Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-03 / 274. (1017.) szám

2£ Csütörtök, december 3. A londoni ceremóniák Az angolok mesterei a politikai propaganda- dák. Amnyszékek a Buckiiitgüain palotáiból, a brit főváros legértékesebb perzsaszönyegén álló ha­talmas, dekoratív ébetviaaszial, fogadtatások féuybe, pompába öltözötten, a londoni nép mester­ségesen felcsigázott örömrivaígása, sajtócikkek, garmadával, elzevirkötésü szerződésanásolatok, déj.eua-er-k és. din-er-k sokasága — s mindenütt, mimí szorgos házigazda Chamberlain, a térdsz-al- ’agre-nd aj lovagja. Olyan a fény és a pompa, hogy az angoloknak szinte rosszul esett a németek egy-' szentsége, akik nem hoztak magukkal diplomata- frakkokhoz Ufó escarphiokat, úgy hogy a házi­gazdák nagy csalódására a mai downing-streeti dinert nem tarthatták meg a hivatalos ünnepi for­maruháiban, a zöld diplomata-öltözetben, mert ezek a szegény republikánus németek sehogysem I!'ettek be a nagy demokratikus angol cécókba. De a nagy demokratikus angol céeóknak utolsó kimért lépése is tudatos célok szolgálatá­ban áh. Locarno papirrongy, ezt jól értik Angliá­ban s minden attól függ, mennyire tudják jelentő­seget, nagyságát bel csaholni az európai lelkekbe. Ha sikerül elhitetni, hogy a garanciaszerződés szent dolog, akkor szent dologgá is válik, erővé, a béke forrásává, mely kimentbe tét len, erkölcsi bá­zisa lehet a jövő évtizedeknek- Ha a megegyezés közönybe fullad, jelentőségét is elveszti és tény­leg papirrouggyá törpül. Ezért kellenek a londoni ünnepségek, a szemkápráztató liturgikus ceremó­niák, mert ha Európa a nagy fontoskodásnak „be­dől", akkor szive titkos kamaráiba ágyazódik Lo- carn-o, akkor .melléje áll, nem engedi letöretni — s az, amit Locarno akart, tényleg megszületik. A ’otrdoni december elseje Locarno stimulánsa s. váltjuk be, igen hatásos stimulánsa. A kis pia tr.atis, a kis nagyképűség óriási psziihológiai erővel rendelkezik — s ezt fölöttébb jól tudják az ango­lok, a hathatós politikai propaganda évszázados nagymesterei. A garanciaszerződés populariizáfásának fontos folyamata közben Briand tegnap ismét a régi-régi becsületes francia álmoknak adott kifejezést, ami­kor az aláírásnál mondott beszédében újra az európai egyesült államok szükségszerűségét és lehetőségét hangsúlyozta. Szép gondolat, Herriot és Párol évé szép gondolata (s' esetleg a brit szige­teken is kellerfies, amennyiben éle az óceánon túli. nagy amerikai veszedelem ellen irányul), de Be- neS, a középeurópai szellem képviselője, azonnal lehütötte az illúziókat, amikor az európai államok belső bajaira mutatott rá. Tény, mondotta, hogy külpolitikailag kezd egységessé válni Európa, de annál vadabból törnek elő azok a belső bajok, amelyek az államokban a versail.ie.si szerződés él- változtatásai nyomán támadtak. A csehszlovák külügyminiszter e nyilatkozatánál valószínűen ha­zájára gondolt, ahol nem véletlen, hogy a régi parlament ugyanazon a napon oszlott szét, amikor Locarttóbau befejezték a tárgyalásokat- Locamo végérvényesen befejezte BeneS nagy külpolitikai munkáját': a csehszlovák állam európai biztosítá­sát, de megnyitotta a belső erjedés folyamatát. Mert feloszlott az a páriáméul, melynek egységét egyedül csak a külpolitikai szükség determinálta, az, ho-gy reprezentáljon Európa dót: és zűrzava­rával ne haragítsa magára az antantot s jött az írj ház, amelyet nem tart már külpolitikai fék s mely­ben az eddig lenyelt bajok szabadon kirobban­hatnak. S másutt is nehézségek vannak. A locáriról napok óta négy kormányválság támadt Európában. Kettő: a francia és a lengyel megoldódott, még pedig Locarno számára kedvezően, amennyiben a két ország ottani tárgyalói, Briand és Skrzynsiki, kerültek hatalomra; a másik kettő: a német és a csehszlovák még nagyon nyírt s nem tudható, mi­kért fog végződni- Annyi tény, hogy Locarno szelleme még messze van az európai egyesüli államok ’ megteremtésétől, de üdvözölnünk kell minden angol cerethcmá.: mely ezt a szellemet szívessé és népszerűvé akarja tenni Európában. Í1a egyszer kint és bent is mindnyájunk szívügye 'esz Locarno. beszélhetünk majd o végérvényes nagy Harmóniáról. Skitör a aémst konwán^krixis Még nincs meg a nagy koalíció Beriin, december Mint ismeretes, a kormány szombaton lemond. A nagy koalíció megalakítása érdekében beható tárgyalások folynak a centrum, a demokraták és a szo­ciáldemokraták között. Lapielentcsek szerint e tárgyalások még nem vezettek eredményre. A demokraták c$ a centrum teljesen a nagy koalíció szükségességét hangoztatják, a né­met néppárt azonban, de elsősorban a szo­ciáldemokraták, eddig még nem találták meg rí megalakításhoz szükséges bázist. Tiszta kép csak akkor fog mutatkozni, ha a birodal­mi kancellár és a birodalmi külügyminiszter vtsszaérkőznek Londonból. Valószínű, hogy az uj konstellációban is Luther dr. marad a kormány élén, ámbár ■a centvi" cvV-espbheu venné, ha Ismét Marx dr. kerülne előtérbe. Annyi bizonyos, hogy Stre.scman.i okvetlenül megmarad külügyminiszternek. Mert amilyen mértékben gyűlölik a szélsőséges nemzeti elemek a külügyminisztert, oly mértékben áll :i szeretet középpontjában a mérsékeltebb pártoknál, a polgáriaknál és a s zoci akiéin ok- rátáiknál egyaránt. liÜCS Iliül jcMiiics mmr cl aisrlÉlí fenni ül nUM A skupsima mai viharos ülése — A király állítólagos gyilkosságra . szólító levele Belgrád, december 2. (Saját telefon tudó­sításunk.) A skupstiiia mai ülésén túli áros jelenetek játszódtak le. A parlament a költ­ségvetést tárgyalja s inára több ellenzéki képviselő jelentkezett szólásra. Mindjárt az ülés elején Uraicsev, disszd- dens Radics-párii ctes támadást intézett Ra­dics István ellen, aki — szerinte —- csak szeszélypolitikus s úgy változtatja politikai meggyőződéseit, amint éppen a közhelyzet s benne a maga érdekei megkívánják. Sza­vainak illusztrálására Radics Istvánnak háborús költeményeit olvassa fel a ház nagy érdeklődése mel­lett,. amelyekben Radics mint a Habsburg dinasztia érdekeinek nagy harcosa tű­nik ki. Különösen nagy feltűnést keltett Radicsnak egyik ódája Károly királyról, amelyben a királynak a nemzeti kisebbségekkel szemben való' lojális, nemes állásfoglalását dicsőíti. Már ekkor kitört a vihar, mert a kor­mánypárti képviselők az ellenzék ironikus kiabálásaira hatalmas ellenattakka.1 feleltek s az elnöki csengő folytonos szavára sem csendes ült le a nagy lárma, amely végül is kaotikus ordítással töltötte meg az ülés­termet. Uraicsev után Wilder, Pribicsevits-párti volt belügyi államtitkár emelkedett szólásra s folytatta Uraicsev kiiakadásait Radics ellen. Egy bizalmas levelet olvasott fel, amelyet * 1 állítólag a király irt a Davidovits-kor- uvímy bukása után Petrovlts akkori bel­ügyminiszternek ’s utasításokat ad arra vonatkozólag, hogy Rádiósét leíaríóz- j tassák és feltűnés nélkül tegyék ei láb alól. S Radics mégis behódolt az uralkodónak. Wilder szavait a kormánypárt heves ellent­mondással fogadta. Majd, mikor Wilder to­vábbfolytatta a levél olvasását és aposztr'ó- fálását, a kormánypárti képviselők egy része felugrott helyéről s az ellenzéki padsorok felé rohanva fenyegetni kezdték az ott ülő képviselőket Csakhamar teíIdegességre is került a sor. Az elnök e-rre megvonta Wüdertől a szót azzal az indokolással, hogy a király személyét nem szabad a parlamenti poli­tikai harcokba belevonni. Majd, hogy csendet teremtsen, felfüggesztette az ülést. Néhány perc után az ellenzék deklará­ciói olvasott fel, amelyben bejelenti, hogy a költségvetés további tárgyalásán nem vesz részt. Ezután az ellenzék kivonult az ülés­teremből s a kormánypárt egyedül tárgyalt tovább. Az ülés végén indítványt nyújtottak be Szovjetoroszországnak elismerése érdekében, mert Jugoszláviának mai helyzete megkíván­ja, hogy7 a mostani állapotot végre meg­szüntessék. Útban a hosszú béke falé A londoni aláírás ísióhaiagjal -- A meghatódott és telkes miniszterek — A fogadtatások — Tárgyalások a hátralévő ellentétek leépítéséről London, december 2. Az aláírási szertar­tások a lehető legsimábban mentek végbe. A külügyi hivatal aranytermében megtartót, beszédek során elsőnek Chamberlain, a térd- . szalagrend űj lovagja nyilatkozott a nap je­lentőségéről. Hidegen,, nyugodtan beszélt, ue látszott hogy a flegmatikus álarc mögött minden idegszála rezeg és csak nehezen tudja titkolni megindultságát. Utána Luther dr. beszélt németül, majd Briand emelkedett szólásra, Franciaország legnagyobb szónoka, aki különösen készült mondanivalójára. Egy­két közömbös mondatot mond, de a második percben már mozgásba jön keze, fakó arca kipirul és zengzetes francia nyelvén valósá­gos himnuszt mond a locarnói békéről. ,,Uj hatalom, a jog hatalma vau keletke­zőben Európában s az eljövendő generá­ciók egyetlen európai családi egyesül­hetnek majd, ha a locarnói szellem gyö­kerei ver minden szívben" — mondotta. Ezután a német delegátusokhoz forduli és igy szólt hozzájuk: „Velem szemben ülnek német kollégáim. Éti jó francia vagyok, ok jó nemetek, de elsősorban mégis csak jó euró­paiak vagyunk. Nem akarjuk, hogy gátak legyenek közöttünk. A francia nép nagy többségének nevében kijelenthetem, hogy a háború egyszer s mindenkorra be van fe­jezve nálunk.4* Briand beszédét néma csend fogadta. Néhány pillanat múlva Stresemanu emelke­dett 'szólásra, a német diplomaták legtehet- ségesebbikc, aki hasonló' hatásos beszédet mondott, mint Briand. Locarno a jövő ideálja, mondotta, nem formulákat teremtett, hanem olyan eredményt, melyet a népek akarata hozott meg. „A német nép nagy többsége megsza­1 vazía a locarnói szerződést és a késői utódok örökké hálásak (esznek nekünk c békém unkáért és azért az akaratért, amely megterem tette A A beszédek elhangzása után a delegátusok emelkedett hangulatban mentek Chamber­lain házába ahol fejedelmi dejeuner várta őket. A délután folyamán, a delegátusok tár­gyalásokat folytattak. Briand, Chamberlain és Vaudorvelde többnyire inroTinaliv jellegű dolgokról tanácskoztak s döntésre egyáltalán nem került sor. Briand ma délután vissza­utazik Parisba, ahol már várják a súlyos belpolitikai bo írva dal inak. Luther ugyancsak tárgyalt az államférfiakkal, elsősorban a Rajna vidék kiürítésének praktikus problé­máiról. A középeurópai miniszterek az arbit- rá ^szerződéseket beszélték újra meg, mig Skrzynskí kölcsönügyleteket bonyolított le. A leszerelés problémáját egy nagy közös összejövetelen tárgyalták, de e tekintetben sem hoztak döntést, mert amikor Chamber­lain Génibe-utazik a népszövetségi tanács­ülésre. Parisban folytatja a megbeszélést fáriauddal s. csak e franciaországi megbeszé-' 'ések irtán- kerülhet sor döntésre-; A miniszterek között a legrűzsásabb optimizmus uralkodik, a hangulatot s a jó szellemet senkilsem zavarja, sőt talán az atmoszféra még sokkal kedvezőbb mint a locarnói tárgyalás napjaiban volt. Álla- libán az a vélemény uralkodik, hogy a népek bosszú békeperiódus előtt állanak, amelyben kipihenik háborús fáradal­maikat. Tegnap délután megtörtént a nagy ki­rályi fogadtatás is. Több mint egy óráig tar­tót); és körülbelül száz személy vett rajta részt. A fogadótereii) melletti kis szobában Chamberlain sorba bemutatta a minisztereket a királynak. Az ünnepségnek polgári jellege volt s a király is civil ruhába öltözött. Első­nek Luthert és Stresemanut fogadta. Majd a francia, az olasz és a belga megbízottak után Benes dr. került sorra, akivel György király hosszan elbeszélgetett a középeurópai helyzetről és visszaemlékezett Masaryk el­nök londoni látogatására. Zürich, december 2. A locarnói városi tanács Londonból táviratot kapott, amelyben azok a miniszterek, akik a paktumot aláírták, megköszönik a városnak szives vendéglátá­sát. A táviratot Chamberlain irta alá. Este tíz órakor Locarno összes harangja megkondult a londoni aláírás tiszteletére. A törvényszéki palota, melyben a tárgyalások folytak, újra teljes zászlódiszt öltött, mint a konferencia nagy napjaiban. Berlin, december 3. A baloldali lapok elégtétellel veszik tudomásul a londoni alá­írás tényét. Szintén úgy ítélik meg a hely­zetet, mint a világpolitika egy rettenetes korszakának végét és az uj ragyogó korszak kezdetét. A legtöbb lap külön tudósitót kül­dött .Londonba. A Berliner Tageblatt híradása szerint a tegnapi aiágáutárgyalásokon a belga kor íiiány hajlandónak mutatkozott, hogy a jelenleg 16.000 főnyi belga megszánó sereget e szám kétharmadára csökkenti Az angol kormány pedig kijelentette, hogy január 3l.-én végleg eltűnik Köln­ből Nagybriiatwhs lobogója. L»t-oei11bcr nogved ikén. Chamberlain párisi átutazásának napján, a léghajózási problémá­kat is elintézi. Primo de Rflvera megbukik? Paris, december 2. A Journal madridi je­lentése szerint a király Primo de Riverát nem fogja újból megbízni a kormány megala­kításával. A spanyol direktórium ugyanis a közeljövőben beadja lemondását, mert maii dátuma lejárt s sor kerül az uj kabinet kine­vezésére. A direktórium intézménye ugyan megmarad, de élére nem a tábornok, hanem más személyiség' kerül. E változás a hadsereg befolyásának tu­lajdonítható. A katonaság ugyanis tiltakozik az eben. hogy Primo de Riverát továbbra is a direktórium éien hagyják. Á francia szocialisták védekező manifesztálna Park, december 2. A szocialista párt ma hozza, nyilvánosságra maniíesztumát, amely­ben a kormánykrizisek alatt tanúsított maga­tartását védelmezi. Elsősorban elmondja nagy küzdelmét a nemzeti biok ellen s e tör­ténelmi visszapillantás után a Herriot- és Paiulevé-kormányok támogatásának okairól számol be. Ez a két kormány, ámbár jó szán­dékkal indult, nem állhatott ellen a kapitalista és reakcionárius támadásoknak. A szocialista párt köszönettel adózik Herriot köztársasági és békeszeretö meg­győződésének, mert ez a meggyőződés vágta a Locarno felé vezető utat, a két kormány csődje azonban azt íanitja, hogy a szocialisták csak abban az esetben támogassák a jövendőbeli kormányokat, ha ezek határozottan és energikusan a szocia­lista program keresztülvitele mellé állanak. A maniíesztum végén a párt fölszólítja a munkásosztályt, hogy kezdjen kérlelhetetlen harcolt a diktatúra és a tőke elnyomása ellen. Rokkan!ellátási adó lesz Magyarországon Az igazságügyi tárca költségvetése a mai nem­zetgyűlésen — Szczitovszky házelnök nyi­latkozata a ház legközelebbi programjáról Budapest, december 2. (Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon): A nemzet- gyűlés mai ülésén a képviselők nagy részvét- fensége mellett tárgyalták az igazságügyi költségvetést egyes részleteit. A baloldalt padsorokban csupán P'ropper Sándor és Rőt- íenstein szocialista képviselők ültek. Szczitovszky Béla, a ház elnöke egy­másután olvassa lel az igazságügyi tárca költ­ségvetésének egyes címleteit, s miután hoz­zászóló nem jelentkezett, azokat a ház elfo­gadta. A ház elnöke ma nyilatkozatot tett a Bu­dapesti Hírlap munkatársának a nemzetgyű­lés legközelebbi üléseinek munkaprogramjá­ról. Kijelentette, hogy7 még decemberben sor kerül a magyar-francia kereskedelmi szerző­dés, valamint a rokkantadéról szóló törvény- javaslat és az apropriációs javaslat letár- gyalására. A rokkantadéról szóló javaslatot már szétosztották a .képviselők között s még január elsején végre is hajtják. Ennek | érteimében mindenki fizet hadirokkant ellátási adót az alapadó 1—5 százalékos adókulcsa szerint. A magyar-francia szerződés tárgyalása az elnök véleménye szerint valószínűleg két napot fog igénybe venni s utána az apropriá­ciós javaslatot tűzik napirendre, amely kbe. ha a kormány tagjai időközben visszatérnek Géniből, az ott elért eredményeket is bele fogják venni. A javaslat ugyanis arról intéz­kedik, hogy a kormány a költségvetésben nyert felhatalmazás alapján a szükséges be­vételek és kiad;’* sok telj esi téséröl gondosko­dik. Az ülésen az igazságügyi tárca költség- vetését a délutáni órákban általánosságban és részleteiben elfogadták. Ezután a külügyi tárca költségvetésének tárgyalására tértek át. Az ügy előadója, Hoyos Miksa gróf, re­ferátumában előadta, hogy Magyarország külképviseletét 18 követség, 14 hivatásos konzulátus és 34 külön konzul látja el. Orosz­országon kívül minden államban van Magyar- | országnak képviselete. Az illés még tart. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA |S»rS|€í®€S€l j mindenki csak geipieri és M MHizálras Orntlssava, gtodnltnti uB. Telefon UWu és -So

Next

/
Oldalképek
Tartalom