Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-22 / 290. (1033.) szám
Kedd, december 22. I elepleztek egy titokzatos hercegnőt Orosz zsitíókárttor leánya — Budapesten táncosnő volt egy mulatóban. Becs, december 2\. . Néhány hónap előtt a rendőrségen több belvárosi kereskedő feljelentést tofct Djaíileii | Ferida Balram Ali bey állítólagos török hercegnő ellen, aki bevásárlásokat eszközölt és nem fizetett. Hitelezési csalás miatt indult meg az eljárás a hercegnő ellen, aki viszont uzsora miatt jelentette fel a kereskedőket. Két ékszerész is feljelentette a hercegnőt csalás miatt is. akit a rendőrség letartóztatott. Azt akarták bizonyítani, hogy a ragyogó szépségű fiatal török nő nemzetközi szélhámosnő és Európa összes rendőrségeihez megküldték a fényképét. Közben azonban nem merült fel olyan körülmény, mely a hercegnő további fogva tartását indokolta volna és ezért szabadlábra helyezték. A bécsi török és perzsa konzulátusok tisztviselői. akikkel a hercegnőt szembesítették, azt vallották, hogy a nő műveltségénél, a keleti szokásokban való jártasságánál fogva feltétlenül a legfelsőbb török társaságba tartozik. A bécsi rendőrség megindította a nyomozást. A hercegnő ugyanis azt állítja, hogy az utóbbi öt évben megfordult Európa valamennyi nagy metropolisában és mindenütt rövidebb-hosszabb ideig tartózkodott. Néhány nap előtt értesítés érkezett a konstantinápolyi rendőrigazgatóságtól, amely közli, hogy 1 jaíileh kaukázusi hercegnő egy orosz zsidó templom énekes leánya, aki évtizedekkel ezelőtt vándorolt be Törökországba. Néhány év előtt a nő a Kaukázusba ment, ahol Baku városában egy mulatóhelyen lépett fel, mint táncosnő. Ott megismerkedett egy perzsa kereskedővel, aki később elvette feleségül. Konstantinápolyban nagy házat vitt, a legelőkelőbb emberek, politikusok mindennaposak voltak szalonjában. Konstantinápolyból megszökött egy európai orvossal és Parisba ment, ahol már hercegnőként szerepeit. Ott ismerkedett meg egy magyar táncossal, aki ve! Budapestre jött 6g itt az egyik mulatóban táncoltak együtt. Budapesten nagy feltűnést keltett gyönyörű kincseket érő ékszereivel és ragyogó szépségével. A 'hercegnő azonban nem sokáig maradt együtt a magyar táncossal. Bécsbe ment, ahol a legelőkelőbb körökkel tartott fenn érintkezést. Most újra megindult ellőne a rendőri eljárás hamis név viselése miatt is. Tizenhét halálraítélt börtönében Látogatás a Sing-Siüg-börtön komor lakói között — Hallgatagon várják sorsuk beteljesedését, A P. M. M. tudósítójától. Newyork, december közepe. Whitey Diamond, Joe Diamond és John Farina, a két evvel ezelőtti brooklyni bankrablás és gyilkosság tettesei már régen a sírjukban nyugszanak; negyedik társuk, Anthony Pantano, akit a bíróság szintén halálra ítélt, immár két éve ül a siralomházban és várja sorsának ©Időltét. Ezzel a Pantanoval beszélgetett Theodore Dreis m, a legdivatosabb amerika regényírók egyike és beszélgetését ő maga mondta el részletesen az egyik newyodd Trpban. Komoran és szomorúan meredt az ég felé a newyorki Shig-Sing börtön épülete a reggeli ködben, mikor Dreiser a legfőbb bíróság engedőimévé! a * 'Ttonbe lépett, ö volt az első ember, aki a börtönörököli és más hivatalos közegeken kívül eddig halálraítélttel beszélgethetett és Dreiser órákon át figyelte ezt a fiatal embert, akinek a hangja a börtön csöndjében tefcompulí és szinte fájdalmasan rezgővé vált. Dermesztő csend az X alakú folyosón Dreiser, aki őszliaju, öt vénén felüli, figyelő szemű ember, kissé megiíletődve lépte át a börtön küszöbét. Az első irodában egy íróasztal mellett kékrahás ur fogadta, aláíratott vele valamit, ma; l egy ajtó nyílott meg e’őtte és az ajtón túl egy X alakú folyosónak négy ágiiban a halálos csend fogadta. A halál rotundáia ez ;• négy folyosó. Egyiken tizenkét cella, a másikon tizenkét cella, a harmadik az udvarra, c negyedik ága pedig az X alakit folyosóiul; az utolsó útra vezet. Ennek az ágnak a végén van a kivégzési terűn. Az író látogatásának idején tizenhét halálraítélt volt a cellákban, a rácsok — ögött. Halál-akvárium. E cellák mögött újra csönd reszket és csak a fantázia tud keresztül látni a vastag ajtókon és falakon, ahol utolsó órájukat várva ülnek a halálraítéltek. Szomorú hely. Az ajtókon kicsi ablak, úgy hogy a cellák lakói csak az őrök hátát láthatják. Ha egymással akarnak érintkezni, át kell kiáltaniok egyik cellából a másikba, de a hang olyan ördögi visszhanggal felel, hogy a halálnak csöndhöz szokott jegyesei inkább hallgatnak. Legtöbbje nem csinál semmi. Üveges szemmel a levegőt nézi cs talán a múltját. A jövőre nem gondol egy se. Hisz... a jövőjüket sem ők, sem más emberi agyvelő nem tudja elképBerlin, december 21. Világvárosi történet. Éppen olyan undorító, éppen olyan visszataszító, mint mindazok az esetek, melyeket idöközönkint a milliós metropolisok mocsara fröccsent ki magából. Friedrich Jasch künn lakott Berlin északi negyedében, ötvened-, századmagával egy rozzant, düledezö épületben, amely a nagyvárosi élet szomorú, bűnös páriáinak tanyája. Jasch, a „szobaur" Jasch ebben a biinbarlángban „főbérlő" volt. Egy szobának nevezett odút bérelt, amelynek nem volt ablaka. Ebben a piszkos, talán soha ki nem söpört odúban lakott hatodmagával Friedrich Jasch. Ö meg öt -10 —50 év körüli asszony, az éjszaka nyomorult páriái, akiket az emberi társadalom kivetett magából. A ,,spÍníu$z‘Movag Jasch az állati iszákosságnak már azon a fokán álüott, hogy már csak tiszta égetni való spirituszt ivott és arra kényszeritetíe nyomorult rabszolgáit is, hogy vele igyák a gyilkos mérget. Egy nap, amikor a „páriák reggel felé visszatértek odújukba, az egyik asszonyt nem találták a lakásban. Újabb eltűnés Délfelé az asszonyok nyugtalanok kezdtek lenni, keresték társukat. Jasch azt mondta nekik, hogy az asszony az éjjel alkoholmér- gezésben megbetegedett. Bevánszorgott vaPáris, december 21. (Saját levelezőnktől.) Arab mágusok, a renaissance fejedelmek, udvari csillagászai és orvosai és nem egynéhányan a kémia igazi nagy tudósai közül is évszázadokon át főztek, kevertek, izzítottak, desztilláltak, pároltak és porítottak, szitáltak és vegyítettek titkos receptek és Salamon király hét lakattal zárt könyve nyomán az akkor ismert arkáiiuinok mindegyikével sötét boltozatok alatt, halálfejek, fekete macskák és szárított krokodilusok társaságban, hogy megtalálják a „bölcsek kövét", az „élet- elixirt", a fémeket arannyá változtató „vörös oroszlánt". Igaz, hogy mindez nem sikerült senkinek sem és igy a XIX. század természettudós materialistái, akik olyan nagy határozottággal tudták megszövegezni, azóta már, hajh, annyi megdöntött tételüket, bátran deklarálhatták, hogy az anyag változatlan és egyik elem a másikká át nem alakulhat. Kimondván ezzel egyúttal a kemény szentenciát is, hogy az arany csináló alcliimisták mind bolondok. De jöttek a századforduló nagy fölfedezései: a Röntgen-sugár, a rádium, az elektronelmélet, amik egy csapásra forradalomba hozták a kémia és fizika csöndes embereit és mikor megállapították, hogy a rádium bomlásakor valóban liéllumatűmok állnak elő, elomlóit a materialista világnézet legfontosabb alaptétele, hogy az anyag örök és változatlan. Nem! minden, ami él, folyton kering, forog, változik és Bequerelle, Madame Cárié, Bohr és Soddy vizsgálódásai a XX. században igazolják a nagy görög bölcselőnek, Herakleitosnak két és félezer évvel ezelőtt kimondott igazságát: „pánta rci" — minden mozog. Nem állandó hát az anyag sem és ahogy a rádium a szemünk láttára és fülünk hallatára be'illik uj anyaggá, bár titokzatos uíját-módját még nem ismerjük, szabad-e ezek után tagadnunk az anyagát alakulás lehetőségét? A nagy tudományos intézetek laboratózelni. Hiszen ki ismeri a halált? Pantano 24—25 éves elég szimpatikus fiatalember. Az Írónak elmondja újra történetét. Nem hisz a halálban Nem. hisz a halálbüntetésben. A Dia- mond-testvérek, meg Farina megérdemelte a sorsát mondja, de a halálbüntetésben, mint ilyenben neon hisz. Letelt az engedélyezett idő és az őrök figyelmeztették Pantanot,- hogy visszavezetik cellájába. Mosolyogva búcsúzott e-1 az Írótól és megköszönte látogatását. Egyszerre fölszegte fejét és az őszinteség hihetetlen közvetlenségével tört ki belőle a szó: Szeretnék még egyszer szabad ember lenni, ha csak néhány percre is. Már vezették is . . . 1 amelyik kórházba. Pár nap múlva egy másik asszony foglalta el az első helyét, az egyik napról a másikra tengődő asszonyok elfelejtették társnőjüket s .minden ment tovább a megszokott mederben. Ugyanez az eset négy-ötszőr is megismétlődött. A szegény, nyomorult asszonyok semmi rosszat sem sejtettek. Végre egy reggel, mikor az asszonyok hazaérkeztek, rémes látvány tárult szemeik elé. A szoba csupa vér. Az egyik sarokban vérbe fagyva feküdt társnőjük, Jasch maga is tehetetlenül, súlyosan megsebesítve feküdt a rozzant díványon. Mellette a földön egy nagy, véres kés. Az aszsonyok lármájára kiszaladtak a szomszédok. Kilenc halál A rendőrség figyelmes lesz a büntányán támadt mozgolódásra. Detektívek vették körül a házat s azonnal megkezdték a nyomozást. Kiderült, hogy Jasch egy esztendő leforgása alatt kilenc asszonyt gyilkolt meg. Azokkal az eszközökkel dolgozott, mint a tö- méggyilkosságai miatt világhírűvé vált Haar- mann. Az álozatok ruháit s egyéb ingóságaikat elrabolta és eladta. Az igy szerzett pénzen spirituszt vásárolt. Az egyetlen italt, amely még kielégítette az iszákos ember vágyait. I riumaiban híres tudósok és professzorok a 1 modern technika legprecízebb eszközeivel, uj aichimisiákként, nekiláttak hát újból az — aranycsinálás- nak. De most már nem lekicsinylés és gúnyolódás kíséri a munkájukat, Ina nem az egész tudományos világ lázas érdeklődése. A Francia Fizikai Társulat legnevesebbjei jöttek el arra az előadásra is, amelyet Nagaska tokiói japán egyetemi tanár tartott a Sorbonne laboratóriumában az ő aranyebinálási elmét'0 éröl és eredményéről. Mielőtt azonban az aranycsinálás titkát felfednénk, egy kis utazást knll megtennünk a végtelen kicsinyek birodalmában, az anyag láthatatlan és mérhetetlen legapróbb részei között. A legmodernebb analitika szerint rnitN den elem legkisebb paránya, az atom két részből áll: a tulajdonképpeni matériát tartalmazó pozitív elektromossággal töltött protonokból és a súlytalan, ugyanolyan erősségű, de negatív elektromossági! elektronokból, melyeket dektrostatikai erők tartanak együtt. Az összes protonok és az elektronok egyrészt szorosan összetapadva adják az atom magját, mig a többi elektron, mint a bolygók a nap körül, c mag körül igen gyors keringéssel mozogva, laza burkot alkotnak: laza elhelyezkedésük következtében kémiai és fizik 1 akciókkal le is lehet feszegetni őket a magról és eltávolítani. E protonok és elektronok elhelyezkedésére íme pár példa: a legegyszerűbb elem a hidrogén, melynek atomja egyetlenegy protonból és ugyancsak egy elektronból áll, mely az előbbi körül forog. A héliumgáznak, mellyel újabbau a léghajókat töltik, magja már 4 protonból és ezekhez szorosan tapadó 2 elektronból áll, mig a burokban két másik elektron kering. Az arany magjában 197 proton és 118 elektron van, 70 elektron pedig planetárisan ciirkulál; a higany 200 protonját. 120 elektron kiséri és 80 kis elektron- bolygó zug cl körülötte. Már maga az elemek összetételének' e konstrukciója is önkéntelenül megszabja az Irányt, amerre haladnunk kell, ha egyik elemből egy másikat szeretnénk előállítani. Ez az ut pedig nem más, mint egyes komplikáltabb összetételi! atomból lefeszegetni pár protont és elektront, hogy egyszerűbb anyagot kapjunk. Mivel a higany áll legközelebb az aranyhoz, mi sem természetesebb, hogy nemcsak az alchimistálo de a XX. század tudósai, is ezzel kezdték „aranycsináló" kísérleteiket. Nagaska professzornak úgy tűnt fel,- különféle procedúrák alá vetve a higanyt, mintha elektromos sugárzásnak kitéve, legalább egy profon ilyenkor meglazult volna. Eből azt a reményt merítette, hogy valamelyes elégségesen nagy erővel ezt a protont kiemelheti a helyéből. Az atom-mag átmérője azonban a 'milliméter rnüliárd- részének 3 századrésze csak, ilyen végtelen kis parányra semmiféle fizikai vagy kémiai eszközzel hatást már nem gyakorolhatunk. Nagaska hát a legtitokzatosabb és leghatalmasabb erőt, a villamosságot állította a modern alchimiia szolgálatába. Számításokat végzett, melyek szerint olyan elektromos, teret állítva elő, hol négyzetcentiméterenként a feszültség többmilMó voltot ér el, az oda beporlasztött higanygőzök oly óriási elek- tronos akciónak tevődnek ki, mely valószínűleg leszakgaíja a laza kötésű protont és a hozzá kapcsolódó elektronokat. Eme elméleti elgondolás után a japán tudós egy hatalmas Ruhmkoríf géppel. 120 centiméteres szikrákat állítva elő, órákon keresztül csattogtatta a paraffinba ágyazott sarkokat, melyek egyike higanyból, a másika íüngstenacéJból állott. A kikapcsolás után a higanysarok felülete fekete csatákkal volt bevonva, melyet a paraffin olajából elégő szén, mikroszkopikus higanyszemcsék és tungstenport alkottak, de aranyat nem talált. De nem hagyott fel a reménnyel; legközelebb uj elemző eljáráshoz fordult; a fekete üledéket ki izzítva, üveggel olvasztotta össze és ime, a kihűlő üveglemezben rubinfoítok mutatkoztak, jelezvén az arany telepléfó.1 Az arany ugyanis üveggel összeolvasztva „colodiáiis" álapotba megy át és már végtelen csekély mennyisége is jellemző rubin szint ad. További kísérletek folyamán már mikroszkopikus aranymezeket is sikerült előállítania és most addig kívánja folytatni kísérleteit, mig legalább egy milhgramnyi mesterséges aranya nem lesz, ami már elégséges a mi- kro-kérniai elemzésekhez. Í924. szeptember 15-e volt az a dátum, miko- mint Kolumbusz eiőtt az Uj-világ partja, a tokiói egyetem laboratóriumában Nagaska tanár előtt először csillantak fel az első mesterséges arany-pikkelyek . . . Arany! arany! arany! mennyi vér folyt érted, mennyi bűn, szenny, gazság tapadt hozzád, milyen keveseknek 'adtál b. ’dog- ságod és milyen sokaknak okoztál keservet; -- vajh mi lesz veled, ha egyszer majd nagy gyárak óriás katlanaiból ömlesztettek szét a milliók közé, kik addig — kevély nagyur — csak hírből ismertek tégedet?! Az lesz csak az igazi világforradaJom, mikor egy jámbor kémikus detroiílzáim fogja. a Világ urát: Arany Őfelségét . . . Öt mifliárdda! szöktek meg a pannonia gépgyár Igazgatói Budapest, december 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szombaton óriási feltűnést keltett Budapesten az a feljelentés, amelyet a Pannónia Mezőgazdasági Gépgyár R T. ügyésze tett a vállalat két igazgatója ellen. A feljelentés szerint Fábián Gyula és Kovács Sándor igazgatók a vállalat különböző telepedéi öt milliárdot meghaladó összegeket vettek fel adófizetés céljaira, de az összegeket maguk számára tartották meg s eltűntek a fővárosból. A megindított nyomozás kideriteíe, hogy a két igazgató Amerikába szökött s New- yorkbatt már partra is szálltak. Szkr a táviró utján körözölevelet bocsátottak-ki ellenük. A hatóság ma délelőtt a megszökött sikkasztó igazgatók lakásán talált értéktárgyakat zár alá vette. Körülbelül másfélmi'lliárd értékű különböző berendezési tárgyat zároltak. AAAAAA AAAA AA AAAAAA.AAA.3 AAAAAAAAA A §or§M€ftct mindenki csak Galerik és Tsa teüiíss&üaa vesz, BraHMiiva, ttadni&Ra ml. Telelőn WJo ós -üti'. ICiienc n&t öl® meg Haarmann utóda Borzalmas gyiíkossűgsorozaíra bukkantak a berlini rablóiamyákon — Áldozatai ruháinak árából spirituszt veti az alkoholista gyilkos Aranycsinálás a Sorbonneon ,