Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-05 / 276. (1019.) szám

& Szombat, december 5. >:cti szocialisták részéről Sirlbrny, a nemzeti demokraták részéről Kra­lnál', a cseh szociáldemokrata Be- chync és y_z iparospárti Mlcoeh. A tanácskozások lapzártakor még tar* tarnak, Cserssy-kormáay less ? Lapzárta után jelentik; Masaryk köztársasági elnök magához kérette Cserny dr.-t, Morvaország tartó- mányfönökét, A'kihallgatás a kormány- krízissel van kapcsolatban. Politikai kö­rökben erősen tartja magát a Mr, hogy a Hradzsin a hivatalnok-kormányban látja a kibontakozás módját s Cserny ezen a kihallgatáson megbízatást fog kap­ni a kormányalakításra. A romai katolikus lelkészek mandátuma Prága, december 4. Az utóbbi időben u sajtó feltűnően sokat foglalkozott azzal az állítólagos szentszéki .rendelettel, amely a lelkészeknek megtiltja a ■törvényhozói mandátum vállalását. Ennek kapcsán kérdést intéztünk az egyházjog egy kiváló ismerőjéhez, egy szlovcnszkói katoli­kus lelkészhez, aki erre vonatkozólag a kö­vetkező felvilágosítási adta. — Az egyházi törvények alkotója Ö~ szentsége a pápa. Egy ilyen tiltó parancsot amilyenről éppen szó t au, csak ő, vagy az er­re különösképpen meghatalmazott kongregá­ció adhatna ki. A törvények kihirdetése oly módon törteink, hogy a szentszék megküldi azt a püspököknek, kik viszont az egyházme­gyei cirkulárék utján közük a fennhatóságuk alatt álló lelkészekkel. — Sem a régebbi kánonok — az egyházi törvények — sem a néhány év előtt kiadott pápai kó­dexek nem tartalmaznak oly rendelke­zést, amelyen a lelkészeket a törvényho­zói funkciók e'vállalásátó! élt líaiiá, de a püspöki cirkulárékban sem jelent meg Hyérteimü hivatalos rendelet. — Minthogy pedig az egyházjogban is ér­vényesül az a jogi szabály, hogy a ki nem hir­detett törvény nem törvény, így tényleg ina nem beszélhetünk olyan egyházi törvényről, mely szerint a lelkésznek nem volna szabad képviselői mandátumot vállalnia. — Hogy pedig éppen a legutóbbi hetek­ben ismételten hallottunk olyan esetekről, i hogy egy'k-tnásik lelkész-képviselő lemondott a mandátumról, vagy a lemondásra „kénysze­rítőitek az egyházi hatósága, ennek ismét többféle oka lehet. így például tényleg van olyan egyházi rendelet, amely szerint a lelkész nem vál'aihat oly párt nevében képviselőséget, mely párt ellenséges ér­zülettel vise'kedik az egyházzal szemben. Ha tehát egy lelkész ilyen pártban vállait jelölést s esetleg mandátumot is kapott, az esetben az illetékes egyházi fegyelmi ható­ságának — a püspöknek — felhívására kény­telen lemondani a mandátumról. A másik — igen gyakori eset a következő; A lelkipász­torkodással foglalkozó lelkész semmiféle olyan foglalkozást nem vállalhat, amelynek következtében huzamosabb ideig kénytelen volna párolódjál elhagyni, illetőleg ha ezt megteszi, köteles helyettesről gondoskodni. Ennek következtében rendesen semmi akadálya sincs a képviselői tiszt­ség elvóila’ásának olyan lelkészeknél, akiknek segédlelkészük van. — Tekintette! a lelkészhiányra, a man­dátumot válla o parokus a saját költségén kö­teles segédlelkészt fogadni és tartan', ha pedig ez nem sikerül neki. úgy kénytelen a mandá­tumról lemondani­A. leikészképviselők lemondása javarészt az említett két föokra vezethető vissza. Annyi bizonyos, hogy különleges tiltó rendeletét a mai nairg nem hirdettek ki az egyházi ható­ságok, a napisajtó erre vonatkozó jelentései pedig egyáltalán nem irányadók. •Cigányzene!' Kitűnő borok A .ffreuzei heiierl,-ben (Noka/.ankn) Olcsó vacsora! Magyar konyha GOO0GOGOGOGOQGGKDOGOQOGOOG0OOOOOG (5 FI I l minden félő fajtában vada.*/, q Ö W ÖffWUOIÍÖM 1 hpon- óss önvi'dcloiurc, vala- Q Ö rKlllmi! Karf tnint a/. Ósws !:ull-M<ek első* Q <p 1 Ifíjj í Ül vláUi rendig Idvitolhca szavatosság Q © |fl 1 oft/iiut tiWhol n I ill hThgagy rJiJjr 1 | „(ovéB^a*' \öli | § Prnöö Sí., VodKhova 46. vttsuroiSiflf. | X Kedvező fuiti-iclio: rnnllett kicserélünk kilőtt 5 x fogycoroket uiakra. 5 <3 Vetíti! képe* arlzúnivM WC I.— § ógggooggoogggogggooggooooooooooE PÜSpiiSICüiCl€§ l£§I -Kedden Pozsonuban fiogy történik Bubnics Mlhá'y iölszentefése — A szertartás érdekességei — Az uj püspök eddigi működése Pozsony, december 4. (Saját tudósi tónktól.) Ismeretes, hogy kedden, december nyolcadikén Pozsony ősi falai között rifkaságszámbatnenő esemény történik. Ekkor szentelik püspökké a dóni- tompioinbann Bubnics Mihály nagytapolcsá- nyi espörespíéb'ánost, aki Csárszky örökébe lép a rozsnyói püspöki székben. Az utolsó püspökszentelés 1892-ben volt Pozsonyban, amikor Rimely Károly akkori városi apáíplé bánost szentelték besztercebá­nyai püspökké- A dóinternpíom plébániáját máris nagy tömegekben keresték meg a templomba szóló belépőjegyekért­A püspokszentelést Bla.ha Marián besz­tercebányai püspök végzi Janíausch Pál dr. nagyszombati apostoli adm'nisztrátorral együtt, de részi vesz azon Sziovenszko egész püspöki kara. Egyházi szertartás szerbit két hordócska bort, két gyertyái ós egy cipót nyújt át a felszentelendő püspök a felszente­lést végző püspöknek, aki az ajándékokat to­vább adja a eeremonánusnak, ezúttal valószí­nűleg Makay dr. nyitrai püspök' 'titkárnak. Makay titkár ma Pozsonyban járt, hogy az előkészületeket megtegye. Mindenek előtt rendelt két darab öt-öt literes hordót külön e i célra a bognárnál. Az egyik hordó aranyos, a másik ezüstös pántokkal lesz ellátva- A mii- vészi címert Riegele szobrászművész készíti a hordócskákra. A hordó bal oldalára kerül Blalia Marián címere, a jobb oldala pedig az uj püspök: Bubnics Mihály címere, aki a szentelésben védőszcni lének: Szent M'hály- nak a nevét veszi fel. A felszentelés} cipónak a szertartás értelmében 30 centiméter átmé­rőjűnek kell lenni és azt a. Szent Orsolyaren- düek zárdájában sütik. A hordókba tiszta óbort tesznek. Az egész kedd délelőttöt betöTö ünnep­ség után a „Carl;ón“ szállóban bankett lesz. Bubnics Mihály kinevezésével megürese­dik a nagytapolesányi esperesp'ébánosi állás ! Információnk szerint a legkomolyabb jelölt erre az állásra Ghlumeczky nyitravidéki lelkész.., •4* Tekintettel arra, hogy a régi három vár­megyére kiterjedő rozsulyói egyházmegye lakos­sága a legnagyobb érdeklődéssel kíséri az uj apostoli adminisztrátor személyét, röviden lekö­zöljük eddigi működését: Bubnics Mihály 1877 május 22-én született Boröstyárukőm, Pozsony mellett. A hittudományo- kat Esztergomban végezte, majd az 1900-as jub.- !enini évben' junius 22-én pappá szentelték. Előbb Sz-entgyörgyön, majd Pöstyenben káplánosko- dott, 1908-ban plébános, majd esperes Vágmeden- cén, 1923-ban Nagytapolcsányban. A római Szentszéknek a főpapi kinevezések előtt szokásos személyi tájékozódásairól a szio- venszkói püspöki karon kívül alig néhány beava­tottnak volt tudomása. Az októberi római zarán­doklat alkalmával Rómában Marmaggi unneius Bubniccsal — akivel ekkor Ismerkedett meg sze­mélyesen — megbeszélést folytatott. A rozsnyói kinevezés tényét a prágai apostoli nunciatura ok­tóber 24-én tudatta hivatalosan, öubnicsra azon­ban már régóta irányult a mérvadó egyházi kö­rök figyelme és már több ízben állott előtérben a szlovcnszkói föpásztori székek betöltésénél Az uj rozsnyói adminisztrátor főleg a prak­tikus 'ciikiipásztorkodás terén aratott eddigi mű­ködési helyein sikereket. Buzgón ápolt i az Eucharistia tiszteletét, felvirágoztatta a gyako-i szénit áldozás eszméiét, szerette a gyóntatószé­ket. előmozdította a nép missziókat- Vágmedencén behozta a passziója tékát- Nagytapo'csányban marványburkólatta1 látta ei a templom bérseiét, a kát. népiskola részére uj épületet, valamint nagyszerű Népházat emeltetett. Emellett közsé­gei anyagi sorsát is szivén viselte. A szociális kérdéssé! tudományosan és praktice foglalkozott. Bubnics püspök egyénisége nyugodt, higgadt, modora szívélyes, előzékeny. Nem sokat bőszé’. ellensége minden se muri mondó fecsegésnek. Az uj rozsnyói apostoli adminisztrátort e hó 8-án Pozsonyban fogják scitlitanci c- püspöknek felszentelni- Érdekes, hogy felszentelésén ezúttal az összes szlovenszkó1 püspökök is rősztvesz- nek. mert ügv-inazmap Pozsonvbm tartja a >zlo- yenszkói püspöki kar negyedévi konferenciáját Strasemanit párisi utla A német államférfiad az asgV atsőháiz ü!és.% — Uniíepröl-ílnnepre Londonban — firiand ajánd^kserletre, a souvenir de Locaraé Orom a diplomaták kÖ2©tí London, december 4. A késő éjjeli órákban az a hír terjedt el az angol főváros­ban, hogy Stresemann nemei külilgyinhrszíör ha­zatértében nregállapodik Párisban, ahol rész vesz a légbaj óz ás í konferencián. A párisi látogatás szándéka régóta megvan, s Stresemann csak azért uem utazott a fran­cia fővárosba, mert ott közben kormánykri- zis ütött ki. A tárgyalásokon három fontos dolog kerül szóba: a rajnai kérdés, a nép­szövetségbe való belépés és a német-fran­cia kereskedelmi viszony rendezése. Ez utób­bi kérdésben még a locarnói napok oiőtN hó­napokig tartó tárgyalás folyt Franciaország és Németország között, s ámbár a két or­szágra nézve életbevágó fontosságú a köz­gazdasági viszony rendezése, a kedvezőtlen atmoszférában lehetetlen volt megegyezni, s Trendeienburg, a német misszió vezetője, sok kísérlet után mindig dolgavégzetíenül jött haza Berlinbe. Most Stresemann személyesen veszi ke­zébe az ügyet, Tremdeíenburg is újra Pa­risba utazik, s tekintette! a locarnói bé- külésre, pozitív remény van a fontos kiegyezésre. Sauerwehi a Maimban már napokkal ez­előtt beszámolt Stresemann párisi utazásá­ról, s egészen biztosan a londoni aláírás utá­ni napokra tette azt. Ezzel szemben német hi­vatalos helyről kijelentik, hogy Stresemann egyelőre nem mehet Párlsba. Csütörtökön Luther dr. és Stresemann egye­nesen Berlinbe utaztak vissza (délután 3 óra­kor indultak a Viktória pályaudvarról) mert halaszthatatlan belpolitikái elintéznivalóik vannak. Mint ismeretes, a német kormány szombaton beadja lemondását, s amig a kor- máiiykrizis nincs elintézve, szó sem lehet kül­földi utakról. S Brarid maga is annyira el van foglalva belpolitikai ügyekkel, hogy sem ideje, sem nyugalma nincs ma az újabb kül­politikai tárgyalásokra. Várni kell, airrg a belső nehézségek némileg lecsillapodnak, ak­kor azután egészen biztos, hogy Stresemann Parisba utazik. A francia fővárosban pénte­ken kellett volna megkezdödire a lóghajózási kérdésekről szóló konferenciának, azonban tekintettel arra, hogy Stresemann nem jöhet, a német szempontból elsőrendű fon­tosságú konferencia megnyitását eiha- lasztották. Ezen az összejövetelen fog majd eídöln' i német repülőgépipar sorsa, a friedrichsha- íeni Zeppelin-hangárok kérdése, s valószínű, Ihogy a mai békés hangulatban a háború óta í békókba szorított néniét léghajózás végre ! fölszabadul a párisi megegyezés után. Strese- j maim párisi látogatása tehát így mindenkép- ; pen történelmi nevezetességű esemény lesz. A német állumíériiu-pár közben egyre | végzi a jelentős látogatásokat Londonban. A tegnapelőtt! nap történelmi nevezetes­ségű eseménye az volt, hogy Luther Stresemann megj leniek az angol alsó- házban,, Lent éppen fontos politikai vita folyt, amikor a két német a külügyi hivatal néhány tiszt­viselőjével együtt a diplomata páholyba érke­zett. Ez volt az első eset, hogy állásban lévő német miniszterek az angol parlamentben vé­gignéztek egy ülést. Egy kellemetlen incidens ugyan megzavarta ottartózkodásukaí, de a dolog jelentőségéből ez nem von le semmit. Hendersón munkáspárti képviselő ugyanis alighogy meglátta Luthert meg Stresemanní rögtön interpellációra jelentkezett, s a né­meteknek kellemetlen kérdést intézett a ház­hoz. Erre persze Stresemann és Luther azon­nal elhagyták a diplomata páholyt, meg sem várva Chamberlain feleletét, aki pedig eré­lyes hangon utasította vissza Hendersón né­met ellenes kifakadúsait. A két német ez­után még megnézte az angol parlament épü­letét, megmagyaráztatta annak praktikus be­rendezését, majd Macdonaldhoz mentek teára. Két óra hosszat tartózkodtak a tminkás- vezernél, aki igen szívélyesen fogadta őket. Innen tioughtou, volt berlini ameri­kai nagykövethez mentek és az ottani látogatás is több mint két óra hosszat tartott. Végre elérkezett az ideje a dow- silngstreeti dinernek, ahol Bakhvin mi­niszterelnök fogadta az aláírás diploma­táit, kivéve: a francia missziót, amely kénytelen volt fontos belpolitikai okok miatt elutazni. Ezen a .barátságos ebéden, amelyen ncui hangzottak el nagyobbaráiiyu politikai be­szédek, körülbelül hatvan ember vett részt. Mindenki a legjobb kedvben volt, s az idő már későre járt, amikor a német bizottság egy eseménydus nap után a Ritz szállóba tért vissza. A londoni publikum most nagy érdeklő­déssel várja, vájjon Chamberlain épp oly meglepetésben részesitl-e német kollegáit, mint ami nőben részesítette Briandot. Amikor tudniillik a francia miniszterelnök utoljára felment szobájába, hogy megtegye az. előké­születeket a londoni elutazásra, hatuhirm ezüst serleget talált asztalán, egy nagy vi­rágcsokor társaságában, s a serlegre a következő íeürat volt vésve; „Barátomnak, Aristíde Briaiidnak, sou­venir de Locarnó-képen.“ Paris, december 4. Briand hazaérkezé­sé után az első támadást megúszta a‘kama­rában. -:­Tegnap délben hatalmas vita után vég­érvényesen elfogadták a francia bank ré­széről adandó újabb előlegeket, igaz, hogy a győzelem nem volt uagy, mert Loucheur pénzügyminiszter tervét csak 245 szavazattal, 239 ellen fogadta el a ház, de ez a hat szavazatnyi többség döntő jelentőségű a kamara további életére nézve. A német, mini diplomáciai nyelv London, december 1. Ma reggel kilenc órakor Benes dr, külügyminiszter is elhagyta az angol fővárost, úgyhogy a szerződést.alá­író miniszterek utolsója Is eltávozott. Eluta­zása előtt a csehszlovák külügyminiszter új­ból- nyilatkozott az újságírók előli s kifejezte nagy megelégedését a londoni napok fölött. Locarnó szelleme győzedelmeskedett mindén vonalon s Európa immár nyugodtan haladhat a béke igazi megvalósiiása félé. Tegnap délután a német és a lengyel de­legáció közös vonattal indult el Londonból- A Daily Telegraph szerint a németek b'zonyos tekintetben csalódo-tian hagyták el az a'áirási szertartásokat mert nem kaptak újabb enged­ményeket. E jelentéssel szemben kiemelendő, hogy S'.resoinann' rózsás hangulatban utazott el és tel-'es megelégedését nyilvánította ki. Skrzynski ugyancsak elégedetten ment el, míg Briandtól most sem lehetett egyebet ki­csikarni, mint néhány szellemes megjegyzést, többek között azt, hogy a konferencián sokat beszeltek és Cseveglek valamint, hogy ámbár orvosai megtiltották, neki a dohányzást a szi-' varok mégis nagyon jól ízlettek neki az egyes fogadtatásokon. Igen nagy feltűnést kelteti, hogy az Há- irási szertartásoknál a német kiküldöttek mindenütt nénietü’ beszéltek. Különösen az újságírók csodálkoztak ós ütköztek meg a német nyelv használatán, de mivel senki sem szólalt fel ellene, az inc'denst dlntézettnek tekintették. Egyesek az uj bé­kés szellenr terjedéséi láttak e körülményben. Ma azután a kormányhoz közelálló lapok ki­emelik, hogy a németek precedens eseteket szándékoztak teremtem német beszédjükkel a népszövetségi nyelvhasználat jövőbeni ren­dezésére vonatkozóan. Valószínűnek vehető ugyanis, ha a néme­tek belépnek a népszövetségbe, követelni fogják, hogy az angol és a francia mel­lett a harmadik hivata’os nyelvként a né­metet is elismerjék s hivatkozni fognak a német birodalom nagy európai súlyára s ezekre a uagy londoni be­szédekre,, ahol akadály nélkül használhatták országuk nyelvét. A lapok a németeknek ezt a tervét szkeptikusan ítélik meg. Mussolini csodálatos széruma Utolsó nap Scialoja olasz meghatalma­zott is nyilatkozott s többek között a követ­kezőket mondotta: „Moso’yognom kell, ha azt mondják, hogy Mussolini a munkáspárttól való félelmében netn jött el Londonba, Musso­lini otthon öt min'szter munkáját végzi s így egyáltalában szó sem 'ehetett utazá­sáról. A bátor miniszter pedig egy-két magánember fenyegetésétől sohasem ijedt még meg. Akik pedig a fascizmust támadják, tudják meg, hogy az mélyen begyökereződötí az olasz népbe. Musso- I ni jó orvos s azzal a szérummá', melyet az olasz népbe beojto t, fokozatosan el­tüntette a nép Összes betegségét anélkül, hogy .a vitális szöveteket megsértette volna. Ez persze nem jelenti azt, hogy az Olaszor­szágban alkalmazott gyógyítási mód más eu­rópai országokra is alkalmazható volna. Púris, december 4- A Journal egészen bi­zonyosra veszi, hogy S resemann Parisba ion. de a tervezett nagyjelentőségű és a békét legdöntőbben lrrdetö in csak a jövő év feb­ruárjában következhetek be a két ország egy­formán nehéz belpolitikai helyzete miatt t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom