Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-30 / 294. (1037.) szám

y^GjtíJfy^feTfmrstp Szerda, december 30. Négyszemközt Hamlet kassai filozófusával Kassa, karácsony­Az üzletek tömve, a gondos családapák még mindig vásárolnak valamit. A gyermekszo- ! bálidban izgalmas várakozás, nem sokára le­száll az égből a Jézusba. Az elfásult emberi [ szív megnyílik. Egy elbocsátott tisztviselő í gyermekeinek nem lesz az idén karácsonyuk, • de egy kedves, jóságos inkasszóny intézd ezt : a gyerektragédiát, egész nap utón van, min­den ismerőséhez bekopogtat s kipirult arccal I viszi fel a nagy csomag játékot a jobb napo­kat látott otthonba. Oh, emberi jóság, oltár­ba kellene faragni nemes cselekedeteidet. Vájjon milyen lehet ilyenkor a halottak otthona, a város szélén évtizedek óta sorba rendezkedő apák, anyák s gyermekek kará­csonya? Kisietek a kassai köztemetőibe. A ro- ! harnosan fejlődő város házaival már csaknem ■ a barakktáborig ért s amióta utoljára jártam : ezen a tájon, pedig nincs egy féléve ennek, már azóta is újabb házak épültek, üzletek nyi­tottak meg. Lenn a' völgyben csendes, enyhés idő, de amint felfelé ballagok a hóval boritott domb­oldalon, csípős szél ér. Fenn a lejtőn pedig va­lósággal sivit a huncut hradovai szél. Bizony, elhagyottak most a halottak, karácsony az élők ünnepe. Csak az egyik sir mellett állít meg egy megható látvány, zöld fenyőgalyat helyez egy gyöngéd női kéz a sírra, a galy- ; ról aranyalma. aranyfüge, arnydió s csoko- ládésziv hull alá. gyertyák is vannak rajta a szelíd, csöndes fényük olyan jótékony me- : iogséget áraszt ebben a cudar hidegben. Nem is bírom sokáig. .Az ut szélén fabó­dé. itt tartják a sírásók szerszámaikat. Az ajtó nyitva, bemenekülők eigy cigarettára. A sarokban egy fiatal sírásó ül, harminc év körüli, ruhája sárga, agyagos. Olyan, mint a környezet, melyben munkáját végzi. — Adj Isten jó napot! Leülhetek egy kís- ; sé megpihenni? Csöndesen szól ki pipája mellől: — Csak tessék. Nagyokat szippant, ügyet sem vet rám. De már ha itt vagyok, ebből riport leszen. — Bizony rossz karácsonyuk lesz azok­nak, akik máma temetnek. — A bizony! Ma már négy koporsót föl­deltünk le s még hoznak egyet. Öt halott karácsony vigiláljára. Mors lm- perátor nem nagyon könyörületes alattvalói iránt. — Sokat dolgoztak e máma? — Hát bizony eleget! öten vagyunk sir­ásók s ma 12 gödröt ástunk ki. Egyszer eny- nyit, másszor annyit. Ma jó volt az idő, en­gedett, hát fel kellett használni. Gyorsan ment a munka. Mikor azok a kegyetlen hi­degek voltak, eggyel is alig tudtunk végezni. Mi előre dolgozunk. — Hát bizony nehéz munka. — Nehéz, mert sok helyütt nagyon ke­mény a föld, köves, másutt porliauyosabb, ott könnyebben dolgozik az ásó. — És lenn nincs viz? — Nincs itt uram. a talajvíz mélyen húzó­dik. Itt a bódé mellett kutat próbáltunk ásni, kilenc és fél méterre mentünk le. Kellett volna a viz a virágok öntözésére. De a vizet még mindig nem értük be. — Hát —bizony sok a halott, — Az ám, mondja, az idén. azt hiszem, több volt a koporsó, mint a bölcső. Klasszikus egyszerűségű szavak, filozó­fus sem mondhatná szebben. — Eddig 943 halottat temettünk ebben az esztendőben. Ez a szám újévig felmegy 970-re. — Ez a rész itt jobbra (s rámutatok az úttól jobbra elterülő holt városra) egészen friss? — Hat éve kezdtük meg, amikor a régi temető egészen betelt. Máig már 29 sort húz­tunk. Mindegyikben százával a sírok. S min­dig megyünk tovább és tovább az ó-árok fe­lé. Ma még száz lépésre van tőlünk, de öt év múlva elérjük. B'zouy, a mi sírunk már az uj temetőben sem kap helyet. — Hát itt nagyon sok a szomorúság! — Sok, nagyon sok, a mi szivünk is meg- nyiilalik néha bele. pedig sokat megértünk. A múltkor temettünk egy olyan fiatalembert, aki alig pár napig volt házas, az asszonya úgy ájult e! a gödör mellett, hogy alig lehetett 'AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Sorsjegyeket mindenki csak tiaSpieriR és fsa üaaltltázlaH vesz, fírmslnm, RatfrcKnía ul. Telefon tfÖO 33öí. iFVrYVVYfVVVVYVVVVVVVYVVVfVVVfYIV eszméletre hozni. De aztán minden seb be­gyógyul egyszer. A sirhalom is ilyen seb a föld szivén, de az idő letapossa s egyszintűvé teszi a többi mezövei. Most megszólalnak a harangok. Egy nyolc éves kis lányt hoztak be a temető ka­puján. A sirásó gondosan eldugja pipáját, fel­veszi szerszámát s kifelé ballag: — Isten megáldja, uram! Későre jár az idő, mire a városba érek. A főutcán, az Astoria előtti téren száz színben gyulmak ki a város karácsonyfájának apró körtéi. A fa körül a katonabamda templomi hangulatban zendit rá az örökszép karácso­nyi énekre: — Menyből az angyal! Égési Békés árvíz alatt A békési árvízkatasztrófa legújabb részletei — A román hatóságok bűne — Magyar ven­dégbarátság fogadja a romániai menekülteket — Esőzés Morvaországban, Német-, Fran­cia- és Spanyolországban Budapest, december 29. Karácsony éjszakáján riadó harsant föl a békéscsabai kaszárnyákban, egy órán belül az egész katonaság csónakokkal, tutajokkal, pontonokkal és fáklyákkal különvonaton út­ban volt Békésmegye árvízzel borított részei felé. Az éjféli miséről haza igyekvő emberek riaduan álltak meg az utcákon és pillanatok alatt elterjedt a vészhir, hogy az ‘árvíz elérte a megye székhelyét, Gyulát és ínegfékezhe- t étién erővel rohan az egész vidék legna­gyobb városa, Békéscsaba felé. A két ünnep­nap alatt a fölizgult városi lakosság megnyu­godott, mert az árvíz veszedelem sem Békés­csabát, sem Gyulát közvetlenül nem fe­nyegeti­Ellenben a megye területén eddig mint­egy százezer hold föld áll viz alatt s a kirendelt katonaság Vésztőt és Gyula­várit alig tudja a pusztító áradástól megvédeni. A kormány Kovaesics Dezsőt, Békés­megye főispánját, kormánybiztosnak ne­vezte ki. • Menekülő asszonyok és gyermekek az országúton Vésztő a Sárrét közepén fekszik és a községtől már egymásután tíz kilométerre bukkannak föl az országúton a menekülő la­kosság szekerei. Megrendítő, siralmas lát­ványt nyújtanak ezek a rozzant kocsik, ame­lyeken csak síró asszonyok és ijedt gyerme­kek ülnek, férfi egy sem, mert a férfiak ott dolgoznak a gátakon és töltéseken, amelyek boszorkányos gyorsasággal épülnek, ahol a veszedelem a legnagyobb. Vésztőn csütörtökön dél óta zugnak a félrevert harangok, amikor ? falu fölött a megdagadt Körös kiáradí medréből és szinte negyedórák alatt derékmagassá­gig Öntötte el a földeket. A tanyák népe került a legborzalmasabb helyzetbe, ment nem jutott Eleje a menekü­lésre és akik lovon, szekéren elmenekültek, életükön kívül egyebet alig tudtak meg­menteni. A vízből csak a házfödél látszik ki. Úgy inog, mint a lehorgonyozott hajó a vihar­ban és fönt a padlásra menekült kétség­beesett emberek integetnek, kiabálnak és esedeznek segítségért. A csónakokon és pontonokon dolgozó kato­naság egymásután szedi le ezeke: a szeren­csétleneket. Gyulavár vidéke viz alatt Ugyanilyen borzalmas kép tárul elénk GyulaváT és környékén. Itt is mintegy ötven­ezer hőid földön rohan az árvíz, amely egye­dül Almássy Dénes gróf birtokából tízezer hold földet borit be. A románok késedetmezése okozta a nagy pusztulást A legújabb jelentések szerint több, mint 200 tanya teljesen elpusztult, az emberek csak puszta életüket mentették meg. A buda­pesti újságírók egész raja keresi föl a pusz­tuló vidéket és ott arról értesült, hogy a veszedelmet részben meg lehetett volna akadályozni, ha a románok idejé­ben értesítették volna a magyar ható­ságot. A sebeskőrösi ármentesitő társulatot a békeszerződések két részre szakították. A magyar társulat már régebben fölvette az érintkezést a román területen működő test- vértársulattal, de mindig sikertelenül. így történhetett meg, hogy a Kőrös kétkiiloniéte- res szakaszában 15 méteres jég föltorlaszo- lódott. S amikor a viz kiáradt, magával rán­totta magyar területre az óriási jégtáblákat. Azt is beszélik, hogy a románok átvág­ták a Fehérkőrös gátjait és átengedték a vizet magyar területre. A tudósító hozzáfűzi, hogy eddig ugyan még nem lehet megállapítani pontosan, de a ki­hallgatásokból kitűnik, hogy az árvizveszede- lernről a románok csak akkor küldtek érte­sülést a magyar területre, amikor már száz­ezer hold föld viz alatt állt. Egy öreg ember boleíult a vízbe Negyvennyolc órája dolgozik a munkás- csapat szakadatlanul. Kovaesics Dezső főis­pán kormánybiztos nyilatkozott az újságírók előtt s kijelentette, hogy Gyulavár vidékén húszezer, a Sebes Kőrös vidékén pedig 80.000 hold föld áll víz alatt. Hivatalosan eddig csak egy halottról tud, egy öreg emberről, aki belefult a vízbe. A férfi lakosok. 200 gyalogos katona, 80 csendőr és 200 utász dolgozik az árvizterüle- ten. 20 tanyát teljesen elöntött a víz. A ro­mánok csak diplomáciai közbelépésre zárták el a gátakat. Tokajnál kiöntött a Tisza Budapesti szerkesztőségünk telefonjelen­tése szerint Tokaj város és Olaszliszka kö­zött kiöntött a Tisza. Kétszáz családot kila* koltattak s Tokaj város főutcája is viz alatt áll. Bodrogköz és Bodrogkeresztur teljesen el van öntve. Olaszliszka és Bodrogkeresztur között a forgatom teljesen szünetel úgy a vasúton, mint az ország ut mentén. A Tiszán óriási jégtáblák láthatók és Debrecenből ka­tonaság vonult ki. hogy a jégtorlaszokat el­távolítsa. Szegeden is nő a Tisza vízállása A Tisza Szeged környékén is rohamosan nő, eddig azonban a helyzet még nem ag­gasztó. Sokkal nagyobb károkat okoznak a kis patakok és a folytonos esőzés. Szegeden alig van ház, amelynek pincéjét nem öntötte volna el a viz. A tűzoltóság és az ármentisitö üzemek szivattyúi tegnap óta állandóan dol­goznak. A magyar kormány gyorssegélye A magyar kormány a legnagyobb fi­gyelmet fordítja aiz árvízkárosultak ügyére. A népjóléti minisztérium kinevezte Len­gyel államtitkárt az összes árvizveszé- lyeztette területek miniszteri biztosává és gyorssegélyekre egyelőre 100 millió magyar koronát bocsátott a rendelkezé­sére. A napi jelentésektől függ, hogy öszeiil-e a minisztertanács, hogy az árvízkatasztrófa által sújtott lakosság segélyezéséről minisz­tertanácsi határozattal gondoskodjék. , Apad az ár Sátoraljaújhelyről jelentik, hogy a Bod­rogköze az ár alá került és újabb száz család menedékhely nélkül maradt.Vásárosnaménynél a Tisza keveset apadt. Hasonlóan apadást je­lentenek a Körösök vidékéről, míg a Hármas Körös újból emelkedeti. A helyzetet súlyos­bítja aiz, hogy a Körösök vizgyüjtő területén Erdélyben a legutolsó órában egy méteres hó esett. Békésgyula táján román részről áradást jelenteinek. Az árvíz elől két román katona átfutott a magyar területre és egy magas fára kapaszkodtak. Riasztó lövéseikre csóna­kokon segítségükre jöttéik és megmentették őket. Varsáinynál ugyancsak nagyszámú mene­külő jött át a határon, a magyar hatóságok gondoskodtak ellátásukról. Hivatalos megál­lapítás szerint a vésztői katasztrófát egy román területen történt gátszakitás okozta. Az árvk borzalmas pusztításai Erdélyben Kolozsvárott emeletes házak tűntek el a rohanó árban — Aranyosgyéresen 80 halottja van az árviznek? Kolozsvár, december 29. (Kolozsvári tudósítónktól.) . Az árvizve- szedelem egész Erdélyt katasztrófával fenye­geti. Kolozsvárott a Szamos ezideig egyálta­lán nem apadt, ellenben a Malom-utcában és Árpáduitca során az ár kimosta a töltéseket és néhány ház a levegőben lóg. Tegnap este a katasztrófák sorát az Árpád-utca 14. szám alatti egy emeletes ház, amelynek 24 szobá­jában 25 család zsúfolódott össze, nyitotta meg. A ház tegnap éjszaka összeomlott. Hajnali öt órakor a riadt lakók rettenetes dörömbölésre ébredtek, észrevették, hogy jégtorlaszok ostromolják a ház olcsó épít­ményét. Reggel 8 órakor kilakoltatták az egész házat, pár perccel a kilakoltatás után a viz az épület jórészét elmosta és romok­ban hevert minden. A Balogh-utca 10. szám alatti ház nyolc méter hosszú fala szintén bedőlt. Az emeletes ház nyomtalanul eltűnt a hullámokban. A vidékről rendkívüli katasztrófa hírét jelentik: Tordán a gyárváros és a barakkok viz alatt állnak. Csupán a sörgyár áll még szabadon. A legtragikusabb a helyzet Aranyos­gyéresen. Az eddig beérkezett hírek ellenőrizhetetlenek. Az áradat az éjszakai órákban házsorokat pusztított el és eddig 60—80 halottról beszél­nek. A számos-menti helységek mind viz alatt állanak. Dés állomási épülete teljesen viz alatt áll. Tegnap éjszaka az ár elsodorta az aranyosgyéresi vashidat, amely a bukaresti vonalon fekszik. A forgalmat csak az utasok veszélyére történő átszállással a legnagyobb áldozatok arán tudják lebonyolítani. Gyulafehérvár és Nagyenyed teljesen el vannak vágva a világtól. Onnan semmi híra­dás nem érkezett. A székely községekből nem érkezett semmi híradás, bár a Maros teljesen megáradt. A kolozsvári hadtestparanesuokság utász- és hidászcsapatokat rendelt ki a mentési munkálatokhoz. Nagyváradra nem ment vonat Bukarestből. Tegnap délután a expressvonat, mely a rendes körülmények között Bukarestből szó* kott Nagyváradra érkezni, alig néhány kocsi­val, de késés nélkül futott be a nagyváradi pályaudvarra. Kiderült, hogy a vonat csak Kolozsvár­ról érke:'ott, nmrt Aranyosgyérésnél a vasúti hidat elmosta a vízórádat és a bu­karesti vonat nem jöhetett tovább. Ugyanezen ok miatt természetesen Nagy­váradról sem mehet vonat Bukarestbe. Előre* láthatólag több napig fog tartani, mig a for­galom helyre áll. Esőviharok Eurőpaszerte Brünn, december 29. Az elmúlt két nap különösen a tegnapi esőzéstől, amely a dél­előtti órákban kezdődött és ma reggelig tar­tott, annyira megdagadtak a folyók és pata­kok, hogy Morvaország több vidékén újabb árvíz fenyeget. A veszedelmet még az is nö­veli, hogy a hegyekben óriási hó van, amely igen gyorsan olvad. Letovska és Boskovska környékén már az országutat is elöntötte a viz. A hegyi falvakban az utak járatlanok. Az esőzés egyre tart. Attól kell félni, hogy az árvíz kikerülhetetlen. Brünn közelében meg­tették az óvintézkedéseket az árvizveszede­tem ellen. Karísruheből jelentik: A Fekete erdő vidé­kén három nap óta erős eső esik. A Felső- rajna vidékén a folyók megduzzadtak. Parisból is árvizet jelentenek. A három nap óta tartó esőzés folytán a Szajna meg­áradt és több helyen átlépte partjait. Az Aisne folyó szintén áttörte a védgátat és nagyobb vidéket boritott víz alá. A Haut Combé apát­ságot az ár elvágta a külvilágtól. A téli esőzés Spanyolországban súlyos vasút! katasztrófát idézett elő. A madridi gyorsvonat Murcia közelében knsikilott Két kocsija égy szakadékba zuhant. Számos utas meghalt, sok megsebesült. Az esős viharok megrongálták a távirat- és telefonvonalakat, úgyhogy a katasztrófa részleteiről jelentés nem érkezett Megölték a sziriai lázadók vezérét London, december 29. A Daily Mail je­lenti Damaszkuszból, hogy a sziriai lázadók vezérét, Haszan Raratot, egy portyázáson megölték. A leggyorsabb hadi repülőgép London, december 29. Az angol aviatiká­nak ismert úttörője: Roe, uj repülőgépet szerkesztett, amely a leggyorsabb lesz az összes eddigi angol aeroplánok közt. Ha az ni alkotás megfelel a várakozásnak, akkor teljes hadi megterhelés mellett óránkint 175-- 180 mérföldet fog megtenni, ami lrusz mér-' földdel múlja fölül az eddigi leggyorsabb ka­tonai gépek teljesítményét. A konstrukció részleteit titokban tartják. Ha a kísérletek sikerrel végződnek, úgy az angol hadügymi­nisztérium vásárolja meg az uj típust. \ re­pülőgép motorai hasonlók a gyorsasági vi­lág versenyben kitiiní Napiét- $4. jelzésit hid- roplán gépeihez. 41

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom