Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-29 / 293. (1036.) szám

A prágai Slavia Olaszországban. A Slavia olaszországi turnéjának első állomása Milánó volt. Tízezer néző előtt folyt le a játék az In-ter- liazionale csapata ellen. Fagyos pálya, amelyet kénytelenek voltak homokkal leönteni. A második félidőben a Slavia Csapeket pótolta Putz-eal, aki a bal összekötő helyén játszott. Az olaszok az első félidőben biztosabb játékot produkáltak és ScHönfeld már az első percben gólt lőtt- A Slavia küzködik a tereppel és az olaszok gyors támadásaival. A csehek támadásai erélytelenek voltak s az első félidőben kiegyenlíteni nem is tudtak. A második félidőben már fölénybe jutottak a prágaiak és a 15. percben Putz kiegyenlíti Erős és küzdelmes játék után a 35. percben Hojer Imszonötméteres bünte tőr ligásból gólt ént el. A 47. percben a Slavia kapusa a megengedettnél hosszabb ideig hordta a labdát s igy az Interna- zionale tizenegyessel ismét kiegyenlít- Eredmény 2:2. — Slavia—Juventus 3:2 (2:0). A Slavia karácsony másodnapján Turinban játszott 12.000 néző előtt. Megérdemelt győzelmet aratott. Biró Gamma volt, aki teljesen pártatlanul vezette a mérkőzést. A Slavia gyors támadásával kezdődött a játék és Solfys érte el az első gólt. Az olaszok ellentámadása Hinzer (volt Blue Star-já- tékos Brünnben) vezetésével kornerbe ment- A 19- percben. Dobiás beadásából gyönyörű gólt lőtt Soliys. Ezután a prágai támadásokat kitünően védi az olasz kapus és cgv menthetetlennek látszó labdát fogott Silnytöl. A második félidőben Hirzcr lőtte az - olaszok első gólját. Plia- nic'ka, a prágaiak kapusa, két gyönyörű lövést fogott. A 24. percben Mineratti a hálóba jutbadta a labdát s igy a helyzet 2:2 volt. A Slavia most erős támadásba kezdett és Hojer beadásából sikerült Soltysmaik a 32- percben a győztes gólt a hálóba juttatni- A játék befejezése előtt Plodr megsebesült.

A budapesti boxolóbajnokság döntője. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Karácsony másod-napján bonyolították le a L-oxolóbaj- nokság döntőjét. Végeredmények a kivetkezők: Légsuly Kocsis BTC, bautám-suly Korpás BTC, pehelysúly' Szobolevszky Spárfa, . könnyüsuly Vörös Spárta, Welter-suly Schreiber 3 párta, kö- zépsuly Siliga Sp., ki-s-nehézsuly Littmann NSC, nehézsúly Schwarzer SpáríaJéghockeyuiérközés Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése: A bécsi WAC 1:0-ra verte meg a Budapesti Korcsolya Egylet jé gh o ck e vcsap a t.á í •

A MUE karácsonyi uszóversenve. Bndapesii

szerkesztős-égünk telefomjelen'ése: A MIJE szokásos karácsonyi uszóversenye a siker jegyében folyt le. A 60 méteres női gyorsuszást Siposs nyerte- A férfi 100 méteres úszás Jung Frigyes 1 p 19.2 mp alatt, a :100 m hölgyuszás győztese Korányi Ilonka 1 p 40 mp alatt. A (0 méteres férfi-igyorsuszás győztese Gábori’/ Antal- A 100 méteres férf-i-hátuszás győztese Barta NSC.

Az ©iátrafüredi

nemzetközi versenyek nevezései

Több cikkben hírt adtunk már a KSC és az őtátrafüredi igazgatóság rendezésében lebonyolításra kerülő nagyszabású sporthétről, melynek jelentőségét, elsőrangú sportértékét, tartalmát és kereteit azonnal méltatni tudjuk, ha a befutott nevezéseket közreadjuk.

A jégliockey-versenyekben (Canadián) mérkőznek: Buidapesitá Korcsolyázó Egyesület, a B. B. Torna Egylet, Leipziger SC, Wiener EB!; ;;r. erein, Troppauer EV, Bra- tisiavai SC és Athl. Cl. Spárta Prága.

Bandyben ugyanezen klubok csapatai, kivéve a BratisíaVai SC-ot.

Jelezte nevezését a nagyhírű Berliner Schlittschuih Club is, de indulása még nem ellíatározottan biztos. Ebből az európai hírű, elismert együttesből valóban csak Svájc hiányzik, hogy a team kompletten egyesítse az össze számbajövő középeurópai csapatokat.

A mükorcsolyázás nevezései nem kevésbé reprezentálják a várható első klasz- szist. Budapestről Szende Andor világbajnok, Urbáry Sándor, Magyarország bajnoka, Szentgyörgyiné Kronberger Lili világbajnok- nő, Pintérné Tóth Gitta, Magyarország bajnoknője, Lápossy I. s többen.

Bécsből Scholz—Kaiser-pár és Engel- mann-pár; egyesben Reidimann Gitta.

Troppauból Hoppe-házaspár; egyesben Gréte v. .Tartotta, Elza Dietz bajnoknő.

Prágából Sliva testvér-pár és értesítésük szerint még mások is.

Berlinből Elly Boockhöfít és E. Winter.

A sífutóversenyekre és síugrásra:

Zietkievitzné lengyel bajnoknő, Buják

lengyel bajnok, Rozmus J. kiváló lengyel

versenyző.

Budapestről Déván István, Szepes

Strauch Béla és Gyula, Némethy György,

Gyarmathy Gábor és - Szeiidey András. Továbbá a kitűnő Thern Aladár és Willy Dick Tepíitz-Schönauból.

Végül a ródli- és bobsleigh-versenyek- ben a belföldi és idegen versenyzők szine- iava starthoz áll.

Sportember előtt ezek után fölöslegessé válik, hogy a tátrai sporthét nívóját és jelentőségét bővebben fejtegessük, mert az előzetes híradás eme sorai önmaguk helyett beszélnek. ív. c.)

Bócs, december 23.

(Elkésve érkezett-)

Még a ma esti premier előtt irom e sorokat. Sikerült ugyanis bejutnom — egy detektivuek is díszére váló bonyodalmas és fondorlatos furfan- g okikai — a darab egyik házi próbájára s igy — a fölifedeztetetés rémének állandóan fejem fölött vakító Damokies-kardja árnyékában ' s a nézőtérre boruló sötétség jótékony leple alatt —végignézhettem az u:j Molnár-darabot. Tudni kell ugyanis, hogy a színházban a legszigorúbb rendszabályokat léptették életbe annak megakadályozására, hogy valaíki időelött, vagyis a premier előtt bármit is meglásson vagy megtudjon a- darabból, az egész személyzet m-ozgósitva volt, nehogy bárki is bejuthasson valamelyik próbára. Különösen pedig újságírónak nem szabadott semmit sem megtudnia a darabról. A házipróbán egy felvonás végignézése után tényleg föl is fedezett, egy inspekciós, ki végigjárta a sötét nézőtereket — a földszintet s az emeleteket — s ott kellett hagynom detektivi baibéraim szinte rét. A második felvonást — a darab két felvonásból áll — csak a tegnap este lezajlott főpróbám nézhettem meg- Még ide is csaík a legkörmönfontabb módon lehetett bejutnom, mert a színház a főpróbára, a sajtó egyetlen képviselőjét sem hívta meg. A sajtójegyek kivétel nélkül csak a premierre szóltak. Hiába hivatkoztam rá, hogy részemre,, minthogy külföldi lapot kell tudósítanom, késő, ha a premiert nézem ,meig. A Josefstádter Theaíer, Reinhardt színháza, különösen szigorú e tekintetben.

Bécsben ugyanis egészen más sajtószokás dívik az uj darabok kritikáinak megjelenése dolgában, mint Budapesten. Pesten a kritikusok a főpróba alapján írják meg kritikáikat s azok már a premiert követő reggel megjelennek, ami ideális állapot lenne, ha nem lennének — délutáni lapok is a világon. Minthogy azonban ilyenek vaunak, igen kellemetlen szerzőre, színházra egyként, hogy a délutáni lapok már az esti premier el ő 11 hozván a darab kritikáját, befolyásolják az esti premier sorsát, ami persze különösen akkor döntően kellemetlen, ha — rosszat Írnak a darabról. Bécsben eizért a sajtó a. premier alapján csak másnap reggel (illetve következő, nap) .hozza a darabok kritikáit s a főpróbán ott lehet látni a színház fűtőinek, tűzoltóinak sflb- családjait, de egyetlen ujságkritikust sem.

*

Az nj Molnár-darabnak már egy kis hírlapi harc előzménye is volf. Amikor ugyanis néhány hónapja Párisban egy darabot adtak elő, Molnár Ferenc francia, magyar és osztrák lapban nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelentette, illetve leszögezte, hogy az ötletnek, melyre állítólag ama francia darab is fölépült, elsősége az övé. Ez az ötlet pedig: egy nagy áruház kirakatíigu- ráinak, viaszbálbuinak egy színdarabban való szerepeltetése. Azóta tisztázódott az ügy. Mindkét iró egymástól függetlenül jutott az ötletre s a két darab ötlete amugyis csak nagyijában tiintet fel némi rokonságot, döntő hasonlóságról szó sincsen.

Egyébként ezúttal először történik még, hogy Molnár a magyar premiert is megelőzve, először németül adatja elő egy darabját,

*

S most térjünk a darabraMolnár Ferencről és pályájáról, a nagyszerű, költöalkotta Liliomról fölösleges jót mondani és fölösleges hangsúlyozni, .ami manoinap iskolás megállapítássá lesz, hogy: Molnár Ferenc a mai magyar dráma vezető egyénisége. De az, hogy Molnár immár — hogy úgy mondjuk — túl van a dicséret és gáncsolás határain és elbírja a jóakarata gáncsot is (a rosszakaratú gáncsot már pályája legelején is elbírta), kötelességünkké teszi, hogy őszinték legyünk s ha helyénvaló a gáncs, ne hallgassuk el*

Személyek: voltaképp három személy van

csak, a többi személy csak staffázs. A három fc- személy: egy nagy, világvárosi áruház kirakatrendező fősegédje, vezetősegédje (neve a darabban: Mitsch) — ő a voltaképpeni főhőse a darabnak —, aztán egy női alkalmazottija az áruháznak (darabbeli neve Lujza), szegény leány, kinek apja éjszakai újságárus s kineík családja s 5 maga is ingyen lakik egy dohos padláslakásban, azért ingyen, mert a házmester két kecskéjét ott őrzik laJkásbér fejében a padláson', a lány azonban szép és kívánatos, friss és fiatal, és aztán a, harmadik: valamikori pályatársa Mitsch - nek, ki azonban Amerikán keresztül milliárdosként, 73 vállalat s~két nagybanik tulajdonosaként tér révbe, mint aktív --- még mindig fiatal és elegáns — lezár és si'ber s most úz áruháznak, mely Mitschet és Lujzát foglalkoztatna, szintén véletlen tulajdonosává lesz. (Darabbeli neve: Az óla.)

Mármost nem is különösen nehéz talán kitalálni, hogy c három személlyel s személy közt mi is történik és történhetik a darabban.

Világos, hogy Lujza sok éve szeretője a derék Mifcschnek. S Azéla — ki megengedheti magának, hogy sok nő után valaki után áhítozzék, ki egészen az övé s ki házias s kiért- érdemes még fez-őrnek és sikernek is lennie, ki megengedheti magúnak a luxust, hogy sok cifra és nagy

nő után az egyszerű szépséget, a természetes bájt, a romlatlan nőiséget — lehet a nő szeretővolta dacára is romlatlan — s a szegénységet, igen, igen, a szegény, a pár exccllemce szegény nőt is magáénak mondhassa (a nagyon szegényt, kinek a gazdagság tündérország s kit ez ország tündérévé .avatása hálára és szerelemre kötelez) — ez az Azéla világos hogy megkívánja Lujzát- S Lujza, ki dacára a szegénység- faragta jótulajdonságainak nem lehet ment nőlétére nemének gyarlóságaitól s nem tud elien- állani lehetetlennek képzelt tündérálomszerü álmai megvalósulásának, Lujza, világos hogy végül is Azélával megy — a Riviérára. A Riviéra itt csak szimbólum, a gazdagság, a teljes-élet, a nagy élet szimbólumaAminthogy a személyek — a három fösze- miély — is szimbólum. S a darab, igen, a darab „Az ördög“ egy variációja voltaiképp. Igen, leegyszerűsítve a darab Molnár leghíresebb darabjának variációja. Az ördög e darabban: Azéla, a fezőr és siber, az ördög a Gazdagság, a Töke, amely egyrészt legyőzi a Szegénységet, a Munkát (Mitschet), másrészt élvezi, megveszi s meg is kapja a Szegénységet. (Lujzát.)

Ezenkívül a darabban Inra is játszik, az öregedő ember lírája, Molnár Ferenc lírája- Az öregedő ember lirája, ki a- fiatal vetélytáfs fel-, tűnésének első pillanatától érzi, hogy van veszíteni valója. xMellékes, hogy ez a líra a „Riviérádban szemérmesen maszkba öltözött, tudni illik az öregedés a szegénység maszkjába (Mitsch) és a fiatalság a gazdagság maszkjába- (Azéla.)

Ezenkívül még több mindenfélét olvasok a darabban. Ilyeneket: (Figyelem! Ezek nem Molnár aforizmái, hanem éli olvasom ki a darabból!)

A pénznek is van azért lelke, szive. Mert talán mégsem egészen önzés a szegénység meg- vevése, élvezése, hanem az ajándékozásban, a gazdagság ajándékozásában örömét lelő lélek és szív szava.

Aztán:

A nő nem .a férfit szereti, de az életet s mindig azt az életet, amely szebb és jobb és nagyszerűbb.

Aztán :.

A nő, amikor az egyiket még szereti (Mitsch), már: a másikat szeretné szeretni- (Azéla.) Ez a kiinduló-lelkiállapotja a darab s a konfliktus végső kifejtésének: Lujza még a darabban mondott utolsó mondataiban is — ő van legutoljára -a színen, mielőtt Azéla után rohan, akit pedig egy perccel előbb még elküldött, azzal, hogy Mitsdhnél marad meg — amelyekben kolléganőjének, Elvirának, ki hihetőleg utóda lesz a Mitsch-szerelemben, elmondja, hogy kell kezelni Mitschet, mik a kedvenc ételei stfb., igen, még ez utolsó mondatokban is: (ez a jelenet a darab egyik legsikerültebb jelenete s a közönség legkevésbé fogja megérteni és honorálni!) szereti a szegényt, de a gazdagot választjaA szegény pedig, (mondhatnék úgy is: az

öregedő), ki már első pillanattól érzi, hogy elveszett, hogy ö lesz a vesztes fél, vivődik, átkozó- dik ugyan, bele is lő az ellenfél — viaszmásába, de végül is nem nyugszik bele, de hagyja győzni a Gazdagot és — elmenekül előle, az erősebb elől.

Ezek a dolgok rejtőznek a darab mélyében s a darab mögött. Most azonban meg kell mondanunk, hogy a közönség .sem megérteni nem fogja a darabot, sem megszeretni. S nem mondhatnám, hogy nem lesz igaza benne. De nemcsak a közönség, a kritika sem fogadhatja el a darabot.

A darab a közönség részére teljes káosz s ha a premiérig egészen radikális változtatások nem esnek rajta, (ami a lehetőség határain kívül esik), akkor a közönség részéről meg fog bukni, mindenesetre csak oly fogadtatásban fog részesülni, mely Molnárt tradiciós jogon megilleti, de nem illeti meg a Riviéra íróját. A közönségnek az első felvonás tetszeni fog, de nem fog tőle kipirulni, a második felvonást azonban egy fejére mért ütésnek fogja érezni, melytől hideg kábulás- féle hangulatban fogja, kimelegedés nélkül, otthagyni a színházat.

De a kritikus sincs abban a helyzetben, hogy a darabról jó véleményt adjon.

Az első felvonás kerek, egészséges. A másodikat a kritikus is ütésnek érzi, ha ki is olvassa belőle mindazt, amit íennebb elmondott.

Legnagyobb baja a darabnak, hogy nem darab, nem dráma, hanem, hogy úgy mondjuk, egy ötlet feleicomázasa, fclpiperézése az egész. Született egy ötlet s kellett rá legalább kétfelvonás- uyi szöveget aggatni s az ötlet eme felsallango- zása közben született — némely mélyebb gondolat is s e gondolatok is, hogy úgy mondjuk, beie- draniatizálódtak a sallangozásba.

Az ötlet nem rossz, sőt jő, de egy jó ötlet nem ment meg egy rája épült rossz darabot. Az ötlet, a kitűnő ötlet pedig, hogy az emberek, a darab szereplő hősei (a szegény úgy, mint a gazdag), titkos és brutális., ön tudattalan és korlátokat törő, álmaikat levetkőztető, rejtegetett és leplezett gondolataikat a viasz-. — illetve nem is viasz-, hanem közönséges fából való — figuráknak, a nagy áruház kiraikatbábuinak mondják cl. E bábuk személyiket képviselnek: Jeritzát. For- dot, Rockefellert, egy orosz grófnőt stb. S az egyik figura Azéla ur. a főnök viaszmása. Lujza a viasz-Azélának vallja meg a gyönyörű viviérás

e

óiét iránti rettentő vágy-u szerelmét, Mitsch a viasz-Azélát lövi agyon, Azéla a maga viasz- alteregójával társalog Forddal, de az áruház derék itókás szolgája is c figuráknak mondja el részben apró keserveit helyzetének, részben velük való bizalmasságában s bizalmaskodásaiban, éli ki magasabb élet után sóvárgó álmait. Mert; még egy itókás, szegény kis szolga is álmodik egy szebb világról, ha akármilyen elérhetetlen is az.

Molnárról lévén szó, nem is kell hangsúlyozni, hogy a darabban vannak rakéták és vannak kitűnő jelenetek, jól meglátott helyzetek és élesre hegyezett ió dialógusok, de mindez nem menti meg a dráma káoszszerüségét és ötletszerűségét, a „Riviéra11 e két alapvető baját és jellegzetességét.

A színészek kitünően játszanak, bár nem hallgathatjuk el, hogy az egyébként kiváló Darvas Lilinek, Lujza megszemélyesítőjének, nem sikerül oly levegőt árasztania maga körül, mely hihetővé tenné, hogy minden harc körötte és érte tombol. Azt hisszük, nem tévedünk, ha biztosra vesszük, hogy ugyané darab pesti, vagyis magyarnyelvű szerepében összehasonlíthatatlanul nagyobb hatást fog kelteni tudni. A német levegő és német színpad — mi sem természetesebb — idegen még kissé számára (datolyafa Európában vagy alföldi csikós Tirolban!) és tan csak öntudatlanul, de irritálja egyelőre, legalább is annyira, hogy nem tudja minden képességét s annak egész skáláját érvényre hozni. Tudvalevő, hogy ez a legelső németnyelvű s németszinpadu fellépte. Igen. a német nyelv öntudattalan növelte ezt. Itt látszik meg, hogy a színésznek is mennyire nyelv- hez-kötött-korlátozott a művészete, föltéve, hogy nem pantomimet játszik. A nyelv, melyben s mellyel született, melyet anyatejjel szitt s melybe belenőtt, nélkülözhetetlen kifejezési eszköze — számos többnyelvű énekes, de igen kevés többnyelvű színész van — s egy má s i k nyelv segélyével kifejezett művészete, öntudatlan is törést mutat. (Egy egészen komoly darabban — s nem egy cigánymuzsikás és operettes darabban, mint amilyen az „Antónia*1. — Eedáknál is némi bajok lettek volna). A nyelv, mellyel idáig élt s melyen művészete először szólalt meg, úgy hozzátartozik művészetéhez, annyira valóságosan szerves és szükséges részévé vált annak, akár a hangja, vagy mint az arcjátéka. E nyelv nélkül valamely csorba érzik egyébként kiváló művészetén. Darvas Lili néha úgy hatott, mint a gyermek, ki oly zseniális, hogy ez már gyerekkorában is kiütközik, úgy hogy már féléves korában tanul járni, de — járni tanul mégis, nem jár még. Pedig Darvas Lili kitünően beszéli a német nyelvet. Nyelvtanilag nincs igazán semmi baj, ki- ejtésbelileg. is alig-alig, — nehogy tehát ilyeomire tessék gondolni! —- hanem pszihológiailag van egy kis baj. A nyelv lélektanának fejezetéhez tartozik ez a megfigyelés.

Darvas Lili kitűnően beszéli a németet, de a lelke nem beszél vele együtt, nem tudja a német szóval az iramot tartani, mikor nyelve németül — és bármily ékesnémetül is — szólA német minden bizonnyal ütköző volt számára a szerepbe való teljes beleélés, belemele- gedés tekintetében. Csak néha éreztük a szerepbe való teljes beleélést. így különösen akkor, mikor álmait és vágyait mondja el leplezetlenül (mert kissé táltól mámorosán) Azéla viasz-, illetve fa-, másának. A szerep nagyrészében valami a szereppel szemben való hideg distáncot éreztünk és láttunk — és nem tudtunk neki egész odaadással, gondolkodás nélkül hinni. Nem tudott „levenni a lábunkról**. így is azonban meg fogja érezni a német közönség és kritika emberi és színészi individualitását, miként az oly nagy magyar Íróét megérzi, kinek müve nem egészen konge- niális fordításban kerül először eléje.

Végezetül pedig ismételjük: a magyar, a

pesti bemutatóig még sok minden történhetik: többek között a darab radikálisan megváltozhatik; gyarlóságai tetemesen megenyhülhetnek; megszűnni egészen nyilván nem fognak.

Thimig, az ifjabbik és Romberg kitűnő alakítást adnak a két főférfiszerepben és az itókás szolgát ragyogó humorral és bécsi lokális élethü- séggcl a nemrég Reinhardttól „fölfedezett" Hans Moser. Reinhardt maga rendezte a darabot, az ö káprázatos boszorkányságával.

Gömöri Jenő* A Hajdúk hadnagya Lngváron- Színházi tudó sít ónk beszámolója: Szombaton és vasárnap forró, zajos sikerek színhelye volt az ungvári színház. A régi operett-irodalom egyik legszebb alkotását, a Hajdúk hadnagyát újította fel a társulat. Kóbor Irén, Kálmán Manci, Latabár, Varga, Feleki, Huszár Iliiy, Déri kiválót nyújtottak. A kórus teljesítménye azonban Külön megemlítést érdemel. Szántó Mihály, a tanúdat zeneszerző karnagya, bri'lliáns munkát végzett. Csodás színekben kaptak a kórustól a csillogó muzsikát; a tapsvihar több ízben pe cekre megakasztotta a darab menetét- A Hajdúk hadnagya sok-sok után újra diadalt aratott; a iö.ö'U elpergeti nagy idő nem ártott meg neki

A ruszinszkói magyar színház műsora Ung váron:

Csütörtök délután: Juhászlegény, szegény juhászlegény- (Mérs. helyárakkal.)

Csütörtök este: Nincs előadás.

Péntek délután: Hajdúk hadnagya. (Mérs- hely- árakkal-)

Péntek este: Postás Katica. (Szenzációs operett- újdonság.)

Szombat délután: Góléin. (Mérs. lielyárakkal.)

Szombat este: Postás KaticaVasárnap délután: Dolly. (Mérs- helyárakkal.)

Vasárnap este: Postás Katica.

Az uj Molnár

Molnár Ferenc „Riviérájának bécsi bemutatója

Kedd, december 29-