Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-01 / 272. (1015.) szám

Kedd, december 1. yy&dll. tkcfrARJÍlRTAP Gyorsasági vlá^rekord egy halálos Ítélet meghoza­talában A manchesteri esküdtszék négy perc a’atí hozta meg Ítéletét — A vádlott tíz szót mondott, London, november 30. A manchesteri esküdtszék a napokban gyorsasági világrekordot állított fel. A tár­gyalás megnyitása után mindössze négy- perc telt el és a gyilkossággal vádolt 29 éves Samuele Johnsonra már ki is mondták a halálos ítéletet. A tárgyalás elején az elnök az angol külügyi perrendtartás értelmében felszólította a vádlottat, nyilatkozzék, bűnös­nek érzi-e magát és akar-e valamit felhozni a maga mentségére, mire a vádlóit így vála­szolt. — Bűnös vagyok. A bíró ekkor figyelmeztette: — Tisztában van-e azzal, hogy ezzel a kijelentésével olyan helyzetet teremtett, hogy minden további tárgyalás nélkül és az esetleges enyhítő körülmények mellőzésével meg kell hozni az ítéletet? — Tisztában vagyok ezzel! — válaszolta a vádlott. — Igaz-e, — kérdezte tovább az elnök, — hogy védőügyvédet ajánlottak önnek, de ön ezt elutasította? — Igaz! Lemondtam a védekezésről! — Akar még valamit mondani, ami eset­leg lehetővé tenné, hogy ne hozzunk halálos ítéletet? — Nincs semmi mondanivalóm! — vála­szolta Johnson. Ezzel a tárgyalás be is fejeződött és a biró, miután feltette a halálos ítéletek kihir­detéséhez előirt fekete föveget, kihirdette a halálos Ítéletet, amelyet a vádlott szemrebbe­nés nélkül hallgatott végig. Johnson, amikor a halálos ítélet után kivezették a teremből, teljesen ura volt idegeinek és a folyosón szinte jókedvűen üdvözölte egyik barátját, akit a kiváncsiak tömegében felfedezett. A zloty Haínszírőfája Prága, november 30. A mai uap a len­gyel valuta történetének egyik leggyászo­sabb napja lesz. A zloty a inai piacon olyan árfolyamesést ért el, amely még a márka el­értéktelenedés] katasztrófájában is párját ritkítja. Érdekes, hogy ez a szerencsétlenség akkor történt, amikor a lengyel pénzügymi­niszter éppen energikus akciói léptetett élet­be a valuta szanálására, a miniszterelnök pe- : dig a külföldön jár számos kölcsön érde- : Kében. A múlt hét péntekén a z’oty még 475 volt, de ezen az áron már senki sem vette és jóformán csak fiktív érték volt, amelyet a lengyel korín'ny állapított meg. A mai clearingban a lengyel valuta 30 ponttal esett, azaz az egész érték 20 százalékával. 395-tel csak igen nehe­zen lehetett megkapni „ prágai börzén. Megállapítható, hogy a lengyel aranyvaluta evezetésé óta a zloty eredeti értékének Ötven százalékát vesztette el, ami párját rit­kítja a történelemben s ilyen eset nem kö­vetkezett be sem a márkánál, sem az osztrák koronánál, sem pedig a magyar, vagy orosz valutáknál a szanálás után. Pe­dig a lengyel márkát ugyanúgy szanálták, mint a többi középeurópai állam pénzét de mig a módszerek a többi államnál beváltak, a zii’IÖtt lengyel közgazdasági viszonyok következtében, Lengyelországban nem ve­zethettek sikerre. Halálos szerelem a kecskeméti tanyákon Egy legény agyonszurta szerelmese anyját, a leányt súlyosan megsebesítette és ő maga öngyilkosságot kísérelt meg. Kecskemét, november 30. A rendőrség két napon keresztül, borzal­mas kegyetlenséggel végrehajtott szerelmi drá­mában folytatott nyomozást. Két nappal ez­előtt, sápadt arccal, vérző sebbel jelent meg a rendőrség bűnügyi osztályán Appolonári Donielko, orosz származású gazdasági cseléd és a szolgálatot teljesítő rendőrkapitánynak, az urréti szerelmi dráma lefolyásáról akart vallomást tenni. Appolonári Doníelkó részletesen mondta jegyzőkönyvbe, hogy az urréti tanyán Cseh Lászlóné gazdálkodó asszony 20 éves Eszter nevű leánynak már hosszabb idő óta udva- rolgatott Bárdi János gazdá, de az anya a legény udvarlását nőin szí­vesen látta. Bárdit az anyai ellenkezés annyira elke­serítette, hogy borzalmas tettre szánta rá magát. Bárdi tegnapelőtt délután megjelent az urréti tanyán, ahol Cseh Eszterrel és édes­anyjával összeszólalkozott. A leányt a veszekedés hevében zsebké­sével mellbeszurta. Cseh Lászlórté erre a legényre vetette magát, dulakodni kezdett vele, Bárdi János a véres zsebkéssel az asz­szonyt ;s többször megsebesítette­Az utolsó döfés a szerencsétlen asszonyt a hátán érte, mire összeroskadf. Appolonári erre — vallomása szerint — az asszonyok segítségére sietett, dulakodni kezdett a dü­höngő legénnyel, aki őt is mellén két helyen megsebesítette. A> vallomás után Kecskemétről rendőri bizottság ment az urréti tanyára, ahonnan Cseh lász’ónét haldokolva szállították be a városba, ahol a kórházban ki is szen­vedett. A 20 éves Cseh Esztert a kecskeméti kór­házban Vették ápolás alá. Mellsebe súlyos, de felépüléséhez van remény. A helyszíni szemle után a rendőri bi­zottság az elmenekült tettes kinyomozásálioz fogott. Bárd’ Jánost, a toTán vérző sebbel a rendőrség az országúton ta'ált-^k meg. Elhaló hangon vallotta hogy végzetes tet­tét szerelmi bánatában követte el, azután pedig öngyilkosságot kísérelt meg és egy konyhakéssel torkába szúrt. Bárd' Jánost is kórházba szállították, ahol első segélyben részesítenék és letartóztatásba helyezték. Tömeggy !k@s utcaseprő a Terézköruton Fogadásból egy hajtásra ívott ki egy liter bort s ettől rúgott be —Részegen rohant ki az utcára s ott hét embert leszúrt — A tömeg meg akarta lincselni — A P. M. H. tudósítójától. — Budapest, november 30. Borzalmas látványban volt részük azoknak a járókelőknek, akik szombat este hat óra tájban, amikor a főváros forgalma a legnagyobb, a Teréz­köruton és környékén jártak. Egy Nagy Lajos nevű 22 éves utcaseprő, holt részegen, orditva, hatalmas, vértől cse­pegő késsel a kezében rohant végig a Teréz­köruton és az eléje kerülő békés járókelőket — nőket, gyermekeket és férfiakat — össze­szurkálta. Telijes félóra hosszat tartóit a véres dühön­gés a Teréziköruton, majd a Terézkörut apró mel­lékutcáinak labirintusában és hét vérbeíagyoít áldozat jelezte a részeg férfi öldöklő útját, mig végre a sarki rendőr eléje került a tömeggyiíkös utcai merénylőnek s útját állta. A Hegedűs Sándor-utca sarkán Háisí Anna szakácsnő mellébe szúrt a huszcentimátérés kés­sel. A Csányi-utca sarkán Barta András vasmun­kást hátulról döfte le- Az Erz&éb et-köruton Szabó Ödön magánlhivatalnok oldalába szúrt, majd to­vább rohanva, Friedmann Mártonnéí hátidról bicskázta meg, Ezután Qergye Ferencnéí és a 14 éves Korguly Irént karjaikon és combjaikon se- besitette meg. Már hatalmas tömeg üldözte, amikor a rend­őr elébe állott. A hatalmas erejű gyilkos azonban Mészáros Zsigmond rendőrt is futtában földreteritette, a kést a rendőr karjába döfte s onnan csak a mentők vették ki. Ekkor lovon vágtatva érkezett meg Tóth István íovasrendőr, akinek sikerült ártalmatlanná tenni a dühöngő gyilkost, akinek szerencséje volt, hogy rendőrkézre került, mert az üldöző tömeg meg akarta lincselni. így sem tudták megakadályozni, hogy a közre­fogott merénylőt egy hátulról jött ökölcsapás földre ne terítse. A tömeget alig lehetett lecsillapítani. A vérengző utcaseprő a rendőrségen csak tegnap józanodott ki- Azt vallotta, hogy szombat este egy vendéglőben fogadásból egy liter bort egy hajtásra ívott ki. A bortól úgyszólván percek aíatt részeg lett s nem tudta, mit cselekszik- Kihallgatását ma foly­tatják. Boszorkányégetést követel Párts Egy elvetemült anya lemészárolta négy gyermekét s husiikat a kutyáknak adta — Az utca a bestia elégetését követeli. — A P. M. H. tudósítójától. Páris, november 30. Egy külvárosi pletyka nyomán Páris rendőrsége és detektivjei egy elvetemült anya hátborzongató rémtettére jött rá. Samt-Etienben. Páris egyik külvárosában na­pok óta egyébről sem beszéltek, mint arról, hogy Pipine Ester munkásasszony három kis­lányát és kisfiát lemészárolta, húsúkat a kutyáknak adta, csontjaikat pedig a pin­cében ásta el. A rnen.de — mondák eljutottak a detektívek fülébe. Tegnap este a zöld rendőrségi autó megállóit Pipine asszony háza előtt és hat detektív szállt ki belőle. A külvárosi mende­monda ezúttal igaznak bizonyult. Az elvete­mült anya nem tudott számot adni gyermekei hollétéről, maid rövid vallatás után beismerte borzalmas bűnét Minden védekezés az volt, hogy szerel­mes volt egy apacslegénybe, aki azonban gyermekei miatt nem volt hajlandó együttélni vele. A pincében tényleg meg is találták a négy ártatlan kisgyerek csontjait A környékből összesereglett emberek népitéletot akartak tartani felette, „ boszorkánynak nevezték és követelték, hogy azonnal égessék el a bestiális anyát. A detek ti veknek csak nagy nehézségek árán sikerült az igazságszolgáltatás részére megrnenteniök. A páratlanul álló rém tett részletei izga­lomban tartják egész Franciaországot. Miért semmisült meg a szlOYcnszkól magijai* szocláMcmohraíü párt? Egy Potemkin-párt dicstelen kimúlása — feláldozták magyarságukat s még a tál lencsét sem kapták meg. , Kassa, november 29. Százezer szavazat esett 1920-ban a magyar­német szociáldemokrata pártra Szíovenszkón 4000 szavazatot sem ért el ez a párt a mostani választásokon, annak ellenére, hogy a szlovenszkói teljhatalmú miniszter enge­délyével a választási küzdelemben felvonul­tatta a Bécsben élő emigráns uépbizíos-elv- íársakat, Qarbai Sándort és Rónai Zoltán dr-t. Mindenesetre jellemző tény, hogy mig Szloven- szikón évtizedek óta lakó polgárokat illetőség hiánya miatt megfosztanak politikai jogaiktól s mindenfajta politikai működést lehetetlenné tesz­nek számukra, addig külföldi agitátoroknak men­levelet adtak, ha azok a Hodzsa-párt vagy a ma­gyar szociáldemokraták javára dolgoztak. A nagy agitáció azonban nem használt. A nép ítélt s a magyar szociáldemokrata párt meg­semmisült,. Eltűnt a politikai élet porondjáról az a párt, amelyről már többször megírtuk, hogy egy­részt nem magyar, mert nem tud a magyarság érdekeiért olyan mértékben síkra szál-latii, mint ahogy azt az itt élő magyarság érdekei meg­kívánják, másrészt pedig nem párt, hanem csak egynéhány szerepelni vágyó ember szükköril asz­taltársasága. És hogy ez az asztaltársaság a vá­lasztásokig mégis mint párt tudott szerepelni, amely hetilapot tartott fenn, gyűléseket rende­zett, annak tisztán az volt az oka, hogy volt kit képviselője, akik a parlamentben magyarul szó­laltak fel s igyekeztek felszólalásuknak azt a szí­nezetet adni, hogy a magyarság sérelmeiért küz­denek. A választások azonban megmutatták, hogy az egész párt csak Potemkin-párt volt, me­lyet a választás úgy elsöpört a föld színéről, hogy hirmondó $em maradt belőle. Munkatársunknak alkalma ■ volt beszélgetést folytatni úgy a nyugati, mint a keleti körzet egy- egy vezetőjével, akik a következőkben indokolták meg pártjuk bukását. Pozsony •— Pártunk bukását három okra vezetem vissza: a kormány gyarmatosító politikájára, a csehszlovák szociáldemokratáknak a koalícióban kifejtett antiszociális viselkedésére és végül a keleti körzet magatartására, mely az egész vá­lasztási kampány alatt passzív volt­Kassa — Pártunk bukását legfőképpen a párt ge­rinctelen politikája okozta, amejy tömegek híján nem tudott tömegmozgalmat csinálni, de nem tudott magyar politikát sem csinálni, mert a párt vezetésében többnyire olyan elemek vettek részt, akiknek a politikában való részvé­tele a hatóságok elnézésétől függött és akik ezért minden erősebb megmozdulást megakadá­lyoztak. De nagyban hozzájárult a szociáldemo­kratáknak s Így pártunknak bukásához az a kö­rülmény is, hogy a kormányszocialisták közre­működésével történt Szlovenszkó gyarmatosítása, amit úgy a kommunisták, mint a többi pártok ki­használtak a szociáldemokrácia ellen és Szloven­szkó minden nyomorát rákenték a szociáldemo­kratákra, természetesen nem disztingválva a kor­mányban ülő s az ellenzéki szociáldemokraták között. Bukásunkat nem lehet szépíteni azzal, mint ahogy pártlapunk teszi, hogy ráfogjuk a vá­lasztókra, hogy éretlenek polgári jogaik gyakor­lására. 1920-baii, mikor ránk szavaztak, érettek­nek tartottuk őket s ha most ennek az ellenkező­iéi állítjuk, magunk alatt vágjuk a fát, mert miért nem igyekeztünk őket öt év alatt érettekké ! tenni? Ha most ellenünk döntöttek, nem a vá- | lasztási törvény se-trográd megváltoztatását keli | kívánnunk, hanem a dolgozó tömegek napi szük­ségletedért kell erélyes harcot folytatnunk. Eddig a bukott pártvezetők rezignált hangú I nyilatkozata. A nemzetköziségért magyarságukat | feláldozó" szocialistáknak nincs Szlovenszkói fel­támadásuk, mert nem adtak a tömegeknek sem­mit azért a nagy árért, amibe a magyar érdekek ! feláldozása került. A legrégibb ábécé Grimme tanár megfejtette a titokzatos feliratokat A héber írás ősét vélik felfedezni az uj Írásjelek­ben — összefüggés a jelek és a meg nem fejteti krétai ösirás között 1905-ben Petrie tanár, a híres orientalista a Sinai-félszigeten ősrégi templomromok között több felirattáblát fedezett fel. A titokzatos írás­jelek sem az egyiptomi hieroglifákra nem hason­lítottak, sem a héber írásjelekre. A görög ábécé jelei sem lehettek a kusza feliratok. Petrie tanár a felfedezett táblákat és egy szobortöredéket, amelynek elülső lapján írásjelek voltak, nem vitte Londonba, hanem nagy súlyúk, miatt lenihagyta őket. Csupán pontos fényképeket készített róluk és a tudományos folyóiratokban publikálta őket. Sokáig minden eredmény nélkül próbálták az Írás titkát megfejteni. Néhány héttel ezelőtt Grimme tanár berlini régész ismertette felfedezését, amely szerint sikerült a titokzatos írásjelek értelmét, megfejteni. Vizsgálatai során egy uj 22 jelből állé ábécét állított össze s ez a legrégibb ábécé. KI fedezte fel az ábécét? A régi görögök hagyományaiban az írás fel­találóiként a föníciaiak szerepelnek Ez a feltevés téves, mert a krétaiak sokkal előbb inár kétféle írást ismertek. Az egyik képírás,- volt, hasonlított az egyiptomiak hieroglifjeihez. Éz az ősibb mert az ősember barlangrajzaitól jutott el az ábécéig. De használtak a- régi krétaiak egy jelekből álló Írást ás, mely mint a sinai-irás, szintén 22 betű­ből áll. A krétai írást sem sikerült még megfej­teni, pedig annak ismerete kapcsolatot teremtene a krétaiak s a nyugatázsiai kultúrák között. A legrégibb olvasható ábécé Az újonnan felfedezett 22 jeles ábécé vaiószi-' nüleg a;»krétai írásjelekkel szoros összefüggésben van. Nincsen kizárva, hogy hidat képez a meg nem fejtett krétai jelek és a héber Írás között. Lehet, hogy Grimme tanár felfedezésével sikerül majd a krétai Írást is megfejteni, amely esetben óriási kinccsel szaporodnának régészeti ismere­teink. Grimme tanár az írásjelek értelmét is ma­gyarázza. Szerinte a feliratok legelső históriai bi­zonyítékai Mózes létezésének. Eddig történeti bi­zonyítékaink a biblián kivül nem voltak. Grimme szerint a feliratok egy bizonyos ManasSeról (Mó­zes?) szólanak. Ezzel egyben a zsidók egyiptomi vonulására is kezdenek kibontakozni a törté­neti bizonyítékok. Már több esztendővel ezelőtt találtai ugyanis Egyiptomban egy hierogLfes táb­lát, amelyen a zsidók kivonulását vélték felismer­ni amerikai kutatók. A szöveg azonban — bár a rajz határozottan szemita karakterű nép vándor­lását ábrázolja — nem beszél kifejezetten szerni- tákról vagy zsidókról. A tábla Kr. előtt 1400 tá­járól való. A Szinai félszigeten talált feliratok szintén ebbe az időbe esnek. Mikor élt Mózes? Valószínű, hogy Mózes IV. Amenophis ural­kodása alatt élt. Régebben egyes tudósok Mózes alakját mithikusnak vették Ma már az általános vélemény az, hogy Mózes okvetlenül históriai személy volt. A zsidó nép prófétája, aki valószí­nűleg a fáraó udvarában élt, éppen egy nagy val­lási átalakulás idejében vezette ki népét Egyip­tomból. A fáraó ÍV. Amenophis, a híres Thut- enck-ainen gyermekfáraó elődje, szakított a. régi vallási felfogással és a napkultuszt vezette be Egyiptomba. Ebben az időben nagy harc dúlt a régi orthodox és az uj vallás között. Nem való- szinütlen, hogy ezt a zavart használta fel Mózes, hogy népét kivezesse a rabságból. A Grimme-fále felfedezés tehár nemcsak a legrégibb olvasható ábécét adta a tudománynak, hanem Mózes szmélyét is történeti megvilágítás - helyezi. Hogy a 3300 éves felírás szerint Mózes (Manasse), aki magát „bányakapitánynak4' és .főpapnak44 nevezi, tényleg a bibliai prófétával azonos, csupán feltevés. Valószínű azonban, hogy őróla van szó. A felfedezés nagy feltűnést kelteti, bár vannak sokan, akik kissé tulmerésznek talál­ják Grimme következtetéseit. — (Föloszlatják Beregszász képviselő­testületét?) Beregszászi tudósítónk ielenti: Újból elterjedt a híre. hogy Beregszász és Beregujfahi községi képviselőtestületét a fel­sőbb hatóságok feloszlatják és a községek élére kormánybiztost neveznek ki. A bürok­rácia újabb merénvletterve nagy nyugtán-' ságot idézett elő Beregszász társadalmában. t S

Next

/
Oldalképek
Tartalom