Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-23 / 291. (1034.) szám
Szerda, december 23. Dán karácsonyfát állitbttak először nálunk is.'Egy reggelen ott állott a tér közepén, a szentháromság előtt ez a házmagas, sudár jegenyefenyő és égj' csapásra megváltozott minden körűié. Az erdő csendje, komoly tisztasága költözött vele a szürke házak közé. Aztán fehérre festett, vöröskeresztes hatalmas láda került a fenyő elé és koradélután sokszáz gyerek és sokezer felnőtt nézte a vörös vil- lanylámpák felgyulását. Beszédek hangzottak el, a himnuszt énekelték és egy temperamentumos rezesbanda friss indulókat fújt. Es a láda teteje kinyílt hogy befogadja az ajándékokat. Később széjjelszéledt a tömeg, csak egy glaszékeztyiis öreg veterán maradt kaptákban a láda mellett és a fa körül sovárszemü kis rongyosok keringtek... Este van, siketitően durrognak és pattognak a játékbékák s riasztó patronok, lányok sikoltoznak, valahol a város végén lövöldöznek a legények és a behavazott téren vörösen égnek a mesebeli fának gyertyalángjai. Egy percre meg kell előtte állni, nem lehet elfutni, nem lehet elnézni. — a jel intőén áll, ez a szeretet fája és a nyomor kitárja kezét és részt kér a boldogság asztaláról. Szeretném odasugni most minden adakozónak, hogy balga ajándék kell a sok hasznos holmi mellett! Adjatok egy napra való balga ajándékot is a rongyruhás kezébe! ... Éjfélkor merev köszöntek vigyáznak ,a fára, aztán felragyog a hajnalcsillag. Megható, szép cselekedet, köszönet érte & hónoknak. És azt hiszem, ez volt az első újítás, melyre meghatódva gondolt a respublika valamennyi polgára. E. V. — (Az Országos Tanítóegyesület gyűlése;) Rimaszombati tudósi tónk jeleníti: Az Országos Tanítóegyesület Gamörkishont megyei végrehajtóbizottsága december 23-án tartja rendes ülését Rimaszombatban. — (Vallásos est Komáromban.) Komáromi tudósítónk jelenti: A református, egyház sikerűit vallásos estét rendezett vasárnap, melyen Kelemen Béla és Tárnoki Gyula teológusok imát és bibliamagyarázatot, Galambos Zoltán pedig hatásos beszédet mondott karácsony megünnepléséről. Patkány Ferenc, Czirók Béla szavalatai, Mészáros László zongoraszáma és Tóth István karnagy énekszáma töltötték ki a szép este műsorát. — (Megalakult az uj Gömör-Kishontmegyei Muzeumegyesület.) Rimaszombati tudósitónk jelenti: A kormány intézkedésére hat évvel ezelőtt megszüntetett Gömörme- gy-ei Muzeumegyesület működésének folytatása céljából Manesz Emil járásfőnök december 16-án értekezletre hívta egybe a megyeházára Rimaszombat és környékének számottevő kulturmunkásait. Ezen a gyűlésen sikerült megalakítani a múzeum továbbépítését programbavevő uj muzeumegye sül etet Gö- mör-Kishomtm egyel Muzeumegyesület cím alatt. Az alapszabályok s a működési tervezet kidolgozására bizottságot alakítottak, melynek tagjaivá Loysch Ödön volt muzeum- ígazgatót, Csorbái Endre városi főjegyzőt, Misecska Bern át és Florek Károly reál- gimnáziumi tanárokat választották meg. Elhatározták, hogy rövidesen megindítják a tag- gyűjtési akciót és pedig a rendes tagok részére 10. - koronában, a pártfogó tagoknak viszont 200.— koronában állapították meg az évii hozzájárulást. Valószínű most már, hogy a kultúra szégyenére hat éven át munkaszünetre ítélt múzeum mielőbb keresztülviszi azokat a terveket, amiket a muzeum régi vezetősége már a háború előtt kidolgozott s amiknek kivitelében eddig gátolva volt. Illő lenne a ládákban heverő értékes könyvtárt is szakemberek segítségével elrendezni és a volt kaszinói könyvtárral s a város részéről most beszerzett újabb könyvekkel kiegészítve, nyilvános használatra végre átengedni a közönségnek ______________________________________________________________________________ Ho lnap Jelenik meg a Prágai Magyar Hírlap 36 oldalas karácsonyi száma Csütörtökön érkezik Szlovenszkóra és Rusziuszkóra a szokott időben a Prágai Magyar Hírlap hatalmas karácsonyi ajándéka, a rendkívül gazdag és gondosan összeállított 36 oldalas karácsonyi szám, mely komoly esemény lesz a kisebbségi magyar újságírás életében. Nemcsak terjedelemben, hanem sokkal Inkább nívóban és tartalomban képvisel különösen nagy értéket ez a szlovenszkói és ruszinszkól, valamint budapesti politikai, irodaim és gazdasági tekintélyek ez alkalomra Írott soraiból szerkesztett pompás karácsonyi melléklet. Karácsonyi számunkban megszólaltatjuk a szlovenszkói magyar politikai élet valamennyi vezéralakját, úgy hogy olvasóink összefoglaló, sűrített, egységes képet nyernek a magyar kisebbségi politika jelenéről és jövőjéről. Budapesti szerkesztőségünk utján Magyarország legkiválóbb szellemi előkelőségeitől szereztünk be cikkeket és nyilatkozatokat, úgy hogy az ideszakadt magyarság egyetlen bepillantással megismerheti a magyar glóbusz valamennyi politikai, gazdasági és kulturális problémáját éppen azok tollából, akik annak a magyar glóbusznak életét irányítjákIrodalmi mellékletünk valóságos kiállítása lesz a szlovenszkói magyar irodalmi értékeknek, amennyiben a legjobban megválogatott termékeikkel fölvonultatjuk minden melléktekintet kiküszöbölésével a szlovenszkói írók és költők teljes gárdáját. Be ugyanakkor bemutatjuk a magyar- országi prózairodalom összes legjobbjait is a Prágai Magyar Hirlap karácsonyi száma részére külön irt elsöleges közlésü eredeti alkotásaikkal. Erről az irodalmi mellékletről bízvást megállapíthatjuk, hogy igazi hü keresztmetszete esz úgy a szlovenszkói, mint a magyarországi szépirodalomnak és egymaga íölér egy hatalmas terjed ebíiü s vitathatatlan értékű, a legnagyobb műgonddal összeválogatott irodalmi évkönyvvel. Aki tehát a magyar kulturélei legújabb értékeiről tudomást akar szerezni és lépést akar tartani kisebbségi életünk legfrissebb jelenségeivel, azt nem érheti el anélkül, hogy meg ne szerezze magának és el ne olvassa karácsonyi számunk legelső forrásokból merített politikai és tudományos értesüléseit, a legnagyobb magyar államférfiak legújabb nyilatkozatait s legkiválóbb íróink legfrissebb írásait. * Ezzel a nagy fajsúlyú s maradandó értékű karácsonyi számmal a legtartalmasabb szellemi táplálékot és legfinomabb irodalmi csemegéket tesszük le a szlovenszkói magyarság ünnepi asztalára. A hatalmas és gazdag tartalomból kiemeljük a következőket: Politikai és ünnepi cikkek Rákosi Jenő: Karácsonyi üzenet. Wlassics Gyula báró: A fegyverkezés csökkentése és a nemzetek szövetsége. Ripka Ferenc dr-, Budapest főpolgármestere: Budapest üzenete. Csajthay Ferenc, M !I o t a y István, Kóbor T amás, Miklós Andor, Ágai Béla, Tóth László, Nadányi Emil és Kun Andor lapszerkesztők karácsonyi üdvözlete a Prágai Magyar Hírlapnak. Luk á eh György dr.: A kisebbségi kérdés- Törköly József dr.: Karácsonykor. Füssy Kálmán: Beteljesedett- Flachbarth Ernő. űr.: Karácsonyi béke — magyar béke. Forgácb Géza: Petrogalll Oszkár emléke. Schmidt Imre: Szlovenszkó hitelélete és a bankreform. Szépirodalom Költemények: Falu Tamás: Nézd. Mécs László: Legújabb versek. Györy Dezső: Legújabb verseiből- Szenes Erzsi: Legújabb költemények- Vozári Dezső: Uj versek. J a n- kovich Marcell: Nem ismerünk. Darvas János: Regős ének a csodaszarvasról, öl védi László: Betlehem. Zoltán Vilmos: Silly Proudhomme-forditás. Vályl Nagy Géza: Hőhullás. Reiningcr József: Coppée-forditás- Wimberger Anna: Itt hordom a szivem. Elbeszélések, novellák Móricz Zsigmondi Szent Ferenc csodatétele- Karinthy Frigyes: Az eskü. Színi Gyula: A szemüveg. Surányi Miklós: A gyilkos. Miklós Jenő: Hajnali ködben. Somlyó Zoltán: Az örült szán. Lórin czy György: Mennyország a földön- Berkes Imre: A halálos Igen. Komáromy János: A vak klarinétos. Palástby Marcell: Mesélek- Mára! Sándor: A mindenség bakterei- Darkó István: A megkésett krónikalró barát naplójából. Seb esi Ernő: Zivatar (drámarészlet). Farkas István: A Bandika se látta. Rá ez Pál: A tolvaj- Jár no József: Heródes. Szombathy Viktor: Buda alatt. N. Jaczkó Olga: Annuska- Tamás Mihály: Háború. Egry Viktor: Vándortáska. Riportok, karcolatok, tudományos cikkok Káli a y Miklós: Drámai sikerek a mai magyar irodalomban. Kálmán Jenő: A grafológus: Vulpes: Prágai kis tükör. Darvas János: Ös-Teng és Ogur-Teng. (Uj elmélet az ősmagyar istennevekröl.) Takács Menyhért, az író és tudós- (Jubiláns interjú.) R. Vozáry Aladár: Tarpa az októberi forradalomban. Madame sans gene: Álomország- (Üzenet Eperjesre.) Eperjes a kultúra zászlaja alatt. (Riport.) Kassa olvas. (Riport.) Balogh Böske: Beszélgetés Balogh Elemér rei- püspökkel. Tichy Kálmán: Sic transit - Burghardt Aladár: A párisi nők könnyeiről. (Párisi riport,) A Téli Tátra. (Szepességi sportriport.) Szklay Ferenc dr.: A könyvbarátok statisztikája. Faragó Ödön dr.: A szlovenszkói színészet négyezer estéje- Az esztergomi egyházmegye szlovén skót birtokainak problémája stb, Sarak Bernhardt unokája a párisi nők könnyeiről Lysiane Bernhardt, az ünnepelt párisi színésznő elmondja, mért nem néznek végig ma Parisban tragédiákat és érzelmes színdarabokat. — A P. M. H. tudósítójától. — Páris. december hó. Két nagy csillogó szem, simára lefésült rövid, barna baj, vékony égő pirosra festett ajak, sport-lady termet, hosszú, vékony ujjak szikrázó brilliáns gyűrűkkel, bársonyos, meleg althang. — ez Lysiane Bernhardt a nagy Sarad Bernihardt unokája. Ö is színésznő. A szánmazásával hozott tehetsége és feltűnően nagy intelligenciája ha nem is hordozza magában egy hasonlóan fényes színésznői karrier csiráját, mint amilyet a nagy francia tnaigika befutott, mégis ő egyike azoknak a kevés fiatal francia színésznőknek, akiktől a francia drámai színjátszás nagyon sokat vár. Vérbeli színésznő és amellett igazi típusa, a fiatal modern párisi.női társadalomnak, aki maga is benne élve ebben a nagyon különös és kétségkívül nagyon érdekes leiTkivilágu társadalomban, nagyon jól ismeri annak pszichéjét. A színházakról és a párisi nőkről folytatott beszélgetés során a következő rendkívül jellemző megfigyeléseit mondotta el nekem a párisi nőkről, mint színházi publikumról : — A párisi színházi közönség most már nem szereti a drámákat és a szomorú darabokat. A közönség azokat a darabokat kedveli, amelyeknek uj pszichológiája kérdőjelet rajzol a leikébe, amelynek megoldatlanságnak látszó megoldottsága egy uj problémát nyit fel benne, amely fölött való gondolkozás és töprengés elkíséri őt egészen a színház utáni vacsoráig, sőt azon túl is, egészen a lefekvésig. Vagy ez kell, vagy olyan darab, amelyben a francia esprit a legbőségesebben bugyog: a szellemes vígjátékok. Egyszóval a közönség vagy gondolkozni akar, vagy nevetni és jól mulatni, de olyanok akik sirni vagy meghatódni akarnának a,színházban, olyanok nagyon kevesen, sőt egyáltalában nincsenek Párisban. Pedig még nem is olyan régen, amikor a nagymamám, Sarah Bernhardt, a Gauthier Margitot játszotta, csorogtak a könnyek a nők szeméből és a férfiak a nézőtéren lehetetlenebbnél lehetetlenebb grimaszokat vágtak, hogy előtörő könnyeiket vissza tudják tartani. Ma a közönség nem megy abba a színházba, ahol szomorú darabokat játszanak. Egy uj szégyenérzet vett erőt mindenkin, különösen a nőkön. Mindenki el akarja leplezni érzékenységét, mindenki keménynek altarja magát mutatni. — A mostani divat, mellett azonban már nem illik meghatódni. Ami a nőket illeti, arra nézve nagyon is nyomós okok vannak. Elsősorban is az arcfestés. Sokszor megfigyelhette a színházakban, de még inkább a moziban, ahol a sötétség jobban elleplezi a megiiaitódottságot. hogy a nők milyen diszkrét és félénk mozdulattal emelik lei kis ujjuk hegyével a szemük sarkában összegyűlt könnycseppeket egy-egy jól megjátszott, erős drámai jelenet után és milyen kétségbeesel gyorsasággal kapkodnak a púderes pamacs után, mielőtt még a villanyok fel- gyulnának. A párisi nők nem sírnak már a színházban, mert félnek, hogy az meg- csunyitja őket. Kisírt és felpuífadt szemekkel és megdagadt orral nem akarnak a nyilv nosság előtt mutatkozni. Egy negyedóránJ keresztül való sírás tönkre teszi az egész kikészitettséget. És hogy ezt nem akarják, ez könnyen érthető is. A párisi nők azt tartják, hogy a nők legelső kötelessége az, hogy szépek legyenek. A nők ma azért mennek színházba, hogy szépségüket megc^odáltatva egy kellemes estét töltsenek el, lehetőleg mennél jobban szórakozva, nem pedig azért, hogy irreális bánatok és kesergések által tönkretegyék az arcük szépségét. — Van még egy másik fontosabb ok is; a feminizmus jelszava: „Mi nem vagyunk gyengébbek, uraim, mi nem vagyunk érzékenyebbek mint Önök!“ Az elérzékenyülés és a sirás lealacsonyítana a férfiakkal szemben. Minek tegyük ki felesleges megpróbáltatásnak az önuralmunkat? Mi teljes szívből tudunk nevetni és kacagni, mert ez nem fejezi ki ^gyengeségét, sőt bizonyos vérttel borítja be a szivünket a megindulás ellen. A gyengédség nagyon a szivünk mélyére van zárva s kifelé csak hidegséget és kiegyensúlyozottságot mutatnak, amelynek nyugal- mas-ságát nem tudja semmiféle érzékenykedés megzavarni. Mi nem akarjuk gyengeségünket semmiféle formában sem mutatni, hogy ne legyük rászorulva a férfiak leereszkedő gyámolitására! A háború eléggé megtanított minket arra, hogy nem vagyunk rászorulva a férfiakra — a békében. — A mostani férfiaknak nagyon minőnél a nőkben az energia és az erő. Ez a magunkra erőszakolt külső nyugalmas- ság legerősebb fegyverünk a férfiak ellen, amely főleg akkor válik veszélyessé, mikor kiütik a kezünkből, amikor egy alkalmas és jól kiválasztott pillanatban megjelenik a könnycsepp a nő szemében. Mert az ilyen erősnek csodált nő könnycseppje sokkal jobban megindítja a férfiakat, mint amennyire maga a könnyező nő meg van indulva. Az ilyen könnyekkel áztatott női energia így' a legjobb eszköz a cél elérésére! És akkor érdemes volna ezeket a drága könnyeket a színházban elhullatni? És a férfiakat hozzászoktatni a döntő pillanatra tartogatott könnycseppekhez? — Tudja Isten, mennyi igazság van ebben az okoskodásban, tény az, hogy végeredményben a férfiak és az arcfesték az okai annak, hogy a párisi nők nem nézik meg a tragédiákat és a drámákat. Mindenesetre óiknak elég különös, konzekvenciának még különösebb, de egyáltalában nem csodálatos. mert hiszen a nőkről, még hozzá a párisi .modern nőkről van szó. Burghardt Aladár. Két tizessötéves fiú hamis ötkoronásokat gyártott A falusi korcsmáros leplezte le őket Pozsony, december 22. (Saját tudósítónktól.) A Breznó melletti Hronec községben két fiatal, pénzrevágyó gyerek megpróbálkozott a pénzgyártással. Rajtavesztettek. N[. Géza és K- József tizenötéves falusi suhancok folyton azon törték a fejüket, hogyan lehetne meggazdagodni. A detektivre- géuyekben a legfantasztikusabb históriákat olvasták és elhatározták, hogy pénzt fognak gyártani. Valahonnan szereztek egy primitív gépet és azon bárom darab csehszlovák ötkoronást nyomtattak. Az első kevésbé sikerült példánnyal az együk ■mindjárt átfutott a falusi korcsmába likőrért. A korcsmáros azonban észrevette, hogy a pénz hamis és följelentette a legénykéket. A csendőrség mind a három hamis ötkoronást lefoglalta és ma bűnjelként beküldte a pozsonyi államügyészségnek. Az eljárás megindult a két fiatalkorú pénzhamisító ellen. — (Halálos elgázolás az upori állomáson.) Vajánból Írják: Megrendítő szerencsétlenség történt tegnap a Legényé—mezőlaborci vonalon fekvő Upor állomás 10. számú örházá- nál. Haluska Jánosné, a pályaőr felesége a a pályatesten tartót hazafelé é sszabályosan a sínpárnak baloldalán haladt, hogy a szembejövő vonatnak kitérhessen. Szerencsétlenségére a jobb sínpáron valahol sintörés volt, úgyhogy a hátamögött jövő vonat a balvágányon közeledett az őrház felé. A mozdonyvezető vészjelt adott, Haluskáné azonban nem sejtette a veszélyt s nyugodtan haladt tovább a baloldali sínek között. A mozdonyvezető már nem tudta a mozdonyt lefékezni, amely elütötte a szerencsétlen asszonytt. Haldokolva szállították a kassai kórházba, de az áldott állapotban lévő asszony még útközben kiszenvedett. Két gyermeket hagyott hátra. A vizsgálatot megindítótták. 4 manvarok taiaumrttwlye Slovisky Holni Oeránek pratna'Vinohrady. Tylovo námésti Modern komforttal művészileg berendezett saz utolsó idők legpompásabb szállója, étterme és 1 kavéháza. Naponta kvartot művészi zenekar- I I ___ hangverseny. Ö
