Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-05 / 276. (1019.) szám
a Szombat, december S. itt csak annyit, hogy mind^*: esetben legyen a has friss és Lhtöő'cg ne legyen nagyon asiros. Inkább lassan főzzük, nehogy zavaros legyen és adjunk bele kellő mennyiségű zöldséget. Tálalás előtt félretesszük -ás a foiszmeu levő zsírt leszedjük, aztán be’előzzük daragaluskát. Kát tojás fehérjéi habba keverjük, a sárgáját köz-éktver-1 jük, aztán 3—4 evőkanál darát lassan hozzávo- gyitünk és legalább egy félóráig állni hagyjuk, hogy a dara megduzzadjon. A levesbe egészen kisalaku galuskákat rakniuk, mert a főzéstől megnagyobbodnak. (—) Nyui tiisieu sütve, A megtisztított nyalnak csak a hátát vesszük erre célra és csakis fiatal nyíltat. Az egész hátat megtűzdeljük szalonnával, megsózzuk és egy óráig állni habjuk, azután 10 dkg.*olvasztott vajjal leöntve sütni tesszük a sütőbe. Stilési ideje 1—2 óra, miközben gyakran öntözzük s mikor már félig megsült 4—5 evőkanál tejfelt adunk, reá- Tálaláskor csinosan szeletelve rakjuk a tálra, vékony citromszeleteket adunk rá, melyekből a magot kivesszük és olyan sűrűn rakjuk őket a sültre, hogy egymást fedjék. A mártást forrón öntjük alá. {-) Borsóleves, A szükséges vízbe kevés petrezselyem és sárgarépát adunk s mikor már félig megfőtt, 20—25 dkg. sárgaborsót. Mikor a borsó már puha, áttörjük és 3 dkg zsírból, 5 dkg. lisztből világos rántást készítünk* Finoman vágott hagymát adunk bele és ezt is áttörjük. Aztán megsózzuk., csipet borsot adunk bele és tálalásig befödve tartjuk, nehogy megsürüsödjön. Az alábbi tésztát külön kis tányéron adjuk az asztalra. Egy nagyobb tojást, egy dl. tejet, picike sót és annyi lisztet, hogy palacsinta tészta sűrűségű legyen összekeverünk. A lábasba tett zsírt felolvasztjuk és egy reszeUöt megfordítva fölébe tartva, a tésztából pár kanállal beletéve apró csöppekben belehuüatjuk és szép pi- - rosra sütjük(—) Aímásíepóiiy. Félkiió liszted 3) .dkg hideg zsírral összeuiorzsoiunik, a táblán csomóba igazítjuk s beleadunk 10 dkg cukor port, 1 egész tojást, .1 sárgáját, 2 dl jó tejfeit, 2 evőkanál tejben feloldott 2 dkg élesztőt, csipetnyi sót. Mindezt gyorsan összegyúrjuk, két cipóba idomítva félóráig pihenni hagyjuk, aztán fél centiméter vastagon nyújtva a tepsibe tesszük. Töltet éknek 6—8 darab középnagyságú borízű almát veszünk, melyet megtisztítás után szeletekre vágunk vagy bc-r esz elütik és kissé megpároljuk. Cukrot az alma savanyúságához képest ízkésüník szerűit : adunk hozz. Ha szeretjük, egy késhegynyi fahéjat s is közzévegyiíünk. A keveréket csak hidegen rakok a tésztára, mert ellenkező esetben a tészta a meleg almától átnedvesedik és nehéz lestz* A mi- 1 vlk cipócskábó! nyújtott tésztalappai betakarjuk • .'s tenyerünkkel meg.r.yantkodjuk, hogy levegő ne t maradjon alatta, minek következménye, hogy sütés közben nem hőlyagosodik fel. Sütés előtt t.o- ’ iással megkenjük és közép-meleg sütőben zsetm- < ’yeszin-üre sütjük és ízlés szerint négyszögü vagy 1 hosszúkás darabokra vágjuk. (—) Zsemlye puddiog. Négy vajas, -vagy három vizes zsemlyéről (vagy ennek meg- | felelő száraz tejeskalácsról) a héját lehámoz- ■ zuk és 2—3 dl. tejbe áztatjuk. Porcellán tál- j bán 5 dkg. vajat habosra keverünk, miköz- ■ ben egyenként 5 tojássárgáját, fél citrom re- ■ szelt héját, vagy ha jobban kedveljük vanilli- ' át, -6 nem tetézett evőkanál cukorport szó- : mnk hozzá .s mindezt félóráig keverjük. A zsemlyéből a tejet kinyomjuk, a zsemlyét szitán áttörjük s legalább is négy evőkanál- , nyit a keverékbe adunk, végül 8 dkg. héjazott, öröli, mandulát, 6 tojás habbá vert fehérjét (vagyis egy feli érrel többet, nrnt sár- 1 gát), lassan közzé keverünk- Egy jól zárható formát vajjal kikenünk, finomra tört és szitált fehér prózlivel (ha ez nincs, liszttel), meghintjük, a keverékei beleöntjük és forró vizbe állítva háromnegyed óráig főzzük. Ezalatt v:gyázunk, hogy a víz mindig egyformán forrjon. (—) Egyszerű étlapok. 1. Paradicsomleves, zsemlyekockával. Eszíerházy rostélyos rizzsel ösmagyar ré.es. — 2- Borsóleves, borsó tésztával Nyúl frissen sütve, makarónival. Zsemlye pudding bormárstással. — 3. Húsleves daragaluskával- Levesíhus pirított burgonyával és tejes tormamártással. Almás lepény. (—) Boriuáríás. tizen mártás egyike a legismertebb s leginkább kedvelt mártásoknak készíthetjük finomabb cs egyszerűbb alakban. Egyiknek előnye, hogy olcsó és gyorsan készíthető, a másiké a jósága és tovább tarthatósága. 1. Három deciliter vízzel vegyitett hideg bort, 3 egész tojást, 3 tetézett evőkanál cukorport habverővel jól felverünk aztán, ha bögrében főzzük a forró tűzhelyen, ha üstben főzzük, forró vízbe állítva folytonos keverés mellett hirtelen felforraljuk és azonnal tálalhatjuk. 2. A bormártáshoz csak közönséges fehér asztali bort használjunk mert a luJerős borból készült mártás nem kellemes a fogyasztásra. Ha mégis'kénytelenek lenininek erős bori használni, ngy a szükséges .3 deciliter folyadéknak fele tegyen bor Gyöngébb borból 2 deciliter, 1 deciliter, v’zzc! vegyítünk. Ha a bor nem lenne kellemesen savanyú citromlevet adunk hozzá Öt tojás sá'gá’át H deka cukorpori, kévé* n.szelt citromhéját legalább egy negyedóráig keverünk és a borral felhígítva habüstbe öntjük, amelyet forró vizbe állítva, folyton keverve, a mártást felforraljuk Csészébe öntve tálalásig meleg vizbe állítjuk Mivel nincs benne tojásfehérje, nem esik össze. (--) Ösmsgyar rétes. 12 deka vajai, 4 to- iássársát. 4 evőkanál cukrot L bokra keverünk 2 deciliter langyos tejbe 2 deka élesztői: áztatva kissé kelni hagyjuk egy kflő finom lisztet és a fenti keveréket és az élesztőt összevegyülök és gyönge kalácstésztát csinálunk belőie. Ha a liszt nem elég száraz, vagy a tojások kicsinyek, megtörténhetik. hogy kissé kemény lenne, ez esetben A növények érző életéről beszólni ma már nem jelent forradalmat a természettudomány terén. Kerner, Hennáim M-iilier, f rederico . Delpíu- no, Neméé, Henry Coupin, Moll, fíaberiundr, Bo* quíilon és mások végeztek ebben úttörő munkát. Müüer, Coupin. Boquilíon megfigyeléseit föfhasz- náSva Irta meg Maetérltock a ..növények hrie’É- gen>ciája“ chuü müvét, amelynek inkább csak filozófia!, mint terroészettudosná-nyí értéke van. A magyar származású tudós Francé Rudolf maga írja: „Belefáradtam az élet küzdelmemé, megzavart utamon a fosszakara:, visszadöbfoen- teft az emberek keménysége, klméledenségo, tömérdek harca" — s eívontát a szép ófrank főidnek egy apró völgyi rétjére s a természet zavartalan ölén a növények figyelése között visszanyerte a lét harmóniáját s ez a vidék lett a bölcsője a tudós két legklasszikusabb müvének, melyek címe: A növények érzetélete és A növények szereim! élete. De nemcsak a világhírű nagyságok, hanem növényeiket ápoló gondos megfigyelők is rájöttek, hogy a növény is élő, érző lény, amely — mint egy magával tehetetlen gyermek — megérzi az ápolást, gondozást, de meg is hálálja azt. A növény virágzás közben fogyasztja a legtöbb táplálékot- Nemrégiben erre egy növény- baráttól igen megkapó hasonlatot hallottam: — Nemde, a virágzó növény olyan, mint egy tápláló édesanya! Mikor növényeim virágoznak, tatodig sokat kel? öntöznöm, de ha nem vesz fel a növényem vizet, akkor beteg, mint ahogy a beteg ember nem kívánja az ételt. Akik pedig ezen mosolyognak, csak tájékozatlanságukat árulják el. Amit éle íj elens égnek nevezünk, azt mind megtaláljuk a növényeknél is. Mozgás, érzés, durva bánhalmákra heves reakció, mind megvan náluk. A Rajna regényes partján fekvő ge is enne Imi kertészeti főiskola kísérleti telepének botanikai osztályán alkalmam volt közvetienrift sok érdekes jelenséget szemlélhetni a növények érzéki tevékenységéről. A syokércsttcs a növényi test legelevenebb szerve. Szinte .hihetetlen, mi mindenre képes ez a fehér íonalacska. Először is lassan, de állandóan körben forgatja hegyét és igy beleírnia magát a földbe. Környezetének műiden fö’drögöcsikéjéí körül tapogatja s ahol száraz a föld, elfordul és arrafelé nő, amerre több a nedvesség. A fiziológia ezt hidrotropízmusnak. a vizközelség megérzésének nevezi. Ha szik'át ér a gyökér, savat választ ki a gyfíkércsoícs. kikezdi a sziklát, lassan, de annál kitartóbban végzi munkáját, behálózza, megköti magát a sziklába <■ ezzel biztosítva van: ha kifejlődik a koronája szélrohamok nem döntik ki őt S amint a gyökerek a sötétben, ugv dolgoznak a napfényben a kacsok, a hajtások. Egy szeli- löskerí vagy egy kerti lugas k'tünö alkalmat ad ennek a roe gr g ve lésére- Ha iói megnézi az ember a kerítésen fölkuszó szőFFővesszőt. lehetetlen, hogy észre ne vegye, hogy ezek a kacsok nmt keresnek, tapogat óznak támaszt-k után- Közben csúcsaik lassan körökét írnak le. Meleg nyári napokon á csöndes szőMőhigas előtt száz meg száz kacs, m>nt valami polipnak karjai, állnak, remegve, várakozva, mintha vágy gyötörné Őket, de nem áldozatot keresnek, hanem írtabb támasztékot a nehéz venyige szántára. Ha nem találnak, akkor leszablak, ha lenn sem talárnak valami ágat. falat, kerítést, anribe belekapaszkodnának akkor megint fölfelé mennek. Ha azután találtak, akkor elevenedik meg az inda. Azonnal (húsz másodpercnyi időt álfa irtottak meg) körii’veszi gyűrű a lakban azt a tárgyat és egy óra alatt egészen ráfüzi magát, azután csavarosán össze- buzódk s ezzel a megrövidülésével maga után húzza a törzset is. Minden virág mozog, műiden levélke rés-zt- vesz az életben. Legjobban látni,, ha estefelé.- alkonyaikor. vagv még inkább napkelte előtt vé- g’gmegv az ember a mezőn, a földeken Hívemkor szinte alig vau virág a hegyoldalon. Még tegnap teli volt hintve a madárhur és a százszorszép fehér csillagaival, ki volt h'mezve kék tárnicsokkal és piros mécsvirágokkal. Lángolt rajta égő sárga sztoébeti a ptrrmó és most minden eltűnt a hajnal egvliatrgu kékes-ző'riitében. Föte alá sidvedtek a virágok? Nem hanem még alszanak. Az öreg Linné tudta ezt már, ő volt. aki egv igen tudoináíivos értekezést irt: Somrms p’antaram címen a növények alvásáról, de azért a növényeket mégsem tartotta érző lén veknek. A növények nr'g alszanak! Ezért tűnt el a vir'"D(>mn'i áisr-ikitöa 6* csak a reggeli napsugár csokin 'brosztí fő' uirn De ncui rn'nden növény c vukja és nyitja egy időben virágjait, úgy hogy még tejet adhatunk hozzá. Pontos, hogy jói meg legyen dagasztva, két cipóba alakítva és keleszt- ve, mert ezáltal lesz könnyű. A kihúzása’ után olvasztott vajjal megkenjük és kétoldalról összegöngyöljük, mini minden rétest A középen hosz szában elvágjuk és a két tésztát összelőniük vajjal kikent tepsibe szép gömbölyűén elhelyezzük és kelni hagyjuk. Végül tojással megkenve héjazótt törött mandulát és kissé gorombára törölt cukrot hintünk rá. Vigyázva sütjük hogy könnyű és szép zsemlyeszinü legyen. Tálaláskor csak kézzel szabad darabokra szaggatni. ebből a változásból egész virágórát állítottak össze- Időjósoknak is beváltak a növények, mert a közeledő cső idején megváltozik a rét és elővigyázatosan csukja be ezer virág kelyhet És ha a hegyek csúcsaira hág az ember, ahol a hó- határ 'görgetegén az utolsó virágok intenek, itt azután valóságos virtuózai vasnak az érzékenységnek. A kis havasi tárnics (Gentiana nivalis), mely szelíd kék szemével csábit iö! a magasba, annyira vitte, hogy borús időben — a magasban ez a rendes idő — minden pillanatban, minden futó napsugárra kinyitja azurkelybét és minden árvonuló felhőnél újra összecsukja. A tengerpartokon é! a mi iitifüviinknek egy változata, a Plantago mariimra. A széles lévé? itt egész henger a lakká alkalmazkodott. Miért? A növény táplálékával együtt bizonyos sórneny- nyisóget is vesz fel a tenger vizével szaturált íö'dből. Ha normális, nagyfelületű levele lenne, rengeteg vizet párologtatna el s ezt mindig uj vízmennyiséggel pótolva a felvett só elpusztítaná a növény szervezetét. Mit csinál a növény? Nemcsak hogy mellőzi a nagy felületet henger- alakúvá formálva levelét, hanem az epSdermist (félkört) erősen megvastagítja, a légző nyilasok működését a minimálisra redukálja, semmi fölösleges vízvesztesége nincs, a növekedésére szükséges vízzel együtt felvett sót elraktározza s biztosítva számára a lét. az élet. Meg kell még emlékeznem a rovarovő növények mozgási tevékenységéről- A kereklevelü harmati fi vet, Drosera rotundlfoliát, Lübeck, általában Holstein lápjain láttam szabadföldben, melyet Budán növényházban, extra lápföldben, mint különlegességet egy-két példányban tartottunk. Nehezen tudtunk itt vele rovart fogatni. De kint a szabadföldben, az otthonukban hatalmas lakomákat rendeznek. Úgy van ez, hogy ennek a kis rablónövénynek tányéralaku levelei felső oldalán piros mirigyszőrök vannak, melyeknek hegyén a napfényben egy-egv harraatcsepp csillog. És jaj annak a gyanútlan szúnyognak, mohó légynek, mely a csábítóan csillogó hantit a tcseppbő! torkos- kodni akar. Feje beleragad a szívós nyalkába és ahogy lába hozzáér valamely csalóka, enyves mi r Égy szőrhöz, csak még jobban belekeveredik, beleragad. Eközben a csápok között nagy az izgatottság. Pár perc múlva egyik a másik után ragadja meg az áldozatát, ráereszkednek a szerencsétlen rovarra, melynek sorsa meg van pecsételve- Ha nagyobb a rovar, pók vagy százlábú, akkor még a levél is szorosan begöntgyölő- diik, hogy' biztosítsa a zsákmányt. És ha véletlenül egy bágyadt lepke vagy szitakötő jut a gyilkos növény' tapogatói közé. akkor megesik az a hihetetlen dolog, hogy a többi levelek is megszagolják a pecsenyét, oáahajlan-ak. mintha zsákmány után nyúlnának és egymást kölcsönösen segítik a hataloniba-keriités nehéz munkájában. Pár nap múlva szétváto-ak és kisimulnak a levelek s ime csak a száraz bőrváz maradt ott, amelyet azután élűn} a szél. A húst és vért kiszívták a te írtakul uniók (nfrigyszörök), melyek a mi emésztőíolyadékunkboz hasonló nedvet választanak ki, ezzel peptonlzál'jáik a zsákmányt s azután visszuszivják. mint a mi gyomrunk. Ilyen rovar- evő (helyesebben húsevő, mert akár a marhahúst is elfogyasztanák) növény körülbelül 500 íaj van. A portugál parasztszobákban néhány cserép Drosophyllum helyettesíti a mi csúnya légyfogóinkat. A tropikus vidékek Nepentes- és Sarracenia-féléj, melyeket most már gyakran láthatni botanikus kertekben, nagy, befelé fordított, tüskékkel kirakott k apóséi, melyeknek alján egy csepp gyomornedv csillog, gyakran oly teli vannak állati hullákkal, hogy messziről elárulja a szaga a növény is égéből kivetkőzött gyilkost- A Primulaeeae (kanka!totfélék) cs a Saxifragaceae (kötözőiéiék) közül sokan, ha szükségük van, ha a talajnak nincs elegendő tápláléka, ragadós szőrszálaikkal számos apró rovart ragadnak meg és formálisan megemésztikDe nemcsak az élet fentartása vált ki tevékenységet a növénynél. A közismert Mimóza pu- dika érzékenysége fogalommá vállL Ha megérintjük. összecsukódnak levélkéi, ha durva érintés éri, ha az egyik levélkének valami baja esik, megsérül vagy megpörkölöd Ék. akikor az egész ágon. tnajd az cgésiz bokron különös nyugtalanság támad. Levélről-tevéi re, ágról-ágra halad, mindenütt lekonyulnak a nyelek, összecsukódnak a levelek, s ezzel olyasmit árulnak el a növényről. amit régebben sohasem hittek el, azt: hogy egész testében érzi. ami egyik leve'ével történt. A m' ékes akácfánk Is mutat a Mim éráéhoz hasonló jelenségeket csakhogy erősebb inger vagy ütés váltja ki belőle. , A trópusok l'ápos, páráiéit erdői adják a legklasszikusabb példáikat erre is. Ott, a Gángesnck szent regék dicsőítette partján él az a csoda- növény, mely az indus költészet: a Mahabharata és, Öhagavod-Gita meg az ezeregyéjszaka meséi szerint arra vau kárhoztatva, hogy szünet és pihenés nélkül forgassa körben leveleit, amíg csak el nem pusztul- Deemódium Gyrans a botanikai neve. Levelei három foliuanra oszlanak; e foli-u- mok mindegyikének saját cs különböző mozgása van. Világosa.*;, ránézésre is kivehetően forognak. Ritmikusan, csaknem kronometrikusan s annyira érzékenyek, hogy táncuk lassul és gyorsul aszerint. amint a felhők eltakarják vagy íöBfedik a napot, melyet figyelnek. M:é;í törcétiiik mindez? Nem tudjuk, talány előttünk, csak annak a tanúbizonyságát látjuk, csodáljuk benne, hogy a növény is él, mozog. Még csak azt tudjuk, hogy fiatalabb korukban intenzívebb a mozgásuk s csak az öregség fékezi 6s csendesíti őket, akárcsak berniünket. Ezek után* ugyebár, nem gondoljuk, hogy a növény egy művésziesen megépített automata, amelyben különféle készülékek egy bizonyos mennyiségű képességet lekötnek? Neon. a növények ci5 lények, mert bár korlátozottan működnek. mégis önálló életük van. Munka igaza volna Emp edold esnek, a görög bölcselőnek, hogy mindenben a korlátlan szellem rejtöz'k mely csak fokonként tud megszab a dúlni az anyag bilincseitől- Legszabadabb bennünk, emberekben az állatokban már kevésbé, de még kevésbé a növényzetben és legkevésbé magában a holt matériában, amelynél csak mint örökös okozati összefüggés észlelhető. (Folytatjuk.) H3<%c*c§c3cKSgBcfttefCKtC8c^^ HUMOR Tapintatos válasz Éva: Drága Mariskám, menyasszonya vagyok Jónás Miskának. Mariska: Gratulálok, szivem. Jór a való íto. Sose volt kedvesebb vőlegényem. Örületes sebesség Autóutas; Mondja csak. soífőr, mi ez a nagy temető itt balra? Sofrőr: Temető? Nem temető ez, csak — kilométerkövei:. T eleionbeszéígetés — Halló! — Halló! — Te vagy, édes? — Igen. Ki beszél? Semmittevés Féri: Én nem tudom, mi baja van az édes- atyádnak velem, hisz soha semmit nem csinálok! Feleség: Hát hisz éppen ez a baj. Szerencsés péntek Úrnő: Mit mondtak a hölgyek, mikor jelentette, hogy nem vagyok itthonSzobalány: Nevettek és az-t mondták: Láng mégsem szerencsétlen nap a péntek. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Többeknek* Levelekre, kéziratokra a legközelebbi számiban felelünk. — S. M, Igen, kertészeti ügyben méltóztassék hozzánk fordulni; rovatvezetőnk szívesen ad fel világosit ást. — Könyvbaráf. Sziki a y Ferenc dr-, Kassa, Éder- utca 9* — K- M. A. A recepteket nagyon köszönjük s jövőben is -kérjük. — P« A* A kívánt címekre küldtünk mutatványszámokat — D. J. A szép sikernek mi is örülünk s hálásak vagyunk a szives készségért, hogy ennyi előfizetőt gyűjtött — Iluska. Nem, azt a lapot Szlovenszkón nem lehet megkapniA meihCIlés elmúlik egy kiváló szernek a használata által. A test megedződik és minden meghűléssel szemben ellenálló-képessé válik a világhírű ALPA MENTBŐL SÓSBORSZESZ-nek mindennapi használata által. Óvakodjanak más gyártmányt venni, miután azok távolról sem olyan hatásosak. A pénzéért joga van az eredeti, tol- jesértékii Alpára Mindenütt kapható! _________________________________ KERTÉSZET Rovatvezető: Fizéíy Lenke 41 Epizódok a nSvények érzS és szerelői* életéből i.
