5—7 igénylő 3, 8—9 igénylő 5, 10—14 igénylő tíz részvényt kap. A 15-től fölfelé igénylők számára egy lefelé­: haladó peroenfuális kulcsot áiapdottak meg és pedig úgy hogy a legmagasabb számú igénylő a legkisebb percentben (10 százalék) részesül. Tehát, ak; 1000 részvényt jegyzett, az .csak 100-at kap- E szerint egy nagyobb pénzintézet, amelyik 28.000 részvényt jegy­zett csupán 10.400 részvényben részesül. — A Merkúr Biztosító megegyezést lé­tesített a Magyar-Francia B’zícsFóval. A Merkúr Biztositó R. T. megegyezést létesí­tett a budapesti Magyar-Francia Biztositó intézettel, mely szerint annak Csehszlová­kiában lévő régi magyar koronában szóló szerződésed átveszi és a biztosítások tulaj­donosait cseh koronában fogja honorálni — A Síeg-kötvények honorálása. Mint értesülünk, illetékes helyen már készítik a tervezetet a Csehszlovákiáira esett régi ál- lamvasuti elsőbbségi kötvény honorálásának módozatairól- M Midének előtt is azokat a köt­vényeket fogják likvid állni, amelyek Cseh­szlovákiára 100 percentes mennyiségben estek. — A pozsonyi gyárak átvándorolnak Morvaországba. A Gazdasági Tudós’tó je­lenti: A pozsonyi Kábelgyár, valamint a Sie­mens és Tsa elektromos gyár, készítmé­nyeinek kedvezőbb értékesítése céljából a történelmi országokba szándékoznak burcol- kodni. A Siemens-gyár Mohéin5céhen akar letelepedni az, ott üresen álló gyári objektu­mokba. — 26 millió pengővel csökkent a magyar bankjegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank múlt heti kimutatása már uj alakban jelent meg, amennyiben a követelések és tartozások tételeit pengőben tünteti fel. A jelentés szerint a november hónap harmadik dekádéjában a jegyíorgalom a november 15-i állománnyal szemben 26.1 millió pengő csökkenést mutat. A csökkenés arra vezethető vissza, hogy az elmúlt üzleti héten a zsirószámlákra nagy befizetések tör­téntek. Az állami számlákra 13.4 millió, egyéb számlákra pedig 12,5 millió pengő, összesen 25.9 millió pengő folyt be. Az érc­készlet 0.2 millió pengővel csökkent, a váltó­Kxamaemm&ssm ■mmi<saagK,imz)assrímMmssiEM^6imsia!!ssmse>. tárca-állomány pedig 0.2 millió pengő apadást tüntet fel. Az „Egyéb követelések14 0.8 millió és az „Egyéb tartozások44 0.2 millió pengővel emelkedtek. * — A boradó reformja. Mint értesülünk, a pénzügyminisztérium uj törvényjavaslatot dolgozott ki a boradó reformjáról, amely az összes eddigi törvényeket és rendeleteket egyesíti. Az uj reform meg fogja szüntetni az eddigi hiányos rendelkezéseket és aa összes tényezők érdekeit szolgálja. A töffo vényjavaslat az uj parlament első üléssza­kán kerül még letárgyalásra. — Megnyílt a budapesti ékszertözsde. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonjelentése szerint ma délben egy órakor az ékszertőzsde megkezdte működését. Ezentúl minden tőzsdei napon délután félhúromtó! ötig bonyolítják le az ékszertőzsde üzleteit is. Országos mezőgazdasági és ipari kiállítás Késmárkon Késmárk, november 30. (Saját tudósítónktól.) A csehországi németek mezőgazdaságuk és iparuk bemutatására már négy ízben rendeztek országos kiállítást. 1922-ben Eger, 1923-ban Nikolsburg. 1924-ben Zwittau, 1925-ben Leitmeritz volt pompás kiállításaik szín­helye. A magyarokkal kötött fegyverbarátságot megpecsételendő a Kiállítás rendezősége elhatá­rozta, hogy az 1926. évi kiállítást Késmárkon ren­dezi, hogy a németek megismerjék a szlovenszkói és ruszinszkói magyar mezőgazdaságot és ipart. A szepességi körök lelkesedéssel karolták fel az eszmét cs szombaton, 28-án népes értekezletet tartottak Késmárkon Nitsch Andor képviselő el­nöklete alatt, amelyen megbeszélték a rendezés feltételeit. Különös súlyt helyeznek a szloven­szkói magyar és német háziipar és mezőgazdaság bemutatására, mert á cseh és tnorvaországi né­metek újabban mindsürü-bbeu keresik fel az itteni piacot tenyészállat és vetőmag beszerzésére, m g mi tőlük a többtermelésre cs • a szövetkezeti ér­tékesítésre nyerhetünk hasznos tanulságokat. A jövő hét folyamán Késmárkra érkezik a mező­gazdasági kiállítások állandó bizottsága Maycr József égeri képviselő vezetésével, hogy az elő­munkálatokat megkezdje. :: A gabona irányárai és vámjai decem­berben. A pénzügyminiszter december hó­napra a gabona következő irányárait állapí­totta meg: Búza 173.74, rozs 126.88, sörárpa 167.39, takarmányárpa 120.34, zab 134.03, köles 129.35. — Az irányárak alapján decem­berben a következő vámok lépnek életbe: búzára 12.60, búzalisztre 22, rozsra 11.60, rozslisztre 16, sörárpára 5.60, takarmány- árpára 5.60, árpalisztre 16, zabra 9.60, zab­lisztre 16, köleslisztre 16.' . Újonnan vezették be a búza, búzaliszt és sörárpa vámját. :: Mezőgazdasági gyűlés Pozsonyban. A Gazdasági Tudósító jelenti: A szloven­szkói kertészeti és gyümölcstermelők szövet­kezete alakuló közgyűlését december 13-án tartja meg Pozsonyban a Kereskedelmi Ka­mara helyiségeiben. A KÖLTI ÍS A LEÁNYZÓ ■ regényes történet — IRTA: KRÚDY GYULA (lg) A főherceg visszament rózsafái közé. Onnan intett búcsút Eszter gomiéknak, olyan nyájassággal,, amely. akkoriban a főhercegek szokása volt. Amint néhány lépést tettek,' Geraldine hirtelen szomorúan felsóhajtott: — Senki se fogja elhinni, hogy ezt a csokrot a főherceg sajátkezűkig szedte szá­momra, sajnos, senki se látta még csak azt sem, hogy beszélgettünk. — Hajnalban nem szoktak a szigeten járni emberek. Különben, ha a főhercegi há­zigazda itt tartózkodik, az éjjeli cigányozás is tilos, igy aztán lumpokat sem lehet találni reggel felé a padokon. — Legalább egy nagybőgős lett Volna a tanú, — epedett Geraldine. — A nagybőgőst magammal vinném Bahasra. — Persze, mert Dabas a világ közepe, — nevetett a vak költő. —- Engem nem érdekel más, mint amit Dabason mondanak, -i- felelt némi kevély­séggel Geraldine és szórakozottan • szagol­gatta a rózsabokrétát. A „Kastélyához érve, benyújtotta az egyik ablakon a csokrot. — Ilonka, tedd el valami cserépbe, ~ errondta fitymálva és hosszú ideig nem nézett a főherceg ajándéka felé. Csendes hétköznapok következtek a va­sárnapi mulatság után. Azok a hétfők és szerdák, amikor a fecske és a Hattyú, a két xendes gőzhajó, csaknem Utas nélkül szokott kikötni a szigeten. A kapitány hiába bókázik és harsog a parancsnoki liidon, nincsen senki, aki megbámulja. Az óbudai házak óraszámra kényelmesen nézegethetik magukat a-' Duna tükrében, nem jön uszályhajó, amely hullám­zásával felborítaná a nyugodalmas tükörké­peket. Áldott csendesség ül a partokon, a száraz, árvízmentes nyárban pihennek a ka­vicsok, a kövek. Néha lassan hoz a Duna va­lamely fagallyat, amelyet Isten tudja, hol szerzett és hódolata jeléül leteszi a sziget partjára. A szállodában a falinaptárra csak azok pillan tgatnak, akiknek pénzük fogyatékán van. A kövér pesti asszonyságok, oly szélesen telepednek- 1c a hintaszékekre és padokra, mintha életük végéig nem akarná­nak innen megmozdulni. A pihenésnek a kora megnyugtatja arcvonásaikat, — meg­annyi kisvárosi asszony üldögélne itt együtt, ha örökös pletykálkodásukat hallgatnád. Míg a férfiak szeme oly kerek és nyugodt lesz, mint a falusi plébánosoké: olyan lassan.meu- d égéi nek a fák alatt, mintha egyiküknek se volna dolga soha a messzi városban. De miért is kívánkoznának innen a ho- m ok dombos pesti oldalra? Igaz, hegy jó né­ha a Lánchidig hajókázni. ahol már kezdődik az a gyümölcsfát, amely igy nyáridőben .megtölti a Dunapartot, hogy az embernek mindenféle' gyermekkori izek jutnak eszébe laz őszibarackról, a szőlőről, a savanyu meggyről, amely izeket a^óta se éreztünk'.., .Vájjon ezekre a. gyermekkori izekre gondolt Geraldine, amikor a Fecske hátán, zöld fá­tyolos kalapban (mint egy külföldi nőtől lát­ta), kiíeszitett napernyő alatt néha Pest felé íelutazott... Nem, Geraldine sokkal - egészsé­gesebb teremtés volt. Ö inkább a sóskifli, sör és pörkölt szagát érezte a dunaparti ven­déglőkből kiáradni. Az evőeszközök előke­lőén csörögtek és a pincérek szőke pofasza- kálít viseltek. Ott, ahol leghangosabban puffogott a söröshordó, piros pörköltlétől voltak színe­sek a bajuszok, a vidéki nők és urak szinte halálos kimerültséggel, a napi látnivalóktól és a,lóvasúti utazástól megtelepedtek a fehér asztaloknál, — egy szürke napernyős ur in­tegetett a Vigadó tájékán a hajó zöldfátyolos utazónőjének. Béni volt, aki a kikötés után a hajón termett. — Hol jártál annyi idő óta, Töksi? — kérdezte Geraldine. — Idegenvezető lettem, — felelt hangos hahotával az aranyifju. — Megbolondultál? Idegeneket vezet­getsz Pesten, ahelyett, hogy engem kisérget- nél? — kiáltott fel őszinte szemrehányással Geraldine. Béni fontoskodva forgatta kezében a szürke napernyőt: — Hát tudod, úgy van a dolog, hogy most alakult meg Pesten az Idegenforgalmi Társaság báró Aczél Béla elnöklete alatt. Ebbe a társaságba belépni divattá volt téve minden úriembernek, aki Pesten valamit szá­mítani akar. Az ifjúság vezetői közül belép­tek a Ráth-fí'uk — a polgármester fiai — erre mindenki utánuk tódult. Az egész Fiume, Korona, Kis-pipa, Szikszay, Pannónia: mind, kedvesem. De már jelentkezett a Vadász- kiírt is, éppen tegnap. Ma a legnagyobb divat Pesten idegent forgatni. Noblesse obiige! — Én is idegen vagyok itt. Béninek láthatólag rosszul esett, hogy Geraldine mindezideig nem vett tudomást büszkeségéről, szilrke napernyőiéről: — Ah, te már majdnem olyan jól isme­red Pestet, mintha itt születtél volna. De mit csináljon az az előkelő angol, vagy gazdag német, akit nyáron utazási' kedve főváro­sunkba vet? Cook kiadja a megfelelő menet­jegyeket, gondoskodik kvártélyról is, de bi­zony idegenvezetőnek népi állíthat oda mást, mint egy nyugalmazott hotelportást, vagy egy civilbe öltöztetett hordárt. Ezek az em­berek aztán háromszor is körülvezetik az idegent az Operaház körül és ezzel bemu­tatták egész Pestet, megszolgálták a baksist. Mi, úri fiuk, természetesen díjtalanul. foglal­kozunk az idegenvezetéssd, jelvényünk ez a szürke napernyő, amelyet Aczél Béla mind­nyájunknak a kezébe nyomott, amikor letet­tük a fogadalmat. — Fogadalmat tettetek? — kiáltott fel tilkolhatatlan érdeklődéssel Geraldine. Béni elemében érezte magát: — Hát hogyan képzelhetnéd fogadalom letétele nélkül az ilyen fontos hivatalt? Aminthogy császári és királyi kamarás nem lehet akárki, úgy nem lehet bárki tagja az Idegenforgalmi Társaságnak. Bizony, meg­rostáljuk a jelentkezőket. így például a Ko- rona-kávéliázból nem vettünk fel egy pár je­lentkező urat,( amiért most súlyos lovagias eljárások vannak folyamatban elnökünkkel. Aczél báróval. A báró kemény gyerek, majd hallani- fogod, hogyan bánik el ellenfeleivel. — De hát tulajdonképpen mi is a ti dol­gotok? Hogyan forgatjátok az idegent? — kérdezte most némi gúnnyal Geraldine. mert azt gondolta magában, hogy Béni szokás sze­rint hazudezik. Béni felhúzta a szemöldökét: (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom