Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-05 / 276. (1019.) szám

Szombat, december 5. ^ /fai# ÖL — A Csehszlovák Jegybank felállítása halasztást szenved. Ismeretes, hogy a Cseh­szlovák Jegybank aktiválására vonatkozó terminus január elsejére volt megállapítva. Technikai nehézségek és a- belpolitikái hely­zet következtében azonban a Jegybank új­évi felállítása halasztást fog szenvedni. Ugyanis az alakuló közgyűlésre vonatkozó meghívások és legitimációk kiküldése leg­alább három hetet vesz igénybe, úgyhogy a küszöbön álló karácsonyi Ünnepek miatt a közgyűlést legkésőbb uj év előtt lehet meg­tartani. Nagy nehézséget okoz az is, hogy a kormányválság miatt a Jegybank igazgató­ját kinevezni nem lehet. Valószínű azonban, hogy a Nemzeti Bank januárban megkezd­heti működését a Bankliivatalnak erre a célra megvásárolt helyiségeiben. Bankszünet lesz december 8-áru A Bankszövetség kötelékébe tartozó bankok és fiókjait december 8-án, Mária mennybeme­netelének ünnepnapján, üzleti szünetet tar­tanak. — A csehszlovák kémén vUrt kiviféle megkétszereződött. A nagy bécsi kereslet folytán a csehszlovák keményítő kivitel megkétszereződött. Ennek dacára a ke­ményítő gyárak csak a rendes kapacitással dolgoznak, miután a belföldi kereslet csökke­nést mutat ki. * — A ceruza?par helyzete. A csehszlovák cemzagyárak üzleti helyzete rendkívül ked­vező. miután a gyárak leginkább exportra dolgoznak. Az idén mintegy 65 millió korona értékben 850 tonna áru került kivételre, amely a múlt évvel szemben 50 százalékos emelkedést, jelent. Főleg Amerikába és Olasz­országba növekedett a ceruzakivitel, de a ceruzaiparra nézve Anglia a legjobb vevő állam. — Az Angol Bank egy percentíeí fel­emelte a kamatlábat. Londonból táviratozzák: Az Angol Bank tegnap a hivatalos bankrátát 4 százalékról 5 százalékra emelte. A 4 szá­zalékos kamatláb október elsejétől volt érvényben, amikor is 4.5 százalékról szállí­tották le. Az angol kamatláb ily hirtelen fel­emelése meglepetésszerűen érte nemcsak az angol, de a világ pénzügyi piacát is. — A londoni pénzpiac, mióta az amerikai bankok emelték a kamatlábat, meglehetős felszült- sóget mutat és az angol hivatalos bankráta felemelésének ez. volt elsősorban, a.főoka.. Az emelést azonban, indokolja az embargó meg­szüntetése is a külföldi kölcsönökkel szem­ben, mely körülmény a Jegybankkal szem­ben fokozottabb igényekben nyilvánul' meg. — A deviza-különbségek változása a prágai tőzsdén. A prágai tőzsdekamara tegnap ülést tartott, amelyen több aktuális ügy került lebonyolításra. Az 1926. évre ugyanazon tőzsdei illetékek maradnak ér­vényben, mint jelenleg. December 7-től a pénz és áruktírzus között lévő különbségeket a következő kifizetéseknél változtatták meg: Londont 1.40-ről lesszállitották 1.20-ra, Pá- rist, Brüsszelt, Milánót 1 50-rol 1.40-re, Athént 0.80-ró! 0.60-ra, í allint (Révai) 0.30-ról 0.20-ra. Emelkedtek a kifizetések: Buenos Aires Ke 5-ról 6 ru, Kopenhága 3-ról 4-re, Rio de Janeiro 2-től' 3-ra, KoVno 1.50-röl | 2-re, Lisszabon 1.20-ról 1.40-rc. Hasonló • mértékben változtak meg a bankjegyek áru i és pénzárfolyamai közt lévő különbségek. | December 7-ével újra bevezetik a iőzsdere a ] török értékpapírokat. Forgalomba azok a ;ö» j rök értékek kerülhetnek, amelyek a vagypii- ; adó Összeírásakor ( bejelenttet rek és. ellenőr­zési pecséttel leitek ellátva. A kamara ezen­kívül több cég részvényeinek koíirőzásat és törlését engedélyezte. — A papírárak emelése előtt? A papír- i ipar a papír ára emelésének szükségesse- . get hangoztatja, miután a ia ára a kor­látozott behozatal folytán emelkedő ten­denciát mutat. Az áremelési óként kalkulálnák, hogy csak a drágább faárak I jönnének számításba. A drágulás azonban nem százalékos, de minőség szerinti lenne. Az uj papírárak, amennyiben azt a papíripar képviselői elfogadják, azonnal életbelép. — A bankárkereskedelem ujjászabályo- zása. Kapcsolatban az ui iparíörvétmyel rendezni fogják a bankárkereskedelmet is. Ebben a kérdésben ankét lesz a kereskede­lem és pénzügyminisztérium képviselői kö­zött. — Két nagy magyar Imik fuz/óila. Buda­pesti szerkesztőségünk jel-outi telefonon: A Magyar Agrár és Járadék Bank, valamint a Magyar-Olasz Bank a hivatalos lapban rend­kívüli közgyűlési hirdet, amelyen a két bank fúzióját foglak elhatározni. A részvényeket 1:3 alapon cserélik ki. Az Agrárbank áruosz­tálya külön részvénytársasággá fog átala­kulni. — Amerika segít a lengyel valután. Megírtuk tegnap, hogy a Morgan-esoport hajlandó Lengyelország részére 125 millió dollárnyi kölcsönt nyújtani. Skrzynski kül­ügyminiszter tegnap táviratilag meghatal­mazást adott a Lengyel Bank New Yorkban tartózkodó igazgatójának, Miyuarsk'nak. hogy a kölcsön ügyében azonnal kezdje meg a tárgyalásokat. A Morgankölcsönt két rész­letben folyósítanák, az első ráta már ka­rácsony előtt kifizetésre kerühie. Azon eset­ben, ha a kölcsönt megkötik, a Morgan- esoport egv külföldi pénzügyi nu-gfiyvelöt küld Lengyelországba. — A zloty különben tegnap ugrásszerűen megíavult. Varsóban a dollárt újra nagy mértékben kínálták és az amerikai pénz árfolyama az egész vona­lon esett és dollár kurzus 8 zlotvra csökkent. Prágában tegnap este a zlotyt 400 cseh koro­nával jegyezték. Becs, Uecciuber 4- Amsterdam 281.90 Bel- ’gr.id 12.54,5 Berlin 168.75 Brüsszel 32.09 Budá­in: •; t 99.32 Bukarest 3.23 Oslo í 14.20 Kopcnliá>. i ÍV;..80 London 51.36.5 Madrid IÖ0.30 Milánó 28.52 Nv.wyork 708.25 l'árls 27.12 Prága 30.98 55zóf!a 5.184 Stockholm IS9.4Ó Varsó 88.45 Zürich 136.51. Berlin, december -í. Buenos Aires 1.740 l’o- kio 1.808 Konstantinápoly 2.285 London 20 342 Newyork 4.195 Rio de Janeiro 0.503 Amsterdam j JüS.59 Athén 549 Brüsszel 19.01 Daniig 80.66 ; Belsiugíors 10.54 Róma 16.90 Bcig.rád 7.43 Ko- iumhága 1015.07 Lisszabon 21.275 Oslo S5.76 Pa­rii 16.085 Prága 12.425 Zürich 80.84 Szófia 3.055 Madrid 59.53 Stockholm 112.11 Budapest 5.875 Pécs 59.15 Varsó 53.53 DEVIZAÁRFOLYAMOK: Prága, december 4. Devizák: Amsterdam 1362.25 Berlin 805- Buenos Aires 1403.50 Brüsszel 152:50 Heisingíors 85.50 Zürich 651.50 Oslo 690.50 Kopenhága 848.50 London 163.60 Madrid 476 Mi­lánó 136.37 Newyork 33.75 Páris 129.62 Stock­holm 304.75 Belgrád 59.37.5 Budapest 4.7180 Bu­karest 15.20 Konstantinápoly 18.17.5. Szófia 24.61 Varsó 432 Bécs 477.75. Prága, december 4. Valuták: holland 1362.50 német 804.75 belga 152.50 svájci 652 nor­vég 688.50 dán 847.50 angol 163.80 olasz 136 ame­rikai 33.82.5 francia 129.25 svéd 90350 jugoszláv 59.65 magyar 4,71.25 román 15.30 bolgár 24.35 lengyel 448.50 osztrák'475.75. Budapest, december 4. Amsterdam 28640 Belgrád 1261 Berlin 16971 Bukarest 323 Brüsszel 3225 Kopenhága 17768 Oslo 14480 London 345575 Milánó 2877 Newyork 71285 Páris 2730 Prága 2110 Szófia 517 Stockholm 19053 Varsó 8700 Bécs 100.41 Zürich 13734. ■HVMfTw Tirw^g,r!aBMg:.ii'iMi!.:i«aii^ggbiMHLr3a^gg5BKaeE:«Bs (:) Változatlan a prágai tőzsde. A mai tőzs­de a tegnapihoz képest alig változott. Az üzlet sziik keretek között mozgott és az irányzat a gyengülés felé hajlott, amely körülmény a hét végében rejti magyarázatát. Zárlatkor a piacon nem volt egységes az irányzat. A devizapiacon Varsó újból 45 ponttal emelkedett és Paris is 0.38 százalékkal szilárdult. Előfordult kötések: síit xi 1/3 1923. évi kincstári utalvány —,— —.— 1924. évi kincstári utalvány ——,~ Nyereménykőlofeöu ..... 9V>5 92.5" 6%-os beruházási kölesen . 35.97 35.75 6óV-os lisztkölnsöu ..... 79.65 73.7 í 661-os Államköcsön ..... 'S.55 73.75 Morva orsz.-köles. 1Ö11. 47a°e — Morva orsz.-köies 1917. 5°o - 73.— Prága város lí 13. kölés. 5Ö„ 76.—• 7S.—• Prága város 1919. köles. 4°o ő2.25 Brüun város 1021. köles. 6° u 94.50 34.50 Poísöny város 1910. köles. 1 “ Prága városi takrpt, 4 ört . . 37.50 67.50 O.sl vörös kereszt sorsjegy . 45.— 45.— Mavy. 5 frtos Vörös keresat. — Mauy. jelzálog sorsjegy . . — .— Budapesti Bazilika sorsjegy —.— Agrárbank ................. . . . '77.— 37!’,— Ose h Union Bank.................. 170.50 370.50 Le számítoló . . . „.............. 369.— 369,50 Cs eh Iparbank 331,50 382.50 Prágai Hitelbank................. 58 .50 580.60 Sz lovák Bank. Itt.— 113.— Zivnostenska 79.— 377.— Angol.-Cslov. Bank. .... 6 >.50 63,75 Osztrák hitel ........ 55.— 54.50 Bécsi Union Bank ..... —.— — ­Wiener Bankv. ....... <*0.(5 4C.~ hugoslovenska-bank .... 62.50 63.50 Nordbahn .......... '505. ~ 3550.— Cseh cukor..................... 95 ’.5G 957.50 ÍTorvá t cukor........................ 2S3.5U 233.50 Ko lini műtrágya.................. 512.50 3í5.— K' olini kávé. ......................... 110.— (t7.-~ Ko lini petróleum...... 373.59 375.50 Koiini szesz. ........ t97.50 119..— Tejipar r.-t. ............................ — El ső pilseni sörgyár .... 2750.— 2760.— Breitfeld-Üanök ...... 525.— 524.— Laurin és Hlement. .... —.— — Ringhoffer ......... 673 — 676.­' Cseh északi szón ...... 1410.— —.— Cseh nyugati szén ..... 54.— 3Í3.— Alpine ...................................... ‘32.— i3 .50 Po ldi........................ 310.50 500.­Pr ágai vasipar..................... 91 .— 913.— Sk oda ...................................... 735.— 740.— Po zsonyi kábel ....... —— .— Imvald.........................* . . . 471.— 271.­(:) A cukorpiac ma nyugodt volt Nyerscukor- jegyzés Aussig loko 157.50—162.50. (:) Ingadozó a berlini tőzsde A mai tőzsdén a porosz kereskedelmi akadémia kedvezőtlen je­lentésére a tőzsde hangulata ingadozó, az irány­zat pedig lanyhuló volt (:) Nem egységes a bécsi tőzsde, A szoká­sos hétvégi realizációs vásárlásokra a tőzsde irányzata gyengült, de a magyar értékek buda­pesti fedezésekre szilárdultak. Korlátban nem volt üzlet zárlatra a kulisszértékek egy része megszilárdult A KÖLTŐ' IS A fJMYl- REGÉNYES TÖRTÉNET - IRTA: KRÚDY GYULA (20) Geraidine a költő első szavaira meglepő mozdulatot tett, aztán összehúzott szemmel nézett a" beszélőre. ' — Lfát azt honnan, tudja, Tivadar bácsi, hogy én néha gondolok arra, hogy apáca le­gyek, ha minden kötél szakad? A költő elmélázott, mintha nagyon mesz- szire járnának a gondolatai és tudomása se lenne a mellette ülő leány kérdéséről. — Mikor mi a szigetre költöztünk, még néha feljártak az apácák a föld alól... — Csak tán nem látta Őket, Tivadar bá­csi? — csattant fel pipacsok, falusi kedvvel a kisasszony. A költő még mindig abba a világba né­zett, amelyet csak ő látott az ilyen különös, hold világos éjszakákon, amiikor a nagy. vilá­gosságban a fák és a virágok talán összeté­vesztik az időt, nem merik elkezdeni látha­tatlan, éjjeli életüket, mozdulatlanul figyel­nek, mint akár nappal. — Furcsa hely ez a sziget, *— kezdte bi­zonyos csend után a költő. — Nem minden­kinek tesz jót az itteni tartózkodás. Néha a legegészségesebb ember is hirtelen valami különös betegséget kap itt, amit úgy hívnak, hogy vágyódás a másvilág után. Máskor pe­dig a teljesen beteg ember váratlanul olyan szerelmctes életkedvet érez, mintha megsza­golta volna azt a virágot, amelyben az öro­mos élet illata rejtőzik. Ettől az illattól meg gyógyul az is, aki tóliábbai mar a sírjában van és csupán bucsuzkodás kedvéért mász­kál még a föld hátán, fin egészséges voltam, amikor ide költöztem. Legalább azt hittem magamról, meg az öreg Lisznyai doktor is úgy mondta, hogy nincs semmi bajom. Pedig az a vágy, hogy ezen az elhagyott helyen megtelepedjek, az volt már a betegségem. — Ismétlem, hogy nagyon furcsa, rejté­lyes hely ez a sziget, tele van mindenféle ti­tokkal, érthetetlenségekkel, különös alakú fákkal, sűrű bozótokkal, amelyekről senki sem tudja, hogy ki, vagy mi lakik bennük. — Nézdd meg például a gyötrelmes kül­sejű kigyófáíkat ott az apácakolostor tövében, mintha Dante verseiből jöttek volna. Ők azok a fák, amelyek a szerelmi kínszenve­déstől vonaglanak, epedve összecsavarodnak, gyötrődnek, mint a szerelem bolondjai, amíg a többi fák oly egyenesen nőnek az cg és a nap felé, mint a föld belsejéből kilőtt nyilak. Ezek a sajátságos külsejű fák bizonyosan azoktól a szegény zárdaszüzektől lesték el c kinszenvedéses testmozdulatokat, amely apá­cák boldogtalan szerelem miatt csapták fe­jükre a íátyolt a királyleány udvarházában. A fák akkor még kicsinyek voltak és bámész szemmel látták a kolostor vasrácsos ablakai mögött a szerelmi vágytól vonagló lábakat és karokat, vasszöges vé dőszers zárnókbu bujtatott testrészeket és bőrostorra] vert há­takat, amikor a lioldváikozás a légtonnyad- tabb apácasziveket is tágitgatni kezdte... Geraidine hirtelen melegséggel, mint >az esti szellő rebbent a vak poéta felé: — A hold változás ... Mi falusi lányok is tudjuk ennek a jelentőségéi. Azt hiszem, hogy az én holdam is változik... A költő kicsit Itátrafókként a leányból áradó forróságtól és halkitva a hangját, így folytatta: — Mái ha tnég hallanád ennek az ódon háznak a hangjait, amely ház itt vau elöl­tünk. A magányos, asszony tálán férfiak du­dorásznak, íütyörésznek, öklendeznek, nyö­szörögnek itt, amikor künn az őszi szél kezd süvíteni. .Mintha életre kelnének az egykori barátcellák lakói, a verekedő vörösbarátok, akik itt egymás között éltek és férfiasságuk­ban különb embereknek tartották magukat mint a szennyes nőkkel bujálkodó, hölgyi peudelyekbe törülköző többi férfiakat. Ösz- szecsendültek a kelyhek, ha jött az alkonyat, szarvaspecsenye került a messzire terjedő uradalmi erdőségekből, — amely szarvasból a vörösbarátok pártfogása alatt élő Margit- szüz-eknek is jutott. — a baráti érzés verte el a házból az unalom kutyáját, kipróbált öreg szolgák és ruganyos suhancok hordták fel a nyárson sült pecsenyéket, bíborba szöktek az arcok, ha egy-egy hosszuhaju lantverő is betévedt a házba ... De néha, őszidőben, mi­kor a szél dúdol, mint a vadászkürt, a ház körül a töknyi nagyságú amerikai diók hull- dogálnak, mint elmúlt férfiéletek: — a ház falaiból mégis csak keserves nyöször hang­zik, amelyet nem tudott elmulasztani sem a tartalmas pohár, sem az önfeláldozó barát­ság,-— amely kin csak egyetlen orvosságtól múlhatna el, egy asszonykéz ujjahegyének a si[irogatásától... — A férfiak is tudnak a hoídvá hoz ásók­ról? — kérdezte Geraidine olyan melegség­gel, mintha valami nagy értékű titkot akarna kicsalni a vak poétából. ' — Csak hagyjuk, gyermekem, a férfiak szenvedéseit, amelyet állítólag méltóság tél­iesen tudnak elviselni, különösen olyankor, ha többen vannak együtt. De amikor bezárul az ajtó, fenséges trónusára telepedik a ma­gány, a legzordonabb külsejű férfi is tenye­rébe veszi a szivet és nézegetni kezdi azt emlékeivel, amelyek néha csak olyanok, mint (:) A budapesti értéktőzsde — mint miaui szerkesztőségünk telefonon jelenti — tarlóson szilárd vö*. Egyes a csehszlovák távirat! iroda leientesőben nem foglalt értékpapirok a kővetke­ző árfolyamot ériék el: M ok tár 167, Pestszent­lőrinci 40, Részvénysör 617. Telten 1850. Előinrdu'f kötések: XII4 XII Ang-.-MttKyor......................... 30500 3' 09Q Hazai bauk ............................ i t i000 :12000 Ma gyar Hitol......................... 303C00 298000 •leízáiog................................... 7600C 26500 LoszáimtoJó............................ 50000 60C09 Ma gyar-Olasz......................... '5000 15000 Osztrák Hitel......................... -14-000 :17000 Merkúr ................................... 6000 6000 Ke reskcdeltiii bank ..... 31S000 97COOÖ Egyesült takarókpt-............... 3 -500 34500 Ma gy. ált. tkpt.................. . 115000 ílífOO El ső hazai tkpt.........................i930000 1890009 Bó rsod-Miskoloi................. '.71000 :7'900 Lo ucordia ............................... 33500 31500 pu daposti malom............... 134COO !235G0 ff lzölla malom..................... 67000 67000 Hu ngária malom.................. 87 00 85000 Öéöcslni................................... 11 .5000 —• És zaki szót]............ — — EsZtergom-Szászvár .... — — Felsőm, szén......................... 225000 220000 Urasoké.................... — — Ma gnezit.................................... 1030^00 <030000 Ma gy alt koszén ...... 34< 000 "87000C Wdsro ...................................... 4;3009 4'8009 i ríkanyi ............................... — -j í noooo ly óburg................................... 40(000 00009 C.saky - . 6000 6500 vl agyar fogy vergyar . . . . 65UOOO 45^000 Oanz Danubius.........................21(0000 ''WOrÓO Da uz villamos.........................1050000 L 20000 Hornéir................................... \ 6000 — Tá ng<.......................................... 89000 88-00 Li ptai...................................... ,3509 2-; 000 gy ón vagoagyár.................. 41 í 0 3 4610 ) Rb na .................... !U50J 102500 *n .% •• 54900 54000 TéadJoft Ditnch .................. 39000 39000 Lg yofr. fa..................... ... '’jÖÓ öu timiau.................... ... Orsz. f á . . • • • .................. 450Ö0 45000 Ug uum-fcrpKzt. ....... l0.„oo UOŰO Aialoinsoky ................. . . . Xo usebloss................... — 55o Ré zbánya)............................... 36Ü0C 36000 Szlavónia................................ 53t00 54509 Nasulutzi............................... ■ >350' 41000 Za bolni ............................ 1 r»ü00 ti SukV:::::::::: T.evnüte .................................... 63 Aí ‘ _ Kö zúti ............ Délivasüt ................................ OGÓ00 63000 a& m.::::::::: fgjj Magyar cukor..............AoíöOO • 42000C 'j ceaü ............ v 1 eö. :20Ű0 Magvar szalámi ...... ............................• • * ' /9000 7H000 (f oldbergor ......... „ X ,r. í:.X Sndriinm J 0 ! ? 4 00 TiWáHa mütVw-I * " * ' 41000 '63- 0Ű Kloti)ti . tt; 1111 505l> (0000 ' Óumrni.......................... o-nA' 1f5C° Te lefon................................... artnn Bé ni....................................... -9000 -9000 Vaui-................................... 4 000 4' 2000 Ős termelő ' 1 2400t, ,40iÜ usicimeio..................................• j0t0ö _ —r— (:) A mai budapesti terménytőzsde — öáíhí szerkesztőségünk télefonjelcntése szerint ma ueiri volt egységes irányzatú, az üzlet szűk keretek között mozgott. Egyedül a búza ára ■ emelkedett lényegesen. A következő árakat jegyezték' búza 395—100, rozs 260—265. takarmányárpa 240, sör- árpa 310, köles 210, repce 600. zab 255. tengeri 195 és korpa 167 ezer magyar korona. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP A feleiös szerkesztő távoliétében a szerkesz­tésért az adminisztrativ főszerkesztő feielős Rusziriszkói szerkesztőség Ungvár Kariátovics- (ázéciiényi-) tér 33 sz Szerkesztő Rác? Pál. dé!e!őtt 9-ig és délután 2—3-ig József 39—28 — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, IX kerü­let ÜUÓi-ut 119 szám. IV. enieiet 6 Foiefou: Kiadja: Flaehbarth Ernő dr — Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Geseilschafi nyomdá­jában Prágában - 4 nyomásért ielelős- O. Holik. a madáriáb nyomai a havon, máskor meg olyanók, mint a kutyaharapások. Akármilyen kemény a fekhely, nádszál, vagy fatörzs nö­vekedik ki belőle és a nádszálakon, fatörzse­ken fel- és lekusznak mindenféle régen látott nők, akiket hiedelmünk szerint már régen el­felejtettünk. Szőke, barna, vörös asszonytes­tek himbálóznak a levegőben, csodálatos hangok szólítanak a falakból: ‘azon a helyen, ahol a százlábú bogár, vagy fekete pók sza­lad, hirtelen megjelenik egy kitárt női kebel, vagy egy nyakszirt, amelyre valaha csókot leheltünk. És a nők. akik a magányokban megjelengetnek, úgy követik egymást, mint a névnapok a kalendáriumokban. Még a fér­fiasságukról nevezetes vörösbarátok ró! sem tehető fel, hogy mingig csak egyetlen nőhöz imádkoztak volna. A tenyeres-talpas, fogd- meg-külsejü szolgálóleányok, mosónők és más mezítlábas nők egyforma pozitúrában ülnek a magányo.. férfi álmaiban a füzíavi- rágzásu. ieheíletfinom hercegnőkkel szarvas- bokáju grófnőkkel. már táplál? ozásuknál fogva is izgatott zsidón ők kei. A íérjgyilkos nők ez álmokban éppen olyan kívánatosaik lehetnek, mint a szent zárda fogoly szüzei, akik még csak annyiban vétkeztek, hogy le­velet dobtak ki az ablakon az őgyelgő ker- tészlegénynek. A darulábon futamodó ván­dor cigánynők. akiknek tolvaj szemük azért olyan késpengeíényes, hogy lenietélic az iz­zadt férfiak mellényéről a gombokat a ma­gányosság álmaiban, épper olyan tündériek, mint akár azok a gyakran mosakodó asz- szonyságok. akiknek a Nagyhétben a gyó­nás után mindig lilicmilláttuk' van, de a rendes vasárnapi mise után is a rezedavirág szagára emlék ez tétnek. , (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom